Előre, 1982. május (36. évfolyam, 10709-10733. szám)
1982-05-30 / 10733. szám
A SZOCIALISTA DEMOKRÁCIA ÉS EGYSÉG FRONTJA ORSZÁGOS TANÁCSÁNAK NAPILAPJA 10 733. szám 1982. május 30., vasárnap 6 oldalára 50 iráni XXXVI. évfolyam Redactia ELŐRE, 79776 Bilmre? 33. Piata Scinteia 1, sector 1. ELŐRE szerkesztősége, 79776 Bukarest 33. Scinteia tér 1, 1. kerület. Tájékoztató szolgálatunk telefonszáma: 18 03 03. Előfizetéseket elfogadnak az összes postahivatalok, a levélkézbesítők és a lapterjesztők. Lapunkat külföldre a következő címen lehet megrendelni: ILEXIM — Departamentul Export-Import Press P. O. Box 136—137 — Telex: 11326. București, str. 13 Decembrie nr. 3. A TAKARÉKOSSÁG - TÁRSADALMI ÜGY Néha így is szoktunk koccintani: Váljék vérünkké! Egy pohárka jófajta borról mondjuk ezt, jelezve, hogy egészségünkre, hasznunkra van. De olykor ugyanilyen értelemben orvosságról is megjegyezzük ezt. Az alábbiakban azonban mindettől távol eső, mégis közérzetünket, javunkat legalább ilyen jól szolgáló dologról szólunk. Nem is dologról, hanem beidegződésről, vagy olyan szokásról, amely közelebb hozza vágyaink beteljesülését, céljaink elérését, s végső soron életminőségünknek, civilizációnknak öszszetevője — az kell hogy legyen —: a takarékosságról, a gazdaszellemről. Erről hallva, olvasva nem egy embertársunk talán rögtön a háziperselyre, vagy éppen a CEC- könyvre gondol. És nem is orientálódik rossz irányban. Persze, ezek is jó eszközök — és még jobb szimbólumok. De ezúttal sokkal többről van szó. Mindenekelőtt munkánk megbecsüléséről, s arról, hogy korunkban fontos az egyén, az ember jó beosztása, de legalább annyira lényeges a nagy család, a társadalom, vagy maga az emberiség háztartásának takarékos ügykezelése. Személyi probléma, tágabb körben országos társadalmi ügy ez, és még szélesebb viszonylatban az emberiség egyetemes kérdése! Tény, hogy a nyersanyag- és energiaválságtól, a világgazdasági krízistől, az ökológiai egyensúlybomlás fenyegetésétől, a fegyverkezési hajszától és a gyengén fejlettségtől terhes világunkban az utóbbi két évtizedben immár felkiáltójeles a figyelmeztetés: vigyázat, a föld nyersanyagtartalékai végesek, az erőforrások kimerülőben vannak, jó lesz ésszerűbben gazdálkodni! Gondoljunk arra, hogy a pazarlás nemcsak nyersanyag-éhséget idéz elő, hanem szennyezésével, a természet gátlástalan pusztításával az ember megsebzi saját életmédiumát is! És az sem véletlen, hogy a Római Klub számára készült tucatnyi jelentés, világhírű tudósokat és roppant tudományos apparátust foglalkoztató globális megoldás-javaslatok, a kor gazdasági-társadalmi bajaira gyógyírt kereső modellek mind-mind szóba hozzák a pazarlást éppúgy, mint a takarékosságot. Gábor Dénes Nobel-díjas fizikus vezetésével egy tudományos csoport külön tanulmányt készített erről. Ugyanakkor mind gyakrabban és kitartóbban szól világszerte az önmaga sorsáért aggódó ember korunk legnagyobb pazarlásáról, s felteszi a kérdést: hogyan igazolható logikailag és erkölcsileg az 1945-től napjainkig fegyverkezésre elprédált csaknem 7000 milliárd dollár koloszszális összeg, amikor földünk népességének jórésze emberhez méltatlanul, nyomorban tengődik? Hogyan igazolható ez, amikor évente mintegy 50 milliárd dollárral növekednek a fegyverkezési kiadások — immár túllépte a 600 milliárd dollárt — az élelmezési, egészségvédelmi és oktatási programokat e csillagászati összeg feléből is bőven lehetne finanszírozni? Például a krónikus alultápláltságban szenvedők élelmét évi 8 milliárd dolláros ráfordítással fedezhetnék. A fejlődő országok mezőgazdasági termelésének megháromszorozását célzó program elindításához, tehát az éhínség elhárításához évi 3,5 milliárdos segítség is elegendő lenne... De érdemes idézni a mai egyetemes bajok túlélését sürgető és korunk mérhetetlen pazarlását felvető Aurelio Pecceinek, a Római Klub elnökének a Száz oldal a jövő érdekében című munkájából a következőket is: „Kiszámították, hogy a homo sapiens megjelenése óta a földön 70 milliárd ember élt. Ha ez a kalkuláció kismértékben is valósnak bizonyul, arra lehet következtetni, hogy a jelenlegi 4,5 milliárdos népesség mintegy 6 százalékát jelenti a mindenkor élt emberiségnek. És ha azt is tekintetbe vesszük, hogy a modern ember átlagban még egyszer annyit él, mint őse és minden esztendőben tízszer több természeti erőforrást használ fel mind elődei — különben a feltevés is helytálló —, meglepő következtetésre jutunk: bolygónk mai lakói egymaguk több természeti erőforrást élnek fel, mint elődeik 10 ezer éven át." Mindehhez — a probléma jelentőségét és súlyosságát hangsúlyozandó — tegyük hozzá, hogy október 31 -ét minden esztendőben Takarékossági Világlappá nyilvánították. Szimbólum ez is, hiszen nem egy napon múlik a pazarlás megszüntetése, mégis jelzi, hogy korunk embere ráébredt: a ma élő nemzedékek életében aligha tér vissza az olcsó nyersanyag és energia, miközben az igények nemigen igazodnak ehhez. Csupán annak érzékeltetésére említettük meg a fentieket, hogy mind a pazarlás, mind pedig ellenpólusa, a takarékosság ma világprobléma. És a világgazdasági körforgásba való részvételt kiterjesztő és elmélyítő korunkban így saját házunk táján is probléma ez. Mindenki naponta tapasztalhatja: országos és egyéni szempontból nagyon fontos ügy a takarékosság. Persze, a szocialista társadalomnak rendelkezésére állnak olyan eszközök, amelyekkel eredményesen tud fellépni e probléma megoldása érdekében. Mindenekelőtt a tudományos szervezéssel, tervezéssel és gazdaságirányítással. Pártunk megfontoltan élt és él ezekkel az eszközökkel. Már a 60-as esztendők közepétől — amikor az 1966—1970-es ötéves tervet a szocialista építés, az új társadalom műszaki-anyagi alapja megszilárdításának szentelte — egyik fő célkitűzése az ország tartalékainak, nyersanyag- és energiaforrásainak minél ésszerűbb hasznosítása volt. 1968-ban az új közigazgatási-területi átszervezésnek is ez volt az egyik kiindulópontja: a termelőerők kiegyensúlyozott területi telepítése és fejlesztése érdekében átfogóan felhasználni a helyi erőforrásokat. A sokoldalúan fejlett szocialista társadalom építésére történt áttéréssel — évekkel a világgazdaságban oly nagy bonyodalmat okozott 1973-as kőolajár-robbanás előtt — pártunk még inkább szorgalmazta a rendelkezésünkre álló erőforrások körültekintő, hatékony igénybevételét. Majd a pártprogram kidolgozása és a XI. kongresszuson történt elfogadása ilyen szempontból is konkrét tervet adott a kezünkbe a következő évekre és évtizedekre. Olyan iránytűt, amely a hatékonyság és a minőség, az észszerűség és a korszerűség felé fordította tekintetünket. A XII. kongresszus pedig célként jelölte meg — abban az időszakban, amikor más államokat egyre jobban szorongatott a világgazdasági válság, és már csak a negatív következmények csökkentésére, vagy a már elért eredmények nagy nehézségek árán történő megtartására összpontosítottak — haladásunk konkrét céljaként jelölte meg a közepesen fejlett szocialista állam színvonalának az elérését évtizedünk derekáig, valamint az energetikai függetlenség kivívását évtizedünk végéig. Mint ismeretes, a kongresszus külön programot fogadott el az energetikai kutatásról és fejlesztésről az 1981—1990-es időszakra és kijelölte a 2000-ig terjedő irányelveket. A tudományos kutatás elé pedig újabb nyersanyag- és energiatartalékok feltárását, ésszerű és hatékony felhasználását és újrafelhasználását tűzte. Ezek a dokumentumok is — melyek azóta mindennapos munkaeszközzé váltak ilyen irányú tevékenységünkben —, akárcsak a legutóbbi központi bizottsági plénumon elfogadott, ezeket kibontó ötéves energiatermelési és az évtized végéig terjedő energetikaialap-fejlesztési program szervesen beilleszkedett és beilleszkedik pártunknak az energiatartalékok gazdaságos felhasználását, úgyszintén a világgazdasági helyzet által felvetett nagy problémák konkrét hazai megoldását célzó politikájába. Tudjuk, érezzük, a világgazdaság széljárásai elől mi sem bújhatunk el. Ám, megfontolt gazdaságpolitikával, energetikai függetlenségünk kivívását szolgáló politikánk következetes megvalósításával kivédhetjük annak megrázkódtatásait. A céljaink felé vezető fő út pedig — az energia- és nyersanyagbázi- Mihálka Zoltán (Folytatása a 2. oldalon) HARGITA MEGYÉBEN SZAKSZERŰ, HATÉKONY NÖVÉNYVÉDELEM A MEZON Hargita megyében ütemesen bontakozott ki a növényápolás. A permetezésekkel megbízott szakosított munkaalakulatok tevékenységének hatékonyságát a gyomtalan táblák, a kártevők támadásának megelőzése jelzi. E napokban még a burgonyatáblák vegyszeres kezelésére összpontosítjuk a figyelmet — tájékoztatott Kelemen György mérnök, a megyei növényvédelmi laboratórium vezetője. — A töltögetéssel öszszekapcsolt permetezéssel gyakorlatilag a kézi kapálást helyettesítjük, s a krumplitábláknak a későbbiekben csupán gépi talajporirányításra lesz szükségük. — E tény viszont a növényvédő gépesítők felelősségét fokozza ... — A minőségi munkavégzés feltételei adottak. Gépépítőink felkészültsége, a műszaki, anyagi ellátottság szintje alapján azt mondhatjuk, a létező nehézségek ellenére, megvannak a feltételek, hogy jó minőségű munkát végezzenek, megelőzzék a gyomosodást, leküzdjék a kártevők esetleges támadását . A cukorrépa- és részben a lentáblákon — különösen, ahol korábban vezettek — szintén időszerűvé vált a kártevők elleni szervezett és hatékony védekezés. Valóban, a május eleji száraz, meleg időjárás kedvezett egyes kártevők elszaporodásának. A répánál és a lennél a bolhatámadás leküzdése követelt erőfeszítéseket. Figyeljük a gabonatáblákat is, hogy az esetleges lisztharmat kártételét megelőzhessük. — Visszatérve a burgonyatermesztésre, a növényvédők teendője a burgonyabogár elszaporodásának meggátolása és a burgonyavész leküzdése. — Igen, ez lesz az elkövetkező hetek legfontosabb feladata. A krumpli jelenlegi vegetációs állapota alapján viszont erre csak két-három hét múlva lesz szükség, addig gondosan felkészülünk erre a munkára. A beszélgetést követően terepúton győződhettünk meg arról, hogy a már kialakult hagyományok, tapasztalatok alapján minőségi növény, ápolással alapozzák meg az idei bőséges hozamokat az alcsíki gazdaságokban. Csíkszentimrén, Csíkszentkirályon éppúgy, mint Tusnádon vagy Kozmáson szakavatottan végezték el a burgonyasorok újratöltögetését és permetezését, s kiteljesedőben van a cukorrépa kapálása is. E tekintetben örvendetes, hogy az előző esztendőkhöz hasonlítva nagyobb mértékben veszi ki részét a tagság a munkából. De éppen a terepút tapasztalata világított rá arra is, hogy itt-ott, igaz, kisebb területeken és az üzemközpontok környékén még mindig található kihasználatlan terület. E parcellácskák mielőbbi művelésbe fogása is nélkülözhetetlen. A csíkszentmártoniak törekvései és eredményei e vonatkozásban példamutatóak lehetnek az övezet gazdaságai számára! Flóra Gábor ION DODU BALAN KÖZÖNSÉG ÉS HAZAFIAS KÖLTÉSZET A hazafias költészet az egyének, a közösségek, a nemzetek szellemiségének tartós szükségszerűsége. Egységes, nagy családunk, a szocialista Románia kultúrája — azé az országé, mely valamennyi román, magyar, német, szerb és más nemzetiségű fiának igazságos és jóságos anyja — az utóbbi két évtized során páratlan stílusváltozatosságot, tartalmi gazdagodást jegyzett, s a művészet valamennyi ágában kiemelkedő személyiségeket juttatott érvényre. A Román Kommunista Párt teremtette kedvező és mélységesen alkotó légkörben, a teljes alkotási szabadság körülményei közt nincs az emberinek olyan vonatkozása, ami idegen maradt volna a szocialista-humanista művészettől, ezért ostromolhatja sikerrel a világirodalom legkiemelkedőbb alkotásai képviselte csúcsokat. Tekintve, hogy a hazafias költészet mily rendkívüli nevelő szerepet játszik az új ember tudatának alakításában, ápolva a lelkében a haladó múlt iránti tiszteletet, a forradalmi, pártos szellemet, az emberiség egésze által teremtett anyagi és szellemi értékek megbecsülését, a népek közötti szeretetet és barátságot, e műfajban számos nagyszerű eredmény született román, magyar, német, szerb, ukrán, jiddis nyelven egyaránt. A haza és a nép szeretete, amelyhez tartozunk, a Román Kommunista Párt, egész nemzetünk vezető ereje és annak főtitkára, Nicolae Ceaușescu elvtárs iránti ragaszkodás legillusztrisabb költőink, prózaíróink, drámaszerzőink és kritikusaink ihletője lett; nagyszerű alkotások egész sora rá az élő bizonyíték. A nagyközönség igényli, kedveli és becsüli a hazafias költészetet. A Bukaresti Kultúra Tavasza, az Írószövetség és a Rádiótelevízió számos sikerült irodalmi találkozóján a hazafias költészet változatos, széleskörű, eleven és vonzó megnyilvánulására kerülhetett sor. A kor embere — a munkás, az értelmiségi, a paraszt —, aki lényének legmélyén új ember, rendkívül érzékenyen és értően fogadja be a hazafias költészetet, s csalhatatlan kritikai érzékkel különbözteti meg a valódi értéket a semmitmondó rimfaragástól. Számomra kellemes élmény volt e tekintetben mind a Giuletti színház Majestic-termében, mind a Cimigiuval szomszédos Petőfi Sándor Művelődési Házban rendezett versműsorok közönségének értő reagálása. A hazafias — és nem az álhazafias vagy a nacionalista — művészet időszerűsége immanens értékeiben és közönségsikerében jut kifejezésre. Ezért dicséretes ez, a közönség, oly nagyszerűek azok az emberek, akik nem csak a munkában, hanem a hazát, a román nyelvet, illetve kinek-kinek az anyanyelvét, a pártot, a nagy elődöket, a szocializmus építőinek munkás hősiességét megéneklő költészetben is testvéreknek érzik magukat. Íme, miért valljuk tiszta szívből, hogy a hazafiság valóságos, eleven emberi érzelem, s különösképpen a ma emberéé, aki hazájának szabad ura. Számára a haza és a hazafiság fogalmai számottevően kitágultak, eddig ismeretlen árnyalatokkal és léttartalommal telítődtek. A hazafiság ugyanis állandó fejlődésre kész történelmi kategória, különösképpen a szocialista társadalom keretei között, amikor a haza valóságosan is az egész népé, amikor mindenki testvéri módra felelős másokért, az egész nép sorsáért, amikor a nép létrehozta anyagi és szellemi értékek mindannyiunk tulajdonát jelentik, amikor gyarapításuk és védelmezésük az ország minden fiának hazafias kötelessége. E valóságelemek, magatartások, gondolatok és érzelmek művészi ihletettségű versekben való kifejeződése maga az igazi hazafias költészet, amit a közönség örömmel és lelkesen fogad. A bukaresti kultúra hete, a falvakon, üzemekben, gyárakban, iskolákban, egyetemeken, intézményekben megrendezett nagyszámú irodalmi találkozó kivétel nélkül ezt igazolják. AZ EGÉSZ ORSZÁG EGYÖNTETŰ ELISMERÉSSEL NYUGTÁZZA NICOLAE CEAUSESCU ELVTÁRS SZÍRIAI HIVATALOS BARÁTI LÁTOGATÁSÁNAK GYÜMÖLCSÖZŐ EREDMÉNYEIT Táviratok NICOLAE CEAUSESCU elvtárshoz (3. oldal) MAI MELLÉKLETÜNK TARTALMÁBÓL: # Román Győző: (Nappalok) # Barabás István: Hív a mező # Szász János: Ana Blan-Kék út —a tengerig (I.) # Marosi Barna: Tenyérnyi birtok # Rodiana Herder-díjas Kereső Attila: Versek (Forrás: Tüzek) # Szávai dár Pál: „Ne nézd nagyítóval az órát...” (A szorgalom etikája. Valló Géza: Kezdetleges örökkévalóság # Csire Gabriella: Önarckép (Momások) # Sike Lajos: A késün ülve # Czegő Zoltán: Esők áldása hy Sándor) # Cseke Gábor: Sötétkamra. (4. _ 5. Old.) NICOLAE CEAUSESCU ELVTÁRS FOGADTA a Német DK honvédelmi miniszterét Nicolae Ceausescu elvtárs, a Román Kommunista Párt főtitkára, Románia Szocialista Köztársaság elnöke, fegyveres erőink főparancsnoka, pénteken fogadta Heinz Hoffmann hadseregtábornokot, a Németországi Szocialista Egységpárt KB Politbürójának tagját, a Német DK honvédelmi miniszterét, aki katonai küldöttséggel együtt hivatalos látogatást tett országunkban. Ott voltak a következő elvtársak: Ion Coman, az RKP KB Politikai Végrehajtó Bizottságának tagja, a KB titkára, Constantin Olteanu altábornagy, az RKP KB Politikai Végrehajtó Bizottságának póttagja, honvédelmi miniszter, Vasile Milea vezérezredes, a honvédelmi miniszter első helyettese, nagyvezérkari főnök, Victor Stanculescu altábornagy, honvédelmi miniszterhelyettes, Ilie Ceausescu vezérőrnagy, a Hadsereg Politikai Főtanácsának titkárhelyettese. . ... Jelen volt továbbá Werner Fleissner vezérezredes, a honvédelmi miniszter technikai és felszerelési kérdésekkel foglalkozó helyettese, Wolfgang Reinhold vezérezredes, a honvédelmi miniszter helyettese, a katonai légiflotta és légvédelem parancsnoka, Horst Brünner altábornagy, a nemzeti néphadsereg politikai főigazgatóságának helyettes vezetője, Gustav Hesse altengernagy, a népi tengerészet vezérkari főnöke. Úgyszintén jelen volt Siegfried Bock, a Német DK bukaresti nagykövete. A Német DK honvédelmi minisztere tolmácsolta Nicolae Ceaușescu elvtársnak Erich Honecker elvtárs, az NSZEP KB főtitkára, a Német Demokratikus Köztársaság Államtanácsának elnöke legszívélyesebb üdvözletét, nevében jó egészséget, boldogságot és sikert kívánt neki pártunk és államunk élén. A vendég egyben kifejezte hálás köszönetét Nicolae Ceausescu elvtársnak, hogy fogadta, hogy alkalma nyílt ellátogatni Romániába, ismerkedni a román nép sokoldalúan fejlett szocialista társadalom építésében elért kiemelkedő eredményeivel. Nicolae Ceausescu elvtárs köszönetet mondott az üdvözletért, s egyben meleg üdvözletét küldte Erich Honecker elvtársnak, jó egészséget és sikert kívánt neki munkásságához, az NDK népének pedig újabb eredményeket a haza sokoldalú fejlesztésében. A találkozó során Nicolae Ceausescu elnök átnyújtotta Heinz Hoffman hadseregtábornoknak, a Német DK honvédelmi miniszterének az elnöki rendelettel adományozott Tudor Vladimirescu Érdemrend I. fokozatát az országaink, pártjaink és népeink közötti jó viszony jelképeként. A Német DK honvédelmi minisztere melegen megköszönte Nicolae Ceausescu elvtársnak a magas kitüntetést, hangsúlyozta, hogy ebben a Németországi Szocialista Egységpárt, a Német Demokratikus Köztársaság és országának népe különleges nagyrabecsülését látja. A megbeszélés folyamán taglalták pártjaink, országaink, népeink és a két hadsereg baráti jó viszonyát, amely a legmasabb szintű találkozók és megbeszélések alkalmával történt megállapodásoknak megfelelően fejlődik. Úgyszintén kiemelték, hogy Románia és a Német DK közös elhatározása mind aktívabban együttműködni nemzetközi téren Európa és az egész világ népes problémáinak megoldásáért, azért, hogy európai és világviszonylatban tényleges katonai készültségcsökkentési és leszerelési intézkedések, elsősorban nukleáris leszerelési intézkedések történjenek, előmozdítsák a megértés és a béke egyetemes ügyét. A találkozó a meleg barátság légkörében zajlott le. Amman város polgármesterét Nicolae Ceausescu elvtárs, Románia Szocialista Köztársaság elnöke pénteken fogadta Isam Al-Ajlowit, Amman város polgármesterét, aki küldöttség élén látogatást tesz országunkban. Jelen volt Gheorghe Panu elvtárs, a főváros főpolgármestere. Ott volt dr. Nasir Batayneh, Jordánia Hasemita Királyság bukaresti nagykövete. Amman polgármestere hálás köszönetet mondott Nicolae Ceausescu elnöknek, hogy fogadta s rámutatott, annak a kellemes feladatnak kell eleget tennie, hogy tolmácsolja neki őfelsége Hussein ibn Talal király szívélyesüdvözletét, legjobb kívánságait, nevében boldogságot és jólétet kívánjon a román népnek. Nicolae Ceausescu elvtárs köszönő szavakat mondott, legjobb kívánságait küldte, jó egészséget és boldogságot kívánt a hasemita uralkodónak, Hussein Ibn Talal királynak, békét és jólétet a baráti jordániai népnek. A találkozó során taglalták Románia és Jordánia baráti jó viszonyát, együttműködését, kiemelték a magas szintű román—jordániai találkozók és megbeszélések szerepét ennek fejlődésében. Ilyen összefüggésben hangsúlyozták, igen fontos fejleszteni a román—jordániai kapcsolatokat politikai, gazdasági, kulturális, műszaki-tudományos téren és más területeken, ezen belül pedig a két főváros baráti kapcsolatait mindkét nép javára, a béke, a biztonság, a nemzetek közötti együttműködés és megértés ügye javára. Taglaltak továbbá időszerű nemzetközi kérdéseket, különösen a közép-keleti fejleményeket, hangsúlyozták, további erőfeszítéseket kell tenni a térségben fennálló konfliktus globális, igazságos és tartós rendezéséért azon az alapon, hogy Izrael vonuljon ki az 1967-ben megszállt összes arab területekről, ■ állítsák helyre a palesztin nép törvényes jogait, beleértve önrendelkezési jogát, és egy saját független állam, megalakításának jogát is, teremtsék meg a tartós békét az övezetben. A találkozó meleg, baráti légkörben zajlott le. Doktor Elena Ceausescu mérnök akadémikus elvtársnő elnökletével Plenáris ülést tartott a Tudomány- és Technológiaügyi Országos Tanács Doktor Elena Ceausescu mérnök akadémikus elvtársnő, az RKP KB Politikai Végrehajtó Bizottságának tagja, a kormány első miniszterének első helyettese, a Tudomány- és Technológiaügyi Országos Tanács elnöke elnökletével május 28-án, pénteken plenáris ülést tartott a bukaresti Központi Kémiai Intézetben a Tudomány- és Technológiaügyi Országos Tanács. A plénumon részt vett a Tudomány- és Technológiaügyi Országos Tanács tagjai, központi kutatóintézetek vezetői, kutató- és tervezőegységek szakemberei, egyetemi tanerők és más meghívottak. A plenáris ülés az RKP KB 1. év március 31-i plénumának, az RKP KB-nál lezajlott legutóbbi munkatanácskozásnak a határozatai Nicolae Ceausescu elvtárs, a Román Kommunista Párt főtitkára, Románia Szocialista Köztársaság elnöke útmutatásai fényében elemezte, hogyan valósult meg az 1981. évi tudományos kutatási, technológiai és műszaki fejlesztési terv, az idei esztendőre szóló terv, hogyan készítik elő, illetve valósítják meg az 1983. évi tervet, a jelenlegi ötéves tervre szóló programokat. A plénumon Ioan Ursu elvtárs, a Tudomány- és Technológiaügyi Országos Tanács első alelnöke előterjesztette a Tudomány- és Technológiaügyi Országos Tanács Végrehajtó Bürójának jelentését. A jelentés összegezte az 1981. évi tevékenységet, kiemelte, hogy a múlt év folyamán több mint 2500 gép-, felszerelés-, készülék- és berendezéstípust, körülbelül 900 alapanyagot és fogyasztási cikket vettek gyártásba, és több mint 750 technológiát alkalmaztak a termelésben. Megkülönböztetett figyelmet fordítottak a munkatermelékenység növelésére,ennek érdekében a gépesítés és automatizálás újabb rendszereit vezették be, illetve szélesebb körben alkalmazták a meglevőket. Ennek folytán az új és újratervezett termékek — az 1981. évi sorozatgyártásban első ízben — részaránya a feldolgozó köztársasági ipar árutermelése összvolumenének 18 százalékát tette ki, szemben a tervezett 12 százalékkal. A jelentés úgyszintén rámutatott, hogy a matematika, a fizika, a kémia, a biológia, valamint a gazdaság- és társadalompolitikai tudományok terén folytatott alapkutatások fokozott mértékben járultak hozzá a technológia és műszaki fejlesztés feladatainak megvalósításához, a nemzetgazdaság fejlesztéséhez. A jelentés egyben taglalta a tudományos kutatás és technológiafejlesztés, különösképpen a műszaki fejlesztés különböző területeinek hiányosságait. Mint a továbbiakban rámutatott, az 1982. évi műszaki-fejlesztési terv teljesítése érdekében egyebek között előirányozták különprogramok végrehajtását, különösen azokat, amelyek azonnali kihatással lesznek az energia- és tüzelőanyag, a nyersanyag- és alapanyagmérlegre, a külfizetési mérlegre, a behozatal volumenének csökkentésére a gyártásbavételi programok, a nyersanyaghasznosítási fok emelésének programja valóra váltása útján, előirányozták (Folytatása a 2. oldalon)