Előre, 1983. december (37. évfolyam, 11201-11227. szám)
1983-12-01 / 11201. szám
4. 1918-AZ EGYSÉGES ROMÁN NEMZETI ÁLAM MEGALAKULÁSÁNAK 65. ÉVFORDULÓJA -1983 TÜRTINELM ESEMÉNY SZEMTANÚJAKÉNT EGYESÜLÉS, EGYSÉG, TESTVÉRISÉG Gyulafehérváron születtem, ott végeztem iskoláimat, jelenleg Ludason lakom. 12 éves gyermekként voltam szemtanúja 1918. december 1-én az egyesülési nagygyűlésnek. Emlékszem, november 20 után román és magyar nyelven plakátok jelentek meg, amelyek tudatták, hogy december 1-én nagygyűlés lesz, felkérik a lakosokat, ezen a napon reggel 8 órakor gyülekezzenek a polgármesteri hivatal épülete előtt, ahonnan testületileg vonulnak majd fel a vár mögötti platóra. December 1-én arra ébredtünk, hogy házunk előtt a marosi fahíd túlsó oldalán levő négy faluból érkező lakosokat a rendezőség megállította, majd szekereik (élelmet hoztak ezeken) nélkül irányította tovább. Mindegyik csoport élén tábla hirdette a falu nevét. Természetesen trikolórokat is hoztak, s mindenkinek a sapkáján nemzeti színű kokárda volt. Mi, az utca gyermekei nekiindultunk a vár platójának, itt volt a katonai temető, a futball tér és szántóföldek. Minden mellékutcában példás rendben várakoztak a falvakból, városokról, más vármegyékből vonatokkal is érkező küldöttek, akiket a rendezők a kijelölt időben elindítottak a tribün elé, ahol újabb rendezők hosszú oszlopokba sorakoztatták őket. A legelső sorokban a Zalatna felől érkező Ompoly völgyiek voltak, 13—15 falu küldöttjei, hátrafelé mintegy 2 km hosszúságú oszlopot alkotva. Mellettük jobbra a gyulafehérváriak áltak, bal oldalt Alvinc, Sebes, Fehérvár, mellettük Alsófehér vármegye, Enyed képviselői, majd Marosújváré és a környező községeké. Sorban követték őket Kolozs, Várad, Szalonta, Nagybánya küldöttei. A túlsó oldalon pedig Szeben, Brassó, Hunyad, Arad és Temes megyék küldöttei álltak példás rendben. 9 órától 11-ig tartott a több mint 100 000 ember felvonulása. A tulajdonképpeni gyűlés reggel 9-kor kezdődött meg a várban levő tiszti kaszinó nagytermében, ahol több mint ezer küldött jelent meg külön meghívóval. 11 óra előtt pár perccel a hátsó várkapun kijöttek a szervező bizottság tagjai és hatalmas éljenzés közepette helyet foglaltak a tribünön. Bejelentették, hogy a bizottság a gyűlés egyetlen napirendi pontját — Erdély csatlakozását Romániához — egyhangúlag már megszavazta, a határozatot most a népgyűlés elé terjeszti. A rendező bizottság megkérte az elöl állókat, akik tisztán értették a szöveget, hogy közvetítsék a hallottakat a távolabbiaknak is. A részvevők, ahogy tudomásul vették a mondottakat, hatalmas éljenzéssel fejezték ki egyetértésüket, magasra emel-ee sapkájukat és a trikolórokat. Az óriási éljenzés alig akart véget érni. S akkor, 12 órakor, amikor kimondották, hogy a népi határozat Erdélyt Romániához csatolta, énekekkel köszöntötték ezt a döntést. A várbeli nagytemplom harangjai szólaltak meg először, majd a városi és a környező templomok harangjai is mind megszólaltak. Óriási öröm volt Erdély-szerte. Így ért véget a nagygyűlés 1918. december 1-én, amely kimondta az Egyesülést... A részvevőket felszólították, hogy amilyen rendben jöttek, ugyanúgy vonuljanak a városban hagyott szekereikhez. Történelmi eseménynek voltam szemtanúja, részvevője. Láttam egy nép szabadság- és egységeszményeinek beteljesülését. A későbbi évtizedek során értettem meg csak valójában ezt a forradalmi tettet, és az idő múlásával tapasztalhattam ennek korszakmeghatározójelentőségét. A 65. évfordulón a közös hazába, e tájak összes dolgozóinak egységébe vetett hittel emlékezem. Bartha János (Folytatás az 1. oldalról) vékenységében a nemzeti kérdést egy új társadalmi rendért vívott harc részének, megoldását pedig a szocialista forradalom alkotó elemének tekintette. Kifejezve az egész dolgozó nép legfőbb érdekeit, a párt a másod világháborút megelőző években és a háború sötét esztendőiben szüntelenül harcolt nemzetiségi különbség nélkül az összes dolgozók harci egységének megteremtéséért. Ez az egység volt az egyik tényező, amely biztosította az 1944. augusztus 23-i antifasiszta és antiimperialista társadalmi és nemzeti felszabadító forradalom győzelmes megvalósítását. Miután a parasztsággal szövetkezett munkásosztály kezébe vette a politikai hatalmat, a kizsákmányoló osztályok felszámolásának, a termelő eszközök fölötti magántulajdon megszüntetésének, a demokratikus kormány beiktatásának új körülményei között, a Román Kommunista Pártnak a nemzeti kérdésben folytatott politikája állampolitika lett és ezen az alapon tértünk rá bármely nemzeti megkülönböztető politika felszámolására, nemzetiségi különbség nélkül az ország összes állampolgárai teljes jogegyenlőségének biztosítására. Nyilvánvaló, hogy egy olyan különleges összetettségű társadalmi és politikai kérdést, mint a nemzeti kérdést nem lehet nyilatkozatokkal, egyszerű politikai vagy adminisztratív aktusokkal megoldani. A Román Kommunista Párt felfogásában és gyakorlatában a nemzeti kérdés demokratikus és humanista megoldása elválaszthatatlan részét alkotja a társadalom forradalmi átalakítása általános problémájának, az új társadalmi rend felépítésének. A szocialista forradalom és építés folyamatában a Román Kommunista Párt helyes, forradalmi politikája alapján nyert megoldást a nemzeti kérdés azáltal, hogy biztosították nemzetiségi különbség nélkül az ország összes állampolgárainak a teljes jogegyenlőségét.Pártunk a nemzeti kérdés megoldását , Romániá pált , aszocialista rendszer megteremtése útján való előrehaladása általános összefüggésében tekintette, abból a tényből indult ki, hogy mindenki anyagi és szellemi jólétét jogait és szabadságjogait csak az ország általános fejlődésének, az egész nép szabadságának és függetlenségének keretei között valósíthatja meg és érvényesítheti; az ország felvirágzása a haladás útján teremt magasabb rendű körülményeket a nemzetiségek megnyilatkozásához is. Büszkeséggel állapíthatjuk meg, pártunk és mindenekelőtt főtitkára, Nicolae Ceaușescu elvtárs elévülhetetlen történelmi érdeme, hogy tudományos, átfogó koncepciót dolgozott ki és alkalmazott az életben a romániai nemzeti kérdés helyes marxista-leninista megoldására. Ez a politikai gondolkodás nyilvánult meg az ország gazdasági, politikai, társadalmi, kulturális életének minden területén, így a gyors ütemű gazdasági fejlesztési politika keretében különleges figyelmet szentelnek az összes megyék gazdasági fejlesztésének, ide értve azokat a megyéket és helységeket is, melyekben az együttélő nemzetiségek soraiba tartozó dolgozók laknak. Kinyilvánították és megvalósították a nemzetiségek anyanyelve szabad használata biztosításának elvét az élet minden területén. A szocialista társadalom megteremtésének folyamatában az ország általános társadalmi, politikai és gazdasági fejlődése felvirágoztatta a haza összes állampolgárainak szellemi életét,emelte az oktatás és a kultúra színvonalát. Ebben az általános folyamatban fejlődik és nyilvánvalóan felvirágzott az együttélő nemzetiségek szellemi élete is, az anyanyelvi irodalom, művészet és oktatás. A nemzeti kérdés mélységesen demokratikus, forradalmi megoldása a szocialista forradalom megvalósításának, az egész ország felvirágoztatásának folyamatában megszilárdította a román, magyar, német és más nemzetiségű dolgozók testvériségét, és kölcsönzött új minőséget, megbonthatatlan erőt az egységnek. Ez az egység abban a teljes meggyőződésben nyilvánult és nyilvánul meg, hogy mindazt, amit a szocialista hazában megvalósítunk, az ország összes fiainak közös alkotása. „A történelem bebizonyította — mondottta Nicolae Ceaușescu elvtárs —, hogy a román, magyar, német és más nemzetiségű dolgozók csak igazi testvérekként együtt élve és munkálkodva biztosíthatják a közös haza felvirágoztatását, valósíthatják meg álmaikat és alapvető törekvéseiket. Országunkban az egész gazdasági és társadalmi élet tökéletesítésének a gyors folyamata a legszorosabb egységben valósult meg a tömegeknek az államvezetésben és a közügyek intézésében történő demokratikus részvételi kerete kiszélesítésével. Pártunk célul tűzte ki, hogy bevonja a munkásosztályt, a parasztságot, az értelmiséget nemzetiségi különbség nélkül az összes honpolgárokat az ország kormányzásába, így országunkban a maga nemében egyedülálló, eredeti demokratikus rendszert teremtett amelyben a különböző demokratikus szervezetek harmonikusan kapcsolódnak egységbe és egészítik ki kölcsönösen egymást biztosítják a dolgozók tényleges részvételét a hatalom gyakorlásában, a döntések meghozatalában és megvalósításában. A szocialista demokrácia fejlesztése, mint állandó folyamat, gyümölcsöző keretet teremt a néptömegek megnyilatkozásához a tudatos történelemalakításban, a nép szuverenitásának gyakorlásához egész gazdasági és politikai dimenzióiban, a szocialistái állam bel- és külpolitikájában. A forradalmi munkásdemokrácia ezen átfogó keretében ténylegesen megvalósul a politikai hatalom gyakorlása közvetlen és képviseleti szinten a társadalmi élet összes területei vezetésében való közvetlen részvétel révén. Az ország összes honpolgárainak, valamennyi kategóriának, ide értve a nemzetiségeket is, demokratikus és reprezentatív részvétele a politika kidolgozásában és a hatalom gyakorlásában a munkásönigazgatási szervektől, az egységek és a társadalmi, valamint kulturális szervezetek kollektív vezető szerveitől, a helyi és központi párt- és állami szervekig, a Nagy Nemzetgyűlésig, a párt legfelsőbb vezetőszerveiig napjaink nyilvánvaló valósága a szocialista Romániában. Minden nemzetiség az ország lakosságában betöltött számarányának megfelelő demokratikus képviseleti elvét tiszteletben tartják a politikai, gazdasági, társadalmi és kulturális struktúrák minden szintjén és fokán. Az együttélő nemzetiségekhez tartozó dolgozók tevékenyen részt vesznek a Legfelsőbb Gazdasági és Társadalmi Fejlesztési Tanácsban, a Néptanácsok Törvényhozó Kamarájában, a tudomány, a nevelés, az oktatás és a kultúra területének minden kollektív vezető szervében éppúgy, mint a többi dön-téshozatali és konzultatív szervben és organizmusban. Jelen vannak minden tömeg- és társadalmi szervezetben, hallatják szavukat a szocialista demokráciánkat jellemző olyan nagy fórumokon, mint a politikai nevelés és a szocialista kultúra kongresszusa, a megyei néptanácsok és a néptanácsi elnökök kongresszusa. Románia állami-politikai szervvezésének alapvető koordinátája az a tény, hogy az egységes román nemzeti állam, mint szocialista állam, kifejezi a munkásosztály, az egész nép, nemzetiségi különbség nélkül az öszszes állampolgárok alapvető, életbe vágó érdekeit. Pártunk forradalmi felfogásában, a politikai-állami hatalom új,, demokratikus-munkás tartalmában megteremtettük az optimális kereteket az állampolgári jogok és szabadságjogok megvalósításához, az alkotóképesség és a méltányosság szabad érvényesüléséhez minden dolgozó számára. A szocialista társadalom biztosítja az összes gazdasági, politikai, társadalmi és jogi garanciákat az alkotmány és más normatív szabályozók által lefektetett jogok és szabadságjogok — ide értve az együttélő nemzetiségek sajátos jogait is — megvalósulásához. A szocialista társadalom fejlődése, így demokratizmusa is, megszakítatlan folyamat, emberi közösségünk magasabb formákhoz vezető evolúciójába tartozik és szüntelenül új szükségleteket vet fel egész politikai, gazdasági, társadalmi életünk demokratikus működése terén is. A társadalom általános fejlődése, az igények objektív alakulása felveti a mechanizmusok és struktúrák további tökéletesítését, hogy optimális módon értékesíthessük az összes emberi és anyagi erőforrásokat. Ebben a folyamatban a demokratizmus megnyilvánulásának új formái jelennek meg, a meglévő formák az új feladatokhoz idomulnak, miként módosul, emelkedik a dolgozók szocialista tudati és szakmai hozzáértési szintje is. Az egész társadalom lendületes fejlődésének eredményeként, különösen a Román Kommunista Párt IX. kongreszszusa óta, fontos átalakuláson ment át a társadalom struktúrája. Az ország gyors ütemű fejlődésének, a társadalmi osztályok és rétegek súlyának és minőségének újraméreteződése körülményei között, a fokozott társadalmi homogenizálódás eredményeként, szoros és megbonthatatlan egység állandósult közöttük. Nemzetiségi különbség nélkül az összes dolgozóknak ez az egysége a román szocialista társadalom gazdasági öszszeforrottságán, az érdekek és célok, az eszmék és politikai, erkölcsi és szellemi meggyőződések közösségén alapszik, és az ország általános haladásában fő mozgató erőként érvényesül. Napjaink román társadalmát olyan dolgozók alkotják, akik nemzetiségi különbség nélkül teljes erejükkel részt vesznek a párt által kidolgozott hatalmas tervek és programok megvalósításában. Romániának a szocialista és kommunista civilizáció új csúcsaira történő emelésében. Természetesen az egység és a testvériség problémája dinamikusan fejlődik; törvényszerű folyamat, hogy tovább erősödik az egység és mélyül a testvériség, az egész nép hozzájárulása a haza szocialista építéséhez. Tudatában lévén ennek az objektív szükségszerűségnek, pártunk következetesen érvényesíti mindazt, ami egyesíti a román és az együttélő nemzetiségekhez tartozó dolgozókat, az összes dolgozók barátságát és testvériségét. Határozottan visszavertük és visszaverjük az imperialista, reakciós erők bármilyen arra irányuló kísérletét, hogy széthúzást, nacionalista és soviniszta megnyilvánulásokat szítsanak. A közös forradalmi harci hagyományokra épült és ugyancsak a közös törekvéseken megszilárdult szolid alapon nyugvó párt körüli, Nicolae Ceaușescu elvtárs körüli egység biztosítja határozott előrehaladásunkat a szocializmus és a kommunizmus útján. A szocialista Románia népe teljes erejét az új társadalom építésének szentelve csak a béke és a nemzetközi együttműködés világában valósíthatja meg nagyszerű célkitűzését. Románia elnöke az új rakéták Európába való telepítése megállítására és a meglévők visszavonására és megsemmisítésére vonatkozó akcióinak és kezdeményezéseinek széleskörű visszhangja bizonyítja, hogy ezek megfelelnek az összes népek óhajának, kifejezik az emberiség azon akaratát, hogy békében, háborúktól, a nukleáris katasztrófa rémétől mentesen éljen. Kifejezve aggodalmunkat a fegyverkezési hajsza méretei miatt, egyöntetűen felemeljük szavunkat az ország elnökével, Nicolae Ceaușescu elvtárssal együtt, aki szorgalmazza, hogy a népek és vezetői „most, amíg nem késő, teljes határozottsággal lépjenek föl a fegyverkezési politika beszüntetéséért, az újabb nukleáris rakéták telepítésének és felfejlesztésének megakadályozásáért”. Az egységes román nemzeti állam megalakulása 65. évfordulójának ünnepe újabb alkalom arra, hogy nemzetiségi különbség nélkül az ország öszszes dolgozói kifejezzék szilárd elhatározásukat: teljes egységben és testvériségben mindent megtesznek a XII. kongresszus és az Országos Konferencia határozatainak gyakorlatba ültetéséért mindannyiunk javára, drága hazánk, Románia Szocialista Köztársaság felvirágoztatására. HAGYOMÁNYOK DIADALA (Folytatás a 3. oldalról) jégért és egységért vívott küzdelemben. A XVIII. és a XIX. században kiélesedett a nagyhatalmak ellentéte a délkelet-európai térség feletti uralomért és befolyásért, s hódító politikájuk mindinkább a román országokat is fenyegette. Az Oszmán birodalom hanyatlásával a Habsburg impérium igyekezett kiterjeszteni uralmát, a XVII. század végén és a XVIII. század elején hadserege megvetette a lábát Erdélyben. A lakosság abszolút többségét képező románok kitartóan ellenálltak az elnyomó politikának, saját realitásaikból kiindulva, sokévszázados szabadságharcaik tapasztalatait felhasználva eredeti módon járultak hozzá az ellenállási küzdelemhez. Olyan ragyogó lapokat írtak e harcok történetébe, mint a Horea, Cloaca és Crisan vezette 1784. évi nagy társadalmi és nemzeti megmozdulás. Karl Marx joggal írta, hogy „Horea Dácia újjászületésének szimbóluma lett." Ugyancsak ebben az időszakban a román nemzet létérdekeit olyan politikai programban konkretizálták, mint a Supplex libellus valachorum (1791), amelyet az erdélyi románok a helyi sajátosságokat figyelembe véve szerkesztettek meg, s amellyel új szakaszt nyitottak a nemzeti tudat érvényesülésének mozgalmában. Akárcsak az első, a második, 1804-ben kiadott Supplex is kidomborította, hogy a románok Dacia természetes örökösei s Dacia annak idején magába foglalta Erdélyt, Havasalföldet, Moldvát és Bánátot. A nemzeti szabadság- és egységmozgalom új dimenziókat nyert az Erdélyi Iskola megjelenésével, valamint a havasalföldi és moldovai kulturális egyletek működésével. Tudor Vladimirescu forradalma a társadalmi és nemzeti felszabadítás, az egység forradalma is volt Miként az volt az 1848-as polgári demokratikus forradalom is, magán viselte a feudális rendszer megdöntésének célkitűzése mellett az idegen uralom lerázásának és az összes román területek egyesítésének pecsétjét is. Az egységért vívott harc útján kiemelkedő esemény volt Moldva és Havasalföld 1859- ben történt egyesülése, a modern román állam alapjainak lerakása. Ez a történelmi tett nagy visszhangot váltott ki Erdélyben is amelyet a Habsburg hatóságok mindenáron igyekeztek feltartóztatni. Ám ennek ellenére nem tudták megakadályozni az Egyesült Fejedelemségek és Erdély kapcsolatainak mind szorosabbá válását, az egységeszmék terjedését. Az 1860-as években kiemelkedő személyiségek fontos politikai és kulturális akciókat kezdeményeztek a nemzeti tudat erősítése érdekében. 1861-ben jött létre például az Asociafiunea transilvana pentru literature si cultura poporului román (ASTRA), Máramarosban megalakult az Asociajia pentru cultura poporului román din Maramares, hasonló szervezet jött létre Bukovinában, Bánátban és a Körös-vidéken. 1867, az osztrák és a magyar uralkodó osztályok kiegyezése után tovább fokozódott az erdélyi románok harca. Mindinkább kikristályosodott az a nézet a román vezetők között, hogy csak a néptömegekre és az európai haladó közvélemény segítségére támaszkodva érhetnek el eredményt a társadalmi igazságért és a nemzeti felszabadulásért folytatott küzdelemben. Megindult a politikai szervezkedés is: két politikai párt alakult — az Erdélyi Román Nemzeti Párt és a Bánáti és Magyarországi Román Nemzeti Párt —, amelyek 1881-ben Román Nemzeti Párt néven egyesültek. E harcnak nagy lendületet adott az állami függetlenség kivívása 1877-ben. Az oszmán-ellenes háborúban a Habsburg fennhatóság alatt álló román területekről sokezer ifjú kelt át a hegyeken és állt be önkéntesnek. Az elnyomó hatóságok nem tudták elfojtani az egyre erősödő nemzeti tudatot Erdélyben, amely a memorandista mozgalom kibontakozásával a múlt század végén tovább erősödött. A memorandisták ellen megrendezett per újabb alkalmat nyújtott a román nép azon akaratának kinyilvánítására, hogy folytassa harcát egészen a végső győzelemig. Az első imperialista világháború kirobbanása, a tőkés társadalom ellentmondásainak a végsőkig való kiéleződése az elnyomott népek felszabadulásért és nemzeti egységért vívott harcának soha nem látott fokozódásához vezetett. E harc csapásai alatt omlott össze a cári birodalom, dőlt romba a Habsburg monarchia, s romjain egész sor független állam jött létre. Ilyen körülmények között alakult meg az egységes román nemzeti állam is. Ilyen körülmények között vált valóra népünk évszázados eszménye. Erdély egyesülése Romániával, melyet a gyulafehérvári Nagy Nemzeti Gyűlés mondott ki, nem konjunkturális aktus volt, hanem hosszas történelmi folyamat eredménye, gazdasági-társadalmi, politikai és nemzeti objektív szükségszerűség következménye. Nicolae Ceaușescu elvtárs joggal hangsúlyozta: „A történelmi események alakulása a leghatározottabbanbebizonyította, hogy az egyesülés nem a véletlen műve, nem a kedvező konjunktúra, vagy a tárgyalóasztalnál létrejött megegyezések gyümölcse, hanem a nép legszélesebb tömegei határozott harcának eredménye volt; a legmélyebb nemzeti igazság aktusa, az objektív valóság és a nép elidegeníthetetlen joga közötti törvényszerű összhang megvalósulása egyrészt, másrészt e realitás által égetően megkövetelt nemzeti keret kiteljesedése volt A két ksőbb megkötött békeszerződés nem tett egyebet, mint szentesítette a már ténylegesen létező helyzetet, a romániai, az erdélyi néptömegek, az egész nép küzdelmének eredményeként létrejött helyzetet“. Az egységes román nemzeti állam megteremtése erőteljes lendületet adott a román nemzet gazdasági-társadalmi, politikai és kulturális fejlődésének, megfelelő keretet hozott létre ahhoz, hogy érvényesítse alkotóképességeit és haladástörekvéseit. Ám a népnek még nagy erőfeszítéseket kellett tennie, számos csatát kellett megvívnia és akadályokat leküzdenie, nagy áldozatokat kellett hoznia, hogy teljes mértékben élvezhesse egységes hazája fejlődésének gyümölcseit, kivívja igazi szuverenitását és nemzeti függetlenségét. A Román Kommunista Párt vállalta azt a nemes történelmi feladatot, hogy a néptömegeket harcra mozgósítva, összefogva az összes haladó demokratikus erőket, diadalra vigye az antifasiszta és antiimperialista, társadalmi és nemzeti felszabadító forradalmat. Csak a szocializmus adta meg az egységes román nemzeti államnak az igazi társadalmi-gazdasági, politikai és kulturális értékeit tette lehetővé a nemzeti kérdés helyes megoldását, valósította meg nemzetiségi különbség nélkül az összes honpolgárok teljes jogegyenlőségét, ötvözte igazi egységbe az egész népet, adott igazi erőt és egyensúlyt a nemzeti függetlenségnek és szuverenitásnak. Ma a párt és főtitkára, Nicolae Ceausescu elvtárs körüli szilárd egységben építjük szocialista jelenünket és kommunista jövőnket, biztosítjuk Románia érvényesülését földünk szabad nemzetei között. POLITIKAI-NEVELŐI ÉS KULTURÁLIS-MŰVÉSZETI RENDEZVÉNYEK A Külügyminisztériumban tudományos emlékülésszakon emlékeztek meg népünk és hazánk élete nagy történelmi jelentőségű eseményéről , az egységes román nemzeti állam megalakulásáról. Megnyitó beszédet Stefan Andrei elvtárs, külügyminiszter mondott. Az ülésszakon az alábbi tudományos közléseket terjesztették elő: A gyulafehérvári Nagy Nemzeti Gyűlés az egységes román nemzeti állam megteremtésének döntő mozzanata — Maria Groza, helyettes külügyminiszter. A nemzeti kérdés megoldása Romániában, az egész nép pártkörüli egysége és szilárdsága a sokoldalúan fejlett szocialista társadalom megvalósításának alapvető tényezője — Petre Tánasie, a Külügyminisztérium igazgatója: A trianoni (1920) és párizsi (1947) békeszerződések szerepe az Egyesülés történelmi aktusának szentesítésében — Constantin Firtan nagykövet; A román diplomácia hozzájárulása az európai biztonság megteremtéséhez — Valentin Lipatti nagykövet; A román diplomácia az egységes román nemzeti állam megvalósításáért és nemzetközi elismeréséért folytatott harcban — Constantin Turcu; A nemzeti és állami egység kiteljesítésének nemzetközi visszhangja — Gabriel Petrie; Az egységes román nemzeti állam létrehozásának fontossága és jelentősége — dr. Dumitru Mazilu. A lelkesedés, a párt és az állam vezetője iránti erőteljes hazafias érzület és forró szeretet emelkedett légkörében a részvevők táviratot intéztek NICOLAE CEAUSESCU elvtárshoz, a Román Kommunista Párt főtitkáréhoz, Románia Szocialista Köztársaság elnökéhez, amely egyebek közt hangsúlyozza: „A román nép hagyományaiban a nemzeti egységért és függetlenségért folytatott harcra vonatkozó felfogása. — harc, ami lehetővé tette, hogy kinyilatkoztassuk e területen való jelenlétünk sokezer éves nagy történelmi igazságait — képezte emlék-ülésszakunk tudományos kincsestárát, hozzájárulva a gyulafehérvári nagyszabású aktusra, nemzeti fejlődésünkre gyakorolt következményeire, valamint az egységes román nemzeti állam nemzetközi síkú jelenlétére vonatkozó ismereteink gyarapításához. A párt és az állam élén kifejtett és arra irányuló tevékenysége révén, hogy a világ államai közti kapcsolatokban diadalmaskodjék a kölcsönös tisztelet és a jogegyenlőség, s teljes mértékben kiküszöböljék a régi elnyomási, erőszak- és diktátum-politika mindenféle megnyilvánulását, az ön neve a világ népei a szabad és független nemzeti kibontakozásért vívott harcának jelképévé és lobogójává vált. Ugyanolyan odaadóan és következetesen harcolva a népek, a világ valamennyi dolgozója békéjéért és boldogságáért, mint amellyel a román nép szabadságáért és boldogságáért küzd, a hazafinak, a nemzetközi élet kiemelkedő személyiségének kijáró magas rendű tekintélyt vívott ki magának, akit a világ minden táján egyöntetűen elismernek és nagyra becsülnek, a béke, a népek közti bizalom és tisztelet légköre biztosításának cselekvő tényezőjeként tisztelnek. Ugyanakkor mindez újabb ragyogást kölcsönöz a szocialista Romániának és a román népnek a világ nemzetei között. Romániának a nemzetközi életben való cselekvő részvételére adott értékes útmutatásainak fényében, mi, a Külügyminisztérium kommunistái, a minisztérium valamennyi dolgozója e nagy nemzeti ünnep és hazafias büszkeség pillanatában biztosítja önt, szeretett Nicolae Ceausescu elvtárs, hogy odaadásának, hűségének és hazafiasságának példáját követve minden erőfeszítést megtesznek, elkötelezetten fognak munkálkodni a Román Kommunista Párt XII. kongresszusán kijelölt bel- és külpolitikából ránk háruló feladatok életbe ültetéséért.“ A marosvásárhelyi Nemzeti Színház előcsarnokában megnyílt a Nagy Egyesülés dokumentumai című kiállítás. A municípiumban működő megyei történeti múzeumban könyvkiállítás tekinthető meg A román könyv a nemzeti egység eszméjének üzenethordozója témával. A bemutatott dokumentumok, könyvek, fényképek és fotókópiák, térképek és más kiállított tárgyak a román nép egységes eredetét és nyelvét, valamint a Kárpátok mindkét oldalán való folytonos létét és állandóságát szemléltetik. ★ A suceavai megyei múzeumban A román nép nemzeti egysége és függetlensége történetének mozzanatai témával rendeztek kiállítást. Korabeli fényképek, fotókópiák és dokumentumok, sajtókivonatok és szakdolgozatok kivonatai révén bemutatják az állami egység megvalósításáért, a szabadságért és a jobb életért folytatott évszázados harc főbb eseményeinek vetületeit. ELŐRE — 1983. december 1. DECEMBER 1-TŐL Újabb dolgozói kategóriánaka vegyiparban dolgozóknakemelkedik a javadalmazása December elsejétől újabb dolgozói kategóriának—ezáltal több mint 337 000 vegyipari dolgozó — javadalmazásemelésére került sor. Mint ismeretes, az Államtanács 325/1983- as számú Törvényerejű rendelete meghatározza egyes dolgozói kategóriák javadalmazásemelésének idejét, a tarifális javadalmazás emelésének összegét, de ugyanakkor a nominális javadalmazás változó tényezőinek a hányadosát is. Az esztendő utolsó hónapjától kezdve vegyipari munkások, technikusok, operatőrök, mérnökök nemcsak a megemelt tarifális javadalmazást vihetik haza, hanem amint a közölt táblázatokból is láthatjuk, jelentős az az összeg is, amelyet a szolgálati pótlék emeléseként, vagy az akkordpótlék növekedéseként kapnak. Ezenkívül a javadalmazást prémiumok, nyereségrészesedés stb. egészítik ki. Egyébként a vegyiparban dolgozó munkások tarifális javadalmazása átlagban 5,5 százalékkal emelkedett, az ugyanezen iparágban dolgozó technikai és adminisztratív személyzeté pedig 5 százalékkal. De megváltozott, nőtt az egyazon egységnél eltöltött szolgálati időért kapott pótlék kiszámításának hányadosa is. Így például míg december 1-ig az egyazon egységnél eltöltött 3—5 évi időért nem járt szolgálati pótlék, ezentúl az ennyi idővel rendelkezők a tarifális javadalmazás három százalékát kapják „hűségpénz“-ként. A több mint 20 évi egyazon egységnél eltöltött időért pedig, hogy még egy példát említsünk, december 1-től már nem a tarifális javadalmazás 10, hanem 15 százaléka jár szolgálati pótlékként. És folytathatnánk tovább az összjavadalmazás emelésének példázását, hiszen az akkordpótléktól a nyereségrészesedésig minden tényező hozzáteszi a maga százalékát a vegyipari dolgozók által kézhez kapott összegek növeléséhez. De talán e néhány számadat is meggyőzően bizonyítja, hogy iparunk e alapágában jelentősen emelkedik majd majdennkinek a keresete. Ez az emelkedés ugyanakkor ismételten kidomborítja pártunknak és államunknak, a pártunk főtitkárának, Nicolae Ceaușescu elvtársnak a dolgozók jóléte, életminősége szüntelen javítása iránt tanúsított következetes gondoskodását, azt a tényt, hogy hazánkban minden, de minden az ország felemelését, a nép anyagi és szellemi életszínvonalának emelését szolgálja Persze, a javadalmazás növelésének alapja csak a jobb, hatékonyabb termelés eredménye lehetett. Mert csak azt oszthatjuk szét, miután a nemzetgazdaság további fejlesztéséhez szükséges alapokat megteremtettük, amit megtermeltünk. Örvendetes, hogy a vegyipar, nemzetgazdaságunk az utóbbi években hatalmas lendülettel fejlődő alapága az idén is kitűnő, elismerést értdemlő eredményeket ért el, így az év első tíz havában az árutermelési tervet egy százalékkal, a munkatermelékenységet egy százalékkal tetézték meg, az ezer lej árutermelés tervezett anyagköltségeit pedig 4,3 lejjel csökkentették. Előzetes felmérések azt tanúsítják, hogy kiváló eredményeket ért el a vegyipar novemberben is. Azt sem hallgathatjuk azonban el, hogy a szóbanforgó iparágunk előtt nagy és bizort, olykor nehéz feladatok állnak. Említsük csak meg ezek közül a színesfém-termelés jövő évben esedékes felfuttatását, a műszál és -fonaltermelés, a mezőgazdaságnak szükséges vegyianyag-gyártás, a műanyag-, műgyanta- és márgumigyártás növelését, hogy csak néhányról szóljunk a legfontosabbak közül. És 1984- ben nem kevesebb mint 226 új terméket kell gyártásba vennie a vegyiparnak. Olyan feladatok ezek, melyek megvalósítása, megoldása erőfeszítéseket követel, azonban teljesítésük lehetséges. A vegyipari dolgozók december 1-től alkalmazott javadalmazás emelése többek között a bizalomnak a jele, annak a meggyőződésnek, hogy az iparág munkásai, technikusai, mérnökei, közgazdászai teljesítik a rájuk háruló feladatokat, célkitűzéseket. Román Győző BESZÉDES SZÁMOK KRAKKOLÓ BERENDEZÉSKEZELŐ aki a kőolajfeldolgozásnál dolgozik, A vegyipari hálózat szerint fizetett, V. kategória, I. fokozat, 11 évi megszakítatlan szolgálati idővel egyazon egységnél — lejben — VEGYIPARI BERENDEZÉSKEZELŐ aki a kén szervetlen származékai és a foszfor alapú műtrágyák gyártásánál dolgozik. A vegyipari hálózat szerint fizetett, VI. kategória, alap fokozat, 21 évi megszakítatlan szolgálati idővel ugyanazon egységnél VEGYIPARI BERENDEZÉSKEZELŐ aki a gyógyszeriparban dolgozik, a B vegyipari hálózat szerint fizetett, IV. kategória, 6 évi megszakítatlan szolgálati idővel ugyanazon egységnél FINOMÍTÓ MUNKÁS aki a színesfém-feldolgozásnál dolgozik, VI. kategória, I. fokoz, 23 évi megszakítatlan szolgálati idővel egyazon egységnél FŐMESTER aki a kőolajfeldolgozóban és a petrolkémiában dolgozik, 27 osztály, 6. fokozat, 24 évi megszakítatlan szolgálati idővel egyazon egységnél Jövedelem dec. 1-ig dec. 1-től Javadalmazásemelés Tarifális javadalmazás 2 397 2 522 125 Szolgálati pótlék 120 (5%) 227 (9%) 107 Akkordpótlék 72 (3%) 76 (3%) 4 összesen: 2 589 2 825 236 — lejben — Jövedelem dec. 1-ig dec. l-től Javadalmazásemelés Tarifális javadalmazás 2 560 2 698 138 Szolgálati pótlék 256 (10%) 405 (15%) 149 Akkordpótlék 102 ( 4%) 108 ( 4%) 6 összesen: 2 918 3 211 293 Jövedelem dec. 1-ig dec. l-től Javadalmazásemelés Tarifális javadalmazás 2 122 2 238 116 Szolgálati Pótlék 64 (3%) 134 (6%) 70 Akkordpótlék 104 (5%) 112 (5%) 6 Összesen: 2 292 2 484 192 Jövedelem dec. 1-ig dec. 1-től Javadalmazásemelés Tarifális javadalmazás 2 907 3 080 153 Szolgálati Pótlék 291 (10%) 459 (15%) 168 Akkordpótlék 174 ( 6%) 181 ( 6%) 10 összesen: 3 372 3 703 331 Jövedelem dec. 1-ig dec. 1-től Javadalmazásemelés Tarifális javadalmazás 3 350 3 520 170 Szolgálati Pótlék 335 (10%) 528 (15%) 193 Akkordpótlék 101 ( 3%) 103 ( 3%) 5 összesen: 3 786 4 154 368