Előre, 1982. április (36. évfolyam, 10683-10708. szám)
1982-04-01 / 10683. szám
A SZOCIALISTA DEMOKRÁCIA ÉS EGYSÉG FRONTJA ORSZÁGOS TANÁCSÁNAK NAPILAPJA KEDVEZ AZ IDŐ, GYORSÍTSUK A TAVASZI MUNKÁK ÜTEMÉT! SZILÁGY MEGYÉBEN BEFEJEZTÉK AZ ELSŐ SÜRGŐSSÉGI SZAKASZHOZ TARTOZÓ NÖVÉNYEK VETÉSÉT Március utolsó napjai kedveztek a mezei munkának. Szilágy megye valamennyi agráripari tanácsa körzetében szorgalmasan dolgoztatt a földeken. Az első sürgősségi szakaszba tartozó növényeket a legtöbb termelőszövetkezetben elvetették, s ahol jól használták ki a munkaidőt, ott a kukoricamagágy előkészítése is végéhez közeledik. Szilágyperecsenyben e napokban már kora reggel egyetlen traktort sem lehetett látni a mezőgépészeti részlegen, ugyanis napfelkelte előtt munkához fogtak a mezőn. Molnár József, a kettes számú növénytermesztő farm vezetője például egy pillanatra sem távozott el Stefan Man gépész mellől, amikor az utolsó hektárokon vetette a cukorrépát. Ottjártunkkor egy másik határrészen Debre Zsigmond gépész talajmaróval készítette elő a hagymaföldet, szükséges is volt a nagy igyekezet, mert Debre József gépével a dughagymát ültette. Bakai István, a zöldségtermesztő farm vezetője úgyszintén a határban tartózkodott, állandóan a munka ütemét és minőségét ellenőrizte, hogy megfelelő legyen a növénysűrűség. A farmvezető arról tájékoztatott, hogy egy hektáron hagymamagot is vetettek. Erre azért volt szükség, mert előirányzatuk szerint az idén 50 hektáron termesztenek hagymát, de a rendelkezésükre álló dughagyma csak 35 hektárhoz volt elég, a terület többi részén májusban palántázni fogják a hagymát. A vetésterületet az idén öntözik is, tehát felkészültek arra, hogy a tavalyinál lényegesen nagyobb mennyiségű hagymát, szállítsanak a lakosság ellátására. Vasile Fodor, az mtsz főmérnöke elégedetten számolhatott be az eddigi munkáról. — A zabot, bükkönyt, cukorrépát elvetettük. Lóherét 90 hektáron vetettünk, sőt még 110 hektárt szándékozunk bevetni, ezzel a munkával is egykét napon belül végzünk, a felszabadult gépeket pedig egyéb területekre irányítjuk. Minden szakember, a farmvezetők és az elnök is rendszeresen a mezőn tartózkodtak, különösen nagy figyelmet szenteltek a növénysűrűségre. Hagymából például hektáronként 400 000 növénynek kell lennie, répából 100—120 000 gyökér begyűjtését tervezik minden hektárról. Dacz Sándortól, a miss mérnök-elnökétől tudtuk meg, hogy a többi farmokon is félénk munka zajlott az elmúlt napokban, az almafákat már harmadszor permetezték, véget ért a metszés a szőlősben is, ahol szintén permeteztek s rövidesen megkezdik a kötözést. 700 négyzetméter melegágyba paradicsomot vetettek, minden munkát idejében végeztek el. Jól haladtunk a munkával, a gépészek nap mint nap reggel hat órától naplementéig dolgoztak, s ennek következtében a 380 hektáros kukorica vetésterületből mintegy 300 hektárt megtrágyáztunk kiszórtuk a gyomírtószereket. Jól indultak Perecsenyben az idei tavaszon. Szükség is van a változásra, mivel a tavaly csak 7 hektáron termesztettek lóherét s ez károsan hatott a téli takarmányozásra. Új elnök, főmérnök van idén a perecsényi mtsz-ben, szakosított zöldségtermesztő farmot szerveztek, a munkát ott is szakember irányítja, s a helység termelőszövetkezeti tagjai szorgalmasak, minden feltétel adott tehát ahhoz, hogy ebben az évben teljesítsék a tervezett hozamokat. Fejér László Több mint 19 800 hektárt vetettek be Braila megyében az első sürgősségi szakaszba tartozó kultúrnövényekkel, a borsó vetését befejezték az egész előirányzott területen. A megye viszonylatában a vetés helyzete a következő: takarmányféle — 5900 hektár (63 százalék); cukorrépa — 3900 hektár (több mint 40 százalék), olajlen — 1900 hektár (63 százalék), zöldségféle — 1650 hektár (58 százalék) és gyógynövény — 1100 hektár (55 százalék). A talajelőkészítést az előirányzott terület 42 százalékán végezték el. Élenjárnak ebben a munkában a cireșui, romanii és gropeni-i egységes agráripari tanácsok egységei körülbelül 60 százalékos teljesítménnyel. Megyeszerte megkezdték a napraforgó vetését. Befejezték a rostlen, valamint a zab, a borsó, a bükköny és más takarmánynövények vetését a Konstanca megyei szántóföldeken. A megye mezőgazdasági dolgozói a pártszervek és -szervezetek hívó szavára igyekeznek behozni a lemaradást, s előirányzaton felül jelentős számú traktort és vetőgépet készítenek elő, bővítik a komplex aggregátok használatát. A lemaradt egységek segítséget kapnak traktorok és munkagépek formájában. A becslések szerint a napi munkasebesség a vetésnél legalább 12 000 hektár lesz. Fokozni a szántóföldi munkálatok ütemét, kiváló minőséget elérni — ez a fő célkitűzése az Arad megyei mezőgépészeknek, szövetkezeti parasztoknak és mezőgazdasági szakembereknek a jelenlegi időszakra. Eddig több mint 27 500 hektárt vezettek be az első sürgősségi szakaszba tartozó növényekkel. A takarmányféle és a cukorrépa magja az előirányzott terület több mint 95 százalékán került földbe. Olajlenből 88 százalékos, zöldségféléből 80 százalékos, burgonyából 70 százalékos a teljesítmény. Az időjárási és talajviszonyok javulása folytán megkezdték az állami mezőgzadasági egységekben előirányzott első 1000 hektár bevetését 122-es kettős kukoricahibriddel. A mezőgépész brigádok két váltásban, illetve nyújtott váltásban dolgoznak a vetésnél. Vrancea megyében megkezdődött a második sürgősségi szakaszba tartozó növények vetése, több egységes agráripari tanács körzetében 700 hektárt vetettek be napraforgóval. Fokozódott a munkaütem, mert a talajelőkészítést az éjszakai váltásban, a vetést a nappaliban végzik. A vetés helyzete a következő: zöldségféle — 55 százalék, takarmánynövények — 60 százalék, burgonya — 34 százalék. Az első sürgősségi szakaszba tartozó növényekkel bevetendő 21 000 hektárból 37 százalékon került földbe a mag. Megyeszerte Intenzív munka folyik a szőlőkben: a metszést befejezték, a kötözést és karikázást 50 százalékban, a talajforgatást 70 százalékban végezték el JÓ MINŐSÉGŰ MAGÁGYAT A NAPRAFORGÓNAK ÉS A KUKORICÁNAK Idén, az aránylag csapadékos időjárás és az alacsony hőmérséklet késleltette a koratavaszi növények vetését, s ezért Bihar megyében, ahol a kedvező feltételek kialakultak, minden eszközzel növelni kell az első sürgősségi szakaszba tartozó növények, mint például az egyéves és évelő takarmánynövények, a konzervborsó, az olajlen, a cukor-, és takarmányrépa, a gyökérzöldség magvainak vetőágyba juttatását. Ezzel párhuzamosan a termelőszövetkezetekben és az állami mezőgazdasági vállalatokban dolgozó szakembereknek van egy másik feladatuk: az őszi kalászosok ellenőrzése, a tél folyamán károsodott növénykultúrák kijelölése, majd szemeskukoricával való helyettesítése. Az első vetési időszakba tartozik a napraforgó is. Ennek a növénykultúrának a vetőágyát minél hamarabb el kell készíteni, hogy a vetést a 7—8 Celsius fok talajhőmérsékleten meg lehessen kezdeni. A talaj művelésekor nélkülözhetetlen agrotechnikai összetevő a terület egyenletese, a talaj 5—7 centiméteres rétegének kialakítása, a Trifluralin (3—4 liter/ hektár) vagy a Butylat hatóanyagú (Sután — 6—7 liter/ hektár) vegyszereknek ugyanezzel a munkálattal egyidőben való talajba keverése. A gépcsoporttal végzett talajporirányítás és vegyszerezés kevéssé tömöríti a talajt és lehetővé teszi bizonyos mennyiségű üzemanyag megtakarítását. Az említett vegyszerekkel kezelt parcellákon vetés után érdemes gyomnövényeket irtó anyagot használni, mint amilyen a Gesagard, amelyből hektáronként 1,5—2 kilót ajánlunk. A napraforgó vetésekor ügyelni kell arra, hogy a Record fajta esetében hektáronként 46—48 000 csíraképes magot juttassunk a földbe, a HS—52, a HS—19 és a Severh— 80 hibridek esetében pedig hektáronként 52—62 000 csíra-, képes mag vetése az indokolt. Ezáltal biztosíthatjuk, hogy betakarításkor egységnyi területen 42—45 000, illetve 45—47 000 tőt találjunk. Az ilyen növénysűrűség lehetővé teszi a hektáronkénti 2000— 2500 kiló napraforgótermés elérését. A kukorica termesztését illetően a következő időszerű munkákra hívnánk fel a figyelmet : annak érdekében, hogy ennek a nagy gazdasági jelentőségű növénynek a magvait idejében és jó minőségű vetőágyba vethessük, a talajt az optimális nedvességtartalom létrejöttekor nyomban műveljük. Jó előre gondoskodni kell a gépcsoportok összeállításáról annak érdekében, hogy a talajt egyidőben lehessen porbanyitani és vegyszerrel kezelni, és ezáltal a többszöri taposást is meg lehessen előzni. A szakemberek egyik feladata a talajhőmérséklet rendszeres ellenőrzése és abban az esetben, ha a hőmérő 10 centiméter mélységben 2—3 napig 8—9 Celsius fokot mutat, azonnal meg kell kezdeni a kukorica vetését. Az optimális vetési időszak első szakaszában a könnyebb összetételű talajon vetünk, méginkább ott, ahol déli fekvésű és istállótrágyázott a terület. Ilyenkor a jobb csíraképességű és magasabb Cold-Text értékű vetőmagot használjuk. A kukorica vetési normáját a hibridektől, a talaj tápanyagellátottságától függően határozzuk meg. A korai és középkorai kukoricahibridek esetében jó termőképességű és vízháztartású talajon vetéskor hektáronként legalább 55— 65 000 csíraképes magot helyezünk a vetőágyba, rosszabb termőképességű talajon pedig 50—55 000-ret, a későbbi hibridek esetében viszont elfogadható a hektáronkénti 50— 55 000, illetve 45—50 000 magsűrűség is. Öntözéses kukoricatermesztésben a hektáronkénti csíraképes magok száma 8—10 000-rel növelhető. A vetés mélysége nehéztömetű és aránylag nagyobb nedvességtartalmú talajon 5—6 centiméter, könnyebb szövetű és kevesebb nedvességet tartalmazó talajon 7—8 centiméter. A kukoricaparcellákon használt nem illékony vegyszereket (a Dualt és a Lassot), valamint a Triazin alapanyagú gyomirtószereket vetés előtt vagy közvetlen vetés után az egész területre, vetéskor a sorok mentén permetezzük a talajba. A vegyszerdózisok meghatározásakor pedig figyelembe vesszük a technológiában megjelölt mennyiségeket és kombinációt. Dr. Máté István mérnök, a nagyváradi mezőgazdasági kutatóállomás tudományos fokutatója Már napok óta lesem az idő felmelegedését, hogy kiruccanhassak a közeli erdőbe, a természet e titkos birodalmába. A csöndbe, a tiszta levegőre. S lám, most itt, benne bandukolok és szívom magamba a rengeteg oly sajátos illatát. Szinte érzem, látom, amint a tavaszi napsugarak langyos simogatására életre kel a természet, ébredezik téli álmából az erdő, megmozdulnak a koratavasz növényei, a hóvirág, a tavaszi sáfrány, a csillagvirág, a kokasmandikó, a cinkócs, az ibolyák, a szellőrózsák... De hol van a rigó, a kakukk? S mikor bontja már levelét a fák sokasága, a tölgy, a gyertyán, a bükk, a juhar, a hárs és a kőris, a nyír, a berkenyék, hogy pompásan zöldellő lombjukkal versenyre kelhessenek a luc- és a jegenyefenyőkkel? S vajon mikor öltöznek díszbe a bokrok és a cserjék, s mikor bújnak elő az erdőtalajból a fűnemű növények, erdei füvek, páfrányok, mohák, a gombák? S mikor elevenedik meg a rovarok, madarak, emlősök világa? Amint így kíváncsiskodom, akarva nem akarva azon töprengek, vajon ilyenkor, a tavasz és az Erdők Hava kezdetén hányan gondolnak arra, hogy mit jelent számunkra az erdő? Vajon létezik-e valaki minálunk, aki nem ismeri, nem szereti ezt a csodálatos világot? Mert erdő mindig volt és erdőnek lennie kell. Erdőszeretet is létezhet és léteznie kell. Az erdőt szerették és élték eleink is, mert jó kellett a megélhetéshez, s az erdő oly sok kincse a megmaradáshoz. De szeretjük és éljük mi is az erdőt, s ma még több, sokkal több fa kell modern világunk építéséhez. Éljük az erdőt, de okosabban, ésszerűbben. Törvényeket hozunk, neveljük az embereket az erdő szeretetére. Úgy próbáljuk kezelni, ápolni, használni az erdőket, hogy minél több fát adjanak s közben megmaradjanak. Gonddal és törődéssel védjük erdeinket, azok állatvilágát, növényeit, minden gazdagságát. Vigyázva, vigyázzuk, hogy minél többet kamatozzanak. Mintegy 6 337 000 hektár erdőnk van. Milyen hatalmas kincs! Gondoljunk csak a fára, a növény- és állatvilágára, megszámlálhatatlan melléktermékére, közben a gyantára, a kéregre. ERDŐK az avarra, a tápláléknövényekre, gyümölcseire, a gombákra, a gyógyfüvekre, a friss levegőre. Gondoljunk tájesztétikai szerepére, az erdő fontosságára a légköri oxigén örökös megújításában, a folyóvizek vízháztartásának szabályozásában és egyensúlyának fenntartásában. Ám gondolnunk kell arra is, hogy államunk milyen hatalmas erőfeszítéseket tesz, milyen hatalmas összegeket fordít az erdők fejlesztésére, állandó felújítására és védelmére. És képzeljük el, hány meg hány ezren vannak, akik kora tavasztól késő őszig a csemetekertekben ültetettekben, az erdőkben dolgoznak, hogy gondozzák-ápolják, védjék, gyarapítsák. Hogy a csemeték millióit dédelgessék, a hektárok ezreit erdősítsék. Hogy miért kell gondozni az erdőt? Mert hatalmas versengés van az elültetett és a saját erőből feltörő, az ott élő növények és állatok között. A csemetét zúzza, letapossa az ember, zúzza, rágja az állat, meglopja az időjárás. Miután felcseperedik a fiatal erdő tovább kell gondozni bozót és tisztítóvágással, gyérítéssel. Mert ha felújul az erdő, újra kezdődik az élet. Miként is érezhetnénk, tudhatnánk mi kívülállók, hogy mi minden történik az erdőben, hogy mennyi áldozatos és hozzáértő munka szükséges az erdő gondozásához, fejlesztéséhez, megőrzéséhez, a jó gazdálkodáshoz. Kezdjük talán azzal, hogy minden tíz esztendőben üzemtervező mérnökök járják be az erdők zege-zúgát és elkészítik a pontos terveket, mely megszabja, hogy egy évtized alatt hol és mennyit kell vágni, mennyi az összfa-mennyiség egy-egy telepen. Számítások, képletek alapján dolgoznak, ilyképpen becsülik fel az erdőt, számítják ki a lehetőségeket és készítik el az üzemtervet, mely az erdészek munkáját irányítja. Az erdészeti hivatalok megállapítják köbméterre azt a mennyiséget, melyet Mátyás Árpád (Folytatása a 3. oldalon) cn , . V. O, Box 136—137 — Telex: 11236. ára 10 báni Bucuresti, str. 13 Decembrie nr. 3, yvvin Redactia ELŐRE, 79776 Bucure$ti 33, AAA,‘ Piata Scinteii 1,sector L •L ELŐRE szerkesztősége, ciTCigtal 79776 Bukarest 33. Scinteia tér 1, 1. kerület, 10683 Szám Tájékoztató szolgálatunk telefonszáma: 18 03 03. 1982. Előfizetési díj: egy hónapra 13,50 lej; három hónapra 140,50 lej; hat hónapra 81 lej; egy esztendőre 162 lej. április 1.« Előfizetéseket , elfogadnak az összes postahivatalok, a levélkézbesítők és a lapterjesztők csütörtök ---------------------— ..... ....... Lapunkat külföldre a következő címen , lehet megrendelni: 4 Oldal ILEXIM — Departamentul Export-Import Presa MÁRAMAROSI LAKÁSÉPÍTŐK KÖZÖTT AMI AZ ANYAGSZÁLLÍTÓKON MÚLIK Mielőtt két nagybányai munkatelep felkeresésére indultam volna, útra valóul a következő tömör jellemzést kaptam: „Az 1. számú munkatelep dolgozói mellett szól a jó minőség, a 4. számúé mellett pedig a megfelelő munkaritmus. .A megállapítás, a megkülönböztetés bizonyára több évi tapasztalat alapján született, de az értékítéletekkel óvatosan kell bánni, mert különben megtréfálnak Úgy tűnik, az utóbbi esztendőben a két munkaközösség közötti szimbolikus értékhatárvonal elmosódott, így hát én sem azt néztem, hogy melyik milyen téren jeleskedik, hanem azt, hogy hoz-e alapvető, változást az 1982-es év a két munkaközösség tevékenységében, sikerül-e tervfeladataiknak eleget tenni ? Az 1. számú munkatelep dolgozói Nagybánya egyik új városközpontjának a létrehozásán fáradoznak. Tájékoztatóul csak annyit, hogy ebben a körzetben található a már kész nagyáruház, az automata telefonközpont, a fedett sportcsarnok és uszoda, itt látható a megye minden bizonnyal legkorszerűbb turisztikai szállodájának körvonalai és ebben az övezetben épül fel az Ifjúság Művelődési Háza, valamint egy egész sor komfortos tömbház. FAT Ilii MI1AI mester, a be. beáztatva a falakat. A ralim iimiri mester, a pártbizottság titkára elégedett a munkálatok menetével, hiszen a tervbe vett 989 lakosztályból 300 a befejezéshez közeledik, ISO szerelését most végzik, három tömbház alapozásához pedig hozzákezdtek. Az első évharmad végére 170 lakosztállyal kellett elkészülnünk, s e feladatnak eleget is tettünk. Ezt annak is köszönhetjük, hogy a hideg hónapokban sem álltunk, volt munkafront. Az építkezések jó menete azonban nem jelent nehézségmentességet is." Erről szólt VILLAND JÓZSEF, az egyik finiszáló csoport vezetője. — Több mint harminc éve vagyok a trösztnél, jelenlegi csapattársaim sem most kezd ték a szakmát. Jól összeszokott csoportot alkotunk, s ha csak rajtunk múlna, akkor merem állítani, sohasem lenne gond a tervteljesítés, ebben azonban gyakorta hátráltat az anyagszállítás. Ennél az El—135-ös tömbháznál pillanatnyilag több mint száz finiszáló dolgozik. Reggelente, amikor kezdeni kellene a munkát, sok időt veszítünk a maltert szállító autóra várva. S amikor megérkezik, nem mindenik csoport jut anyaghoz, így várni kell, amíg kétszer, háromszor fordul a jármű... MEZEI ION mérnök közel három hónapja vette át a finiszálók tevékenységének irányítását, de már több kedvezőtlen tapasztalatot is szerzett. Itt vannak például a felsővisói fafeldolgozó egységtől kapott ablakkeretek, rövid idő alatt elformátlanodnak, s aztán esős, csapadékos időjárás esetén a víz nem kifelé folyik róluk, hanem be a helyiségek, egy újabb, 8 cm vastag rét,»-' get, a monolitot. Ezáltal kiküszöböltük az ácsmunkák mintegy 40%-át, nincs szükség zsaluzásra, csebken a simító munkálatok mennyisége és a fémfogyasztás, növekszik a teljeesítmény, a munkaritmus. A 4. számú munkatelep Hosszú utcai székházában MARES SÁNDOR mesterrel a munka- és tervfegyelemről beszélgetünk. — Az 1981-ben átadott lakások minőségével már nem voltannyi probléma, mint azelőtt, s ez a nagyobb felelősséggel végzett munka eredménye. A munkafegyelemmel ellenben most is vannak bajok, mert az ingázók közül a munkaidő lltelte előtt sokan elmennek. Véleményem szerint míg a mesterek, a munkálatvezetők nem lépnek fel megfelelő, szigorral afegyelmetetlenekkel szemben, addig e téren hiába is várunk javulást. Hogy mennyiben függ a munkafegyelem tiszteletben tartása a vezetőtől, azt SUHART Lajos brigádvezető szavai is alátámasztják. — Harmincöt ember dolgozik irányításom alatt, de fegyelemsértésekkel nemigen kell foglalkoznom. Pillanatnyilag is csak egy ember hiányzik a brigádból, de ez is igazoltan. Én nagyon szigorú vargyok, nem hunyok szemet a hiányosságok felett. Ismernek, aki hozzám jön, az már eleve számol azzal, hogy itt lógni nem lehet. Egész nap úton vagyok, több tömbháznál is dolgoznak a brigád tagjai. Igyekszem biztosítani a szükséges anyagokat, mert ha van mivel és miből dolgozni, akkor a munkaüzem nem okoz gondot. Az eredményes tevékenység nyitja a zavartalan anyagellátásban és a megfelelő munkaszervezésben rejlik. Gondok, nehézségek az építőtelepeken mindig lesznek, a tevékenység természetéből adódóan is. A fontos az, hogy mit tesznek azok áthidalására. A dolgozók közgyűlése által elf©egadott részletes intézkedési program is erre hivatott. Hogyan, mennyiben válnak valóra a benne foglalt célkitűzések, azt a jövő dönti el. Az egykor országos élvonalba tartozó tröszt munkaközössége számolt a tevékenység javításának reális lehetőségeivel, amelyről nemcsak az idézett vélemények szólnak, hanem az idei tervfeladatok túlteljesítésére tett vállalások, valamint az első évharmadban megmutatkozott eredmények is. Minden más következtetés helyett idézzünk azokból. Vállalták, hogy 170 lakosztály átadási határidejét 15—30 nappal előbbre hozzák, a pótalkatrészek felújítási tervét súlyokkal növelik és hozzájárulnak 122 tonna cement, 35 tonna fém, százezer kVó villamosenergia, 50 köbméter faanyag és 6 tonna bitumen megtakarításához. Eredményeik, tapasztalataik ismertetésére még visszatértünk, be, beáztatva a falakat. A nagyváradi építőanyagipari vállalattól kapott BCA-tömbökkel meg az a baj, hogy , nincsenek a megfelelő méretre vágva.. Valamilyen műszaki hiba miatt , azt mondják, a vágást biztosító drótok elszakadnak, s mire észreveszik elég tekintélyes mennyiségű termék lekerül a szalagról — ezt a közfalak elválasztására szolgáló anyagot nagy tömbökben kapjuk, amelyeknek a feldarabolására itt, nálunk nincs lehetőség. Marad a pazarlás, a tömbök egy részét ugyanis összetörjük és a tetők szigetelésére használjuk. Ez azonban nem gazdaságos megoldás... LAZAR NICOLAE mérnök, az alapozási munkák vezetője, aki nemrég a szerkezeti szerelésekért felelt, egy új eljárásra hívja fel a figyelmemet. — Az Él—132-es tömbháznál alkalmazunk első ízben egy új megoldást, amelynek a lényege az, hogy egy-egy szint felemelésekor a mennyezet kiképzéséhez szükséges betonlapokat nem a házgyártól hoztuk, hanem helyben öntöttük ki, s erre az 5 cm-es lapra húztunk Rácz Albert Az építők segítőtársa: a toronydaru (Deák János felvétele) A 3. oldalon: A területi önigazgatás és önellátás útján ÖSZTÖNZŐ KERETEK, NAGYOBB LEHETŐSÉGEK — Céltudatosabb munkával csökkenteni lehet a lemaradást — A szénával nincs baj, de... — Ahol a vezetők kötik az első szerződéseket