Előre, 1983. június (37. évfolyam, 11045-11070. szám)

1983-06-01 / 11045. szám

2 Az Ipari, Építkezési, Szállítási, Áruforgalmazási és Pénzügyi Dolgozók Országos Tanácsa plenáris ülésének HATÁROZATA A Dolgozók Országos Tanácsa 1983. május 27—28-i plénumán NICOLAE CEAUSESCU elvtárs, a Román Kommunista Párt fő­titkára, Románia Szocialista Köztársaság elnöke, a Dolgozók Országos Tanácsa elnöke orien­tációinak é­s útmutatásainak fé­nyében széleskörűen megvitat­ta a Minisztertanács az egysé­ges országos gazdasági-társadal­mi fejlesztési terv idei első négy havi teljesítésére vonatkozó je­lentését, valamint az összes tervmutatók egész évi megvaló­sításához szükséges intézkedé­seket. A plénum ugyanakkor megvizsgálta a párt Országos Konferenciájának a munkajava­dalmazásra és a dolgozók jöve­delemjuttatására vonatkozó ha­tározata alkalmazási program­ját, valamint azt, hogy mikép­pen ültetik életbe a dolgozóik­nak a gazdasági fejlesztési a­­laphoz szociális részekkel való hozzájárulására vonatkozó elő­irányzatokat. Egyben elemezték a megszakítás nélküli, váltáson­ként 1­8 órás munkaprogramra való rátérés megvalósításának helyzetét a bányaiparban, a szén- és érctermelés maradék­talan teljesítésére elfogadott intézkedéseket, s azt, hogy mi­képpen alkalmazzák a fúrási és kitermelési tevékenység átszer­vezésére hozott intézkedéseket és a kőolaj- és gáztermelés nö­velésére elfogadott programot. Az Országos Tanács plénuma úgy értékeli, hogy az összes gazdasági-társadalmi szektorbeli dolgozók összefogva erőiket a párt XII. kongresszusán és Or­szágos Konferenciáján elfoga­dott határozatok és programok, valamint a Nicolae Ceausescu elvtárs által adott alapvető cél­kitűzések és útmutatások telje­sítésére. intenzív tevékenységet fejtettek ki az 1983. évi — az egész ötéves tervidőszakra szóló feladatok teljesítésében döntő esztendő — egységes országos terv példás és magas haté­konyságú megvalósítása érdeké­ben. A gazdasági világválság okozta nehéz körülmények elle­nére — ami számos országban a termelőtevékenység csökken­tését váltotta ki — hazánkban növekedett az ipar termelő po­tenciálja, folytatódott a mező­gazdaság, a szállítás, az építke­zés és a nemzetgazdaság többi ágazatainak fejlesztése és kor­szerűsítése. Értékelve az esztendő első 4 hónapjában elért jó eredménye­ket, amelyek az ipari áruterme­lési és nettó termelési terv túl­szárnyalásában, a munkaterme­lékenység pótlólagos növekedé­sében és a termelési költségek, beleértve az anyagi költségeket is, a kijelölt szint alá csökken­tésében öltöttek testet, a Ple­num egyszersmind úgy véli, hogy továbbra is kitartó erőfe­szítéseket kell tenni a még lé­tező hiányosságok felszámolásá­ért, a meglévő potenciál és esz­közök teljes mérvű hasznosítá­sáért az összes tervszerűsített mutatók ütemes teljesítése és a termelés műszaki-minőségi szín­vonalának növekedése érdeké­ben. A Nicolae Ceausescu elv­társ, a Román Kommunista Párt főtitkára, Románia Szo­cialista Köztársaság elnöke, a Dolgozók Országos Tanácsa elnöke által az RKP KB-nál május 26—27-én megtartott munkatanácskozáson és az Ipari Dolgozók Országos Ta­nácsa és a Mezőgazdasági Országos Tanács együt­tes ülésén mondott be­szédeibe foglalt rendkívüli elméleti és gyakorlati jelen­tőségű orientációktól és út­mutatásoktól lelkesítve, a plénum részvevői azzal a felhívással fordulnak az ösz­­szes munkásokhoz, mesterek­hez, technikusokhoz, mérnö­kökhöz, kutatókhoz, az összes ipari, építkezési, szállítási és áruforgalmazási dolgozókhoz, hogy tegyenek meg mindent a fizikai terv és az eladott és bevételezett árutermelési terv fokozott hatékonysági feltételek közti teljesítéséért — hiszen ettől függ az idei gazdasági tevékenység meg­felelő kibontakozása —, va­lamint az exportfeladatok­nak a szerződésekben kisza­bott határidőkre és minőségi feltételek közti megvalósítá­sáért. Maradéktalanul magáévá téve a pártfőtitkár előadói beszédé­be foglalt útmutatásokat, a plé­­num különösen nagyra értékeli az anyag-, tüzelőanyag- és ener­giafogyasztás kihangsúlyozot­­tabb csökkentésére, valamint a szállítási költségek , a szállítá­sok és az ellátás optimalizálása és rajonálása, a keresztező szál­lítások kiküszöbölése, vala­mint a dunai és a belvízi folya­mi szállítás növekedése révén — lényeges csökkentésére kije­lölt intézkedéseket. Az Országos Tanács plénu­ma felhívja az összes mun­kásokat, technikusokat és mérnököket, a nemzetgazda­ság valamennyi ágazatának vezető kádereit, hogy bizto­sítsák a nyersanyagok és a­­nyagok maximális hatékony­sággal történő felhasználását, csökkentsék tovább az anyag- és energiafogyasztást, vonják be a gazdasági körforgásba az újrafelhasználható erő­­ tartalékokat, csökkentsék lé­nyegesen a szállítási költsé­geket annak érdekében, hogy minden egységben és műn­­helyen leszorítsák a termelé­si összköltségeket. Hangsúlyozva, a vállalatok ütemes ellátása attól függ, hogy minden egyes egység miként valósítja meg termelését, a plé­num felszólítja az összes ipari dolgozói közösségeket, hozzanak határozott intézkedéseket arra vonatkozóan, hogy az első félév végéig bepótolják az összes le­maradásokat, azt követően pe­dig a terv és a szerződések elő­irányzataival összhangban nap mint nap, valamennyi termék­ből és választékból ütemesen valósítsák meg a termelést. Az új minőségnek a gazdasá­gi tevékenységben való megva­lósítása érdekében az Országos Tanács felhívja a dolgozók ta­nácsait, az összes munkásközös­ségeket, tegyenek kitartó erő­feszítéseket annak érdekében, hogy a gyártástechnológiák szüntelen korszerűsítésével, a termelési folyamatok gépesíté­sével és automatizálásával, a számítástechnika bevezetésével, a termelőkapacitások és a mun­kaerő minél teljesebb kihasz­nálásával, valamennyi váltás műsza­ki ellátottságának javítá­sával kihangsúlyozottabban nö­veljék a munkatermelékenysé­get. Az Országos Tanács plé­numa kötelezi valamennyi minisztérium vezető taná­csát az iparközpontok és vállalatok dolgozói tanácsait, hogy hozzanak határozott és azonnali intézkedéseket — saját programjaik alapján — a munkatermelékenység erő­teljesebb növelésére, bizto­sítva ezzel az ellátmány mű­szaki színvonala és a meg­valósított hatékonysági mu­tató közti szintkülönbség csökkentését. A vitában kidomborították a beruházási program, s minde­nekelőtt az energetikai és nyersanyagalap fejlesztését biz­tosító beruházások példás telje­sítésének rendkívüli fontossá­gát. Az Országos Tanács plénu­ma felhívja az összes minisz­tériumok, iparközpontok és vállalatok vezetőségét, az é­­pítőtelepeken foganatosítsa­nak határozott intézkedése­ket a termelésszervezés ja­vítására, a rend és a fegye­lem erősítésére, a nehézfel­szerelések teljes kihasználá­­sására és a munkálatok gépe­sítési fokának növelésére, a típustervek alkalmazásának kiterjesztésére, a korszerű technológiák elterjesztésére, az erőknek az idén ü­­zembehelyezendő objektu­mokra való összponto­sítására, valamint a terv­szerűsített paramétereknek a legrövidebb időn belüli el­érésére ezeknél az objektu­moknál. Rámutatva az anyag- és ener­giafogyasztás csökkentését, a munkatermelékenység növelését és a termékminőség gyökeres javítását célzó feladatok rend­kívüli jelentőségére, a plénum felszólítja a minisztériumok, iparközpontok, vállalatok és a tudományos technológiaterve­ző, tudományos kutató- és terv­­vezőintézetek vezetőségét, hoz­zanak meg minden intézkedést annak érdekében, hogy az egész tudományos és műszaki kutatá­si potenciált minél hangsúlyo­zottabban az anyagi javak ter­melésének igényei, a nemzet­­gazdaság szüntelen fejlesztése és korszerűsítése által felvetett komplex problémák megoldása felé orientálják, biztosítva a tu­dományos kutatás eredményei­nek mielőbbi értékesítését a ter­melésben. A kutatóintézetek tudomá­nyos tanácsai, valamennyi kutató megtisztelő feladat­nak, magasrendű hazafias kötelességnek kell érezze azt, hogy előmozdítsa és értéke­sítése a hazai tapasztalatot, alkotóerőt és intelligenciát annak érdekében, hogy ma­gas műszaki jellemzőjei gé­peket és berendezéseket ve­gyenek gyártásba, nagy tel­jesítményű technológiákat al­kalmazzanak, szüntelenül csökkentsék az anyagok és felszerelések importját, nö­veljék a román termékek versenyképességét a külföldi piacokon. A plénumon kiemelték mi­lyen rendkívüli jelentősége van a jelenlegi fejlődési szakaszban a termékek műszaki színvonalá-­­ nak növelését és minőségük ja­vítását, a dolgozó személyzet szakképzettségi, fokának szünte­len tökéletesítését, az idős mun­kások tapasztalatának­ a fiata­labbak lendületével és munka­erejével való egybefonását érin­tő kérdéseknek szoros és köz­vetlen összefüggésben iparunk felszereltségi fokával, az új tu­dományos-műszaki forradalom által támasztott igényekkel. A plénum felhívja a mun­kásokat, technikusokat, mér­nököket, az összes dolgozó­kat, tegyenek meg mindent a jó minőségű és magas mű­szaki színvonalú termelés biztosításáért, valósítsanak meg a világpiacon létezőkkel versenyképes termékeket. A plénum felszólítja a szocia­lista egységek kollektív ve­zető szerveit, kövessenek el mindent annak érdekében, hogy az egész dolgozó sze­mélyzet ismeretszintjét szün­telenül az ellátmány műsza­ki szintjére és az egész nem­zetgazdaság által támasz­tott minőségi követelmények színvonalára emeljék. A plénum megkülöböztetett figyelmet fordított a munkás­­önigazgatás és a gazdasági-pénz­ügyi öngazdálkodás erősítésével összefüggő kérdésekre az ösz­­s­zes dolgozók tulaj­don­osi, ter­melői és haszonélvezői minősé­géből indulva ki. Egyben kidom­borították, minden egyes mun­kaközösségben növekednie kell a felelősségnek a termelőeszkö­zökkel való hatékony gazdálko­dásban, az összes erők ésszerű el­osztásában, a termelés és a munka vezetésének jobb meg­szervezésében, a feladatteljesí­tés ellenőrzése igényességének növekedésében, a rend és a fe­gyelem megszilárdításában min­den munkahelyen. A plénum felhívja az ösz­­szes dolgozói tanácsokat, hogy növeljék szerepüket az egységek vezetésében min­den tevékenységi ágazatban, a munkásdemokrácia és a kollektív vezetés fejlesztésé­ben, s a dolgozók közgyűlése — mint a kollektív vezetés legfőbb fóruma — szerepének fokozásában i 1. A plénum értékeli a bányaipa­ri dolgozók által az első négy hónapban elért jó eredménye­ket, amelyek a szén, érc és nemfémes elemek termelési ter­vének teljesítésében és túlszár­nyalás­ában konkretizálódott, va­lamint abban, hogy ezzel egy­idejűleg jelentős volumenű elő­készítő és feltárási munkálatot valósítottak meg a lignitbá­nyákban. Az Országos­ Tanács ugyanak­kor felszólítja a zsilvölgyi bá­nyakombinát­­dolgozóit, fordít­sanak megkülönböztetett figyel­met a kokszosíthatószén-terme­­lés növelésére, hogy a legrövi­debb időn belül bepótolják a le­maradásokat és már ettől az évtől kezdődően a tervelőirányzatnál nagyobb mennyiségű szenet szállítsanak a kohóipar számára. A plénum kidomborította a párt főtitkára, a köztársaság el­nöke, Nicolae Ceausescu elvtárs által a nyersanyagalap fejlesz­tésére és az ország energetikai függetlensége biztosítására a­­dott útmutatások és feladatok rendkívüli jelentőségét. Ezért azzal a hazafias felhívással for­dul a kitermelő ipar minden dolgozójához, hogy erőfeszí­tést nem kímélve dolgozza­nak e nagyszerű célkitűzések megvalósításáért, amelyektől az ország általános előrehaladása, az egész nép jóléte és civilizá­ciós fóliának növekedése függ. Azzal a felhívással fordu­lunk az ország minden bá­nyászához, dolgozzanak elkö­telezetten a széntermelés gyors ütemű növeléséért, biztosítva, hogy idén, a II. negyedévtől kezdődően napi 200 000, 1984 végéig pedig na­pi 230 000—240 000 tonna széntermelést valósítsanak meg. A párt vezetősége részéről az összes bányaipari dolgozók iránt tanúsított törődésre, a számuk­ra biztosított egyre jobb mun­ka- és életfeltételekre — köztük a legkorszerűbb és nagyteljesít­ményű gépekkel és felszerelé­sekkel való ellátásra — válaszol­va az összes bányavállalatok dolgozói közösségeinek fokoz­niuk kell erőfeszítéseiket az új bányáknak és külszíni fejtések­nek a megszabott határidőre való üzembehelyezése, a terv­szerűsített paraméterek időbeni elérése, a felszerelések kihasz­nálási fokának növelése, a ter­melés és a munka szervezésé­nek javítása, a rend és­ a fegye­lem erősítése érdekében min­den sejtésben és munkahelyen. Az Országos Tanács plénuma igényesen megvizsgálta a kő­­olaj- és gázkitermelő ipar hely­zetét és úgy értékeli, hogy az összes kőolaj- és gázkitermelő egységekben egész tevékenység szervezési javítására hozott in­tézkedések minden feltételt megteremtenek a lemaradások bepótlásához, a feladatok pél­dás teljesítéséhez az ország gazdaságának ebben az alapve­tő szektorában is. A plénum felszólítja a mi­nisztérium vezető tanácsát, a kőolajkitermelő és -feltáró trösztök és kitermelőtelepek dolgozói tanácsait, dolgozza­nak teljes elhatározással a f. év júniusi terv maradékta­lan teljesítéséért, a követke­ző hónapokban­­pedig egyút­tal biztosítsák a lemaradások bepótlását és a párt Orszá­gos Konferenciáján elfoga­dott programban előirányzott kőolaj- és földgáztermelés megvalósítását. Megvizsgálva az állami gazda­sági egységek dolgozóinak a fej­lesztési alap képzéséhez szociális részekkel való részvételére vo­natkozó­­ törvény alkalmazásá­nak eredményeit, a Dolgozók Országos Tanácsának plénu­ma úgy véli, hogy ez a sza­bályozás megfelelő jogi keretet teremtett a Nicolae Ceausescu elvtárs, a párt fő­titkára által a szocialista tulaj­donnak a romániai sokoldalúan, fejlett szocialista társadalom építése jelenlegi stádiumaiban való fejlesztésére vonatkozó ra­gyogóan megfogalmazott tézi­sek életbe ültetéséhez. Ez fo­kozza minden egyes munkakö­zösség felelősségét a nemzeti vagyon rábízott részével való jó gazdálkodás,­­ valamint a min­den egyes egység vagyonának minél hatékonyabb felhasználá­sa iránt. A plénum ugyanakkor kiemeli, hogy az ország vala­mennyi dolgozója élénk érdek­lődéssel és teljes megelégedés­sel fogadta a törvény előirány­zatait. Ennek tudható be a jegy­zett szociális részek nagy szá­ma és mennyisége. Az egységek fejlesztési alapjának képzéséhez szociális részekkel való részvé­tel harmonikusan kapcsolódik össze a munkásoknak a munkás­­demokrácia fórumaiban való egyre cselekvőbb jelenlétével. A plénum felhívja a­ kol­lektív vezető szerveket és az összes dolgozókat, munkál­kodjanak határozottan az egységek önigazgatásának és öngazdálkodásának erősíté­séért, az ezek vagyonával való hatékony gazdálkodá­sért, a jövedelmezőség és nyereség növekedéséért, ami a dolgozó személyzet jöve­delmei gyarapításának alap­ját képezi. A Dolgozók Országos Taná­csának plénuma megvitat­ta az RKP 1982. decem­ber 16—18-i Országos Kon­ferenciája a munkajavadalma­­zás és a dolgozók jövedelemjut­­ta­tására vonatkozó határozata alkalmazási programjának ter­vezetét. A plénum nagy megelé­gedéssel úgy értékelte, hogy a program előirányzatai teljes mértékben megfelelnek Nicolae Ceausescu elvtárs, a párt fő­titkára újító koncepciójának, az egész nép jóléte szüntelen eme­lését célzó pártpolitikának, a gazdasági-pénzügyi mechaniz­mus tökéletesítési követelmé­nyeinek, a munkásdemokrácia szervezett kereteinek, valamint a munka mennyisége és minő­sége szerinti szocialista elosztá­si elvnek. A plénum úgy véli, hogy a dolgozók jövedelmeinek a termelés volumene és minő­sége teljesítéséhez, a munkater­melékenység és a gazdasági ha­tékonyság növekedéséhez való szorosabb kapcsolása tulajdono­si, termelői és haszonélvezői minőségüknél fogva növelni fog­ja felelősségüket a szocialista tulajdonnal való jó gazdálkodás, a minden egység által elért eredmények iránt. Azzal a mozgósító felhívással fordulunk minden dolgozói kö­zösséghez és a vállalatok vezető szerveihez, emeljék az egész gazdasági tevékenységet az or­szág jelenlegi fejlődési szakasza által támasztott követelmények és igények színvonalára, bizto­sítva a fizikai termelés, az el­adott és bevételezett áruterme­lés és az exporttermelés telje­sítését és túlszárnyalását, a ter­mékminőség javítását, a mun­katermelékenység pótlólagos növekedését, a nyersanyag-, tü­zelő- és energiafogyasztás csök­kentését és mindezek révén mi­nél nagyobb nyereséget és jöve­delmeket érjenek el. Az Országos Tanács plénuma egyöntetűen jóváhagyva a meg­vitatásra előterjesztett doku­mentumokat, kifejezi azt a meg­győződését, hogy a dolgozók — nemzetiségre való tekintet nél­kül — mindent el fognak követ­ni az ebben az évben és az egész ötéves tervidőszakban rá­juk háruló feladatok legjobb körülmények közti­ teljesítésé­ért. Dolgozzunk teljes tudá­sunkkal és egész munkabírá­sunkkal, magas rendű forra­dalmi szellemben a párt­program, a párt XII. kong­resszusa és Országos Konfe­renciája határozatainak, a Nicolae Ceausescu elvtárs be­szédébe foglalt felbecsülhe­tetlen értékű útmutatásoknak és orientációknak megvalósí­tásáért, biztosítva ezzel a nemzeti vagyon szüntelen gyarapodását és ennek alap­ján az egész nép anyagi és szellemi jólétének növekedé­sét, drága hazánknak — Ro­mánia Szocialista Köztársa­ságnak — a haladás és a ci­vilizáció egyre magasabb csúcsaira való emelkedését, mind erőteljesebb érvényesü­lését a világ szabad és füg­getlen nemzeteinek sorában! ELŐRE — 1983. június 1 A Mezőgazdasági, Élelmiszeripari, Erdő-és Vízgazdálkodási Országos Tanács plenáris ülésének HATÁROZATA A Mezőgazdasági, Élelmiszer- Ipari, Erdő- és Vízgazdál­kodási Országos Tanács 1983. május 27—28-i ple­náris ülésén azoknak a rend­kívüli jelentőségű útmutatások­nak és orientációknak, a fényé­ben, amelyeket NICOLAE CEAUSESCU elvtárs, a párt főtitkára fogalmazott meg az ipar és a mezőgazdaság kérdé­seiről az RKP KB-nál tartott munkatanácskozáson, elemezte, hogyan munkálkodnak a mező­­gazdasági dolgozók az idei me­zőgazdasági termelés növelésére vonatkozó terv és programok jó körülmények közötti megvalósí­tásáért. A pártfőtitkár elismerő sza­vai a parasztság, az összes szántóföldi dolgozók munkájá­ról elégtétel és jó alkalom a plénum részvevői és az általuk képviselt széles dolgozó tömeg számára, hogy erőteljesen el­kötelezze magát a mezőgazda­ság további feladatainak valóra váltása mellett. A plenáris ülés mindenben magáévá teszi azokat a reális, nagy elméleti és gyakorlati je­lentőségű következtetéseket, a­­melyeket a pártfőtitkár fogal­mazott meg az év első hónap­jaiban elért mezőgazdasági e­­redményekkel és a nemzetgaz­daság ezen alapvető ágának nagy tartalékaival kapcsolato­san; az ez alkalommal adott orientációk és útmutatások át­fogó akcióprogramot képeznek a mezőgazdasági munkások és szakemberek, az összes szántó­földi dolgozók számára. Minthogy az öntözés döntő feltétele a magas és állandó terméseredményeknek, a nagy teljesítményű mezőgazdaság megvalósításának és az agrár­forradalom végrehajtásának, a Mezőgazdasági, Élelmiszeripa­ri, Erdő- és Vízgazdálkodási Országos Tanács, a megyei ta­nácsok, a mezőgazdasági egy­­ségvezetőségek munkálkodja­nak a leghatározottabban a fal­vak erőinek általános mozgósí­tásáért a pótlólagos öntözési program megvalósítására, tö­kéletes összhangban a vízforrá­sok biztosításával, hogy 1985- ben legalább 4 millió hektáron folytathassunk öntözéses föld­művelést, 1990-ben pedig 5,5—6 millió hektáron­ különleges in­tézkedéseket kell foganatosíta­ni, hogy a jelenlegi ötéves terv­ben az öntözési létesítmények Konstanca, Tulcea és Braila megyében felöleljék az egész földterületet. Ennek az orszá­gos célkitűzésnek a valóra vál­tása érdekében különbrigádokat kell szervezni a szövetkezeti ta­gok, más lakossági kategóriák köréből, amely brigádok az em­lített öntözési és lecsapolási programok megvalósításán fog­nak dolgozni. A Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Minisztérium, a Vízügyi Országos Tanács fo­kozza az alárendelt egységek irányítását és ellenőrzését a munkavolumenek ütemes meg­valósítása és a lemaradások be­hozása érdekében a vízforrások biztosítása és nagy öntöző- va­lamint lecsapolási rendszerek létesítése terén, továbbá a mun­ka jobb megszervezése és a na­gyobb teljesítmények érdeké­ben minden egyes munkatele­pen. Ugyanakkor, tekintettel az idei időjárási viszonyokra, az Országos Tanács, a mezőgazda­­sági szervek, a termelő egysé­gek átfogó intézkedéseket tesz­nek különösképpen azért, hogy a növénykultúrákat minél na­gyobb területeken öntözzék, teljes kapacitással kihasználva az adott rendszereket, az összes locsolóeszközöket. Nicolae Ceausescu elvtárs ér­tékelő megállapításai azokkal az akciókkal kapcsolatosan, a­­melyek a szárazság negatív követelményeinek leküzdését célozták az ország egyes öve­zeteiben, ösztönző szavai két­ségtelenül még inkább mozgó­sítani fogják a szövetkezeti ta­gokat és a mezőgépészeket, a falvak összes dolgozóit, fiatalo­kat és idősebbeket, hogy kiak­názzanak minden vízforrást, a növénykultúrák összes egysze­rű, helyi locsolóeszközeit, kü­lönös tekintettel a zöldségfélék­re és a takarmányra, hogy az időjárási viszonyoktól függetle­nül magas hozamokat érje­nek el. Az Országos Tanács, a mező­­gazdasági szervek és egységek tekintsék kiemelt teendőjüknek a lecsapolási programok végre­hajtását, különösen az ország nyugati, északi és középső ré­szein, ahol bizonyos időszakok­ban még nagy területeken fö­lös talajnedvesség tapasztalha­tó. Széles lehetőségek kínál­koznak arra, hogy az említett övezetekben magasabb hozamo­kat érjenek el búzából, kukori­cából, ipari növényekből, takar­mányféléből és más növénykul­túrákból. Éppen ezért minden műszaki, szervezési és politikai intézkedést meg kell tenni, hogy a jelenlegi ötéves terv folyamán Bihar, Szatmár, Má­­ramaros megyében és az or­szágrész más megyéiben befe­jezzék a lecsapolási munkálato­kat. Úgyszintén minden megyében konkrét intézkedéseket és ak­ciókat kell foganatosítani, illet­ve folytatni a talajerózió leküz­désére és az összes többi talaj­­feljavítási művelet végrehajtá­sára a talajjavítási munkálatok komplex megvalósításának egy­séges programjából fakadó fel­adatoknak megfelelően. Most, amikor a kapásnövé­nyek tekintetében az 1983. évi termés sorsa eldől, a legjobb körülmények között kell elvé­gezni a növényápolási munká­latokat, biztosítva a növények megfelelő fejlődését. Mindent meg kell tenni, hogy az öntö­zött és a többi területeken maximális terméseredményeket érjenek el, hiánytalanul meg­valósítsák a belterjes kukori­ca, cukorrépa, burgonya, rizs, gyapot, stb. termesztési progra­mok előirányzatait. Megkezdődött a kalászosok és más korai növények betaka­rítási kampánya. Rendelkezünk minden szükségessel, hogy a lehető legrövidebb időn belül begyűjtsük, elszállítsuk és a lehető legjobb körülmények között elraktározzuk az árpát és a búzát. Inkább mint valaha, a leghatározottabban munkál­kodni kell, hogy az új termés­ből egyetlen szem se menjen veszendőbe. A hazai éghajlati viszonyok, a rendelkezésünkre álló műsza­ki-anyagi alap lehetővé teszi továbbá, hogy ugyanarról a földterületről évente két, sőt több termést takarítsanak be. Minden szinten a leghatározot­tabban szorgalmazni kell, hogy mihelyt begyűjtötték az árpát és a búzát, amire az idén hama­rabb sor kerül, másodvetésben tegyenek különösen kukoricát, zöldségfélét és takarmánynö­vényeket az összes előirányzott területeken, jó növényápolással és öntözéssel pedig érjenek el maximális terméseredménye­ket, amelyek lehetővé teszik a szárazság következményeinek csökkentését, sőt teljes felszá­molását. Megkülönböztetett fi­gyelmet kell fordítani a nagy hozamok elérésére azon az egy­millió hektáron, ahova másod­vetésben szemeskukorica kerül. Ugyanakkor történjenek követ­kezetes intézkedések, hogy a mezőgazdasági egységekben és a­­ lakossági gazdaságokban má­sodvetésben, illetve egymást kö­vetően előirányzaton felül ter­messzenek paradicsomot, papri­kát, gyökereseket, káposztát és más zöldségfélét, kielégítve a lakosság friss fogyasztási igé­nyeit, biztosítva minél nagyobb mennyiségek téli tárolását, illet­ve ipari feldolgozását. Az Országos Tanács, a mező­gazdasági szervek és egységek tegyenek meg minden műszaki és szervezési intézkedést min­den egyes megyében a megsza­bott állattenyésztési progra­mok végrehajtásáért. Az a kö­rülmény, hogy az idei esztendő első hónapjaiban a múlt év megfelelő időszakához képest a legtöbb megyében növekedett a hús-, tej- és tojástermelés, a leg­jobb bizonyíték arra, hogy az állattenyésztés nagy tartalékok­kal rendelkezik, amelyeket a le­hető legjobban hasznosítani kell. Amint Nicolae Ceausescu elv­társ kérte, az eddigi eredménye­ket szilárdítva, erélyesen mun­kálkodnunk kell, hogy az esz­tendőt különleges eredmények­kel zárjuk az állattenyésztésben is, s így 1983 legyen a fordulat éve e tevékenység szempontjá­ból. Kitartóan munkálkodni kell az állatállomány gyarapításáért az új egyedek számának növe­lése, az állategészségügyi ellá­tás javítása, a szelekció jobb megszervezése útján. Különle­ges figyelmet kell fordítani a takarmányalap biztosítására, ki­elégítő téli tartalék, különösen szénatartalék képzésére. Továb­bi konkrét intézkedések történ­nek a kaszálók feljavítására, szerkezetük javítására, tökéle­tesítésére­ és hozamuk növelésé­re vonatkozó program hiányta­lan végrehajtásáért. A Mező­­gazdasági és Élelmiszeripari Minisztérium, a mezőgazdasági szervek és egységek biztosítani fogják a nagyobb mennyiségű vetőmagot már az idei nyártól kezdve, különösen lóherefélék­­ből, nagyhozamú és a tápanyag­­tartalom szempontjából jobb mi­nőségű takarmánynövények ter­mesztését. Bővíteni és általáno­sítani kell a szőlővessző, a kötözőanyag, takarmány­repce, a nitrogénnel dúsított szalma, más hatékony takar­mányforrások és takarmá­nyozási módszerek felhasználá­sát. Ugyanakkor minden intéz­kedést meg kell tenni az állat­szállások korszerűsítési akciójá­nak befejezéséért. A szocialista egységek állat­­állományának gyarapításához és az állati hozamok növeléséhez szükséges feltételek megterem­tésével párhuzamosan fokozni kell az akciókat annak érdeké­ben, hogy minden község, min­den település, lakossági gazda­ság minél nagyobb számú álla­tot és baromfit tartson, nagyobb mennyiségű terméket szerződjön és szállítson le. A Mezőgazdasági és Élelmi­­szeripari Minisztérium, a mező­­gazdasági szervek és egységek tekintsék egyik központi felada­tuknak az állami alaphoz való termékleszállítási szerződéses kötelezettségek teljesítését min­den szektorban, a területi ön­­igazgatási és önellátási progra­mok előirányzatainak valóra váltását. A párt- és államveze­tőség által elfogadott intézkedé­sek szellemében következete­sen munkálkodni kell a prog­ramban előirányzott mezőgazda­­sági élelmiszertermelés megva­lósításáért, és ezúton biztosítani a lakosság megfelelő ellátását hússal, tejjel, tojással, zöldség­félével és gyümölccsel. Abból a célból, hogy a mező­gazdaság fontos feladatai 1983- ban valóra váljanak, az Orszá­gos Tanács, az összes mezőgaz­dasági, erdészeti és vízgazdál­kodási szervek határozottan munkálkodni fognak a termelés és a munka jobb megszervezé­séért, a rend és a fegyelem erő­sítéséért, a veszteségek és a pa­zarlás elkerüléséért, az anyagi költségek és fogyasztások csök­kentéséért, megteremtve az egész ötéves tervre szóló muta­tók teljesítésének, sőt túlszár­nyalásának feltételeit. A plenáris ülés lelkesen fel­hívja a mezőgazdaság, az élel­miszeripar, az erdő- és vízgaz­dálkodás dolgozóit, vessék latba alkotó képességeiket és ener­giáikat a terv legjobb körülmé­nyek közötti megvalósításáért minden szektorban, hogy a me­zőgazdaság szint nemzetgazda­ságunk egyik alapvető ága fo­kozott mértékben járuljon hozzá a haza általános fejlődéséhez, az egész nép anyagi és szellemi civilizációs színvonalának emel­kedéséhez. A plénum részvevői, kifejezve teljes csatlakozásukat a párt bel- és külpolitikájához, a leg­­messzebbmenően értékelik Nicolae Ceausescu elvtárs döntő hozzájárulását a szocialista Ro­mánia szüntelen haladásához, hazánk nemzetközi tekintélyé­nek gyarapításához a világ né­pei sorában, a béke és az e­­gyüttműködés egyetemes ügyé­nek megvédelmezéséhez. A plenáris ülés részvevői an­nak a forradalmár hazafiúi, kommunista odaadásnak a nagy­szerű példájától lelkesítve, a­­mellyel Nicolae Ceausescu elv­társ szolgálja a pártot, az or­szágot és a nép érdekeit, az ösz­­szes mezőgazdasági dolgozókkal, a falvak valamennyi lakosával együtt töretlenül fognak dolgoz­ni, hogy minél jobb hozamokat érjenek el, odaadással fognak munkálkodni a párt XII. kong­resszusán és Országos Konfe­renciáján megszabott célkitűzé­sek következetes megvalósításá­ért.

Next