Előre, 1981. december (35. évfolyam, 10581-10607. szám)

1981-12-01 / 10581. szám

ELŐRE — 1981. december 1. TÖRVÉNY a mezőgazdaság és az élelmiszeripar 1982. évi fejlesztési tervének elfogadásáról zőgazdaság és az élelmiszeripar 1982. évi fejlesztési tervét. A mezőgazdaság és az élelmiszeripar fejlődésének fő mutatói az alábbiak alapján — a megyei szervek feladata intézkedni ezek túlszárnyalásáról. 5. szakasz. — Az előirányzott terméseredmények alapján az 7. szakasz. — A mezőgazdaság belterjes fejlesztése és korszerűsítése folyamatának, a városi és falusi lakosság mezőgazdasági élelmiszertermékekkel való területi önellátás és önigazgatási elve határozott alkalmazási folyamatának meggyorsítására vonatkozó tervelőirányzatok megvalósítása céljából a Minisztertanács intézkedik, hogy a Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Minisztérium, a Mezőgazdasági Termelőszövetkezetek Országos Tanácsa, a Mezőgazdasági és Erdészeti Tudományos Akadémia, a megyei és a Bukarest municípiumi mezőgazdasági szervek, az állami és szövetkezeti egységes agráripari tanácsok biztosítják: a) az egész mezőgazdasági és szántóterület ésszerű kihasználását, az öntözésre berendezett területek teljes kihasználását, minden agráripari tanács körzetében a vetésforgók alkalmazását; b) a mezőgazdasági terület termőképességének növelését meliorációs munkálatok elvégzése, a nedvességfölösleg eltávolítása, a talaj eróziós és szikesedély jelenségeinek leküzdése révén ; az öntözések alkalmazását az egész öntözésre berendezett területen; c) minden övezet pedoklimaállami alapnak a főbb mezőgazdasági termékekből az alábbiakat kell szállítani: tikus viszonyainak megfelelő minőségű vetőmag és ültetőanyag biztosítását minden kultúra számára; a mezőgazdasági munkálatok, optimális időben történő elvégzését, szigorúan betartva mindenik kultúra sajátos technológiáját, figyelemmel követve a mezőgépek teljes fokú kihasználását; d) a talajok agrokémiai feltérképezése alapján a szerves és műtrágyák kultúrák szerinti differenciált, a lehető legnagyobb hatékonyságú felhasználását. A növényvédő és gyomirtó szereket vegyi és mechanikai védekezés jobb összeegyeztetésének megfelelően fogják használni; e) minden mezőgazdasági munkálat gépesítésének általánosítását, ezek optimális időbeni elvégzését a mezőgazdasági termelés növelése, a veszteségek elkerülése, tüzelőanyag-, üzemanyag- és energiafogyasztás csökkentése céljából; f) a zöldség- és burgonyatermelés fejlesztését minden megye, az ipari feldolgozás és az export szükségleteinek megfelelő szerkezetben, biztosítva az év minél hosszabb időszakában a friss állapotban való fogyasztást; g) a szőlő- és gyümölcsültetvények növényápolási munkálatainak elvégzését, az ültetvények korszerűsítését és új telepítések létesítését intenzív és szuperintenzív rendszerekben; ugyanakkor minden fajnak megfelelő technológiák alkalmazását a gyümölcs- és szőlőtermelés növelése céljából; h) az állatok létszámának, valamint az átlagos és összhozamok növelését, a tenyészkiválasztás a tenyésztő és nemesítő munka megjavításának körülményei között — különösen a szarvasmarha és juh esetében —, az állatszaporulat arányának növelése és az elhullási arányának csökkentése révén; az iparszerű állattenyésztési komplexumok, valamint az állattenyésztési és haltenyésztési farmok fejlesztését és korszerűsítését , fokozottabb figyelmet szentelnek a selyemhernyótenyésztésnek, a méhészetnek és a prémállatok tenyésztésének; i) a takarmánytermelés növelését a termesztett takarmánynövények, valamint a természetes gyepterületek hektárhozamának növelése révén; a másodvetések kiterjesztését, valamint az élelmiszeriparból és a mezőgazdaságból származó minden másodlagos termék teljes értékesítését; j) minden kultúra esetében az optimális időszakban és a megállapított határidőig történő betakarítást veszteségmentesen, a megfelelő minőség biztosítása végett minden mezőgazdasági termék tárolását, megőrzését és kondicionálását , k) minden mezőgazdasági egységben a termelés és a munka szervezésének a tökéletesítését, biztosítva a rendet és a fegyelmet, a munka iránti felelősség növelését minden szinten, a termelési technológiák szigorú tiszteletben tartását, minden mezőgazdasági munkálat időbeni és magas minőségi szinten való elvégzését; l) az élelmiszeriparban intézkednek minden mezőgazdasági nyersanyag teljes felhasználásáért és ezek magas fokú értékesítéséért, a meglévő termelési kapacitások teljes kihasználásáért, minden egységben a termelés diverzifikálásáért, a helybeli fogyasztóknak szükséges termékek minél nagyobb mérvű biztosításáért; m) minden mezőgazdasági és élelmiszeripari egységben a tevékenység hatékonyságának a növelését, az anyagi költségek csökkentését, a nyersanyag-, anyag-, tüzelőanyag- és energiafogyasztás csökkentését. 8. szakasz. — A mezőgazdasági termelésben előirányzott szintek megvalósítása céljából a mezőgazdaság műszaki-anyagi alanta a következőképpen fejlődik: a) 1982-ben a mezőgazdaságot 18 400 traktorral, 4500 multifunkcionális és nagy kapacitású gabonabetakarító magánjáró kombájnnal, répabetakarító kombájnnal, burgonyaszedőgéppel, valamint más mezőgazdasági gépnel és berendezéssel látják el; b) 139 ezer hektár területet rendeznek be öntözésre, úgyhogy 1982 végére az öntözéses egész terület elérje a 2565 ezer hektárt; c) 260 ezer hektáron végeznek lecsapolási és 105 ezer hektáron eróziógátló munkálatokat; d) aktív hatóanyagban számítva 1802 ezer tonna nitrogén-, foszfor- és káliumműtrágyát és 51,6 ezer tonna növényvédőszert biztosítanak a mezőgazdaságnak. 9. szakasz. — A Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Minisztérium, a megyei és Bukarest municípiumi néptanácsok, a mezőgazdasági és élelmiszeripari megyei vezérigazgatóságok és a mezőgazdasági termelők bizottságai segíteni fogják az egyéni termelőket vetőmagvakkal, ültetőanyaggal, értékes tenyészállatokkal és műszaki irányítással, hogy minél nagyobb növénytermesztési és állattenyésztési termelést érjenek el. Az egységes agráripari tanácsok és a mezőgépészeti állomások felelnek a szövetkezeti tagoknak használatba adott területeken kifejtett mezőgazdasági termelési tevékenységért. 10. szakasz. — A Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Minisztérium összes beruházásai az 1982-es évben 42,8 milliárd lejt tesznek ki, s ezt elsősorban a mezőgazdasági munkák gépesítésének kiterjesztésére, egyes kapacitások korszerűsítésére, talajjavítási munkákra és új élelmiszeripari kapacitások üzembehelyezésére fordítják. A tervezett beruházások megvalósítása érdekében a következő intézkedéseket hozzák: a) a tervben kitűzött határidő alatt üzembe helyezik a Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Minisztérium beruházási listáján szereplő objektumokat, evégett biztosítják a műszakigazdasági és kivitelezési dokumentációt és az ütemes, erőteljes tevékenységet a munkatelepeken ; b) szigorúan betartják a tervezett paraméterek elérésére vonatkozó grafikonok előírásait, ezért még a beruházási objektumok megvalósítási szakaszában gondoskodnak az építő-szerelő munkák elvégzéséről s arról, hogy a tervezett kivitelezési határidőkkel összhangban biztosítsák a berendezések leszállítását, hogy betartsák az előírt mechanikai és technológiai üzempróbát, s felkészítsék az üzembehelyezett objektumok jó körülmények közti kihasználásához szükséges munkaerőt; c) típustervek és -technológiák alapján a lehető legjobb körülmények között végzik el a beruházási munkákat, szüntelenül csökkentve a fém, a cement és más energiaigényes anyagok fogyasztását, s széleskörűen hasznosítva a helyben található, vagy visszanyert anyagokat. 11. szakasz. A Minisztertanács intézkedik, hogy a Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Minisztérium, a Mezőgazdasági és Erdészeti Tudományos Akadémia, a tudományos intézetek és kutatóegységek főleg az alábbi célok felé orientálják a tudományos kutatómunkát: a technológiai és műszaki fejlesztést: a) új technológiák kidolgozása a gyenge termékenységű talajok feljavítására, az öntözésre berendezett területek hatékony kihasználására, a műtrágyák és növényvédőszerek ésszerű alkalmazására, a fajták és hibridek megfelelő övezetesítésére, jó veretésforgók és a kultúrák megfelelő váltakozása biztosítására; b) kiváló tulajdonságokkal rendelkező, nagy termőképességű új vetőmag- és ültetőanyag-hibridek előállítása, amelyek ellenállnak a hideg, a szárazság és más kedvezőtlen környezeti feltételek, a betegségek és a kártevők hatásának, s amelyek sok hasznos anyagot tartalmaznak; c) az állatállomány nemesítése és új, termelékenyebb fajták létrehozása, s új technológiák kidolgozása a takarmányalap jobb hasznosítására, beleértve új takarmányforrások kiaknázását is. a fajlagos takarmányfogyasztás csökkentésére, a legelők és természetes kaszálók hozamának fokozottabb növelésére, hatékonyabb módszerek kidolgozása a betegségek megelőzésére, a diagnózisok megállapítására és a kezelésre; d) a mezőgazdasági nyersanyagok teljes hasznosítása, olyan tápanyagokban gazdag termékek és készítmények előállítása, amelyek biztosítják a tudományosan megalapozott normáknak megfelelő, ésszerű táplálkozást; e) új mezőgazdasági és bioszintetikus nyersanyagforrások felkutatása és kiaknázása, fehérjékben, vitaminokban és ásványi sókban gazdag termékek előállítása, amelyek megfelelnek a lakosság differenciált igényeinek, olyan konzervek és ételkészítmények gyártása, amelyek a lehető legnagyobb mértékben megőrzik alapanyagaik természetes értékeit; f) a cukorrépából s más mezőgazdasági alapanyagokból kivonható hasznos anyagok mennyiségének, valamint a napraforgó és a szója olajtartalmának a növelése. 12. szakasz. — A mezőgazdaság és az élelmiszeripar területén kifejtett egész külkereskedelmi és nemzetközi gazdasági együttműködés hatékonyságának növelése végett intézkedéseket tesznek: a) az exportra kitűzött árualap megteremtésére, olyan szakosított vállalatok és kapacitások létrehozásával, amelyek kizárólag exportárut, vagy jórészt exportárut termelnek a megrendelő által igényelt választékszerkezetben és minőségben, s a termékek valutahozama szüntelen növelésére; b) a tervben importcélokra kiutalt valutaalapok maximális hatékonyságú felhasználására, ezért elsősorban a hazai forrásokból származó nyersanyagok, anyagok, üzemanyagok, gépek és berendezések használatára, s az áruszállítás valutaköltségeinek csökkentésére kell törekedni. 13. szakasz. — Az összes területi közigazgatási helységek lakosságának gabonával, burgonyával, zöldségfélékkel, gyümölccsel, hússal, tejjel, tojással s más, a sajátos talaj- és klímaviszonyok között gazdaságosan előállítható termékekkel való területi önellátás elvének alkalmazása érdekében a néptanácsok programokat dolgoznak ki a növényi és állati eredetű termelés növelésére valamennyi szocialista egységben és a lakosság gazdaságaiban, s ennek keretében intézkednek, hogy teljes egészében hasznosítsák az egész mezőgazdasági terület termőképességét, maximális hatékonysággal kihasználják a gépi eszközöket, az öntözést, más talajjavítási munkákat s az egész munkaerőt, gondoskodnak az összes egységek gazdasági-szervezeti erősítéséről és segítik a lakosságot a rendelkezésére álló erőforrások teljes mérvű kiaknázásában. 14. szakasz. — 1982-ben különleges hangsúlyt helyeznek a gazdasági hatékonyság növelésére, az új gazdasági-pénzügyi mechanizmus következetes alkalmazására, a munkásönigazgatás és az önálló gazdasági-pénzügyi ügyvitel erősítésére, az összes erőforrások leghatékonyabb felhasználására. 15. szakasz. — 1982-ben az állami mezőgazdaság 62,9 lejjel, a Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Minisztérium egységei pedig 10,1 lejjel csökkentik 1981-hez viszonyítva az 1000 lej értékű termelés költségeit. Ennek érdekében minden gazdasági egységnek biztosítania kell bevételi és kiadási költségvetésében a kiadások saját forrásokból való kiegyenlítését és minél nagyobb nyereség megvalósítását. 16. szakasz. — A parasztságnak a mezőgazdasági termelőszövetkezetekben végzett munkából és személyi gazdaságából származó reáljövedelme — egy aktív személyre számítva — 1982-ben 3,2 százalékkal növekszik 1981-hez viszonyítva. 17. szakasz. — A mezőgazdaság és az élelmiszeripar 1982 évi fejlesztési tervének mutatóit az Államtanács rendelete útján bontják majd fel a tervilletékesek között. 18. szakasz. — A Minisztertanács, a Mezőgaz-dasági és Élelmiszeripari Minisztérium, a főigazgatóságok és gazdasági vezérigazgatóságok az iparközpontok és vállalatok, a megyék és Bukarest municípium néptanácsai végrehajtó bizottsága felelősséggel tartoznak a mezőgazdaság és az élelmiszeripar 1982- re szóló fejlesztési tervének egész végrehajtásáért. Ezért gondoskodniuk kell a tervfeladatok legjobb körülmények közti teljesítéséről, valamint a gazdasági hatékonyság növeléséről a mezőgazdaság és az élelmiszeripar valamennyi munkaterületén. — százalékban az 1981. év árai 4. szakasz. — 1982-ben — norgazdasági termékek alábbi termális mezőgazdasági év feltétemelési szintjeit érjük el: lei közepette — a főbb mező A mezőgazdasági termelés sok, a Mezőgazdasági és Élelmimegállapitott szintjei minimáliszeripari Minisztérium, valamint Románia Szocialista Köztársaság Nagy Nemzetgyűlése elfogadja a jelen törvényt. 1. szakasz. — Elfogadják a mez *8 Mutató Növekedés 1981-hez viszonyítva a te 1. Mezőgazdasági össztermelés 6,0— 7,9 2. Mezőgazdasági nettó termelés 6,3 3. A mezőgépészeti állomások által végzett munkálatok volumene 12,0 4. Ipari nettó termelés 9,1 5. Ipari árutermelés 5,0 6. Munkatermelékenység az iparban a nettó termelés értéke alapján 6,6 7. Az állami alapokból és a szövetkezeti szervezetek által eszközölt összberuházások — milliárd lej 42,3 8. A piaci alapnak átadott áruk 3,8 9. Az 1000 lejre számított árutermelési költségek csökkentése — az állami mezőgazdaságban 6,6 — az iparban 1,2 10. A lakosságnak nyújtott szolgáltatások 15,2 11. A parasztságnak a mezőgazdasági termelőszövetkezetekben és a személyi gazdaságokban végzett munkájából származó reáljövedelme (egy aktív személyre számítva) 3,2 2. szakasz. — 1982-ben a meg- 3. szakasz. — 1982 végére az művelt szántóterület legalább állatállomány eléri az alábbi 9895 ezer hektár lesz. színieket: Mértékegység 1982 Szarvasmarha ezer fő 6 780 ebből: . — tehén ezer fő 2 735 — vemhes üsző ezer fő 610 Sertés ezer fő 13 750 Juh és kecske ezer fő 17 580 Tojó baromfi ezer fő 60 440 — fizikai termelés — Mértékegység 1982 Szemes gabona — összesen — búza-rozs — kukorica — árpa-sörárpa Szója Bab Napraforgó és repce Olajlen Cukorrépa Rostlen és kender Őszi burgonya Szántóföldi zöldség Gyümölcs Szőlő Hús, élősúlyban Tehéntej Gyapjú Tojás ezer tonna 24 000 ezer tonna 6 645 ezer tonna 13 295 ezer tonna 3 775 ezer tonna 746 ezer tonna 195 ezer tonna 1 170 ezer tonna 108 ezer tonna 8 960 ezer tonna 563 ezer tonna 5 850 ezer tonna 6 800 ezer tonna 2 424 ezer tonna 2 020 ezer tonna 2 774 ezer hl 57 870 tonna 40100 millió darab 7 373 , Mértékegység 1982 Búza-rozs ezer tonna 4 600 Kukorica ezer tonna 3 900 Árpa-sörárpa ezer tonna 555 Szója ezer tonna 660 Bab ezer tonna 100 Napraforgó és repce ezer tonna 1104 Olajlen ezer tonna 92 Cukorrépa ezer tonna 8 900 Rostlen és kender ezer tonna 519 Őszi burgonya ezer tonna 2 000 Szántóföldi zöldség ezer tonna 3169 Gyümölcs ezer tonna 1 525 Szőlő ezer tonna 1330 Hús, élősúlyban ezer tonna 1 893 Tehéntej ezer hl 32 550 Gyapjú tonna 36 700 Tojás millió darab - 3 775 6. szakasz. — 1982-ben a főbb ipari cikkek termelése az alábbi szinteket éri el: Mértékegység 1982 Hús, belsőségek, zsiradék és fogyasztható melléktermékek — összesen ezer tonna 2100,0 ebből: — az állami alapból származó vágóhídi hús ezer tonna 1 145,0 Húskonzerv ezer tonna 75,0 Hal — összesen ezer tonna 300,0 Fogyasztási tej ezer hl 21 750 Vaj ezer tonna 80,0 Sajt- és túróféleségek ezer tonna 120,0 Étolaj ezer tonna 311,0 Cukor ezer tonna 844,0 Konzervált zöldség és gyümölcs ezer tonna 517,5 Nyersbőr ezer hl 7 295,0 Sör ezer hl / 11 730 Románia Szocialista Köztársaság Nagy Nemzetgyűlése elfogadja a jelen törvényt. 1. szakasz. — Az 1982. évi állami költségvetés felöleli az állam központosított bevételeit és azok megoszlását a Nagy Nemzetgyűlés által elfogadott egységes országos terv célkitűzéseivel összhangban, a nemzetgazdaság fejlesztésének, a szociális-kulturális akcióknak, a honvédelemnek és a társadalom más A költségek összvolumenébe foglalt tartalékalapok 22 740,7 millió lejt tesznek ki, ebből: — 22429,7 millió lej az Államtanács rendelkezésére álló költségvetési tartalék. — 311,0 millió lej a megyei néptanácsok, valamint a Bukarest municípiumi néptanács végrehajtó bizottsága rendelkezésére álló költségvetési tartalék. 3. szakasz. — A nettó termelési érték egy részének a társadalom számára való elvonásából, az állami gazdasági egységek nyereségeinek befizetéséből, az áruforgalmi adóból és az állami tulajdonú területek utáni használati illetékből származó bevételeket 190 118,0 millió lejben állapítja meg. A Minisztertanácsnak intézkednie kell, hogy a minisztériumok, a többi központi és helyi szerv, az iparközpontok és vasszükségleteinek finanszírozására a növekvő hatékonyság és a pénzügyi-monetáris egyensúly biztosításának a feltételei között. Az állami költségvetés a bevétel összegét 288 511,3 millió lejben és a kiadásokat 288 511,3 millió lejben állapítja meg. 2. szakasz. — Az 1982. évi állami költségvetés bevételei és kiadásai a következőképpen oszlanak meg:lalatok dolgozói tanácsai, a Pénzügyminisztérium, az Állami Tervbizottság, a Műszaki-anyagi Ellátásügyi és Allóalapgazdálkodás-ellenőrzési Minisztérium, a Külkereskedelmi és Nemzetközi Gazdasági Kooperálási Minisztérium, a bankok, valamint a minden szintű pénzügyi-könyvviteli szervek biztosítják az állami költségvetésben és az egységek bevételikiadási költségvetésében előirányzott jövedelmek megvalósítását, a következőképpen: a) a nettó termelési értékterv, a fizikai termelés és a választékterv maradéktalan megvalósításával és a termékek szerződések vagy biztos rendelések útján történő leszállításával; b) a tervezett anyag- és összköltségszintek betartásával, a nyersanyag-, anyag-, tüzelőanyag- és energiamegtakarítási akciók fokozásával, az újrafelhasználható anyagok visszanyerésével és , felhasználásával, a közvetett és adminisztratív gazdálkodási költségek csökkentésével, az új, alacsony fogyasztást igénylő termékek és technológiák gyártásbavételi, illetve alkalmazási feladatainak valóra váltásával, a munkatermelékenység fokozásával; c) az előirányzott nyereség, illetve a nyereség költségvetési befizetéseinek megvalósításával minden gazdasági egységben, a nettó termelési érték egy részének és más, törvényesen megszabott befizetéseknek a társadalom számára juttatásával, a tervezett források maradéktalan megvalósításával, hogy visszaadhassák a társadalomtól kapott pénzalapokat és saját fejlesztési és anyagi ösztönzési alapot hozhassanak létre; a bevételek és a kiadások közötti állandó egyensúly megteremtésével; d) az exportterv teljesítésével és a román termékeknek a külföldi piacokon való magasszintű értékesítésével növeljük az export-import tevékenység hatékonyságát, előnyös árak elérésével az exportnál és az importnál, a megtérülési hányados állandó javításával; e) a készletnormákba ésa forgóalapok megállapított rendszabályozóiba való beilleszkedéssel, a nyersanyag-, anyag- és késztermék-készletekbe befagyasztott pénzalapok felszámolásával és ennek megelőzésével, a határidőre vissza nem fizetett hitelek volumenének csökkentésével, a forgóalapok körforgási sebbsségének növelésével; f) állandó és rendszeres pénzügyi ellenőrzéssel, különösen megelőző ellenőrzéssel valamennyi gazdasági-társadalmi tevékenységi területen, az anyagi és pénzeszközök ésszerű felhasználásával, a nem kívánatos vagy nem gazdaságos költségek megelőzése érdekében, a terv, a szerződéses és a pénzügyi fegyelem tiszteletben tartásával. 4. szakasz. — Az állami társadalombiztosítás 1982. évi bevételeit 35 980,0 millió lejben állapítja meg. 5. szakasz. Az állami költségvetésnek a teljes javadalmazási alapra számított adóból származó bevételeit 38 600.0 millió lejben, a mezőgazdasági termelőszövetkezetek mezőgazdasági adójából származókat 1 385.0 millió lejben, a lakossági adókból és illetékekből származó bevételeket pedig 3 868,6 millió lejben állapítja meg. 6. szakasz. — A nemzetgazdaság pénzellátására fordítandó kiadásokat a gazdasági egységek saját alapjaiból, az állami költségvetésből és bankhitelekből fedezik, a törvénynek megfelelően. Az állami költségvetésből erre a célra fordítandó kiadások összegét 1982-re 161 492,7 millió lejben állapítja meg. A Minisztertanács intézkedni fog, hogy a minisztériumok és a többi központi szerv, a megyei és a Bukarest municípiumi néptanács végrehajtó bizottsága, az iparközpontok és -vállalatok, a Beruházási tevékenységet egybehangoló tanács, az Állami Tervbizottság, a Pénzügyminisztérium, a Műszaki-anyagi Ellátásügyi és Állóalapgazdálkodás-ellenőrzési Minisztérium, valamint a bankok biztosítják a következőket: a) a tervezett beruházási objektumok határidőre történő megvalósítása és üzembehelyezési feltételeinek biztosítása, a munkálatok költsége és a kivitelezési időtartam csökkentése; b) beruházásokra szánt saját alapok maradéktalan létrehozása, valamint a feltételek megteremtése a tervezett beruházási objektumok finanszírozására és hitelezésére; a beruházásokra felvett hitelek határidőre való visszatérítése; c) a befejezetlen beruházásokban és az építőtelepeken létező, túllépett veszteglési idővel rendelkező berendezésekbe befagyasztott beruházási alapok csökkentése és megelőzése; d) a beruházási összegek hatékonyabb felhasználása, a költségek ésszerű megállapítása, a fajlagos beruházás csökkentése; szigorú ellenőrzése annak, hogy a termelő objektumok és a szociális-kulturális létesítmények megvalósítása az építkezések tipizálási akciójából eredő normák és normatívumok keretében történjék; e) a rend és a fegyelem megszilárdítása az anyagi és pénzeszközökkel való gazdálkodásban az építőtelepeken, az építkezési berendezések felhasználásában és a munkaerővel való ésszerű gazdálkodásban. Ugyanakkor a Minisztertanács intézkedni fog, hogy a minisztériumok és a többi központi és helyi szerv, a pénzügyi és bankszervek segítségével biztosítsák a geológiai feltárásokra, az agrár- és állategészségügyi munkálatokra, az út-, hídjavításra és -karbantartásra, a kommunális és más objektumok, vagy a törvényes rendelkezésekben megszabott más gazdasági jellegű akciók költségeire finanszírozott alapokat fokozott hatékonysággal használják fel. 7. szakasz. — A szociális-kulturális akciók kiadásainak pénzellátását 76 874,9 millió lej összegben állapítják meg, ebből: A Minisztertanács intézkedni fog, hogy a minisztériumok, a többi központi szerv, a néptanácsok végrehajtó bizottságai és bürói, a szociális-kulturális intézmények együttműködve a pénzügyi és bankszervekkel, jó gazdaszellemben használják fel a meglévő anyagi alapot, szigorú takarékosság körülményei közepette teljesítsék a tervet, rendszeres és igényes ellenőrzést gyakoroljanak az anyagi és pénzeszközökkel való gazdálkodás terén, növeljék a szociáliskulturális egységek saját jövedelmeit. 8. szakasz. — Az államhatalmi és államigazgatási szervek, valamint a bírósági és ügyészségi szervek kiadásait 3 806,0 millió lejben állapítják meg. E kiadásokból a Nagy Nemzetgyűlés számára 3,0 millió lejt biztosítanak. 9. szakasz. — A honvédelmi kiadások összegét 10 773,0 millió lejben állapítják meg. 10. szakasz. — Az állami költségvetésben jegyzett bevételértékek minimálisan megvalósítandó feladatot, a kiadáselőirányzatok maximális határt képeznek, amit nem lehet túllépni. A minisztériumok, a többi központi és helyi szerv együttműködve a pénzügyi és bankszervekkel intézkedni fog, hogy valamennyi egység maradéktalanul és idejében teljesítse a költségvetési befizetésekre vonatkozó feladatait, hogy takarékosan, a tervmutatók teljesítése és az adminisztrálás vétett reábizott anyagi és pénzalapokkal való ésszerű gazdálkodás arányában költekezzék. 11. szakasz. — A néptanácsokra háruló kötelezettségeknek és feladatoknak megfelelően a megyék és Bukarest municípium 1982. évi költségvetésének volumenét az alábbiak szerint állapították meg: — ezer lejben — TÖRVÉNY az 1982. évi állami költségvetés elfogadásáról — Köztársasági költségvetés — Helyi költségvetések — millió lejben — Bevétel Kiadás 236 869,0 236 869,0 51 642,3 51 642,3 — millió lejben — a) oktatásra 18 918,5 b) művelődésre és művészetre 1 310,0 c) egészségvédelemre 15 820,0 d) testnevelésre és sportra 361,0 e) állami családi pótlékra és más gyermeksegélyre 11 235,0 f) IOVR-nyugdíjakra és segélyekre, katonáknak és más személyeknek folyósított nyugdíjakra, valamint társadalmi segélyekre 2 265,4 g) állami társadalombiztosításra 26 965,0 Bevételek ■s --------------------------------s “ Megye összesen amiből saját Kiadások a bevételek 1. Fehér 988 313 501 297 983 3*3 2. Arad 1 058 850 744 305 1 053 3 1 3. Arge? 1 366 392 839 276 1 366 9 ’ 4. Bacau 1 515 239 803 289 1 515 239 5. Bihar 1 645 930 872 714 1 65 9T1 6. Beszterce-Naszód 864 004 291 262 864 004 7. Botosani 1 133 808 425 205 1 138 808 (Folytatása az 5. oldalon) 3. (Folytatás a 2. oldalról) Iyet, 6000 helyet, munkahelyet az iskolaműhelyekben. A felsőfokú oktatást új műhelyekkel, laboratóriumokkal és más oktatási célokat szolgáló helyiségekkel dotáljuk, 92 975 négyzetmétert kitevő felületben. Úgyszintén 1630 újabb helyet teremtünk a diákotthonokban. 30. szakasz — Az egészségvédelem, a társadalombiztosítás, a kultúra és művészetek terén kiszélesedik az anyagi alap: használatba adunk 1550 bölcsődüs hülyét, telepítünk 13 poliklinikát illetve járóbetegkezelőt, biztosítunk további 6315 kórházi ágyat, létrehozunk 5150 helyet normál vetítővásznas stabil filmszínházakban és 4209 helyet művelődési házakban és klubokban. 31. szakasz — 1982-ben használatba adunk 190 ezer lakást; állami alapokból 170 ezer lakás épül. A Minisztertanács intézkedik, hogy ösztönözze a lakosság saját rezsijében történő lakásépítését városon és a községekben, az állam hitelnyújtó, anyagot biztosító segítségével. Megfelelőképpen bővül a vízszolgáltatási és a csatornahálózat, illetve a városi közszállítás járműállománya. 32. szakasz — A Minisztertanács intézkedik, hogy a minisztériumok, a többi központi szerv, az iparközpontok énjék dal.A dolgozói tanácsai, a megyei néptanácsok és Bukarest municipium néptanácsa végrehajtó bizottságai teljes egészében valósítsák meg az 1982. évi terv előirányzatait és növeljék a hatékonyságot valamennyi tevékenységi területen. 33. szakasz — Románia Szocialista Köztársaság 1982. évi egységes országos gazdaságitársadalmi fejlesztési tervének mutatóit az Államtanács Törvényerejű rendeletével tervilletékesekre bontják le. 34. szakasz — Elfogadjuk Románia Szocialista Köztársaság 1980. évi egységes országos gazdasági-társadalmi fejlesztési tervének az 1979. évi 17-es számú törvénnyel jóváhagyott végrehajtását, amelyet, a Legfelsőbb Gazdasági-Társadalmi Fejlesztési Tanács, az Állami Tervbizottság fe Kdzwnni Statiszti-kai Igazgatóság Közleményének megfelelően Románia Szocialista Köztársaság 1980. évi egységes ■ országos gazdasági-társadalmi fejlesztési tervének teljesítéséről, a Hivatalos Közlöny 17. számának III. részében 1981 január 30-án tettek közzé.