Előre, 1983. február (37. évfolyam, 10942-10965. szám)
1983-02-01 / 10942. szám
4. Február 1., kedd I. évnegyed II. hónap Az évből eltelt: 32 nap Hátra van még: 333 nap Napkelte: 7.35 Napnyugta: 17.24 Holdkelte: — Holdnyugta: — LEHŰLÉS Ticu Constantin, a Meteorológiai és Hidrológiai Intézet szolgálatos munkatársa jelenti: Lehűlés az ország minden részében, változó felhőzet, inkább felhős égbolt csapadékkal, eső, havaseső, illetve hó formájában főként az ország keleti felében. A szél sebessége a hegyekben eléri a 120 kilométert, a többi országrészben a 60 kilométert óránként. Legmagasabb hőmérséklet 0—10 fok között, legalacsonyabb mínusz 3 és plusz 5 fok között. TÉVÉ KEDD, I. műsor; 11.00 Telex; 11.05 Az ötéves terv szakmái; 11.30 Folytatásos film; 12.20 ADAS amortizációs húzás; 12.30 Folklórkincseinkből; 16.00 Telex; 16.05 Az iskola életéből; 16.30 Ifjúsági klub; 17.00 Honpolgári fórum; 17.20 Mezőgazdasági dolgozók szakmai kabinetje; 17.50 Ezeregy este; 20.00 Híradó; 20.15 Politikai-ideológiai fórum; 20.35 Operettműsor; 20.45 Tévészínház; 22.00 Híradó, n. műsor; 20.00 Híradó; 20.15 A tévé képzőművészeti szalonja; 21.00 Opera és balett kisszótár; 22.00 Híradó. LOTTÓ Az 1983. január 30-i sorsolás nyerőszámai I. húzás: 5 12 42 74 I. húzás: 73 75 64 39 III. húzás: 59 15 29 61 össznyereményalap: 931 449 lej, amiből 64 559 lej áthozat az I. kategóriához. APRÓHIRDETÉS * Szívünk sírig tartó fájdalmával emlékeztetjük mindazokat, akik ismerték és szerették a kisbaconi GÁL GÉZÁNÉT (szül. Benedek G. Vilma), hogy február 1-én van halálának első évfordulója. Dolgos életére, szilárd jellemére el nem múló szeretettel emlékeznek FÉRJE, GYERMEKEI, UNOKÁI ÉS ROKONAI SPORT Labdarúgó híradó JOBBLÁBBAL KEZDTEK Sikeresen mutatkoztak be labdarúgóink, nemzeti tizenegyünk és olimpiai válogatottunk az új idényben. Mircea Lucescu gárdája tartalékosan, a Craiovai UI játékosai nélkül utazott Isztambulba, ahol a 16. Törökország — Románia mérkőzésen 1:1 arányú döntetlent harcolt ki. A csapat kalandos utazás után (a buszvezető eltévedt a világvárosban), fél órával a mérkőzés kezdete előtt érkezett az Ali Sami Yen stadionba, ahol mintegy 25 ezer szurkoló buzdította a házigazdákat. A találkozó, amely nem emelkedett különösebb színvonalra, csapatunk fölényében kezdődött, mindenekelőtt azért, mert a csapat gépezete zökkenőmentesen működött, a játékosok tiszteletben tartották kiosztott szerepüket. A gólra nem is kellett sokat várni, már a 9. percben megszületett: Bölöni átlépte a 25 méterre letett labdát, Gábor pedig mesterien emelte a kapuba... A gólt követően a házigazdák erőteljes rohamokba kezdtek, átvették a játék irányítását, s a 33. percben Selcsuk révén büntetőből egyenlítettek. Fordulás után mindkét együttes előtt alkalom nyílt a győztes gól megszerzésére, de Huszein és Hasszán, illetve Augustin, majd Gabor elsiették a lövést, így maradt minden a régiben. Mircea Lucescu a találkozó végén elégedetten nyilatkozott, véleménye szerint az együttes úgy játszott, ahogy idegenben tanácsos. De azt is elismerte, hogy 1:0 után erőltetni kellett volna a második gólt, amely valószínű győzelmet is jelentett volna. Olimpiai válogatottunk — amely, mint ismeretes, több játékost kölcsönöz a „nagyoknak“, így szintén tartalékosan kezdte meg felkészülését — a bulgáriai Petricsben nagyszabású tornán vesz részt, ahol ellenfelei a helybeli A-osztályú (6. helyezett) Belasica, a C-osztályú Strumicai Belasica, valamint a B-osztályú Szófiai Akadémik lesz. Csapatunk ez utóbbi társaságában mutatkozott be, méghozzá kielégítően: a mérkőzés végén 1:1-et mutatott az eredményjelző, de hozzá kell tennünk azt is, hogy a bolgárokat több ízben csak a kapufa mentette meg a góltól. A két gól szerzője Vasziliev (72. p.) és Stredhe (87. p.) volt, Radu II. a 74. nemben ellőttem büntetőt! BARÁTSÁGOS MÉRKŐZÉSEK Dinamo — Sportul studentesc 4:0 (1:0), Temesvári Poli — Békéscsaba 2:2 (1:1), Brassói FCM — Steaua 3:2 (2:1), Ploiesti- Petrolul — Bukaresti Rapid 1:1 (0:0), Kolozsvár- Napocai II — Nagyváradi FC Bihor 2:1 (1:0), Galaci CSU Dunarea — Bacaui SC 1:1 (1:0), Cimpinar Poiana — CS Tirgoviste 1:3 (0:2), Lugosi Vulturii — Békéscsaba 0—2 (0:0), Su ceavai CSM — UEFA ’84-es válogatott 2:0 (1:0), Szebeni Soimii IPA — Cimpia Turzii- Industria firmei 1:1 (0:1), Drobeta Turnu Severin-i CSM — Resicai CSM 1:2 (0:1), Szecselevárosi Precizia — Codleai Colorom 4:1 (2:1), Nagyváradi Infratirea — Nagyváradi Unirea 1:2 (0:1), Vaslui- Viitorul Mecanica — Tordai Sticla 1:1 (0:1). AZ 1982. IV. NEGYEDÉVRE KIHÚZOTT TURISZTIKAI BETÉTKÖNYVEK LISTÁJA . A nyertesek kötelesek a sorsolás időpontjától számítva legfeljebb 30 napon belül jelentkezni a CEC-kirendeltségeknél, illetve -fiókoknál, hogy megkapják a kirándulási formaságok elintézéséhez szükséges igazolványt. A határidő elmulasztása vagy a kirándulásról való lemondás esetén a nyereményeket készpénzben fizetik ki. „ , A betétkönyv : Nyeremény-Sorszám száma Nyeremény érték 1. 435-201-41 Szovjetunió 7 500 2. 424-104-117 „ 7 500 3. 454-203-60 „ 7 500 4. 438-205-6 „ 7 500 5. 456-1-211 „ 7 500 6. 443-1-478 „ 7 500 7. 452-22621 „ 7 500 8. 460-202-814 „ 7 500 9. 462-201-972 „ 7 500 10. 463-1-932 „ 7 500 11. 459-1-5022 „ 7 500 12. 460-1-2873 „ 7 500 13. 403-201-44 „ 7 200 14. 408-1-753 Német DK 7 200 15. 416-1-1293 „ 7 200 16. 419-1-291 „ 7 200 17. 445-1-144 „ 7 200 18. 445-2-310 „ 7 200 19. 439-1-248 „ 7 200 20. 461-205-1269 „ 7 200 21. 462-207-600 „ 7 200 22. 464-203-261 „ 7 200 23. 459-1-5705 „ 7 200 24. 435-254-16 „ 7 200 25. 401-1-138 Csehszlovák SZK 6 900 26. 432-206-24 „ 6 900 27. 422-502-19 „ 6 900 23. 419-526-10 6 900 29. 427-1-16 6 900 30. 436-1-787 6 900 31. 437-1-167 „ 6 900 32. 431-103-1359 , 6 900 33. 461-208-1823 , 6 900 34. 466-1-725 „ 6 900 35. 459-1-1027 6 900 36. 459-207-482 „ 6 900 ÖSSZESEN 36 NYEREMÉNY: 259 200 LEJ ÉRTÉKBEN A nyereményeket a CEC-kirendeltségek és -fiókok fizetik ki. A nyertes CEC-betétkönyvek tulajdonosai felhasználhatják a nyereményeket arra, hogy a 4/1973. számú törvény értelmében munkahelyükön személyi tulajdonú lakás építésére kössenek szerződést. A nyertes CEC-betétkönyvek tulajdonosai a sorshúzástól számítva legfeljebb 30 napon belül kötelesek jelentkezni a CEC- kirendeltségeknél, illetve -fiókoknál az építőanyagok beszerzéséhez szükséges igazolvány átvétele céljából. 25 000 lej értékben AZ 1982. IV. NEGYEDÉVRE KIHOZOTT LAKÁSÉPÍTÉSI BETÉTKÖNYVEK LISTÁJA I“ ► a - c to e9 «a; va a as s £ 1 'I 'S £ S S ’ ig “ 2» o . z, wa ----------------La______________ 1. 861-205-1674 15 000 2. 839-139 10 000 3. 836-202-219 10 000 4. 804-1-155 10 000 összesen 4 nyeremény, 45 000 lej értékben AZ 1982. IV. NEGYEDÉVRE KIHÚZOTT ÉPÍTŐ ANYAGNYEREMÉNYES BETÉTKÖNYVEK LISTÁJA I a la 13 'S 2 -a 11 t & » S'" “ » is 1. 927-601-67 10 000 2. 935-255-6 5 000 3. 919-610-120 5 000 4. 901-410-100 5 000 Összesen 4 nyeremény: az Állattenyésztési tevékenység fellendítése szempontjából KIVÉTELES JELENTŐSÉGŰ AKCIÓ (Folytatás az 1. oldalról)bek között a takarmányalap megteremtése bonyolult problémájának is, s figyelmeztetett arra, hogy még mindig vannak olyan tartalékaink, amelyeket nem használtunk ki megfelelően (egyebek mellett 3—3,5 millió hektár erdős terület fűhozamát is lehetne, mi több, értékesíteni kell!). Az állatösszeírás adatai ebből a szempontból is az állattartók, -tenyésztők segítségére sietnek, hiszen lehetővé teszik a takarmányszükséglet tudományos és reális felmérését, a takarmánytermesztés megtervezését. Tovább menve, az adatok értékes eszközt képeznek azok számára is, akik az állattenyésztés műszaki-anyagi alapjainak megteremtésével, a beruházási munkálatok irányításával foglalkoznak, hiszen fel tudják mérni a szükségleteket, idejében meg tudják hozni a legmegfelelőbb és leggazdaságosabb intézkedéseket. Oda terveznek és ott építenek, ahol arra a legnagyobb szükség van, ahol a szálláshelyek száma elégtelen, ahol létszámnövekedés tapasztalható, vagy várható. Nem szabad megfeledkeznünk az állatösszeírás állategészségügyi jelentőségéről sem, mert mindaddig, amíg nincs világos képünk az állatállományról, annak fajösszetételéről, addig az idevonatkozó intézkedések is esetlegesek, sem a szakemberek, sem a gyógyszerek területi elosztása nem lehet az igények szintjén. Végül, de nem utolsó sorban külön kell szólnunk az állatösszeírás jelentőségéről a területi önigazgatási és önellátási programok életbe ültetése szempontjából. Közismertek azok az erőfeszítéseink, hogy ne legyen egyetlen olyan porta sem, ahol ne tartanának állatot a saját szükségletek fedezésére, illetve értékesítés céljából. Ideális az lenne, hogy minden mész-gazda, illetve mindenki, aki gazdasági udvarral és épületekkel rendelkezik, tartana legalább egy tehenet, tíz juhot, vagy kéthárom kecskét, tíz tojótyúkot, 60 pecsenyecsirkét. Ideális, hangsúlyozzuk, mert még mindig sok istálló, pl. ketrec tátong üresen, még mindig sok falusi lakos városról szerzi be mindazokat az élelmicikkeket, amelyeket saját maga is előállíthatna. Az állatösszeírás nyomán ebből a szempontból is világos képet nyerhetünk, tudni fogjuk, hol és kik azok, akik hódolnak az ősi mesterségnek, de azt is, hogy az állattartó gazdákat milyen mértékben lehet és kell ösztönözni, hogy hol van növekvőben, illetve hol rekedt meg a tartási kedv, esetleg a jelenség milyen okokra vezethető viszsza. Ugyanakkor a helyi és megyei néptanácsok felmérhetik azt is, milyen tartalékse több állatot — szarvasmarhát, bivalyt, juhot, kecskét, lovat, házinyulat, prémes állatot, baromfit, illetve méhcsaládot. Befejezésül el kell még mondanunk, hogy az akció jelentőségéhez méltó előkészületek előzték meg a mai rajtot. A helyi néptanácsok népszerűsítették az állatösszeírást, annak szabályait, felkészítették és kiképezték az öszszeírást végző, illetve ellenőrzést végző személyeket, akik ismerik a törvényes rendelkezéseket, és annak szava szerint járnak el. Még egyszer figyelmeztetnünk kell arra, hogy mind az összeírást végzőket, mind az állattartókat, törvény sújtja, ha a valóságnak nem megfelelő adatokat jegyeznek fel, illetve szolgáltatnak. Az állattartók kötelessége az is, hogy lehetővé tegyék a helyszíni ellenőrzést, hogy ne akadályozzák munkájukban az összeírókat, illetve az ellenőröket. Hazafias kötelessége mindenkinek elősegíteni ezt az országos jelentőségű akciót, ily módon is hozzájárulni állattenyésztési fejlesztési programjaink életbeültetéséhez, az állattenyésztési termelés növeléséhez, amely a maga során kihat a lakosság jó és folyamatos ellátására, az önellátási programok maradéktalan megvalósítására. • Valós kép születik az állatálományról • Nélkülözhetetlen eszköz a tervezésben, az önellátási programok összeállításában • Kiindulópont a takarmányalap megteremtésében, a beruházások kivitelezésében • Hazafias kötelesség az összeírók munkáját segíteni! • A kritikus időpont: február elseje, reggel 8.00 órakal rendelkeznek, mire számíthatnak idén, jövőre az önellátási program életbeültetése során. A fentiekben az állatösszeírásnak csak néhány fontosabb vetületét ismertettük, de a leírtak alapján is megállapíthatjuk, hogy az ország gazdasági-társadalmi élete jelentős mozzanatáról van szó, amely számos tevékenységi területre kihat, s amely lényegében olyan ügy, amelyben érdekelt minden állattartó, állami és szövetkezeti mezőgazdasági egység, mész-gazda, egyéni termelő. Az eddigiekből az is kitűnik, hogy az akciónak csak akkor lesz sikere, ha az összeírást végző személyek rendelkezésére pontos — az 1983. február elseje reggel 8.00 órai állapotnak megfelelő — adatokat szolgáltatunk, ha a létezőnél nem jelentünk be se kevesebb. AZ ARANYCSILLAGOS NYUGDÍJAS (Folytatás az 1. oldalról) Nél dolgozni kell, hogy az önellátási elvárásokkal lépést tarthassunk. Elég sok juhot tartok, s így tíznél több hízott kost adhattam tavaly a felvásárlóknak. És egy sertést is értékesítettem szerződéses úton. Meg sok zöldséget, pontosabban korai káposztát, melyből 53 mázsát termesztettem a háztáji kertben. Kukoricát is vagy 12 mázsát gyűjtöttem be. Sok mindent kihozhat házkörüli gazdaságából az ember, ha minden talpalatnyi helyet becsülettel megművel. S ezt kell tennünk, meg az állattartást felkarolnunk, hogy az ellátást elősegítsük. Nekünk, néptanácsi képviselőknek és más tisztségviselőknek pedig példát kell mutatnunk. Ez a dolog és sok más egyéb tovább tudatosult bennem Bukarestben, a párt Országos Konferenciáján. Mert a maga helyén mindenkinek erőfeszítéseket kell tennie a mezőgazdasági termelés növeléséért. Jobb munkával többet kihozhatunk a földből, az istállókból és ólakból. S mi, nyugdíjasok sem kaphatunk felmentést az ilyen feladat, kötelezettség alól. Tenniakaró felelősségérzet csendül Szanda Antal szavaiból. Hiába, ő ilyen ember. Olyannak született, hogy egy életen át küzdjön, cselekvő részese legyen mindennek, ami a haladás, a közjó ügyét előre viszi. Közben az mtszre terelem a beszélgetést, kíváncsi lévén arra, hogyan vélekedik most már úgymond kívülállóként, nyugdíjasként a gazdaság munkájáról, vezetéséről, mit kellene másként, jobban csinálni. — Higgye el — kapom a határozott választ —, jó kezekben van a termelőszövetkezetünk. Talpraesett, kötelességtudó elnök került a helyembe, s továbbra is szívvellélekkel dolgozik a vezérkar, amit jó dolog tudni — villan fel Szanda Antal tekintetében a derű. Mintha csak az sugározna ki belőle, hogy érdemes volt küzdeni, az élet sodróerejében, hullámverésében maradni és ott tisztességgel helytállni. És ez a lelki elégtétel aranyozza be nyugdíjas életét... . v / AZ OLVASÓ FÓRUMA LELTÁR - MENET KÖZBEN Hetenként, mintegy menet közben olyan küldeményekből tallózunk, olyan eseteket, problémákat ismertetünk, melyek az elmúlt hét folyamán jutottak el szerkesztőségünkbe, illetve tisztázódtak (vagy bonyolódtak tovább), ám helyszűke és egyéb okok miatt nem állt módunkban azon megelében nyilvánosan és érdemben értékesítenünk őket. (Mai tallózásunk 46 felhasználatlan levél alapján készült.) Margó „Sajnos, nem úgy van, ahogy a gyár írta a 82-es december 7-i Lektárban a gáz- skuparkokról, mert nem küldtek a Brassó megyei falvakba, Szecselevárosban se kaptak. Igaz, ahol írták, hogy árulják Brassóban, ott volt, de igen kicsi, a láng megy mellette föl, nem lehet használni, s értesítsék a gyárat, küldjön egy centivel nagyobbat egy párat, esetleg másfél centivel nagyobbat a két nagyobb kupáikból. (Sandi István, Szecseleváros) „Előszeretettel veszem kézibe azokat a számokat, melyek a levelezési rovatot is tartalmazzák, kiváltképp, ha nyílt levelet is közölnek. Nagyon tetszett a tavaly december 38-i Leltárban a sarmasági Katona Zoltánnak írt nyilvános levél, mivel magam is hasonló helyzetben vagyok, s úgy éreztem, hozzám is szólnak a szavak. Tehát, valóban helyes dolog közzétenni az ilyen ügyeket.” (Vitos Antal, Csíkszentmárton) „A lap január 8-i számában Györffi Kálmán boncolgatja a profi és amatőr kérdését, ami számtalan purparléra adott alkalmat főleg a céhen belüliek között. Most egy kívülálló mondana néhány gyakorlati gondolatot, mert elvileg teljesen egyetértek Györffivel. Torró Vilmos kovásznál kirakatrendezőről van szó, aki tíz éve foglalkozik kisigrafiskával (ex libris), de nevét máris jegyzik könyvbarátok s gyűjtők körében. Számtalan kiállításon vett részt mind bel-, mind külföldön. A besorolások jelenlegi állása szerint nem profi, hiszen nem művészetéből él meg. De mégis több, mint amatőr... Nyelvészeink ne feledjék, hogy bizonyos szavak idővel értelemváltozáson mehetnek el!“ (Puskás Viktor, Kovászna) „Olvastam a Leltárban megjelent írásokat az önellátásról, s egyetértek: mindent meg kell tenni annak érdekében, hogy ne csak fogyasztóik, de termelők is legyünk. Emberi gyarlóság, hogy mindenki igyekszik a nehezebb dolgok alól kibújni, s másra hárítani azokat. Elmondanék egy egyedi esetet: tavaly januárjában a kecseti mtsz nagygyűlésén jóváhagyták, hogy a tagok megművelhetnek olyan területeket, amiket nem lehet gépi erővel művelni, s öt év után följavítva visszakerül a közösnek. Megszavazták, hogy nem lesz semmi segítség, s 3 évig azé a termés, aki megműveli. Voltak, kik nekifogtak. Ősz elején hírlett, hogy 5 %-ot odaadnak az öregek miatt. Nem is hallottam miatta tiltakozást. Késő ősszel már úgy mondták vezetőink, hogy minden évben a termés felét le kell adni. Nem tudom, mire véljem, mert mikor egyéni földművelés volt, csak olyan esetben adtak ki felibe területet, ha vagy megszántotta a gazda, vagy vetőmagot adott annak, aki megművelte a földet. És ki változtathatja meg egy közgyűlés hozta határozatot, ha pedig ez lehetséges, mire való összehívni a gyűlést? (Bakk S. Albert, Kecset) Közbenjártunk • KOPOGTATÁS UTÁN • Tavalyi, november 30-a Leltárunkban Lengyel Sándor munkatársunknak több helyen is megígérték, hogy operatívan intézkednek a címükre küldött panaszokban. Az alsósófalvi Bíró Zsuzsanna panaszát az udvarhelyi posta kivizsgálta, s a lakóktól begyűjtött nyilatkozatokkal igazolja, hogy a postaautó meghibásodása miatti késéseket leszámítva nem lehet panasz a kihordásra. A mindszenti Nagy F. Antal hónapokon át húzódó afférja a postással végül is beigazolódott; hiába szerelt nagy postaládát a kapura, Nagy Rozália kihordó rendszeresen elkerülte, s most fegyelmi eljárást indítottak ellene. • A TÖRTÉNET VÉGE • Az 1982. november 14-i levelezési összeállításban a tordai Nagy Katalin természnapi kalandját írja meg, amikor is egy zöldségeladó hamisan mért a vásárlóiknak. A Tetten érték c. levél azzal zárult, hogy az üzlet felelősit rajtacsípték; később, a kolozsvárnapocai milícia megírta nekünk a történet végét is, miszerint Protopopescu Mihailt megbüntették, visszaminősítették és más munkára helyezték. • MI VAN A BÁNYÁBAN? • A tavalyi, december 5-én megjelent Heverő értékek c. levelében a torjai Kovács R. István a községi hulladékbegyűjtés furcsaságait pécézte ki. A torjai néptanács (a választ Lukács László elnök, Tusa Mihály titkár jegyzik) szerint „a cikkíró túloz és nem tárgyilagos. Az a bizonyos felhagyott homokbánya szeméttároló telep, ahova azonban semmi esetre sem hordanak milliókat érő újrafelhasználható anyagokat. A községiben még 4 ilyen kijelölt telep van, ahonnan a kevés, lakosság eldobálta anyagokat egészségtelen lenne kiválogattatni a gyermekekkel.” • MOST MÁR HAZAVISZIK • A gyergyószentmiklósi gázpalackok töltésének és elosztásának módja Leltárunk megalapításától kezdve makacsul visszatérő téma, akár az őszi-tavaszi nátha. Legutoljára tavaly áprilisban kaptunk jelzést a tarthatatlan helyzetről, mire a városi néptanács lelkesen bizonygatta, hogy nincs mit tennie, elosztási gyakorlatán nem hajlandó változtatni. A Hargita megyei néptanács végrehajtó bizottsága az elmúlt hetekben közölte velünk (a választ jegyzi Pataki Imre első üléinak, Varró Domokos titkár) hogy 1982. október elsejétől új elosztási rendszer dívik Gyengyószentmiklóson, s naponta kétszer, kérésre, hazaszállítják a töltött palackot, de csak az ujjhoz a tömbházlakásokhoz, melyek nem rendelkeznek kéménnyel. Erről, arról • Varró Domokos, Marosvásárhely, újévi kívánságait köszönettel nyugtáztuk, ízelítőül néhányat ideírunk („Növekedjék a disznótartók száma. — Csökkenjenek a válások. — A halászoknak soksok halat, néha nagyokat is. — Minél többen szokjanak le a dohányzásról. — A kereskedőknek kevesebb szabad időt... munkaidőben sttb.“) • Darabont József, Vajdaszentivány, a hosszúra nyúlt téli szünidőre szolgáltat néhány nagyon hasznos tanácsot szülőtársainak (nem árt ilyenkor is munkára, tanulásra fogni a gyermeket, hogy ne essen ki a ritmusból, s „nem rossz, ha mi is tanulunk mellettük, ha épp vakáció is van, egy ilyen szórakozás sokkal hatásosabb, mint más haszontalan időtöltés, pl. egy borozás.“) — Kár, hogy a szünidőnek azóta befellegzett, de talán jövőre meg lehet próbálni. • Gyenge Sámuel, Simeria: szóvá teszi, hogy levelének december 14-i leltárunkban való hozzávetőleges ismertetése helyett válaszoltunk volna jogi természetű kérdésére. Jogász munkatársunk most épült föl hosszas betegségéből, de nem kontászkodhattunk bele az ő munkájába. • Tulajos Adalbert, Nagyszentmiklós nyugdíjaztatása után gyermekét elfelejtették nyilvántartásba venni, s több mint egy éven át nem kapta utána a segélyt; azt i kérdi, nem jogosult-e rá visszamenőleg? — A kérdés szakember válaszát igényli. • Orosz Otília, Érmihályfalva, egy barátnőjét szeretné felvilágosítani, miként végezhetne művészeti főiskolát. • Az elkövetkező hetekben jelennek majd meg a felvételi vizsgákkal kapcsolatos brosúrák, bennük a részletes útbaigazítással. Sajnos, a fényképészet nem szerepel a művészeti szakágak között. • Koncz János, Alberti: hajnalban munkába igyekvő családapát ütöttek le az utcán ismeretlen huligánok; hármat közülük elfogtak, elismerték tettüket, de szeretnék tudni, mi lett velük. A megyei hatóságok tájékoztatóját kérjük. • Jámbor József, Csanád, az Előre naptár legújabb kiadását dicséri, s kéri, adjuk át üdvözletünket a Falvak Dolgozó Népének is, mert „minden betűjét elolvasom.“ — Ezennel átadtuk. • Szász Gáspár Erzsébet, Ditró: önellátási panasszal fordult hozzánk korábban, s most beszámol közbelépésünk eredményéről. — örvendünk a közös sikernek, de annak még inkább örvendtünk volna, ha az illetékesek válaszát idézhetnénk; reméljük, nem késik sokáig. • Ditrói névtelen: azon töpreng, hogyan taníthatják a gyerekeket azok a fiatalok, akik érettségi után többszöri próbálkozás után sem jutottak be az egyetemre. Nehezebben, mint a szaktanárok, de még mindig jobban, mintha senki sem tanítana. • Borbáth Sándor, Kézdivásárhely: „Szeretnék felvételizni állattenyésztési főiskolára, de a Cresterea animalelor c. líceumi tankönyvet (Editura Ceres, 1982) még nem sikerült beszereznem.“ — írjon levelezőlapot az alábbi címre: Centrul de Librarii, Judetul Harschita, Cartea prin posta, 4100 Miercurea Ciuc, Str. Dózsa György nr. 2. Felkérjük olvasóinkat, ezután is forduljanak bátran lapunkhoz tudósítással, pozitív tapasztalattal, ügyes-bajos gondokkal, javaslattal, panasszal, kritikai és egyéb észrevételükkel. Erőnkhöz mérten igyekszünk minden esetben eljárni és leveleiket érdemben hasznosítani. Cseke Gábor ÚJ ÉVHARMAD - ÚJ FELADATOKKAL Á ltalában minden évharmadkezdés újabb feladatokat ró valamennyi pedagógusközösségre. Még hangsúlyozottabban érvényes ez most, amikor a hagyománytól eltérően kissé megnyúlt a téli vakáció. Nem véletlen tehát, ha a tanintézetek az elmúlt napokban körültekintően mérlegelték a jelenlegi tanév eddigi eredményeit, tanulságait és a második évharmadi teendőket. Erről a többre-jobbra törekvésről és igényességről győződhettünk meg a sepsiszentgyörgyi 1-es számú általános iskolában tett látogatásunk idején is. Éppen érkezésünkkor fejeződött be az a tanácskozás, amely az első évharmadi eredmények értékelését és az ezutáni feladatok számbavételét tűzte célul. Jó alkalom volt tehát a röpke látogatás arra, hogy Izsák Ágnes tanárnővel, az iskola igazgatójával elbeszélgessünk a legfontosabb törekvésekről, a legidőszerűbb teendőkről. Beszélgetésünk idején sok mindenről szó esett, s kezdjük talán azzal, hogy a második évharmad sajátos feladatok elé állítja a pedagógusokat, hiszen egyrészt az őszi mezőgazdasági gyakorlat a tananyag sűrítését és újratervszerűsítését követelte meg, másrészt a mintegy öthetes téli vakáció szintén egyfajta kiesést jelent. Érthető tehát, hogy e tanintézet vezetősége is, tanítói és tanárai a tanulók visszaérkezése után elsőrendű kötelességüknek tekintik az előző évharmadi tananyag tartósságának felmérését mind mennyiségi, mind pedig minőségi szempontból. Pontosabban annak mérlegelését, hogy a sűrített évharmad és a hosszabbra nyúlt szünidő következtében hogyan is állnak a tanulók a tananyag ismeretével, mit kell bepótolni, s mire kell nagyobb súlyt helyezni a tanórákon és megsegítőkön. Természetesen ilyen irányú intézkedések már a vakáció időszakában is történtek. A tanerők rendszeresen tartottak konzultációkat, különösen az alaptantárgyakból. S az iskola dicséretére legyen mondva, még a pihenőszabadságon levő pedagógusok sem mulasztották el ezt a kötelezettségüket. Úgyszintén az oktató-nevelő tevékenység folytonosságát biztosították a szünidőben szervezett kirándulások, üzemlátogatások, gazdag és tartalmas nevelőjellegű, valamint kulturális-művelődési rendezvények. A második évharmadban fokozzák a tapasztalatcseréket nemcsak külön-külön az I—IV. és az V—VIII. osztályokban, hanem a két tagozaton tanító pedagógusok között is, azzal a céllal, hogy zökkenőmentesebbé tegyék a tanulók számára az egyik tagozatról a másikra történő átváltást. Ez mindenképpen ígéretes törekvés, hiszen az a tény, hogy a gimnáziumi tanárok a módszertani napokon szinte valamennyi harmadik és negyedik osztályban órákat tartanak, hozzájárul ahhoz, hogy jobban, alaposabban megismerjék ezeket a gyermekeket, képességeiket, s ugyanakkor a tanulók is megbarátkozzanak jövőbeli tanáraikkal és munkamódszereikkel. E kapcsolat elmélyítéséhez járul hozzá tulajdonképpen az a kezdeményezés is, hogy a negyedik osztályokban végzett ismeretfelmérő dolgozatokat szintén a felső tagozaton tanító szaktanárok javítják ki. A továbbiakban úgyszintén gondot fordítanak arra, hogy a módszertani közösségek általánosítsák a legjobb eredményeket felmutató tanerők tapasztalatait. A második évharmadi törekvések között szerepel az iskola és a szülők közötti kapcsolat további elmélyülése is. Noha elég nagy az érdeklődés a szülők részéről, mégis akad bőven tennivaló. Bebizonyosodott többek között, hogy a tananyag mennyiségi ellenőrzésénél sokkal hathatósabb segítséget nyújthatnak a szülők főként az I—IV. osztályos tanulók esetében. Íme mindössze néhány évharmad-kezdeti gond, mely azt bizonyítja, hogy törekvésekben a sepsiszentgyörgyi 1-es számú általános iskolánál sincs hiány. S hogy ezek valóra is válnak, arra biztosíték az itt tanító pedagógusok rátermettsége, szakmai felkészültsége, az az elhatározásuk, hogy a most kezdődő évharmadnak újabb lépést kell jelentenie az oktató-nevelő munka minőségi javításában. Mátyás Árpád ELŐRE