Előre, 1981. április (35. évfolyam, 10374-10399. szám)

1981-04-01 / 10374. szám

. A szakemberek bebizo­­nyították, hogy a hűvö­sebb éghajlatú vidékeken is sikerrel hasznosítható a nap­energia. A Csíkszeredái me­gyei község- és lakásgazdálko­dási vállalat már fel is sze­relte az első 40 napelemet, a­­melyek több tömbház meleg­­vízellátását biztosítják. Ebben az ötéves tervben mintegy 9000 napelemet akarnak felszerelni a megye városaiban és más településein. Meghitt, ünnepélyes ren­­dezvényen köszöntötték március utolsó hetében az 1976—1980-as tervidőszak so­rán kitűnt, a szocialista versenyben­ élenjáró nagy­bányai dolgozókat. A szak­szervezetek művelődési há­zában lezajlott előadásra meghívták az ünnepeltek családtagjait is. 2. Április 1., szerda II. évnegyed IV. hónap — 38 nap Az évből eltelt: 91 nap Hátra van még: 274 nap Napkelte: 3.57 Napnyugta: 18.43 Holdkelte: 4.17 Holdnyugta: 14.34 TEVE SZERDA, I. műsor: 16.00 Telex; 16.05 Tévé­iskola; 16.30 Német nyelvlecke; 16.50 Az öt­éves terv szakmái; 17.15 A vé­leménymondásról; 17.45 Prono­­expressz-sorsolás; 18.00 Nép­dalok; 18.25 A modern román nyelv; 18.50 Ezeregy este; 19.00 Híradó; 19.25 Gazdasági ak­tualitások; 19.40 A szocialista munka és élet hőstetteiből­: Fé­nyek a mélyből; 20.00 Ember és egészség; 20.20 Filmmúze­um. Érik a gyümölcs — ameri­kai film; 22.20 Híradó. II. mű­sor; 19.00 Híradó; 19.25 Fővá­rosi közlekedési jelentés; 19.40 T-stúdió '81; 20.05 Keringők; 20.25 A szocialista országok­ból; 20.50 Slágerek; 21.35 Té­vé-enciklopédia — ismétlés; 22.20 Híradó. CSÜTÖRTÖK, I. műsor: 9.00 Tévé-iskola; 11.10 Folytatásos film: Bögöly; 12.15 Telex; 16.00 Telex; 16.05 Tévé-iskola; 16.25 Oktatás; 17.10 A Föld körül: Anvers — Brüsszel; 17.30 Kul­turális élet; 18.35 Rajzfilmek; 19 00 Híradó; 19.30 Gazdasági aktualitások: 19.50 Ifjúsági műsor; 20.35 Megéneklünk, Románia; 21.05 Folytatásos tu­dományos film: Utazás a vi­lágegyetemben; 22.05 Híradó, II. műsor; 19.00 Híradó; 19.30 A Rádiótelevízió szimfonikus zenekarának hangversenye; 21.40 A szocialista munka és élet hőstetteiből: Resicai gép­gyártók között; 22.05 Híradó. Ajánlat A fölvonó, más szóval a lift sajnálatos módon el szokott romlani. Javítják, toldják-foldozzák, hol a motorral, hol az áramszedővel, hol a sodronnyal van baj. Volt már generál­­javításban is, szép summa pénzébe került a lakóközösségnek. Amidőn legutóbb elromlott, fölhívtam a javítóvállalatot, és a huzal másik végéről egy hang azt javallta, hogy járjuk csak nyugodtan gyalog az emeleteket, mert jót tesz a szívműkö­désnek. Mire én tüstént fölajánlottam hetedik emeleti laká­sunkat a városi alpinisták számára menedékházként. Folyó­víz, házikoszt, éjjeli szállás, tiszta ágynemű. Tévé, lemezját­szó, könyvtár. Szolid, szabott árak. Tessék csak tessék... Szász János Vaskerítés mögött­ i kenyér izét én falun is­mertem meg. Nem volt az a kenyér habfehér, sem ka­láccsal összehasonlítható. Barna volt, savanykás, krumplival sza­porított. Szegény, gyenge talajú volt a vidék, ahol a gabona ter­mett, de a kenyér mégis finom volt, mert anyám dagasztotta, s búbos kemencében sütötte. Évek múlva városba költöztünk, de annak a kenyérnek az izét nem tudtam feledni. Pedig fe­hérebb volt az új kenyér, szín­te is tetszetősebb. Mégsem vete­kedhetett az otthonival. Hányszor megmosolyogtak a falun maradt rokonok, amikor hétvégeken, ün­nepnapokon városról hozott ke­nyérrel állítottam be hozzájuk, s azt cserébe ajánlottam azért, a­­mit ők sütöttek. Mit gondolhat­tak felőlem? Furcsa kívánságom­nak nem tudtam magyarázatot adni. Vajon miért is volt fino­mabb az a sovány falusi ke­nyér? Betérek a közeli élelmiszerüz­letbe. Előttem falusi asszonyok várakoznak nagy házi kosarakkal. Veszik a kenyeret, négyet-ötöt is egyszerre. Ujjukkal megtapo­gatják, tapasztalni, elég friss-e­s közben azt is megbeszélik, hogy még a zöldségesüzletbe is be kell nézzenek murokért, pet­rezselyemért. így szokták meg, legalább egy hétre előre bevá­sárolnak. Eszembe jut az egykori emlék, s szinte számban érzem a falusi kenyér ízét. Azokat az ünnepnek is beillő napokat, amikor kenyér­sütésre készült anyám. Kora haj­nalban kelt, s mire virradt, már betöltötte a lakást a friss kenyér illata ... A falusi portákra gondolok. Látom a gyepes udvart, amely néhány évtizeddel ezelőtt még szegénységi bizonyítványnak szá­mított. Arra utalt, hogy nincs jó­szág, ami letapossa, lecsipkedje a zsenge füvet. Most is sok he­lyen hasonló kép fogad, de sze­gényesnek mégsem mondható a porta, mert a divatos vaskerítés mögött délceg ház terpeszkedik, látszik, hogy nem a szülőktől örökölték, bent az udvaron sze­kér helyett gépkocsi parkol ... Ez mind szép és természetes. Csak az nem, hogy a kért parla­gon, vetemények helyén a leg­jobb esetben is virágágyások állnak. Nem akarok általánosítani. Is­merek jómagam is nem egy fa­lusi embert, aki szégyellne egy marék zöldségért városra jönni. Ezek az asszonyok kivételek. Azt mondják, nem éri meg a fárad­ságot a sok vesződés, amivel az állattartás, vagy a zöldségter­mesztés jár, amikor városon min­dent megvehetnek. Nem tudom, ittjártukkor vették-e észre a tömbházak körül egyre szaporo­dó elkerített veteményes helye­ket? Ha igen, mire gondoltak? Lehet, hogy unaloműző, bogaras foglalatosságnak tekintik a ker­tészkedést. Pedig annyi történt, hogy a városra került emberek egy része nem tudja feledni — akárcsak én a falusi kenyér ízét — a valamikori foglalkozást, s a vele járó jógazda-szellemet. Rácz Albert A tusnádfürdői modern gyógyközpont SZERDAI KRÓNIKA ROVATUNK TARTALMÁBÓL # Zápor, jégeső, havazás — némi napsütéssel # Szíves tanács — szíveseknek, avagy: összkomfort, a felvonót levonva ... # A falusi kenyér íze Olvasóink kérdéseiket, észrevételeiket, tudósításaikat 13 és 15 óra között a 18 03 02 telefonszámon (Bukarest hívószáma 90) jut­tathatják el rovatunkhoz, vagy levélben, a következő címre: Redactia Előre 79776 Bucuresti, Piata Scinteii nr. 1, sector 1. Áprilisi előrejelzés A Központi Meteorológiai Intézet előrejelzése szerint áprilisban a sokévi átlagnak megfelelő időjárás várható. A hónap első felé­ben a hőmérsékleti értékek valamivel magasabbak lesznek a meg­szokottnál, míg utolsó harmadában az átlagosnál kissé hűvösebb lesz az idő. 1—5. között változóan felhős lesz az égbolt, gyakoriak a helyi esők, záporok. Mérsékelt szél. Várható hőmérséklet: hajnalban 2—12, napközben 14 és 22 fok között, délnyugaton ennél valami­vel magasabb. 6—10. között fokozatos lehűlés következik be. Keleten az idő­szak első felében még túlnyomóan borult égbolt várható, másutt felhőátvonulások lesznek, kisebb záporokkal. Időnként megerősö­dik az északkeleti szél. Várható hőmérséklet: hajnalban nulla és 10, napközben 12 és 20 fok között, délen 20 fok felett. Reggel a dombvidéken gyenge ködök, északon dérképződés. 11—15. között változékony lesz az időjárás, időnként nö­vekvő felhőzettel, helyi záporokkal, zivatarokkal főleg a déli és keleti országrészeken. Időnként erős északkeleti szél. Várható hő­mérséklet: hajnalban 1—9, napközben 12 és 22 fok között, vala­mivel magasabb az időszak végén. 16—20. között felmelegedés várható, felhőátvonulásokkal, helyi esőkkel, záporokkal,­­Zivatarokkal. Jégeső lehetséges. Tovább tart az élénk szél. Várha­óó h­őmérséklet: hajnalban 4 és 12, napköz­ben 18 és 28 fok között. 21—25. között újabb­­ lehűlésre van kilátás. A felhőzet megnö­vekszik, országszerte kiadós esők lesznek, délen és keleten a csa­padék meghaladhatja a sokévi átlagot. Élénk szél. A hegyekben havas eső, havazás. Várható hőmérséklet: hajnalban 1 és 12, nap­közben 10 és 20 fok között. 26—30. között változékony, hűvös lesz az időjárás, jobbára borús égbolttal, záporokkal, zivatarokkal az ország egész terüle­tén. Mérsékelt szél. Várható hőmérséklet: hajnalban 2 és 12, nap­közben 11 és 21 fok között. ­p­ Befejezés előtt áll a fő­­város legújabb iskolájá­nak építése. A 20-as számú ipari líceumban már vakolják­­a falakat, a belső szerelési munkálatokat végzik. Úr Új, változatos turista­­programot kínál a ter­mészetkedvelőknek a szebeni Hegybarátok Köre nevű turis­tacsoport. Minden hét végén kirándulás a neve az akciónak, amelybe bekapcsolódhat bár­ki, akinek kirándulni támad kedve.­­ Jelentős közműellátási TM munkálatokat végeznek ebben az évben Tirnaveni­ben. Többek között 14 700 négyzet­­méternyi területen utcákat, járdákat aszfaltoznak és kor­szerűsítenek, 7500 négyzetmé­teren már meglévő aszfaltuta­­kat javítanak, 16 500 négyzet­­méteren pedig karbantartási munkákat végeznek kövezett utcákon. Ezenkívül többezer négyzetméternyi területen sán­cokat építenek az esővíz leve­zetésére. ■ Keresett gyümölcsfélévé vált az utóbbi években a meggy. A Szilágy megyei hal­­mosdi mezőgazdasági terme­lőszövetkezet szakemberei most úgy határoztak: nagyobb területen termesztenek meg­­­gyet. A gyümölcsfa ültetésé­nek hetében 30 hektárnyi te­rületen mintegy 15 000 meggy­faoltványt ültettek el a terme­lőszövetkezeti tagok.­­ Háromszázötven hektáron erdősítenek ezen a tava­szon Szatmár megyében. Az elmúlt napokban a fiatalok társadalmi munkájával meg­kezdett akció során a helyi éghajlati és talajviszonyoknak leginkább megfelelő lombhul­­latókat — tölgyet, bükköt, kőrist, juhart, nyárfát — ül­tettek. ■­­ Gyakorta bosszankodunk, ha a nyilvános tele­fonok nem működnek, vagy elnyelik a 25 barist, anél­kül, hogy a vonal túlsó végén kicsengene a készü­lék. Sajnos, újabban egé­szen más természetű telefoná­lási nehézségek adódnak Nagybányán. Felelőtlen egyé­nek több helyen vezetékestől letépik, leszakítják a készülék kagylóját, betörik a fülkék ü­­vegfalát. A csorba telefonké­szülékek lehangoló látványt nyújtanak és egyben figyel­meztetnek: éberebben kell őr­ködnünk a közvagyon védelme felett, hathatósabban kell fel­lépnünk a rongálókkal szem­ben. Bj Akupunktúrás kezelőgé­­pet készített a temesvári politechnikai intézet munka­közössége. A géppel igen nagy­­pontossággal határozhatják meg a kezelési helyeket. SZÍNHÁZ KÉT SEPSISZENTGYÖRGYI BEMUTATÓ PILLANGÓK A BŐRÖNDBEN Iosif Naszhiu színművét Sepsiszentgyörgyön Balogh András rendezte. Színpad­kép: Baász Imre; jelmez: Deák M. Ria; zene: Csiky Csaba. Szereplők: Visky Ár­pád, Nászta Katalin, Nemes Levente. Több, eltérő atmoszférájú, és ellentétes hangulati vonza­tú témaréteg összekapcsolása. Ősi polgári háromszög, de a hatvan-hetvenes évek nyugati bulvárirodalmának szellemé­ben és modorában láttatva, üldözött illegalista munkás, a­­kinek magára kell vonnia az ellenség csapását, hogy a fő­­feladatot végző forradalmár társa sikerre vihesse a külde­tését. És egy érdekes titkos­szolgálat-történeti epizód: egy pillangó-szállítmányt használ­tak fel rejtjeles üzenetek kul­csának továbbítására... E színműben, sajnos, a kü­lönböző rétegek összekapcso­lása nemcsak történelmileg, eszmei- és stílustörténetileg anakronisztikus, hanem min­denképpen valószerűtlen és drámaiatlan. Az öntelt, önző, megalkuvó férj ezúttal szob­rász, de ennek majd sem­mi jelentősége nem lesz; élnivágyó, hisztérikus, sem­mittevő felesége éppúgy a sziguranca-tisztviselő hatal­mában van, mint ő; a Betop­panó Harmadik, a Különös Fiú, a Rejtélyes Idegen most egy illegalista munkásmozgal­mi harcos, — a cselekmény közvetlenül Augusztus 23 előtt játszódik —, aki azonban, hogy házigazdái kíváncsiságát kielégítse és az extravagáns címet megindokolja, elárulja a pillangó-szállítmány értel­mét; közben a szerző megfe­ledkezik főtémájáról, a ’félre­vezető csalétek­ mivolt ’ önfel­áldozó gesztusáról; a harcos­nak aztán más szerep rajm is nyílik a cselekményben,s m mint­­hogy előidézője legyen .A csa­ládi perpatvarnak, természe­tesen, minden nagyvonalúsá­guk mellett vendégüket a­­karják szolgáltatni, sij^jSok­­kal drámaibb lett voln£ e­­gész, ha megjelenik aa^pínen­ a tulajdonképpeni főszereplő, a sziguranca-tisztviselő is; és sokkal izgalmasabb lett volna, ha az üldözött — több jele­netben is — egy másik helyi­ségből követi a vitáikat; való­színűleg azonban a szerző, et­től műve állítólagos poéma­jellegét féltette, így egy han­gulatilag és logikailag össze nem álló háromszemélyes já­ték alakult ki, az a „klasszi­kus“ színpadi sablon, amely­ben, amint mondani szokás, az egyik szereplő ül, a második áll, a harmadik járkál. (A sablonok mellett éppoly bán­­tóak az antisablonok is: a for­radalmár a delfinek eszményi létformájáról álmodozik, stb.) Balogh András rendezőt ért­hetően nehéz feladat elé állí­totta a darab ellentmondásos­sága. Egy keretjátékkal — a­­melyben a szereplők szándé­kosan eltúlzott drámaisággal, teatralitással ismételgetnek néhány mondatot — igyekezett kiragadni a konkrét valósá­gosság és valószerűség légkö­réből; visszariadt viszont a kínálkozó ötlettől, hogy a há­zaspárt szélsőségesen szatiri­kus beállítással tegye legalább nevetségessé, amit így nyert — bizonyos helyzetek és jelle­mek feszül­tségkeltő kétértel­műsége —, nem kárpótolt a mesterkéltség általános légkö­re miatt. A szereplők illő odaadással és erőbedobással próbálták si­kerre vinni alakjaikat, de minden színészi lelemény nél­kül. Ugyanígy minden inven­ciót nélkülözött Baász Imre semmitmondó színpadképe — fekete körfüggöny, székek, néhány letakart szobor — pe­dig az még tehetett volna va­lamit az előadás hangulati felfokozásáért. Csiky Csaba zenéje, ha nem is újszerű esz­közökkel, de mégis idézett e­­lő feszültséget, és keltett vá­rakozásokat — amelyek azon­ban az előadás menetében nem teljesültek be. Dehát — ilyen előadások is vannak, ilyen darabokkal; mit mond­junk: „megtörténik az ilyes­mi“... Inkább a rendezőt saj­náljuk, akinek még nem állt módjában egy igazán kedvére való darabban kibontakozni. SZEGÉNY DÁNIEL Robert Thomas bűnügyi komédiáját a sepsiszentgyör­gyi Állami Magyar Színház­ban Czimer József fordításá­ban Völgyesi András rendez­te. Díszlet-jelmez: Deák Barna és Deák Má Ria. Zene: Horváth Károly. Szereplők: László Károly, Orbán Károly, Csergőffy László, Nagy Ilo­na, Zsoldos Árpád, Piroska Klára. Sokan még mindig mente­getőzni és magyarázkodni szoktak, ha detektívregényt olvasnak és felsorolják azokat a világnagyságokat, akik szin­tén ebbe a fogyatkozásba es­tek. Pedig erre nincsen semmi szükség, hiszen a bűnügyi drá­ma éppúgy lehet remek szín­játék, mint ahogy a legköltőibb költői dráma is lehet színpad­­szerűtlen, sőt egyszerűen csak rossz, hamis, és unalmas — színjátéknak. És ha jó színészi kibontakozásra nyújt alkal­mat, abban a pillanatban nem­csak szórakoztatás, hanem még művészet is lehet. És nem igaz, hogy ha már detektív-dráma, akkor akár­hogy el lehet játszani, mert úgyis bemegy rá a közönség, hiszen egyik színházunknál,, éppen mostanában, ugyanen­nek a szerzőnek egy régebb már nagy sikereket aratott de­­tektív-komédiája — éppen­­hogy meg nem bukott. Tehát: az a körülmény, hogy ez az előadás igen népszerű Sepsi­­szentgyörgyön, korántsem csak a műfajnak, nem a közönség kisigényűségének tudható be. Hanem annak, hogy valóban jó előadás. Noha a rendező nem tett e­­gyebet, mint hagyta peregni a játékot, beállította a helyzete­ket, s vigyázott arra, el ne árulja valaki idő előtt a csat­tanót. A színészek azonban be­leélték magukat a cselekmény­be, sőt László Károly olyan alakot teremtett, aki sejtetni tudott egy mögöttes emberi vi­lágot is, emberi sorsot, bonyo­lult jellemet is, és ez detektív­­drámában azért különösen ne­héz, mivel a kibontakozáskor meglepetésként kell hatnia, hogy egy egészen más jellem­ről van szó, mint amilyent eddig láttunk. És mégis, noha a meglepetés kellőleg nagy volt, mégsem hatott mondva­csináltnak, valószerűtlennek, mert valahol, titokban már bebizonyította, ő is, a többiek is, hogy­ manapság mindenki­ről minden kiderülhet. Egy adott pillanatban egészen bor­zongatóvá fejlődött a játék, annyira meggyőzték a nézőt arról, hogy ha úgy fordulna, bűnös és áldozat, bűnüldöző és bűnöző milyen könnyen szere­pet cserélhet, áttűnhet egy­másba. .. bizony. Külön öröm volt annyi idő után újból látni Zsoldos Árpá­dot színpadon, egy harsány, kedves, regényes, egzotikus fi­gurában, tele játékkedvvel és játékötlettel. És teljes hitelű volt Piroska Klára álszerepé­ben, és a valódiban is. Általá­ban mindig hálás színészileg a „váratlan“ átalakulás, a transzfiguráció, és éltek is ve­le mind. Orbán, Csergőffy, Nagy Ilona kellőleg rámenősek és moduláltak voltak, anélkül, hogy megkísértette volna őket a ripacskodás; talán a rende­zőnek tudható be, hogy ezirá­­nyú tartózkodásuk egy árnya­lattal szigorúbb volt a kelleté­nél. Nem tudom, hogy nem hoz­ható ki ennél is több egy de­­tektív-drámából, a „komoly“ vagy az elszabadult játékos­ság irányába egyaránt. Lehe­tett volna akár a László Ká­roly által megütött drámaibb hang, akár a Zsoldos Árpád kezdeményezte bohóbb és szí­nesebb paletta közös, közösebb nevezőjére hangolni az egész előadást, de már az is, önma­gában is művészi érdemnek számít, hogy­­ nem adták ol­csón magukat, az olcsó siker­nek. Talán legközelebb meré­szebben, több önbizalommal és több fantáziával mernek majd belemelegedni a közönség szó­rakoztatásába, hiszen előtte nem szorulnak mentegetésre, amiért „izgalmas“ módon a­­karnak eljátszani egy izgal­mas komédiát. Szőcs István ÚJÍTSA MEG RENDSZERESEN AZ ELŐRE ELŐFIZETÉSÉT ELŐFIZETÉSI DÍJ: egy hónapra 8 lej; három hónapra 24 lej; hat hónapra 48 lej; egy esztendőre 96 lej. ELŐRE AZ OLVASÓ FÓRUMA Válaszolunk olvasóinknak Jogi tanácsadó SZOLGÁLATI IDŐÉRT JÁRÓ TÖBBLET ÉS A KATONAI SZOLGÁLAT KACSÓ LÁSZLÓ Szováta, Maros megye A Románia Szocialista Köztár­saság honvédelmének, meg­szervezéséről szóló 1972. decem­ber 28-i 14. számú törvény 81. szakasza rendelkezéseinek meg­felelően a sorkatonai szolgálat­ra, a csökkentett szolgálati idő­re, illetve katonai szolgálatuk­nak tartalékos tiszti iskolák ta­nulóiként való teljesítésére be­hívott személyek munkaszerző­dése a törvényben előírt felté­telek között érvényben marad. Tehát, ha a leszerelés idő­pontjától számított 15 napon belül — amint levelében írja­­— újból munkába állt ugyanannál a vállalatnál vagy intézménynél, önt megilletik az ugyanazon egységben megszakítás nélkül letöltött szolgálati idővel járó összes előnyök, ideértve a szol­gálati időért járó többletet is, amelyet a munka mennyisége és minősége szerinti javadalma­zás törvénye — az 57/1974. szá­mú törvény — 66. szakasza elő­ír. Természetesen, ha eleget tesz a többi törvényes, feltételeknek is. Ugyanis az említett 66. sza­kasz 1. bekezdése rendelkezései­nek megfelelően valamennyi te­vékenységi szektor személyzete az ugyanazon egységben meg­szakítás nélkül letöltött szolgá­lati idővel arányosan javadal­mazási többletre jogosult. Ebben a törvényes előnyben csak azok nem részesülnek, a­­kik nem voltak munkaszerződés alapján munkába besorolva, mielőtt katonai szolgálatra vo­nultak be. Különben a 14/1972. számú törvény 84. szakasza tételesen kimondja, hogy a katonák az illető fejezetben (a jogokról és kötelezettségekről van szó) meg­jelölt járandóságokon kívül a törvényes rendelkezésekben elő­írt más járandóságokban is ré­szesülnek. Tehát, annak semmi jelentő­sége sincs, hogy sorkatonai szolgálatát­ 1972. október 21-én kezdte el, vagyig ,két hónappal a törvény közzététele előtt. MEZŐGAZDASÁGI TERMELŐSZÖVETKEZETI NYUGDÍJRA JOGOSÍTÓ KORHATÁR DEÁK JÁNOS Kolozs, Kolozs megye A mezőgazdasági termelőszö­vetkezeti tagok nyugdíjáról és más társadalombiztosítási járan­dóságairól szóló 4/1977. számú törvény 11. szakasza szerint a teljes korhatári nyugdíjat a szö­vetkezeti tagoknak életük végéig folyósítják, a következők szerint: a 65. életévüket betöltött és a mezőgazdasági szövetkezeti egységben legalább 30 évi szol­gálati idővel rendelkező férfiak­nak; a 60. életévüket betöltött és a mezőgazdasági szövetkeze­ti egységekben legalább 25 évi szolgálati idővel rendelkező nőknek. Azok a szövetkezeti tagok, a­­kik nem felelnek meg a teljes korhatári nyugdíj elnyeréséhez szükséges, a szövetkezeti mező­­gazdasági egységben letöltött szolgálati idővel kapcsolatos feltételeknek, jogosultak a nyug­díjra — férfiak esetében a 65., nők esetében a 60. életévük be­töltésekor —, ha legalább 10 évi szolgálati idővel rendelkez­nek a szövetkezeti mezőgaz­dasági egységben. Ebben az e­­setben a nyugdíj összegét a szövetkezeti mezőgazdasági egységben teljesített szolgálati évektől függően számítják ki. Tehát, ha ön 1962. óta rend­szeresen dolgozik a mezőgazda­­sági termelőszövetkezetben, 65. életévének betöltésekor mező­­gazdasági termelőszövetkezeti nyugdíjra jogosult. Sőt, ezt kumulálhatja az álla­mi nyugdíjával is, amit már el­nyert. PIHENŐSZABADSÁG KISZÁMÍTÁSA NYUGDÍJAZTATÁSKOR M. M. Csíkszereda A dolgozók pihenőszabadsá­gával kapcsolatos kérdéseket a 26/1967. számú törvény szabá­lyozza. Azok a személyek, akik nyug­díjba mennek, egyben megkap­ják pihenőszabadságukat, ter­mészetesen nem arra az egész évre, amikor nyugdíjba vonul­nak, hanem csak azokkal a hó­napokkal arányosan, amelyekre még nem kapták meg­ ezt a jo­gukat. Az érdekelt személy ezt a pi­henőszabadságot megkaphatja természetben, amennyiben mun­kaszerződése felbontása előtt azt kiveszi. Ellenkező esetben a törvény 19. szakasza lehetővé te­szi a pihenőszabadság pénzbeli megváltását. Szepessy Tibor Az elmúlt években nagyon sokat változott Arad. A város térké­pén új lakónegyedek és ipari létesítmények jelentek meg. Képün­kön az Aurel Vlaicu lakótelepen épülő új iskola látható. Szabó Péter (Arad) felvétele Életcélja a nevelés. Megszokott, dolgos tavaszi nap volt március 31. László Je­nő tanítónak, Homoródszent­­márton község­ néptanácsa tit­kárának azonban különleges jelentőségű. A mu­nkában el­töltött 40 esztendő után ezen a reggelen még titkárként kari­­kázott a községközpont felé, de már nyugdíjasként tért haza. Milyen is volt ez a négy éve­­tized? 1941-ben, a tanítóképző elvégzése után Kolozsvár mel­lett egy kis faluban kezdte pá­lyafutását. Később szülőföld­­­jén... Fenyéden, Máréfalván, Muzsnán és Homoródszentpá­­lon gyakorolja hivatását. Fele­sége szintén tanít. Homoród­­szentpálon vertek gyökeret. László Jenő az itt eltöltött 29 esztendőből 17 éven át iskola­­igazgató volt. Nem szívesen vált meg a tanügytől. Hivatása iránti szeretetét még otthonról hozta, hisz édesapja is tanító volt, öt testvéréből négy u­­gyancsak ezt a pályát válasz­­totta. S hogy annak idején nem választott rosszul, bizonyítja a negyven esztendő. Bizonyítják a régi tanítványok, a kollégák visszaemlékezései. Életcélja a tanítás, ennek megvalósításá­ért fáradozott­ mindig, és nem hiába. Homoródszentpálon da­lárdát vezetett olyan színvo­nalon és eredményekkel, hogy sok zenetanárunk példát ve­hetne róla. Titkárként is kora reggeltől késő délutánig, ha kellett es­tig dolgozott, tizenkét falu la­kóinak gondjait-bajait igye­kezett orvosolni, megoldani. Segítsége, amelyet a faluba ke­rülő fiatal értelmiségieknek a­­dott a letelepedéshez, felbe­csülhetetlen. Közben arra is gondja volt, hogy kis gazdasá­gát gondozza, veteményesét művelje. Most, dolgos négy évtized után, nyugdíjba­­vonul. Hiá­nyozni fog munkatársainak, az ügyes-bajos­ dolgaikkal a nép­tanácshoz fordulóknak, s ha elköltözik a faluból, azoknak, akik már saját falubelijüknek tekintették, a szomszédoknak, s azoknak, akik megszokták es­ténként, amint kicsi szekerét húzza a veteményes felé, jobb­­ra-balra köszöngetve. A sok száz régi tanítvány, a munkatársak, a kollégák, Ho­­moródszentpál falu, Homoród­­szentmárton község, ismerő­sök, barátok nevében kívánunk nyugalmas, boldog, vidám, ö­­römteli nyugdíjas éveket, Jenő bácsi! Sokat! Forrai Tibor Homoródszentpál, Hargita megye Álljunk meg egy szóra A felnőttek a dohányzást il­letően két tábort alkotnak: a dohányzókét és nemdohányzó­két. A határ „mindkét fél“ számára nyitott. Egyik napról, a másikra le lehet, vagy rá is lehet szokni. A nikotin káros hatását mindenki, még a do­hányosok nagy része is ismeri, sőt elismeri. Számolni kell azonban azzal is, hogy sok fiatalkorú ugyan­csak cigarettázik, olyanok, a­­kikről szüleik talán nem sej­tik, hogy esetleg már rabjai e káros szenvedélynek. Az il­lető ifjú pedig, koránál­ fogva, nem is gondol a dugiban el­szívott cigaretták ártalmas hatására. Cigarettázó fiatalok láttán sokan felháborodásuknak han­got adva igyekeznek lebeszélni őket a rossz szokásról, míg mások „jópofának“ vélt sza­vakkal szinte biztatják erre. Ez utóbbi magatartás a felnőt­tek részéről mélyen elítélendő, mint ahogy egyesek közöm­bössége is. Ezért tartom figye­lemre méltónak a következő esetet. Egy szép márciusi­ napon, a szatmári Pionírpark egyik padján pipázgató idős bácsi­hoz, csoportjából­ kiválva, egy iskolásfiú lépett „adjon, egy tüzet, papa“ kéréssel, s már tartotta cigarettáját. Szemmel láthatóan meglepődött, amikor az öreg bácsi a kérést megta­gadta: „Én is cigarettáztam majd' negyven évig, most már nem szabad. Ettől már nem tu­dok megválni — bökött füs­tölgő pipája felé —, sajnos, már túl öreg vagyok hozzá. De ha még egyszer húszéves le­hetnék, a cigarettát nem ven­ném a számhoz a világ min­den kincséért sem. Hadd el a cigarettát, hallgass rám, az öregre, tudom mit beszélek...“ A fiún látszott, meghökkent a választól. Pár pillanatig ta­nácstalanul álldogált, majd egy elnézésfélét motyogva, té­tován társai után indult. Az öreg elégedetten nézett utána, talán sikerült elgondolkoztat­nia a fiút... Somlai Sándor Szatmár Erről-arról • Két „apróságot" tesz szóvá Kemetzky János segesvári leve­lezőnk. 1. A 2-es­ számú általános iskola közvetlen közelében levő elárusító bódét — ahol szünetek­ben az iskolások harapnivalóhoz juthatnak — jó lenne egy pár méterrel odébb tolni, hogy ké­nyelmesebben várjanak sorukra, esőzéskor ne a sárba taposva to­longjanak a tanulók az egy mé­ternél alig szélesebb és az úttest­nél alacsonyabban fekvő járdán. A bódé nem túl nehéz, s hely is van, hova eltolni. 2. Ugyancsak ezzel kapcsolatban: „üdvös len­ne az is, ha a járókelők szünet idején nem állnák el a bódé ab­lakát, hanem egy kis türelemmel lennének, míg megszólal a szünet végét jelző csengő. . . s csak ezu­tán vásárolnának."­­ „Március 14-én este a hunyadi művelődé­si ház Kőműves Kelemenné kul­­túrcsoportjának színjátszói, a Rá­­kosd-utcaiakkal együtt, közös Petőfi-estet rendeztek. A nagy­számú közönség tetszéssel fogad­ta a Petőfi — Költőn című zenés vígjáték bemutatását, amelyet Zudor Klára, Kádár Gabriella, Kása Jolán, Fazakas József, Zu­dor Tibor, Szombati Dénes, Szom­bati István, Farkas Vilmos, Györ­­fi Jenő, Tóth Zoltán, Kondor Jo­zefa, Szász Enikő, ifj. Jakab Dá­niel és Madaras Ernő adott elő, Kádár István rendezésében. A műsor keretében Tatiana Da­mian, Eugen Jebeleanu fordítá­sában, elszavalta Petőfi Szep­tember végén című költeményét, míg Bíró Edit magyar népdalo­kat, Jakab Dániel és Kelemen Péter román népdalokat énekelt. Megismételték a Csendes délu­tán című sportvígjátékot is, vala­mint a tánccsoport üveges tán­cát, mellyel már eddig is nagy sikert arattak. Az ünnepséget Ja­kab József méltatta, a műsort Zudor Klára irányította." (Kádár I. György, Hunyad) " Blau Zsig­­mond újabb két nagyváradi ön­kiszolgáló áruház létesítését ad­ta hírül. Mindkettő nemrégiben nyílt meg a Köztársaság utca 25 szám alatti tömbház földszintjén.. A készruha- és cipőüzlet gazdag választékot kínál tavaszi újdon­ságokból is.­­ „A Koronáról Szé­kelyudvarhelyre ingázók — le­gyen kint bármilyen idő — a váróterem mellett kénytelenek vá­rakozni az autóbuszra — kezdi levelét Hajas Sándor székelyud­varhelyi levelezőnk. — Valami­kor nagyon jó megoldásnak bi­zonyult, hogy a megállóban levő épület egyik felét váróteremnek használták, másik felében pedig édességet árultak. Lassan-lassan helycsere történt: a raktár (mely eddig csak a pincében volt) el­foglalta az édességboltot, ez pe­dig a várakozókat szorította ki az utcára.Persze, ez a jutalma­ is lehetett egyesek (főleg fiatalok) viselkedésének: szemeteltek, ron­gáltak, a falra krkafirkáltak. Igaz ugyan, hogy könnyebb megszün­tetni a várótermet, mint leszok­tatni embereket ártalmas szoká­saikról, de azért a váróteremre mégiscsak igényt tartanak az utasok."­­ A váróterem meg­szüntetése okának a községi nép­tanács a megmondhatója, de ha a levélíró említette magatartás is az okok között van, akkor az uta­sok is szemrehányást tehetnek maguknak az ezzel szembeni kö­zönyük miatt. • Erdei Imre fo­­garasi levelezőnk, mint írja, nyugdíjasokról szeretett volna a lapnak beszámolni, olyanokról, a­­kik a saját maguk számára és a köznek is hasznos dolgokkal fog­lalkoznak. Mivel ő nem tagja a nyugdíjasok egyesületének, en­nek elnökéhez fordult útbaigazí­tásért. A februárban tartott köz­gyűlés másolatát az elnök oda is adta, de más felvilágosítással nem szolgálhatott, mert a nyug­díjasok mindennapi életéről nem tud....Együtt csodálkozunk a le­vélíróval. ..

Next