Előre, 1983. november (37. évfolyam, 11175-11200. szám)

1983-11-23 / 11194. szám

6 NEMZETKÖZI ÉLET A román kormány első minisztere, Constantin Dascálescu elvtárs látogatása a Kínai Népköztársaságban Constantin Dascálescu elv­­társ, az RKP KB Politikai Végrehajtó Bizottságának tagja, Románia Szocialista Köztársaság kormányának el­ső minisztere Zhao Ziyang elvtárs, a Kínai KP KB Polit­­bürója Állandó Bizottságának tagja, a Kínai NK Államta­nácsának elnöke meghívására hétfőn délután hi­vatalos ba­ráti látogatásra Beijingbe ér­kezett. A román kormány első mi­niszterét a látogatáson elkí­sérik az alábbi elvtársak: Ale­­xandru Necula szerszámgép­ipari, elektrotechnikai és elektronikai miniszter, Con­stantin Oancea külügyminisz­terhelyettes, Mihai Moraru gépipari miniszterhelyettes, Gheorghe Sava vegyipari mi­niszterhelyettes, Ion Stoian külkereskedelmi és nemzetkö­zi gazdasági kooperálási mi­niszterhelyettes, Gheorghe La­zar faipari és építőanyagipari miniszterhelyettes, Gheorghe Fulea bányaipari miniszter­­helyettes, Dragus Lucian, a Minisztertanács titkára. Megérkezéskor Constantin Dascalescu elvtársat Zhao Zi­yang elvtárs és más kínai hivatalos személyek üdvözöl­ték rendkívüli melegséggel. Jelen voltak: Angelo Mi­­culescu, Románia beijingi nagykövete, a román nagy­­követség tagjai. Románia és a Kínai NK ál­lami himnuszának elhangzása után katonai díszszázad tisz­telgett. A repülőteret a két ország állami lobogóival dí­szítették fel. Az érkezést követően Con­stantin Dascalescu elvtárs ta­lálkozott Zhao Ziyang elv­­társsal. A meleg légkörben lezajlott megbeszéléseken a két kor­mányfő megelégedéssel emel­te ki a két ország és nép ba­ráti és együttműködési kap­csolatainak sokrétű felfelé ívelését, hangsúlyozták, hogy e kapcsolatoknak dinamiz­must és távlatokat adtak az utóbbi években Bukarestben és Beijingben sorra került magas síkú találkozók. A két kormányfő kifejezte meggyőződését, hogy a jelen­legi megbeszélések újabb hozzájárulást jelentenek a Románia és a Kínai NK kö­zötti baráti és együttműködé­si kapcsolatok megszilárdítá­sához és bővítéséhez. HU YAOBANG ELVTÁRS FOGADTA A ROMÁN KORMÁNYFŐT Hu Yaobang elvtárs, a Kí­nai KP KB főtitkára hétfőn fogadta Constantin Dasca­lescu elvtársat, az RKP KB Politikai Végrehajtó Bizottsá­gának tagját, Románia Szo­cialista Köztársaság kormá­nyának első miniszterét, aki hivatalos­­ baráti látogatáson tartózkodik a Kínai NK-ban. Nicolae Ceausescu elvtárs, a Román Kommunista Párt főtitkára, Románia Szocialis­ta Köztársaság elnöke részé­ről a román kormány első minisztere szívélyes üdvözle­tet és jókívánságokat tolmá­csolt Hu Yaobang elvtársnak, egészséget és boldogságot kí­vánt, újabb sikereket a párt élén kifejtett nagy felelősségű tevékenységében, a baráti kí­nai népnek pedig haladást és felvirágzást. Melegen megköszönve az üzenetet, Hu Yaobang elvtárs a maga részéről meleg baráti üzenetet és jókívánságokat intézett Nicolae Ceausescu elvtárshoz, egészséget és bol­dogságot kívánt, a baráti ro­mán népnek pedig mind na­gyobb megvalósításokat a sokoldalúan fejlett szocialista társadalom építésében. Mint hangsúlyozták, erre a találkozóra viszonylag kevés idővel a teljes sikerrel zárult látogatás után kerül sor, ame­lyet Hu Yaobang elvtárs az idén tett országunkban. Kö­vetkezésképpen kiemelték, hogy Nicolae Ceausescu elv­társ 1982-ben tett beijingi lá­togatása és Hu Yaobang elv­társ bukaresti látogatása, az ez alkalmakkor lezajlott ro­mán—kínai gyümölcsöző ma­gas síkú dialógusok a kétol­dalú kapcsolatok nagyjelentő­ségű mozzanatait képezik, a­­melyek újabb távlatokat nyi­tottak a pártjaink, országaink és népeink közötti barátság, együttműködés és szolidaritás fejlesztésére. A szívélyes légkörben, a kölcsönös tisztelet és bizalom jegyében lezajlott megbeszé­léseken vázolták a két or­szágban folyó szocialista épí­tés jelenlegi szakaszában a két testvérpárt előtt felmerü­lő főbb problémákat. Nagyra­­értékelték a két párt, ország és nép baráti, együttműködé­si és szolidaritási kapcsolatai­nak szüntelen fejlődését, s ki­nyilvánították az elhatározást, hogy mindent megtegyenek a román—kínai jó kapcsolatok még erőteljesebb kiszélesíté­sére, főként a gazdasági kap­csolatok terén. A román első miniszter ki­emelte, hogy pártunk és álla­munk vezetősége, személye­sen Nicolae Ceausescu elvtárs rendkívüli jelentőséget tulaj­donít a pártjaink és országa­ink közötti baráti, együttmű­ködési és szolidaritási kap­csolatok sokoldalú fejleszté­sének a kölcsönös tisztelet és bizalom szellemében. Ebben az összefüggésben hangsú­lyozták, hogy a gazdasági kooperáció továbbfejlesztése igen fontos tényezőt képez a pártjaink, országaink és né­peink közötti kapcsolatok e­­gészének bővítésében. Kinyil­vánították a meggyőződést, hogy a fejlődés és korszerű­södés teljében lévő két ország lehetőségei, szükségletei és erőforrásai lehetővé teszik e célkitűzés valóra váltását. A találkozón átfogó véle­ménycserét folytattak közös érdekű nemzetközi prob­lémákról. Hu Yaobang elv­társ, a Kínai KP KB főtitká­ra nagyra értékelte a követke­zetes és kitartó erőfeszítése­ket, amelyeket a szocialista Románia, személyesen pár­tunk főtitkára, Nicolae Ceausescu elvtárs fejt ki az emberiséget jelenleg foglalkoztató nagy problémák megoldásáért, nagyra értékel­te mindenekelőtt fáradhatat­lan harcát a fegyverkezési hajsza leállításáért, a leszere­lésre való rátérésért és az enyhülési folyamat felújítá­sáért. Hu Yaobang elvtárs ebéden látta vendégül Constantin Dascalescu elvtársat és a kí­séretében lévő küldöttség tag­jait. Az ebéd szívélyes, me­leg baráti légkörben zajlott le. A népek egyöntetű akarata: MENTESÍTSÉK EURÓPÁT a mini­­mmrvEmau BONN: Miközben a nyugatnémet parlament alsóháza, a Bun­destag a rakétatelepítésre vo­natkozó NATO-határozatot vitatta, Bonnban hatalmas béketüntetés zajlott. A ren­dőrség szétoszlatta a tüntető­ket, és több mint százat le­tartóztatott közülük. A bundestagi vitában — miután Kohl kancellár a ra­kétatelepítést helyeslő kor­mány­nyilatkozatot olvasott fel — Hans Jochen Vogel, a Szociáldemokrata Párt elnöke ismertette pártja, a legjelen­tősebb nyugatnémet ellenzéki erő álláspontját, melyet ha­tározatba foglalt a múlt hét végén tartott rendkívüli kong­resszusán, s amely szerint el­lenzi a közép-hatótávolságú Pershing—2 és Cruise-rakéták LONDON: Nagy-Britanniában folyta­tódik a cirkálórakéták telepí­tése ellen tiltakozó mozgalom, jóllehet a honvédelmi minisz­ter azzal fenyegetőzött, hogy, fegyvert használnak azok el­len, akik megközelítik a nuk­leáris rakéták telepítésének helyét. A Greenham Common támaszpont előtt tüntető nők tiltakoztak a honvédelmi mi­niszter fenyegetése ellen, és úgy határoztak, hogy az otta­nihoz hasonló béketáborozás telepítését az NSZK területé­re, és síkraszáll az atomfegy­ver-mentes Európáért, a fegy­verkezési hajsza beszünte­téséért. Az SPD határozatter­vezetet terjesztett a Bundes­tag elé, amelyben elutasítja a rakétatelepítést. Hasonló ér­telmű határozattervezetet nyújtottak be a zöldek is. A Német Kommunista Párt vezetőségének Düsseldorfban tartott plenáris ülése felhí­vással fordult valamennyi bundestagi képviselőhöz, hogy szavazatával fejezze ki a nyu­gatnémetek millióinak aka­ratát, vesse el az új ameri­kai rakéták, nyugatnémet te­rületen való hadrendbe állítá­sát, foglaljon állást a lesze­relés és a béke mellett, sokat alakítanak ki a brit te­rületen levő valamennyi — összesen 102 — amerikai ka­tonai támaszpont közül. HÁGA „Rendkívül súlyos problé­ma elé állították Nyugat-Eu­­rópát: fogadja el, hogy egyes nyugat-európai országok te­rületére nukleáris rakétákat telepítenek, ami lehetetlenné teszi az illető országok szá­mára, hogy maguk döntsenek sorsukról, hogy fellépjenek az enyhülésért“ — jelentette ki Ria Beckers, a Hollandiai Radikális Politikai Párt elnö­ke a párt kongresszusán. Mint mondotta, Hollandia konstruk­tív példával járhatott volna elöl a rakétatelepítés ügyé­ben, de a hágai kormány passzivitása folytán közeleg az a pillanat, amikor a nuk­leáris fegyverek közvetlen veszélyt jelentenek majd ma­gukra a hollandokra nézve is. A Radikális Politikai Párt el­nöke a továbbiakban hangoz­tatta, hogy a hollandok több­sége síkraszáll a leszerelésért és a békéért, és folytatni fog­ja tiltakozó tüntetéseit a nuk­leáris rakéták Európába te­lepítése ellen. Hollandiában a kormány­­koalíció pártjainak ifjúsági szervezetei is elítélik a raké­tatelepítési terveket. Az Ut­­rechtben megtartott ifjúsági konferencia határozatot foga­dott el, melyben azt kéri az ország legfelsőbb törvényho­zó testületétől: bírja rá a kor­mányt, hogy ne hagyja jóvá az új nukleáris rakéták had­rendbe állítását az ország te­rületén, lépjen fel azért, hogy teljes mértékben számolják fel Európában ezeket a tö­megpusztító fegyvereket. DUBLIN: „Most, amikor a béke érde­kei a fegyverkezési hajsza megfékezését sürgetik, a kö­zép-hatótávolságú nukleáris fegyverek felszerelésének megkezdése Nagy-Britannia területén aggodalommal tölt el bennünket, hiszen Írország biztonsága is veszélyben fo­rog“ — mondotta Dick Spring, az Ír Laburista Párt vezetője, a dublini kormány miniszter­elnök-helyettese. Hangsúlyoz­ta, hogy országa egyik legfőbb külpolitikai cékitűzése a harc a békéért, a szabadságért, nemzeti függetlenségért és de­mokráciáért. A semlegesség, mint mondotta, nem jelentet­te és nem jelenti az ország elszigetelődését nemzetközi viszonylatban. Most, amikor nem lehet szemet hunyni a nemzetközi helyzet rosszabbo­dásának veszélye fölött, Íror­szág szilárdan kiáll a béke, a leszerelés, a nemzetközi vi­szályok békés rendezése mel­lett. A nyugatnémet háborúellenes mozgalmak legtevékenyebb szer­vezője a zöldek pártja. A párt tagjai a tiltakozó menet élén ha­ladnak a képen látható heidelbergi béketüntetésen. IIIHIIIII------------------------------------­tliiiii||| lllllillll Románia Szocialista Köztársaság elnökének és India Köztársaság elnökének üzenetváltása Nicolae Ceausescu elvtárs, Románia­ Szocialista Köztár­saság elnöke részéről baráti üzenetet tolmácsoltak, egészsé­get és boldogságot kívántak Giani Zail Singh-nek, India Köztársaság elnökének, a ba­ráti indiai népnek pedig bé­két, haladást és felvirágzást. őszinte köszönetet mondva a hozzá intézett üzenetért, In­dia elnöke­ maga is legjobb kívánságait küldte, Nicolae Ceausescu elvtársnak, Ro­mánia Szocialista Köztársaság elnökének, egészséget és bol­dogságot kívánt neki, a baráti román népnek pedig további fejlődést és felvirágzást. Az üzenetváltásra abból az alkalomból került sor, hogy India Köztársaság elnöke fo­gadta Nicolae Finantut, ha­zánk delhi nagykövetét, aki bemutatta megbízólevelét. Az ez alkalommal sorra ke­­rült megbeszélésen Giani Zail Singh elnök kiemelte India azon óhaját, hogy tovább fej­lessze baráti kapcsolatait Ro­mániával, fokozza a sokrétű ro­mán—indiai együttműködést, nemzetközi síkon is, ahol is­merik és elismerik Románia. Nicolae Ceausescu elnök erő­feszítéseit a békéért és az új gazdasági világrend megte­rendéséért. A romániai és bulgáriai fiatalok képviselőinek baráti találkozója Várnában véget ért Romá­nia Szocialista Köztársaság és Bulgária Népköztársaság fiataljai képviselőinek baráti találkozója. Ez a nagyszabású rendez­vény, melyre november 14-e és 20-a között került sor a romániai Constanta megyé­ben, illetve a bulgáriai Vár­na megyében, fontos momen­tum volt a román ifjak és a bolgár ifjak, a romániai Kommunista Ifjúsági Szö­vetség és a bulgáriai Dimit­­rovi Kommunista Ifjúsági Szövetség baráti és együtt­működési kapcsolatainak fej­lesztésében. Ez alkalommal hasznos és gyümölcsöző vé­lemény- és tapasztalatcsere zajlott le a KISZ és a DKISZ tevékenységéről a két ország ifjúságának kommunista, mun­ka általi munkára való ne­velése terén. A résztvevők megtekintet­tek gazdasági és szociális­kulturális létesítményeket, ta­lálkoztak várnai fiatalokkal és DKISZ-káderekkel és fo­gadták őket a Bolgár KP Vár­na megyei bizottságánál. A találkozó befejezéséül le­zajlott ünnepségen Panteli­­mon Govanescu elvtárs, a Kommunista Ifjúsági Szövet­ség Központi Bizottságának első titkára részletesen ki­tért a román fiatalok, a KISZ jelenlegi és távlati törekvé­seire az RKP XII. kongres­­szusa és Országos Konfe­renciája dokumentumainak, Nicolae Ceausescu elvtárs, a Román Kommunista Párt fő­titkára, Románia Szocialista Köztársaság elnöke útmuta­tásainak fényében. Rámutatott, hogy a román fiatalok és a bolgár fiatalok a KISZ és a DKISZ barátsá­ga és együttműködése szün­telenül fejlődik pártjaink, országaink és népeink hagyo­mányos kapcsolatai. Nicolae Ceausescu elvtárs, a Román Kommunista Párt főtitkára, Románia Szocialista Köz­társaság elnöke és Todor Zsivkov elvtárs, a BKP KB főtitkára, Bulgária NK Ál­lamtanácsának elnöke gyü­mölcsöző megbeszélései szel­lemében. A maga részéről Sztanka Sopova elvtársnő, a Dimit­­rovi Kommunista Ifjúsági Szövetség Központi Bizott­ságának első titkára rámuta­tott, hogy a baráti találkozó beszédes bizonyítéka a két ország ifjúsága azon óhajá­nak, hogy együttműködjék, jobban megismerje egymást, erősítse barátságát az RKP és a BKP, Románia és Bul­gária közötti gyümölcsöző kapcsolatok, a Nicolae Ceausescu és Todor Zsivkov elvtársak eredményes meg­beszélései során létrejött fon­tos megállapodások szelle­mében. NÖVELNI KELL AZ UNESCO SZEREPÉT AZ ÁLLAMOK KÖZÖTTI SZINTKÜLÖNBSÉGEK FELSZÁMOLÁSÁBAN Országunk képviselőjének felszólalása Lezárult a vita az UNESCO- közgyűlés IV. bizottságában A kommunikáció az emberek szolgálatában tárgykörű prog­rammal kapcsolatban, amely­nek célja hozzájárulni egy új világrend megteremtéséhez a tájékoztatás és kommuniká­ció terén. Ismertetve a szocialista Ro­mánia, Nicolae Ceausescu el­nök álláspontját ebben a kér­désben, Ion Dragan profesz­­szor, a nemzeti UNESCO-bi­­zottság titkára rámutatott, hogy növelni kell az UNESCO szerepét, fokozni tevékenysé­gét a fejlett és a fejlődő or­szágok között az egyetemes hírközlés terén fennálló szint­­különbség felszámolásáért, új világrendet kell teremteni a tájékoztatás és kommuniká­ció terén, ami szerves része az új nemzetközi gazda­sági rendnek. Ennek kap­csán hangsúlyozta, hogy az UNESCO-nak elsődleges fi­gyelmet kell szentelnie a fej­lődő országok hírközlő poten­ciálja erősítésének mind tech­nikai vonatkozásban, mind pedig a nemzeti káderképzés tekintetében. Mint mondotta, Románia támogat egyes fejlő­dő országokat saját sajtó-, rá­diós és televíziós káderei kép­zésében és szakosításában. Öt világrész híres Tapasztalatcsere látogatást tett a Szovjetunióban a Ro­mán Kommunista Párt akti­vista-küldöttsége, Pavel Aron, az RKP KB tagja, az RKP Arad megyei bizottságának első titkára vezetésével. A küldöttség megbeszéléseket folytatott az SZKP KB gazda­sági osztályán, a Műszaki- Anyagi Ellátásügyi Állami Bizottságnál, az Állami Terv­bizottságnál és az SZKP vol­­gográdi területi bizottságánál. Gazdasági egységeket és tu­dományos kutatóintézeteket látogattak meg. Lagosban megnyílt a III. nigériai nemzetközi vásár, a­­melyen 10 országból 157 cég vett részt. Hazánkat a Vitro­­cim külkereskedelmi vállalat képviseli az építkezési anya­gok bő választékával. A Guineai Demokrata Párt Conakryban lezajlott XII. kongresszusa munkálatainak utolsó napján megválasztot­ták a párt vezetőit. Ahmed Szeku Taré elvtársat újravá­lasztották a Demokrata Párt főtitkári tisztségébe. A Ro­­­mán Kommunista Pártot kül­döttség képviselte a kongresz­­szuson, Ilie Verdej elvtárs, az RKP KB Politikai Végrehajtó Bizottságának tagja, a KB titkára vezetésével. Szófiában került sor a KGST műszaki-anyagi ellátá­si együttműködési bizottsága 16. ülésszakának munkálatai­ra. A román küldöttséget Ri­chard Winter elvtárs, a Mű­szaki-Anyagi Ellátásügyi és Állóalapgazdálkodás-ellenőrzé­­si Minisztérium miniszteri rangú államtitkára vezette. EZERÉVES VÁROS Több mint ezeréves Szuz­­dal, az ősrégi orosz város. Ezt erősítik meg a Szovjet Tudományos Akadémia Ar­cheológiai Intézete munka­társainak legutóbbi leletei is. A város területén a régé­szeti kutatások már tíz éve folynak. A leletek között vannak ezeréves edények, valamint néhány bizánci ér­me, az utóbbiakat 931-ben és 941-ben verték. Eddig Szuz­­dalt száz évvel „fiatalabb­­nak“ tartották. Az első fel­jegyzés, amely a várost em­líti, 1024-ből származik. Az új leleteket a helybeli mú­zeumban állítják ki. LÉGHAJÓSOK Két francia léghajós meleg levegővel töltött léggömbbel első ízben repülte át a La Manche-csatornát. Az út há­rom és fél óra hosszat tar­tott. Le Touquet városkából indultak útnak, s a gondolá­ban 70 kilométert tettek meg a tenger fölött, 20 kilométert pedig a szárazföld fölött. Londontól 90 kilométerre ér­tek földet. ÚJ OTTHON 15 MILLIÓ KÖTETNEK A brit hatóságok elhatá­rozták, hogy új épületet épí­tenek a British Museum vi­lághíres könyvtára számára. Két nyomós oka is van elha­tározásuknak. Egyrészt az a tény, hogy a jelenlegi épület már szűknek bizonyul a mintegy 15 millió kötet szá­mára. A másik ok, hogy a könyvtár birtokában lévő értékes ősnyomtatványok kö­zül több megrongálódott. A szakemberek véleménye sze­rint a könyvtár levegője a kénvegyületek igen nagy mennyiségét tartalmazza, a­­mi árt a csaknem 850 000 régi kézirat és nyomtatvány papírjának. Számos ősnyom­tatvány teljesen vagy rész­ben tönkrement, a két év­századdal ezelőtt kiadott könyvek közel 40 százaléká­nak épsége is veszélyben van. PICASSO-KEP Picasso egy fiatalkori alko­tására bukkantak a spanyol­­országi Vigóban egy lakóház padlásán. Az olajfestményt több szakértő egybehangzó véleménye szerint Picasso al­kotta, bár a Pablo Ruiz alá­írás szerepel rajta. A szép­­művészeti főigazgatóság 25 millió pesetát ajánlott fel a képért, ami meg sem közelíti a festmény valódi értékét. A képen látható vállkendős fia­tal nő vagy Lola, a festő nő­vére, vagy unokahuga Car­men Blasco lehet. Picasso 15 éves korában festette­­a szó­­banforgó képet, amikor csa­ládjával elhagyta a galíciai Corogne-t. ÁRVERÉS Nagy mennyiségű lőfegy­ver került eladásra az ame­rikai Sacramentóban egy ár­verésen. A fegyvereket a ka­liforniai rendőrség bűnözők­től kobozta el. Az árverésen aztán olyan „minden gyanún felül álló“ személyek vásárol­ták fel, akik ismét csak bű­nöző bandáknak adták to­vább. Az utóbbi két évtized­ben 2,7 millió amerikait öl­tek meg lőfegyverrel. Ennek ellenére az illetékes hatósá­gok semmit sem tesznek a fegyverviselés korlátozására. Kaliforniában az­­ alkotmány egyik cikkelye szerint min­den állampolgárnak joga van lőfegyver beszerzésére és vi­selésére. Ezt a cikkelyt nem­rég hagyták jóvá. FEKETE SAS — A MŰTŐASZTALON Palma de Mallorcában egy állatvédő központban John Cooper orvos megműtött hét fe­kete sast — a földközi-ten­geri térségben honos, kihaló­ban lévő madárfaj — nemük meghatározása és szaporodá­suk megkönnyítése érdeké­ben. Ennél a madárfajnál a műtét újdonságnak számít. Nemük meghatározása után a madarakéit meggyűrűzték és páronként különzárták ő­­ket. A fekete sas súlya 7 kg, szárnyának fesztávolsága el­érheti a három métert. ELŐRE - 1983. november 23. Románia és korunk nagy problémái AZ IFJÚSÁG JELENE ÉS JÖVŐJE A KORMÁNYOK ÉS NÉPEK FELELŐSSÉGE A­zt hiszem, túlzás nél­kül állíthatjuk, hogy az ifjúság kérdése, mi­óta világ a világ, mindig is kérdés volt, ha másként és másként,­­ különböző előjellel vetődött is fel, került vagy éppenséggel nem került napi­rendre a különböző korok­ban, az évszázadok, évezre­dek során. Mert miközben­­az ifjú nemzedéket mindig is a változás-változtatás, az újítás, a haladás zászlóvivő­­jeként tartották számon, ko­ronként többnyire újra és újra ki kellett harcolnia a­­ társadalom ügyeiben való részvétel, az illető kor kér­déseibe való beleszólás jo­gát. Hogy napjainkban miért vetődik fel az ifjúság sorsá­nak, jövőjének kérdése ta­lán minden eddigieknél na­gyobb nyomatékkal? Mert egyrészt a századunk máso­dik felében bekövetkezett demográfiai robbanás követ­keztében a világ népessége feltűnően megfiatalodott, más­részt mert a korszak gazda­sági és politikai életében egyaránt súlyosbodó feszült­ség minden megelőző korok­nál sürgetőbben állítja vá­laszút elé ezt a nemzedéket, nemcsak eljövendő sorsának mikéntjét illetően, de egyál­talán, végső soron a lenni vagy nem lenni kérdésében. Az Egyesült Nemzetek Szervezete által nemrégiben nyilvánosságra bocsátott sta­tisztikák szerint földünk je­lenlegi lakosságának több mint fele még nem töltötte be 25. életévét, a világ egyes övezeteiben a 60—70 százalé­kot is eléri az említett kor­osztály részaránya. Az elkö­vetkező húsz évben Afrika, Ázsia és Latin-Amerika országaiban előreláthatólag­­ megkétszereződik a 15—25 év közötti lakosság létszáma s így az ezredfordulóra szá­muk világviszonylatban eléri az egymilliárd 180 milliót. Nemzetközi téren közis­mert és elismert az a jelen­tős hozzájárulás, melyet pár­tunk és főtitkára nyújt a jelenkori ifjúság helyének és szerepének meghatározásá­hoz, s ahhoz, hogy a kortárs ifjúság átfogó és alapvető problematikája a nemzetközi érdeklődés előterébe kerül­jön. Nicolae Ceausescu elv­társ tudományos és messze­menően mozgósító szemlé­letet dolgozott ki az ifjúság helyzetéről a kortárs világ­ban, arról az aktív szerepről, amelyet a haladás többi erős oldalán a társadalom megúj­hodásában, egy jobb és iga­­zabb világ megteremtésében, az együttműködésért, a béké­ért és leszerelésért vívott harcban betölt. Korunk realitásai diktál­ták hazánk kezdeményezé­sét, amelynek nyomán az ENSZ az 1985-ös esztendőt az Ifjúság Nemzetközi Évé­nek nyilvánította. A rendez­vényre, mint ismeretes, a „Részvétel — Fejlesztés — Béke“ jelszava jegyében ke­rül majd sor — e három fo­galomban körvonalazódnak azok az átfogó kérdések, a­­melyek nem egy vonatkozás­ban létkérdéseit is képezik a 80-as évek ifjúságának. Ha elemeire bontva, kissé tüzetesebben vizsgáljuk meg e hármas jelszót, azonnal ki­világlik, mennyire összetett, bonyolult ez az egész kérdés­kör, mennyi eltérés mutat­kozik az ifjúság helyzetét il­letően nemcsak földrészen­ként, de egyazon kontinensen, a társadalmi rendszerek mi­lyenségétől, a termelési vi­szonyoktól, a sajátos törté­nelmi feltételektől függően a különböző országok között is. Mert miközben kijelent­jük, hogy az ifjú nemzedék­nek részt kell vennie a meg­újító átalakulásokért folyó erőfeszítésekben, a jelen és jövő alakításában, a fejlett és kevésbé fejlett országok többségében a fiatalok hatal­mas tömegei a társadalmi é­­letben való részvétel legele­mibb feltételétől, a munká­hoz való jog érvényesítésétől is meg vannak fosztva. A nyugati államokban a munkanélküliség s minde­nekelőtt az ifjúság soraiban tapasztalható munkanélkü­liség az 1983-as év legaggasz­­tóbb gondja, s minden bi­zonnyal ez lesz az elkövetke­ző években is. A Gazdasági, Együttműködési és Fejleszté­si Szervezet 24 iparilag fej­lett tagországában például, egy nemrégiben megjelent előrejelzés szerint, 1984 vé­gén, tehát Az Ifjúság Nem­zetközi Éve kezdetének elő­estéjén, 35 millióra emelke­dik a munkanélküliek száma és minden ötödik­ munkaké­pes fiatal a munkanélküliek táborához fog tartozni. E fiatalok szembefordulása az őket fölöslegessé nyilvání­tó társadalommal a legkülön­bözőbb formákban jelent­kezik, számos esetben olyan destruktív, önpusztító for­mákban — gondolunk itt a bűnözésre, kábítószerfogyasz­tásra, vallási fanatizmusra —, amelyek eredményeként nem egyszer lehetetlenné vá­lik, hogy a társadalom teljes értékű tagjaiként éljenek tovább, mintegy kizárva ma­gukat abból a jogos küzde­lemből, amelyet társaik foly­tatnak egyre erőteljesebben e helyzet megváltoztatásáért. Nos, a gazdasági válság ered­ményezte munkanélküliség, a jövőbe vetett hit megin­gása s ennek következmé­nyei csupán egyik vetületét képezik a fiatalokra neheze­dő gondoknak. Korunk másik nagy a­­nakronizmusa, a szegény és gazdag országok kö­zötti szintkülönbség, szin­tén erőteljesen érezteti ha­tását. Földünk lakosságának kétharmada a gyengén fejlett­­ség béklyóiban sínylődik. S mint említettük, a demográ­fiai robbanás eredményeként Afrika, Ázsia és Latin-Ame­rika lakosságának 60—70 szá­zaléka fiatal. S e fiatalok jó­része a civilizált élet alapvető feltételeit is nélkülözi. Az éhezés­­ vagy alultápláltság s az ebből fakadó betegségek akadályozzák őket szellemi és fizikai képességeik kibonta­koztatásában. S mindemellett e most fel­növekvő nemzedékre hárul az a feladat, hogy mindent meg­tegyen a gyengén fejlettség felszámolásáért, s az egyes or­szágok természeti erőforrásai­nak önálló hasznosításával, a nemzeti függetlenség megszi­lárdításával, a faji megkülön­böztetés megszüntetésével megteremtse a feltételeket a független nemzeti állam fel­virágoztatására, a civilizált életmód kialakítására, a fej­lett és a fejlődő országok kö­zötti óriási szintkülönbségek eltörlésére. Ugyanebbe a kérdéskörbe illeszkedik be, szintén társa­dalmi rendszerektől és fejlett­ségi szinttől meghatározottan, a szellem pallérozásának le­hetősége, a tanuláshoz való jog érvényesülésének miként­je. A lehető legmagasabb szintű tudás megszerzése nél­kül képes lehet-e ez a felnö­vekvő nemzedék irányt szabni saját sorsának, képes lehet-e megteremteni azt az új világ­rendet, amely szavatolja az emberiség jobb és igazságo­sabb jövőjét? Az ifjúság tehát nemcsak életkor kérdése. Az ifjúság szellemi és öntudatbeli ké­pességek hordozója. Az ifjú­ság önként vállal felelősséget az emberiség sorsa iránt. Az­­ emberiség sorsa, egyáltalán léte pedig a napjainkban ki­alakult feszült nemzetközi helyzetben attól függ, hogy sikerül-e megmenteni a vilá­got egy nukleáris háborútól. Nem kell különösebben bi­zonygatnunk, hogy a fiatalok, a mindenkori katonák, meny­nyire­­közvetlenül érdekeltek a béke megvédésében. A kor­társ világ ifjúsága számára a háború kiiktatása a népek életéből, a béke szavatolása nem elvont filozófiai elmélke­dés kérdése, de nagyon is kézzelfogható dolog, amelynek megoldása őt magát, az ifjú­ságot érinti legközvetleneb­bül. A világbéke központi kérdéssé vált, és a fiatalok a világ különböző részein az el­ső sorokban harcolnak a fegy­verkezési hajsza megállításá­ért, a leszerelésre, mindenek­előtt a nukleáris leszerelésre való rátérésért. A napjaink­ban társadalmi rendszerektől függetlenül, a szocialista és kapitalista, a fejlett és fejlődő országokban egyaránt kibon­takozó békemozgalmak híven bizonyítják az ifjúság, az e­­gész emberiség békevágyát. Az ifjúságra háruló felada­tokat fogalmazza meg pár­tunk főtitkára az Ifjúság Nemzetközi Évének előkészí­tését célzó, Costinesti-en megrendezett európai regio­nális összejövetel résztvevői­hez intézett üzenetében. „Az ifjúságnak minden energiájá­val részt kell vállalnia ebből a harcból és országa népével együtt aktívan kell harcolnia a fegyverkezési hajsza leállí­tásáért, a katonai kiadások csökkentéséért, nukleáris fegy­ver­mentes övezetek létesíté­séért Európában és a világ más térségeiben, valamint konkrét és gyakorlati leszere­lési intézkedések elfogadásá­ért“. 1985-ben kerül tehát sor az Ifjúság Nemzetközi Évének megrendezésére. Hogy hazánk kezdeményezése milyen vissz­hangra talált világszerte, mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy e javaslatot felkarol­ták valamennyi kontinensen, s a világ minden részén hala­déktalanul hozzáláttak a ren­dezvény előkészítéséhez. A Costinesti-en, Addis-Abebá­­ban, Bangkokban, San José­ban, Bagdadban ez évben megtartott regionális előkészí­tő összejöveteleken földré­szenként mintegy felleltároz­ták az ifjúság helyzetét, a sa­játos vonásokat és a közös tö­rekvéseket, regionális akció­­programokat dolgoztak ki, a­­melyek célja egyrészt újabb lendületet adni az előkészítő akcióknak, másrészt egységbe vonni a föld egész ifjúságát az előtte álló korszakalkotó jelentőségű feladatok sikeres teljesítése érdekében. Nicu Ceausescu elvtárs, a KISZ Központi Bizottságának titkára, az­ Ifjúság Nemzetkö­zi Éve Konzultatív ENSZ-bi­­zottságának elnöke, a regioná­lis összejöveteleket követően, egy nyilatkozatában mintegy összegezve a találkozók ta­pasztalatait, hangsúlyozta, hogy e korszaknak, amelyben élünk, egyik legfontosabb, megkülönböztető jellemzője az, hogy mind erőteljesebben érvényesül a népek, a haladó erők akarata a gazdasági és társadalmi anakronizmusok leküzdéséért, azért, hogy a méltányosság, a szabadság, a béke és a nemzetek közötti megértés és együttműködés világában éljenek. A nyolcvanas évek ifjú nemzedéke, ténylegesen hoz­zájárul annak a társadalom­nak az alakításához, amely­ben él, az őt érintő, valamint az emberiség jelenét és jövő­jét befolyásoló döntések ki­dolgozásához és elfogadásá­hoz. Jakab Márta „Korunkban a haladás óriási társadalmi erői­nek sorában igen jelentős szerepet tölt be a világ ifjú nemzedéke. Az ifjúságnak létérdeke fűződik az emberi társadalom megújhodásához, a társa­dalmi élet megszervezésének méltányosabb ala­pokra helyezéséhez." NICOLAE CEAUSESCU Nyomda: Combinatul Poligrafic Casa Scinteii

Next