Előre, 1983. október (37. évfolyam, 11149-11174. szám)

1983-10-01 / 11149. szám

ELŐRE - 1983. október 1 EGÉSZ NÉPÜNK TUDATÁBAN LELKES VISSZHANGRA TALÁLT NICOLAE CEAUSESCU ELVTÁRS ÉS AZ SZDEF MOZGÓSÍTÓ BÉKEFELHÍVÁSA KÖVETKEZETESEN SÍKRASZÁLLUNK A FEGYVERKEZÉSI HAJSZA I I I­­­I ! MEGFÉKEZÉSÉÉRT. A NUKLEÁRIS VESZÉLY ELHÁRÍTÁSÁÉRT ÚJABB BÉKEGYŰLÉSEK ORSZÁGSZERTE BUKAREST MUNKATEREKKEL VÁLASZOLUNK AZ ORSZÁG ELNÖKÉNEK FELHÍVÁSÁRA A fővárosi TITAN SZER­SZÁMGÉP ÉS AGGREGÁTOR TUDOMÁNYOS KUTATÓ ÉS TECHNOLÓGIATERVEZŐ IN­TÉZETÉNEK munkásai, tudo­mányos kutatói, mérnökei és az intézet egész munkaközössége a fegyverkezési hajsza leállításá­nak, a leszerelésnek és a béké­nek szentelt gyűlést tartott. Megnyitó beszédet mondott Gheorghe Buruc elvtárs, a 3. ke­rület Szocialista Demokrácia és Egység Frontja tanácsának al­­elnöke. Megvalósításaink és a ben­nünket vezérlő eszmék nevé­ben — mondotta Vasile Bunescu tervezőmérnök — az összes ön­tudatos emberekkel együtt mi is hallatjuk szavunkat, határo­zott módon követeljük az ú­­jabb nukleáris rakéták földré­szünkre telepítésének megaka­dályozását, a létezők visszavo­nását és megsemmisítését, a bé­ke és a békés alkotás Európájá­nak megteremtését. Ezután Constantin* Marica, az intézet nőkomissziójának elnö­ke szólalt fel, aki ezeket mon­dotta: Hazánk asszonyai mély­séges hálával tartoznak Nicolae Ceausescu elvtársnak és Elena Ceausescu elvtársnőnek azért a törődésükért, hogy otthonaink és családjaink számára a nyu­galom és a béke légkörét bizto­­sítsák, a fiatal nemzedék szívé­be pedig a jövőbe vetett bizal­mat palántálják. Eltökélt elha­tározásunk, hogy egyesítsük erőinket a világ összes asszo­nyaival, s egyazon­­ öntudattól áthatva harcoljunk a békéért és kényszerítsük ki a fegyver­kezési hajsza leállítását. Neculai Cristea kutató felszó­lalásában ezeket mondotta: A párt főtitkárának példáját és ösztönzéseit követve, minden­kor a békeharc első soraiban leszünk, pártunk és államunk­­politikájának töretlen valóra váltásáért fogunk munkálkodni. Ennek a politikának fő célkitű­zése az egész nép jóléte és bol­dogsága, a világ összes nemze­teinek együttműködése és elő­rehaladása, a béke meghonosí­tása bolygónkon. Mint az ICSIT Titan dolgozó­ja — mondotta Irina Voda ku­tató —, aki egész tevékenysé­gemet a műszaki haladás szol­gálatában fejtem ki hazánk­ban, csatlakozom Nicolae Ceausescu elvtárs, a párt fő­titkára, a köztársaság elnöke újabb békekezdeményezéséhez. Munkatársaimmal együtt teljes elhatározásunk, hogy munkatet­teink és megvalósításaink révén válaszoljunk az ország elnöké­nek felhívására, tegyünk meg mindent annak érdekében, hogy a jelenkori tudomány és tech­ SZEBEN NEMet a nukleáris fegyverke­zésnek. Igent a békének és a megegyezésnek — e jelszavak jegyében tartották meg a dolgo­zók békegyűlését A SZE­­BENI AUTÓALKATRÉSZE­KET GYÁRTÓ VÁLLALAT­BAN. A gyűlésen részvevő több mint 2000 munkás, mérnök, technikus, tisztviselő — román, német és magyar — egyember­­ként hallatta szavát a leszerelés, a béke megvédésének érdeké­ben. A felszólalók teljes egyet­értésüket fejezték ki Nicolae Ceausescu elvtárs újabb béke­kezdeményezéseivel, a SZDEF tagszervezetei képviselőinek gyűlésén elfogadott leszere­lési és békefelhívásba foglalt jelentőségteljes eszmékkel. A gyűlés részvevői egyöntetű ha­tározottsággal léptek fel a fegy­verkezési hajsza folytatása el­len, a leszerelés és mindenek­előtt a nukleáris leszerelés meg­kezdése mellett, abbéli remé­nyüknek adtak kifejezést, hogy a realizmus és a józanság, föld­részünk és az egész világ népei­nek élete és békéje iránt viselt nagy felelősség végülis győze­delmeskedik. A gyűlést megnyi­tó Serban Serban, a vállalat dolgozói bizottságának elnöke forró szavakkal méltatta Nicolae Ceausescu elvtársnak az Euró­pára és az egész világra kiter­jedő fegyverkezési hajsza meg­fékezésének szentelt, emberség­től áthatott tevékenységét A felszólaló Ana Olteanu, a SZDEF Szeben municípiumi ta­nácsának elnöke kitért a követ­kezőkre: „Az a sokoldalú, a ro­mán nép, az emberi civilizáció jövője iránti felelősségtől átha­tott elemzés, amellyel Románia elnöke megvizsgálta a jelenkori világ fejlődésírányát, kétségte­lenné tette azt, hogy napjaink nnka egész potenciálját a hala­dás, a népek jóléte és szabad­sága szolgálatába állítsák, min­den energiánkkal részt vegyünk a Tudósok és a béke nemzeti bizottság által kezdeménye­zendő akcióban. A bizott­ság élén doktor Elena Ceausescu mérnök akadémikus elvtársnő, a kiváló politikus és világhírű tudós áll. Mircea Soare munkás, a KISZ-bizottság titkára ezeket mondotta: Hazánk összes ifjai és dolgozói mellett az ICSZT Titán fiataljainak a hangját is hallatni kívánom az ENSZ szék­házában, hogy a tartós béke, a világ összes nemzetei szabad­sága érdekében hozandó határo­zatok biztosítsák az ifjúság szó­égető kérdése a leszerelés és a béke megvédése“. Constantin Lebu mester, a következőkben határozta meg saját és munka­társai feladatait: „Elkötelezett­séget vállaltunk a román társa­dalom szocialista átalakításában, ez arra késztet, hogy fenntar­tás nélküli egyetértésünket fe­jezzük ki azzal a lángoló felhí­vással, amellyel Nicolae Ceausescu elvtárs, országunk elnöke fordult a román néphez, a földkerekség összes békesze­rető erőihez, felkérve őket arra, hogy fokozzák a nemzetközi helyzet súlyosbodását megaka­dályozó, valamint az enyhülési politikához való visszatérést, a leszerelést, a béke megvédését elősegítő tömegakciókat.“ Eduard Gross mester a válla­lat német ajkú dolgozóinak ne­vében sürgette, hogy mielőbb mondjanak le az új tömegpusz­tító fegyverek telepítéséről, kezdjék meg a meglevők vissza­vonását és megsemmisítését, az atomfegyverek Európából való teljes kirekesztését. Meggyőző­déssel hangsúlyozta: mindez megvalósítható a népek közös akaratával és harcával. Végül Nicolae Crisan, a válla­lati SZDE-szervezet elnöke kért szót. „Kétségtelen, hogy akció­ink elérik a várt hatást, a nuk­leáris fegyverek elkerülik Euró­pát, s az értelem, a népek kö­zötti egyetértés és együttműkö­dés eszméi diadalmaskodnak.A talán, a magasba emelkedő, é­­pülő hajótesteken mindenütt jelszavas feliratokat lehetett látni. A hajógyár derék mun­káshada ezzel is kifejezésre a­­karta juttatni elhatározását, hogy szilárdan kiáll a béke, a leszerelés­­mellett, hogy csatla­kozik országunk, a világ bé­keszerető erőinek törekvései­hez. Határozott a NEMet a ra­kéták európai telepítésének!, Állítsák meg a fegyverkezési hajszát!, Béke, munka, ember­ség — Ceausescu, Románia!, Béke és biztonság! — hirdették fennen a jelszavas táblák. Ruxandra Simionica, a SZDEF Galac municípiumi ta­nácsának elnöke nyitotta meg a gyűlést. A bevezetőben kitért arra, hogy a galaci hajógyártók mélységesen hálásak országunk, elnökének, Nicolae Ceausescu elvtársnak azért, hogy ragyogó kezdeményezéseivel elősegíti a béke ügyét. A municípium ösz­­szes dolgozóitól felhatalmazást kapott arra, hogy nevükben megfogadja: tettekkel válaszol­nak a SZDEF leszerelési és bé­kefelhívására­. „Az én nemzedékem tagjai nem ismerték és nem is akar­ják megismerni a háború bor­zalmait, csakis békében és tel­jes egyetértésben képzeljük el jövendőnket“ — mondotta Gheorghe Stratica, a vállalati mára azt, hogy nyugalomban és biztonságban élhessenek, az em­beriséget a civilizáció és hala­dás újabb csúcsaira emelhes­sék. Műhelyünk dolgozói — mon­dotta Nicolae Beldeanu terve­zőmérnök — a Szocialista De­mokrácia és Egység Frontja leszerelési és békefelhívásában, Románia elnökének, Nicolae Ceausescu elvtársnak, a felhí­vásaira adott lelkesítő választ látják. Ezek a felhívások hatá­rozott akciókkal szólítanak fel az újabb nukleáris rakéták Euró­pába telepítésének leállítására és a létezők megsemmisítésére. A felhívás a józan észre, az e­­gész emberiség haladási érdekei megvédésére szólítanak fel, hi­szen az emberiség a fegyverke­zési hajsza haladéktalan leállí­tását és a leszerelésre, elsősor­ban a nukleáris leszerelésre va­ló rátérést követeli. Az erőteljes lelkesedés légkö­rében, a pártunk és államunk bel- és külpolitikájához való csat­lakozás jegyében a gyűlés részvevői táviratot intéztek NICOLAE CEAUSESCU elv­társhoz, amelyben egyebek közt ez áll: „Egész népünk oldalán intézetünk dolgozói nagy büszkeséggel, élénk érdeklődéssel és megelége­déssel fogadták az ön által Jurij Andropovhoz, az SZKP KB főtitkárához, valamint az USA elnö­kéhez, Ronald Reaganhoz intézett üzenetet. Az üzenet kéri, amíg nem késő, tegyenek meg mindent az újabb középhatótávolságú nukleáris rakéták Európába való telepítésének megakadályozá­sáért, a létezők visszavonásáért és megsemmisítéséért. A népek élete és nyugalma, az emberi civilizáció sorsa iránti magasrendű törődés és felelősségtől áthatott kezdeményezése, hőn szeretett és tisztelt Nicolae Ceausescu elvtárs, ismételten és rendkívüli erővel tanúsítja Románia béke- és együttműködési elhívatását, azt a következetességet és határozottságot tükrözi, amellyel pártunk és államunk a feszültségi és konfliktusténye­zők kiküszöböléséért küzd a nemzetközi életből, valamint egy fegyverek és háborúk nélküli világ megteremtéséért." A gyűlés részvevői táviratot intéztek NICOLAE CEAUSESCU elvtárshoz, amelyből idézzük a következőket: „A szeretet, a tisztelet és a hála hangján fejezzük ki hódolat­teljes elismerésünket a leszerelés és a béke, a népek közötti ba­rátság és együttműködés ügyének szentelt fáradhatalan tevé­kenységéért, amelynek köszönhetően a világ köztudata önben a jelenkor egyik kiemelkedő személyiségét tiszteli. Meg vagyunk győződve arról, hogy ugyanúgy, mint eddig az ön nagy tekintély­nek örvendő szava ezúttal is hallható lesz a nemzetközi küzdő­téren, továbbra is mindent elkövet azért, hogy a Szovjetunió és az Amerikai Egyesült Államok, más európai és más földrészek országainak vezetőihez címzett kezdeményezésekkel, közbenjá­rásokkal segítse elő az új rakéták telepítését megfékező tárgya­lásokat, a meglévők visszavonását és megsemmisítését, konkrét leszerelési intézkedések meghozatalát. Európa és a világ békéjé­nek és biztonságának megvédését“. KISZ-bizottság titkára. A béke és a leszerelés nemes mindannyiunk számára drága eszmékkel való teljes azonosu­lásukat fejezték ki mások is, többek között Ion Calina mér­nök, a hajógyár műszaki igaz­gatója, Gheorghe Anton vil­lanyszerelő, Aurelia Bindiu mérnök, a nőtanács elnöke. „Mi, itt, Galacon hajókat gyártunk és azt szeretnénk, hogy mindig békés, csendes vizeken evezze­nek“ — mondotta Clement Gre­­cu közgazdász, a vállalati SZDE-szervezet bizottságának elnöke. Gheorghe Lupea mester, a Szocialista Munka Hőse a kö­vetkezőkkel egészítette ki: „Mi, idősebbek tisztában vagyunk az­zal, hogy mit jelent a háború, nem kérünk belőle. Békében akarunk élni és dolgozni. A bé­ke megvédésében messzemenő­en érdekeltek vagyunk, mivel csakis a békében végzett körül­tekintő alkotómunka hozhatja meg az RKP XII. kongresszu­sán és az Országos Konferen­ciáján megszabott grandiózus program valóra váltását, szocia­lista hazánk szakadatlan elő­­haladását.“ Végezetül a gyűlés részvevői táviratot intéztek NICOLAE CEAUSESCU elvtárshoz, a­­melyben többek között­ ez áll: „Egész népünkhöz hasonlóan a galaci hajógyártók is nagyra értékelik azt a hozzájárulást, amelyet ön nyújt az emberiség előtt álló nagy kérdések megoldásához. A Galacon készült ha­jók, a messzi tengereken és óceánokon büszkén bontják ki a román nemzeti színű zászlókat, a népek közötti barátság és e­­gyüttműködés hírnökeit. Mélyen tisztelt és szeretett Nicolae Ceausescu elvtárs, az ön példamutató tevékenysége, amelyet azért fejt ki, hogy a szocialista Románia minél inkább virágoz­zék, hogy az összes vitás kérdéseket tárgyalások útján rendez­zék, a galaci hajógyár dolgozóit arra készteti, hogy egyre na­gyobb mértékben és elkötelezettebben vegyék ki részüket a párt XII. kongresszusa és Országos Konferenciája határozata­inak teljesítéséért kifejtett munkából." KONKRÉT LESZERELÉSI INTÉZKEDÉSEK MEGHOZATALÁRA VAN SZÜKSÉG RIMNICU VILCEA A békegyűlésekről egyszers­mind üzenetet intéztek az Egye­sült Nemzetek Szervezetéhez, a­­melyben kérik kezdjenek újabb akciókat és kezdeményezéseket GALAC A BÉKE MEGVÉDELMEZÉSÉBEN MESSZEMENŐEN ÉRDEKELVE VAGYUNK A GALACI HAJÓGYÁR szá­razdokkján emlékezetes ese­ményre került sor. Sok száz ha­jóépítő munkás, mester, műsza­ki dolgozó adott egymásnak­­á­az újabb rakéták Európába tör­ténő telepítésének megakadá­lyozására, a létezők visszavoná­sára és megsemmisítésére t­a­lálkozót, hogy együttesen hal­lassák szavukat a Duna-menti nagyüzem nevében a béke és a leszerelés, az élet érdekében. Az óriási hajóépítő csarnokok béke és az egyetemes e­gyüttműködés megvalósítására. Ugyanakkor leveleket, intéztek • Szovjetunió és az USA buka­resti nagykövetségeihez, ame­lyekben kérik, tegyenek meg mindent a genfi tárgyalások si­keres befejezéséért és a fegy­verkezések veszélyes folyama­tának leállításáért, mert a fegy­verkezés magát az életet sodor­ja veszélybe bolygónkon. MUNKÁNK EREDMÉNYEIT, JÖVŐNKET ÓVJUK tét veszélyezteti. Mindaz, amit eleddig megvalósítottunk, az eszmék, amelyek vezérelnek, feljogosítanak arra, hogy köve­teljük az új nukleáris rakéták európai telepítésének a megaka­dályozását, a meglévők vissza­vonását és megsemmisítését.“ A hasonlóan gondolkodó többi dolgozó, köztük Filofteia Albu, a szakszervezeti bizottság elnö­ke, Ion Vega technikus, Liliana Andreescu közgazdász, felszó­lalásukban kitértek a követke­zőkre: azok a kezdeményezések, amelyekkel Románia újólag hozzájárult a béke megvédésé­hez, nemzetünk legmagaszto­­sabb célkitűzéseinek, eszméinek felelnek meg, újfent beszédes tanújelét adják annak, hogy or­szágunk elnöke rendkívül nagy felelősséget vállal magára a föld békéjének és civilizációjának megvédésében. „Büszke vagyok arra, hogy egy ilyen tekinté­lyes országban születtem, élek és dolgozom, amelynek béke- és együttműködési törekvéseit a föld minden táján ismerik és nagyrabecsülik“ mondotta Con­stantin Gauleț technikus. Ezeket a gondolatokat és ér­zéseket foglalták bele a részve­vők a NICOLAE CEAUSESCU elvtárshoz intézet távirat szöve­gébe. Íme néhány sora: „Mélyen tisztelt és szeretett Nicolae Ceausescu elvtárs, megra­gadjuk ezt az alkalmat is arra, hogy az Ön iránti tiszteletteljes hódolatunkkal együtt kifejezzük teljes egyetértésünket pártunk és államunk politikájával és köszönetet mondjunk azért a fárad­hatatlan tevékenységért, amelyet ön az új középhatótávolságú rakéták európai telepítésének a megakadályozása, a meglevők visszavonása és megsemmisítése a leszerelés, a béke és az együttműködés világának érdekében kifejt. Egyszersmind meg­fogadjuk, hogy a reánk háruló feladatok teljesítésének szentel­jük egész munkánkat, hogy egész népünkkel együtt hozzájárul­junk Románia erejének és befolyásának növekedéséhez világ­szerte, fokozzuk arra irányló képességét, hogy sikerrel képvisel­hesse a román nép, az egész világ népeinek érdekeit és törek­véseit.“ Az ország faipari kombinát­jainak egyik jelentős egységé­ben is sor került a dolgozók bé­kegyűlésére. A. RM. VILCEAI FAFELDOLGOZÓ KOMBINÁT­BAN, ahol a fa rengeteg vál­tozáson megy át, míg korszerű bútor, valamint kiváló préselt­­forgács- és rostlemez lesz be­lőle, a második váltásból kiö­zönlő embertömeg gyűlt össze elsősorban, hogy hallassa sza­vát, egész népünkkel együtt, a nukleáris fegyverek európai te­lepítése ellen, a leszerelés, a vi­lágbéke érdekében. A gyűlés e­­melkedett hangulatban kezdő­dött. Száz és száz ember vissz­hangozta: yPárt — Ceausescu — béke!, Ceausescu — Románia, béke és barátság!, NEMet a fegyverkezésnek — IGENT az e­­gyüttműködésnek!. A jelszavak a legmagasabb hőfokon fejezték ki mindazt, amit az egyes em­berek, az egybegyűlt tömeg a háború ellen, a békéért, a biz­tonságos jövendőért kész meg­tenni, amire törekszik. „Akárcsak egész dolgozó né­pünknek — mutatott rá Nicolae Almariei technikus — nekünk is szent kötelességünk megaka­dályozni minden úton és mó­don a fegyverkezési hajszát, fő­ként az atomfegyverkezés to­­vábbfokozását, amely a föld lé­ AZ ÖRÖKZÖLD öt héttel ezelőtt Beijing utcáin kóboroltam, a hazatérés előtti órák még­ egyszer­ mindent­ látni ó­­haja kergetett a forró aszfal­ton. A város az alacsonyan lógó nap éles sugaraiban für­dőn, színes foltok ezrei — esernyőiket napernyőként is használják itt az asszonyok—, csillogó kerékpár­folyam, köz­tereken sárkányt­eregető gye­rekek látványa nyári hangu­latot sugallt. Semmi jele az ősznek, csak az iskolások váll­ra vetett zöld színű vászonta­risznyája — szeptember else­jén kezdődött a tanítás az erkélyeken száradó, hagyma- és fokhagymakoszorúk, a zöld­ségpiacok bősége figyelmez­tet: hiába a megkésett káni­kula, a természet rendjéhez igazított szokásaink Beijing­­ben, akárcsak Bukarestben, az új évszakra hangolódtak. Örvendeni kell a megkésett nyárnak — mondják kínai barátaim —, de ez szerencse dolga, nem szabad komolyan venni, mert az ősz után föl­tétlenül tél következik. Ter­mészetes, egyszerű dolgokból fakadó bölcsességük ilyentén kinyilatkoztatása sokszor el­gondolkoztatott. És milyen jól fog ez most, hogy a Kínai Népköztársaságban eltöltött napok élményáradatából vá­logatva, útinaplómat lapozva döntenem kell: mit írjak meg leghamarább? Ősz van, piac­ra, éléskamrákba, raktárakba kerül a kertek, szántóföldek bősége, s ilyenkor hetedhét ■országon túl is az a legidő­szerűbb, ami itthon: begyűj­teni a termést, a föld adomá­nyát és munkánk gyümölcsét. Kínában nemcsak most for­dul a tekintet a falu felé, la­kosságának 80 százaléka, több mint nyolcszáz millió ember, falvakon él, a termékeny ke­leti síkságon, a nagy folyók — elsősorban a Jangce — völ­gyében és a Vörös-medence körzetében termelik meg a lakosság élelmét, az ipar szükségleteit. A Kínai Kom­munista Párt Központi Bizott­ságának 1978. decemberi plé­numa és az 1982. évi XII. pártkongresszus határozatá­nak megfelelően — a szocia­lista korszerűsítés keretében — a mezőgazdaság fejlesztése, a falvak gazdasági-társadalmi életének felvirágoztatása, a fogyasztási javak termelésé­nek növelése kiemelt fontos­ságot kaptak az ország gazda­ságpolitikájában. .. .A főváros közelében lévő Sijiqing — Négy Zöld Évszak — nevű népi kommunába lá­togattunk el szeptember ele­jén. A 72 négyzetkilométeren, 45 ezer ember lakhelyén, be­épített környezetén kívül min­den talpalatnyi földet megmű­velnek, „örökzöld“ és min­denhol zöld falu ez, Beijing piacainak egyik ellátója. A kertekben, az út mentén, az utcán és mindenütt, de job­bára a 2500 hektár szántóföl­dön, és a melegházakban több mint száz féle zöldség terem. Tavaly 135 millió kilót szállí­tottak belőle az állami alap­nak, az idén ennél többre vál­lalkoztak.­ ­ A Kínai Népköztársaság ki­kiáltásának 14. évfordulója al­kalmából a Román—Kínai Ba­ráti Társaság és a Külföldi Kul­­túrkapcsolatok Román Intézete vacsorát adott. Részt vettek a következő elv­társak: Alexandrina Gainus-t, a Gabonát — búzát, kukori­cát, rizset — ötszáz hektáron, gyümölcsöt huszonöt ligetben termesztenek, ezen kívül ál­lattenyésztéssel és iparral is foglalkoznak. A gépesítés a gabonatermesztésben jelentő­sebb. Hatvan nagy mezőgaz­dasági géppel, 140 kis, 12 lóe­rős traktorral, 11 kombájnnal és 180 teherautóval dolgoznak. Állatállományuk — több mint 500 000 sertés, 120 000 kacsa, kö­zel 60 000 naposcsirke és­ 300 szarvasmarha, ebből száz fe­jős tehén — számára a takar­mányt maguk termesztik és néha vásárlással pótolják. A­­r kommüna területén 12 gyár, illetve ipari tevékenységet végző műhely működik, pél­dául kazánt, készruhát, mű­anyagcikkeket gyártanak. A 13 000 családban 25 000 a munkaképes korú, illetve a foglalkoztatott személyek szá­ma, az évi átlagjövedelem 1982-ben lakosonként 700 yu­an, munkaerőnként 1230 yuan volt. A javadalmazás az el­végzett munka után, az egyé­ni felelősség elve szerint tör­ténik. A család a szükségletei egy részét a háztáji parcellán termeli meg, baromfit, sertést, tehenet, nyulat stb. tartanak. A férfiak 60, a nők 55 éves korukban mennek nyugdíjba, a nyugdíj egységes , havi 23 yyan. A lakosság több mint 60 százaléka 30 éven aluli fia­tal, magas a természetes sza­porulat, ehhez igazodik a gyermekintézmények hálóza­ta: 24 bölcsőde, 15 óvoda, ele­mi iskola és két fokozatú kö­zépiskola működik a kommu­nában, szociális intézmények sorát orvosi rendelő kórház és az öregek otthona egészíti ki. Ez utóbbiban a család nél­küli, magányos öregek élnek, pillanatnyilag hatvanan, tel­jes ellátásban részesülnek és havi nyolc­­van költőpénzt kapnak. A felsorolt számadatokkal, gondolom sikerült részben ér­zékeltetnem az általános hát­terét, a népi kommuna való­sága nyilván sokkal gazda­gabb az itt elmondottaknál. A falu — jelképes nevét a szünet nélkül termelt zöld­áruról kapta — új téglaházai­nak hosszú során, a tágas é­­pü­leteket magas, faragott kő­­szegélyű téglakerítés, illetve kőfal veszi körül, a kaput csil­logó fémdíszítés emeli ki. El­­látogattunk néhány családhoz is. A kapun túl kis területen az udvar, gyümölcsfákkal, vi­rágágyással. Az ajtóból tágas előtér nyílik, fogadószoba ez, a falon a családi élet esemé­nyeit megörökítő fényképek, az asztalon a teázás elmarad­hatatlan kellékei — termosz­ban forró víz, zacskós jáz­mintea, fedős porceláncsupor —, a benyíló jobbra hálófül­ke, ezt jobbára alulról sűthe­tő, széles, több személyes tég­laágy — a hang — foglalja el, rajta gyékénylepedők és gyap­júpléd. Balra, ajtóval levá­lasztott helyiségben faragott asztal, székek, padkák — a­­molyan ebédlőféle. A főépü­lethez általában nyári kony­hát is építenek. Liu Shuxian házában például még két szo­★ ★ kormány első miniszterének helyettese, Ion Popescu-Puturi, a Román—Kínai Baráti Társa­ság elnöke, Nicolae Mihai, az RKP KB helyettes osztályveze­tője, Constantin Oancea külügy­miniszter-helyettes, a Külkeres­kedelmi és Nemzetközi Gazda­ FALU bát „ragasztottak“ a családi házhoz a fiatalok. A mérnök­fiú íróasztallal, fotellekkel, házikönyvtárral és zenegép­pel felszerelt dolgozó­szobáját és a fiatal házaspár modern bútorzattal berendezett háló­ját. Az idős asszony, akivel elbeszélgettünk elmondotta, hogy a férje még dolgozik, ő a háztartást vezeti, és a két unokájára ügyel. Nyulat és galambot tenyészt, palacko­zott gázzal főz, mosógéppel mos. A legjobban a színes té­vének örül, amióta megvették “S T­­errik-Timm éve, 500 granba került — könnyebben telnek a hosszú, téli esték. *" A gyümölcsösben furcsa törpe törzsű, széles koronájú almafákat láttam, a vendég­látók megkínáltak az ízletes gyümölccsel, bevallom nem tudtam különbséget tenni a zöldbanán, vöröslád, aranyko­rona, vöröscsillag és más köl­tői elnevezésű almafajták kö­zött. A zöldséges termékeinek felsorolása oldalakat igényel­ne, fedeles, szakajtó-szerű ko­sarakba szedték az asszonyok a húsos, méregzöld színű pa­radicsompaprikát, padlizsánt, káposztát, tököt és a sokféle rejtélyes, nálunk teljesen is­meretlen zöldséget, a kínai konyha elengedhetetlen nyers­anyagait. Nem volt nehéz rájönni az örökzöld falu titkára, amely a négyszáz forrásból fakadó — több mint ötven méter mély­ről szivattyúzott — vízben, a termőterület csaknem száz­­százalékos öntözésében rejlik. No meg a folyamatosságnak — a melegházi termesztésnek —, az ésszerű szervezésnek és a közös erőfeszítést, az egyé­ni felelősséggel és érdekeltség­gel párosító, a munka iránti felelősség szerinti elosztás el­ve gyakorlati alkalmazásának köszönhető. Ahogy azt a ven­déglátónk, Yue Chunling — harminc év körüli, kellemes, barátságos és nagyon értel­mes fiatalasszony — a népi kommuna propaganda osztály­­vezetője elmondotta: „nem fé­lünk attól, hogy az emberek meggazdagodnak, jól élnek, mert aki sokat dolgozik, talá­lékonyan, ésszerűen, gazdasá­gosan műveli meg a földet, mindenképp megérdemli, hogy bőségben éljen. A mun­ka iránti felelősség elvének alkalmazása új távlatokat nyitott népi kommunánk gaz­dasági-társadalmi életében. A korszerű szocialista falukép jegyei éltetik a valóságban is jelképünket“. ... Most, hogy pontot kell tennem e sorok végére, ismét eszembe jut, hogy két héttel ezelőtt még Beijing utcáin kó­boroltam, s a megkésett nyár­ban, az erkélyeken száradó hagymakoszorúk figyelmeztet­tek: ősz van Kínában. És, hogy az emberi szokások mennyire nem veszik figye­lembe az országhatárokat, íme az erkélyemen a hagyma­koszorú, városi őszeink egy­szerű szimbóluma, Beijing­­ben, Bukarestben és a világ minden táján, békében. Lázár Edit ★ Jogi Kooperálási Minisztérium, a Honvédelmi Minisztérium, a KKRI képviselői, más hivatalos személyek. Részt vett Li Zewang, a Kínai NK bukaresti nagykövete, a kö­vetség tagjai. . H­armincnégy éve annak, hogy a kínai nép — a belső elnyomás és az imperialista uralom ellen ví­vott több évtizedes párt vezet­te áldozatos harcának betető­­zésésül — kikiáltotta a Kínai Népköztársaságot. Az 1949. október elsejei aktus a nem­zetközi kommunista és mun­kásmozgalomnak, általában a nemzetközi életnek is kiemel­kedő eseménye volt, minthogy a szocializmus javára billen­tette az erőviszonyt. A sza­baddá, sorsának urává vált kínai nép minden erejét arra mozgósította, hogy az örö­költ elmaradottságot felszá­molva új életet teremtsen magának. Áldozatos munkája ered­ményeként a Kínai Népköz­­társaság 34 év alatt lendüle­tesen fejlődő országgá válto­zott. Fontos ipari központok épültek ki az egész ország te­rületén, üzemek, gyárak, ví­zi erőművek egész sora jelent meg, erőteljes fejlődésnek in­dultak a termelőerők általá­ban. Mélyreható változások mentek végbe a falvak életé­ben. Az új, szocialista alapo­kon átszervezett mezőgazda­ságban csaknem négyszeresen bővültek az öntöző rendsze­rek, amelyek most szinte 50 millió hektárra terjednek ki. Az elért eredmények biztos alapot teremtenek a nép anyagi és szellemi életszínvo­nalának emeléséhez. Az erő most a Kínai KP XII. országos kongresszusa határozatainak s a hatodik ötéves terv előirányzatainak teljesítésére, ezen belül az or­szág szocialista korszerűsíté­sére, a gazdasági és műszaki­tudományos potenciál növelé­sére összpontosul. A kínai nép lendületes munkáját bizonyít­ja, hogy tavaly az ipari és mezőgazdasági termelés össz­értéke átlagosan 7,3 százalék­kal növekedett. Mint az Államtanács elnöke mondotta a Népképviseleti Nemzetgyűlés ezévi júniusi ülésszakán, a gazdaságépítés terén a következő öt év kivé­teles fontosságú annak a stra­tégiai célkitűzésnek a meg­alapozása szempontjából, hogy az évszázad végéig megnégy­szereződjék az ipari és mező­­gazdasági termelés évi globá­lis értéke. A román nép mindenkor meleg rokonszenvvel kísérte kínai nép­alkotó erőfeszí­téseit, őszintén örvendett a szocialista építésben, az or­szág sokoldalú előrehaladásá­ban elért számottevő sikerei­nek. Mint ismeretes, az összes szocialista országokkal való barátság és együttműködés fejlesztésére irányuló követ­kezetes elvi politikájához hí­ven, Románia nagy jelentősé­get tulajdonít a Kínai Nép­­köztársasághoz fűződő viszo­nya bővítésének és elmélyíté­sének. A kétoldalú baráti és együttműködési kapcsolatok az évek folyamán szüntelenül felfelé íveltek a teljes jog­­egyenlőség, a nemzeti függet­lenség és szuverenitás tiszte­letben tartása, a belügyekbe való be nem avatkozás és a kölcsönös előny elvének tar­tós alapján. Fokozódott és változatosabbá lett a kölcsö­nösen előnyös gazdasági e­­gyüttműködés, melyben nagy súlya van a termelési koope­rációnak — az együttműködés magasabb formájának —, bő­vült a műszaki-tudományos és kulturális kooperáció. Mindezek előmozdításában, a két párt, ország és nép fel­felé ívelő baráti és együttmű­ködési kapcsolataiban döntő szerepük volt a magas szin­tű találkozóknak. Nicolae Ceaușescu elvtárs legutóbb tavaly áprilisban járt Elena Ceausescu elvtársnővel együtt hivatalos baráti látogatáson a Kínai Népköztársaságban, ez­­év májusában pedig Hu Yao­­bang elvtárs, a Kínai Kom­munista Párt Központi Biz­­ottságának főtitkára viszo­nozta a látogatást. A lezajlott magas síkú megbeszélések legutóbb is, akárcsak előzőleg, lehetővé tették a gyümölcsö­ző baráti együttműködés ú­­jabb módozatainak feltárását, a kapcsolatok szorosabbra fűzését minden közös érdekű területen. Hagyományos barátsága szellemében a román nép most, ezen a nagy ünnepen, további még nagyobb sikere­ket kíván a kínai népnek szo­cialista hazája felvirágoztatá­sában. P. Nagy Erzsébet A BARÁTI KÍNAI NÉP NAGY NEMZETI ÜNNEPE

Next