Előre, 1981. július (35. évfolyam, 10450-10476. szám)
1981-07-01 / 10450. szám
- 2. -------- AZ IPARI, ÉPÍTKEZÉSI, SZÁLLÍTÁSI, ÁRUFORGALMAZÁSI ÉS PÉNZÜGYI DOLGOZÓK TANÁCSAI II. KONGRESSZUSÁNAK HATÁROZATA Az ipari, építkezési, szállítási, áruforgalmazási és pénzügyi dolgozók tanácsainak II. kongresszusa, amelyet a párt főtitkára, a Dolgozók Országos Tanácsának elnöke, Nicolae Ceausescu elvtárs kezdeményezésére hívtak össze, kiemelkedő jelentőségű esemény volt hazánk társadalmi-politikai életében, a munkásdemokrácia fejlesztésében és elmélyítésében, a munkásosztály, ama osztály szerepének erőteljesebb érvényesítésében, amely mint a termelőeszközök tulajdonosa és az anyagi javak termelője, cselekvően és közvetlenül részt vesz a társadalom vezetésében, a szocialista Románia sokoldalú fejlesztése jegyében fogant pártpolitika kidolgozásában és végrehajtásában. A jelenlegi kongresszus — a munkásosztály legdemokratikusabb vezető fóruma, szocialista demokráciánk lényeges összetevője, amelyen több mint 11000 dolgozó vett részt — erőteljesen bizonyítja, hogy a munkásosztály döntő szerepet tölt be társadalmunkban, s hogy mint egész nemzetünk vezető osztálya a párt vezetése alatt becsülettel eleget tesz szerepének és történelmi küldetésének, ami szilárd biztosíték az ország gazdasági-társadalmi fejlődésére, hazánk szabadságának és függetlenségének megvédelmezésére és szüntelen erősítésére a szocializmus és a kommunizmus diadalmas útján. A dolgozók tanácsainak II. kongreszszusa az elfogadott határozatok folytán rendkívüli fontosságú momentum azoknak a célkitűzéseknek a valóra váltásában, amelyek a sokoldalúan fejlett szocialista társadalom megteremtéséről és Románia kommunizmus felé haladásáról szóló program második szakaszában állnak nemzetünk előtt. A kongresszus nagyra értékeli Nicolae Ceausescu elvtárs döntő szerepét és hozzájárulását pártunk általános politikájának kidolgozásához és megvalósításához, amely politika célja harmonikusan fejleszteni az országot, folyamatosan, eredeti módon tökéletesíteni a szocialista demokrácia rendszerét, ahogyan azt az utóbbi másfél évtizedben a szocialista építés minden egyes szakaszában jelentkező követelményekkel és problémákkal szoros összhangban kiépítettük. A dolgozók tanácsainak kongresszusa egyhangúlag jóváhagyja a Nicolae Ceausescu elvtárs által előterjesztett előadói beszédet Románia gazdasági-társadalmi fejlesztéséről az 1981—1985-ös ötéves terv időszakában, a dolgozók tanácsai szerepének növekedéséről, a munkás-, a szocialista demokrácia fejlődéséről hazánkban, s ragyogó példának minősíti annak a tudományos elemzésére, hogy milyen szerepet tölt be a munkásosztály a román társadalom forradalmi átalakításában, milyen fejlettségi szintre érkezett el szocialista gazdaságunk, milyen feladatok hárulnak a dolgozókra a jelenlegi ötéves tervben és nagyobb távlatban. A kongresszus ugyanakkor nagyra értékeli a munkásosztály nagy fórumának záróülésén elhangzott pártfőtitkári beszédben foglalt következtetéseket. A kongresszus mindenben magáévá teszi a párt főtitkára, Nicolae Ceausescu elvtárs által megfogalmazott útmutatásokat és orientációkat, s úgy határoz, hogy azokat munkaprogramként fogadja el a dolgozók tanácsai és a többi kollektív vezető szerv, egész munkásosztályunk, valamennyi dolgozó további tevékenysége számára munkájuk tökéletesítése és annak érdekében, hogy fokozottan járuljanak hozzá a vállalatok, az összes gazdasági egységek vezetéséhez és jó gazdálkodásához, az ország általános gazdasági-társadalmi fejlesztéséhez, a jelenlegi ötéves terv előirányzatainak teljesítéséhez. A kongresszus elhatározza, hogy a minisztériumok és a többi központi gazdasági szerv, a párt-, az állami és a társadalmi szervezetek is ezekre a konkrét dokumentumokra építsék egész tevékenységüket. A kongresszus teljes megelégedéssel nyugtázza, hogy a több mint 11 000 kongresszusi küldött — a kollektív vezetőszervekben képviselt dolgozók millióinak akaratát fejezve ki — egyöntetű és lelkes szavazatával Nicolae Ceausescu elvtársat újraválasztotta a Dolgozók Országos Tanácsának elnökévé. Ez ismételten tanúsítja, hogy nemzetünk teljes mértékben megbízik a pártban, a párt főtitkárában, hogy Nicolae Ceausescu elvtársat különleges nagyrabecsülés övezi a dolgozók körében a párt és az állam élén a román nép javára, szocialista hazánk haladása és jóléte szolgálatában kifejtett lankadatlan munkásságáért. A dolgozók tanácsainak kongresszusa olyan időpontban folytatta le munkálatait, amikor népünk sikeresen befejezte az 1976—1980-as ötéves tervet, és minden erejével az 1981—1985-ös ötéves terv első esztendejére szóló célkitűzések valóra váltásában munkálkodik, s újabb intézkedéseket vitatott meg és fogadott el, hogy még nagyobb lendületet adjon a dolgozók részvételének a munkásönigazgatás, az önálló eszköz- és pénzgazdálkodás erőteljes fejlesztésében olyan körülmények között, amikor növekszik a közgyűléseknek, a kollektív vezető szerveknek a feladatköre, amikor mozgósítják őket a XII. pártkongresszusi határozatok hiánytalan teljesítésére, a nemzeti vagyon gyarapodása, a nép anyagi és szellemi életszínvonalának emelkedése s annak érdekében, hogy szocialista hazánk a haladás és a civilizáció újabb csúcsaira emelkedjék. A dolgozók tanácsainak II. kongresszusa kidomborította, hogy a két kongresszus között kiemelkedő sikereket arattunk az összes tevékenységi területeken, hogy szép eredmények születtek a pártprogram végrehajtásának első szakaszában, különösen a nemrégiben zárult ötéves tervben, amely újabb jelentős haladást hozott a nemzetünk által az utóbbi tizenöt esztendőben — az ország egész története leggyümölcsözőbb és legeredménydúsabb időszakában — elért lendületes fejlődésben. Az 1970—1980-as évtizedben az ipar gyors ütemben fejlődött; az ipari termelés összességében körülbelül 3-szorosan emelkedett; a nettó termelés növekedésének évi átlagüteme 11,8 százalék volt; az állóalapok meghaladták az 1870 milliárd lejt, ami megteremtette a feltételeket a nemzeti jövedelem gyarapításához és ezen az alapon az ország gazdasági-társadalmi fejlesztéséhez, az egész nép életszínvonalának emeléséhez szükséges eszközök biztosításához. Az ipari termelés növelésében elért eredmények annak köszönhetők, hogy fellendült a termelés műszaki színvonalának emelkedési folyamata, bővült a korszerű technológiák használata, a berendezések, felszerelések, gépek, segédanyagok és közfogyasztási cikkek újabb típusait vettük gyártásba. Jelentős haladás történt a munkatermelékenység növelésében, a nyers- és segédanyagok, a tüzelőanyag és az energia feldolgozási, illetve hasznosítási fokának emelésében, amely folyamat kedvezően befolyásolta a termelési költségek leszorítását. Ugyanebben az időszakban a nemzetgazdasági összberuházások volumene 67,1 milliárd lejről 186,4 milliárd lejre emelkedett. Jelentős haladás történt a mezőgazdaságban. Ebben az ágazatban a termelés 1,6-szeresen, vagyis 4,7 százalékos évi átlagütemben növekedett, biztosítva az ipar ellátását nyersanyagokkal és a lakosság ellátását mezőgazdasági élelmiszertermékekkel. Az összes nemzetgazdasági ágak és a lakossági szükségletek gyors ütemű növekedésének eredményeként erőteljesen fejlődött a szállítás és a távközlés. A társadalom általános haladásához és népünk eredményeihez jelentős mértékben hozzájárult a tudomány, amely a gazdaság korszerűsítésével kapcsolatosan különleges fontosságú problémákat oldott meg, egyben szorosabb kapcsolat épült ki a tudomány és technológiai kutatás, valamint a tervezés és a termelési követelmények között. Az összes nemzetgazdasági ágak termelő potenciáljának fejlődése alapján az utóbbi két ötéves terv leforgása során a nemzeti jövedelem évi átlagban 9,2 százalékkal gyarapodott, biztosítva így a gazdasági-társadalmi fejlesztéshez szükséges erőforrásokat, valamint az egész nép anyagi és szellemi életszínvonalának folyamatos emeléséhez elengedhetetlen eszközöket. Az 1976—1980-as ötéves tervben egymillió új munkahely létesült, ennek több mint a fele az iparban; a dolgozó személyzet reáljavadalmazása 29 százalékkal emelkedett az 1976—1980-as ötéves tervre előirányzott körülbelül 20 százalékkal szemben, az egész évtized viszonylatában a lakossági összjövedelmek megkétszereződtek. A kongresszus megállapította, hogy a termelőerők gyors és kiegyensúlyozott fejlődése az ország egész területén, a nemzeti vagyon gyarapodása, a városi és falusi dolgozók anyagi és szellemi jólétének növekedése a munkásosztály, a parasztság és az értelmiség, nemzetiségi különbség nélkül az összes dolgozók hősi munkásesztendőinek a gyümölcse, s egyben erőteljesen tanúsítja a nép alkotóerejét, azt az eltökéltségét, hogy valóra váltja a tudományos pártpolitika célkitűzéseit. A kongresszus különleges politikai felelősséggel vizsgálta meg és hagyta jóvá a Románia egységes országos gazdaságitársadalmi fejlesztési tervét az 1981— 1985-ös ötéves tervidőszakra, amely tervet a párt főtitkárának, Nicolae Ceausescu elvtársnak a közvetlen irányításával és lényeges hozzájárulásával dolgoztak ki, s megállapította, hogy a XII. pártkongresszusi határozatoknak és orientációknak megfelelő fejlesztési irányai és célkitűzései biztosítani fogják az ország további gazdasági-társadalmi haladását, egy újabb, magasabb szakasz felavatását a sokoldalúan fejlett szocialista társadalom megteremtéséről és Románia kommunizmus felé haladásáról szóló pártprogram végrehajtásában. A kongresszus úgyszintén megvitatta és jóváhagyta a napirenden szereplő többi dokumentumot, amelynek valóra váltása nyomán növekedni fog a nemzetgazdaság korszerűsítésének üteme, a termelés és a munka tudományos szervezése, még hangsúlyozottabban növekszik a termelékenység, az egész tevékenység hatékonysága, tovább emelkedik az öszszes dolgozók anyagi és szellemi életszínvonala, életminősége. A dolgozók tanácsainak II. kongresszusa, igényesen megvitatta Románia egységes országos gazdasági-társadalmi fejlesztési tervét az 1981—1985-ös ötéves tervidőszakra, a Nicolae Ceausescu elvtárs előadói beszédében foglalt orientációk és útmutatások valóra váltásának módozatait, hangsúlyozza, az egész kollektív vezetést alá kell rendelni annak, hogy új minőség valósuljon meg az összes tevékenységi területeken, egyesítsék erőfeszítéseiket az ipari, építkezési, szállítási, áruforgalmazási és a pénzügyi bankszektorban tevékenykedő dolgozók. E célból a kongresszus elhatározza, hogy a minisztériumok és a központi szervek vezetőtanácsai, a gazdasági egységek dolgozóinak tanácsai elsősorban igyekezzenek feltárni az iparban és a többi ágazatban rendelkezésünkre álló erőteljes potenciál egyre hatékonyabb felhasználásának, a határozott nyers- és segédanyag-, tüzelőanyag, és energiagazdálkodási politika előmozdításának, az új gazdaságipénzügyi mechanizmus szigorú alkalmazásának útjait és megoldásait a nép életszínvonalának szüntelen emelésére vonatkozó program végrehajtása érdekében. Az 1981—1985-ös ötéves terv előirányzatai különlegesen fontos feladatokat állítanak a kitermelőipari dolgozók, iparközponti kollektív vezető szervek, termelő és kutató-tervező egységek elé azzal kapcsolatosan, hogy fokozzák új hasznos ásványtartalékok feltárását és hasznosítását, a nyersanyagok, közöttük a szegényebb hasznosanyag tartalmú nyersanyagok értékesítési technológiáinak kidolgozását, a szénfajták és bitumenes palák, valamint a hidroenergetikai potenciál nagyobb mérvű kiaknázását az ország villamos és hőenergia termelésében. A kongresszus elhatározta, hogy rendszeresebben munkálkodjanak az anyag és energiaforrások magas fokú hasznosításáért, a normázott fogyasztások szigorú betartásáért, a termékfogyasztási normák, a technológiai vonalak és berendezések tipizálásáért. A kongresszus a kollektív vezető szervek feladataként jelöli meg, hogy ütemesen valósítsák meg a fizikai termelést és a nettó termelési értéket, az eladott és bevételezett árutermelést, ami szükségessé teszi az egységek rendelkezésére álló műszaki potenciál, a munkások, mesterek, technikusok és mérnökök alkotó képességei maradéktalan kiaknázását. Minden egyes szektorban és ágazatban, valamennyi iparvállalatban a kollektív vezető szervek fordítsanak fokozott figyelmet és törekedjenek nagyobb mértékben a minőség javítására, a termékek műszaki színvonalának és funkcionalitásának biztosítására, műszaki-minőségi és versenyképességi mutatóik javítására. A külkereskedelem vonatkozásában a kongresszus a minisztériumok, iparközpontok, gazdasági egységek és külkereskedelmi vállalatok kollektív vezető szerveinek feladataként jelöli meg a kereskedelmi cserék és a nemzetközi gazdasági kooperálás bővítését és diverzifikálását, a behozatal és a kivitel egyensúlyának biztosítását aktív kereskedelmi mérleg megvalósítása céljából. A munkásönigazgatásban részt vevő minden egyes dolgozó tekintse hazafias kötelességének, hogy az összes egységek kiemelt jelleggel valósítsák meg az exportfeladatokat a szerződésekben megszabott szerkezetben, választékban és minőségi mutatók mellett. A kongresszus a magas fokú felelősség szellemében vitatta meg annak a programnak a végrehajtási módozatait, amelyet Nicolae Ceausescu elvtárs kezdeményezésére és közvetlen irányításával dolgoztak ki a termelés, a többi tevékenység tudományos szervezésére és normázására és a munkatermelékenység növelésére az 1981—1985-ös időszakban, s felkéri az összes kollektív vezető szerveket, helyezzenek különleges súlyt e program feladatainak teljesítésére elsősorban azzal kapcsolatosan, hogy széleskörűen bővítsék az automatizálást és a gépesítést, a többgépes munkát, javítsák a műszaki segédletet; ugyanakkor minden egyes dolgozónak folyamatosan emelnie kell szakmai felkészültségi színvonalát, küzdenie kell a rend és a fegyelem erősítéséért a gazdasági-társadalmi élet összes területein. A kongresszus különleges megelégedéssel fogadta és úgy határozott, hogy haladéktalanul végre kell hajtani azokat az intézkedéseket, amelyeket Nicolae Ceausescu elvtárs beszéde jelölt meg a dolgozók anyagi érdekeltségének további tökéletesítése ügyében, olyan értelemben, hogy az anyagi termelés összes területein — az iparban, a mezőgazdaságban, az építkezésben, a szállításban, a kutatásban és a tervezésben — bővíteni kell a globális akkord elveinek alkalmazását a munkatermelékenység erőteljes növelése és ezen az alapon a munkából származó jövedelmek határozott gyarapítása érdekében. A gazdasági hatékonyság hangsúlyozott növelése céljából minden egyes dolgozói tanácsnak a leghatározottabban munkálkodnia kell a termelési költségek, különösen az anyagi költségek csökkentéséért, e célból a normázott fogyasztás szigorú betartásáért, az elavult, erősen nyers- és segédanyag-, valamint energiaigényes technológiák helyettesítéséért, mindennemű pazarlás megszüntetéséért. A kongresszus véleménye szerint a dolgozók közvetlen részvétele az önigazgatásban és az önálló gazdálkodásban megköveteli, hogy minden egyes vállalat, üzemosztály és műhely, valamennyi dolgozó pontosan tudja, mit termel, mennyit fogyaszt és melyek a költségek; e célból a dolgozók tanácsainak úgy kell szervezniük a vállalati tevékenységet, hogy a bevételi-kiadási költségvetés az önálló gazdálkodás fő eszköze legyen minden szinten, hogy biztosítsák a rájuk bízott anyagi és pénzeszközök maximális hatékonyságú felhasználását, a termékek előállítását a szerződésekben megjelölt határidőn belül és választékban, hiszen mindez alapvető feltétel mind a bevétel és a kiadás egyensúlyának megtartásához, mind pedig az új gazdasági-pénzügyi mechanizmus határozott alkalmazásához. Az 1981—1985-ös ötéves tervre előirányzott nagyszabású beruházási program hiánytalan és határidőn belüli megvalósítása céljából a kongresszus felkéri a tervező és építő-szerelő egységek dolgozóinak tanácsait, hogy biztosítsák idejében a szükséges dokumentációt és a munkálatok megfelelő előkészítését, ami alapvető feltétel az összes kapacitások hiánytalan és határidőn belüli üzembe helyezéséhez. Ugyanakkor határozottabban kell szorgalmazniuk a korszerű építkezési megoldások felkutatását, az építő-szerelő munkálatok iparosításának meggyorsítását, azok minőségének, az építőtelepi rendnek és fegyelemnek a javítását. Tekintettel arra, hogy a következő években gyors ütemben fejlődnek az öszszes nemzetgazdasági ágak és a lakossági szükségletek, tovább kell javítani a szállítást és a távközlést. A kongresszus kéri, hogy ezekben az ágazatokban hatékonyabban biztosítsák a szállítási kapacitásokat, a forgalom biztonságát, szervezzék meg ésszerűen és optimalizálják azokat, gépesítsék tovább a ki- és berakodási műveleteket, bővítsék a konténeres és a rakodólapos szállítást, erősítsék a rendet és a munkafegyelmet az egész személyzet körében. A dolgozók tanácsainak II. kongreszszusa mindenben magáévá teszi annak a programnak a feladatait és orientációit, amelynek értelmében be kell vezetni a műszaki-tudományos forradalom vívmányait az összes gazdasági ágazatokba, fokozni kell a műszaki haladást, a termékek korszerűsítését, illetve felújítását az 1981—1985-ös ötéves tervben. A műszakitudományos forradalom kibontakoztatása az összes tevékenységi területeken minőségileg új feladatok elé állítja a kutatási egységek tudományos tanácsait különösen a következőkkel kapcsolatban: a kutatás-tervezés-termelés ciklus lerövidítése, a nyersanyagalap gyorsabb fejlesztése és új hazai energiaforrások felhasználása, magas termelékenységű gépek és berendezések előállítása, magas teljesítményű új technológiák bevezetése. A pénzügyi bankintézmények és egységek gyakoroljanak rendszeres ellenőrzést minden egyes iparközpont és vállalat pénzügyi tevékenysége felett, támogassák őket cselekvően a forgóeszközök forgási sebességének meggyorsítása, az árak kiigazítása, minden lej fokozott hatékonyságú felhasználása érdekében szükséges intézkedések kijelölésében, hogy az egységek hiánytalanul megvalósíthassák a tervezett nyereséget. A kongresszus messzemenően nagyra értékeli a Nicolae Ceausescu elvtárs kezdeményezésére és közvetlen irányításával kidolgozott, az életszínvonal 1981—1985 közötti emelésére és az életminőség szüntelen javítására vonatkozó irányelv-programot. A program, amelyet pártunk általános politikájával teljes összhangban és az ország gazdasági-társadalmi fejlődésével szoros kapcsolatban dolgoztak ki, a legmesszebbmenő figyelmet szentelni az embernek és szükségleteinek, a társadalom összes tagjai igényei teljesebb kielégítésének az összes dolgozó kategóriák munkából és szociális fogyasztási alapokból származó jövedelmeinek növekedése körülményei között, szoros összhangban a javak tudományosan megalapozott fogyasztásával. A kongresszus, amely mélységesen munkalégkörben, a kollektív vezetőszervek tevékenysége bírálati és önbírálati elemzésének, a munkastílusukban és munkamódszereikben jelentkező fogyatékosságok feltárásának a jegyében folytatta le munkáját, megelégedéssel vette tudomásul, és mindenben jóváhagyta azokat az intézkedéseket, amelyeket Nicolae Ceausescu elvtárs előadói beszéde jelölt meg a kollektív vezetőszervek tevékenységének tökéletesítése ügyében olyan értelemben, hogy bővíteni kell a dolgozók közgyűléseinek és tanácsainak feladatkörét, teljes összhangban a munkásosztály társadalmi vezető szerepe hangsúlyozottabb növelésével országunk újabb fejlődési szakaszának megfelelően. A kongresszus abban a meggyőződésben, hogy a kollektív vezető szervek tevékenységében is haladéktalanul rá kell térni az új minőségre,, magáévá tette a vonatkozó pártfőtitkári eszméket és orientációkat, a dolgozók közgyűlései, a többi kollektív vezető szerv tevékenységének javítása, a munkastílus és munkamódszerek folyamatos tökéletesítése, minden egyes tagjuk energiáinak és képességeinek kiaknázása a munkásdemokrácia e szerveire háruló feladatok valóra váltása érdekében. A kongresszus elhatározta, hogy a dolgozók közgyűlései és tanácsai bővítsék számottevően feladatakörüket a vállalatok gazdasági és szociális tevékenységének irányítása, a műszaki és emberi potenciál, az anyagi és pénzeszközök magasabb fokú hasznosítása, a gazdasági-társadalmi egységek vezető kádereinek kinevezésével kapcsolatos javaslatok megvitatása, a vállalatok és intézmények új besoroltjai felvételének jóváhagyása, a rend és a fegyelem szabályait megszegő személyek, a kötelességmulasztó dolgozók szankcionálási, illetve eltávolítási javaslatainak jóváhagyása terén az összes tervmutatók példás teljesítése érdekében. Tekintettel arra, hogy a jó munkalégkör döntő mértékben befolyásolja a termelési eredményeket, a kongresszus elhatározza: a kollektív vezető szervek minden szinten foglalkozzanak többet a munkaközösségek, minden egyes dolgozó szociális problémáinak megoldása terén megszabott intézkedések pontos végrehajtásával, a kongresszuson ilyen értelemben jóváhagyott program intézkedéseinek végrehajtásával. A kongresszus egyben elhatározza, hogy a dolgozók közgyűlései és tanácsai biztosítsák a munkások, a dolgozók általi ellenőrzés erősödését, az ország törvényeinek, az összes többi szabályozó rendelkezéseknek a korrekt és pontos alkalmazását, kialakítva az egész gazdasági és társadalmi tevékenység magas hatékonyságú kibontakoztatásának kereteit, s növelve minden egyes munkaközösség hozzájárulását a nemzeti jövedelem és a társadalmi vagyon szüntelen gyarapításához, ami szilárd alap egész társadalmunk további fejlődéséhez, az összes dolgozók, egész népünk anyagi és kulturális színvonalának emelkedéséhez. A kongresszus messzemenő nagyrabecsüléssel nyugtázza a párt főtitkárának, Nicolae Ceausescu elvtársnak az alkotó, eredeti hozzájárulását — a szocialista Románia realitásai alapján — a szocialista építés elmélete és gyakorlata egyetemes tárházának gazdagításához, s jóváhagyja azokat a nagy tudományos jelentőségű téziseket, amelyek a szocialista államot a munkásdemokrácia államaként határozzák meg, s amelyek tökéletesen megfelelnek az új társadalmi realitásoknak, a szocialista rendszerünk által szorgalmazott demokrácia, szabadság és forradalmi humanizmus reális jellegének. ★ A dolgozók tanácsainak II. kongreszszusa, kifejezve teljes csatlakozását a párt bel- és külpolitikájához, biztosítja a Román Kommunista Párt Központi Bizottságát, a párt főtitkárát, Nicolae Ceausescu elvtársat, hogy az ipari, építkezési, szállítási, áruforgalmazási és pénzügyi dolgozók, nemzetiségi különbség nélkül, forradalmi eltökéltséggel és következetességgel fognak tevékenykedni az elfogadott határozatok példás teljesítéséért azoknak a célkitűzéseknek a valóra váltása érdekében, hogy korszerű, magas hatékonyságú és teljesítményű gazdaság épüljön ki, tovább gyarapodjék az egész nép anyagi és szellemi jóléte. A kongresszus kifejezi meggyőződését, hős munkásosztályunk a párt biztoskezű vezetésével ugyanolyan magas fokú szervezőkészségről és munkabírásról tesz majd tanúságot, mind számtalan más esetben, biztosítva szocialista hazánk haladását és felvirágzását, egész népünk jólétét, a XII. pártkongresszuson megjelölt döntő fontosságú feladatok valóra váltását, hogy Románia a jelenlegi ötéves terv éveiben meghaladja a fejlődő szocialista ország stádiumát és közepesen fejlett szocialista országgá váljon. AZ RKP KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK plenáris Ülése (Folytatás az 1. oldalról) Hasonlóképpen kell felvetni — mondotta Nicolae Ceausescu elvtárs —■ a mezőgazdasági termelés megvalósításának kérdését. Jelenleg számos állami és szövetkezeti mezőgazdasági egységben túlteljesítik a tervben kijelölt termelési szinteket, tehát azok nem csupán megvalósíthatók, de túl is szárnyalhatók, ha minden megyében megfelelő intézkedéseket hoznak. A pártfőtitkár hangsúlyozta, hogy a kőolaj-, szén-, érctermelés, valamint a mezőgazdasági termelés korlátlanul növelhető, szem előtt tartva az igényeket és a szükségleteket a termékekből. A többi szektorban a termelés növekedésének szigorúan be kell illeszkednie a tervelőirányzatokba, mivel mind a nyersanyagbehozatalt, mind a többi eszközöket a kijelölt szintekkel hozták összhangba. A pártfőtitkár kiemelte, hogy fontos erőtartalékokkal rendelkezik a kisipar, valamint a lakossági szolgáltatások területe, ahol az előirányzatok túlzzárnyalhatók, figyelembe véve azonban azt, hogy ez ne eredményezzen megnövekedett nyers- és segédanyagfogyasztást, hanem tegye lehetővé a meglévő erőforrások jobb hasznosítását és kiváltképpen a munkaerő ésszerűbb értékesítését. Az új beruházási objektumok kivitelezésével kapcsolatosan a plénumon elhangzott javaslatokról és észrevételekről szólva, Nicolae Ceautescu elvtárs rámutatott, hogy a tervben előirányzottak a maximális szintet jelentik. Abból a szükségletből indultunk ki — hangsúlyozta Nicolae Ceausescu elvtárs — hogy ebben az ötéves tervben ne létesítsünk újabb ipartelepeket, hanem fejezzék be a munkálatokat a meglévőknél, azokat megfelelően szereljék fel és egyszersmind a maximális kapacitással biztosítsák az üzembehelyezettek működését. A lakásépítkezéssel kapcsolatosan Nicolae Ceausescu elvtárs rámutatott, hogy a 900 ezer lakás fontos lépést jelent a dolgozók kéréseinek megoldása irányában és összhangban áll a gazdaság gyakorlati lehetőségeivel, a terv megállapításánál számításba vették a szükséges anyagokat, munkaerőt és pénzeszközöket. A pártfőtitkár hangsúlyozta annak szükségességét, hogy valamennyi megyében hasznosítsák ésszerűen a munkaerőt, kerüljék el a városokban történő összpontosulását és biztosítsák az emberek letelepedését a falvakon, a mezőgazdaság fejlődése érdekében. Gyakorlatilag — mondotta Nicolaa Ceausescu elvtárs — nincs olyan megye, amely általános vonalakban ne valósíthatná meg a kijelölt minimális célkitűzéseket. A lakosonkénti mintegy 70 000 lejes termelés megvalósítása ebben az ötéves tervben igen komoly előrelépést jelent és e célkitűzés megvalósításáért valamennyi erőt mozgósítani kell. A pártfőtitkár kiemelte, hogy a hangsúlyt a nyersanyag- és mezőgazdasági termékalap fejlesztésére kell helyezni. Ha jobb eredményeket érünk el e területen és pótlólagos erőforrásokkal rendelkezünk majd az ötéves terv utolsó esztendeiben,akkor talán jobban fejleszthetünk más szektorokat. Fokozottan kell törekedni az egész gazdaságban a meglévő kapacitások teljes mértékű kihasználására és az egész tevékenység hatékonyságának szüntelen növelésére. A továbbiakban Nicolae Ceausescu elvtárs kiemelte annak szükségességét, hogy fordítsanak megkülönböztetett figyelmet az idei terv megvalósítására, a kijelölt beruházási objektumok üzembe helyezésére és az exportfeladatok példás gyakorlatba ültetésére. A pártfőtitkár kérte, tegyenek határozott intézkedéseket a termés maradéktalan, időben történő begyűjtéséért és rámutatott: a búza aratásánál éjjel-nappal, minden erővel kell dolgozni. Egyszersmind kérte, végezzék el a vetést a kettős kultúráknál, biztosítva a tervben megállapított terméseket. A pártfőtitkár kérte, valamennyi szektorban teljes felelősségérzettel dolgozzanak, hiszen 1981 azon esztendők egyike, amelyektől maga az ötéves terv célkitűzéseinek megvalósítása függ. Tulajdonképpen ezekben a hónapokban, ebben az esztendőben fektetjük le az ötéves terv megvalósításának alapjait minden területen — mutatott rá Nicolae Ceaușescu elvtárs. Ezért határozottan rá kell térni a gyakorlati intézkedésekre, a legjobb körülmények között kell megvalósítani a tervet. Végezetül Nicolae Ceaugescu elvtárs útmutatást adott arra, hogy minden megyében igen komolyan vizsgálják meg annak lehetőségeit, hogy mélyrehatóan mozgósítsák az erőket az idei és az egész ötéves terv legjobb körülmények közötti megvalósítása érdekében. A pártfőtitkár felkérte a Központi Bizottság valamenynyi tagját, az összes párt- és állami aktivistákat, hogy munkaterületüktől függetlenül érezzék felelőznek és mozgósítva magukat, járuljanak hozzá az ötéves terv megvalósításához és azáltal a haza szüntelen gazdasági-társadalmi fejlődéséhez, a sokoldalúan fejlett szocialista társadalom megteremtésére és Románia kommunizmus felé haladására irányuló pártprogram magvalósításához. ELŐRE - 1981. július 1. A NAGY NEMZETGYŰLÉS ÜLÉSSZAKÁNAK MUNKÁLATAI (Folytatás az 1. oldalról) Az ülésszak munkálatain jelen van számos meghívott — az RKP KB tagjai, miniszterek, központi intézmények és társadalmi szervezetek vezetői, a dolgozók képviselői, művelődési és tudományos életünk személyiségei, újságírók. Úgyszintén jelen voltak a hazánkban akkreditált diplomáciai képviseletek vezetői, valamint a külföldi sajtó tudósítói. Az ülésszak munkálatait Nicolae Giosan elvtárs, a Nagy Nemzetgyűlés elnöke nyitotta meg. A Nagy Nemzetgyűlés Bürójának javaslatára a képviselők jóváhagyták az ülésszak napirendjének kiegészítését és a munkálatok lebonyolítását a következő sorrendben : 1. Egy nagy nemzetgyűlési képviselő megválasztásának igazolása, és a Románia Szocialista Köztársaság iránti hűségeskü letétele; 2. Törvénytervezet Románia Szocialista Köztársaság egységes országos gazdasági-társadalmi fejlesztési tervének elfogadásáról az 1981 — 1985-ös időszakra; 3. Törvénytervezet a mezőgazdaság és az élelmiszeripar fejlesztési tervének elfogadásáról az 1981 — 1985-ös időszakra; 4. A községgazdálkodási törvény tervezete; 5. Törvénytervezetek az Államtanács által kibocsátott törvényerejű rendeletek jóváhagyásáról. Rátérve a napirendi pontokra, a Nagy Nemzetgyűlés egyhangúlag igazolta Roman Ancuț elvtárs megválasztását nagy nemzetgyűlési képviselőnek, aki azt követően letette a Románia Szocialista Köztársaság iránti hűségesküt. Ilie Verdes elvtárs, a kormány első minisztere a következő napirendi pont keretében, a kormány megbízásából előterjesztette a Románia Szocialista Köztársaság 1981 — 1985-ös időszakra szóló egységes országos gazdasági-társadalmi fejlesztési tervének elfogadására vonatkozó törvénytervezetet. A továbbiakban Ioan Totu képviselő, a Legfelsőbb Gazdasági és Társadalmi Fejlesztési Tanács titkára előterjesztette a Tanács jelentését a Románia Szocialista Köztársaság 1931 — 1985-ös időszakra szóló egységes országos gazdasági-társadalmi fejlesztési tervének elfogadására vonatkozó törvénytervezetről. Gheorghe Dumitrache képviselő, az ipari és gazdaságipénzügyi tevékenységgel foglalkozó bizottság alelnöke azt követően felolvasta a Nagy Nemzetgyűlés állandó bizottságainak jelentését, amely kedvezően véleményezte a törvénytervezetet. Rátérve a következő napirendi pontra, Angelo Miculescu elvtárs, a kormány első miniszterének Helyettese, mezőgazdasági és élelmiszeripari miniszter előterjesztette a mezőgazdaságnakés az élelmiszeriparnak az 1981 — 1985-ös időszakra szóló fejlesztési tervének elfogadására vonatkozó törvénytervezetet. A mezőgazdasági, erdőgazdálkodási és vízgazdálkodási bizottság elnöke, Ion Catrinescu képviselő azt követően előterjesztette a Nagy Nemzetgyűlés állandó bizottságai jelentését, amely kedvezően véleményezte a törvénytervezetet.