Előre, 1983. október (37. évfolyam, 11149-11174. szám)
1983-10-01 / 11149. szám
ELŐRE - 1983. október 1 EGÉSZ NÉPÜNK TUDATÁBAN LELKES VISSZHANGRA TALÁLT NICOLAE CEAUSESCU ELVTÁRS ÉS AZ SZDEF MOZGÓSÍTÓ BÉKEFELHÍVÁSA KÖVETKEZETESEN SÍKRASZÁLLUNK A FEGYVERKEZÉSI HAJSZA I I II ! MEGFÉKEZÉSÉÉRT. A NUKLEÁRIS VESZÉLY ELHÁRÍTÁSÁÉRT ÚJABB BÉKEGYŰLÉSEK ORSZÁGSZERTE BUKAREST MUNKATEREKKEL VÁLASZOLUNK AZ ORSZÁG ELNÖKÉNEK FELHÍVÁSÁRA A fővárosi TITAN SZERSZÁMGÉP ÉS AGGREGÁTOR TUDOMÁNYOS KUTATÓ ÉS TECHNOLÓGIATERVEZŐ INTÉZETÉNEK munkásai, tudományos kutatói, mérnökei és az intézet egész munkaközössége a fegyverkezési hajsza leállításának, a leszerelésnek és a békének szentelt gyűlést tartott. Megnyitó beszédet mondott Gheorghe Buruc elvtárs, a 3. kerület Szocialista Demokrácia és Egység Frontja tanácsának alelnöke. Megvalósításaink és a bennünket vezérlő eszmék nevében — mondotta Vasile Bunescu tervezőmérnök — az összes öntudatos emberekkel együtt mi is hallatjuk szavunkat, határozott módon követeljük az újabb nukleáris rakéták földrészünkre telepítésének megakadályozását, a létezők visszavonását és megsemmisítését, a béke és a békés alkotás Európájának megteremtését. Ezután Constantin* Marica, az intézet nőkomissziójának elnöke szólalt fel, aki ezeket mondotta: Hazánk asszonyai mélységes hálával tartoznak Nicolae Ceausescu elvtársnak és Elena Ceausescu elvtársnőnek azért a törődésükért, hogy otthonaink és családjaink számára a nyugalom és a béke légkörét biztosítsák, a fiatal nemzedék szívébe pedig a jövőbe vetett bizalmat palántálják. Eltökélt elhatározásunk, hogy egyesítsük erőinket a világ összes asszonyaival, s egyazon öntudattól áthatva harcoljunk a békéért és kényszerítsük ki a fegyverkezési hajsza leállítását. Neculai Cristea kutató felszólalásában ezeket mondotta: A párt főtitkárának példáját és ösztönzéseit követve, mindenkor a békeharc első soraiban leszünk, pártunk és államunkpolitikájának töretlen valóra váltásáért fogunk munkálkodni. Ennek a politikának fő célkitűzése az egész nép jóléte és boldogsága, a világ összes nemzeteinek együttműködése és előrehaladása, a béke meghonosítása bolygónkon. Mint az ICSIT Titan dolgozója — mondotta Irina Voda kutató —, aki egész tevékenységemet a műszaki haladás szolgálatában fejtem ki hazánkban, csatlakozom Nicolae Ceausescu elvtárs, a párt főtitkára, a köztársaság elnöke újabb békekezdeményezéséhez. Munkatársaimmal együtt teljes elhatározásunk, hogy munkatetteink és megvalósításaink révén válaszoljunk az ország elnökének felhívására, tegyünk meg mindent annak érdekében, hogy a jelenkori tudomány és tech SZEBEN NEMet a nukleáris fegyverkezésnek. Igent a békének és a megegyezésnek — e jelszavak jegyében tartották meg a dolgozók békegyűlését A SZEBENI AUTÓALKATRÉSZEKET GYÁRTÓ VÁLLALATBAN. A gyűlésen részvevő több mint 2000 munkás, mérnök, technikus, tisztviselő — román, német és magyar — egyemberként hallatta szavát a leszerelés, a béke megvédésének érdekében. A felszólalók teljes egyetértésüket fejezték ki Nicolae Ceausescu elvtárs újabb békekezdeményezéseivel, a SZDEF tagszervezetei képviselőinek gyűlésén elfogadott leszerelési és békefelhívásba foglalt jelentőségteljes eszmékkel. A gyűlés részvevői egyöntetű határozottsággal léptek fel a fegyverkezési hajsza folytatása ellen, a leszerelés és mindenekelőtt a nukleáris leszerelés megkezdése mellett, abbéli reményüknek adtak kifejezést, hogy a realizmus és a józanság, földrészünk és az egész világ népeinek élete és békéje iránt viselt nagy felelősség végülis győzedelmeskedik. A gyűlést megnyitó Serban Serban, a vállalat dolgozói bizottságának elnöke forró szavakkal méltatta Nicolae Ceausescu elvtársnak az Európára és az egész világra kiterjedő fegyverkezési hajsza megfékezésének szentelt, emberségtől áthatott tevékenységét A felszólaló Ana Olteanu, a SZDEF Szeben municípiumi tanácsának elnöke kitért a következőkre: „Az a sokoldalú, a román nép, az emberi civilizáció jövője iránti felelősségtől áthatott elemzés, amellyel Románia elnöke megvizsgálta a jelenkori világ fejlődésírányát, kétségtelenné tette azt, hogy napjaink nnka egész potenciálját a haladás, a népek jóléte és szabadsága szolgálatába állítsák, minden energiánkkal részt vegyünk a Tudósok és a béke nemzeti bizottság által kezdeményezendő akcióban. A bizottság élén doktor Elena Ceausescu mérnök akadémikus elvtársnő, a kiváló politikus és világhírű tudós áll. Mircea Soare munkás, a KISZ-bizottság titkára ezeket mondotta: Hazánk összes ifjai és dolgozói mellett az ICSZT Titán fiataljainak a hangját is hallatni kívánom az ENSZ székházában, hogy a tartós béke, a világ összes nemzetei szabadsága érdekében hozandó határozatok biztosítsák az ifjúság szóégető kérdése a leszerelés és a béke megvédése“. Constantin Lebu mester, a következőkben határozta meg saját és munkatársai feladatait: „Elkötelezettséget vállaltunk a román társadalom szocialista átalakításában, ez arra késztet, hogy fenntartás nélküli egyetértésünket fejezzük ki azzal a lángoló felhívással, amellyel Nicolae Ceausescu elvtárs, országunk elnöke fordult a román néphez, a földkerekség összes békeszerető erőihez, felkérve őket arra, hogy fokozzák a nemzetközi helyzet súlyosbodását megakadályozó, valamint az enyhülési politikához való visszatérést, a leszerelést, a béke megvédését elősegítő tömegakciókat.“ Eduard Gross mester a vállalat német ajkú dolgozóinak nevében sürgette, hogy mielőbb mondjanak le az új tömegpusztító fegyverek telepítéséről, kezdjék meg a meglevők visszavonását és megsemmisítését, az atomfegyverek Európából való teljes kirekesztését. Meggyőződéssel hangsúlyozta: mindez megvalósítható a népek közös akaratával és harcával. Végül Nicolae Crisan, a vállalati SZDE-szervezet elnöke kért szót. „Kétségtelen, hogy akcióink elérik a várt hatást, a nukleáris fegyverek elkerülik Európát, s az értelem, a népek közötti egyetértés és együttműködés eszméi diadalmaskodnak.A talán, a magasba emelkedő, épülő hajótesteken mindenütt jelszavas feliratokat lehetett látni. A hajógyár derék munkáshada ezzel is kifejezésre akarta juttatni elhatározását, hogy szilárdan kiáll a béke, a leszerelésmellett, hogy csatlakozik országunk, a világ békeszerető erőinek törekvéseihez. Határozott a NEMet a rakéták európai telepítésének!, Állítsák meg a fegyverkezési hajszát!, Béke, munka, emberség — Ceausescu, Románia!, Béke és biztonság! — hirdették fennen a jelszavas táblák. Ruxandra Simionica, a SZDEF Galac municípiumi tanácsának elnöke nyitotta meg a gyűlést. A bevezetőben kitért arra, hogy a galaci hajógyártók mélységesen hálásak országunk, elnökének, Nicolae Ceausescu elvtársnak azért, hogy ragyogó kezdeményezéseivel elősegíti a béke ügyét. A municípium öszszes dolgozóitól felhatalmazást kapott arra, hogy nevükben megfogadja: tettekkel válaszolnak a SZDEF leszerelési és békefelhívására. „Az én nemzedékem tagjai nem ismerték és nem is akarják megismerni a háború borzalmait, csakis békében és teljes egyetértésben képzeljük el jövendőnket“ — mondotta Gheorghe Stratica, a vállalati mára azt, hogy nyugalomban és biztonságban élhessenek, az emberiséget a civilizáció és haladás újabb csúcsaira emelhessék. Műhelyünk dolgozói — mondotta Nicolae Beldeanu tervezőmérnök — a Szocialista Demokrácia és Egység Frontja leszerelési és békefelhívásában, Románia elnökének, Nicolae Ceausescu elvtársnak, a felhívásaira adott lelkesítő választ látják. Ezek a felhívások határozott akciókkal szólítanak fel az újabb nukleáris rakéták Európába telepítésének leállítására és a létezők megsemmisítésére. A felhívás a józan észre, az egész emberiség haladási érdekei megvédésére szólítanak fel, hiszen az emberiség a fegyverkezési hajsza haladéktalan leállítását és a leszerelésre, elsősorban a nukleáris leszerelésre való rátérést követeli. Az erőteljes lelkesedés légkörében, a pártunk és államunk bel- és külpolitikájához való csatlakozás jegyében a gyűlés részvevői táviratot intéztek NICOLAE CEAUSESCU elvtárshoz, amelyben egyebek közt ez áll: „Egész népünk oldalán intézetünk dolgozói nagy büszkeséggel, élénk érdeklődéssel és megelégedéssel fogadták az ön által Jurij Andropovhoz, az SZKP KB főtitkárához, valamint az USA elnökéhez, Ronald Reaganhoz intézett üzenetet. Az üzenet kéri, amíg nem késő, tegyenek meg mindent az újabb középhatótávolságú nukleáris rakéták Európába való telepítésének megakadályozásáért, a létezők visszavonásáért és megsemmisítéséért. A népek élete és nyugalma, az emberi civilizáció sorsa iránti magasrendű törődés és felelősségtől áthatott kezdeményezése, hőn szeretett és tisztelt Nicolae Ceausescu elvtárs, ismételten és rendkívüli erővel tanúsítja Románia béke- és együttműködési elhívatását, azt a következetességet és határozottságot tükrözi, amellyel pártunk és államunk a feszültségi és konfliktustényezők kiküszöböléséért küzd a nemzetközi életből, valamint egy fegyverek és háborúk nélküli világ megteremtéséért." A gyűlés részvevői táviratot intéztek NICOLAE CEAUSESCU elvtárshoz, amelyből idézzük a következőket: „A szeretet, a tisztelet és a hála hangján fejezzük ki hódolatteljes elismerésünket a leszerelés és a béke, a népek közötti barátság és együttműködés ügyének szentelt fáradhatalan tevékenységéért, amelynek köszönhetően a világ köztudata önben a jelenkor egyik kiemelkedő személyiségét tiszteli. Meg vagyunk győződve arról, hogy ugyanúgy, mint eddig az ön nagy tekintélynek örvendő szava ezúttal is hallható lesz a nemzetközi küzdőtéren, továbbra is mindent elkövet azért, hogy a Szovjetunió és az Amerikai Egyesült Államok, más európai és más földrészek országainak vezetőihez címzett kezdeményezésekkel, közbenjárásokkal segítse elő az új rakéták telepítését megfékező tárgyalásokat, a meglévők visszavonását és megsemmisítését, konkrét leszerelési intézkedések meghozatalát. Európa és a világ békéjének és biztonságának megvédését“. KISZ-bizottság titkára. A béke és a leszerelés nemes mindannyiunk számára drága eszmékkel való teljes azonosulásukat fejezték ki mások is, többek között Ion Calina mérnök, a hajógyár műszaki igazgatója, Gheorghe Anton villanyszerelő, Aurelia Bindiu mérnök, a nőtanács elnöke. „Mi, itt, Galacon hajókat gyártunk és azt szeretnénk, hogy mindig békés, csendes vizeken evezzenek“ — mondotta Clement Grecu közgazdász, a vállalati SZDE-szervezet bizottságának elnöke. Gheorghe Lupea mester, a Szocialista Munka Hőse a következőkkel egészítette ki: „Mi, idősebbek tisztában vagyunk azzal, hogy mit jelent a háború, nem kérünk belőle. Békében akarunk élni és dolgozni. A béke megvédésében messzemenően érdekeltek vagyunk, mivel csakis a békében végzett körültekintő alkotómunka hozhatja meg az RKP XII. kongresszusán és az Országos Konferenciáján megszabott grandiózus program valóra váltását, szocialista hazánk szakadatlan előhaladását.“ Végezetül a gyűlés részvevői táviratot intéztek NICOLAE CEAUSESCU elvtárshoz, amelyben többek között ez áll: „Egész népünkhöz hasonlóan a galaci hajógyártók is nagyra értékelik azt a hozzájárulást, amelyet ön nyújt az emberiség előtt álló nagy kérdések megoldásához. A Galacon készült hajók, a messzi tengereken és óceánokon büszkén bontják ki a román nemzeti színű zászlókat, a népek közötti barátság és együttműködés hírnökeit. Mélyen tisztelt és szeretett Nicolae Ceausescu elvtárs, az ön példamutató tevékenysége, amelyet azért fejt ki, hogy a szocialista Románia minél inkább virágozzék, hogy az összes vitás kérdéseket tárgyalások útján rendezzék, a galaci hajógyár dolgozóit arra készteti, hogy egyre nagyobb mértékben és elkötelezettebben vegyék ki részüket a párt XII. kongresszusa és Országos Konferenciája határozatainak teljesítéséért kifejtett munkából." KONKRÉT LESZERELÉSI INTÉZKEDÉSEK MEGHOZATALÁRA VAN SZÜKSÉG RIMNICU VILCEA A békegyűlésekről egyszersmind üzenetet intéztek az Egyesült Nemzetek Szervezetéhez, amelyben kérik kezdjenek újabb akciókat és kezdeményezéseket GALAC A BÉKE MEGVÉDELMEZÉSÉBEN MESSZEMENŐEN ÉRDEKELVE VAGYUNK A GALACI HAJÓGYÁR szárazdokkján emlékezetes eseményre került sor. Sok száz hajóépítő munkás, mester, műszaki dolgozó adott egymásnakáaz újabb rakéták Európába történő telepítésének megakadályozására, a létezők visszavonására és megsemmisítésére találkozót, hogy együttesen hallassák szavukat a Duna-menti nagyüzem nevében a béke és a leszerelés, az élet érdekében. Az óriási hajóépítő csarnokok béke és az egyetemes együttműködés megvalósítására. Ugyanakkor leveleket, intéztek • Szovjetunió és az USA bukaresti nagykövetségeihez, amelyekben kérik, tegyenek meg mindent a genfi tárgyalások sikeres befejezéséért és a fegyverkezések veszélyes folyamatának leállításáért, mert a fegyverkezés magát az életet sodorja veszélybe bolygónkon. MUNKÁNK EREDMÉNYEIT, JÖVŐNKET ÓVJUK tét veszélyezteti. Mindaz, amit eleddig megvalósítottunk, az eszmék, amelyek vezérelnek, feljogosítanak arra, hogy követeljük az új nukleáris rakéták európai telepítésének a megakadályozását, a meglévők visszavonását és megsemmisítését.“ A hasonlóan gondolkodó többi dolgozó, köztük Filofteia Albu, a szakszervezeti bizottság elnöke, Ion Vega technikus, Liliana Andreescu közgazdász, felszólalásukban kitértek a következőkre: azok a kezdeményezések, amelyekkel Románia újólag hozzájárult a béke megvédéséhez, nemzetünk legmagasztosabb célkitűzéseinek, eszméinek felelnek meg, újfent beszédes tanújelét adják annak, hogy országunk elnöke rendkívül nagy felelősséget vállal magára a föld békéjének és civilizációjának megvédésében. „Büszke vagyok arra, hogy egy ilyen tekintélyes országban születtem, élek és dolgozom, amelynek béke- és együttműködési törekvéseit a föld minden táján ismerik és nagyrabecsülik“ mondotta Constantin Gauleț technikus. Ezeket a gondolatokat és érzéseket foglalták bele a részvevők a NICOLAE CEAUSESCU elvtárshoz intézet távirat szövegébe. Íme néhány sora: „Mélyen tisztelt és szeretett Nicolae Ceausescu elvtárs, megragadjuk ezt az alkalmat is arra, hogy az Ön iránti tiszteletteljes hódolatunkkal együtt kifejezzük teljes egyetértésünket pártunk és államunk politikájával és köszönetet mondjunk azért a fáradhatatlan tevékenységért, amelyet ön az új középhatótávolságú rakéták európai telepítésének a megakadályozása, a meglevők visszavonása és megsemmisítése a leszerelés, a béke és az együttműködés világának érdekében kifejt. Egyszersmind megfogadjuk, hogy a reánk háruló feladatok teljesítésének szenteljük egész munkánkat, hogy egész népünkkel együtt hozzájáruljunk Románia erejének és befolyásának növekedéséhez világszerte, fokozzuk arra irányló képességét, hogy sikerrel képviselhesse a román nép, az egész világ népeinek érdekeit és törekvéseit.“ Az ország faipari kombinátjainak egyik jelentős egységében is sor került a dolgozók békegyűlésére. A. RM. VILCEAI FAFELDOLGOZÓ KOMBINÁTBAN, ahol a fa rengeteg változáson megy át, míg korszerű bútor, valamint kiváló préseltforgács- és rostlemez lesz belőle, a második váltásból kiözönlő embertömeg gyűlt össze elsősorban, hogy hallassa szavát, egész népünkkel együtt, a nukleáris fegyverek európai telepítése ellen, a leszerelés, a világbéke érdekében. A gyűlés emelkedett hangulatban kezdődött. Száz és száz ember visszhangozta: yPárt — Ceausescu — béke!, Ceausescu — Románia, béke és barátság!, NEMet a fegyverkezésnek — IGENT az együttműködésnek!. A jelszavak a legmagasabb hőfokon fejezték ki mindazt, amit az egyes emberek, az egybegyűlt tömeg a háború ellen, a békéért, a biztonságos jövendőért kész megtenni, amire törekszik. „Akárcsak egész dolgozó népünknek — mutatott rá Nicolae Almariei technikus — nekünk is szent kötelességünk megakadályozni minden úton és módon a fegyverkezési hajszát, főként az atomfegyverkezés továbbfokozását, amely a föld lé AZ ÖRÖKZÖLD öt héttel ezelőtt Beijing utcáin kóboroltam, a hazatérés előtti órák még egyszer mindent látni óhaja kergetett a forró aszfalton. A város az alacsonyan lógó nap éles sugaraiban fürdőn, színes foltok ezrei — esernyőiket napernyőként is használják itt az asszonyok—, csillogó kerékpárfolyam, köztereken sárkányteregető gyerekek látványa nyári hangulatot sugallt. Semmi jele az ősznek, csak az iskolások vállra vetett zöld színű vászontarisznyája — szeptember elsején kezdődött a tanítás az erkélyeken száradó, hagyma- és fokhagymakoszorúk, a zöldségpiacok bősége figyelmeztet: hiába a megkésett kánikula, a természet rendjéhez igazított szokásaink Beijingben, akárcsak Bukarestben, az új évszakra hangolódtak. Örvendeni kell a megkésett nyárnak — mondják kínai barátaim —, de ez szerencse dolga, nem szabad komolyan venni, mert az ősz után föltétlenül tél következik. Természetes, egyszerű dolgokból fakadó bölcsességük ilyentén kinyilatkoztatása sokszor elgondolkoztatott. És milyen jól fog ez most, hogy a Kínai Népköztársaságban eltöltött napok élményáradatából válogatva, útinaplómat lapozva döntenem kell: mit írjak meg leghamarább? Ősz van, piacra, éléskamrákba, raktárakba kerül a kertek, szántóföldek bősége, s ilyenkor hetedhét ■országon túl is az a legidőszerűbb, ami itthon: begyűjteni a termést, a föld adományát és munkánk gyümölcsét. Kínában nemcsak most fordul a tekintet a falu felé, lakosságának 80 százaléka, több mint nyolcszáz millió ember, falvakon él, a termékeny keleti síkságon, a nagy folyók — elsősorban a Jangce — völgyében és a Vörös-medence körzetében termelik meg a lakosság élelmét, az ipar szükségleteit. A Kínai Kommunista Párt Központi Bizottságának 1978. decemberi plénuma és az 1982. évi XII. pártkongresszus határozatának megfelelően — a szocialista korszerűsítés keretében — a mezőgazdaság fejlesztése, a falvak gazdasági-társadalmi életének felvirágoztatása, a fogyasztási javak termelésének növelése kiemelt fontosságot kaptak az ország gazdaságpolitikájában. .. .A főváros közelében lévő Sijiqing — Négy Zöld Évszak — nevű népi kommunába látogattunk el szeptember elején. A 72 négyzetkilométeren, 45 ezer ember lakhelyén, beépített környezetén kívül minden talpalatnyi földet megművelnek, „örökzöld“ és mindenhol zöld falu ez, Beijing piacainak egyik ellátója. A kertekben, az út mentén, az utcán és mindenütt, de jobbára a 2500 hektár szántóföldön, és a melegházakban több mint száz féle zöldség terem. Tavaly 135 millió kilót szállítottak belőle az állami alapnak, az idén ennél többre vállalkoztak. A Kínai Népköztársaság kikiáltásának 14. évfordulója alkalmából a Román—Kínai Baráti Társaság és a Külföldi Kultúrkapcsolatok Román Intézete vacsorát adott. Részt vettek a következő elvtársak: Alexandrina Gainus-t, a Gabonát — búzát, kukoricát, rizset — ötszáz hektáron, gyümölcsöt huszonöt ligetben termesztenek, ezen kívül állattenyésztéssel és iparral is foglalkoznak. A gépesítés a gabonatermesztésben jelentősebb. Hatvan nagy mezőgazdasági géppel, 140 kis, 12 lóerős traktorral, 11 kombájnnal és 180 teherautóval dolgoznak. Állatállományuk — több mint 500 000 sertés, 120 000 kacsa, közel 60 000 naposcsirke és 300 szarvasmarha, ebből száz fejős tehén — számára a takarmányt maguk termesztik és néha vásárlással pótolják. Ar kommüna területén 12 gyár, illetve ipari tevékenységet végző műhely működik, például kazánt, készruhát, műanyagcikkeket gyártanak. A 13 000 családban 25 000 a munkaképes korú, illetve a foglalkoztatott személyek száma, az évi átlagjövedelem 1982-ben lakosonként 700 yuan, munkaerőnként 1230 yuan volt. A javadalmazás az elvégzett munka után, az egyéni felelősség elve szerint történik. A család a szükségletei egy részét a háztáji parcellán termeli meg, baromfit, sertést, tehenet, nyulat stb. tartanak. A férfiak 60, a nők 55 éves korukban mennek nyugdíjba, a nyugdíj egységes , havi 23 yyan. A lakosság több mint 60 százaléka 30 éven aluli fiatal, magas a természetes szaporulat, ehhez igazodik a gyermekintézmények hálózata: 24 bölcsőde, 15 óvoda, elemi iskola és két fokozatú középiskola működik a kommunában, szociális intézmények sorát orvosi rendelő kórház és az öregek otthona egészíti ki. Ez utóbbiban a család nélküli, magányos öregek élnek, pillanatnyilag hatvanan, teljes ellátásban részesülnek és havi nyolcvan költőpénzt kapnak. A felsorolt számadatokkal, gondolom sikerült részben érzékeltetnem az általános hátterét, a népi kommuna valósága nyilván sokkal gazdagabb az itt elmondottaknál. A falu — jelképes nevét a szünet nélkül termelt zöldáruról kapta — új téglaházainak hosszú során, a tágas épületeket magas, faragott kőszegélyű téglakerítés, illetve kőfal veszi körül, a kaput csillogó fémdíszítés emeli ki. Ellátogattunk néhány családhoz is. A kapun túl kis területen az udvar, gyümölcsfákkal, virágágyással. Az ajtóból tágas előtér nyílik, fogadószoba ez, a falon a családi élet eseményeit megörökítő fényképek, az asztalon a teázás elmaradhatatlan kellékei — termoszban forró víz, zacskós jázmintea, fedős porceláncsupor —, a benyíló jobbra hálófülke, ezt jobbára alulról sűthető, széles, több személyes téglaágy — a hang — foglalja el, rajta gyékénylepedők és gyapjúpléd. Balra, ajtóval leválasztott helyiségben faragott asztal, székek, padkák — amolyan ebédlőféle. A főépülethez általában nyári konyhát is építenek. Liu Shuxian házában például még két szo★ ★ kormány első miniszterének helyettese, Ion Popescu-Puturi, a Román—Kínai Baráti Társaság elnöke, Nicolae Mihai, az RKP KB helyettes osztályvezetője, Constantin Oancea külügyminiszter-helyettes, a Külkereskedelmi és Nemzetközi Gazda FALU bát „ragasztottak“ a családi házhoz a fiatalok. A mérnökfiú íróasztallal, fotellekkel, házikönyvtárral és zenegéppel felszerelt dolgozószobáját és a fiatal házaspár modern bútorzattal berendezett hálóját. Az idős asszony, akivel elbeszélgettünk elmondotta, hogy a férje még dolgozik, ő a háztartást vezeti, és a két unokájára ügyel. Nyulat és galambot tenyészt, palackozott gázzal főz, mosógéppel mos. A legjobban a színes tévének örül, amióta megvették “S Terrik-Timm éve, 500 granba került — könnyebben telnek a hosszú, téli esték. *" A gyümölcsösben furcsa törpe törzsű, széles koronájú almafákat láttam, a vendéglátók megkínáltak az ízletes gyümölccsel, bevallom nem tudtam különbséget tenni a zöldbanán, vöröslád, aranykorona, vöröscsillag és más költői elnevezésű almafajták között. A zöldséges termékeinek felsorolása oldalakat igényelne, fedeles, szakajtó-szerű kosarakba szedték az asszonyok a húsos, méregzöld színű paradicsompaprikát, padlizsánt, káposztát, tököt és a sokféle rejtélyes, nálunk teljesen ismeretlen zöldséget, a kínai konyha elengedhetetlen nyersanyagait. Nem volt nehéz rájönni az örökzöld falu titkára, amely a négyszáz forrásból fakadó — több mint ötven méter mélyről szivattyúzott — vízben, a termőterület csaknem százszázalékos öntözésében rejlik. No meg a folyamatosságnak — a melegházi termesztésnek —, az ésszerű szervezésnek és a közös erőfeszítést, az egyéni felelősséggel és érdekeltséggel párosító, a munka iránti felelősség szerinti elosztás elve gyakorlati alkalmazásának köszönhető. Ahogy azt a vendéglátónk, Yue Chunling — harminc év körüli, kellemes, barátságos és nagyon értelmes fiatalasszony — a népi kommuna propaganda osztályvezetője elmondotta: „nem félünk attól, hogy az emberek meggazdagodnak, jól élnek, mert aki sokat dolgozik, találékonyan, ésszerűen, gazdaságosan műveli meg a földet, mindenképp megérdemli, hogy bőségben éljen. A munka iránti felelősség elvének alkalmazása új távlatokat nyitott népi kommunánk gazdasági-társadalmi életében. A korszerű szocialista falukép jegyei éltetik a valóságban is jelképünket“. ... Most, hogy pontot kell tennem e sorok végére, ismét eszembe jut, hogy két héttel ezelőtt még Beijing utcáin kóboroltam, s a megkésett nyárban, az erkélyeken száradó hagymakoszorúk figyelmeztettek: ősz van Kínában. És, hogy az emberi szokások mennyire nem veszik figyelembe az országhatárokat, íme az erkélyemen a hagymakoszorú, városi őszeink egyszerű szimbóluma, Beijingben, Bukarestben és a világ minden táján, békében. Lázár Edit ★ Jogi Kooperálási Minisztérium, a Honvédelmi Minisztérium, a KKRI képviselői, más hivatalos személyek. Részt vett Li Zewang, a Kínai NK bukaresti nagykövete, a követség tagjai. . Harmincnégy éve annak, hogy a kínai nép — a belső elnyomás és az imperialista uralom ellen vívott több évtizedes párt vezette áldozatos harcának betetőzésésül — kikiáltotta a Kínai Népköztársaságot. Az 1949. október elsejei aktus a nemzetközi kommunista és munkásmozgalomnak, általában a nemzetközi életnek is kiemelkedő eseménye volt, minthogy a szocializmus javára billentette az erőviszonyt. A szabaddá, sorsának urává vált kínai nép minden erejét arra mozgósította, hogy az örökölt elmaradottságot felszámolva új életet teremtsen magának. Áldozatos munkája eredményeként a Kínai Népköztársaság 34 év alatt lendületesen fejlődő országgá változott. Fontos ipari központok épültek ki az egész ország területén, üzemek, gyárak, vízi erőművek egész sora jelent meg, erőteljes fejlődésnek indultak a termelőerők általában. Mélyreható változások mentek végbe a falvak életében. Az új, szocialista alapokon átszervezett mezőgazdaságban csaknem négyszeresen bővültek az öntöző rendszerek, amelyek most szinte 50 millió hektárra terjednek ki. Az elért eredmények biztos alapot teremtenek a nép anyagi és szellemi életszínvonalának emeléséhez. Az erő most a Kínai KP XII. országos kongresszusa határozatainak s a hatodik ötéves terv előirányzatainak teljesítésére, ezen belül az ország szocialista korszerűsítésére, a gazdasági és műszakitudományos potenciál növelésére összpontosul. A kínai nép lendületes munkáját bizonyítja, hogy tavaly az ipari és mezőgazdasági termelés összértéke átlagosan 7,3 százalékkal növekedett. Mint az Államtanács elnöke mondotta a Népképviseleti Nemzetgyűlés ezévi júniusi ülésszakán, a gazdaságépítés terén a következő öt év kivételes fontosságú annak a stratégiai célkitűzésnek a megalapozása szempontjából, hogy az évszázad végéig megnégyszereződjék az ipari és mezőgazdasági termelés évi globális értéke. A román nép mindenkor meleg rokonszenvvel kísérte kínai népalkotó erőfeszítéseit, őszintén örvendett a szocialista építésben, az ország sokoldalú előrehaladásában elért számottevő sikereinek. Mint ismeretes, az összes szocialista országokkal való barátság és együttműködés fejlesztésére irányuló következetes elvi politikájához híven, Románia nagy jelentőséget tulajdonít a Kínai Népköztársasághoz fűződő viszonya bővítésének és elmélyítésének. A kétoldalú baráti és együttműködési kapcsolatok az évek folyamán szüntelenül felfelé íveltek a teljes jogegyenlőség, a nemzeti függetlenség és szuverenitás tiszteletben tartása, a belügyekbe való be nem avatkozás és a kölcsönös előny elvének tartós alapján. Fokozódott és változatosabbá lett a kölcsönösen előnyös gazdasági együttműködés, melyben nagy súlya van a termelési kooperációnak — az együttműködés magasabb formájának —, bővült a műszaki-tudományos és kulturális kooperáció. Mindezek előmozdításában, a két párt, ország és nép felfelé ívelő baráti és együttműködési kapcsolataiban döntő szerepük volt a magas szintű találkozóknak. Nicolae Ceaușescu elvtárs legutóbb tavaly áprilisban járt Elena Ceausescu elvtársnővel együtt hivatalos baráti látogatáson a Kínai Népköztársaságban, ezév májusában pedig Hu Yaobang elvtárs, a Kínai Kommunista Párt Központi Bizottságának főtitkára viszonozta a látogatást. A lezajlott magas síkú megbeszélések legutóbb is, akárcsak előzőleg, lehetővé tették a gyümölcsöző baráti együttműködés újabb módozatainak feltárását, a kapcsolatok szorosabbra fűzését minden közös érdekű területen. Hagyományos barátsága szellemében a román nép most, ezen a nagy ünnepen, további még nagyobb sikereket kíván a kínai népnek szocialista hazája felvirágoztatásában. P. Nagy Erzsébet A BARÁTI KÍNAI NÉP NAGY NEMZETI ÜNNEPE