Előre, 1983. február (37. évfolyam, 10942-10965. szám)
1983-02-17 / 10956. szám
4. Február 17., csütörtök I. évnegyed II. hónap Az évből eltelt: 48 nap Hátra van még: 317 nap Napkelte: 7.13 Napnyugta: 17.47 Holdkelte: 9.31 Holdnyugta: 23.18 FAGY Balul Gheorghe, a Meteorológiai és Hidrológiai Intézet szolgálatos munkatársa jelenti: Hideg idő, esti és reggeli fagyokkal az ország legnagyobb részén. Változó felhőzet, hangsúlyozottabb felhősödés az ország déli és keleti részein gyenge havazással. A többi vidéken csak szórványos havazás. Gyenge, mérsékelt, helyenként megélénkülő szél Moldovában és Dobrudzsában 50 kilométer óránkénti sebességig. Legalacsonyabb hőmérséklet mínusz 15 és mínusz 5 fok között, helyenként mínusz 20 fokig is süllyedhet a hőmérő higanyszála, legmagasabb mínusz 8 és mínusz 2 fok között. TÉVÉ CSÜTÖRTÖK, I. műsor: 11.00 Telex; 11.05 A falu iskolája — iskola a falunak; 11.30 Hangszeres népzene; 11.50 Riport a bányászokról; 12.05 Folytatásos film; 16.00 Telex; 16.05 Az ötéves terv szakmái; 16.30 Ifjúsági stúdió; 17.50 Ezeregy este; 20.00 Híradó; 20.30 Gazdasági aktualitások; 20.45 Népdalok; 21.00 A szocializmus , a társadalmi méltányosság, az emberi munka és méltóság társadalma; 21.15 Folytatásos tévészínház; 22.00 Híradó; II. műsor: 20.00 Híradó; 20.30 A Rádiótelevízió szimfonikus zenekarának hangversenye; 22.00 Híradó. PÉNTEK, I. műsor: 15.00 Telex; 15.05 Konzultáció a XIII. osztályosok számára; 15.30 Német nyelvű adás; 17.25 Lottó-sorsolás; 17.35 Autósok műsora; 17.50 Ezeregy este; 20.00 Híradó; 20.20 Nemzetközi kilátó; 20.40 Román játékfilm; 22.00 Híradó; II. műsor: 15.00 Telex; 15.05 A Iasi-i Doina Moldovei folklóregyüttes műsora; 15.35 A tudomány élő fáklyája; 16.00 Varietéműsor; 16.30 Gazdasági élet; 17.00 Stadion: 20.00 Híradó; 20.20 A George Enescu filharmónia hangversenye; 21.45 A IX. évtized nemzedéke; 22.00 Híradó Hány óra? Lakásomhoz közel, a sarkon, igen forgalmas útkereszteződés, több villamos- és autóbuszmegálló embersűrűs hullámzása fölött egy elektromos óra jelezte hosszú éveken át a munkába sietők, a munkából jövök, a fel-, le- vagy átszállók, a gyalogosok és autósok számára a városi létben, és egyáltalán a modern létvitelben oly fontossá vált pontos időt. Vagy fél éve el kezdett sietni, majd késni, végül megállt. Aki rápillantott, az óra csak egyet tudott mondani: fél kilenc. Megjavították, de valami baja csak maradt, mert ismét késett vagy sietett. Azután egyszerűen viaszkos vászon csuklyát borítottak rá. Úgy állott mint egy lepelbe borított szobor: az időé. De nem hull le róla a lepel. Lehet, hogy jár, de mi nem tudunk róla. Lehet, hogy áll, késik, siet, mindegy, semmi közünk hozzá, eltakarták lapját és mutatóit. Talán az illetékes karbantartó vállalat emberei éjnek évadján odalopódzkodnak, leveszik róla a csuklyát és nagy titokban megnézik, hány óra... Szász János ■ Hazai hangversenykörútra érkezett az NDK-beli Phonolog-együttes, melyet az aradiak (II. hó. 17-én), a nagyváradiak (II. hó. 18-án), a nagybányaiak (II. hó. 19-én), a kolozsvár-napocaiak (II. hó. 20-én), a marosvásárhelyiek (II. hó. 21-én), a brassóiak (II. hó. 22-én), a bukarestiek (II. hó. 26-án) és más városbeliek hallgathatják majd meg. Keller Emese Lelkifröccs — Nekem ne vágj ilyen képeket! CSÜTÖRTÖKI KRÓNIKA Útviszonyok, járművezetés Országszerte havazott. Sokhelyt további csapadékra lehet számítani. Az országutak, a helységek utcái síkosak. A gépjárművezetőknek kötelezően igazodniuk kell a megváltozott útviszonyokhoz. A Milícia Főfelügyelőségének szakigazgatósága arról tájékoztat, hogy az elővigyázatosság elmulasztásából kifolyólag — hirtelen fékezés vagy gyorsítás, a követési távolság be nem tartása, túlzott sebesség, gyes irányváltoztatás — számos ütközés, koccanás történt. A zavartalan forgalom és közlekedésbiztonság érdekében cseréljük ki a megkopott futózású gumiabroncsokat, ne induljunk útra hólánc éslapát, kifogástalanul működő fűtő- és páramentesítő berendezés nélkül. S hajtsunk feltétlenül lassabban. A hó belepte az átjelzéseket, a zebrákat. Útkereszteződéseknél, gyalogátkelőhelyeknél, s mindenütt, ahol nagyobb a gyalogforgalom, lassítsunk, vezessünk körültekintően. Leállásnál, parkolásnál vigyázzunk arra, hogy a kocsi ne akadályozza az úttisztító gépek működését. Módszertani kiadványok A Pedagógiai és Tankönyvkiadó számos módszertani munkát jelentetett meg az utóbbi időben a pedagógusok számára. Néhány nappal ezelőtt került piacra a Recomandari metodice pentru organizarea procesului de invatemint si aplicarea programelor scolare in conditiile activitatii simultane című munka, mely hasznos tanácsokat tartalmaz az osztatlan iskolákban működő tanítók számára. Ugyancsak az oktatás korszerűsítését célozzák a közelmúltban kiadott más módszertani könyvek — Metodica prederii textului literar in liceu, Probleme de fizica pentru gimnaziu, valamint a kémia-, földrajz- és biológiatanítás, módszertanai. A kiadó egy-egy átfogó énekgyűjteményt adott ki az óvodások, valamint az I. Vili. osztályos tanulóknak. Turnézó művészegyütteseink A kulturális-művészeti cseremegállapodások keretében 1983. elején számos hazai művészegyüttesünk turnézik külföldön. A bukaresti George Enescu filharmónia Mihell Brodiceanu, Mircea Cristescu és Paul Popescu karmesterek vezényletével Németország SZK, Franciaország és Luxemburg több városában hangversenyezett. A konstancai szimfonikus zenekar Pouil Staicu vezényletével és a számos nemzetközi versenyen díjazott Marin Cazacu csellós közreműködésével Spanyolországban vendégszerepel. A fővárosi Ciprian Porumbescu Konzervatórium világhírű Madrigal-kórusa e hónap közepén a berlini jelenkori zene biennáléján lép fel. ■ Bacáu municípiumban átadták az új vasútállomás impozáns épületegyüttesét. Hatszáz négyzetméteres előcsarnokában 8 jegypénztár, kézipoggyász-megőrző, postahivatal, virágokat, hűsítőket és újságokat árusító egység, könyvesbolt stb. kapott helyet. Mellette kényelmes várótermek, vendéglő működik. Az állomás előcsarnokából aluljáró vezet a fedett peronokhoz. APRÓHIRDETÉS Fájó szívvel emlékezünk életünk legszomorúbb napjára, február 17-re, amikor két éve, hogy életének 38- ik évében, a kegyetlen halál elrabolta családja köréből a gyermekéért élni akaró édesanyát, gyermeket, feleséget, testvért, sógornőt, a torjai TUSA JÓZSEFNÉT, született Kovács Irént. Áldott legyen rövid munkás életének emléke. Akik ismerték és szerették, gondoljanak rá kegyelettel. SZÜLEI: (140) KÖNYVEK A TEKINTET REALIZMUSA Kolléga könyvét jóleső érzés kézbe venni, hát még ha úgy olvastatja magát, mint az az útinapló*, mely nemrég jelent meg a Sport és Turisztikai Könyvkiadó gondozásában! E műfajt amúgy is sokan kedvelik, mert igen alkalmas arra, hogy a minél többet tudni akaró mai olvasó ismereteit gazdagítsa. De a szóban forgó kötet azért is vonzó olvasmány, mert a bemutatásra kerülő tényeken, jelenségeken túl az ismertetés módja is igen érdekes. Florea Ceausescu gyakorlott publicista, gazdag újságírói tevékenység áll mögötte. Jó ideje járja az országot, alaposan ismeri a tájainkon élő embereket, a hazai fejlődés minden vetületét. S e tapasztalat birtokában biztos kézzel válogatja ki azt is, ami leginkább figyelemre méltó a külföldi barangolásai alkalmával észleltek közül.. Ama vérbeli utazók közé tartozik, akik jó érzékkel mindig a jellegzetest szűrik ki abból,, ami szemük elé tárul és láttatni tudják azt, amit érdemes. S ezzel lényegében az olvasónak hagyják meg a felfedezés örömét. Riporter lévén, szerzőnket mindenekelőtt az ember érdekli, a társadalmi jelenségekre figyel. Bárhova látogasson — Kazahsztánba vagy Spanyolországba, Csehszlovákiába vagy Kínába, Svájcba vagy Mexikóba stb. — a helyi szokásokat, a társadalmi ») FLOREA CEAUSESCU: Drumefind prin lume. Editura Sport-Turism, Bucuresti, 1982. berendezkedésből adódó jellegzetességeket kutatja, s mindezt tágabb történelmikulturális összefüggésében mutatja be. Egyaránt vonzza jelen és a múlt. Itthon a metró építőtelepére látogat el, majd a falvaink életében végbement átalakulásokról szól, s mindvégig az emberi munka iránti mélységes tisztelet csendül ki szavaiból. És ugyancsak ez az a mérce, amellyel más népek megvalósításait, eredményeit is méri. Jó ötlet volt egy kötetbe foglalni, egyszerre bemutatni a hazai és külföldi tapasztalatokat. A módszer akkor mutatkozik különösen eredményesnek, amikor a szerző összeveti a támában-keltében látottakat az itthon észlelhető jelenségekkel, szokásokkal. Bármilyen messzire is elvetődjék a nagyvilágban — az olvasó érzi soraiból — mindig itthon van. Mindenütt keres —és talál — valamit, ami hazájéra, népére emlékezteti, Kínában például a li nemzetiségű parasztleány blúza és szoknyája a Gori vidéki népviseletet idézi, az NDK-ban pedig, Weimar közelében a volt koncentrációs tábor helyén sétálgatva eszébe jut, hogy a fasizmus áldozatainak emlékművéhez több országból vittek földet, így hazánkból is, a moftanai börtön udvaráról. Florea Ceausescu egyszerű útleírást akar nyújtani az olvasónak, ezért elsősorban a közvetlen látnivalót veti papírra. A történelmi viszszapillantás is ehhez fűződik, a szerzőnek ugyanis az a szándéka, hogy az olvasóra bízza az erkölcsi-érzelmi következtetések levonását. Mindvégig világosan érzékelhető, hogy a kommunista újságíró szemszögéből tekint szét a világban, értékítéletét világnézeti beállítottsága határozza meg. Ám a látottakból adódó tanulságokat inkább csak sejteti, finoman érzékelteti, ő maga a háttérbe húzódik. Valószerűen, hűen tükröz, de még a legdrámaibb társadalmi jelenségeket is úgy mutatja be, hogy szinte eltitkolja saját érzelmi viszonyulását. Ez nem jelenti azt, hogy csupán ,,lefényképezi“ a valóságot, mert segít helyesen értékelni a társadalmi összefüggéseket. Megtalálja a legmegfelelőbb eszözöket, hogy tanítson és ne kioktasson. Egy percre sem feledkezik meg arról, hogy az ismertetéssel egyidejűleg az olvasó neveléséhez is hozzá kell járulnia. Tehát az olvasót állásfoglalásra kell késztetnie. Tudja, hogy bárhol is legyen, az ember feladata: kiigazítani azt, ami nem helyénvaló, s ha ezt nem teheti, akkor legalább a jobbítás szándékát várhatjuk el tőle. Ennek az erkölcsi felelősségnek a jegyében született valamennyi írás. Elismeréssel szól a társadalmi igazságosság szellemében fogant viszonyokról és elítéli az egyenlőtlenséget, a kizsákmányolást — s mindazt, ami az ember számára adódik ebből. Az érdekes mondanivaló világos, könnyed stílussal társul. Florea Ceausescu egyszeű, keresetlen szavakat használ s ha kell, tréfál, ha kell, ironikus, vagy csak diszkréten elmosolyodik a látottakon, s a feszült helyzetek ecsetelését is mesterien érti. Bár számos bizonyíték van arra, hogy fogékony a természet szépsége iránt, tájleírás csak kevésszer fordul elő a kötetben. Mindvégig nyomon követhető az író következetessége, mellyel a társadalmi problematikára összpontosít. A tágabb s a szőkébb környezet esztétikája csupán annyiban , érdekli, amennyiben ez összefügg az emberek létével, amennyiben életteret biztosít nekik. A tekintet realizmusa és a kifejezésmód egyszerűsége a műfaj egyik legjelesebb hazai képviselőjét, Dinicu Golescut juttatja eszünkbe. Útleírásai még ma, azaz több mint másfél század múltán sem veszítettek varázsukból, frisseségükből, mert ő is, akárcsak szerzőnk, arra törekedett, hogy hamisítatlanul ábrázolja azt, amit külföldi útjain tapasztalt. Az ő figyelme is elsősorban a társadalmi jelenségekre irányult és messze földön sem feledkezett meg hazájáról. Neki is kiváló érzéke volt kiszűrni azt, ami sajátos, leginkább jellemző egy ország vagy vidék népére, s láttatni az olvasóval mindazt, amit az utazónak volt alkalma szemügyre venni.Bár mind végig érezzük a szerző jelenlétét — hisz egyénisége rányomja bélyegét az ábrázolás módjára —, mégis mintha magunk tekintenénk szét ott, ahova elkalauzol bennünket. Ennek oka igen kézenfekvő: rengeteg információ birtokába jutunk: a kötet olvastatja magát. Úgy véljük, hogy ezzel a világjáró riporter elérte célját, hogy másokkal is megossza tapasztalatait és azt az örömét, amelyet az ilyenszerű élmények jelentenek az ember számára. D. Bartha Margit A LEGSZEBB ASSZONY Mindannyian ismerjük Ady gyönyörű versét, de talán nem mindig gondolkodunk el fölötte: „Sötét haja szikrákat szórt, / Dió-szeme lángban égett, / Csípője b ringott, a büszke / Kreol-arca a vakított. / Szeme, vágya, eper-ajka, / Szíve, csókja mindig könnyes. /Ilyen volt a legszebb asszony, / Az én fiatal anyám," Mermvire".Art modern ez az érzés, milyen újszerűen rajzolja meg a zseniális poéta édesanyja ifjúkori megjelenését. Mennyire ,adys“ ez a vers, ott vibrál benne a kor szelleme, amely a nőt, az édesanyát nem csupán mint a család lelkét, jótevőjét vette számba, hanem az általánossá-általánosnak elképzelt-kívánt szabadságeszmék vonzkörében juttatta szerephez. Ady, a haladás költője nem is írhatott másként erről a „témáról“. Idézőjelbe iktattam a szót. Idézőjelbe, mert édesanyánk, életünk forrása sokkal több írói témánál. Édesanyáról írni annyit jelent, mint önmagunk életének legszebb pillanatát megörökíteni, annyit jelent, mint egyéniségünk legszebb vonásait földeríteni, elmondani legsajátosabb vallomásunkat a létről, a gyermekkorról, az oly sok viszontagsággal, töréssel .) Az anyám és én. Versek, novellák, regényrészletek az anyáról. A kötetet összeállította, az előszót és a jegyzeteket írta Csire Gabriella. Ion Creanga Könyvkiadó, Bukarest, 1982. bántó életútunk gyönyörű szakaszáról, és egyben a nehézséggel szembeszálló, édesanyánktól örökölt erőnkről szólani. Ezek valóban fennkölt érzések, gondolatok, amelyek himnikus, dicsőítő hangnemet kérnek. Ha fellapozzuk ezt a tartalmában oly változatos — noha éppen tartalma tekintetében meglehetősen egyenetlen értékű — könyvet,*) örökre érvényes pillanatok ragadnak magukkal a költészet varázsában. Sok remekmű foglalata ez a kötet, költeményeké és prózai alkotásoké. A névsorolvasást mellőzöm, biztos vagyok abban, hogy sokan lesznek, akik érdeklődéssel veszik kezükbe ezt a gyűjteményt, és a klasszikus, sokszor az iskolában hallott-tanult alkotásokban örömüket lelik. Csire Gabriella érdeme —■ és a kiadó vállalkozó kedvének bizonysága —, hogy most itt kapjuk, egyetlen kötetben azt, amit az Édesanyáról nagyjaink versben, prózában énekeltek meg. Hangulatok elevenednek meg, eszünkbe jutnak a pillanatok, amikor éppen Édesanyánk hallgatott ki bennünket, kezdő szavalókat. Édesanyánk magyarázta el nekünk az írói teremtő munka lényegét, vezetett el a művészet elsődleges, tehát bensőséges titkainak a fölismeréséhez. Édesanyánk, aki volt, aki van, aki örök. Róla, neki szólnak a visszaemlékezők, hozzá fordulnak a felnőtt férfiak, az asszonyok, írók, írónők, akik az Édesanyára emlékezve ismét a gyermekkor derűjét, boldogságát érzik, alkotók, akik a társadalmi elkötelezettség hűségében a családhoz tartozás melegével fűtőznek. Az anyám és én — értékes, hasznos könyv,megható, érzelemgazdagító, látkörünket is szélesítő olvasmányokkal. Egy újabb kiadás reményében szeretném az összeállító — és egyben a szerkesztőség — figyelmét fölhívni néhány hiányosságra és hibára. Nem tudnám megmondani, miként oldható meg az a kérdés, hogy a kötetbe rangban megközelítően egyforma írások kerüljenek. Nyilván nem minden remekmű, ami e témakörben megszületett, nyilván ízlés dolga, kinek mi tetszik jobban, kit mi ragad meg huzamosabban. Ezzel azt szeretném érzékeltetni, hogy az összeállítónak joga jót és nagyon jót válogatni, jó és nagyon jó között dönteni, mi kerül be és minek nincsen helye a könyvben. Azonban az már ellentmondásos, hogy a Pósa Lajos zöngeménye — amely inkább az így írtok ti !-be kívánkoznék — Ady Endre verses társaságába került (a 314. illetve a 315. lapon). A 272. oldalon Czóbel Minka jelentéktelen verse — előtte Petőfi Sándor jövendölését kapjuk — nem a legszerencsésebb választás. Az előszó tanulságos, talán túlságosan is elkalandozó, azonban az áttörés más buktattóit ügyesen elkerüli. Alapos, hozzáértő dolgozat, világosan megfogalmazott, tetszetős stílusban. Viszont az írói életrajzok néhány bosszantó elírást tartalmaznak. Mindannyian tisztában vagyunk azzal, hogy az ilyen összeállítói feladat a leghálátlanabbak közé tartozik. Hiszen a soksok helyes adat, megállapítás felett el szokott siklani a tekintetünk, a hibákat pedig felrójuk. Igen, a könyv végén közölt oldalak általában helyesen világosítanak fel a kötet szerzőinek életéről és művéről, és nincs okuunk arra, hogy lekicsinyeljük azokat a nehézségeket, amelyeket Csire Gabriella okosan, szakmai avatottsággal elhárított. Éppen ezért hangsúlyozzuk, hogy az apróbb — vagy nagyobb — tévedéseket helyre kellene igazítania majd. Szerintem fogalmazást vétek az 1943-ban mártírhalált halt Salamon Ernőről azt írni, hogy „a munkásosztály harcos költője a két világháború között.” Vagy, hogy Pósa Lajos „az eredeti magyar gyermekirodalom egyik úttörője.“ Ellenben — szerintem — Petőfi Sándorról fölösleges azt állítani, hogy „a világirodalom legkiemelkedőbb forradalmi költője”, mivel az ilyen „rangsorolás“ önkényesnek tűnhetik. Végül: az igazság teljes elferdítése az a mondat, miszerint Sütő András „Nagyenyeden érettségizik, magyar szakos tanári képesítést a kolozsvári egyetemen szerez.“ Egészében Az anyám és én szép, ígéretes és igényes vállalkozás: a családközpontú irodalom oly ritka eseményei között tarthatjuk számon. Márki Zoltán VISELKEDÉSEK AZ ÁLLATVILÁGBAN A jó tudománynépszerűsítő írónak két nélkülözhetetlen erénnyel kell rendelkeznie: alaposan velejéig ismernie tudományát és olvasmányosan megírnia azt amit ebből az ismeretrengetegből ki akar emelni. Ha hiányzik az első feltétel, akkor legjobb esetben könyvízű, távoli és száraz lesz írása, avagy a részletekben felismerhetővé válik tájékozatlansága; ha a második feltétel hiányzik, akkor elszakadva lehetséges olvasóinak tudat-képzeletvilágától, elmerül a fölösleges, összefüggéseiben akadémikus, egészében unalmas részletekben. És valljuk be őszintén, keveseknek adatott meg egyforma szellemi erősségként mindkét képesség. Egyikük, a népszerű, kedvelt Xantus János, akinek harmadik, nem elhanyagolható erőssége hihetetlen „termékenysége“ volt, mindannyiunk sajnálatára nemrég hagyott itt minket egyebek között ezzel a gondunkkal is. Hamar Márton neve méltán áll a jóemlékezetű Xantus Jánosé mellett. Más egyéniség, más előadásmód, de ugyanaz a nehéz feladatvállalás, a biológia nép*) HAMAR MARTON: Viselkedések az állatvilágban, Ion Creanga Könyvkiadó, Bukarest, 1982. szerűsítése minél szélesebb körben. Talán a gyenge termékenységet róhatnék fel neki? Mindenesetre most megjelent könyvével*) törlesztett adósságából. De törlesztett a Ion Creanga Könyvkiadó is, mert rég nem kaptunk tőle ilyen szép ajándékot. Ismerjük be: a mai kisiskolás nemcsak az irodalmasított állatvilágra kíváncsi. Sőt, erre egyre kevésbé. Valahogy elegük volt a ravasz rókából és a szelíd őzikéből, a bölcs bagolyból és a gonosz farkasból. Hát még ha ezek az ókoriaktól máig érvényesített jegyek ráadásul nem is alkalmazhatók a „jelleméről“ mit sem sejtő állatra tudományos nyomatékkal? Nos, de próbáljuk e hosszas, de nem szükségtelen bevezető után ,megmondani azt, miért ujjongunk a Hamar-könyv olvastán. A könyv tematikus egységét (s ezt a szerző is érzi, amiértis mentegetőzik a bevezetőben) nyilván megbontja a két részre tagolás. Az első mintegy kétharmadnyi részben egyes állatfajok életéből villant fel igen izgalmasan s jórészt egyéni élmény alapján 2-3 oldalas részleteket. A második részben ökológiai és etológiai fogalmakat tisztáz, olyanképpen, hogy a tudományágak — amelyek a korszerű makrobiológia legfrissebb hajtásai — egy-egy fejezete keretében, példákkal illusztrálva, közérthetően, könnyen elsajátíthatók. A közérthetőséget, ha életkorban kell megjelölnöm, úgy a 10—12 éves gyermekek szintjétől értem. Ez is lehetett a célja. S mindez úgy, hogy nem tűnik didaktikusnak, fajsúlytalannak a nem szakember felnőtt számára sem. S ha e kettős tagolás ellen kifogásom van, az csak annyi, hogy bele kellett volna olvasztania az elméletet, persze némileg tágabb értelmezést adva a jelenségeknek, az egyes fajok leírásába. Így megtörténhet, hogy a kalandosabb képzeletű, türelmetlen kis olvasók nem figyelnek úgy oda a tudományos jelentőségében még fontosabb második részre. Néhány íráson már túljutott a rohamosan múló idő (A „Nessie“ történetére, A természet egészségügyi őreire, a Delfin-storyra gondolok). Itt már újabb adatok, megfigyelések némileg más megvilágításba helyezik a kérdést. Más írásokban vannak jelentéktelen pontatlanságok, de ezeket e helyen el is hanyagolhatjuk. Hamar Márton e könyvéről szólva nem hagyhatjuk szó nélkül könnyed, választékos nyelvezettel írt fordulatos stílusát. Expedíciós könyvei is ilyenek. Mintha csak asztal mellett mesélne, ökonomikusan úgy válogatva, hogy akinek mond, az is jelenlevőnek érezze magát. Ezt azért állíthatom, mert volt alkalmam hallgatni a szerzőt, az itt leírtait némelyikéről beszélni is. Szép beszédénél csak az emlékezete csodálatosabb, az anogyan elraktározta és értékelte a látottakat — ez viszont már a tudós kötelező erénye! De részeltet is minket, olvasókat a kutató-tudós élményeiből (A törpehörcsög, A földikutya, A tigrisgörény stb.) A könyvet értékesebbé teszi a rég nem látott életes, szakszerű, szép állatrajz, Szilágyi V. Katalin remekelt. Bár a rosszul sikerült fényképeket is rajzokkal helyetesítették volna! Mindenesetre olyan könyvvel rukkolt ki a kiadó (s a szöveg kéthasábos tagolása is fokozza olvasmányosságát), amelynek folytatását hasonló szinten várjuk és elvárjuk. Ezek a könyvek alkalmasak biológiai „háziolvasmánynak“, tanárok fontos óraélénkítő segédkönyvének, a középiskolás biológia megszerettetésére. Biztos vagyok abban, hogy Hamar Márton könyve sikerkönyv lesz s ez talán lendületet ad neki is „kiírnia“ magából azt, amit hosszas tudományos tapasztalata felhalmozott. Puskás Attila ÚJÍTSA MEG RENDSZERESEN AZ ELŐRE ELŐFIZETÉSÉT ELŐRE MOLNÁR ISTVÁN Bardoc, Kovászna megye Az állami mezőgazdaságitermék-alap létrehozásának egyik fő forrását a szerződéskötési és felvásárlási rendszer képezi, amely jelentős tényezője a parasztság részvételének — a szocialista erkölcs és méltányosság elvei alapján — az ország gazdasági fejlesztésében, a város és falu közötti méltányos termékcserében, az összes dolgozók életszínvonala emelésében. A falusi lakosság gazdaságai számára az állam stabil árakon ipari termékeket és változatos szolgáltatásokat biztosít, ami szükségessé teszi, hogy szerződéskötések és felvásárlások révén a falusi lakosság is értékesítse az állati eredetű mezőgazdasági termékfeleslegét. A tejre és a tejtermékekre vonatkozó szerződéskötéseket és felvásárlásokat a szocialista egységek és az egyéni termelők tekintetében a Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Minisztérium eszközli a tejfeldolgozó vállalatok útján. A tej termelői és szerződéses árait az 1982. augusztus 30-i 308. számú törvényerejű rendelettel módosított 395/1981. számú törvényerejű rendelet a következők szerint állapította meg: — A tehéntej (3,5%-os zsírtartalommal) szerződéses ára mezőgazdasági termelőszövetkezeti tagok és más egyéni termelők tekintetében, hektoliterenként, 250 lej a május 1 — október 31 közötti időszakban és 265 lej a november 1 -** április 30 közötti időszakban. — A bivalytej (7%-os zsírtartalommal) hektoliterenként 300 lej a május 1 — október 31 közötti időszakban és 470 lej a november 1 — április 30 közötti időszakban. — A juhtej és a kecsketej (7%-os zsírtartalommal) hektoliterenként 500 lej az évszaktól függetlenül. Az említett termékek esetében az előírtnál nagyobb vagy kisebb zsírtartalomért az árakat megfelelő módon növelik, illetve csökkentik. A szövetkezeti mezőgazdasági egységek, illetve az egyéni termelők számára a tej és a tejföl tekintetében megállapított szerződéses árak maximális felvásárlási árak. A Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Minisztérium differenciált felvásárlási árakat állapíthat meg a maximális ár keretén belül. Azok az egyéni termelők, akik tehén-, bivaly-, juh- és kecsketejet szerződnek és szállítanak le az állami alapnak, az egész leszállított mennyiség után a termelői vagy szerződéses árakon kívül a következő prémiumokban részesülnek: A tehén- és bivalytej esetében: — minden takarmányozott tehén vagy bivalytehén után 500 literig terjedő tejmennyiségért 0,50 lej/l —• az 501—1000 liter tejmenynyiségért 0,80 lej/l — az 1001—1500 liter tej menynyiségért 0,90 lej/l — az 1501—2000 liter tej menynyiségért 1,00 lej/l — a 2000 liter tej mennyiségen felül 1,10 lej/l A juh- és kecsketej esetében az egyéni termelők az állami alap számára leszerződött és leszállított juh- és kecsketejért a következő prémiumot kapják: — a 20 literig terjedő tej menynyiségéért állatonként 0,55 lej/l —, a 20,1—28 I tej mennyiségéért állatonként 0,60 lej/l — 28,1 — 30 I tej mennyiségéért állatonként 0,80 lej/l — a 30 I tej mennyiségen felül 1,00 lej/l. A prémiumokat az év folyamán beadott egész tejmennyiség és tej-egyenértékben számított tejtermékmennyiség után adják, amelyet a termelőegységek keretében működő farmok, illetve komplexumok szintjén számítanak ki 3,5 százalékos zsírtartalom alapján a tehénvagy bivalytej, illetve 7 százalékékos zsírtartalom alapján a juh és kecsketej esetében, és az állami költségvetésből fedezik. Úgyszintén azoknak a mezőgazdasági termelőszövetkezeti tagoknak és a többi egyéni termelőnek, akik szerződés alapján tehén- vagy bivalytejet szállítanak az állami alapnak, fizetség ellenében, kiskereskedelmi áron koncentrált takarmányt adnak, a következők szerint: __ 15 kiló koncentrált takarmányt minden 100 liter tejért a 2000 literig leszállított tejmenynyiségért; __ 16 kiló koncentrált takarmányt minden 100 liter tejért a 2000 literen felül leszállított tejmennyiségért. Azoknak a domb- és hegyvidéki egyéni termelőknek, akik szerződés alapján juh- vagy kecsketejet szállítanak le az állami alapnak, fizetség ellenében, kiskereskedelmi áron 15 kg koncentrált takarmányt juttatnak minden 100 liter leszállított tejmennyiség után. A mezőgazdasági termelőszövetkezeti tagoknak és a többi egyéni termelőnek a juhok közös legeltetése megszervezésében való támogatása, valamint a tej- és túrófeleségek termelésének fokozása és az állami g- lapnak való nagyobb méretű leszállítása érdekében szövetkezeti esztenákat kell létesíteniük. A szövetkezeti esztenákat a tejfeldolgozó vállalatok, a mezőgazdasági termelőszövetkezetek és az illetékes szövetkezetek egységei szervezik. A juhtej s a belőle készült túróféleségek leszerződését és az állami alapnak való átvételét a szövetkezeti esztenáktól a tejfeldolgozó vállalatok biztosítják. A néptanácsi végrehajtó bizottságoknak és buráknak — rendelkezik az említett törvényerejű rendelet — intézkedniük kell, hogy elsődlegesen biztosítsák a szükséges legelőket a leszerződött állatok, valamint azon egyéni termelők állatai számára, akik szerződést kötöttek tej és tejtermékek leszállítására az állami alapnak. AZ OLVASÓ FÓRUMA Válaszolunk olvasóinknak Jogi tanácsadó A tej szerződéskötési feltételei az állam, valamint a mezőgazdasági termelőszövetkezeti tagok és más egyéni termelők viszonylatában Mezőgazdasági termelőszövetkezeti tagságból eredő probléma RESZLER IRÉN Kaplony, Szatmár megye Mindaddig, amíg valamely személy tagja egy mezőgazdasági termelőszövetkezetnek, be kell tartania az alapszabályban foglalt kötelezettségeket. A mezőgazdasági termelőszövetkezet alapszabálya szerint a szövetkezet minden egyes tagjára — többek között — a következő kötelezettségek hárulnak: — minőségi munkát végezni a megállapított munkahelyeken és az előírt optimális időszakokban, ledolgozni a tervfeladatok teljesítéséhez szükséges számú naptári napot és betartani a megállapított munkaprogramot. A mezőgazdasági termelőszövetkezet elnökének, a többi vezető kádernek, a műszaki, gazdasági és adminisztratív személyzetnek, valamint azoknak, akik ipari termelő, építkezési és szolgáltatási tevékenységben dolgoznak, a kampányok csúcsidőszakaiban közvetlenül részt kell venniük a mezőgazdasági munkák végzésében, s ténylegesen hozzájárulni a szövetkezeti tulajdon megszilárdításéhoz, megvédéséhez és fejlesztéséhez, a szövetkezet anyagi és pénzeszközei tékozlásának és a velük való rossz gazdálkodásnak a megelőzéséhez és elhárításához; hozzájárulni a szövetkezeti demokrácia fejlesztéséhez, a kollektív munkaszellem, a fegyelem, a fő és a legalitás megszilárdításához a szövetkezet tevékenységében, a szocialista etika és méltányosság elveinek alkalmazásához. Ezek a kötelezettségek akkor szűnnek meg, amikor az illető személy elveszti mezőgazdasági termelőszövetkezeti tagságát, említett alapszabály szerint mezőgazdasági termelőszövetkezeti tagság kilépés vagy távolítás útján szűnik meg. _ kitűnik az alapszabály 15. szakasza 1. bekezdésének rendelkezéseiből, amelynek szövege a következő: „A mezőgazdaság termelőszövetkezetből kilépett vagy eltávolított személy pénzben megkapja a szövetkezetbe behozott javak társulási részének ellenértékét. A közgyűlés, szövetkezet lehetőségeihez mérten minden egyes esetben külön-külön megállapítja az időtartamot és az évi részleteket, amelyekkel a kifizetés történik. A szövetkezetben a folyó év során végzett munkáért járó javadalmazást az év végén fizetik ki." Az ön személyes problémáját is csak az ismertetett törvényes rendelkezések keretében oldhatja meg, hisz tudnivaló, hogy a mezőgazdasági termelőszövetkezet alapszabályát a 346/1977. számú államtanács törvényerejű rendelettel hagyták jóvá. Szepessy Tibor mász