Előre, 1983. november (37. évfolyam, 11175-11200. szám)

1983-11-01 / 11175. szám

A SZOCIALISTA DEMOKRÁCIA ÉS EGYSÉG FRONTJA ORSZÁGOS TANÁCSÁNAK NAPILAPJA ERŐTELJESEN ÖSZTÖNÖZVE NICOLAE CEAUSESCU ELVTÁRSNAK A TERMÉS NAPJA ALKALMÁBÓL KÜLDÖTT ÜZENETÉTŐL VASÁRNAP A SZÁNTÓFÖLDEK SOK SZÁZEZER MŰVELŐJE DOLGOZOTT erőt nem kímélve az őszi munkák mielőbbi befejezésén Vasárnap országszerte munkanap volt a földeken. Nicolae Ceausescu elvtársnak a Termés Napja alkalmából küldött Üzene­tétől erőteljesen ösztönözve több százezer mtsz-gazda, állami vállalati dolgozó, mezőgépész és agrárszakember, a segítségükre siető vállalati és intézményi dolgozóval együtt, odaadóan mun­kálkodtak a még határban lévő termés mielőbbi begyűjtésén, behordásán és elraktározásán, de a jövő esztendei só termés feltételeinek megteremtésén is. A Temes megyei Kinnyésen pél­dául már kora hajnalban kint volt a falu apraja-nagyja és ki a még fákon lévő almatermés leszüretelésén, ki pedig a szántó­földek káróktól való megtakarításán dolgozott. Igyekeztek a dinnyésiek, hiszen saját példájukat említhetik arra, hogy az idő­ben elvégzett teendőkkel lehet csak a hektárhozamot növelni. S éppen ezért igyekeznek földbe akasztani az ekét, s meggyor­sítani a szántás ütemét úgy, hogy még november 19-ig végez­zenek az őszi szántással. Mert a tavaly is ezt tették és az ered­mény, hogy kukoricából nem kevesebb mint 13 631 kil­ó csöves­­terményt törhettek le hektáron­ként. Igaz, a búzahozamukkal sem kell szégyenkezniük: 6763 kiló kenyérgabonát arattak egy hektárról. Persze, nemcsak Dinnyésen, hanem más vidékeken sem ül­tek ölbetett kezekkel a szántóvetők. A Brassó megyei prázsmári állami mezőgazdasági vállalatot nem kell különösebben bemu­tatni az agrárszakembereknek, eredményeiről messze.Tildán hí­res, a Szocialista Munka Hőse címmel kitüntetett egy­ség. Az idén is, a szorgos munkának köszönhetően, reme­keltek: burgonyából 650 hektárról átlag 45 031 kilogramm gimót termeltek. És örvendetes, hogy példájukat más Brass­ó megyei egységek is követték. Ennek köszönhetően az idén 32 030 tonná­val több burgonyát és 12 003 tonnával több búzát adhattak át a Brassó környéki földművesek az állami központosított alapnak mint tavaly. Ide az idei Termés Napja nemcsak a mérlegkészí­tés ideje volt az ország e táján. A traktorgyár, a tehergépkocsi­gyár, a Rulmentul és az Electroprecizia vállalatok több mint 21 033 dolgozójának segítségével az itt élő mtsz-tagok igyekez­tek az utolsó hektárokról is kiásni és beszállítani a cukorrépát. Mert semminek, de semminek nem szabad elvesznie a megter­mettekből. S ez a cél hajtotta a iadi-i termelőszövetkezetek tag­ságát is. Vasárnap nem kevesebb mint 3709 fogattal és 1503 utánfutóval szállították, hordták a kukoricát az átvevő közpon­tokba. Ugyanakkor biztonságba helyeztek 5933 tonna rápagyö­­keret is, 1000 tonnával többet, mint amennyit a grafikon előírt. És a felszabadított területeken megindították az eket húzó trak­torokat. Mert amint pártunk főtitkára a Termés Napja alkal­mából intézett Üzenetében nyomatékosan hangsúlyozta, meg kell tenni mindent annak érdekében, hogy az összes mun­kálatok időbeni és jó minőségű elvégzésével, a megszabott agro­technikai normák és szigorú szabályok betartásával 1984-ben re­kordtermést értünk el a mezőgazdaságban. És földműveseink, mint láthattuk, a még határban lévő termés gyors behordásával párhuzamosan megkezdték a jövő esztendő csúcshozamainak megalapozását is. A TEMESVÁRI CUKORGYÁR VÁRJA A NYERS­ANYAGOT BÁNATBAN IS BE KELL FEJEZNI AZ ŐSZI BETAKARÍTÁST A hidegre fordult időjárás megköveteli, hogy minden gazdaságban mihamarabb be­­gyűjtsenek mindent, az utolsó tonna kukoricát, cukorrépát, zöldséget, gyümölcsöt is rak­tárba szállítsák, rendeltetési helyére juttassák. A rossz idő, a fagyveszély következtében ugyanis ezután a terményká­rosodás Bánátban is egyre nagyobb arányokat ölthet, arról nem is beszélve, hogy az esőzések beálltával, megnehe­zülhet, több üzemanyagot igé­nyel a terményszállítás. És a késedelemért nagy árat kell fizetni, mint 1980-ban pél­dául, amikor a december eleji fagy és havazás még csaknem kétezer hektár területen ter­mesztett cukorrépát talált a földben, illetve kiszedve, de elhordatlanul Temes megyé­ben. Egyébként az ország egyik­­ legfőbb cukorrépatermesztő vidéke Temes megye, ahol több, mint 15 ezer hektár te­rületet foglalt el az idei ve­tésforgóban e fontos ipari nö­vény. A baj csak az, hogy ed­dig alig 9000 hektárról szed­ték ki a répát, jócskán várt tehát még begyűjteni való. Mint ahogyan elgondolkozta­tó és a szállítások ütemét erősen sürgető tény az is, hogy több mint 30 ezer ton­na termény ott áll a földeken halmokban. Márpedig az köz­tudott, hogy ezután a földön, szabadban való tárolás jelen­tős veszteséggel jár. Szó se róla, ott, ahol a be­gyűjtési idény első napjától kezdve ütemesen, felelősség­­teljesen dolgoztak, már nem okoz gondot a cukorrépa. A román sztamorai, ötvösdi és lovrini termelőszövetkezetek­ben például napokkal ezelőtt végeztek a cukorrépa begyűj­tésével, de jól állnak a mun­kával a gottlobi, lenauheimi, csenei és néhány más gazda­ságban is. Pedig a lenauhei­­miakat igen nagy erőpróba elé állította a cukorrépa be­gyűjtése, mivel a megyében ők termesztettek a legtöbbet, nem kevesebb, mint 550 hek­táron. — Sajnos, vannak olyan egységek is, melyek sok gon­dot, nehézséget okoznak ne­künk — panaszkodott joggal Brata Constantin mérnök, a temesvári cukorgyár mező­­gazdasági osztályának vezető­je. — Akár hiszi, akár nem, de a rakovicai, drigoesti-i és a hittyiási mtsz-ben még hoz­zá sem fogtak a cukorrépa szedéséhez, noha a terv sze­rint már szeptemberben je­lentős mennyiségű terményt kellett volna kapnunk tőlük! Az említett három gazdaság­ban azzal „magyarázzák a bi­zonyítványt“, hogy a burgo­nyaásás és más munkák miatt késtek meg a cukorrépa beta­karításával. Mit lehet ehhez hozzáfűzni? Annyit minden­képpen, hogy a késlekedés­nek, mulasztásnak is van ha­tára, s november elején mégiscsak hozzá kellene látni a cukorrépa ásásához. De szorgalmazni, siettetni kell ezt a munkát Nagyjécsán, Kisbecskereken, Újhelyen és jó néhány más helyen is. Mert mindenképpen gyenge teljesítménynek tekinthető az, hogy a nagyjécsai termelőszö­vetkezeti tagok például a 350- ből mindössze száz hektár te­rületről gyűjtötték be a cu­korrépát. Az idő előrehaladott, a cu­korrépa szedése és elszállítá­sa erősen sürget Temes me­gyében. Mivel a munkaerő felszabadult megannyi teendő alól, át lehet és át kell cso­portosítani a répaföldekre. . Persze, a szállítókapacitás ésszerű kihasználására, s a rakodások meggyorsítására is megkülönböztetett figyelmet kell fordítani. Mert az új­pécsi mtsz-ben még 1200 ton­na répa áll halmokban a föl­deken, Szerbszentmártonon és Gyűlvészen 900—900, Fényen meg 800 tonna. De nem sok­kal jobb a helyzet ilyen te­kintetben a nagyremetei, te­­mesligeti, bacsai, nagyszent­­péteri és néhány más gazda­ságban sem. Márpedig a koc­kázat nagy, a termálkároso­­dás veszélye ezután fokozó­dik, napról napra nő. Ennek tudatában kell tehát dolgoz­ni a temesi cukorrénafölde­­ken, hogy az utolsó kiló édes­gyökeret is mielőbb kiássák a földből, onnan pedig elhord­ják az átvevő helyekre. Deme János SZOLGÁLTATÁSOK IÍJ SZEREPKÖRBEN . SEPSISZENTGYÖRGYI TAPASZTALATOK A lakossági szolgáltatások további javítása is szerepelt az RKP KB Politikai Végre­hajtó Bizottsága legutóbbi ü­­lésének napirendjén. A figye­lem többek között kiterjedt arra is, hogy miként igazod­nak a szolgáltatást nyújtók, köztük a kisipari szövetkeze­tek a nagyközönség igényei­hez. Az összes helységekben, beleértve a legtávolibb falva­kat is, a lakossági elvárások­hoz igazított jó minőségű szol­gáltatásokat kell biztosítaniuk az illetékeseknek, szögezte le a Politikai Végrehajtó Bizott­ság. Ilyen gondolati összefüg­gésben vizsgáltuk meg, ho­gyan tesz eleget a követelmé­nyeknek a sepsiszentgyörgyi kisipari szövetkezet. Kilenc szabóság, egy cipőké­szítő- és öt­­javítóműhely, két kötöde, öt női-, öt férfi­­fodrászat, két hangfelvevő la­boratórium, gyorsmosoda, más jellegű egység tartozik hozzá. Az évek során a hálózat foko­zatosan bővült, új egységek nyíltak a lakónegyedekben is. Ennek ellenére AZ üzlethálózat 65—70 SZÁZALÉKA A VÁROSKÖZPONTBAN TALÁLHATÓ. A régi Szemerján, a belvá­rostól sepsiszentgyörgyi vi­szonylatban is kissé távol, nem találni egyetlen kisipari szolgáltató egységet sem. A Lenin út 45 számtól, a divat­háztól az állomásig szintén megszakad a szövetkezeti üz­letek láncolata. Nemrégiben az Augusztus 23 sugárúton nyílt egység, melynek rövid működési ideje máris azt bi­zonyítja, hogy a megyei szö­vetség vezetősége, a szö­vetkezet illetékeseivel a tényleges szükségletek fel­mérése alapján javíthat a la­kossági szolgáltatások minősé­gén, változatosságán és a vá­rosnegyedek közötti megoszlá­sán.­­ Maradjunk még egy gon­dolat erejéig a hálózat város­részek közötti megoszlásá­nál. Sepsiszentgyörgyön, a hajdani kisiparosok és kiske­reskedők városában a Csíki utca többé-kevésbé a szűcsök székhelye volt. Ma is két ilyen szövetkezeti egység működik az utcában. Jánó József szűcs szerint akkor is rengeteg munkájuk lenne , ha az utcában egymást érnék a mű­helyek. A szűk helyiségben felgyűlt „megvarrandó“ a mondottakat támasztja alá. A szövetkezeti egység szerve­­­­zése és működése — a fiatal mester és felesége szövet­kezeti tagként saját terme­lőeszközeinek igénybevételével dolgozik — pedig jó példát kí­nál arra, hogy a kisipari szö­vetkezetek minimális befekte­téssel, fizikai személyek szö­vetkezeti, esetleg szerződéses alapon való bevonásával, ho­gyan fejleszthetik a szolgál­tatási hálózatot. Jánó József nagyapjától ta­nulta a mesterséget, alkalmi tanítómesterétől, az átelleni szűcsműhelyt ma is fenntartó Császár Gábortól, amit még tudnia kellett. Az alig húsz és egynéhány éves fiatalember másfél évvel ezelőtt vállalta fel az üzletet. Eleinte egyedül, most feleségével ketten van­nak szinte egész nap az üzlet­ben. A mester kikészíti a bőrt, festi, szabja, varrja a kabáto­kat, sapkákat. Az asszonyka egyelőre a béléseket varrja, eldolgozásokat végez, mert még sokat kell­ tanulnia. Mindketten, de elsősorban a szakmájára büszke mester na­gyon örvend annak, hogy másfél év alatt EGYETLEN MEGRENDELŐNK SEM KIFOGÁSOLTA MUNKÁJUKAT. Pedig jópár kabát került ki már a Jánó féle műhelyből, a­­honnan ilyenkor, az idény tel­jében, havonta 20—25-öt is el­visznek. Az említett két szűcsműhe­lyen kívül még kettő műkö­dik a városban. Egyik a Szilá­gyi féle, hasonló alapon, a má­sik, az állomás környéki egy­ség. A megyeszékhely és még­­inkább a megye szükségletei­hez képest szerény szűcsmű­­helyhálózat fejlesztését, körül­ményessé teszi az, hogy a ru­házkodási profiltól idegen fa- és fémszövetkezethez tartozik. Pár évvel ezelőtt, amikor át­szervezték a kisipari szövet­kezeteket, az egyszerű megol­dást választották: a legna­gyobb szűcsműhely a fa- és fémszövetkezet mellett talál­ható, tartozzanak hát ehhez a szövetkezethez! Az átmeneti intézkedést mindmáig nem követte úl, noha a szervezési forma nem segíti elő a tevé­kenység jó kibontakozását. A kisipari szövetkezet ve­zetői nem idegenkednek az átirányítá­, gondolatától, de nem is sietnek elébe. A háló­zat fejlesztése, a gyártmányok választékának növelése, a 940 Barabás Gizella (Folytatása a 3. oldalon) A orfjul Departamentul Export-Import prest P. O. Box 136-137 - Telex: 11226. ára 50 iont Bucuresti, str. 13 Decembrie nr. 3. XXXVII. Redactia ELŐRE. 79776 Bucuresti 33. Piata Scinteii 1. sector L árfolyam ELŐRE szerkesztősége, 79776 Bukarest 33. Scinteia tér 1, I. kerület, 11175. szám, Tájékoztató szolgálatunk telefonszáma: 1803 02. I 1983. Előfizetéseket elfogadnak az összes postahivatalok. november 1., a levélkézbesítők és a lapterjesztők. kedd Lapunkat külföldre a következő címen­­ lehet megrendelni: It.EXIM - A HAZA ÖSSZES FIAI TUDATÁBAN LELKES VISSZHANGRA TALÁLT NICOLAE CEAUSESCU ELVTÁRS ÉS AZ SZDEF MOZGÓSÍTÓ BÉKEFELHÍVÁSA A VILÁG MINDEN NÉPÉVEL EGYÜTT VÉDJÜK MEG AZ EMBERISÉG BÉKÉJÉT! (3. oldal) ­ ÚJABB IPARÁGAZATOK DOLGOZÓI SZEMÉLYZETÉNEK EMELKEDIK A JAVADALMAZÁSA Románia Szocialista Köz­társaság Államtanácsának a dolgozó személyzet javadal­mazás-emeléséről szóló Tör­vényerejű rendelete elő­irányzatainak megfelelően november 1-től, tehát mától kezdődően újabb iparágaza­tokban kerül sor a dolgozó személyzet javadalmazásának emelésére. Olyan ágazatok­ról van szó , a Gépipari Mi­nisztériumnak, illetve a Szer­­szárk­igépipari, Elektrotechni­kai és Elektronikai Miniszté­riumnak alárendelt egységek­ről (beleértve azok műszaki és szerviz-szolgálatát is), a­­melyek kulcsszerepet töltenek be nemzetgazdaságunk fej­lesztésében, és ezzel össze­függésben — elsőrendűen fel­dolgozó iparágakról lévén szó — az ország kiviteli termék­szerkezetének alakulásában is meghatározó szerepet töl­tenek be. Mindezzel szorosan össze­függ a fenti iparágazatokban dolgozók társadalmi megbe­csülése, ami meggyőzően tük­röződik a mostani javadal­mazás-emelés tényében is. Ugyanakkor ismételten ki­domborodik az a megkülön­böztetett gondoskodás, amit pártunk és annak főtitkára, szocialista köztársaságunk el­nöke, Nicolae Ceaușescu elv­társ következetesen tanúsít a dolgozók anyagi és szellemi életszínvonala emelése iránt, szoros összhangban elvégzett munkánk mennyiségével és minőségével. Hiszen, amint azt pártunk főtitkára nyo­matékosan hangsúlyozza: „Ezen intézkedések alkalma­zása ismételten, erőteljesen tanúsítja, hogy a párt legfőbb célja, a szocializmus lénye­ge — az ember, annak jóléte és boldogsága, hogy mindaz, amit szocialista társadal­munkban megvalósítunk, a termelőerők általános fejlesz­tésére, az ország felemelésére fordítunk, ezen az alapon a nép anyagi és szellemi élet­színvonalának emelését szol­gálja." Természetesen a tarifális javadalmazás emelésének is­mert arányai mellett az emlí­tett iparágazatok dolgozóinak járó régiségpótlék is jelentő­sen emelkedik a fenti idő­ponttól kezdődően. Másrészt a globális akkordjavadalma­zási formák kiterjesztésével, vagy — hogy most csupán ezt említsük — az exportösztön­zők alkalmazásával a szóban forgó iparágazatok dolgozói személyzetének módja van — a tervfeladatok, s mindenek­előtt az exprotterv teljesíté­sének és túlszárnyalásának arányában — nagyobb jöve­delemre szert tenni. Ám min­dennek az alapja: a kifogásta­lanul végzett munka, és a többletvállalás. Mondhatnánk az az alkotói hozzáállás, a­­mely a román ipari termékek versenyképességét is megha­tározza. Feldolgozó iparunk — pártunk fejlesztési politiká­jának gyümölcseként — ha­talmas potenciálra tett szert. Ennek hatékonyabb kihasz­nálása — kamatoztatása — most, az esztendő hátra levő heteiben, de a jövőben még­­inkább: az itt dolgozók be­csületbeli kötelessége. Ezt méltányolja egyébként a má­tól kezdődő javadalmazás­­emelés ténye is. Miklós László A TERVTELJESÍTÉSÉRT - TELJES LENDÜLETTEL! A FIZIKAI TERMELÉS EXPORTOT IS JELENT A SZÉKELYUDVARHELYI RUHAGYÁRBAN Jó hír térített be a székely­udvarhelyi ruhagyárba. A na­pokban készültek el egy na­gyobb exporttétel utolsó darabjai, nemrég küldték el kanadai megrendelőjüknek az utolsó öltönyöket. A jó hír­hez tartozik még az is, hogy az év utolsó két hónapjába is jobb lábbal lépett a vállalat, a szóban forgó időszak fizikai tervét teljes egészében fedik a külföldi megrendelések. Mi­nek is örülhetne jobban a gyár mintegy két és félezres munkaközössége, mint annak, hogy van mit és miből dol­gozni. Erre a már-már több­ mint­­hírre kérdezek rá, várok vá­laszt Dombi Dezső közgaz­dásztól, a vállalat kereske­delmi igazgatójától. — A hír, úgy ahogy hallot­ta, igaz —, harmadik negyed­évi árutermelési tervünket például 100,9 százalékban, a fizikait pedig 100 százalékban teljesítettük — csak éppen nem teljes. A tengerentúlra leszállított öltönyökről lévén szó feltétlen meg kell említe­nem azt is, hogy miért jelen­tett nagy értéket, emelte meg tetemesen tervteljesítésün­ket. Egyszerűen azért, mert gyapjúszövetből készítettük, tehát drágább textíliából dol­goztunk. Ha ugyanezt a mennyiségű öltönyt netán az olcsóbb műszálas szövetből készítettük volna, értékben jóval alul maradunk... A hátralévő két hónapra egyébként teljes kapacitá­sunk le van fedve, tehát fi­zikai tervünk meglesz vagy lenne, de értékben mégsem. Ez ismét abból következik, hogy olcsóbb nyersanyagból dolgozunk. Vagyis a más gyár, más vállalat által létrehozott kisebb vagy nagyobb értéket is beleszámítják a tervfelada­tainkba. De akár olcsó, akár drága az a szövet, a mi mun­kásainknak egy öltöny eseté­ben ugyanazokat a művele­teket, ugyanannyi munkát kell elvégezniük. S mindeh­hez tegyem még hozzá, hogy például a gyapjúszövetnél jó­val olcsóbb bársonyból nehe­zebb dolgozni, mert vasta­gabb, és tapad. Hogy a ránkszabott mun­kát maradéktalanul elvégez­zük, azt az értéket, amit mi hozunk létre hozzáadtuk a hozzánk beérkező nyersanyag­hoz, a nettó termelési ter­vünk világosan és meggyőző­en bizonyítja. Kilenc hónap­ra számított nettó termelési tervünket 104,7 százalékban teljesítettük.­­ A nehezen kezelhető bár­sonyt említette, az ebből ké­szülő termékektől idegenked­nének a munkások? — Nehezebb vele dolgozni. De olyan nincs, hogy az ebből készülő termékeinket mellék­­vágányra tolnánk. Jó minősé­gű nyersanyag legyen, s ak­kor soha sincs fennakadás a munkánkban. A munkater­melékenységünk jó, az anyag­­költségeket is sikerült csök­­kentenünk. — Mi a céljuk az anyag­­gazdálkodás terén? — A fajlagos fogyasztás csökkentése. Ez a hasznos anyagfelület maximális ki­használásával lehetséges. Más­ként feltétlen nézze meg, hogy dolgoznak szabásza­ink. .. A különböző textíliák ész­szerű kihasználásában a sza­bászatnak van döntő szerepe. Ígyhát a gyár hatalmas épü­lettömbjének földszinti műhe­lyei felé veszem az irányt. Az 1-es szabászat 7-es cso­portját találom ma délelőtt munkában, ahol Lukács András segédmester fo­gad. Amikor megtudja, mi járatban vagyok, Benedek Károly főrajzolóhoz vezet, a­­ki egy töméntelen asztal fölé hajol. Valami homokszínű műszálas szöveten igazgatja gondosan a keménypapír sab­lonokat. Megcsodálom mun­káját. Gondolom nemcsak én teszem ezt, de tenné egy Szabó Barna (Folytatása a 3. Mason) A 2. oldalon: SPORT • TORNÁSZLÁNYAINK RAGYOGÓ SZEREPLÉSE A BUDAPESTI VILÁGBAJNOKSÁGON • Jégkorong A-osztály, A-csoport NÖVELTE ELŐNYÉT A BAJNOK • SÚLYEMELÉS • RÖGBI • Labdarúgó A-osztály NÉGY NAP ALATT - KÉT FORDULÓ

Next