Előre, 1981. május (35. évfolyam, 10400-10424. szám)

1981-05-01 / 10400. szám

NICOLAE CEAUȘESCU ELVTÁRS, A JELENLÉTÉBEN, ÜNNEPI LÉGKÖRBEN, NÉPGYŰLÉST TARTOTTAK MÁJUS ELSEJE ALKALMÁBÓL Nicolae Ceau$escu elvtárs, a Román Kommu­nista Párt főtitkára, Románia Szocialista Köztár­saság elnöke, Elena Ceau$escu elvtársnő, a párt­os államvezetőségben dolgozó többi elvtárs csü­törtök délután részt vett a Május 1 — a dolgozók nemzetközi szolidaritásának napja — alkalmából tartott fővárosi népgyűlésen. Az idén az egész világ mun­kásai testvériségének napját ab­ban az erőteljes alkotó meg­­pezsdülésnek a légkörében ül­jük meg, amelynek jegyében megünnepeljük a Román Kom­munista Párt megalakulásának, annak az eseménynek a 60. év­fordulóját, amely történelmi je­lentőségű mozzanat volt mun­kásosztályunk életében, példát­lan momentum a társadalmi és nemzeti igazságosságért­ és sza­badságért folytatott harcban, hi­szen pártunk megalakulása óta a román nép legmagasztosabb érdekeinek hű képviselője, a ro­mániai szocialista építés forra­dalmi művének biztos kezű ve­zetője. A párt vezetése alatt, szoros egységben a párt főtitkára, Nicolae Ceausescu elvtárs közül, hazánk dolgozói — románok, magyarok, németek és más nemzetiségűek — kiemelkedő si­kerekkel köszöntik a hagyomá­nyos ünnepet az 1981-re, a je­lenlegi ötéves terv — a minő­ség és a hatékonyság ötéves terve — első esztendejére szó­ló gazdasági-társadalmi felada­tok magas hatékonyságú teljesí­tésében, a szocialista Románia további fejlődésének útját vilá­gosan felvázoló XII. pártkong­resszus történelmi határozatai­nak végrehajtásában. A román nép, önfeláldozóan és forradal­mi lendülettel munkálkodva, hogy országunk a haladás és a civilizáció újabb fokaira emel­kedjék, egyben internaciona­lista hozzájárulást nyújt a béke és a haladás erőinek megszilár­dításához, a szocializmus világ­méretű tekintélyének gyarapítá­sához és térhódításához. A dol­gozók testvériségének nemzet­közi napján a román nép kife­jezésre juttatja elhatározását, hogy munkálkodik az összes szo­cialista országokkal való e­­gyüttműködés és barátság fej­lesztéséért, a fejlődő országok­kal, az el nem kötelezett orszá­gokkal, társadalmi berendezke­désre való tekintet nélkül az összes államokkal való együtt­működés­ bővítéséért, a kommu­nista és munkáspártokkal, a munkásosztály összes többi pártjával, a felszabadító moz­galmakkal, az egész­ világ de­mokratikus, haladó és antiimpe­­rialista erőivel való egységért és szolidaritásért az összes né­pek béke-, együttműködési, le­szerelési, haladás- és jóléti esz­ményeinek valóra váltásáért folytatott küzdelemben. • A munka nemzetközi napjá­nak szentelt népgyűlésre az ün­nepi köntösbe öltözött Sport- és Művelődési Palotában került sor. A díszemelvény felett Nicolae Ceaușescu elvtárs arc­képe volt látható a párt és az állam zászlói között, alatta a következő jelszó: „Éljen a Ro­mán Kommunista Párt, élen fő­titkárával, Nicolae Ceau?escu elvtárssal!“. A teremben körös­körül az alábbi jelszavak: „Él­jen szabad és független ha­zánk, Románia Szocialista Köz­társaság!“, „Tiszteletünk büsz­keségünk: Ceaușescu — Romá­nia!“, „Éljen egész népünk megbonthatatlan egysége az SZDEF keretében!“, „Éljen a kommunista és munkás­pártok, az összes szocia­lista országok, a forradalmi, ha­ladó, demokratikus és antiim­­perialista erők közötti szolidari­tás és együttműködés!“, „Éljen a népek együttes harca a béké­ért és az együttműködésért, egy jobb és igazabb világért!“, „Él­jen a kommunizmus, az embe­riség ragyogó jövője!“ A színpad felett, ahol az ösz­­szes hazai dolgozó kategóriákat képviselő allegórikus csoportok sorakoztak fel, a következő jel­szó volt olvasható: „Éljen Má­jus 1, a dolgozók nemzetközi szolidaritásának napja, az ösz­­szes munkások testvériségének napja!“ A teremben a Május 1-re jel­lemző ünnepi légkör, lelkesedés és optimizmus uralkodott. U­­gyanebben a légkörben fogadták a Sport- és Művelődési Palota hatalmas parkjában a bukares­tiek ezrei pártunk és államunk szeretett vezetőjét, Nicolae Ceausescu elvtársat. A hivatalos gépkocsisor érke­zését élénk taps és éljenzés kö­­szöntö­tte. A jelenlevők a párt és az állam zászlócskáit len­gették, hosszasan éljenezték a pártot és főtitkárát. Az épület előtti sétányon a haza sólymai, pionírok, ifjak és lányok csoportjai virágcsokro­kat nyújtottak át Nicolae Ceaușescu elvtársnak és Elena Ceaușescu elvtársnőnek, szere­tettel és örömmel ölelték át őket, kívántak jó egészséget és munkabírást nekik. Lelkesen visszhangzott: „Ceau?escu — RKPI“, „Ceausescu és a nép!“. Az egyesített kórus előadásában felhangzott a Párt — Ceau$escu — Románia című dal. A terembe lépő Nicolae Ceausescu elvtársat, Elena Ceau$escu elvtársnőt, a párt- és államvezetőségben dolgozó, töb­bi elvtársin Hatalmas taps, szűnni nem akaró éljenzés fo­gadta. Hosszasan visszhangzott a pártnak és főtitkárának neve, amely szocialista nemzetünk tu­datában jelképes erejű, kifeje­zésre juttatva egész népünk sze­­retetét és nagyrabecsülését pár­tunk és államunk tisztelt és sze­retett vezetője iránt. A gyűlés elnökségében helyet foglalt Nicolae Ceau$escu elv­társ, Elena Ceau$escu elvtársnő, a következő elvtársak: Ilie Verdet, Iosif Banc, Emil Bobu, Cornel Burtica, Virgil Cazacu, Lina Ciobanu, Ion Coman, Ni­colae Constantin, Constantin Dascälescu, Ion Dinca, Fazekas János, Fazekas Lajos, Cornelia Filipa?, Petre Lupu, Paul Nicu­­lescu, Gheorghe Oprea, Ghe-­­orghe Panu, Ion Pofan, Dumitru Popescu, Gheorghe Radulescu, Leonte Rautu, Aneta Spornic, Virgil Trofin, Stefan Voitec, Stefan Andrei, Emilian Dobres­­cu, Petru Enache, Gere Mihály, Nicolae Giosan, Suzana Gâdea, Ion Ionita, Ana Muresan, Elena Nae, Constantin Olteanu, Cornel Onescu, Marin Radoi, Ion Ursu, Richard Winter, Hie Rádulescu. Az elnökségben úgyszintén he­lyet foglalt a hazai kommunis­ta és munkásmozgalom több ré­gi harcosa, tömeg- és társadalmi szervezetek, fővárosi nagyválla­latok képviselői, munkások, tu­dományos és kulturális életünk személyiségei. A teremben jelen volt az RKP KB­, az Államtanács és a kor­mány számos tagja, illegalitás­beli párttagok, központi intéz­mények, tömeg- és társadalmi szervezetek vezetői, tábornokok és törzstisztek, párt- és állami aktivisták, bukaresti vállalatok,­ és intézmények dolgozói. A gyűlésen úgyszintén részt vettek Bukarestben akkreditált diplomáciai képviseletek vezetői, a diplomáciai testület más tag­jai, külföldi sajtótudósítók. A gyűlés elején elhangzott Ro­mánia Szocialista Köztársaság állami himnusza. Felszólalva, Gheorghe Panu elvtárs, az RKP KB Politikai Végrehajtó Bizottságának tagja, az RKP Bukarest municípiumi bizottságának első titkára, a fő­város főpolgármestere ezeket mondotta: Engedjék meg, hogy megnyis­sam a Május 1. a dolgozók ha­gyományos napjának szentelt, a világ dolgozóinak a társadalmi igazságosság, a szabadság, a függetlenség, a béke és a hala­dás ügye győzelméért folytatott harca során való szolidaritása és­­ egysége hagyományos ünnepe" előtt tisztelgő fővárosi ünnepi gyűlést. Az a hatalmas megtiszteltetés hárul ránk, hogy Bukarest mu­­nicípium kommunistáinak, vala­mennyi lakosának nevében for­rón üdvözöljük hazánk legsze­­retettebb fiát, aki egész életével és forradalmi tevékenységével a nép legmagasztosabb eszményei­nek beteljesülését szolgálja, a Román Kommunista Párt főtit­kárát, Románia Szocialista Köz-­­ társaság elnökét, Nicolae Ceaușescu elvtársat. (Hatalmas taps, éljenzés, ütemesen vissz­hangzik: „Ceaușescu — RKP!“). Üdvözöljük gyűlésünkön a párt- és államvezetőségben dol­gozó többi elvtársat (Hatalmas taps). Melegen üdvözöljük a Romá­nia Szocialista Köztársaságban akkreditált diplomáciai testület­nek gyűlésünkön­ részt vevő kép­viselőit (Taps).­­ 1981., május 1-ét ünnepelve a Román Kommunista Párt meg­alakulása hat évtizedes dicsősé­ges évfordulója által bearanyo­zott tavaszelőn, büszkeséggel idézzük fel hős munkásosztá­lyunk és pártja­­dicső forradalmi hagyományait, amely új korsza­kot nyitott az ország történeté­ben, és minden erőnkkel törek­szünk pártunk és államunk po­litikájának, a XII. pártkongresz­­szus határozatainak, az idén és az egész ötéves terv során előt­tünk álló, minőségileg magasabb fokú gazdasági-társadalmi fela­datoknak a megvalósítására. Május­­ nagy ünnepének kö­szöntésére a fővárosi egységek munkaközösségei, szélesen ki­bontakoztatva a szocialista ver­senyt, az idei év első négy hó­napjában a munkatermelékeny­(Folytatása a 3. oldalon) TÖBBI PÁRT- ÉS ÁLLAMVEZETŐ A LELKES HAZAFISÁG JEGYÉBEN ÖTÖDIK Ugye, kedves barátaim a má­jusi ünneplésben, ötödik hó, egy — ez a három szó sehogy sem emlékeztet bennünket en­nek a napnak a közismert ne­vére; ötödik hó, egy — aho­gyan egy számítógép kopogtat­ná le — csak naptári adat, ér­zelmektől, indulatoktól és em­lékektől mentes, nem lehet ó­­dát írni hozzá, egyetlen kö­zömbös nap neve a háromszáz­hatvanötből, épp úgy hangzik, mint nyolcadik hó huszon­­nyolc vagy más efféle dá­tum... Ötödik hó, egy: ez le­hetne Május Elsejének álneve; ha titokban írná verseit, így szignálhatná, ha el akarna bújni az ünnepi tömegben, er­re a névre váltaná ki személy­azonossági igazolványát. — ötödik hó, egy: ha belegondo­­lok, tulajdonképpen nem is akar egyebet; hangulatával, múltjával, jövendőjével vers­­szerűen hullámzik bennünk és a tömegben, nem akar kiemel­kedni, csak éppen annyira, a­­mennyire kiemelkedik a mun­kás, aki vörös zászlót emel a magasba — minden hagyomány azon mér­hető le, mennyire képes átala­kulni megtartóinak szükségle­tei szerint, mennyire képes új HD, EGY tartalmakat magába fogadni és összhangba hozni azokat önnön folytonosságával — a réginek is fő értéke, ha min­dig újat tud mondani, mit sem ér, ha csak önmagára figyel és csak önmagát ismétli — nekünk az esztendő ötödik ha­vának első napja vadonatúj és ősii régesrégi, a munkásosz­tály­ történelmének ünnepe, a­­melyhez feledhetetlen vér ta­pad, de amelyet csak az kö­szönthet igazán, aki szenvedé­lyesebben hisz a jövőben, mint a múltban, mert Május Elseje mindig a remény, a meghar­colt remény, a szocialista jövő ünnepe volt — ötödik hónap elsején immár ötvenkilenc esztendeje a jö­vendőért szervezetten összefo­gónak menetelnek az első so­rokban; nem is menetelés, ve­rekedés ez, , küzdelem, harc, munka a javából; soha meg nem ismételjük önmagunkat — csak a kötelességtudatban, csak a néphez való hűségünk­ben, csak a jövőbe vetett bizal­munkban vagyunk azonosab' tegnapi önmagunkkal — a fe­ladat konkrét lényege mindig más, amiként egy ház évítői is előbb a csákányhoz, ásóhoz, lapáthoz nyúlnak, hogy kiás­sák a fundamentumot, csak azután jön a tégla, a beton, a habarcs, a vakolókanál, a víz­­szintmérő, jönnek a gerendák, a cserepek, a kalapács, a sze­relők, a drótok, csövek, csa­pok — de mégis, minden moz­dulat lényege azonos: a házat építjük; a hajdani osztálycsa­ták, s a hatalomért vívott harc, a csákányok harca volt, a küzdelem a fundamentum­ért; de most már lakjuk a házat; még van bőven mit tenni ben­ne; van mit dolgozni azon, hogy tökéletes legyen a nap­pali szoba, meg a szoba, ahol tanulnak a gyerekek, van még tennivalónk a konyha és az éléskamra és a pince tájékán, és a könyvespolcra is felfér még jónéhány könyv -— de a tetőn, májusfaként, már ott a zöld ág, van már új fedél a fe­jünk fölött, ötödik hó első nap­ján, és a terv, amely szerint a házat építjük, jónak bizonyul, a terv, amelyet a Román Kom­­munista Párt készített, jó há­zak terve; rajtunk múlik, hogy egyre otthonosabbá tegyük, és éljünk a hazai májusok hagyo­mányaiban, testvérien, alapve­tően közös szándékaink szelle­mében. És békességben minden jó­szomszéddal és az egész világ­gal, mert az egész emberiség­nek ez az érdeke. Bodor Pál Világ proletárjai, egyesüljetek! A SZOCIALISTA DEMOKRÁCIA ÉS EGYSÉG FRONTJA ORSZÁGOS TANÁCSÁNAK NAPILAPJA XXXV. évfolyam 10400. szám 1981. május 1., péntek­i oldal­ára 30 iráni É­L­J­EN MÁJUS­ELSEJE, A DOLGOZÓK NEMZETKÖZI SZOLIDARITÁSÁNAK, A MUNKÁSOK TESTVÉRISÉGÉNEK NAPJA! NICOLAE CEAUSESCU ELVTÁRS FOGADTA: A Tanzánia Egyesült Köztársaság parlamenti küldöttségét , Mozambik bankjának miniszteri rangú kormányzóját (6. oldal) Lászlóffy Aladár .■MUNKÁSÜNNEP Szép lobogása hajnalban kezdődik, ahogy a levelek ujjai közt kinyílik a Nap. Szép lobogását a május a szelekbe oldja: pirosló messzire világító virágsorok, világsorok — az élet sorakozik a pillanat partjai közt, az élet vonul tova emberi kincseinkkel mindenünkkel, a felmutatott gyermekekkel, akiké a jövendő, a felmutatott traverzekkel,­­ melyeket f­elszereltünk, a felmutatott kövekkel, melyeket kifaragtunk, a felmutatott könyvekkel, melyeket megírtunk s elolvastunk, a felmutatott erővel, mely teremt a kézről kézre adott szerszámmal — világokat mozdított el, világokat emel és újít meg. RENDEZVÉNYEK A PÁRTÉVFORDULÓ TISZTELETÉRE A közelgő pártévfordulónak szentelt rendezvénysorozat kere­tében szimpoziont tartottak­­a a Nemzetközi Jogi és Külpoliti­­i­kai Társaságnál. Az összejövete­­­­len tanerők, a Külügyminiszté­rium képviselői hangsúlyozták a kommunisták pártja megalaku­lásának történelmi jelentőségét, a pártunk és a román állam független külpolitikája fontossá­gát, azt, hogyan érvényesülnek gyakorlatilag pártunk elvei a kortárs világ bonyolult problé­máinak megoldásában, melyek az új gazdasági világrend meg­teremtésével kapcsolatos román koncepció fő összetevői. A szimpozion részvevői távira­tot intéztek NICOLAE CEAUȘESCU ELVTÁRSHOZ, s ebben kifejezésre juttatták ha­tártalan szeretetüket, mély tisz­teletüket és nagyrabecsülésüket a pártfőtitkár iránt. Románia önnel, a biztoskezű­­ forradalmárral és lánglelkű ha­zafival, a nemzetközi kommunis­ta és munkásmozgalom kiemel­kedő egyéniségével, a világszer­te nagy tekintélynek örvendő ál­lamvezetővel az élen gyors lép­tekkel halad a fejlődés útján, jelentős erőként járul hozzá az összes államok közötti béke és együttműködés ügyének előmoz­dításához. Az ön nevéhez és lan­kadatlan munkásságához kap­csolódnak a hazai sondb­aiúlon fejlett szocialista társadalom megteremtésében és az ország kommunizmus felé haladásában elért kiemelkedő sikerek.­, H.. ^ v.; r * ★ Az írószövetség vezető tanácsa : ülést­­tartott a Román Kommu­nista Párt megalakulásának 60. évfordulója tiszteletére George Macovescu , írószövetségi elnök ■elnökletével, írók, más kulturá­­­­lis dolgozók hangsúlyozták a­­ közelgő évforduló különleges je­­­­lentőségét a román­ nép, a szo­cialista Románia számára. Tag­lalva azokat a bel- és külpoliti­kai viszonyokat, amelyek köze­pette 1921 májusában megala­kult a Román Kommunista Párt, hangsúlyozták, hogy pártvezére népünk lankadatlan forradalmi küzdelmet vívott a demokráciá­ért és haladásért, a szabadsá­gért és nemzeti függő fenségért, •­ A Román Kommunista Párt —­a dolgozó tömegek szervezője és vezetője a társadalmi igazsá­gosságért, a nemzeti szabad­ságért, a szocialista Románia ha­ladásáért folytatott küzdelemben témakörrel tartottak tudományos jo­gászakat Déván. Ion Ciucu elvtárs, a megyei pártbizottság első titkára előterjesztette a k­ö­­vetkező­­ értekezést: A Román Kommunista Párt Hunyad me­gyei szervezete cselekvő osztag­ként szívvel-lélekkel bekapcsoló­dott a forradalmi átalakítások folyamatába, a hazai sokolda­lúan fejlett szocialista társa­dalom építésébe. Ion Bold, a Stefan Gheorghiu Akadémia professzora A Román Kommu­nista Párt integrálódása a román társadalomba címmel érteke­zett. Az ülésszak három szakosz­tályában számos előadás hang­zott el.

Next