Előre, 1981. április (35. évfolyam, 10374-10399. szám)
1981-04-01 / 10374. szám
. A szakemberek bebizonyították, hogy a hűvösebb éghajlatú vidékeken is sikerrel hasznosítható a napenergia. A Csíkszeredái megyei község- és lakásgazdálkodási vállalat már fel is szerelte az első 40 napelemet, amelyek több tömbház melegvízellátását biztosítják. Ebben az ötéves tervben mintegy 9000 napelemet akarnak felszerelni a megye városaiban és más településein. Meghitt, ünnepélyes rendezvényen köszöntötték március utolsó hetében az 1976—1980-as tervidőszak során kitűnt, a szocialista versenyben élenjáró nagybányai dolgozókat. A szakszervezetek művelődési házában lezajlott előadásra meghívták az ünnepeltek családtagjait is. 2. Április 1., szerda II. évnegyed IV. hónap — 38 nap Az évből eltelt: 91 nap Hátra van még: 274 nap Napkelte: 3.57 Napnyugta: 18.43 Holdkelte: 4.17 Holdnyugta: 14.34 TEVE SZERDA, I. műsor: 16.00 Telex; 16.05 Tévéiskola; 16.30 Német nyelvlecke; 16.50 Az ötéves terv szakmái; 17.15 A véleménymondásról; 17.45 Pronoexpressz-sorsolás; 18.00 Népdalok; 18.25 A modern román nyelv; 18.50 Ezeregy este; 19.00 Híradó; 19.25 Gazdasági aktualitások; 19.40 A szocialista munka és élet hőstetteiből: Fények a mélyből; 20.00 Ember és egészség; 20.20 Filmmúzeum. Érik a gyümölcs — amerikai film; 22.20 Híradó. II. műsor; 19.00 Híradó; 19.25 Fővárosi közlekedési jelentés; 19.40 T-stúdió '81; 20.05 Keringők; 20.25 A szocialista országokból; 20.50 Slágerek; 21.35 Tévé-enciklopédia — ismétlés; 22.20 Híradó. CSÜTÖRTÖK, I. műsor: 9.00 Tévé-iskola; 11.10 Folytatásos film: Bögöly; 12.15 Telex; 16.00 Telex; 16.05 Tévé-iskola; 16.25 Oktatás; 17.10 A Föld körül: Anvers — Brüsszel; 17.30 Kulturális élet; 18.35 Rajzfilmek; 19 00 Híradó; 19.30 Gazdasági aktualitások: 19.50 Ifjúsági műsor; 20.35 Megéneklünk, Románia; 21.05 Folytatásos tudományos film: Utazás a világegyetemben; 22.05 Híradó, II. műsor; 19.00 Híradó; 19.30 A Rádiótelevízió szimfonikus zenekarának hangversenye; 21.40 A szocialista munka és élet hőstetteiből: Resicai gépgyártók között; 22.05 Híradó. Ajánlat A fölvonó, más szóval a lift sajnálatos módon el szokott romlani. Javítják, toldják-foldozzák, hol a motorral, hol az áramszedővel, hol a sodronnyal van baj. Volt már generáljavításban is, szép summa pénzébe került a lakóközösségnek. Amidőn legutóbb elromlott, fölhívtam a javítóvállalatot, és a huzal másik végéről egy hang azt javallta, hogy járjuk csak nyugodtan gyalog az emeleteket, mert jót tesz a szívműködésnek. Mire én tüstént fölajánlottam hetedik emeleti lakásunkat a városi alpinisták számára menedékházként. Folyóvíz, házikoszt, éjjeli szállás, tiszta ágynemű. Tévé, lemezjátszó, könyvtár. Szolid, szabott árak. Tessék csak tessék... Szász János Vaskerítés mögött i kenyér izét én falun ismertem meg. Nem volt az a kenyér habfehér, sem kaláccsal összehasonlítható. Barna volt, savanykás, krumplival szaporított. Szegény, gyenge talajú volt a vidék, ahol a gabona termett, de a kenyér mégis finom volt, mert anyám dagasztotta, s búbos kemencében sütötte. Évek múlva városba költöztünk, de annak a kenyérnek az izét nem tudtam feledni. Pedig fehérebb volt az új kenyér, színte is tetszetősebb. Mégsem vetekedhetett az otthonival. Hányszor megmosolyogtak a falun maradt rokonok, amikor hétvégeken, ünnepnapokon városról hozott kenyérrel állítottam be hozzájuk, s azt cserébe ajánlottam azért, amit ők sütöttek. Mit gondolhattak felőlem? Furcsa kívánságomnak nem tudtam magyarázatot adni. Vajon miért is volt finomabb az a sovány falusi kenyér? Betérek a közeli élelmiszerüzletbe. Előttem falusi asszonyok várakoznak nagy házi kosarakkal. Veszik a kenyeret, négyet-ötöt is egyszerre. Ujjukkal megtapogatják, tapasztalni, elég friss-es közben azt is megbeszélik, hogy még a zöldségesüzletbe is be kell nézzenek murokért, petrezselyemért. így szokták meg, legalább egy hétre előre bevásárolnak. Eszembe jut az egykori emlék, s szinte számban érzem a falusi kenyér ízét. Azokat az ünnepnek is beillő napokat, amikor kenyérsütésre készült anyám. Kora hajnalban kelt, s mire virradt, már betöltötte a lakást a friss kenyér illata ... A falusi portákra gondolok. Látom a gyepes udvart, amely néhány évtizeddel ezelőtt még szegénységi bizonyítványnak számított. Arra utalt, hogy nincs jószág, ami letapossa, lecsipkedje a zsenge füvet. Most is sok helyen hasonló kép fogad, de szegényesnek mégsem mondható a porta, mert a divatos vaskerítés mögött délceg ház terpeszkedik, látszik, hogy nem a szülőktől örökölték, bent az udvaron szekér helyett gépkocsi parkol ... Ez mind szép és természetes. Csak az nem, hogy a kért parlagon, vetemények helyén a legjobb esetben is virágágyások állnak. Nem akarok általánosítani. Ismerek jómagam is nem egy falusi embert, aki szégyellne egy marék zöldségért városra jönni. Ezek az asszonyok kivételek. Azt mondják, nem éri meg a fáradságot a sok vesződés, amivel az állattartás, vagy a zöldségtermesztés jár, amikor városon mindent megvehetnek. Nem tudom, ittjártukkor vették-e észre a tömbházak körül egyre szaporodó elkerített veteményes helyeket? Ha igen, mire gondoltak? Lehet, hogy unaloműző, bogaras foglalatosságnak tekintik a kertészkedést. Pedig annyi történt, hogy a városra került emberek egy része nem tudja feledni — akárcsak én a falusi kenyér ízét — a valamikori foglalkozást, s a vele járó jógazda-szellemet. Rácz Albert A tusnádfürdői modern gyógyközpont SZERDAI KRÓNIKA ROVATUNK TARTALMÁBÓL # Zápor, jégeső, havazás — némi napsütéssel # Szíves tanács — szíveseknek, avagy: összkomfort, a felvonót levonva ... # A falusi kenyér íze Olvasóink kérdéseiket, észrevételeiket, tudósításaikat 13 és 15 óra között a 18 03 02 telefonszámon (Bukarest hívószáma 90) juttathatják el rovatunkhoz, vagy levélben, a következő címre: Redactia Előre 79776 Bucuresti, Piata Scinteii nr. 1, sector 1. Áprilisi előrejelzés A Központi Meteorológiai Intézet előrejelzése szerint áprilisban a sokévi átlagnak megfelelő időjárás várható. A hónap első felében a hőmérsékleti értékek valamivel magasabbak lesznek a megszokottnál, míg utolsó harmadában az átlagosnál kissé hűvösebb lesz az idő. 1—5. között változóan felhős lesz az égbolt, gyakoriak a helyi esők, záporok. Mérsékelt szél. Várható hőmérséklet: hajnalban 2—12, napközben 14 és 22 fok között, délnyugaton ennél valamivel magasabb. 6—10. között fokozatos lehűlés következik be. Keleten az időszak első felében még túlnyomóan borult égbolt várható, másutt felhőátvonulások lesznek, kisebb záporokkal. Időnként megerősödik az északkeleti szél. Várható hőmérséklet: hajnalban nulla és 10, napközben 12 és 20 fok között, délen 20 fok felett. Reggel a dombvidéken gyenge ködök, északon dérképződés. 11—15. között változékony lesz az időjárás, időnként növekvő felhőzettel, helyi záporokkal, zivatarokkal főleg a déli és keleti országrészeken. Időnként erős északkeleti szél. Várható hőmérséklet: hajnalban 1—9, napközben 12 és 22 fok között, valamivel magasabb az időszak végén. 16—20. között felmelegedés várható, felhőátvonulásokkal, helyi esőkkel, záporokkal,Zivatarokkal. Jégeső lehetséges. Tovább tart az élénk szél. Várhaóó hőmérséklet: hajnalban 4 és 12, napközben 18 és 28 fok között. 21—25. között újabb lehűlésre van kilátás. A felhőzet megnövekszik, országszerte kiadós esők lesznek, délen és keleten a csapadék meghaladhatja a sokévi átlagot. Élénk szél. A hegyekben havas eső, havazás. Várható hőmérséklet: hajnalban 1 és 12, napközben 10 és 20 fok között. 26—30. között változékony, hűvös lesz az időjárás, jobbára borús égbolttal, záporokkal, zivatarokkal az ország egész területén. Mérsékelt szél. Várható hőmérséklet: hajnalban 2 és 12, napközben 11 és 21 fok között. p Befejezés előtt áll a főváros legújabb iskolájának építése. A 20-as számú ipari líceumban már vakoljáka falakat, a belső szerelési munkálatokat végzik. Úr Új, változatos turistaprogramot kínál a természetkedvelőknek a szebeni Hegybarátok Köre nevű turistacsoport. Minden hét végén kirándulás a neve az akciónak, amelybe bekapcsolódhat bárki, akinek kirándulni támad kedve. Jelentős közműellátási TM munkálatokat végeznek ebben az évben Tirnaveniben. Többek között 14 700 négyzetméternyi területen utcákat, járdákat aszfaltoznak és korszerűsítenek, 7500 négyzetméteren már meglévő aszfaltutakat javítanak, 16 500 négyzetméteren pedig karbantartási munkákat végeznek kövezett utcákon. Ezenkívül többezer négyzetméternyi területen sáncokat építenek az esővíz levezetésére. ■ Keresett gyümölcsfélévé vált az utóbbi években a meggy. A Szilágy megyei halmosdi mezőgazdasági termelőszövetkezet szakemberei most úgy határoztak: nagyobb területen termesztenek meggyet. A gyümölcsfa ültetésének hetében 30 hektárnyi területen mintegy 15 000 meggyfaoltványt ültettek el a termelőszövetkezeti tagok. Háromszázötven hektáron erdősítenek ezen a tavaszon Szatmár megyében. Az elmúlt napokban a fiatalok társadalmi munkájával megkezdett akció során a helyi éghajlati és talajviszonyoknak leginkább megfelelő lombhullatókat — tölgyet, bükköt, kőrist, juhart, nyárfát — ültettek. ■ Gyakorta bosszankodunk, ha a nyilvános telefonok nem működnek, vagy elnyelik a 25 barist, anélkül, hogy a vonal túlsó végén kicsengene a készülék. Sajnos, újabban egészen más természetű telefonálási nehézségek adódnak Nagybányán. Felelőtlen egyének több helyen vezetékestől letépik, leszakítják a készülék kagylóját, betörik a fülkék üvegfalát. A csorba telefonkészülékek lehangoló látványt nyújtanak és egyben figyelmeztetnek: éberebben kell őrködnünk a közvagyon védelme felett, hathatósabban kell fellépnünk a rongálókkal szemben. Bj Akupunktúrás kezelőgépet készített a temesvári politechnikai intézet munkaközössége. A géppel igen nagypontossággal határozhatják meg a kezelési helyeket. SZÍNHÁZ KÉT SEPSISZENTGYÖRGYI BEMUTATÓ PILLANGÓK A BŐRÖNDBEN Iosif Naszhiu színművét Sepsiszentgyörgyön Balogh András rendezte. Színpadkép: Baász Imre; jelmez: Deák M. Ria; zene: Csiky Csaba. Szereplők: Visky Árpád, Nászta Katalin, Nemes Levente. Több, eltérő atmoszférájú, és ellentétes hangulati vonzatú témaréteg összekapcsolása. Ősi polgári háromszög, de a hatvan-hetvenes évek nyugati bulvárirodalmának szellemében és modorában láttatva, üldözött illegalista munkás, akinek magára kell vonnia az ellenség csapását, hogy a főfeladatot végző forradalmár társa sikerre vihesse a küldetését. És egy érdekes titkosszolgálat-történeti epizód: egy pillangó-szállítmányt használtak fel rejtjeles üzenetek kulcsának továbbítására... E színműben, sajnos, a különböző rétegek összekapcsolása nemcsak történelmileg, eszmei- és stílustörténetileg anakronisztikus, hanem mindenképpen valószerűtlen és drámaiatlan. Az öntelt, önző, megalkuvó férj ezúttal szobrász, de ennek majd semmi jelentősége nem lesz; élnivágyó, hisztérikus, semmittevő felesége éppúgy a sziguranca-tisztviselő hatalmában van, mint ő; a Betoppanó Harmadik, a Különös Fiú, a Rejtélyes Idegen most egy illegalista munkásmozgalmi harcos, — a cselekmény közvetlenül Augusztus 23 előtt játszódik —, aki azonban, hogy házigazdái kíváncsiságát kielégítse és az extravagáns címet megindokolja, elárulja a pillangó-szállítmány értelmét; közben a szerző megfeledkezik főtémájáról, a ’félrevezető csalétek mivolt ’ önfeláldozó gesztusáról; a harcosnak aztán más szerep rajm is nyílik a cselekményben,s m minthogy előidézője legyen .A családi perpatvarnak, természetesen, minden nagyvonalúságuk mellett vendégüket akarják szolgáltatni, sij^jSokkal drámaibb lett voln£ egész, ha megjelenik aa^pínen a tulajdonképpeni főszereplő, a sziguranca-tisztviselő is; és sokkal izgalmasabb lett volna, ha az üldözött — több jelenetben is — egy másik helyiségből követi a vitáikat; valószínűleg azonban a szerző, ettől műve állítólagos poémajellegét féltette, így egy hangulatilag és logikailag össze nem álló háromszemélyes játék alakult ki, az a „klasszikus“ színpadi sablon, amelyben, amint mondani szokás, az egyik szereplő ül, a második áll, a harmadik járkál. (A sablonok mellett éppoly bántóak az antisablonok is: a forradalmár a delfinek eszményi létformájáról álmodozik, stb.) Balogh András rendezőt érthetően nehéz feladat elé állította a darab ellentmondásossága. Egy keretjátékkal — amelyben a szereplők szándékosan eltúlzott drámaisággal, teatralitással ismételgetnek néhány mondatot — igyekezett kiragadni a konkrét valóságosság és valószerűség légköréből; visszariadt viszont a kínálkozó ötlettől, hogy a házaspárt szélsőségesen szatirikus beállítással tegye legalább nevetségessé, amit így nyert — bizonyos helyzetek és jellemek feszültségkeltő kétértelműsége —, nem kárpótolt a mesterkéltség általános légköre miatt. A szereplők illő odaadással és erőbedobással próbálták sikerre vinni alakjaikat, de minden színészi lelemény nélkül. Ugyanígy minden invenciót nélkülözött Baász Imre semmitmondó színpadképe — fekete körfüggöny, székek, néhány letakart szobor — pedig az még tehetett volna valamit az előadás hangulati felfokozásáért. Csiky Csaba zenéje, ha nem is újszerű eszközökkel, de mégis idézett elő feszültséget, és keltett várakozásokat — amelyek azonban az előadás menetében nem teljesültek be. Dehát — ilyen előadások is vannak, ilyen darabokkal; mit mondjunk: „megtörténik az ilyesmi“... Inkább a rendezőt sajnáljuk, akinek még nem állt módjában egy igazán kedvére való darabban kibontakozni. SZEGÉNY DÁNIEL Robert Thomas bűnügyi komédiáját a sepsiszentgyörgyi Állami Magyar Színházban Czimer József fordításában Völgyesi András rendezte. Díszlet-jelmez: Deák Barna és Deák Má Ria. Zene: Horváth Károly. Szereplők: László Károly, Orbán Károly, Csergőffy László, Nagy Ilona, Zsoldos Árpád, Piroska Klára. Sokan még mindig mentegetőzni és magyarázkodni szoktak, ha detektívregényt olvasnak és felsorolják azokat a világnagyságokat, akik szintén ebbe a fogyatkozásba estek. Pedig erre nincsen semmi szükség, hiszen a bűnügyi dráma éppúgy lehet remek színjáték, mint ahogy a legköltőibb költői dráma is lehet színpadszerűtlen, sőt egyszerűen csak rossz, hamis, és unalmas — színjátéknak. És ha jó színészi kibontakozásra nyújt alkalmat, abban a pillanatban nemcsak szórakoztatás, hanem még művészet is lehet. És nem igaz, hogy ha már detektív-dráma, akkor akárhogy el lehet játszani, mert úgyis bemegy rá a közönség, hiszen egyik színházunknál,, éppen mostanában, ugyanennek a szerzőnek egy régebb már nagy sikereket aratott detektív-komédiája — éppenhogy meg nem bukott. Tehát: az a körülmény, hogy ez az előadás igen népszerű Sepsiszentgyörgyön, korántsem csak a műfajnak, nem a közönség kisigényűségének tudható be. Hanem annak, hogy valóban jó előadás. Noha a rendező nem tett egyebet, mint hagyta peregni a játékot, beállította a helyzeteket, s vigyázott arra, el ne árulja valaki idő előtt a csattanót. A színészek azonban beleélték magukat a cselekménybe, sőt László Károly olyan alakot teremtett, aki sejtetni tudott egy mögöttes emberi világot is, emberi sorsot, bonyolult jellemet is, és ez detektívdrámában azért különösen nehéz, mivel a kibontakozáskor meglepetésként kell hatnia, hogy egy egészen más jellemről van szó, mint amilyent eddig láttunk. És mégis, noha a meglepetés kellőleg nagy volt, mégsem hatott mondvacsináltnak, valószerűtlennek, mert valahol, titokban már bebizonyította, ő is, a többiek is, hogy manapság mindenkiről minden kiderülhet. Egy adott pillanatban egészen borzongatóvá fejlődött a játék, annyira meggyőzték a nézőt arról, hogy ha úgy fordulna, bűnös és áldozat, bűnüldöző és bűnöző milyen könnyen szerepet cserélhet, áttűnhet egymásba. .. bizony. Külön öröm volt annyi idő után újból látni Zsoldos Árpádot színpadon, egy harsány, kedves, regényes, egzotikus figurában, tele játékkedvvel és játékötlettel. És teljes hitelű volt Piroska Klára álszerepében, és a valódiban is. Általában mindig hálás színészileg a „váratlan“ átalakulás, a transzfiguráció, és éltek is vele mind. Orbán, Csergőffy, Nagy Ilona kellőleg rámenősek és moduláltak voltak, anélkül, hogy megkísértette volna őket a ripacskodás; talán a rendezőnek tudható be, hogy ezirányú tartózkodásuk egy árnyalattal szigorúbb volt a kelleténél. Nem tudom, hogy nem hozható ki ennél is több egy detektív-drámából, a „komoly“ vagy az elszabadult játékosság irányába egyaránt. Lehetett volna akár a László Károly által megütött drámaibb hang, akár a Zsoldos Árpád kezdeményezte bohóbb és színesebb paletta közös, közösebb nevezőjére hangolni az egész előadást, de már az is, önmagában is művészi érdemnek számít, hogy nem adták olcsón magukat, az olcsó sikernek. Talán legközelebb merészebben, több önbizalommal és több fantáziával mernek majd belemelegedni a közönség szórakoztatásába, hiszen előtte nem szorulnak mentegetésre, amiért „izgalmas“ módon akarnak eljátszani egy izgalmas komédiát. Szőcs István ÚJÍTSA MEG RENDSZERESEN AZ ELŐRE ELŐFIZETÉSÉT ELŐFIZETÉSI DÍJ: egy hónapra 8 lej; három hónapra 24 lej; hat hónapra 48 lej; egy esztendőre 96 lej. ELŐRE AZ OLVASÓ FÓRUMA Válaszolunk olvasóinknak Jogi tanácsadó SZOLGÁLATI IDŐÉRT JÁRÓ TÖBBLET ÉS A KATONAI SZOLGÁLAT KACSÓ LÁSZLÓ Szováta, Maros megye A Románia Szocialista Köztársaság honvédelmének, megszervezéséről szóló 1972. december 28-i 14. számú törvény 81. szakasza rendelkezéseinek megfelelően a sorkatonai szolgálatra, a csökkentett szolgálati időre, illetve katonai szolgálatuknak tartalékos tiszti iskolák tanulóiként való teljesítésére behívott személyek munkaszerződése a törvényben előírt feltételek között érvényben marad. Tehát, ha a leszerelés időpontjától számított 15 napon belül — amint levelében írja— újból munkába állt ugyanannál a vállalatnál vagy intézménynél, önt megilletik az ugyanazon egységben megszakítás nélkül letöltött szolgálati idővel járó összes előnyök, ideértve a szolgálati időért járó többletet is, amelyet a munka mennyisége és minősége szerinti javadalmazás törvénye — az 57/1974. számú törvény — 66. szakasza előír. Természetesen, ha eleget tesz a többi törvényes, feltételeknek is. Ugyanis az említett 66. szakasz 1. bekezdése rendelkezéseinek megfelelően valamennyi tevékenységi szektor személyzete az ugyanazon egységben megszakítás nélkül letöltött szolgálati idővel arányosan javadalmazási többletre jogosult. Ebben a törvényes előnyben csak azok nem részesülnek, akik nem voltak munkaszerződés alapján munkába besorolva, mielőtt katonai szolgálatra vonultak be. Különben a 14/1972. számú törvény 84. szakasza tételesen kimondja, hogy a katonák az illető fejezetben (a jogokról és kötelezettségekről van szó) megjelölt járandóságokon kívül a törvényes rendelkezésekben előírt más járandóságokban is részesülnek. Tehát, annak semmi jelentősége sincs, hogy sorkatonai szolgálatát 1972. október 21-én kezdte el, vagyig ,két hónappal a törvény közzététele előtt. MEZŐGAZDASÁGI TERMELŐSZÖVETKEZETI NYUGDÍJRA JOGOSÍTÓ KORHATÁR DEÁK JÁNOS Kolozs, Kolozs megye A mezőgazdasági termelőszövetkezeti tagok nyugdíjáról és más társadalombiztosítási járandóságairól szóló 4/1977. számú törvény 11. szakasza szerint a teljes korhatári nyugdíjat a szövetkezeti tagoknak életük végéig folyósítják, a következők szerint: a 65. életévüket betöltött és a mezőgazdasági szövetkezeti egységben legalább 30 évi szolgálati idővel rendelkező férfiaknak; a 60. életévüket betöltött és a mezőgazdasági szövetkezeti egységekben legalább 25 évi szolgálati idővel rendelkező nőknek. Azok a szövetkezeti tagok, akik nem felelnek meg a teljes korhatári nyugdíj elnyeréséhez szükséges, a szövetkezeti mezőgazdasági egységben letöltött szolgálati idővel kapcsolatos feltételeknek, jogosultak a nyugdíjra — férfiak esetében a 65., nők esetében a 60. életévük betöltésekor —, ha legalább 10 évi szolgálati idővel rendelkeznek a szövetkezeti mezőgazdasági egységben. Ebben az esetben a nyugdíj összegét a szövetkezeti mezőgazdasági egységben teljesített szolgálati évektől függően számítják ki. Tehát, ha ön 1962. óta rendszeresen dolgozik a mezőgazdasági termelőszövetkezetben, 65. életévének betöltésekor mezőgazdasági termelőszövetkezeti nyugdíjra jogosult. Sőt, ezt kumulálhatja az állami nyugdíjával is, amit már elnyert. PIHENŐSZABADSÁG KISZÁMÍTÁSA NYUGDÍJAZTATÁSKOR M. M. Csíkszereda A dolgozók pihenőszabadságával kapcsolatos kérdéseket a 26/1967. számú törvény szabályozza. Azok a személyek, akik nyugdíjba mennek, egyben megkapják pihenőszabadságukat, természetesen nem arra az egész évre, amikor nyugdíjba vonulnak, hanem csak azokkal a hónapokkal arányosan, amelyekre még nem kapták meg ezt a jogukat. Az érdekelt személy ezt a pihenőszabadságot megkaphatja természetben, amennyiben munkaszerződése felbontása előtt azt kiveszi. Ellenkező esetben a törvény 19. szakasza lehetővé teszi a pihenőszabadság pénzbeli megváltását. Szepessy Tibor Az elmúlt években nagyon sokat változott Arad. A város térképén új lakónegyedek és ipari létesítmények jelentek meg. Képünkön az Aurel Vlaicu lakótelepen épülő új iskola látható. Szabó Péter (Arad) felvétele Életcélja a nevelés. Megszokott, dolgos tavaszi nap volt március 31. László Jenő tanítónak, Homoródszentmárton község néptanácsa titkárának azonban különleges jelentőségű. A munkában eltöltött 40 esztendő után ezen a reggelen még titkárként karikázott a községközpont felé, de már nyugdíjasként tért haza. Milyen is volt ez a négy évetized? 1941-ben, a tanítóképző elvégzése után Kolozsvár mellett egy kis faluban kezdte pályafutását. Később szülőföldjén... Fenyéden, Máréfalván, Muzsnán és Homoródszentpálon gyakorolja hivatását. Felesége szintén tanít. Homoródszentpálon vertek gyökeret. László Jenő az itt eltöltött 29 esztendőből 17 éven át iskolaigazgató volt. Nem szívesen vált meg a tanügytől. Hivatása iránti szeretetét még otthonról hozta, hisz édesapja is tanító volt, öt testvéréből négy ugyancsak ezt a pályát választotta. S hogy annak idején nem választott rosszul, bizonyítja a negyven esztendő. Bizonyítják a régi tanítványok, a kollégák visszaemlékezései. Életcélja a tanítás, ennek megvalósításáért fáradozott mindig, és nem hiába. Homoródszentpálon dalárdát vezetett olyan színvonalon és eredményekkel, hogy sok zenetanárunk példát vehetne róla. Titkárként is kora reggeltől késő délutánig, ha kellett estig dolgozott, tizenkét falu lakóinak gondjait-bajait igyekezett orvosolni, megoldani. Segítsége, amelyet a faluba kerülő fiatal értelmiségieknek adott a letelepedéshez, felbecsülhetetlen. Közben arra is gondja volt, hogy kis gazdaságát gondozza, veteményesét művelje. Most, dolgos négy évtized után, nyugdíjbavonul. Hiányozni fog munkatársainak, az ügyes-bajos dolgaikkal a néptanácshoz fordulóknak, s ha elköltözik a faluból, azoknak, akik már saját falubelijüknek tekintették, a szomszédoknak, s azoknak, akik megszokták esténként, amint kicsi szekerét húzza a veteményes felé, jobbra-balra köszöngetve. A sok száz régi tanítvány, a munkatársak, a kollégák, Homoródszentpál falu, Homoródszentmárton község, ismerősök, barátok nevében kívánunk nyugalmas, boldog, vidám, örömteli nyugdíjas éveket, Jenő bácsi! Sokat! Forrai Tibor Homoródszentpál, Hargita megye Álljunk meg egy szóra A felnőttek a dohányzást illetően két tábort alkotnak: a dohányzókét és nemdohányzókét. A határ „mindkét fél“ számára nyitott. Egyik napról, a másikra le lehet, vagy rá is lehet szokni. A nikotin káros hatását mindenki, még a dohányosok nagy része is ismeri, sőt elismeri. Számolni kell azonban azzal is, hogy sok fiatalkorú ugyancsak cigarettázik, olyanok, akikről szüleik talán nem sejtik, hogy esetleg már rabjai e káros szenvedélynek. Az illető ifjú pedig, koránál fogva, nem is gondol a dugiban elszívott cigaretták ártalmas hatására. Cigarettázó fiatalok láttán sokan felháborodásuknak hangot adva igyekeznek lebeszélni őket a rossz szokásról, míg mások „jópofának“ vélt szavakkal szinte biztatják erre. Ez utóbbi magatartás a felnőttek részéről mélyen elítélendő, mint ahogy egyesek közömbössége is. Ezért tartom figyelemre méltónak a következő esetet. Egy szép márciusi napon, a szatmári Pionírpark egyik padján pipázgató idős bácsihoz, csoportjából kiválva, egy iskolásfiú lépett „adjon, egy tüzet, papa“ kéréssel, s már tartotta cigarettáját. Szemmel láthatóan meglepődött, amikor az öreg bácsi a kérést megtagadta: „Én is cigarettáztam majd' negyven évig, most már nem szabad. Ettől már nem tudok megválni — bökött füstölgő pipája felé —, sajnos, már túl öreg vagyok hozzá. De ha még egyszer húszéves lehetnék, a cigarettát nem venném a számhoz a világ minden kincséért sem. Hadd el a cigarettát, hallgass rám, az öregre, tudom mit beszélek...“ A fiún látszott, meghökkent a választól. Pár pillanatig tanácstalanul álldogált, majd egy elnézésfélét motyogva, tétován társai után indult. Az öreg elégedetten nézett utána, talán sikerült elgondolkoztatnia a fiút... Somlai Sándor Szatmár Erről-arról • Két „apróságot" tesz szóvá Kemetzky János segesvári levelezőnk. 1. A 2-es számú általános iskola közvetlen közelében levő elárusító bódét — ahol szünetekben az iskolások harapnivalóhoz juthatnak — jó lenne egy pár méterrel odébb tolni, hogy kényelmesebben várjanak sorukra, esőzéskor ne a sárba taposva tolongjanak a tanulók az egy méternél alig szélesebb és az úttestnél alacsonyabban fekvő járdán. A bódé nem túl nehéz, s hely is van, hova eltolni. 2. Ugyancsak ezzel kapcsolatban: „üdvös lenne az is, ha a járókelők szünet idején nem állnák el a bódé ablakát, hanem egy kis türelemmel lennének, míg megszólal a szünet végét jelző csengő. . . s csak ezután vásárolnának." „Március 14-én este a hunyadi művelődési ház Kőműves Kelemenné kultúrcsoportjának színjátszói, a Rákosd-utcaiakkal együtt, közös Petőfi-estet rendeztek. A nagyszámú közönség tetszéssel fogadta a Petőfi — Költőn című zenés vígjáték bemutatását, amelyet Zudor Klára, Kádár Gabriella, Kása Jolán, Fazakas József, Zudor Tibor, Szombati Dénes, Szombati István, Farkas Vilmos, Györfi Jenő, Tóth Zoltán, Kondor Jozefa, Szász Enikő, ifj. Jakab Dániel és Madaras Ernő adott elő, Kádár István rendezésében. A műsor keretében Tatiana Damian, Eugen Jebeleanu fordításában, elszavalta Petőfi Szeptember végén című költeményét, míg Bíró Edit magyar népdalokat, Jakab Dániel és Kelemen Péter román népdalokat énekelt. Megismételték a Csendes délután című sportvígjátékot is, valamint a tánccsoport üveges táncát, mellyel már eddig is nagy sikert arattak. Az ünnepséget Jakab József méltatta, a műsort Zudor Klára irányította." (Kádár I. György, Hunyad) " Blau Zsigmond újabb két nagyváradi önkiszolgáló áruház létesítését adta hírül. Mindkettő nemrégiben nyílt meg a Köztársaság utca 25 szám alatti tömbház földszintjén.. A készruha- és cipőüzlet gazdag választékot kínál tavaszi újdonságokból is. „A Koronáról Székelyudvarhelyre ingázók — legyen kint bármilyen idő — a váróterem mellett kénytelenek várakozni az autóbuszra — kezdi levelét Hajas Sándor székelyudvarhelyi levelezőnk. — Valamikor nagyon jó megoldásnak bizonyult, hogy a megállóban levő épület egyik felét váróteremnek használták, másik felében pedig édességet árultak. Lassan-lassan helycsere történt: a raktár (mely eddig csak a pincében volt) elfoglalta az édességboltot, ez pedig a várakozókat szorította ki az utcára.Persze, ez a jutalma is lehetett egyesek (főleg fiatalok) viselkedésének: szemeteltek, rongáltak, a falra krkafirkáltak. Igaz ugyan, hogy könnyebb megszüntetni a várótermet, mint leszoktatni embereket ártalmas szokásaikról, de azért a váróteremre mégiscsak igényt tartanak az utasok." A váróterem megszüntetése okának a községi néptanács a megmondhatója, de ha a levélíró említette magatartás is az okok között van, akkor az utasok is szemrehányást tehetnek maguknak az ezzel szembeni közönyük miatt. • Erdei Imre fogarasi levelezőnk, mint írja, nyugdíjasokról szeretett volna a lapnak beszámolni, olyanokról, akik a saját maguk számára és a köznek is hasznos dolgokkal foglalkoznak. Mivel ő nem tagja a nyugdíjasok egyesületének, ennek elnökéhez fordult útbaigazításért. A februárban tartott közgyűlés másolatát az elnök oda is adta, de más felvilágosítással nem szolgálhatott, mert a nyugdíjasok mindennapi életéről nem tud....Együtt csodálkozunk a levélíróval. ..