Előre, 1983. április (37. évfolyam, 10993-11018. szám)
1983-04-01 / 10993. szám
ELŐRE - 1983. április 1 IDÉNYMUNKÁK A MEZŐGAZDASÁGBAN SZAKSZERŰ VEGYSZEREZÉSSEL GONDOS VETÉSÁPOLÁST Most egy hónapja egész oldalon vizsgáltuk, taglaltuk lapunkban azt a kérdést, hogy miért stagnál pár év óta Temes megyében a gabonatermelés, miért értek el tavaly a lehetőségeknél és elvárásoknál jóval kisebb hozamokat. Különösen a búzával „szerepeltek le“ a bánáti termelőszövetkezetek és állami mezőgazdasági vállalatok, hisz múlt nyáron átlagosan csupán 2367 kilót arattak egy-egy hektárról. Sok oka volt a szerény hozamnak — az mtsz-ek például hektáronként 12 és fél mázsával termesztettek kevesebbet az előirányzott mennyiségnél —, megannyi agrotechnikai rendellenesség vámolta meg a termést. Egyebek között az is, hogy kiterjedt területeken vegyszerezés nélkül maradtak a kalászcsgabonák, egyes helyeken pedig rosszul, szakszerűtlenül, nem megfelelő időben szórták ki a gyomírtószert a búzára és árpára. Mi tagadás, a zsebelyi agráripari tanács körzetében is nagy árat fizettek azért, mert elhanyagolták, illetve roszszul végezték el tavaly tavaszszal a kalászosok vegyszerezését. Kisebb-nagyobb mértékben már az is megvámolta az itteni gazdaságokban a termést, hogy későn fogtak hozzá a gyomirtó kiszórásához. És tetézte a veszteséget az, hogy több, mint 4000 hektáron el sem végezték e fontos vetésápolási munkát! Nem csoda tehát, hogy elgyomosodott a búza, s ennek következtében nehezen és jelentős szemveszteséggel gyűjthették azt be. A vegyszerezés elmulasztásának tulajdonítható nem kis mértékben az, hogy egyikmásik táblán még ezer kiló búzát sem arattak hektáronként. A józseffalvi állami mezőgazdasági vállalatban is a gyenge technológia, a vegyszeres gyomirtás elhanyagolása miatt fizettek nagyon szűkmarkúan tavaly nyáron a búzaföldek, melyekről alig egyharmadát aratták le, csépelték ki a tervezett gabonamennyiségnek. A rosszul előkészített magágy és, késői vetés mellett sokba került a vegyszerezés elmulasztása, a vetésápolás elhanyagolása a sárfalvi, bobdai, hidasligeti, igrisi és néhány más termelőszövetkezetben is. Nem egy példával szemléltethetjük ugyanakkor azt, hogy ott, ahol szakszerű technológiával termesztik a búzát, árpát, s gondosan elvégzik a vetésápolást, ott gazdagon arathatnak. A nyerős mtsz-ben például tavaly 5822 kilós búzahozamot értek el, amit Demeter József elnök annak tulajdonít, hogy a kifogástalan minőségű magágyelőkészítés és vetés, az optimális növénysűrűség biztosítása mellett a vegetációs állapot szerint parcellánként differenciáltan elvégezték a kiegészítő tápdúsítást, s ugyanakkor a gyomirtó szert is megfelelő időben szórták ki, azaz „eltalálták“ a vegyszerezést. Egyébként e fontos vetésápoló munkát kifogástalan minőségben végezték el ezekben a napokban is a nyerősek, hogy tenyérnyi helyen se gyomosodhassanak el az ígéretesen fejlődő kalászosgabonák. Elengedhetetlen követelmény egyébként, hogy vegyszerezéskor minden farm határában ott legyenek a mezőgépészek mellett a szakemberek, s gondosan irányítsák és ellenőrizzék ezt a munkát, amit alacsony hőmérsékletkor például nem lehet, nem szabad végezni. Mert ha történetesen az Icedint ki lehet juttatni a vetésekre 8—10 fok hőmérséklet idején, addig egykét anyag kiszórásához már 14—16 fokos melegre van szükség. Különben nem kevesebb, mint 204 ezer hektáron termesztenek ebben az esztendőben búzát és árpát a megyében, vagyis a szántóföld 36 százalékát kitevő területen. Éppen ezért megkülönböztetett figyelmet kell most a vegyszerezésre fordítani, hogy azt mielőbb elvégezhessék minden gazdaságban. Indokolt igény ez annál inkább, mert — miként a megyei mezőgazdasági vezérigazgatóságon mondották — elegendő vegyszer áll rendelkezésére. A bökkenő csak az, hogy eddig alig 30 ezer ha őszi vetésre szórtak gyomirtószert, ami elég szerény teljesítmény. Márpedig igyekezni kell e munkával két okból kifolyólag is. Mindenekelőtt azért, mert az optimális időn túli — s ez néhány nap múlva lejár — vegyszerezés nem sok eredménnyel jár, mi több, nagyobb késés esetén többet árthat, mint amenyit használ, megvámolhatja tehát a termést. Ugyanakkor arról sem feledkezhetünk meg, hogy a megkésett vegyszerezéskor a vetések is nagyobbak, melyekben aztán a traktorkerekek is több kárt tesznek a taposással, növénytiprással. Köztudomású ugyanis, hogy a gyomirtó kiszórásához kisebb mértékben vehetik csak igénybe a repülőgépeket, s annak nagy részét traktorokkal kell elvégezni. A jogos elvárásoknak, nagyobb követelményeknek megfelelően 3700 kilós búzahozamot kell idén Temes megyében elérni, összesen pedig mintegy 1,7 millió tonna gabonát termeszteni. Egyik fontos feltétele ennek a gondos vetésápolás is, az, hogy mielőbb és kifogástalanul elvégezzék a vegyszerezést az utolsó táblákon is. Deme János TEMES MEGYEI TUDÓSÍTÁS VETŐÁGY-KÉSZÍTÉS ÉS ÜLTETÉS (Folytatás az 1. oldalról) megfelelőbb eszközökkel kell létrehoznunk. Nyilvánvaló, hogy a talajművelés a parcellák talajának, a termőhelynek a tulajdonságától függ, tehát differenciált. A felületen tömörítődött talajokat például 8—10 centiméter mélységig porhanyósítjuk, kultivátorral és nem tárcsával! A laza szövetű talajokon és elegyengetett őszi szántás esetén a burgonyát előkészítő műveletek nélkül is ültethetjük. A leülepedett talajréteggel jellemezhető termőhelyeken erőteljesebben, nagyobb mélységig, 16—18 centiméterig porhanyósítunk, a szántás irányára merőlegesen. Az U—650 típusú erőgéppel vontatott CPGC — 4 jelzésű kultivátor, vagy az A—1800 típusú erőgéppel vontatott CPGC—6,7 jelzésű kombinátor nagyon alkalmas erre a munkára. A burgonya számára legmegfelelőbb vetőanyag tulajdonságai: 16—18 centiméter mély laza talaj, mely göröngyöktől, gyomoktól mentes, optimális nedvességtartalmú, jó hó- és légtározó. Az ilyen tulajdonságú vetőágyat változatos talajműveléssel készíthetjük el. Könnyű és közepesen kötött talajokon a legajánlatosabb az U—650 típusú erőgéppel vontatott CPGC—4 jelzésű kotivátor használata: jól lazít, megfelelően pár hány ősit, kellően egyenget. Ezzel a munkaeszközzel 14—16 centiméter mélységig is dolgozhatunk; ha véső alakú késeket használunk, akkor 16—18 centiméter mély talajréteget is művelhetünk. A munkamélységet a támasztókerekek szabályozásával változtathatjuk. Optimális feltételek között az említett kultivátor 92—96 százalékos hatékonysággal porhanyósít és 97—99 százalékos hatékonysággal irtja a gyomokat! Jó eredménnyel használhatjuk a GCO—3 jelzésű állítható fogú koronát, melyet az U—650 típusú erőgépen kívül L—445 típusú traktorral is vontathatunk, s bár nem a legszerencsésebb megoldás, szükség esetén a GD—3,2 jelzésű tárcsával is dolgozhatunk. Utóbbi munkaeszközt leginkább akkorkénytelen használni a gazdálkodó, ha a szántás rossz minőségű és más eszközzel nem lehet porhanyósítani. Abban az esetben, ha mégiscsak tárcsát használunk a burgonyaterületek talajának művelésére, a gépet jól be kell állítanunk: a vízszintes beállítást a vonórudak szabályozásával, a munkamélységet a tárcsák támadási szögének változtatásával és többletsúly használatával valósíthatjuk meg. Megfelelő fizikai állapotú talajon a tárcsák támadási szögének 12—15 foknak, tömörebb talajokon 15—17 foknak kell lennie. Az említett mezőgépeket használva és az előírt szabályokat betartva, a burgonya számára jó vetőágyat készíthetünk. Ezzel igen nagy mértékben hozzájárulunk a nagy átlagtermések eléréséhez. A magas hozamok megvalósításának azonban egyéb meghatározói is vannak, mint például a jó minőségű vetőgumó ültetésre való célszerű előkészítése. A nagy termések megvalósítása érdekében ajánlatos ültetéskor csak jó biológiai értékű vetőgumót használni. Ezt a magas biológiai értéket azok a gumók hordozzák magukban, amelyek legfeljebb második szaporításúak, egészségesek, nagy csírázási energiájuk van. Köztudott, hogy a burgonyagumók nyugalmi időszaka két szakaszra osztható; az első szakaszt a teljes nyugalmi állapot jellemzi, amikor a gumók az optimális környezetben sem csíráznak; a második szakaszt a csírázási képesség jellemzi, a lappangó csírázás állapota, amikor a csírák kifejlődését alacsony hőmérsékleten meg lehet akadályozni, megfelelő nedvességtartalom és hőmérséklet biztosításával elő lehet segíteni. A nyugalmi időszak tartama fajtajelleg, de az ültetés ideje, az éghajlati tényezők, a tenyészidőben ért hatások is befolyásolják. Abban az esetben, ha a vetőgumók a tárolókban kicsíráznak, ültetés után sokkal nehezebben képeznek vegetatív hajtásokat, s ily módon a kései ültetés és a kedvezőtlen tárolás az állománysűrűség csökkenéséhez vezet. A burgonyaültetés gépesítése még inkább szükségszerűvé tette a vetőgumó válogatását és osztályozását, azokat az előkészítő munkákat, amelyeket tulajdonképpen kézi ültetéskor se nélkülözhetünk. Mindenképpen arra kell törekednünk, hogy hektáronként 250—300 ezer főhajtást, illetve 50—65 ezer fészket biztosítsunk, s ennek eredményeként a 40 tonna átlagtermést is elérjük. E hozamnak a megvalósítása kiemelt feladat, ezért a talajműveléskor, trágyázáskor, az ültetés előkészítésekor és a gumók talajba juttatásakor olyképpen kell dolgoznunk, hogy a magas hozamok anyagi és biológiai alapját létrehozzuk. A vetőgumó tavaszi válogatásakor minden olyan burgonyát kiselejtezünk, amely betegségekkel fertőzött, mechanikai eszközök által károsított és biológiai leromlást vagy vírustámadást jelző csírákkal rendelkezik. Ha géppel ültetünk, válogatáskor osztályozunk, külön csoportba tesszük a 30—45 milliméter átmérőjű és a 45—60 milliméter átmérőjű gumókat. Ez az osztályozás egyenletes nagyságúvá teszi az ültetőanyagot, megkönnyíti az ültetést, fokozza a gépkihasználást, az ültetés jó minőségét. Öntözés nélküli termesztésben a legmegfelelőbb fészekszám hektáronként 50—55 ezer, öntözéses gazdálkodásban 55—65 ezer. Tekintettel arra, hogy a burgonya osztályozásakor gyakran használják a gazdaságokban a KSP—15 jelzésű gépet, néhány sorban jellemezzük működtetését. Beállításakor az osztályozó nyílások alakmásokkal való szabályozását kell előtérbe helyezni, működésekor pedig a nyílások rendszeres tisztogatására, a szállítószalagokon való ütemes válogatásra érdemes ügyelni. Munkaütemet fokozó, ha a szállítószalagok zsáktöltő szerkezettel vannak ellátva, s ha a tele zsákokat gépek segítségével emelik az utánfutókra. A KSP—15 jelzésű gép technológiai folyamatban dolgozhat az ISIC—30 jelzésű osztályozógéppel, s ily módon még gazdaságosabb lesz a gépcsoport üzemeltetése. Az így osztályozott és válogatott vetőgumót már vihetjük is a mezőre, hiszen a megfelelő tulajdonságú vetőágyba, megfelelő talajmélységbe juttatva, a tenyészidő folyamán a növényeket kellőképpen gondozva, nem kételkedhetünk a magas hozamokban! 3. A szocialista demokráciánk fejlődésének állandó tanúságaként a dolgozó tömegek és a pártvezetőség, a helyi párt- és állami szervek, a tömeg- és társadalmi szervezetek vezetősége közötti állandó dialógus levelek és kihallgatások formájában 1982 folyamán is különlegesen fontos tényező volt a párt tömegkapcsolatainak erősítésében és fejlesztésében gazdasági-társadalmi életünk fontos problémái és a honpolgárok személyi problémái megoldásáért, egyre hatékonyabb módozata annak, hogy a dolgozók részt vegyenek különböző tevékenységi területek tökéletesítésében, a párt XII. kongresszusán megszabott célkitűzések valóra váltásában. A dolgozók egyre nagyobb számú levelének tartalmi elemzéséből fakadó egyik jellemző vonás az, hogy növekedett a dolgozók felelőssége a hazai sokoldalúan fejlett szocialista társadalom építésének lényeges kérdései iránt, a honpolgárok egyre inkább megértik, hogy a pártos államvezetőség határozatai minden egyes esetben alapvető érdekeiket szolgálják. Az összes társadalmi kategóriákhoz tartozó számos honpolgár, munkaközösségek, párt- és állami szervek, tömeg- és társadalmi szervezetek a fontosabb események alkalmával 1982 folyamán is táviratokban, levelekben fejezték ki teljes és aktív csatlakozásukat pártunk és államunk ama erőfeszítéseihez, hogy eredményesen kibontakozzék a hazai gazdasági-társadalmi tevékenység növekedjék Románia hozzájárulása a kortárs világ nagy problémáinak megoldásához, az államközi kapcsolatok javításához, a béke megvédelmezéséhez. Valamennyien kifejezték fenntartás nélküli egyetértésüket az RKP 1982 decemberi Országos Konferenciáján elfogadott dokumentumokkal. Nicolae Ceaușescu elvtársnak a központi bizottsági plénumokon, az ipari és mezőgazdasági dolgozók tanácsainak plénumain és más országos jellegű akciók alkalmával tartott előadói beszédeivel és beszédeivel, valamint az év folyamán elfogadott és a különböző területek tevékenységének tökéletesítését célzó intézkedésekkel, messzemenően nagyrabecsülve a pártfőtitkár szüntelen és lankadatlan törekvését népünk jelene és jövője ügyében. 1982-ben összesen 1 799 927 honpolgár fordult a párt vezetőségéhez, a központi állami és társadalmi szervekhez és szervezetekhez, megyei, municípiumi, városi pártszervekhez, intézményekhez és társadalmi szervezetekhez, a rádióhoz és a televízióhoz. A statisztikai adatok alakulásának elemzéséből 1931-hez képest pozitív tényként állapítható meg, hogy az észrevételek és panaszok — de különösképpen a kérvények — száma bizonyos mértékben eltolódott a központi szervektől a helyi szervek felé, amelyek természetszerűleg hivatottak megoldásukra. 1982 folyamán 1981-hez képest az RKP KB-nál a levelek és a kihallgatások száma 11 százalékkal csökkent. Ennek ellenére hangsúlyozandó, hogy az RKP KB- hoz még nagyszámú levél érkezik. Ez tanúsítja a dolgozók bizalmát a párt Központi Bizottságában, ami különlegesen pozitív dolog, de ugyanakkor azt is, hogy helyi viszonylatban nincs meg mindenütt a kellő gondoskodás és törekvés a dolgozók problémáinak megoldására, illetve arra, hogy türelmesen megmagyarázzák bizonyos kérvények meg nem oldásának okait, s egyáltalán, hogy konkrétan közelítsenek meg minden olyan dolgot, amelyről a levelekben és a kihallgatások során beszámolnak. A különböző gazdasági-társadalmi szektorok dolgozói több mint 285 700 észrevételt és javaslatot küldtek be vállalatok, intézmények, mezőgazdasági termelőszövetkezetek, kereskedelmi és más egységek tevékenységében észlelhető hiányosságokkal és rendellenességekkel kapcsolatosan, s ezek jó része indokolt volt. A Központi Bizottság plenáris ülése megállapította, hogy a dolgozóktól kapott javaslatok és bíráló megjegyzések valóban hasznosak voltak különböző területek bizonyos rendellenességeinek és hiányosságainak felszámolásához, a munka javításához. Elintézést nyert 1 332 847 kérvény és panasz. Az elintézés több mint 552 800 esetben (40 százalék) a lehetőségek, az igényelt, illetve felrótt dolgok törvényessége és indokoltsága arányában kedvező volt. Elintézést nyert számos kérvénymunkába való besorolás, lakáskiutalás stb. ügyében. Több mint 17270 észrevétel és javaslat ipari egységek különböző vonatkozásaival kapcsolatosan indokoltnak bizonyult, s ezek alapján számos intézkedés történt az érdekelt egységek munkájának javítására’. Bukarest municipiumi, Arges, Brassó, Krassó-Szörény, Gorj, Prahova, Delj, Iasi, Vilcea és más megyei vállalatokban lépések történtek a munka jobb megszervezésére, a termelési fegyelem erősítésére, a termelő személyzetnek szánt alapokból javadalmazott adminisztratívtisztviselői személyzet csökkentésére, a dolgozó személyzet szakmai továbbképzésére, termelési technológiák javítására, egyes találmányok és újítások termelési hasznosításának meggyorsítására. Egyes Hunyad, Galac, Vrancea, Buzau, Dâmbovita megyei bányakitermelésekben, könnyűipari, elektrotechnikai, gépgyártó egységekben, építőtelepeken új gépeket, berendezéseket és aggregátokat helyeztek üzembe, olyanokat, amelyek az ellenőrzések idején használaton kívül voltak. Sikerült jelentős menynyiségű fémet, tüzelőanyagot és villamosenergiát megtakarítani, fémhulladék és újrafelhasználható alkatrészei tekintélyes mennyiségét visszanyerni. Intézkedések történtek a mezőgazdasági tevékenység javítására is; ez 16 031 észrevétel és javaslat tárgyát képezte, amiből több mint 7600 volt indokolt. Giurgiu, Teleorman, Calarasi, Olt, Delj, Temes, Szilágy, Vaslui, Braila és más megyék mezőgazdasági egységeiben intézkedések történtek mezőgazdasági területek visszanyerésére, a földállomány ésszerűbb kihasználására, bizonyos növényápolási munkálatok elvégzésére. Arge?, Botosani, Buzau, Konstanca, Suceava és más megyék egyes állattenyésztő farmjain intézkedések történtek a szükséges takarmányféle, az egészségügyi-állategészségügyi ellátás biztosítására, az állatgondozók állandósítására, az állatok jobb elszállásolási feltételeinek szavatolására. Úgyszintén Arges, Bacau, Botosani, Krassó-Szörény, Temes és Vaslui megyében bizonyos észrevételek ellenőrzése alapján mezőgazdasági termelőszövetkezetekben történt jelentős termékveszteségeket, amelyek bizonyos mezőgazdasági munkálatok el nem végzéséből, az állatok elégtelen gondozásából adódtak, a megállapított károk keletkezésében vétkes felelős tényezők és műszaki káderek terhére róttak. A szállítás terén szorgalmazták a gépkocsiszállítási kapacitások hatékonyabb kihasználását és az útvonalak körültekintőbb meghatározását, különösképpen a települések közötti szállításban. A kereskedelemben és a lakosság ellátásában a honpolgárok észrevételei és javaslatai reális támogatást nyújtottak a helyi szerveknek a területi önellátási program nagyobb mérvű megvalósításához és az adott áruállomány ésszerűbb elosztásához. Prahova, Delj, Vilcea, Brassó, Suceava, Olt, Vrancea, Fehér megye több településén és Bukarest municípium kerületeiben határozottabban felléptek bizonyos kereskedelmi szabálysértések és egyes mezőgazdasági élelmiszertermékekkel való üzérkedés megszüntetéséért. A községgazdálkodási és településrendezési tevékenységgel kapcsolatos 22 454 indokolt észrevétel és javaslat útján a honpolgárok hozzájárultak a közművesítési-gazdálkodási akciók jobb megszervezéséhez, egyes néptanácsok, községi polgármesterek ama törekvéseinek fokozásához, hogy mozgósítsák a lakosságot a településgazdálkodási és -szépítési munkálatokra. Arge?, Calara?i, Giurgiu, Hargita, Mehedint, Szilágy és Bacsu megyében intézkedések történtek helyi érdekű utak építésére. Máramaros, Krassó- Szörény, Bihar és Suceava megye egyes településein patakok medrét és vízmosásokat szabályoztak, tekintélyes mezőgazdasági földterületeket ármentesítettek. Nagyobb mértékben szorgalmazták a lakásépítkezés minőségének javítását. A honpolgárok jelentős segítséget nyújtottak a milícia és ügyészségi szerveknek a szocialista törvényesség védelmében, bűncselekmények és más társadalomellenes cselekmények megelőzésében és felfedezésében, a törvények határozottabb alkalmazásában, a közrend és nyugalom fenntartásában. Jelentős számú észrevételt ellenőriztek kereskedelmi, mezőgazdasági, termelőszövetkezeti, ipari stb. vezető káderek és más dolgozó személyzet munkájával és magatartásával kapcsolatosan, s ezek körülbelül 39 százaléka részben vagy teljesen indokolt volt. Ennek következtében számos adminisztratív és pártszankciót szabtak ki, a bűncselekményekben vétkes személyeket pedig átadták az igazságszolgáltatási szerveknek is. Az ellenőrzésekből kitűnt, hogy bizonyos káderek kiválogatásában és előléptetésében nem törekednek kellőképpen az emberek megismerésére, nem kísérik figyelemmel állandóan az előléptetettek munkáját és magatartását a munkahelyen és az életben, hogy segítségben részesítsék őket, megelőzzék a hibákat. A dolgozók leveleinek, valamint a kihallgatások során általuk felvetett problémáknak az elemzése, az ellenőrzésekből leszűrt következtetések, valamint a területi ellenőrző munka feltárta az intézkedések tárgyát képező szabálysértések és fogyatékosságok okainak egész sorát. A Központi Bizottság megállapította, hogy ezek jó részét olyan fogyatékosságok okozták, amelyek egyes gazdasági egységek és intézményeik kollektív vezetőségének és felelős kádereinek munkastílusában még mindig fellelhetők. Számos esetben nem lépnek fel kellőképpen a munkafegyelem és a termelési technológia megszegésének eseteivel szemben, nem tartják be a gépek és berendezések felülvizsgálási és karbantartási grafikonját, egyes egységeknél még nem foglalkoznak kellőképpen a dolgozó személyzet szakmai továbbképzésével, alacsony az igényesség a termékminőség ellenőrzése terén. Azokban a mezőgazdasági termelőszövetkezetekben, ahol szabálysértések történtek és jelentős veszteségek keletkeztek a növénytermesztésben és állattenyésztésben, számos fogyatékosságot, nemkülönben hanyagságot állapítottak meg a munkaszervezés, a fegyelem terén. Kitűnt, hogy egyes mezőgazdasági termelőszövetkezeti elnökök, agrármérnökök és farmvezetők teljesen érdektelenül végzik szolgálati teendőiket, sőt felelőtlenül viszonyulnak a közérdekhez. A felsőbb szervek 1982-ben is számos indokolt kérvényt és panaszt kaptak, aminek egyik fontos oka, az, hogy az illetékes helyi szervek nem oldották meg idejében őket, egyes vállalatok, intézmények és községek vezető káderei csekély mértékben, illetve egyáltalán nem foglalkoznak a dolgozók szociális problémáinak megoldásával, egyes szolgáltatások gyenge minősége, törvényes járandóságok folyósításának elmulasztása és más törvényszegések. A munkatörvények alkalmazásának számos esetében a dolgozók panaszai és kérvényei indokoltak voltak, s így az illetékeseknek vissza kellett vonniuk bizonyos törvénytelen intézkedéseket. Az egységek vezető szervei, a szakszervezetek lépjenek fel tehát jóval határozottabban a munkaviszonyok törvényességének betartásáért. Több indokolt észrevétel érkezett be egyes használatba adott tömbházak hiányosságaival, a lakásállomány karbantartásának elhanyagolásával, kisipari szövetkezeti és néptanácsi egységek egyes szolgáltatásainak nem megfelelő minőségével kapcsolatosan. Még mindig sok a kérvény és a panasz a honpolgárok közötti különböző viszályokkal, nézeteltérésekkel, különböző társadalomellenes cselekményekkel kapcsolatos perek újrafelvétele ügyében, ami arról tanúskodik, hogy komoly fogyatékosságok mutatkoznak a honpolgári nevelésben. Az iskola, a család, az összes nevelő tényezők hangolják egybe jobban nevelő akcióikat, különösképpen foglalkozzanak intenzívebben és kitartóbban ezek hatékonyságának növelésével. A Központi Bizottság úgyszintén megállapította, a dolgozók által jelzett negatív jelenségek közül egyesek abból adódnak, hogy az érdekelt egységekben és szektorokban működő pártszervezet munkája nem kielégítő. Bizonyos realitások nem ismerete, a kihágásokkal kapcsolatos passzivitás, a pártgyűlések és más politikainevelő akciók előkészítésében és lebonyolításában mutatkozó formalizmus, annak a törekvésnek a hiánya, hogy közvélemény alakuljon ki a törvényszegésekkel szemben, oda vezetett, hogy egyes egységeknél a hiányosságokat csak akkor számolják fel, ha egyes dolgozók a felsőbb szervekhez fordulnak Bizonyos szabálysértések és fogyatékosságok elhúzódása ugyanakkor arról tanúskodik, hogy a megyei, municipiumi és városi bizottságok, minisztériumok és más központi szervek, helyi állami és társadalmi szervek és az alárendeltségükbe tartozó egységek ellenőrző munkája csekély hatékonyságú. Egyes párt- és állami szervek még nem lépnek fel kellőképpen a kivizsgálásokból adódó következtetések szélesebb körű elasznosításáért, hogy az ilyen negatív jelenségek megismétlődését elkerüljék. ★ A plénum úgy értékelte, hogy a levelek és kihallgatások terén 1982-ben is érezhető javulás mutatkozott. Az RKP KB 1982 márciusi plénuma — amely a dolgozók javaslatai, észrevételei, panaszai és kérései megoldására végzett tevékenységet elemezte — dokumentumaiból, valamint Nicolae Ceaușescu elvtárs, a párt főtitkára ez alkalomból adott útmutatásai életbe ültetése a párt- és állami szervek, a társadalmi és tömegszervezetek és a sajtószervek vezetőségei felelősségének növekedését eredményezte azoknak a kérdéseknek az operatív és kompetens megoldásában, amelyeket az állampolgárok vetnek fel leveleikben és a kihallgatásokon. Növekedett az illetékes vezetők törődése az egyes negatív jelenségeket kiváltó okok megismerése iránt és elterjedt az a gyakorlat, hogy a különlegesebb tartalmú észrevételek kivizsgálásának következtetéseit a munkaközösségekben vitassák meg, s így az észrevételeket általánosabb síkon hasznosítsák. A párt- és az állami szervek vezetőkáderei nagyobb mértékben vették ki részüket a fontosabb tartalmú javaslatok és észrevételek közvetlen megoldásából. Ennek ellenére a levelekkel és kihallgatások terén végzett munkában még komoly fogyatékosságok léteznek, állapította meg a plénum. Egyes gazdasági egységek pártszervezetei és dolgozói tanácsai, sőt egyes megyei, municipiumi és városi pártszervek sem fordítanak kellő figyelmet a dolgozók által észrevett és közölt fogyatékosságokra és kihágásokra, amelyek eleinte elszigetelt tényekként jelentkeznek, s nem elemzik alaposan az azokat kiváltó okokat és ennek következtében nem is hoznak idejében intézkedéseket egyes negatív megnyilvánulások elszaporodásának megelőzése érdekében. Megállapítást nyert, hogy a megyei, municipiumi és városi pártbizottságok, a minisztériumok vezetőségei, a néptanácsok végrehajtó bizottságai általában foglalkoznak a levelekkel és a kihallgatások terén folyó tevékenység időszakos elemzésével (az RKP KB Határozata és az 1978. évi 1-es számú törvény értelmében), és intézkedéseket is állapítanak meg a munka javítására. Ám bizonyos esetekben már nem követik nyomon az intézkedések alkalmazását, s ilyenkor az elemzés is gyakorlati hatékonyság nélkül marad. Pozitív tényként könyvelhető el, hogy egyre több dolgozót fogadnak kihallgatásaikon a minisztériumok, a megyei, municipiumi és városi pártbizottságok vezető beosztású káderei. A megyei pártbizottságok első titkárai több mint 22 970, a miniszterek közel 9000 állampolgárt fogadtak kihallgatáson. Mégis sok esetben nem követik nyomon a dolgozók által felvetett problémák finalizálását. Úgyszintén egyes miniszterek és egyes központok vezetőkáderei nem tartanak helyszíni fogadóórákat, amikor meglátogatják az egységeket. Egyes vállalatokban a munkások nehezen tudnak szóba állni az igazgatókkal, egyes községek polgármesterei pedig hosszú ideig nem keresik fel a községhez tartozó falvakat, hogy elbeszélgessenek a honpolgárokkal, noha a törvény értelmében ezt hetente kötelezően meg kellene tegyék. Egyes minisztériumok, egyes néptanácsok végrehajtó bizottságai nem tartják be a Központi Bizottság 1979. március 29-i plénumának arra vonatkozó intézkedését, hogy apparátusuk valamennyi ellenőrzési hatáskörrel felruházott kádere számára kötelezővé tegyék a honpolgárok leveleiben vagy a kihallgatásokon felvetett kérdések megoldására irányuló tevékenységnek az ellenőrzését is. Ugyanakkor vannak párt- és állami szervek, amelyek nem tulajdonítanak kellő figyelmet a levelek megoldási határidejének. Egyes megyékben nem tapasztalható még elegendő törődés az iránt, hogy aktivizálják a vállalati és intézményi pártbizottságok és -bürök mellett működő, a levelekkel és kihallgatásokkal foglalkozó dolgozói komissziókat, hogy ezek hatékonyabban támogassák az ezen a téren az illető egységben zajló tevékenység irányítását és ellenőrzését. A levelekkel és a kihallgatások terén végzett tevékenység elemzésének konklúziói alapján az RKP KB plénuma kijelölte az 1983-ban ezen a téren szükséges intézkedéseket annak érdekében, hogy a párt XII. kongresszusa és 1982. decemberi Országos Konferenciája határozatai szellemében, a szocialista demokrácia fejlesztése, a honpolgári felelősség szüntelen ösztönzése, valamint a dolgozóknak az állami és közügyek vezetésében való közvetlen részvétele fokozása érdekében ezen a téren is javítsák a munkát 1983-ban, tökéletesítsék a munkastílust és -módszereket. — Mivel számos alapegységben — vállalatban, intézményben, mezőgazdasági termelőszövetkezetben, községben — továbbra is komoly hiányosságok mutatkoznak a dolgozók javaslatainak, észrevételeinek, panaszainak és kérvényeinek az elintézésében, szükséges, hogy Nicolae Ceaușescu elvtárs, az RKP főtitkára számtalanszor megismételt útmutatásai szellemében, beleértve az RKP KB jelenlegi plenáris ülésen elhangzott beszédét is, a megyei, municipiumi és városi pártszervek teljes határozottsággal és kitartóan munkálkodjanak annak érdekében, hogy a pártszervezetek, a dolgozói tanácsok és az egységek összes felelős tényezői maximális fogékonyságot tanúsítsanak a dolgozók által felvetett összes közérdekű vagy személyes jellegű problémák iránt, a helyszínen, operatívan és a törvényes előírásoknak megfelelően oldják meg azokat. Úgyszintén szükséges, hogy a kötelességüket nem teljesítő, az ezen a téren rájuk háruló kötelezettségeknek eleget nem tevő kádereket vonják felelősségre a párt szervezeti szabályzata értelmében. A pártszervezetek és a szakszervezetek, a gazdasági egységek dolgozói tanácsai, a minisztériumok és iparközpontok fordítsák a legnagyobb figyelmet a termelés és munka megszervezésének javítására, az anyag-, üzemanyag-, kenőanyag- és villamosenergia-fogyasztás csökkentésére, a hulladékok, az újrafelhasználható alkatrészek és anyagok visszanyerésére vonatkozó és a dolgozó személyzet által a munkahelyen, a pártszervezetek közgyűlésein, a dolgozók közgyűlésein vagy a szocialista egységekben intézményesített demokratikus keret más formáin tett javaslatok és indítványok operatív értékesítésére. A fontos tartalmú észrevételek kivizsgálásának konklúzióit minden esetben vitassák meg a pártapparátussal és -aktívával, a munkaközösségekben, mind azokban az egységekben ahol azokat megállapították, mind pedig más hasonló profilú vállalatban vagy intézményben, hogy elejét vegyék egyes negatív jelenségek megnyilvánulásának. Ugyanakkor az állampolgári közösségek levelei megoldásának eredményeit gyűléseken ismertessék a levél aláíróival, s ezeken a gyűléseken vegyenek részt más érdekelt honpolgárok is az illető egységből vagy helységből. — A megyei, municipiumi és városi pártbizottságok biztosítsák a pártbizottságok és -bürök mellett működő, a levelekkel és a kihallgatásokkal foglalkozó dolgozói komissziók időszakos felkészítését, a komissziók tevékenységének rendszeres ellenőrzését és irányítását, hogy ezek a legjobb körülmények közt végezhessék feladataikat. A levelekkel és a kihallgatások terén végzett tevékenység időszakos elemzésében a megyei pártbizottságok, a néptanácsok végrehajtó bizottságai, a minisztériumok és a többi központi állami szerv vezetőtanácsai törekedjenek megismerni azt, hogy milyen okokból kifolyólag nem oldották meg azokat az észrevételeket, panaszokat és kérvényeket, amelyek a gazdasági egységekben, intézményekben vagy az illető helységben is orvosolhattak volna. A következtetéseket vitassák meg a párt- és állami aktívával, hozzanak megfelelő intézkedéseket, munkálkodjanak rendszeresen a konklúziók alkalmazásáért. Ugyanakkor népszerűsítsék széleskörűen a levelekben és a kihallgatásokon felvetett kérdések megoldásában létező jó tapasztalatokat. A megyei, municipiumi és városi pártszervek, a központi és helyi állami szervek, a társadalmi és tömegszervezetek vezetőségei fokozzák az ellenőrzést az alárendeltségükbe tartozó szervezetekben és intézményekben a dolgozók által levelekben és kihallgatásokon felvetett javaslatok, észrevételek, panaszok és kérvények megoldását illetően. A propaganda- és agitációs-, a sajtó és rádió-televíziós tevékenység, a politikai és kulturális-nevelői tömegtevékenység tematikájának meghatározásánál a pártszervek, a társadalmi és tömegszervezetek vegyék nagyobb mértékben figyelembe a levelek és kihallgatások tartalmát, hogy így operatívabban és közvetlenebbül járulhassanak hozzá a dolgozók által ilyen úton-módon felvetett kérdések tisztázásához. A Központi Pártkollégium, az RKP KB Levelezési és Kihallgatási osztálya, a Gazdasági és Társadalmi Tevékenység Központi Munkásellenőrzési Tanácsa, a KB többi osztálya fokozza ellenőrzését a megyei pártbizottságoknál, a minisztériumokban és más központi szerveknél arra vonatkozóan, hogy miképpen alkalmazzák az RKP KB Határozatának és az 1978. évi 1-es számú törvénynek, valamint az utólagosan elfogadott határozatoknak az előírásait a levelekre és kihallgatásokra vonatkozóan. Ugyanakkor következetesen kövessék nyomon a dolgozók észrevételei kivizsgálásakor kijelölt intézkedések finalizálását. A párt Központi Bizottsága kifejezi meggyőződését, hogy a párt- és állami szervek, a társadalmi és tömegszervezetek vezetőségei teljes felelősséggel fognak munkálkodni e tevékenység további javításáért, hogy a dolgozók, a haza állampolgárai ilyen módon is nagyobb mértékben járuljanak hozzá az RKP XII. kongreszszusán kijelölt célkitűzések megvalósításához, a párt 1982. december 16—18-i Országos Konferenciáján elfogadott programdokumentumokba foglalt feladatok példás teljesítéséhez. AZ RKP KÖZPONTI BIZOTTSÁGA 1983. MÁRCIUS 23-24-I PLENÁRIS ÜLÉSÉN ELFOGADOTT DOKUMENTUMOK A DOLGOZÓK PÁRTVEZETŐSÉGHEZ, HELYI PÁRTSZERVEKHEZ ÉS ÁLLAMI SZERVEKHEZ, TÖMEGES TÁRSADALMI SZERVEZETEKHEZ, SAJTÓHOZ ÉS RÁDIÓTELEVÍZIÓHOZ INTÉZETT 1982. ÉVI JAVASLATAINAK, ÉSZREVÉTELEINEK, PANASZAINAK ÉS KÉRVÉNYEINEK ELINTÉZÉSÉRŐL