Előre, 1982. június (36. évfolyam, 10734-10759. szám)

1982-06-01 / 10734. szám

N­ em járt le még a há­borús játékok „divat­ja" Nyugat-Európá­­ban. Hogyan is járhatott vol­na te? A gyermekek játékai mindig hűségesen tükrözik a felnőttek elfoglaltságait. És mit lát­hati a nyugati gyer­mek nap mint nap televízió­ban, moziban, újságban? A tökéletesített fegyverek be­mutatóit. Ismerősök számá­ra a középhatósugarú nuk­leáris rakéták, a neutron­­bomba ... Mivel hogy a játékipar is épp olyan üzlet, mint a töb­bi, a gyártók csupán a köz­­hangulat rezdüléseit követik,, amikor a jövő valóságos ar­zenálját kínálják zsengekorú vásárlóiknak. A nyugatnémet Süddeutsche Zeitung így ír erről: „Most már rendszerint az űrben zajlanak le a csa­ták, amelyeket a legújabb játékokkal le lehet bonyolí­tani. A Csillagok háborújá­ban például, egyetlen gomb­nyomásra bonyolult szerkeze­tű űrhajók indulnak táma­dásba. Persze, védelmi cél­ból. Közben tömegesen ér­keznek az ellenséges ismeret­len repülő tárgyak. Riadó a fenyegetett űrbázison! A győ­zelmet végülis a jók nyerik el, akik — természetesen — a legkiválóbb hadifelszerelés­sel rendelkeznek . ..“ A sokfelől jövő figyelmezte­tésnek, hogy milyen veszélye­ket rejt az, ha már a gyer­mekek játékaiban is a hábo­rú, a pusztítás foglalja el a fő helyet, annyi eredménye mégis volt, hogy — sok nyu­gatnémet játékkereskedő ta­núsítja! — csökkent az ér­ -- --------- NEMZETKÖZI ÉLET AZ ENSZ-KÖZGYŰLÉS RENDKÍVÜLI LESZERELÉSI ÜLÉSSZAKÁNAK KÖZELEDTÉVEL Világszerte fokozódnak a békeakciók Az ENSZ Leszerelési Bizottságának jelentése Az Egyesült Nemzetek New Yorki-i székházában véget ért az ENSZ valamennyi tag­állam előtt nyitva, álló Lesze­relési Bizottságának rendes ülésszaka. A részvevők elfo­gadtak egy jelentést, melyet az ENSZ-közgyűlés június 7-én kezdődő leszerelési rendkívüli ülésszaka elé terjesztenek. A dokumentum alapgondo­lata az, hogy égetően szüksé­ges konkrét intézkedéseket tenni a nukleáris leszerelésre, az atomfegyver-kísérletek be­tiltására, az ilyen fegyverek gyártásának leállítására és a meglévő készletek megsem­misítésére. A jelentés kiemeli azt a gondolatot, hogy „az em­beriségnek konkrét és sürgős lépéseket kell tennie az atom­háború megelőzéséért“. A­lan Mortenson, az ENSZ Le­szerelési Központjának igazga­tója, egy interjúban méltatta a közelgő rendkívüli ülésszak jelentőségét, és kijelentette, hogy „a jelenlegi bonyolult nemzetközi helyzet igazolja, mennyire szükséges most meg­tartani a rendkívüli üléssza­kot. A világon már 50 000 nuk­leáris robbanófej halmozódott fel, melyeknek pusztító ereje több mint egymilliószor na­gyobb, mint a Hirosimára le­dobott bombáé. Rendkívül nagy a nukleáris konfrontáció veszélye. És egyetlen állam sem engedheti már meg ma­gának, hogy hasztalanul fegy­verkezésre pazarolják a belső fejlődéséhez szükséges alapo­kat. Hiszen minél kisebbek a katonai célokra fordított kia­dások, annál jelentősebb esz­közök maradnak társadalmi­gazdasági célokra. Az atomhá­ború megelőzésének kérdése az egész emberiség megmenté­sének kérdése­. Felhívás a békére és együttműködésre „Békét a népeknek! Nemet a nukleáris katasztrófára!“ jel­szóval a szovjet főváros köz­véleményének képviselői nagy­gyűlést tartottak Moszkvában. A több mint 12 000 résztvevő üzenetet intézett az ENSZ-köz­gyűlés rövidesen megnyíló rendkívüli leszerelési üléssza­kához, amelyben rámutat, hogy az ülésszaknak konkrét intéz­kedéseket kell foganatosítania a fegyverkezés korlátozására és átfogó leszerelési tervet kell elfogadnia — közölte a TASZSZ. A felszólalók az e­­gyetemes békéért és együttmű­ködésért, egy új háború meg­előzéséért folyó harc fokozásá­ra szólítottak fel. A Szovjetunió más városai­ban is voltak nagygyűlések az általános és teljes leszerelés, mindenekelőtt a nukleáris le­szerelés előmozdítására. Denuklearizált övezet a két katonai tömb államai között Az Olof Palme volt svéd mi­niszterelnök vezette független leszerelési és biztonsági bizott­ság 150 kilométer szélességű denuklearizált övezet létreho­zását javasolta a NATO és a Varsói Szerződés tagállamai közötti határ mindkét oldalán — közölte a Der Spiegel című nyugatnémet képes folyóirat, melyet a France Presse idéz. A bizottság nézete szerint eb­ben az övezetben tilos lenne nukleáris gyújtófejek felhal­mozása és nukleáris fegyve­rekkel való színlelt hadigya­korlatok megtartása. Nukleárisfegyver-mentes Európát akarunk Százhatvanhat jeles nyugat­német békeharcos, 13 parla­menti képviselő, volt törzstisz­tek, továbbá szociáldemokrata és szabaddemokrata párttagok nyílt levelet intéztek az ameri­kai néphez, melyben nagy el­ismerésüket fejezik ki a nö­vekvő és erősödő amerikai békeharccal, azzal az erőfe­szítéssel kapcsolatban, melyet az amerikai nép a nukleáris fegyverkezés mindkét részről való befagyasztásáért tesz. „Lépjünk fel együtt az Egye­sült Államokban és Európában a fegyverkezési hajsza leállítá­sáért! Elutasítjuk az újabb nukleáris rakéták telepítését és követeljük a már felállítot­tak kivonását. Nukleáris fegy­verektől mentes Európát aka­runk mind Nyugaton, mind Keleten!“ — olvasható a le­vélben. A tudósok szava Egy nukleáris konfliktus az egész emberiségre nézve ka­tasztrofális következmények­kel járhat — mutattak rá Bu­dapesten megtartott gyűlésü­kön a magyar közvélemény képviselői. Ez alkalommal mondott beszédében Szentágo­­thai János, a Magyar NK Tu­dományos Akadémiájának el­nöke hangsúlyozta, hogy a magyar tudósok, a világ min­den országában élő társaikkal együtt, szót emelnek az őrült fegyverkezési verseny ellen. A gyűlés résztvevői levelet intéztek az ENSZ-közgyűlés második rendkívüli leszerelési ülésszakához. Levelükben rá­mutatnak, hogy tömegpusztító fegyverek további felhalmozá­sa az öngyilkosság küszöbére sodorja az emberiséget. Legyen a Földközi-tenger a béke tengere Számos mediterrán­ térség­beli író nemrég dokumentumot írt alá, mellyel tiltakozik 112 amerikai nukleáris rakéta fel­állítása ellen a szicíliai Comi­­sóban. Az írók Mazzara del Valle-i találkozóján az ismert spanyol költő, Rafael Alberti kijelentette: meg kell akadá­­lyozni, hogy a Földközi-tenger — a költészet tengere Homé­rosztól Garcia Lorcáig — a halál tengerévé váljék. A fegyverkezés súlyos kihatása a környezetre A nukleáris fegyverkezési hajsza ökológiai katasztrófával fenyeget — állítják az ENSZ környezetvédelmi programjá­nak szakértői. Genfben kiadott közlönyükben rámutatnak, hogy az óriási romboló erejű fegyverek felhalmozása egy ilyen katasztrófa kockázatával jár. Mint a közlönyből kitű­nik, 1950—1977 között nukleá­ris fegyverekkel kapcsolatosan több mint 100 incidens történt, és 32 esetben rendkívül veszé­lyes volt a környezetre nézve. Az ENSZ-szakértők rámutat­nak, hogy már egy megaton­nás nukleáris bomba robbaná­sa is helyrehozhatatlanul meg­változtatná a környezetet. Nemet a bombákra! Nagyszabású tüntetés zajlott le Sacramento észak-amerikai városban a katonai kiadások növelése ellen „Nemet a bom­báikra!, Ne csökkentsétek a szociális és egészségügyi prog­ramokat!“ jelszóval. A sacra­­mentói tüntetésen , csaknem 5000 ember vett részt. A Ruhr-fesztivál a béke jegyében Békét, leszerelést, enyhülést — ezzel a jelszóval folyik Recklinghausenben a XXXVII. Ruhr-fesztivál. A június 7-én záruló rendezvénysorozatban egyebek között Arisztofánész Béke című vígjátéka is szere­pel. Még mindig a háborús játékok­ deklődés az ilyen játékok iránt. Ennek hatására, a já­téküzletek arzenáljából sür­gősen kikerültek az „elavult“ tankok és géppuskák, helyü­ket a legújabb, vonzó és bo­nyolult elektronikus játékok foglalták el. És, a piaci kö­vetelményekhez igazodó já­tékiparnak a mi bolygónkon zajló háborúra is kellett gon­dolnia ugyebár? A „straté­giai játékok" között megje­lentek az olyan elektronikus készülékek, amelyekkel az egész család — apa és fia, anya és leánya — játszhat háborúsdit és nem is akár­hogy, hanem „parancsnoki fedezékből" . . . Egész flot­tákkal hajthatnak végre ma­nővereket és az ellenséges ha­jók után vetve magukat, „elektronikus vadászatot” folytathatnak. A gyárosok — mármint, ezúttal a játékgyá­rosok — a haditechnika leg­frissebb vívmányait ajánlják. „Az elsüllyesztésre kerülő el­lenséges hajók felderítése a legkorszerűbb elektronikus technológia szerint történik“ — olvasható az egyik játék­reklám szövegében. „A há­borús játékok annyira töké­letesedtek — írja a Süddeut­sche Zeitung —, hogy az összetévesztésig hasonlítanak a fegyvergyártás legújabb e­­redményeihez." Valójában arról is van szó, hogy nehéz választás előtt áll a nyugati játékipar: az eladás stagnál, a gyártási költségek rohamosan emel­kednek. A Frankfurter Allge­meine Zeitung szerint, egyes nyugatnémet játékgyárak szá­mára, a gyakran kilátásta­lan konkurrenciahelyzet a lét vagy nemlét kérdését veti föl. „És elsősorban azokat érinti ez, akik nemcsak jó üzletet akarnak csinálni, hanem a­­zon igyekeznek, hogy játé­kaikkal némi örömet is hoz­zanak a gyermekeknek." A lap megjegyzi, hogy ez év ta­vaszán a Nürnbergben meg­tartott 33. Nemzetközi Játék­vásár, amely a világ legna­gyobb ilyen rendezvénye, a kisvállalatok számára valósá­gos tragédiát jelentett. „Sőt az egész nyugatnémet játék­ipar, hagyományai és jó hír­neve ellenére, csupán irigy pillantásokat vethetett a fő­szerepet játszó, sikeres kül­földi — főképp amerikai — elektronikus játékokra — ír­ja a lap. — Hiszen az NSZK mintegy ezer játékgyárának zöme ma is inkább kézmű­ves, mint ipari módszerekkel dolgozik — mindeddig ez biztosította hírnevét. Ma már védtelenül állnak, hiszen csak a kereskedelemre tá­maszkodva értékesíthetik ter­mékeiket és a kereskedelem gyengének ítéli a békés játé­kokat, kivétett a választékból, annál biztosabban, minél to­vább tart a válság... És így, a játékipar küzdel­me a létért késlelteti a „le­szerelést" a játékboltokban... D. Mátray Erzsébet ­ PLASZTIK-GOLYÓK A France Presse hírügynök­ség közlése szerint Észak-Íror­­szágban 1970—1975 között 56 000 gumigolyót lőttek ki (speciális puskákból), melyek­kel három embert megöltek, sokat megsebesítettek. 1973-tól mostanig 43 000 műanyag­ go­lyót is használtak, s ezekkel tizenegy embert öltek meg. A nyugat-európai parlament nem­rég határozatot hozott ezeknek a golyóknak a betiltására. MŰANYAG Könnyű és hajlékony anya­gok segítségével korrigálhatók ma már az emberi szervezet legkeményebb anyagának, a csontnak a hibái. A Szovjet­unióban már régóta kísérletez­nek különböző műanyagos csontpótlásokkal. Az ilyen irá­nyú kísérletek centruma a Központi Traumatológiai és Ortopédiai Tudományos Kuta­tóintézet polimer­ laboratóriu­­ma A laboratóriumot — az or­vosi rendeltetésű műanyagok kísérleti helyét — 1938-ban a­­lapították a kiváló orvostudós, Priorov kezdeményezésére. Ma a kutatóintézet keretében a laboratórium mellett egy kísér­leti üzem és egy ISO ágyas kli­nika működik. Az alkalmazot­tak orvosok, mérnökök és — természetesen — vegyészek. Az intézetben nemrégiben elő­állított latosan műszál-szala­­gokkcal sérült inak és inszala­gok pótlását végezték el sike­resen. Legújabb termékük az ugyancsak kiváló tulajdonságú polivik. Ez a műanyag lehető­vé teszi, hogy a belőle készült lemezt hőformálással egy óra leforgása alatt a beteg test méreteinek és idomainak pon­tosan megfelelő fűzővé vagy más , bonyolultabb ortopédiai eszközzé alakítsák. A polivikot — mivel a belőle készített se­gédeszközök nagyon könnyűek — csecsemők gerinc- és moz­gásszervi elváltozásainak kor­rigálására is sikerrel használ­ják fel. , CETHALÁL Óriás cetet találtak Kubá­ban, a Santa Lucia fürdőhely partmenti vizeiben a strandoló gyerekek. A több mint tíz mé­ter hosszú, két és fél méter széles, öt tonna súlyú ámbrás­­cetet a vihar korbácsolta hatal­mas erejű hullámok vezették át a partok előtt levő korallgáton és az állat a sekély vízben el­pusztult. ELŐREJELZÉSEK AZ ATOMENERGIÁRÓL A fejlett ipari országok az ezredfordulóig akár 900 mil­liárd dollárt is megtakaríthat­­nak, ha a jelenleginél nagyobb arányban támaszkodnak az atomenergiára. Az atomener­gia-ipar kapacitása és a rendel­kezésre álló nyersanyag meny­­nyisége lehetővé tenné a nuk­leáris energia sokkal gyorsabb felhasználását is — hangsúlyoz­ták a felszólalók a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) nemrégi pá­rizsi tanácskozásán. Az OECD atomenergia-ügynöksége és a Nemzetközi Energiaügynökség­­által együttesen végzett felmé­rések szerint az atomerő fel­­használásával előállított elekt­romos áram 1,5—3-szor ol­csóbb, mint a kőolaj révén nyert áram, és egyes esetek­ben 20—50 százalékkal olcsóbb, mint a feketeszén felhasználá­sával gyártott áram. Az előre­jelzések szerint az OECD-hez tartozó 24 fejlett tőkés ország atomerőmű-kapacitása a jelen­legi 130 000 m­egawattról 300 000 megawattra növekszik az évti­zed végéig. ALAGÚT A TENGER ALATT? A marokkói kormány kéré­sére elkészült az Afrikát Euró­pával összekötő alagút terve. A Spanyolország és Marokkó közötti, 35 kilométeresre ter­vezett alagút száz méterrel a tenger szintje alatt vezetne. A marokkói kormány még nem döntött véglegesen, de komo­lyan tanulmányozza a tervet. KÍSÉRLETI LABORATÓRIUM Az NSZK-ban most épül egy 3,5 méter átmérőjű és 12 méter hosszú kísérleti laboratórium, a Gusi, amelyben egyidejűleg 13 búvár 3 hétig tartózkodhat. A laboratóriumban olyan kö­rülmények teremthetők, ame­lyek különféle tengermélysé­geknek felelnek meg, egészen a 600 méteres mélységig. Benne utánozhatók a tengerek külön­féle övezeteinek körülményei, beleértve az Antarktisz körül­ményeit és a trópusiakat is, és „létrehozhatók“ a világ tenge­reiben uralkodó áramlások. A búvárok e berendezésben egye­bek között megtanulhatják majd, hogyan kell a tengerben anyagokat vágni és fémet he­geszteni. (A szokásos hegeszté­si eljárások már csak azért sem alkalmazhatók­, mert a ke­letkező mérgező gázok a búvárt látásképtelenné tevő felhőt hoznának létre.) Ember nélküli kísérletekhez 2200 méteres ten­germélység is szimulálható. E kísérleti laboratórium a tervek szerint, már az idén elkészül. TERVBEN A LEGNAGYOBB STADION Még nem kezdődött meg a spanyolországi labdarúgó vi­lágbajnokság, de a brazil sajtó máris a következő, 1986. évi világbajnoksággal foglalkozik. A háromszoros világbajnok brazilok azt remélik, hogy a következő világbajnokság or­szágukban lesz, s ennek — írja a sajtó — komoly oka van. Ugyanis elhatároztatott, hogy Sao Pauloban felépül a világ legnagyobb, 200 000 helyes sta­dionja, ami ugyan nem lesz sokkal nagyobb a labdarúgás ismert „templománál“, a Rio de Janeiro-i Maracanánál, de felszerelése megüti a mai kö­vetelmények szintjét, a tulaj­­donképpeni sportpályákon kí­vül lesz a stadionban mozi, he­likopter leszálló pálya és met­róállomás. KEVESEBB A CSIMPÁNZ Kihalófélben vannak a csim­pánzok. Sokat idomításra fog­nak be közülük, hogy cirku­szokban produkálják r­agukat, mások­at állatkertbe zárnak, többen orvosi kísérleteket vé­geznek. A természetvédő ala­pok kimutatása szerint a tró­pusi erdőkben már mindössze 17 ezer csimpánz él. A TÖRÖK ÁLLAMFŐ FOGADTA ROMÁNIA ELNÖKÉNEK KÉPVISELŐJÉT Kenan Evren tábornok, tö­rök államfő fogadta Gheorghe Radulescu elvtársat, az Ál­lamtanács alelnökét, aki Ro­mánia Szocialista Köztársaság elnöke, Nicolae Ceausescu elv­társ képviselőjeként részt vett Törökország volt elnöke, Cev­­det Sunay temetésén. Ebből az alkalomból felidéz­ték Románia elnöke és a török államfő nemrég lezajlott talál­kozóját. A török államfő azt üzente Nicolae Ceausescu elnöknek, hogy személyesen nyomon kö­veti, miként válnak valóra a Bukarestben hozott összes ha­tározatok a két ország — első­sorban gazdasági téren fennál­ló — együttműködési kapcso­latainak fejlesztésére. Kenan Evren tábornok meg­újította azt az óhaját, hogy mielőbb sor kerüljön Nicolae Ceausescu elnök törökországi látogatására. A találkozó rendkívül me­leg légkörben zajlott le. Je­len volt Vasile Patilinet, Ro­mánia ankarai nagykövete. ELTEMETTÉK CEVDET SUNAYT Ankarában eltemették tö­­rökország volt elnökét, Cev­­det Sunayt. Törökország ötödik elnöké­nek koporsóját, melyet a Nagy Nemzetigyűlés épületében he­lyeztek el, török tábornokok és tengernagyok állták körül, majd a tiszti iskola tanulói vitték vállukon az ankarai ka­tonai temetőbe. A gyászmenet­­ben ott volt Kenan Evren tá­bornok, török államfő. Bülent Ulusu miniszterelnök, magas rangú török személyiségek, az elhunyt családtagjai. Ott voltak egyes államok képviselői is. Románia Szocialista Köz­társaság elnöke, Nicolae Ceausescu elv­társ képviselője­ként részt vett a temetésen Gheorghe Radulescu, az Ál­lamtanács alelnöke. Ott volt Vasile Patilinet ankarai ro­mán nagykövet. Küldöttségünk a román ál­lamfő nevében virágkoszorút helyezett Cerdet Sunay sírjaira. SZÁRAZFÖLDI ÉS TENGERI HARCOK A MALVIN- (FALKLAND-) SZIGETEK TÉRSÉGÉBEN • PORT DARWIN ELFOGLALÁSA UTÁN A BRIT ERŐK PORT STANLEY (PUERTO ARGENTINO) IRÁNYÁBA NYOMULNAK ELŐRE • A SÚLYOS HELYZETRE VALÓ TEKINTETTEL, PANAMA KÉRTE A BIZTONSÁGI TANÁCS SÜR­GŐS ÖSSZEHÍVÁSÁT Az elmúlt hét végén a Mal­vin- (Falkland-) szigetek térsé­gében súlyos harcokra került sor szárazföldön és tengeren egyaránt a szigeteket védelme­ző argentin erők és az Atlanti­óceán déli térségébe vezényelt brit expedíciós erő között. A Londonban és Buenos Aires­ben nyilvánosságra hozott ka­tonai közlemények szerint a San Carlos-i hídfőről kiindul­va a brit erők — a San Car­los szorosban lévő brit hadi­hajók tüzérségi és légi támo­gatása mellett — erőteljes tá­madást intéztek a Soledad-szi­­geten (Kelet-Falkland) lévő Port Darwin és Goose Green repülőtér ellen. Mint egy Bue­nos Aires-i közlemény rámuta­tott, a Darwin kikötőt és Goose Green térségét védelmező ar­gentin erőkkel szemben há­romszoros túlerővel támadó brit erők bekerítették az ar­gentin védőket, s ellenőrzésük alá vették az övezetet. Mint az argentin közlemény rámutat, az argentin gyalogság addig folytatja a harcot, amíg lőszer­készlete tart. Az argentin ve­zérkar ugyanakkor bejelentet­te, hogy amikor a meteoroló­giai viszonyok lehetővé teszik, a kontinensről repülőgépeket küldenek a brit állások bom­bázására. Mint leszögezték, a­­zért nem küldtek erősítést Port Darwin—Goose Green térségébe, hogy mintegy 10 ezer főből álló jelentős erőt összpontosítsanak a szigetek fővárosa, Puerto Argentino körül, amerre a brit erők vég­ső támadása irányul. Egy londoni közlemény arról tájékoztat, hogy az egy nap és egy éjjel lezajlott harcokban a brit erők ezernél több argen­tin katonát — köztük egy tá­bornokot— foglyul ejtettek. A harcokban életét vesztette négy brit katona, köztük Herbert Jones alezredes, a brit ejtőer­nyős zászlóalj parancsnoka, húszan megsebesültek. A Port Darwin—Goose Green térségé­ben lezajlott harcokkal párhu­zamosan a brit erők San Car­­losból kiindulva Port Stanley (Puerto Argentino) felé nyo­multak előre, s elfoglalták a szigetek fővárosától 50 km-re lévő Douglas és Teal helysége­ket. Másrészt, további három­ezer brit tengerészgyalogos partraszállását várják. A brit katonák a Queen Elizabeth—II. utasszállító hajó fedélzetén ér­keztek a térségbe, s ott roham­csónakokba szálltak. Vasárnap hadihajókról fel­szálló, Exocet-rakétákkal fel­szerelt Super Etendarti típusú argentin harci gépek, valamint A—4c típusú katonai repülő­gépek támadták a brit expedí­­ciós flottát. A France Presse által ismertetett argentin köz­lemény szerint a károk felmé­rése folyamatban van, annyit azonban Buenos Airesból már­is jelentettek, hogy találat ért egy brit repülőgép anyahajót, amely harcképtelenné vált. A londoni közlemény az ar­gentin légierő támadási kísér­letéről beszél a Malvin- (Falk­land-) szigetek térségében, s rámutat, hogy egyetlen brit hajót sem ért találat. Ugyancsak Londonban je­lentették, hogy Harrier típusú brit gépek bombázták Port Stanley (Puerto Argentino) re­­pülőtereinek kifutópályáit és a környező katonai berendezése­ket, s az akcióból mindegyik brit gép sértetlenül visszatért. Hivatalos argentin katonai források szerint lelőttek két Harrier-gépet, egy harmadikat pedig megrongáltak a Puerto Argentino elleni légitámadás során. Az ENSZ-székházban to­vábbra is élénk diplomáciai tevékenység zajlik az angol­argentin viszállyal kapcsolat­ban. Javier Perez de Cuellar ENSZ-főtitkár megbeszéléseket folytatott Arnaldo Listrével, a válság megoldását célzó tár­gyalásokon részt vevő argen­tin küldöttség vezetőjével, illetve Anthony Parsons-szal, a brit tárgyaló küldöttség veze­tőjével. Jorge Illueca panamai kül­ügyminiszter bejelentette, hogy az Atlanti-óceán déli térségé­ben kialakult rendkívül súlyos helyzetre való tekintettel or­szága kérte a Biztonsági Ta­nács sürgős összehívását, hogy folytassák az erőfeszítéseket tárgyalásos megoldás felkuta­tására az angol—argentin vi­szály ügyében. A harcok beszüntetésére szólított négy Nobel-díjas brit tudós, akikhez számos brit és argentin tudós és kulturális személyiség is csatlakozott. A felhívás kéri a két ország kor­mányát, „akadályozza meg a háború további eszkalációját“, s rendeljen el azonnali tűzszü­netet, állást foglal ugyanakkor az ENSZ égisze alatti tárgya­lások megkezdése mellett, a­­melyek elvezessenek a két fél fegyveres erőinek előzetes fel­tételek nélküli visszavonulásá­hoz. A GÖRÖG KORMÁNYFŐ FOGADTA ORSZÁGUNK KÜLÜGYMINISZTERÉT Görögország miniszterelnö­ke, Andreasz Papandreu szom­baton Athénban fogadta Ste­fan Andreit,Románia külügy­miniszterét. Nicolae Ceausescu elvtárs, Románia Szocialista Köztársaság elnöke részéről a miniszter baráti üdvözletét és jókívánságokat tolmácsolt a görög kormányfőnek. Köszö­netét nyilvánítva, a görög mi­niszterelnök felkérte vendégét, tolmácsolja Nicolae Ceausescu elnöknek tiszteletteljes meleg baráti üdvözletét, egyben kife­jezte legjobb kívánságait. A görög kormányfő nagy mege­légedéssel idézte fel a román államfővel nemrégi görögor­szági látogatása alkalmával folytatott megbeszéléseit. A találkozón megvizsgálták a román—hellén kapcsolatok­kal, főként a gazdasági együtt­működéssel összefüggő kérdé­seket a magas síkú látogatás alkalmával létrejött megálla­podások szellemében. Ugyan­akkor véleménycserét folyta­tok egyes nemzetközi kérdé­sekről, a béke, a biztonsági és a balkáni jószomszédság erősí­tésének kérdéseire helyezve a hangsúlyt. A találkozón részt vett Ion Brad, Románia athéni nagykö­vete. J­únius elsején Tunézia népe a Győzelem nap­ját ünnepli. A második világháború utá­ni években fokozódott Tuné­ziában a függetlenség kivívá­sáért folytatott nemzeti felsza­­badítási mozgalom. A tunéziai nép következetes és szívós har­cának eredményeként 1955- ben a francia kormány kény­telen volt belső autonómiát adni Tunéziának, az 1956 már­cius 20-án kötött francia-tu­néziai egyezményben pedig Franciaország­­ elismerte az észak-afrikai Tunézia jogát a függetlenséghez, ugyanazon év június elsején ki is kiáltották az állami függetlenséget. Az ország történelmének e nagy horderejű eseménye után az új rendszer első célkitűzése volt a gazdasági-társadalmi a­­dottságokra alapozott fejlesz­tési stratégiának a kidolgozá­sa, a további fejlődést lehető­vé tevő infrastruktúra kiépíté­sének szükségszerűségéből ki­indulva. A gazdaságfejlesztés első időszakát ipari központok­­létrehozásának terve uralta. Az 1970-es évek elején kidolgo­zott gazdasági tervek további munkalehetőséget biztosító iparágak felé irányultak. Ma­gasabb szintre emelte az új nemzetgazdaság kiépítésére irányuló erőfeszítéseket az 1977—1981-es gazdaságfejlesz­­tesztési terv, az ország ötödik gazdasági terve, amelyik elő­irányozta a közvetlenül terme­lő szektorok ösztönzését, he­lyes arány létrehozását e szektorok között, a munkaerő teljes foglalkoztatásának biz­tosítását, a mezőgazdasági ter­melés sokoldalúbbá tételét, a nép életszínvonalának emelé­sét. Tuniszban, az ország fő­városában létesült nagyüze­mek, a szuszi üzemek, az El Fulada-i acélmű, a Dzsebel Dzsellud-i cementgyár, a ge­­lettei hőerőmű, az M’Rata-i foszfátbányate — mindezek és még sok más objektum ennek az iparosításon alapuló gazda­ságfejlesztésnek a szimbólu­mai. Az ország hatodik (1982— 1986) gazdasági tervének idő­szakában az iparosítás és a mezőgazdaság fejlesztésének útján haladva tovább. Tuné­zia újabb erőfeszítéseket kí­ván tenni az alapvető gazda­sági ág, a bányászat megszi­lárdításának útján, magasabb szinten hasznosítva a gazdag ólom-, cink-, vasérc-, ezüst-, réz-, mangántartalékokat. Úgy­szintén előirányozzák a Misz­­kar vidékén lévő földgáztarta­lékok kiaknázását és egy 130 kilométer hosszú földgázveze­ték kiépítését a tengerpartig. A mezőgazdaság terén — fi­gyelembe véve, hogy az ország lakosságának 53 százaléka fal­vakon él — a cél az, hogy nö­veljék a mezőgazdasági terme­lés részarányát a nemzetgaz­daságban. A rendszeres terme­lést biztosító öntöző hálózat és a gépesítés kiterjesztése, a mű­trágyahasználat fokozása — a legjelentősebb tennivalók e cél szolgálatában. Az ipar és a mezőgazdaság vízszükségletei­nek kielégítését, a lakott hely­ségek vízellátásának megjaví­tását célozza a 2000. évig ter­jedő vízgazdálkodási terv. Számos tunéziai gazdasági objektum felépítésében román szakemberek is részt vettek és vesznek. A kölcsönös tisztelet és megbecsülés alapján fejlőd­nek a Románia és Tunézia kö­zött fennálló baráti és együtt­működési kapcsolatok. Azok a nagy jelentőségű dokumentu­mok, amelyeket Nicolae Ceausescu elnök és Habib Burgiha elnök írt alá a Buka­restben és Tuniszban lezajlott találkozói alkalmával, lefek­tették a kölcsönösen előnyös együttműködés tartós alapját és megszabták az együttmű­ködés további bővítésének ke­reteit és széles távlatait. Lányi Gábor TUNÉZIA A gazdaságfejlesztés további célkitűzései ELŐRE — 1982. június 1. ) A fejlődés kérdéseiben tartott algíri szeminárium sürgette a globális tárgyalások megkezdését az ENSZ keretében Algírban befejezte munkála­tait a fejlődő országok közötti együttműködés és az Észak-Dél dialógus kérdéseit taglaló nem­zetközi szeminárium. A részve­vők jóváhagytak egy felhívást a nemzetközi kapcsolatok de­mokratizálására, a globális tárgyalások azonnali megkez­désére az­ ENSZ keretében, és egy új nemzetközi gazdasági rend meghonosítására. A május 22—27. között meg­tartott szemináriumot, ame­lyen több mint 60 gazdasági szakember és politikai szemé­lyiség vett részt a világ több országából, Luis Echeverriá­­nak, Mexikó volt elnökének, a „harmadik világ“ gazdasági és szociális kérdéseivel foglalko­zó tanulmányi központ igaz­gatójának és az algíri alkal­mazott gazdaságtudományi ku­tató központnak a kezdemé­nyezésére rendezték meg. Az említett felhívást tartalmazó dokumentum két részre oszlik, éspedig a Dél-Dél és az Észak- Dél kapcsolatok problémáival foglalkozó részekre. A dokumentum hangsúlyoz­za, hogy a jelenlegi nemzetkö­zi gazdasági kapcsolatok nem tükrözik ténylegesen a köl­csönös egymásra utaltságot, hanem uralmi és egyenlőtlen­­ségi kapcsolatok. Éppen ezért ajánlja a Dél—Dél együttmű­ködés gyors fejlesztését és hangsúlyozza, hogy ebben az együttműködésben kerülni kell minden fajta egyenlőtlen füg­gőségi kapcsolatnak a veszé­lyét. A dokumentum ajánlja a fejlődő országok közötti e­­gyüttműködés széles kerete létrehozásának és intézményes kerete megteremtésének szük­ségességét, és ilyen összefüg­gésben többek között javasolja „egy alapítvány létesítését gaz­dasági és társadalmi kutatás­ra a fejlődő országokban“ és „egy összejövetel sür­gős egybehívását, hogy dol­gozza ki a fejlődő or­szágok álláspontját a globális tárgyalásokon megvitatandó kérdésekkel kapcsolatban“. Az említett dokumentum második része az Észak—Dél dialógus kérdéseivel foglalko­zik és többek között megálla­pítja, hogy „jelenleg a nemzet­közi pénzügyi rendszer képezi az alapját egy kisebbség hatal­mának a nemzetközi közösség felett“. Ilyen értelemben dom­borítja ki a dokumentum an­nak szükségességét, hogy a vi­lág országai foganatosítsanak intézkedéseket a fejlődő orszá­gok javára az élelmezés, az e­­nergiagazdálkodás, a kereske­delem és a finanszírozás terén. A dokumentum annak a vé­leménynek ad kifejezést, hogy egyre parancsolóbb szükséges­ség az új gazdasági világrend célkitűzéseinek megvalósítása, s ugyanakkor sürgeti a globá­lis tárgyalások beindítását az ENSZ keretében. Útra készül a Columbia A Cape Canaveral-i központ­ban befejező szakaszába érke­zett a Columbia űrrepülő elő­készítése következő útjába. A két űrhajós, Henry Hartsfield és Thomas Mattingly szimulált felszállást hajtott végre Az ezt megelőző visszaszámlálást bi­zonyos műszaki hibák miatt többször is félbe kellett szakí­tani, úgyhogy lehetetlenné vált az összes fedélzeti rendszerek ellenőrzése. A Columbia kö­vetkező űrútja — s egyben utolsó tesztje — hét napot tart és július 4-én ér véget. • Öt világrész hírei • A perui külügyminisztérium mellett működő Diplomáciai Akadémián Nicolae Titules­­cu születése évfordulójának szentelt emlékgyűlést tartot­tak. Hugo Gobi, az ENSZ-főtit­kár különképviselője kedve­zően értékelte a ciprusi közös­ségi tárgyalások legutóbbi ülé­sét. Hangsúlyozta, hogy mind a ciprusi görögök, mind a cipru­si törökök képviselői megértő magatartást tanúsítottak a másik fél által előterjesztett javaslatok iránt. A világ népessége A népesség kérdéseivel foglalkozó ENSZ-hivatal New Yorkban közzétett egy jelentést, mely szerint 1981 derekán a Föld népessége 4 503 000 0­00 volt. 13 millió­val több, mint amennyit három hónappal korábbi becslések szerint előrejelez­­tek. Bolygónk népessége földrajzilag a következő­képpen oszlott meg az emlí­tett időpontban: Európa — 485 millió, Szovjetunió — 268 millió, Észak-Amerika — 376 millió, Óceánia — 23 millió, Dél-Amerika — 246 millió, Afrika — 484 millió, Ázsia — 2 625 000 000. LÁTOGATÁSOK, MEGBESZÉLÉSEK KÖZLEMÉNYT hozták nyilvánosságra Rudolf Kirchschläger osztrák szövetségi elnöknek a Szovjetunióban tett látogatásáról. A dokumentum hangsúlyozza, hogy a felek elégedettek a kétol­dalú kapcsolatok fejlődésével politikai, gazdasági, kulturális té­ren és más területeken. Ausztria és a Szovjetunió véleménye szerint — mutat rá a közlemény — a béke szavatolása és meg­szilárdítása az a központi feladat, amelynek érdekében a világ összes államai minden erőfeszítést meg kell hogy tegyenek. DANIEL ARAP MOI kenyai államelnök, az Afrikai Egység­szervezet soros elnöke megbeszélést folytatott Chedli Klibivel,, az Arab Liga főtitkárával, aki látogatást tesz Nairobiban. A megbeszélés középpontában az afrikai és az arab államok kö­zötti együttműködés kérdései, a közép-keleti és a dél-afrikai hely­zet állt. ------------------------------------------------------------------------------------------------illllllll Nyomda: Combinatul Poligrafic Casa Scinteii 4080 filll

Next