Előre, 1981. november (35. évfolyam, 10556-10580. szám)
1981-11-01 / 10556. szám
A SZOCIALISTA DEMOKRÁCIA ÉS EGYSÉG FRONTJA ORSZÁGOS TANÁCSÁNAK NAPILAPJA NICOLAE CEAUSESCU ELVTÁRS, ROMÁNIA SZOCIALISTA KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE ÚJABB RAGYOGÓ BÉKEKEZDEMÉNYEZÉSE: NÉPÜNK ÁTFOGÓ AKCIÓKKAL NYILVÁNÍTJA KI AKARATÁT A LEGSZENTEBB EMBERI JOG MEGVÉDÉSÉNEK SZOLGÁLATÁBAN ÜLÉST TARTOTT A SZOCIALISTA DEMOKRÁCIA ÉS EGYSÉG FRONTJA ORSZÁGOS TANÁCSÁNAK VÉGREHAJTÓ BÜRÓJA Nicolae Ceausescu elvtárs, a Román Kommunista Párt főtitkára, Románia Szocialista Köztársaság elnöke, a Szocialista Demokrácia és Egység Frontjának elnöke elnökletével október 30-án, pénteken ülést tartott a Szocialista Demokrácia és Egység Frontja Országos Tanácsának Végrehajtó Bárója. Az ülésen részt vettek a Szocialista Demokrácia és Egység Frontja tagszervezeteinek vezetői is. Nicolae Ceausescu elvtárs, a Szocialista Demokrácia és Egység Frontjának elnöke ismertette a jelenlegi nemzetközi helyzet fontosabb problémáit, rámutatott, hogy a fegyverkezési hajsza nagy mértékben és súlyosan veszélyezteti az emberiség sorsát, és javasolta, hogy országunkban kezdeményezzék a dolgozók széles tömegakcióit a béke védelmében, határozott állásfoglalásuk kifejezésére a középhatósugarú rakéták gyártása és felszerelése ellen, a meglevő rakéták felszámolásáért, a neutronbomba ellen, az európai és az egyetemes leszerelésnek és bizalomnak szentelendő konferencia összehívásáért. Nicolae Ceausescu elvtárs hangsúlyozta, hogy pártunk és államunk egész politikája a nemzetek közötti béke, együttműködés és megértés eszményeinek szolgálatában áll, s rámutatott, tekintettel arra, hogy pártunk és államunk különleges fontosságot tulajdonít a nép szerepének saját történelme, sorsa alakításában, a gazdaságitársadalmi élet, az egész társadalom vezetésében, az emberiség általános haladás- és béketörekvései megvalósításában, a széles hazai néptömegeknek egyre nagyobb mértékben be kell kapcsolódniuk és részt kell venniük az újabb világháború veszélyének elhárításáért, az egyetemes együttműködésért, biztonságért és békéért folytatott küzdelemben. Románia Szocialista Köztársaság elnöke ebben a szellemben rámutatott, hogy nagyszabású tömegmegnyilatkozások — gyűlések, felvonulások, békemenetelések — szervezése és lebonyolítása lehetővé fogja tenni a román nép számára, hogy erőteljesen kifejezésre juttassa békeakaratát, hozzájárulásként ahhoz a nagy mozgalomhoz, amely napjainkban világszerte folyik, hogy konkrét akciók kezdődjenek a fegyverkezési hajsza megfékezéséért, a leszerelésért és elsősorban a nukleáris leszerelésért az egyetemes bizalom és biztonság erősítése, az összes népek szabadságának és függetlenségének megvédelmezése, a nemzetközi enyhülés és együttműködés érdekében. Kidomborítva a szocialista országok, a demokratikus, haladó, reálisan gondolkodó erők, mindazok fontos szerepét, akiknek szívügyük az élet és a szabadság. Nicolae Ceausescu elvtárs hangsúlyozta, a Szocialista Demokrácia és Egység Frontjának — egész népünk nevében — más országok társszervezeteihez kell fordulnia a népek szolidaritásának és akcióegységének erősítése érdekében, hogy rábírják a kormányokat, a nemzetközi szervezeteket, lépjenek fel haladéktalanul átfogó és hatékony intézkedések megkezdéséért a fegyverkezési hajsza megfékezése ügyében, lépjenek fel haladéktalanul a tartós világbékéért. Az SZDEF Országos Tanácsa Végrehajtó Bürója ülésének részvevői nagyrabecsüléssel szóltak a népek közötti béke, együttműködés és megértés politikájáról, amelyet a szocialista Románia, országunk elnöke oly következetesen folytat, és Nicolae Ceausescu elvtárs újabb ragyogó békekezdeményezéseként hagyták jóvá egyöntetűen azt a javaslatot, hogy országunkban szervezzék meg a széles néptömegek akcióinak átfogó kampányát a legszentebb emberi jog — az élethez, a szabad és méltó léthez, a jobb jövő megteremtéséhez való jog — megvédelmezése szolgálatában. Az ülésen felszólalt Justin Moisescu pátriárka, Tudor Ionescu, az Országos Békevédelmi Bizottság elnöke, Pantelimon Govanescu, a KISZ KB első titkára, ifjúságügyi miniszter, Ion Irimescu, a Képzőművész Szövetség elnöke, Emil Draganescu, az Országos Testnevelési és Sporttanács elnöke, turisztikai és sportminiszter, Tamara Dobrin, az SZDEF Országos Tanácsának végrehajtó elnöke, Radu Beligan, a Színművészeti és Zenei Intézmények Művészei Egyesületének alelnöke, Pavel Bochian, a Pünkösdista Felekezet elnöke, dr. Marin Voiculescu, az Orvostudományi Társaságok Szövetségének elnöke és Mariana Beliu, az SZDESZ KB Bürójának alelnöke. A felszólalók rámutattak, hogy az általuk képviselt szervezetek — szakszervezetek, ifjúsági, nőszervezetek, szövetkezeti szövetségek, szakmai és alkotó szövetségek, vallásfelekezetek, az SZDEF valamennyi tagszervezete — lelkesen és teljes egyetértéssel válaszolva Nicolae Ceausescu elvtárs nemes kezdeményezésére, átfogó tömegakciókat bonyolítanak le országszerte, amelyek révén az összes dolgozók — nemzetiségi különbség nélkül — kifejezésre juttatják szilárd elhatározásukat, hogy harcolnak a fegyverkezés, a háborús veszély ellen, konkrét leszerelési intézkedések mielőbbi megkezdéséért, a katonai kiadások, a csapatállományok csökkentéséért, egy fegyverek és háborúk nélküli világ megteremtéséért. Ilyen összefüggésben a felszólalók hangsúlyozták Nicolae Ceausescu elvtárs ama útmutatásainak különleges fontosságát, erősítsék az SZDEF tagszervezeteit képező szervezetek és szervek kapcsolatait az európai kontinens és a földkerekség hasonló szervezeteivel, hogy az egész világ néptömegei összefogjanak, a béke megvédelmezéséért folytatott nagyszerű küzdelemben. Az SZDEF tagszervezeteinek akciói széleskörűen megismertetik a szocialista Románia építő béke- és együttműködési politikáját, államunk és az államelnök, Nicolae Ceausescu elvtárs javaslatait és kezdeményezéseit, népünknek azt a rendíthetetlen elhatározását, hogy barátságot, együttműködést és megértést akar a világ összes népeivel.A részvevők egyöntetűen elhatározták, felhívást intéznek az SZDEF összes tagszervezeteihez, nemzetiségi különbség nélkül az összes dolgozókhoz, egész népünkhöz, s egyben Európa, Amerika és a világ más övezetei valamennyi demokratikus szervezetéhez, lépjenek fel együtt most, amíg nem késő, a civilizáció, a jövő nemzedékek élete megmentéséért, minden nemzet szabad és független fejlődésének szavatolásáért. NICOLAE CEAUSESCU ELVTÁRS MUNKALÁTOGATÁSA BRAILA MEGYÉBEN Nicolae Ceausescu elvtárs, a Román Kommunista Párt főtitkára, Románia Szocialista Köztársaság elnöke október 31-én, szombaton munkalátogatást kezdett Braila megyében. Pártunk és államunk vezetője egyben részt vesz a Termés Napjának megünneplése alkalmából tartott rendezvényeken. Pártunk főtitkárát látogatására elkísérték Ilie Verdet, Emil Bobu, Constantin Dascalescu, Fazekas Lajos, Gheorghe Oprea és Petru Enache elvtársak. Nicolae Ceausescu elvtárs találkozója a Braila megyei tájak dolgozóival újabb jelentőségteljes mozzanata annak az átfogó dialógusnak, amelyet a párt főtitkára folytat a különböző megyék helyi párt- és állami szerveinek képviselőivel, gazdasági felelős tényezőkkel, szakemberekkel, a dolgozók népes tömegével, s amelynek keretében az összes lényeges vonatkozásokban megvizsgálják, hogyan válnak valóra az egész ország és minden egyes megye gazdasági-társadalmi fejlesztésével kapcsolatosan a jelenlegi ötéves tervre megszabott XII. pártkongresszusi célkitűzések, mennyiben járulnak hozzá az összes települések szocialista hazánk felvirágoztatásához. Itt is, a felkeresett iparvállalatokban, akárcsak azoknak a megyéknek a gazdasági egységeiben, amelyek munkaközössége az előző hónapokban részesült abban a megtiszteltetésben, hogy találkozzék Nicolae Ceausescu elvtárssal, a munkadialógus középpontjában az idei tervelőirányzatok hiánytalan, a fokozott hatékonyság és minőség körülményei közötti valóra váltása állt. (Részletes beszámoló lapunk következő számában.) Munka jegyében ünnepelnek az idén a földek művelői. Tény, hogy sok faluban, több megyében az RKP Központi Bizottságánál a mezőgazdasági kérdésekről tartott munkatanácskozáson elhangzott pártfőtitkári útmutatások szellemében, október közepéig végeztek a búza vetésével. Aranyfedezete ez annak, hogy jövőre gazdagabb lesz a kenyérnek való termés. Tavaly nem egy termelőegység határában még novemberben sem került magágyba a búza. Az optimális időszakban befejezett vetés mindenképpen szép hozamot ígér, hiszen az ősziek sok helyütt már kikeltek, jól bokrosodnak, megerősödve várják a telet Az RKP KB Politikai Végrehajtó Bizottságának október 20-i ülésén azonban megbírálták azokat az övezeteket, amelyek megkéstek a vetéssel, lemaradtak a kukorica, a burgonya, a cukorrépa betakarításával. Mindent el kell tehát követni — munkálkodva a termés napján is —, hogy az RKP KB Politikai Végrehajtó Bizottságának határozata értelmében a kitűzött határidőkig véget érjen minden őszi mezőgazdasági munka. Nagy figyelmet kell szentelnünk a termények szállításának, tárolásának, hiszen a megyék zömében sok behordani való termény, zöldségféle van még a határban. Most már a dérhullás veszélye is fennáll, a lakosság jó ellátása megköveteli, hogy sürgősen rendeltetési helyére szállítsunk mindenféle terményt. Vonatkozik ez a jászolba való készletek gyarapítására is, hiszen tavaszig az állati eredetű termelés növelése a bőséges, változatos takarmányalaptól függ. Most a termésnapi mérleg elkészítése alkalmával elmondhatjuk azt, hogy a legfontosabb mezőgazdasági élelmicikkekből elegendő mennyiség áll a lakosság rendelkezésére. Az államtanácsi törvényerejű rendeletek intézkedései pedig biztosítani hivatottak a lakosság jó és állandó ellátását, az ésszerű fogyasztási igények kielégítését a szocialista etika és méltányosság elveinek megfelelően, s egyben megszüntetni a pazarlás minden formáját. A rendeleteket egyöntetű helyesléssel, támogatással fogadta hazánk egész lakossága. De az is tény, s itt hadd idézzük Nicolae Ceausescu elvtárs, pártunk főtitkárának a mezőgazdasági kérdésekről tartott munkatanácskozáson elhangzott szavait: „Mindenkinek meg kell érteni, hogy nem ehetünk többet annál, amennyit megtermelünk! Ha többet akarunk enni, többet kell termelnünk! Programunk, feltételeink lehetőséget nyújtanak a lakossági szükségletek teljes kielégítésére a megszabott hozamok keretében. Éppen ezért mindenkinek — falusiaknak és városiaknak — figyelmet kell fordítania és hozzá kell járulnia a mezőgazdasági termelés megvalósításához." A legtöbb településen ezekben a napokban átfogó programokat dolgoznak ki a következő esztendőkre a növényi és állati eredetű termelés növelése érdekében mind a saját fogyasztási szükségletek kielégítése, mind a lakosság általános ellátásához való fokozott hozzájárulás végett. A XII. pártkongresszus, az egész parasztság II. kongresszusának dokumentumai, pártunk főtitkárának programbeszédei, az államtanácsi törvényerejű rendeletek világos utat mutatnak mindazok előtt, akik tetteikkel szolgálják az új, mélyreható agrárforradalom megvalósítását. Termésnapi számvetéskor s majd a tervek elkészítése előtt érdemes ütemesen felmérni, mennyiben tettünk eleget a mezőgazdaságfejlesztési útmutatásoknak. Jó gazdaként használtuk-e ki a termőföld minden darabját, milyen eredménnyel éltünk az agráripari tanácsok nyújtotta új szervezési keretekkel, hogyan gyümölcsöztethetjük hatékonyabban az önigazgatás, az új gazdasági-pénzügyi mechanizmus elveiből fakadó előnyöket, miképpen növelhető a gabona-, cukorrépa-, burgonya-, az öszszes ipari növények-, a takarmány-, a zöldség-, gyümölcs- és szőlőtermelés, hogyan fejlesztjük korszerű szinten az állattenyésztést, mennyiben járult hozzá haladásunkhoz a tudomány, a kutatás? Olyan kérdések ezek, amelyekre minden szocialista termelőegységben, egyéni gazdaságokban választ kell találnunk, hogy a programoknak megfelelően konkrét intézkedéseket hozhassunk, mezőgazdaságfejlesztési feladataink gyakorlati megvalósításához. Minden tiszteletünk azoké a termelőegységeké, amelyek ebben az évben is gazdasági, műszaki, természeti adottságaiknak messzemenő, hozzáértő hasznosításával megvalósították és túlszárnyalták tervfeladataikat, az állami alappal szembeni kötelezettségeiket Példájuknak, miként a tudományos vívmányoknak is, általánosakká kell válniuk, sokoldalúan fejlett szocialista társadalmunk építésében így kaphat mezőgazdaságunk egyre fontosabb szerepet, így vehet részt egyre jelentősebben egész nemzetgazdaságunk fejlesztésében. Még nem ülhet el a munka zaja a határban. Az RKP KB Politikai Végrehajtó Bizottságának döntése szerint november 1-ig be kell fejezni a kukorica, november 10-ig a cukorrépa betakarítását, a hónap közepéig pedig végezni kell az őszi mélyszántással. A termések veszteség nélküli begyűjtése, haladéktalan elraktározása azt igényli, hogy vasárnap is dolgozzanak az összes gépek, ahol szükséges munkával köszöntse a Termés Napját a falvak minden lakója, kiváló minőségű talajműveléssel vessük meg a jövő évi nagy terméshozamok alapját. TERMÉSNAP, 1981 XXXV. évfolyam 10 556. szám 1981. november 1., vasárnap 6 oldal ára 30 báni NICOLAE CEAUSESCU ÉS KARL CARSTENS ELNÖK ELNÖK HIVATALOS MEGBESZÉLÉSEI Nicolae Ceausescu, Románia Szocialista Köztársaság elnöke és Karl Carstens, Németország Szövetségi Köztársaság elnöke október 30-án, pénteken befejezte hivatalos megbeszéléseit az Államtanács Palotájában. A megbeszéléseken részt vettek:Román részről — Ilie Verdet, a kormány első minisztere, Stefan Andrei külügyminiszter, Gheorghe Petrescu szerszámgépipari, elektrotechnikai és elektronikai miniszter, Stefan Birlea, a köztársasági elnöki kabinet igazgatója, Vasile Pungan miniszteri rangú államtitkár, a köztársasági elnök tanácsosa, Constantin Mitea, a köztársasági elnök tanácsosa, Nicolae Murgu helyettes külkereskedelmi és nemzetközi gazdasági kooperálási miniszter, Ion Rumbu, hazánk bonni nagykövete, Romulus Neagu külügyminisztériumi igazgató. Nyugatnémet részről — Hans- Dietrich Genscher alkancellár, szövetségi külügyminiszter, Hans Neuser államtitkár, az elnöki kancellária vezetője, Hans Werner Lautenschlager külügyminisztériumi államtitkár, Michael Jovy, Németország SZK bukaresti nagykövete, Lothar Rühl minisztériumi igazgató, Hans Werner finckensteini Frnck gróf, nagykövet, protokollfőnök, Horst Osterheld igazgató, az elnöki kancellária külpolitikai osztályának vezetője, Helmut Rückriegel igazgató, a szövetségi elnök magánirodájának vezetője, Hans Otto Bräutigam és Barthold Witte külügyminisztériumi igazgatók, Franz Keil, a Külügyminisztérium politikai igazgatóságának tanácsosa. A megbeszélések utolsó menetében — amely módot nyújtott kétoldalú és közös érdekű nemzetközi problémák további megvizsgálására . Nicolae Ceausescu elnök és Karl Carstens elnök megelégedéssel nyilatkozott az e napokban a szívélyesség és a kölcsönös tisztelet légkörében lebonyolított bukaresti dialógus eredményeiről. Mint hangsúlyozták, közös óhaj erélyesen munkálkodni, hogy újabb lendületet kapjanak a román— nyugatnémet kapcsolatok a teljes egyenlőség, a nemzeti függetlenség és szuverenitás tiszteletben tartása, a kölcsönös előnyök alapján. Megállapodtak abban, hogy fokozott erőfeszítések történnek a termelési kooperáció bővítéséért, a gazdasági cserék elmélyítéséért kiegyensúlyozott kereskedelmi mérleg feltételei között mindkét állam és nép javára. Nicolae Ceausescu elnök és Karl Carstens elnök úgyszintén kifejezésre juttatta megelégedését a fontos nemzetközi kérdésekben lezajlott széles körű véleménycsere kapcsán, hangsúlyozta, hogy a két ország azonos álláspontra helyezkedik az enyhülés és a leszerelés, az együttműködés ésa nemzeti függetlenség tisztelete jegyében fogant politika megvalósítása, a tartós európai és egyetemes béke biztosítása ügyében. Elsősorban az európai kontinens kérdéseit taglalták ,tekintettel arra, hogy Románia Szocialista Köztársaság és Németország Szövetségi Köztársaság európai ország, hogy a kontinensen bonyolult problémák állnak fenn, s Európa, fontos szerepet tölt be a nemzetközi életben. Ilyen összefüggésben rámutattak, pozitív eredményekkel kell zárni a madridi összejövetelt, hogy az felújítsa és megszilárdítsa a helsinki konferencián kezdeményezett irányzatot s különösen, hogy megállapodjon az európai bizalom és leszerelés ügyének szentelendő konferencia összehívásában, szavatolja az európai biztonság megteremtési folyamatának továbbvitelét. Tekintettel arra, hogy a főbb nemzetközi kérdésekben nézetazonosság áll fenn, mindkét fél hangsúlyozta, erősíteni kívánja Románia és Németország SZK együttműködését, munkálkodni óhajt az enyhülés és az együttműködés politikájának felújításáért, amely a népek függetlenségének tiszteletben tartására épül, s kizárja a más államok ügyeibe való beavatkozást, munkálkodni óhajt továbbá a fegyverkezési hajsza megfékezéséért, a középhatósugarú európai rakétákkal kapcsolatos tárgyalások megkezdéséért és sikeres lebonyolításáért, a leszerelésért és elsősorban a nukleáris leszerelésért, az összes államközi konfliktusállapotok politikai, tárgyalásos rendezéséért. Úgyszintén kidomborították, mennyire fontos megteremteni az igazságos és tartós békét a Közép-Keleten annak révén, hogy Izrael vonuljon ki a megszállt arab területekről, oldják meg a palesztin nép problémáját önredelkezési joga alapján, beleértve azt is, hogy független nemzeti államot alakít magának, szavatolják az övezet valamenynyi államának függetlenségét és biztonságát. Nyomatékosan hangsúlyozták: igen fontos lenne felszámolni a gyengén fejlettséget, reális megoldásokat találni egy új gazdasági világrend megteremtése ügyében, hiszen ez az egyetemes béke, gazdasági és politikai stabilitás kulcsproblémája. A megbeszélések során kiemelték, mennyire fontos, hogy az összes államok bekapcsolódjanak és részt vegyenek a kortárs világ nagy problémáinak a népek érdekében történő megoldásában. Karl Carstens elnök messzemenő, nagyrabecsüléssel nyilatkozott Nicolae Ceausescu elnök tevékenységéről, a nemzetközi problémákkal kapcsolatos objektív, biztos látásmódjáról. Németország Szövetségi Köztársaság elnöke a megbeszélések végén a maga és felesége, összes munkatársai nevében melegen köszönetet mondott Nicolae Ceausescu elnöknek és Elena Ceausescu elvtársnőnek a romániai látogatása során élvezett vendégszeretetért, megelégedéssel nyugtázta, hogy ismerkedhetett a román nép különleges gazdaságfejlesztési eredményeivel, a román tájak szépségeivel, a modern hazai művészet értékeivel. Nicolae Ceausescu elnök és Karl Carstens elnök elhatározta, hogy folytatja a magas szintű román—nyugatnémet dialógust, kiemelve annak fontosságát a két ország közötti kapcsolatok bővítése és elmélyítése, a nemzetek közötti béke, megértés és együttműködés egyetemes ügye szempontjából. Karl Carstens elnök meghívta Nicolae Ceausescu, Románia Szocialista Köztársasága elnökét, hogy Elena Ceausescu elvtársnővel együtt tegyen hivatalos látogatást Németország Szövetségi Köztársaságban. Nicolae Ceausescu elnök köszönetet mondott a meghívásért, sikert kívánt Karl Carstens elnöknek, valamint a nyugatnémet kormánynak munkásságához, s legjobb baráti érzelmeit tolmácsolta Németország Szövetségi Köztársaság népének. VERSENYBEN ÉS MINDIG AZ ÉLEN Az elmúlt hetekben megjelent államtanácsi törvényerejű rendeleteket, amelyek a területi önigazgatás és önellátás erősítését, a lakosság kenyérrel, liszttel, kukoricaliszttel való jó körülmények közötti ellátását szavatolják, valamint az RKP KB Politikai Végrehajtó Bizottsága legutóbbi ülésének határozatát országunk egész népe teljes egyetértéssel fogadta és lendületes munkával rátért gyakorlati megvalósítására. Mint az RKP KB Politikai Végrehajtó Bizottsága elhatározta, most a legfontosabb feladatok egyike az, hogy az összes megyei pártbizottságok, mezőgazdasági szervek és szocialista mezőgazdasági egységek biztosítsák a kukorica és a többi mezőgazdasági termék teljes átadását az állami alapnak, illetve a kombinált takarmánygyáraknak, ezzel járulván hozzá mind a lakosság jó ellátásához, mind az állattenyésztés takarmányalapjának megteremtéséhez. Szabad ég alá költözött az nagyja szerint a töméntelen osztályozó nagyüzem. Egyszer burgonyát. Kétszázan is alig re négy gyorsan működő gép győzik táplálni a sebesen haválogatja, szortálja aprahaladó futószalagot. Az emberek zöme idénymunkás, csupán ketten, a farmvezetővel együtt pedig hárman, szolgálják ki állandó megbízatással a prázsmári 900 hektáros farmot. Zátkó Dumitru a mérnök, Gyerkó István és Corneanu Nicolae meg amolyan szárnysegédként gazdálkodik esztendőn át a szakember mellett. De ha kell, mindhárman odaállnak a zsákosok sorába apasztani a sokasodó tennivalókat. Nehezen lehet szóra bírni őket, hiszen a burgonyahegyeket várja a fogyasztó, a gyár, a prizma. A verem, előbb hát a munka, aztán majd beszélgethetünk. A prázsmári állami mezőgazdasági vállalat kötelezettsége szerint 3700 tonna burgonyát küldene piacra, de anynyi termett belőle, hogy a hídmérlegeken 6000 tonna krumplit is áthordhatnak. Mindenekelőtt kielégíteni az állami alapot, de az sem kevés, amit más termelőegységek, vidékek vagonos tételekben kapnak innen vetőgumó gyanánt. A prázsmári vállalat 8000 tonna ültetnivalót ígért, ezzel szemben viszont 11700 tonna burgonya kerülhet innen majd tavasszal a gépek vájta új fészkekbe. Fülöp Ernő (Folytatása a 2. oldalon) Lapunkat külföldre a következő címen lehet megrendelni: ILEXIM — Departamentul Export-Import Presa P. O. Box 136—137 — Telex: 11226. Bucuresti, str. 13 Decembrie nr. 3. Redactia ELŐRE, 79776 Bucuresti, Piata Scinteii 1. ELŐRE szerkesztősége, 79178 Bukarest, Scinteia tér 1. Tájékoztató szolgálatunk telefonszáma: 18 03 02. Előfizetési díj: egy hónapra 8 lej; három hónapra 24 lej; hat hónapra 48 lej; egy esztendőre 93 lej. Előfizetéseket elfogadnak az összes postahivatalok, a levélkézbesítők és a lapterjesztők. Mai mellékletünk tartalmából: • Román Győző: Magasgát a Kárpátokban • Jakab Márta: Bucsini ősz • Szász János: Picasso üzenete • Mihálka Zoltán: A haladás határai és irányai • Sike Lajos: Hordónézőben • Miklós László: Gyorsfelvétel munka közben • Balogh Irma: A két Vincze • Cseke Gábor: Sötétkamra (3.-4. oldal)