Előre, 1981. november (35. évfolyam, 10556-10580. szám)

1981-11-01 / 10556. szám

A SZOCIALISTA DEMOKRÁCIA ÉS EGYSÉG FRONTJA ORSZÁGOS TANÁCSÁNAK NAPILAPJA NICOLAE CEAUSESCU ELVTÁRS, ROMÁNIA SZOCIALISTA KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE ÚJABB RAGYOGÓ BÉKEKEZDEMÉNYEZÉSE: NÉPÜNK ÁTFOGÓ AKCIÓKKAL NYILVÁNÍTJA KI AKARATÁT A LEGSZENTEBB EMBERI JOG MEGVÉDÉSÉNEK SZOLGÁLATÁBAN ÜLÉST TARTOTT A SZOCIALISTA DEMOKRÁCIA ÉS EGYSÉG FRONTJA ORSZÁGOS TANÁCSÁNAK VÉGREHAJTÓ BÜRÓJA Nicolae Ceausescu elvtárs, a Román Kommunista Pár­t főtitkára, Románia Szo­cialista Köztársaság elnöke, a Szocialista Demokrácia és Egység Frontjának elnöke elnökletével október 30-án, pénteken ülést tartott a Szocialista Demokrácia és Egy­ség Frontja Országos Tanácsának Végre­hajtó Bárója. Az ülésen részt vettek a Szocialista De­mokrácia és Egység Frontja tagszerveze­teinek vezetői is. Nicolae Ceausescu elvtárs, a Szocialista Demokrácia és Egység Frontjának elnöke ismertette a jelenlegi nemzetközi hely­zet fontosabb problémáit, rámutatott, hogy a fegyverkezési hajsza nagy mérték­ben és súlyosan veszélyezteti az emberi­ség sorsát, és javasolta, hogy országunk­ban kezdeményezzék a dolgozók széles tömegakcióit a béke védelmében, határo­zott állásfoglalásuk kifejezésére a közép­­hatósugarú rakéták gyártása és felszere­lése ellen, a meglevő rakéták felszámolá­sáért, a neutronbomba ellen, az európai és az egyetemes leszerelésnek és bizalomnak szentelendő konferencia összehívásáért. Nicolae Ceausescu elvtárs hangsúlyozta, hogy pártunk és államunk egész politiká­ja a nemzetek közötti béke, együttműkö­dés és megértés eszményeinek szolgálatá­ban áll, s rámutatott, tekintettel arra, hogy pártunk és államunk különleges fontossá­got tulajdonít a nép szerepének saját tör­ténelme, sorsa alakításában, a gazdasági­társadalmi élet, az egész társadalom veze­tésében, az emberiség általános haladás- és béketörekvései megvalósításában, a szé­les hazai néptömegeknek egyre nagyobb mértékben be kell kapcsolódniuk és részt kell venniük az újabb világháború veszélyé­nek elhárításáért, az egyetemes együttmű­ködésért, biztonságért és békéért folyta­tott küzdelemben. Románia Szocialista Köztársaság elnöke ebben a szellemben rámutatott, hogy nagy­szabású tömegmegnyilatkozások — gyűlé­sek, felvonulások, békemenetelések — szer­vezése és lebonyolítása lehetővé fogja ten­ni a román nép számára, hogy erőteljesen kifejezésre juttassa békeakaratát, hozzájá­rulásként ahhoz a nagy mozgalomhoz, a­­mely napjainkban világszerte folyik, hogy konkrét akciók kezdődjenek a fegyverke­zési hajsza megfékezéséért, a leszerelésért és elsősorban a nukleáris leszerelésért az egyetemes bizalom és biztonság erősítése, az összes népek szabadságának és függet­lenségének megvédelmezése, a nemzet­közi enyhülés és együttműködés érdeké­ben. Kidomborítva a szocialista országok, a demokratikus, haladó, reálisan gondolkodó erők, mindazok fontos szerepét, akiknek szívügyük az élet és a szabadság. Nicolae Ceausescu elvtárs hangsúlyozta, a Szocia­lista Demokrácia és Egység Frontjának — egész népünk nevében — más országok társszervezeteihez kell fordulnia a népek szolidaritásának és akcióegységének erősí­tése érdekében, hogy rábírják a kormányo­kat, a nemzetközi szervezeteket, lépjenek fel haladéktalanul átfogó és hatékony intéz­kedések megkezdéséért a fegyverkezési hajsza megfékezése ügyében, lépjenek fel haladéktalanul a tartós világbékéért. Az SZDEF Országos Tanácsa Végrehajtó Bürója ülésének részvevői nagyrabecsülés­sel szóltak a népek közötti béke, együtt­működés és megértés politikájáról, ame­lyet a szocialista Románia, országunk el­nöke oly következetesen folytat, és Nicolae Ceausescu elvtárs újabb ragyogó béke­kezdeményezéseként hagyták jóvá egyön­tetűen azt a javaslatot, hogy országunkban szervezzék meg a széles néptömegek ak­cióinak átfogó kampányát a legszentebb emberi jog — az élethez, a szabad és méltó léthez, a jobb jövő megteremtéséhez való jog — megvédelmezése szolgálatában. Az ülésen felszólalt Justin Moisescu pát­riárka, Tudor Ionescu, az Országos Béke­­védelmi Bizottság elnöke, Pantelimon Go­­vanescu, a KISZ KB első titkára, ifjúság­ügyi miniszter, Ion Irimescu, a Képzőmű­vész Szövetség elnöke, Emil Draganescu, az Országos Testnevelési és Sporttanács el­nöke, turisztikai és sportminiszter, Tamara Dobrin, az SZDEF Országos Tanácsának végrehajtó elnöke, Radu Beligan, a Színmű­vészeti és Zenei Intézmények Művészei Egyesületének alelnöke, Pavel Bochian, a Pünkösdista Felekezet elnöke, dr. Marin Voiculescu, az Orvostudományi Társaságok Szövetségének elnöke és Mariana Beliu, az SZDESZ KB Bürójának alelnöke. A felszólalók rámutattak, hogy az általuk képviselt szervezetek — szakszervezetek, if­júsági, nőszervezetek, szövetkezeti szövet­ségek, szakmai és alkotó szövetségek, val­lásfelekezetek, az SZDEF valamennyi tag­­szervezete — lelkesen és teljes egyetértés­sel válaszolva Nicolae Ceausescu elvtárs nemes kezdeményezésére, átfogó tömeg­akciókat bonyolítanak le országszerte, ame­lyek révén az összes dolgozók — nemzeti­ségi különbség nélkül — kifejezésre juttat­ják szilárd elhatározásukat, hogy harcol­nak a fegyverkezés, a háborús veszély el­len, konkrét leszerelési intézkedések mie­lőbbi megkezdéséért, a katonai kiadások, a csapatállományok csökkentéséért, egy fegy­verek és háborúk nélküli világ megterem­téséért. Ilyen összefüggésben a felszólalók hang­súlyozták Nicolae Ceausescu elvtárs ama útmutatásainak különleges fontosságát, e­­rősítsék az SZDEF tagszervezeteit képező szervezetek és szervek kapcsolatait az euró­pai kontinens és a földkerekség hasonló szervezeteivel, hogy az egész világ néptö­megei összefogjanak, a béke megvédelme­­zéséért folytatott nagyszerű küzdelemben. Az SZDEF tagszervezeteinek akciói széles­körűen megismertetik a szocialista Romá­nia építő béke- és együttműködési politiká­ját, államunk és az államelnök, Nicolae Ceausescu elvtárs javaslatait és kezdemé­nyezéseit, népünknek azt a rendíthetetlen elhatározását, hogy barátságot, együttműkö­dést és megértést akar a világ összes népei­vel.A részvevők egyöntetűen elhatározták, felhívást intéznek az SZDEF összes tag­­szervezeteihez, nemzetiségi különbség nél­kül az összes dolgozókhoz, egész népünk­höz, s egyben Európa, Amerika és a világ más övezetei valamennyi demokratikus szervezetéhez, lépjenek fel együtt most, a­­míg nem késő, a civilizáció, a jövő nemze­dékek élete megmentéséért, minden nemzet szabad és független fejlődésének szavato­lásáért. NICOLAE CEAUSESCU ELVTÁRS MUNKALÁTOGATÁSA BRAILA MEGYÉBEN Nicolae Ceausescu elvtárs, a Román Kommunista Párt főtitkára, Románia Szocialista Köztársaság elnöke októ­ber 31-én, szombaton munkalátogatást kezdett Braila megyében. Pártunk és államunk vezetője egyben részt vesz a Termés Napjának megünneplése alkalmából tar­tott rendezvényeken. Pártunk főtitkárát látogatására elkísérték Ilie Verdet, Emil Bobu, Constantin Dascalescu, Fazekas Lajos, Ghe­­orghe Oprea és Petru Enache elvtársak. Nicolae Ceausescu elvtárs találkozója a Braila megyei tájak dolgozóival újabb jelentőségteljes mozzanata annak az átfogó dialógusnak, amelyet a párt főtitkára folytat a különböző megyék helyi párt- és állami szer­veinek képviselőivel, gazdasági felelős tényezőkkel, szakemberekkel, a dolgozók népes tömegével, s amely­nek keretében az összes lényeges vonatkozásokban meg­vizsgálják, hogyan válnak valóra az egész ország és min­den egyes megye gazdasági-társadalmi fejlesztésével kapcsolatosan a jelenlegi ötéves tervre megszabott XII. pártkongresszusi célkitűzések, mennyiben járulnak hoz­zá az összes települések szocialista hazánk felvirágozta­tásához. Itt is, a felkeresett iparvállalatokban, akárcsak azoknak a megyéknek a gazdasági egységeiben, amelyek munkaközössége az előző hónapokban részesült abban a megtiszteltetésben, hogy találkozzék Nicolae Ceausescu elvtárssal, a munkadialógus középpontjában az idei tervelőirányzatok hiánytalan, a fokozott haté­konyság és minőség körülményei közötti valóra váltása állt. (Részletes beszámoló lapunk következő számában.) Munka jegyében ünnepelnek az idén a földek művelői. Tény, hogy sok faluban, több megyé­ben az RKP Központi Bizottságá­nál a mezőgazdasági kérdések­ről tartott munkatanácskozáson elhangzott pártfőtitkári útmuta­tások szellemében, október köze­péig végeztek a búza vetésével. Aranyfedezete ez annak, hogy jövőre gazdagabb lesz a kenyér­nek való termés. Tavaly nem egy termelőegység határában még novemberben sem került mag­ágyba a búza. Az optimális idő­szakban befejezett vetés minden­képpen szép hozamot ígér, hiszen az ősziek sok helyütt már kikel­tek, jól bokrosodnak, megerősöd­ve várják a telet Az RKP KB Po­litikai Végrehajtó Bizottságának október 20-i ülésén azonban megbírálták azokat az övezete­ket, amelyek megkéstek a vetés­sel, lemaradtak a kukorica, a burgonya, a cukorrépa betakarí­tásával. Mindent el kell tehát kö­vetni — munkálkodva a termés napján is —, hogy az RKP KB Politikai Végrehajtó Bizottságá­nak határozata értelmében a ki­tűzött határidőkig véget érjen minden őszi mezőgazdasági munka. Nagy figyelmet kell szen­telnünk a termények szállításá­nak, tárolásának, hiszen a me­gyék zömében sok behordani való termény, zöldségféle van még a határban. Most már a dérhullás veszélye is fennáll, a lakosság jó ellátása megkövete­li, hogy sürgősen rendelteté­si helyére szállítsunk minden­féle terményt. Vonatkozik ez a jászolba való készletek gyarapí­tására is, hiszen tavaszig az ál­lati eredetű termelés növelése a bőséges, változatos takarmány­alaptól függ. Most a termésna­pi mérleg elkészítése alkalmával elmondhatjuk azt, hogy a legfon­tosabb mezőgazdasági élelmi­cikkekből elegendő mennyiség áll a lakosság rendelkezésére. Az államtanácsi törvényerejű rende­letek intézkedései pedig biztosí­tani hivatottak a lakosság jó és állandó ellátását, az ésszerű fo­gyasztási igények kielégítését a szocialista etika és méltányosság elveinek­­ megfelelően, s egyben megszüntetni a pazarlás minden formáját. A rendeleteket egyön­tetű helyesléssel, támogatással fogadta hazánk egész lakossága. De az is tény, s itt hadd idézzük Nicolae Ceausescu elvtárs, pár­tunk főtitkárának a mezőgazda­­sági kérdésekről tartott munka­tanácskozáson elhangzott sza­vait: „Mindenkinek meg kell ér­teni, hogy nem ehetünk többet annál, amennyit megtermelünk! Ha többet akarunk enni, többet kell termelnünk! Programunk, feltételeink lehetőséget nyújta­nak a lakossági szükségletek tel­jes kielégítésére a megszabott hozamok keretében. Éppen ezért mindenkinek — falusiaknak és városiaknak — figyelmet kell for­dítania és hozzá kell járulnia a mezőgazdasági termelés megva­lósításához." A legtöbb települé­sen ezekben a napokban átfogó programokat dolgoznak ki a kö­vetkező esztendőkre a növényi és állati eredetű termelés növelése érdekében mind a saját fogyasz­tási szükségletek kielégítése, mind a lakosság általános ellá­tásához való fokozott hozzájá­rulás végett. A XII. pártkong­resszus, az egész parasztság II. kongresszusának dokumentumai, pártunk főtitkárának program­beszédei, az államtanácsi tör­vényerejű rendeletek világos utat mutatnak mindazok előtt, akik tetteikkel szolgálják az új, mély­reható agrárforradalom megva­­lósítását. Termésnapi számvetés­kor s majd a tervek elkészítése előtt érdemes ütemesen felmér­ni, mennyiben tettünk eleget a mezőgazdaságfejlesztési útmuta­tásoknak. Jó gazdaként használ­tuk-e ki a termőföld minden da­rabját, milyen eredménnyel él­tünk az agráripari tanácsok nyúj­totta új szervezési keretekkel, ho­gyan gyümölcsöztethetjük haté­konyabban az önigazgatás, az új gazdasági-pénzügyi mechaniz­mus elveiből fakadó előnyöket, miképpen növelhető a gabona-, cukorrépa-, burgonya-, az ösz­­szes ipari növények-, a takar­mány-, a zöldség-, gyümölcs- és szőlőtermelés, hogyan fejlesztjük korszerű szinten az állattenyész­tést, mennyiben­ járult hozzá ha­ladásunkhoz a tudomány, a ku­tatás? Olyan kérdések ezek, a­­melyekre minden szocialista ter­melőegységben, egyéni gazdasá­gokban választ kell találnunk, hogy a programoknak megfele­lően konkrét intézkedéseket hoz­hassunk, mezőgazdaságfejleszté­si feladataink gyakorlati megva­lósításához. Minden tiszteletünk azoké a termelőegységeké, ame­lyek ebben az évben is gazdasá­gi, műszaki, természeti adottsá­gaiknak messzemenő, hozzáértő hasznosításával megvalósították és túlszárnyalták tervfeladatai­kat, az állami alappal szembeni kötelezettségeiket Példájuknak, miként a tudományos vívmányok­nak is, általánosakká kell válni­­uk, sokoldalúan fejlett szocialis­ta társadalmunk építésében így kaphat mezőgazdaságunk egyre fontosabb szerepet, így vehet részt egyre jelentősebben egész nemzetgazdaságunk fejlesztésé­ben. Még nem ülhet el a munka za­ja a határban. Az RKP KB Politi­kai Végrehajtó Bizottságának döntése szerint november 1-ig be kell fejezni a kukorica, novem­ber 10-ig a cukorrépa betakarítá­sát, a hónap közepéig pedig vé­gezni kell az őszi mélyszántással. A termések veszteség nélküli be­gyűjtése, haladéktalan elraktáro­zása azt igényli, hogy vasárnap is dolgozzanak az összes gépek, ahol szükséges munkával kö­szöntse a Termés Napját a fal­vak minden lakója, kiváló minő­ségű talajműveléssel vessük meg a jövő évi nagy terméshozamok alapját. TERMÉSNAP, 1981 XXXV. évfolyam 10 556. szám 1981. november 1., vasárnap 6 oldal ára 30 báni NICOLAE CEAUSESCU ÉS KARL CARSTENS ELNÖK ELNÖK HIVATALOS MEGBESZÉLÉSEI Nicolae Ceausescu, Románia Szocialista Köztársaság elnöke és Karl Carstens, Németország Szövetségi Köztársaság­­ elnöke október 30-án, pénteken befe­jezte hivatalos megbeszéléseit az Államtanács Palotájában. A megbeszéléseken részt vet­tek:Román részről — Ilie Verdet, a kormány első minisztere, Ste­fan Andrei külügyminiszter, Gheorghe Petrescu szerszám­gépipari, elektrotechnikai és elektronikai miniszter, Stefan Birlea, a köztársasági elnöki ka­binet­ igazgatója, Vasile Pungan miniszteri rangú államtitkár, a köztársasági elnök tanácsosa, Constantin Mitea, a köztársasá­gi elnök tanácsosa, Nicolae Murgu helyettes külkereskedel­mi és nemzetközi gazdasági kooperálási miniszter, Ion Rumbu, hazánk bonni nagykö­vete, Romulus Neagu külügy­­minisztériumi igazgató. Nyugatnémet részről — Hans- Dietrich Genscher alkancel­­lár, szövetségi külügyminiszter, Hans Neuser államtitkár, az el­nöki kancellária vezetője, Hans Werner Lautenschlager külügy­­minisztériumi államtitkár, Mi­chael Jovy, Németország SZK bukaresti nagykövete, Lothar Rühl minisztériumi igazgató, Hans Werner finckensteini Frnck gróf, nagykövet, protokollfőnök, Horst Osterheld igazgató, az el­nöki kancellária külpolitikai osztályának vezetője, Helmut Rückriegel igazgató, a szövetsé­gi elnök magánirodájának veze­tője, Hans Otto Bräutigam és Barthold Witte külügyminiszté­­riumi igazgatók, Franz Keil, a Külügyminisztérium politikai igazgatóságának tanácsosa. A megbeszélések utolsó mene­tében — amely módot nyújtott kétoldalú és közös érdekű nem­zetközi problémák további meg­vizsgálására . Nicolae Ceausescu elnök és Karl Carstens elnök megelégedéssel nyilatkozott az e napokban a szívélyesség és a kölcsönös tisztelet légkörében lebonyolított bukaresti dialógus eredményeiről. Mint hangsú­lyozták, közös óhaj erélyesen munkálkodni, hogy újabb len­dületet kapjanak a román— nyugatnémet kapcsolatok a tel­jes egyenlőség, a nemzeti füg­getlenség és szuverenitás tiszte­letben tartása, a kölcsönös elő­nyök alapján. Megállapodtak abban, hogy fokozott erőfeszíté­sek történnek a termelési koo­peráció bővítéséért, a gazdasági cserék elmélyítéséért kiegyen­súlyozott kereskedelmi mérleg feltételei között mindkét állam és nép javára. Nicolae Ceausescu elnök és Karl Carstens elnök úgyszintén kifejezésre juttatta megelégedé­sét a fontos nemzetközi kérdé­sekben lezajlott széles körű vé­leménycsere kapcsán, hangsú­lyozta, hogy a két ország azonos álláspontra helyezkedik az eny­hülés és a leszerelés, az együtt­működés és­­a nemzeti függet­lenség tisztelete jegyében fo­gant politika megvalósítása, a tartós európai és egyetemes béke biztosítása ügyében. Elsősorban az európai konti­nens kérdéseit taglalták ,tekin­tettel arra, hogy Románia Szo­cialista Köztársaság és Német­ország Szövetségi Köztársaság európai ország, hogy a kontinen­sen bonyolult problémák állnak fenn, s Európa, fontos szerepet tölt be a nemzetközi életben. Ilyen összefüggésben rámutat­tak, pozitív eredményekkel kell zárni a madridi­­ összejövetelt, hogy az felújítsa és megszilár­dítsa a helsinki konferencián kezdeményezett irányzatot s kü­lönösen, hogy megállapodjon az európai bizalom és leszerelés ügyének szentelendő konferen­cia összehívásában, szavatolja az európai biztonság megterem­­tési folyamatának továbbvitelét. Tekintettel arra, hogy a főbb nemzetközi kérdésekben nézet­­azonosság áll fenn, mindkét fél hangsúlyozta, erősíteni kívánja Románia és Németország SZK együttműködését, munkálkodni óhajt az enyhülés és az együtt­működés politikájának felújítá­sáért, amely a népek független­ségének tiszteletben tartására épül, s kizárja a más államok ügyeibe való beavatkozást, mun­kálkodni óhajt továbbá a fegy­verkezési hajsza megfékezésé­ért, a középhatósugarú európai rakétákkal kapcsolatos tárgyalá­sok megkezdéséért és sikeres lebonyolításáért, a leszerelésért és elsősorban a nukleáris lesze­relésért, az összes államközi konfliktusállapotok politikai, tárgyalásos rendezéséért. Úgyszintén kidomborították, mennyire fontos megteremteni az igazságos és tartós békét a Közép-Keleten annak révén, hogy Izrael vonuljon ki a meg­szállt arab területekről, oldják meg a palesztin nép problémá­ját önredelkezési joga alapján, beleértve azt is, hogy független nemzeti államot alakít magának, szavatolják az övezet valameny­­nyi államának függetlenségét és biztonságát. Nyomatékosan hangsúlyozták: igen fontos lenne felszámolni a gyengén fejlettséget, reális meg­oldásokat találni egy új gazda­sági világrend megteremtése ügyében, hiszen ez az egyetemes béke, gazdasági és politikai sta­bilitás kulcsproblémája. A megbeszélések során ki­emelték, mennyire fontos, hogy az összes államok bekapcsolód­janak és részt vegyenek a kor­társ világ nagy problémáinak a népek érdekében történő meg­oldásában. Karl Carstens elnök messze­menő, nagyrabecsüléssel nyilat­kozott Nicolae Ceausescu elnök tevékenységéről, a nemzetközi problémákkal­ kapcsolatos objek­tív, biztos látásmódjáról. Németország Szövetségi Köz­társaság elnöke a megbeszélések végén a maga és felesége, összes munkatársai nevében melegen köszönetet mondott Nicolae Ceausescu elnöknek és Elena Ceausescu elvtársnőnek a romá­niai látogatása során élvezett vendégszeretetért, megelégedés­sel nyugtázta, hogy ismerkedhe­tett a román nép különleges gazdaságfejlesztési eredményei­vel, a román tájak szépségeivel, a modern hazai művészet érté­keivel. Nicolae Ceausescu elnök és Karl Carstens elnök elhatározta, hogy folytatja a magas szintű román—nyugatnémet dialógust, kiemelve annak fontosságát a két ország közötti kapcsolatok bővítése és elmélyítése, a nemze­tek közötti béke, megértés és együttműködés egyetemes ügye szempontjából. Karl Carstens elnök meghívta Nicolae Ceausescu, Románia Szocialista Köztársaság­a elnökét, hogy Elena Ceausescu elvtárs­nővel együtt tegyen hivatalos látogatást Németország Szövet­ségi Köztársaságban. Nicolae Ceausescu elnök kö­szönetet mondott a meghívásért, sikert kívánt Karl Carstens el­nöknek, valamint a nyugatné­met kormánynak munkásságá­hoz, s legjobb baráti érzelmeit tolmácsolta Németország Szö­vetségi Köztársaság népének. VERSENYBEN ÉS MINDIG AZ ÉLEN Az elmúlt hetekben megjelent államtanácsi törvényerejű rende­leteket, amelyek a területi önigazgatás és önellátás erősítését, a lakosság kenyérrel, liszttel, kukoricaliszttel való jó körülmények közötti ellátását szavatolják, valamint az RKP KB Politikai Végre­hajtó Bizottsága legutóbbi ülésének határozatát országunk egész népe teljes egyetértéssel fogadta és lendületes munkával rátért gyakorlati megvalósítására. Mint az­­ RKP KB Politikai Végrehajtó Bizottsága elhatározta, most a legfontosabb feladatok egyike az, hogy az összes megyei pártbizottságok, mezőgazdasági szervek és szocialista mezőgazdasági egységek biztosítsák a kukorica és a többi mezőgazdasági termék teljes átadását az állami alapnak, illetve a kombinált­ takarmány­gyáraknak, ezzel járulván hozzá mind a lakosság jó ellátásához, mind az állattenyésztés takar­mányalapjának megteremtéséhez. Szabad ég alá költözött az nagyja szerint a töméntelen osztályozó nagyüzem. Egyszer­ burgonyát. Kétszázan is alig re négy gyorsan működő gép győzik táplálni a sebesen ha­válogatja, szortálja apraha­­ladó futószalagot. Az emberek zöme idénymunkás, csupán ketten, a farmvezetővel e­­gyütt pedig hárman, szolgálják ki állandó megbízatással a prázsmári 900 hektáros far­mot. Zátk­ó Dumitru a mérnök, Gyerkó István és Corneanu Nicolae meg amolyan szárny­segédként gazdálkodik eszten­dőn át a szakember mellett. De ha kell, mindhárman oda­­állnak a zsákosok sorába a­­pasztani a sokasodó tennivaló­kat. Nehezen lehet szóra bírni őket, hiszen a burgonyahegye­ket várja a fogyasztó, a gyár, a prizma. A verem, előbb hát a munka, aztán majd beszélget­hetünk. A prázsmári állami mező­­gazdasági vállalat kötelezettsé­ge szerint 3700 tonna burgo­nyát küldene piacra, de any­­nyi termett belőle, hogy a híd­mérlegeken 6000 tonna krump­lit is áthordhatnak. Minde­nekelőtt kielégíteni az ál­lami alapot, de az sem ke­vés, amit más termelőegysé­gek, vidékek vagonos tételek­ben kapnak innen vetőgumó gyanánt. A prázsmári vállalat 8000 tonna ültetnivalót ígért, ezzel szemben viszont 11700 tonna burgonya kerülhet innen majd tavasszal a gépek vájta új fészkekbe. Fülöp Ernő (Folytatása a 2. oldalon) Lapunkat külföldre a következő címen lehet megrendelni: ILEXIM — De­partamentul Export-Import Presa P. O. Box 136—137 — Telex: 11226. Bucuresti, str. 13 Decembrie nr. 3. Redactia ELŐRE, 79776 Bucuresti, Piata Scinteii 1. ELŐRE szerkesztősége, 79178 Bukarest, Scinteia tér 1. Tájékoztató szolgálatunk telefonszáma: 18 03 02. Előfizetési díj: egy hóna­pra 8 lej; három hónapra 24 lej; hat hónapra 48 lej; egy esztendőre 93 lej. Előfizetéseket elfogadnak az összes postahivatalok, a levélkézbesítők és a lapterjesztők. Mai mellékletünk tartalmából: • Román Győző: Magasgát a Kárpátokban • Jakab Márta: Bucsini ősz • Szász János: Picasso üzenete • Mihálka Zoltán: A haladás határai­­ és irányai • Sike Lajos: Hordónézőben • Miklós László: Gyorsf­el­vétel munka közben • Balogh Irma: A két Vincze • Cse­­ke Gábor: Sötétkamra (3.-4. oldal)

Next