Előre, 1983. december (37. évfolyam, 11201-11227. szám)

1983-12-01 / 11201. szám

4. 1918-AZ EGYSÉGES ROMÁN NEMZETI ÁLAM MEGALAKULÁSÁNAK 65. ÉVFORDULÓJA -1983 TÜRTINELM ESEMÉNY SZEMTANÚJAKÉNT EGYESÜLÉS, EGYSÉG, TESTVÉRISÉG Gyulafehérváron születtem, ott végeztem iskoláimat, je­lenleg Ludason lakom. 12 éves gyermekként voltam szemtanúja 1918. december 1-én az egyesülési nagygyű­lésnek. Emlékszem, november 20 után román és magyar nyelven plakátok jelentek meg, amelyek tudatták, hogy december 1-én nagygyűlés lesz, felkérik a lakosokat, ezen a napon reggel 8 órakor gyülekezzenek a polgármes­teri hivatal épülete előtt, a­­honnan testületileg vonulnak majd fel a vár mögötti plató­ra. December 1-én arra ébred­tünk, hogy házunk előtt a marosi fahíd túlsó oldalán levő négy faluból érkező la­kosokat a rendezőség meg­állította, majd szekereik (élel­met hoztak ezeken) nélkül irányította tovább. Mindegyik csoport élén tábla hirdette a falu nevét. Természetesen tri­kolórokat is hoztak, s min­denkinek a sapkáján nem­zeti színű kokárda volt. Mi, az utca gyermekei ne­kiindultunk a vár platójának, itt volt a katonai temető, a futball­ tér és szántóföldek. Minden mellékutcában pél­dás rendben várakoztak a falvakból, városokról, más vármegyékből vonatokkal is érkező küldöttek, akiket a rendezők a kijelölt időben el­indítottak a tribün elé, ahol újabb rendezők hosszú oszlo­pokba sorakoztatták őket. A legelső sorokban a Za­­latna felől érkező Ompoly völgyiek voltak, 13—15 falu küldöttjei, hátrafelé mint­egy 2 km hosszúságú oszlopot alkotva. Mellettük jobbra a gyulafehérváriak áltak, bal oldalt Alvinc, Sebes, Fe­hérvár, mellettük Alsófe­hér vármegye, Enyed képvi­selői, majd Marosújváré és a környező községeké. Sorban követték őket Kolozs, Várad, Szalonta, Nagybánya küldöt­tei. A túlsó oldalon pedig Sze­­ben, Brassó, Hunyad, Arad és Temes megyék küldöttei áll­tak példás rendben. 9 órától 11-ig tartott a több mint 100 000 ember felvonulása. A tulajdonképpeni gyűlés reggel 9-kor kezdődött meg a várban levő tiszti kaszinó nagytermében, ahol több mint ezer küldött jelent meg külön meghívóval. 11 óra előtt pár perccel a hátsó várkapun kijöttek a szervező bizottság tagjai és hatalmas éljenzés közepette helyet foglaltak a tribünön. Bejelentették, hogy a bizott­ság a gyűlés egyetlen na­pirendi pontját — Erdély csatlakozását Romániához — egyhangúlag már meg­szavazta, a határozatot most a népgyűlés elé terjeszti. A rendező bizottság meg­kérte az elöl állókat, akik tisztán értették a szöveget, hogy közvetítsék a hallotta­kat a távolabbiaknak is. A részvevők, ahogy tudomásul vették a mondottakat, hatal­mas éljenzéssel fejezték ki e­­gyetértésüket, magasra emel-­ee sapkájukat és a trikolóro­kat. Az óriási éljenzés alig a­­kart véget érni. S akkor, 12 órakor, amikor kimondották, hogy a népi ha­tározat Erdélyt Romániához csatolta, énekekkel köszön­tötték ezt a döntést. A várbeli nagytemplom harangjai szó­laltak meg először, majd a városi és a környező templo­mok harangjai is mind meg­szólaltak. Óriási öröm volt Erdély-szerte. Így ért véget a nagygyűlés 1918. december 1-én, amely kimondta az Egyesülést... A részvevőket felszólították, hogy amilyen rendben jöt­tek, ugyanúgy vonuljanak a városban hagyott szekereik­hez. Történelmi eseménynek voltam szemtanúja, részve­vője. Láttam egy nép sza­badság- és egységeszményei­nek beteljesülését. A k­ésőbbi évtizedek során értettem meg csak valójában ezt a forradalmi tettet, és az idő múlásával tapasztalhattam ennek korszakmeghatározó­­jelentőségét. A 65. évfordulón a közös hazába, e tájak összes dol­gozóinak egységébe vetett hittel emlékezem. Bartha János (Folytatás az 1. oldalról) vékenységében a nemzeti kér­dést egy új társadalmi rendért vívott harc részének, megoldását pedig a szocialista forradalom alkotó elemének tekintette. Kifejezve az egész dolgozó nép legfőbb érdekeit, a párt a másod­ világháborút megelőző években és a háború sötét esz­tendőiben szüntelenül harcolt nemzetiségi különbség nélkül az összes dolgozók harci egységé­nek megteremtéséért. Ez az egy­ség volt az egyik tényező, amely biztosította az 1944. augusztus 23-i antifasiszta és antiimperia­lista társadalmi és nemzeti fel­szabadító forradalom győzelmes megvalósítását. Miután a parasztsággal szö­vetkezett munkásosztály kezébe vette a politikai hatalmat, a ki­zsákmányoló osztályok felszá­molásának, a termelő eszközök fölötti magántulajdon megszün­tetésének, a demokratikus kor­mány beiktatásának új körülmé­nyei között, a Román Kommu­nista Pártnak a nemzeti kérdés­ben folytatott politikája állam­politika lett és ezen az alapon tértünk rá bármely nemzeti meg­különböztető politika felszámo­lására, nemzetiségi különbség nélkül az ország összes állam­polgárai teljes jogegyenlőségé­nek biztosítására. Nyilvánvaló, hogy egy olyan különleges összetettségű társa­dalmi és politikai kérdést, mint a nemzeti kérdést nem lehet nyi­latkozatokkal, egyszerű politikai vagy adminisztratív aktusokkal megoldani. A Román Kommunis­ta Párt felfogásában és gyakor­latában a nemzeti kérdés de­mokratikus és humanista megol­dása elválaszthatatlan részét alkotja a társadalom forradal­mi átalakítása általános prob­lémájának, az új társadalmi rend felépítésének. A szocialista forradalom és építés folyamatában a Román Kommunista Párt helyes, forra­dalmi politikája alapján nyert megoldást a nemzeti kérdés az­által, hogy biztosították nemze­tiségi különbség nélkül az or­szág összes állampolgárainak a teljes jogegyenlőségét.­­Pártunk a nemzeti kérdés megoldását , Romániá pált , a­­szocialista rend­szer megteremtése útján való előrehaladása általános össze­függésében tekintette, abból a tényből indult ki, hogy min­denki anyagi és szellemi jólétét jogait és szabadságjogait csak az ország általános fejlődésé­nek, az egész nép szabadságá­nak és függetlenségének keretei között valósíthatja meg és ér­vényesítheti; az ország felvirág­zása a haladás útján teremt magasabb rendű körülményeket a nemzetiségek megnyilatkozá­sához is. Büszkeséggel állapíthatjuk meg, pártunk és mindenekelőtt főtitkára, Nicolae Ceaușescu elvtárs elévülhetetlen történelmi érdeme, hogy tudományos, átfo­gó koncepciót dolgozott ki és alkalmazott az életben a romá­niai nemzeti kérdés helyes marxista-leninista megoldásá­ra. Ez a politikai gondolkodás nyilvánult meg az ország gazda­sági, politikai, társadalmi, kultu­rális életének minden területén, így a gyors ütemű gazdasági fejlesztési politika keretében kü­lönleges figyelmet szentelnek az összes megyék gazdasági fej­lesztésének, ide értve azokat a megyéket és helységeket is, me­lyekben az együttélő nemzetisé­gek soraiba tartozó dolgozók laknak. Kinyilvánították és meg­valósították a nemzetiségek anyanyelve szabad használata biztosításának elvét az élet min­den területén. A szocialista tár­sadalom megteremtésének folya­matában az ország általános társadalmi, politikai és gazdasá­gi fejlődése felvirágoztatta a haza összes állampolgárainak szellemi életét,­emelte az okta­tás és a kultúra színvonalát. Eb­ben az általános folyamatban fejlődik és nyilvánvalóan felvi­rágzott az együttélő nemzetisé­gek szellemi élete is, az anya­nyelvi irodalom, művészet és ok­tatás. A nemzeti kérdés mélységesen demokratikus, forradalmi megol­dása a szocialista forradalom megvalósításának, az egész or­szág felvirágoztatásának folya­matában megszilárdította a ro­mán, magyar, német és más nemzetiségű dolgozók testvérisé­gét, és kölcsönzött új minőséget, megbonthatatlan erőt az egy­ségnek. Ez az egység abban a teljes meggyőződésben nyilvá­nult és nyilvánul meg, hogy mindazt, amit a szocialista ha­zában megvalósítunk, az ország összes fiainak közös alkotása. „A történelem bebizonyította — mondottta Nicolae Ceaușescu elvtárs —, hogy a román, ma­gyar, német és más nemzetiségű dolgozók csak igazi testvérek­ként együtt élve és munkálkod­va biztosíthatják a közös haza felvirágoztatását, valósíthatják meg álmaikat és alapvető törek­véseiket. Országunkban az egész gazdasági és társadalmi élet tö­kéletesítésének a gyors folyama­ta a legszorosabb egységben valósult meg a tömegeknek az államvezetésben és a közügyek intézésében történő demokrati­kus részvételi kerete kiszélesíté­sével. Pártunk célul tűzte ki, hogy bevonja a munkásosztályt, a parasztságot, az értelmiséget nemzetiségi különbség nélkül az összes honpolgárokat az ország kormányzásába, így országunk­ban a maga nemében egyedül­álló, eredeti demokratikus rend­szert teremtett amelyben a kü­lönböző demokratikus szerveze­tek harmonikusan kapcsolódnak egységbe és egészítik ki kölcsö­nösen egymást biztosítják a dol­gozók tényleges részvételét a hatalom gyakorlásában, a dön­tések meghozatalában és meg­valósításában. A szocialista demokrácia fej­lesztése, mint állandó folyamat, gyümölcsöző keretet teremt a néptömegek megnyilatkozásához a tudatos történelemalakításban, a nép szuverenitásának gyakor­lásához egész gazdasági és po­litikai dimenzióiban, a szocialis­tái állam bel- és külpolitikájá­ban. A forradalmi munkásde­mokrácia ezen átfogó keretében ténylegesen megvalósul a politi­kai hatalom gyakorlása közvet­len és képviseleti szinten a tár­sadalmi élet összes területei ve­zetésében való közvetlen rész­vétel révén. Az ország összes honpolgárai­nak, valamennyi kategóriának, ide értve a nemzetiségeket is, demokratikus és reprezentatív részvétele a politika kidolgozá­sában és a hatalom gyakorlásá­ban a munkásönigazgatási szer­vektől, az egységek és a társa­dalmi, valamint kulturális szerve­zetek kollektív vezető szerveitől, a helyi és központi párt- és ál­lami szervekig, a Nagy Nemzet­­gyűlésig, a párt legfelsőbb ve­zetőszerveiig napjaink nyilván­való valósága a szocialista Ro­mániában. Minden nemzetiség az or­szág lakosságában betöltött számarányának megfelelő de­mokratikus képviseleti elvét tisz­teletben tartják a politikai, gazdasági, társadalmi és kultu­rális struktúrák minden szintjén és fokán. Az együttélő nemzeti­ségekhez tartozó dolgozók tevé­kenyen részt vesznek a Legfel­sőbb Gazdasági és Társadalmi Fejlesztési Tanácsban, a Népta­nácsok Törvényhozó Kamarájá­ban, a tudomány, a nevelés, az oktatás és a kultúra területének minden kollektív vezető szervé­ben épp­úgy, mint a többi dön-­­téshozatali és konzultatív szerv­ben és organizmusban. Jelen vannak minden tömeg- és társa­dalmi szervezetben, hallatják szavukat a szocialista demokrá­ciánkat jellemző olyan nagy fó­rumokon, mint a politikai neve­lés és a szocialista kultúra kong­resszusa, a megyei néptanácsok­­ és a néptanácsi elnökök kong­resszusa. Románia állami-politikai szerv­­­vezésének alapvető koordiná­tája az a tény, hogy az egysé­ges román nemzeti állam, mint szocialista állam, kifejezi a mun­kásosztály, az egész nép, nem­zetiségi különbség nélkül az ösz­­szes állampolgárok alapvető, életbe vágó érdekeit. Pártunk forradalmi felfogásá­ban, a politikai-állami hatalom új,, demokratikus-munkás tartal­mában megteremtettük az opti­mális kereteket az állampolgári jogok és szabadságjogok meg­valósításához, az alkotó­képes­ség és a méltányosság szabad érvényesüléséhez minden dolgo­zó számára. A szocialista társa­dalom biztosítja az összes gazdasági, politikai, társadalmi és jogi garanciákat az alkot­mány és más normatív szabályo­zók által lefektetett jogok és szabadságjogok — ide értve az együttélő nemzetiségek sajátos jogait is — megvalósulásához. A szocialista társadalom fejlő­dése, így demokratizmusa is, megszakítatlan folyamat, emberi közösségünk magasabb formák­hoz vezető evolúciójába tartozik és szüntelenül új szükségleteket vet fel egész politikai, gazdasá­gi, társadalmi életünk demokra­tikus működése terén is. A tár­sadalom általános fejlődése, az igények objektív alakulása fel­veti a mechanizmusok és struk­túrák további tökéletesítését, hogy optimális módon értékesít­hessük az összes emberi és anyagi erőforrásokat. Ebben a folyamatban a demokratizmus megnyilvánulásának új formái jelennek meg, a meglévő for­mák az új feladatokhoz idomul­nak, miként módosul, emelkedik a dolgozók szocialista tudati és szakmai hozzáértési szintje is. Az egész társadalom lendüle­tes fejlődésének eredményeként, különösen a Román Kom­munista Párt IX. kongresz­­szusa óta, fontos átalakuláson ment át a társadalom struktú­rája. Az ország gyors ütemű fej­lődésének, a társadalmi osztá­lyok és rétegek súlyának és mi­nőségének újraméreteződése kö­rülményei között, a fokozott tár­sadalmi homogenizálódás ered­ményeként, szoros és megbont­hatatlan egység állandósult kö­zöttük. Nemzetiségi különbség nélkül az összes dolgozóknak ez az egysége a román szocia­lista társadalom gazdasági ösz­­szeforrottságán, az érdekek és célok, az eszmék és politikai, er­kölcsi és szellemi meggyőződé­sek közösségén alapszik, és az ország általános haladásában fő mozgató erőként érvényesül. Napjaink román társadalmát olyan dolgozók alkotják, akik nemzetiségi különbség nélkül teljes erejükkel részt vesznek a párt által kidolgozott hatalmas tervek és programok megvalósí­tásában. Romániának a szocia­lista és kommunista civilizáció új csúcsaira történő emelésében. Természetesen az egység és a testvériség problémája dinamiku­san fejlődik; törvényszerű folya­mat, hogy tovább erősödik az egység és mélyül a testvériség, az egész nép hozzájárulása a haza szocialista építéséhez. Tu­datában lévén ennek az objektív szükségszerűségnek, pártunk következetesen érvényesíti mind­azt, ami egyesíti a román és az együttélő nemzetiségekhez tarto­zó dolgozókat, az összes dolgo­zók barátságát és testvériségét. Határozottan visszavertük és visszaverjük az imperialista, reakciós erők bármilyen arra irányuló kísérletét, hogy széthú­zást, nacionalista és soviniszta megnyilvánulásokat szítsanak. A közös forradalmi harci ha­gyományokra épült és ugyancsak a közös törekvéseken megszilár­dult szolid alapon nyugvó párt körüli, Nicolae Ceaușescu elv­­társ körüli egység biztosítja ha­tározott előrehaladásunkat a szocializmus és a kommunizmus útján. A szocialista Románia népe teljes erejét az új társadalom építésének szentelve csak a béke és a nemzetközi együttmű­ködés világában valósíthatja meg nagyszerű célkitűzését. Románia elnöke az új rakéták Európába való telepítése meg­állítására és a meglévők vissza­vonására és megsemmisítésére vonatkozó akcióinak és kezde­ményezéseinek széleskörű vissz­hangja bizonyítja, hogy ezek megfelelnek az összes népek ó­­hajának, kifejezik az emberiség azon akaratát, hogy békében, háborúktól, a nukleáris ka­tasztrófa rémétől mentesen éljen. Kifejezve aggodalmunkat a fegy­verkezési hajsza méretei miatt, egyöntetűen felemeljük szavun­kat az ország elnökével, Nicolae Ceaușescu elvtárssal együtt, aki szorgalmazza, hogy a népek és vezetői „most, amíg nem késő, teljes határozottsággal lépjenek föl a fegyverkezési politika be­szüntetéséért, az újabb nukleáris rakéták telepítésének és felfej­lesztésének megakadályozásá­ért”. Az egységes román nemzeti állam megalakulása 65. évfor­dulójának ünnepe újabb al­kalom arra, hogy nemzetiségi különbség nélkül az ország ösz­­szes dolgozói kifejezzék szilárd elhatározásukat: teljes egység­ben és testvériségben mindent megtesznek a XII. kongresszus és az Országos Konferencia ha­tározatainak gyakorlatba ülte­téséért mindannyiunk javára, drága hazánk, Románia Szocia­lista Köztársaság felvirágozta­tására. HAGYOMÁNYOK DIADALA (Folytatás a 3. oldalról) jégért és egységért vívott küzde­lemben. A XVIII. és a XIX. században kiélesedett a nagyhatalmak el­lentéte a délkelet-európai térség feletti uralomért és befolyásért, s hódító politikájuk mindinkább a román országokat is fenyeget­te. Az Oszmán birodalom ha­nyatlásával a Habsburg impé­­rium igyekezett kiterjeszteni ural­mát, a XVII. század végén és a XVIII. század elején hadserege megvetette a lábát Erdélyben. A lakosság abszolút többségét ké­pező románok kitartóan ellenáll­tak az elnyomó politikának, sa­ját realitásaikból kiindulva, sok­évszázados szabadságharcaik tapasztalatait felhasználva ere­deti módon járultak hozzá az el­lenállási küzdelemhez. Olyan ragyogó lapokat írtak e harcok történetébe, mint a Horea, Cloa­ca és Crisan vezette 1784. évi nagy társadalmi és nemzeti megmozdulás. Karl Marx joggal írta, hogy „Horea Dácia újjászü­­letésének szimbóluma lett." Ugyancsak ebben az időszak­ban a román nemzet létérdekeit olyan politikai programban konkretizálták, mint a Supplex libellus valachorum (1791), ame­lyet az erdélyi románok a helyi sajátosságokat figyelembe véve szerkesztettek meg, s amellyel új szakaszt nyitottak a nemzeti tu­dat érvényesülésének mozgal­mában. Akárcsak az első, a má­sodik, 1804-ben kiadott Supplex is kidomborította, hogy a romá­nok Dacia természetes örökösei s Dacia annak idején magába foglalta Erdélyt, Havasalföldet, Moldvát és Bánátot. A nemzeti szabadság- és egységmozgalom új dimenziókat nyert az Erdélyi Iskola megjelenésével, valamint a havasalföldi és moldovai kul­turális egyletek működésével. Tudor Vladimirescu forradal­ma a társadalmi és nemzeti fel­szabadítás, az egység forradal­ma is volt Miként az volt az 1848-as polgári demokratikus for­radalom is, magán viselte a feu­dális rendszer megdöntésének célkitűzése mellett az idegen uralom lerázásának és az összes román területek egyesítésének pecsétjét is. Az egységért vívott harc útján kiemelkedő esemény volt Moldva és Havasalföld 1859- ben történt egyesülése, a mo­dern román állam alapjainak le­rakása. Ez a történelmi tett nagy visszhangot váltott ki Erdélyben is amelyet a Habsburg hatóságok mindenáron igyekeztek feltartóz­tatni. Ám ennek ellenére nem tudták megakadályozni az E­­gyesült Fejedelemségek és Er­dély kapcsolatainak mind szoro­sabbá válását, az egységeszmék terjedését. Az 1860-as években kiemelkedő személyiségek fontos politikai és kulturális akciókat kezdeményeztek a nemzeti tudat erősítése érdekében. 1861-ben jött létre például az Asociafiu­­nea transilvana pentru literature si cultura poporului román (ASTRA), Máramarosban meg­alakult az Asociajia pentru cul­tura poporului román din Mara­mares, hasonló szervezet jött lét­re Bukovinában, Bánátban és a Körös-vidéken. 1867, az osztrák és a magyar uralkodó osztályok kiegyezése után tovább fokozódott az erdé­lyi románok harca. Mindinkább kikristályosodott az a nézet a román vezetők között, hogy csak a néptömegekre és az európai haladó közvélemény segítségére támaszkodva érhetnek el ered­ményt a társadalmi igazságért és a nemzeti felszabadulásért folytatott küzdelemben. Megin­dult a politikai szervezkedés is: két politikai párt alakult — az Erdélyi Román Nemzeti Párt és a Bánáti és Magyarországi Román Nemzeti Párt —, amelyek 1881-ben Román Nemzeti Párt néven egyesültek. E harcnak nagy lendületet adott az állami függetlenség kivívása 1877-ben. Az oszmán-ellenes háborúban a Habsburg fennhatóság alatt álló román területekről sokezer ifjú kelt át a hegyeken és állt be önkéntesnek. Az elnyomó ható­ságok nem tudták elfojtani az egyre erősödő nemzeti tudatot Erdélyben, amely a memorandis­­ta mozgalom kibontakozásával a múlt század végén tovább erő­södött. A memorandisták ellen megrendezett per újabb alkal­mat nyújtott a román nép azon akaratának kinyilvánítására, hogy folytassa harcát egészen a végső győzelemig. Az első imperialista világhá­ború kirobbanása, a tőkés tár­sadalom ellentmondásainak a végsőkig való kiéleződése az elnyomott népek felszabadulá­sért és nemzeti egységért vívott harcának soha nem látott foko­zódásához vezetett. E harc csa­pásai alatt omlott össze a cári birodalom, dőlt romba a Habs­burg monarchia, s romjain egész sor független állam jött létre. Ilyen körülmények között ala­kult meg az egységes román nemzeti állam is. Ilyen körülmé­nyek között vált valóra népünk évszázados eszménye. Erdély egyesülése Romániával, melyet a gyulafehérvári Nagy Nemzeti Gyűlés mondott ki, nem konjunk­turális aktus volt, hanem hosszas történelmi folyamat eredménye, gazdasági-társadalmi,­­ politikai és nemzeti objektív szükségsze­rűség következménye. Nicolae Ceaușescu elvtárs joggal hang­súlyozta: „A történelmi esemé­nyek alakulása a leghatározot­tabban­­bebizonyította, hogy az egyesülés nem a véletlen műve, nem a kedvező konjunktúra, vagy a tárgyalóasztalnál létre­jött megegyezések gyümölcse, hanem a nép legszélesebb tö­megei határozott harcának ered­ménye volt; a legmélyebb nem­zeti igazság aktusa, az objektív valóság és a nép elidegeníthe­tetlen joga közötti törvényszerű összhang megvalósulása egy­részt, másrészt e realitás által égetően megkövetelt nemzeti keret kiteljesedése volt A két k­­sőbb megkötött békeszerződés nem tett egyebet, mint szentesí­tette a már ténylegesen létező helyzetet, a romániai, az erdé­lyi néptömegek, az egész nép küzdelmének eredményeként lét­rejött helyzetet“. Az egységes román nemzeti állam megteremtése erőteljes lendületet adott a román nem­zet gazdasági-társadalmi, politi­kai és kulturális fejlődésének, megfelelő keretet hozott létre ahhoz, hogy érvényesítse alkotó­­képességeit és haladástörekvé­seit. Ám a népnek még nagy erőfeszítéseket kellett tennie, szá­mos csatát kellett megvívnia és akadályokat leküzdenie, nagy áldozatokat kellett hoznia, hogy teljes mértékben élvezhesse egy­séges hazája fejlődésének gyü­mölcseit, kivívja igazi szuvereni­tását és nemzeti függetlenségét. A Román Kommunista Párt vál­lalta azt a nemes történelmi fel­adatot, hogy a néptömegeket harcra mozgósítva, összefogva az összes haladó demokratikus erőket, diadalra vigye az an­tifasiszta és antiimperialista, tár­sadalmi és nemzeti felszabadító forradalmat. Csak a szocializmus adta meg az egységes román nemzeti államnak az igazi tár­sadalmi-gazdasági, politikai és kulturális értékeit tette lehetővé a nemzeti kérdés helyes megol­dását, valósította meg nemzeti­ségi különbség nélkül az összes honpolgárok teljes jogegyenlő­ségét, ötvözte igazi egységbe az egész népet, adott igazi erőt és egyensúlyt a nemzeti független­ségnek és szuverenitásnak. Ma a párt és főtitkára, Nicolae Ceausescu elvtárs körüli szilárd egységben építjük szocialista jelenünket és kommunista jö­vőnket, biztosítjuk Románia ér­vényesülését földünk szabad nemzetei között. POLITIKAI-NEVELŐI ÉS KULTURÁLIS-MŰVÉSZETI RENDEZVÉNYEK A Külügyminisztériumban tu­dományos emlék­ülésszakon emlékeztek meg népünk és ha­zánk élete nagy történelmi je­lentőségű eseményéről , az egységes román nemzeti állam megalakulásáról. Megnyitó beszédet Stefan Andrei elvtárs, külügyminiszter mondott. Az ülésszakon az alábbi tu­dományos közléseket terjesztet­ték elő: A gyulafehérvári Nagy Nemzeti Gyűlés az egységes ro­mán nemzeti állam megterem­tésének döntő mozzanata — Maria Groza, helyettes külügy­miniszter. A nemzeti kérdés megoldása Romániában, az e­­gész nép pártkörüli egysége és szilárdsága a sokoldalúan fej­lett szocialista társadalom meg­valósításának alapvető tényező­je — Petre Tánasie, a Külügy­minisztérium igazgatója: A tria­noni (1920) és párizsi (1947) békeszerződések szerepe az Egyesülés történelmi aktusának szentesítésében — Constantin Firtan nagykövet; A román dip­lomácia hozzájárulása az euró­pai biztonság megteremtéséhez — Valentin Lipatti nagykövet; A román diplomácia az egysé­ges román nemzeti állam meg­valósításáért és nemzetközi el­ismeréséért folytatott harcban — Constantin Turcu; A nemzeti és állami egység kiteljesítésének nemzetközi visszhangja — Gab­riel Petrie; Az egységes román nemzeti állam létrehozásának fontossága és jelentősége — dr. Dumitru Mazilu. A lelkesedés, a párt és az ál­lam vezetője iránti erőteljes hazafias érzület és forró szere­tet emelkedett légkörében a részvevők táviratot intéztek NICOLAE CEAUSESCU elv­társhoz, a Román Kommunista Párt főtitkáréhoz, Románia Szocialista Köztársaság elnöké­hez, amely egyebek közt hang­súlyozza: „A román nép hagyományai­ban a nemzeti egységért és füg­getlenségért folytatott harcra vonatkozó felfogása. — harc, ami lehetővé tette, hogy kinyi­latkoztassuk e területen való jelenlétünk sokezer éves nagy történelmi igazságait — képezte emlék-ülésszakunk tudományos kincsestárát, hozzájárulva a gyulafehérvári nagyszabású ak­tusra, nemzeti fejlődésünkre gyakorolt következményeire, valamint az egységes román nemzeti állam nemzetközi síkú jelenlétére vonatkozó ismere­teink gyarapításához. A párt és az állam élén ki­fejtett és arra irányuló tevé­kenysége révén, hogy a világ államai közti kapcsolatokban diadalmaskodjék a kölcsönös tisztelet és a jogegyenlőség, s teljes mértékben kiküszöböljék a régi elnyomási, erőszak- és diktátum-politika mindenféle megnyilvánulását, az ön neve a világ népei a szabad és függet­len nemzeti kibontakozásért ví­vott harcának jelképévé és lo­bogójává vált. Ugyanolyan odaadóan és kö­vetkezetesen harcolva a népek, a világ valamennyi dolgozója békéjéért és boldogságáért, mint amellyel a román nép sza­badságáért és boldogságáért küzd, a hazafinak, a nemzetkö­zi élet kiemelkedő személyisé­gének kijáró magas rendű te­kintélyt vívott ki magának, akit a világ minden táján egy­öntetűen elismernek és nagyra becsülnek, a béke, a népek köz­ti bizalom és tisztelet légköre biztosításának cselekvő ténye­zőjeként tisztelnek. Ugyanakkor mindez újabb ragyogást kölcsö­nöz a szocialista Romániának és a román népnek a világ nemzetei között. Romániának a nemzetközi életben való cselekvő részvéte­lére adott értékes útmutatásai­nak fényében, mi, a Külügymi­nisztérium kommunistái, a mi­nisztérium valamennyi dolgozó­ja e nagy nemzeti ünnep és ha­zafias büszkeség pillanatában biztosítja önt, szeretett Nicolae Ceausescu elvtárs, hogy oda­adásának, hűségének és haza­fiasságának példáját követve minden erőfeszítést megtesz­nek, elkötelezetten fognak mun­kálkodni a Román Kommunista Párt XII. kongresszusán kije­lölt bel- és külpolitikából ránk háruló feladatok életbe ülteté­séért.“ A marosvásárhelyi Nemzeti Színház előcsarnokában meg­nyílt a Nagy Egyesülés doku­mentumai című kiállítás. A mu­­nicípiumban működő megyei történeti múzeumban könyv­­kiállítás tekinthető meg A ro­mán könyv a nemzeti egység eszméjének üzenethordozója té­mával. A bemutatott dokumen­tumok, könyvek, fényképek és fotókópiák, térképek és más kiállított tárgyak a román nép egységes eredetét és­­ nyelvét, valamint a Kárpátok mindkét oldalán való folytonos létét és állandóságát szemléltetik. ★ A suceavai megyei múzeum­ban A román nép nemzeti egy­sége és függetlensége történeté­nek mozzanatai témával ren­deztek kiállítást. Korabeli fény­képek, fotókópiák és dokumen­tumok, sajtókivonatok­ és szak­­dolgozatok kivonatai révén be­mutatják az állami egység megvalósításáért, a szabadságért és a jobb életért folytatott év­százados harc főbb eseményei­nek vetületeit. ELŐRE — 1983. december 1. DECEMBER 1-TŐL Újabb dolgozói kategóriának­­a vegyiparban dolgozóknak­­emelkedik a javadalmazása December elsejétől újabb dolgozói kategóriának—ezál­tal több mint 337 000 vegyipari dolgozó — javadalmazáseme­lésére került sor. Mint ismere­tes, az Államtanács 325/1983- as számú Törvényerejű rende­lete meghatározza egyes dol­gozói kategóriák javadalma­zásemelésének idejét, a tarifá­­lis javadalmazás emelésének összegét, de ugyanakkor a no­minális javadalmazás változó tényezőinek a hányadosát is. Az esztendő utolsó hónapjától kezdve vegyipari munkások, technikusok, operatőrök, mér­nökök nemcsak a megemelt tarifális javadalmazást vihetik haza, hanem amint a közölt táblázatokból is láthatjuk, je­lentős az az összeg is, amelyet a szolgálati pótlék emelése­ként, vagy az akkordpótlék növekedéseként kapnak. Ezen­kívül a javadalmazást pré­miumok, nyereségrészesedés stb. egészítik ki. Egyébként a vegyiparban dolgozó munká­sok­­ tarifális javadalmazása átlagban 5,5 százalékkal emel­kedett, az ugyanezen iparág­ban dolgozó technikai és ad­minisztratív személyzeté pedig 5 százalékkal. De megválto­zott, nőtt az egyazon egység­nél eltöltött szolgálati időért kapott pótlék kiszámításának hányadosa is. Így például míg december 1-ig az egyazon egységnél eltöltött 3—5 évi időért nem járt szolgálati pót­lék, ezentúl az ennyi idővel rendelkezők a tarifális java­dalmazás három százalékát kapják „hűségpénz“-ként. A több mint 20 évi egyazon egy­ségnél eltöltött időért pedig, hogy még egy példát említ­sünk, december 1-től már nem a tarifális javadalmazás 10, hanem 15 százaléka jár szol­gálati pótlékként. És folytathatnánk tovább az összjavadalmazás emelésének példázását, hiszen az akkord­­pótléktól a nyereségrészesedé­sig minden tényező hozzáteszi a maga százalékát a vegyipari dolgozók által kézhez kapott összegek növeléséhez. De ta­lán e néhány számadat is meggyőzően bizonyítja, hogy iparunk e alapágában jelentő­sen emelkedik majd m­ajdennki­­nek a keresete. Ez az emel­kedés ugyanakkor ismételten kidomborítja pártunknak és államunknak, a pártunk főtit­kárának, Nicolae Ceaușescu elvtársnak a dolgozók jóléte, életminősége szüntelen javítá­sa iránt tanúsított következe­tes gondoskodását, azt a tényt, hogy hazánkban minden, de minden az ország felemelését, a nép anyagi és szellemi élet­színvonalának emelését szol­gálja Persze, a javadalmazás növelésének alapja csak a jobb, hatékonyabb termelés eredménye lehetett. Mert csak azt oszthatjuk szét, miután a nemzetgazdaság további fej­lesztéséhez szükséges alapokat megteremtettük, amit megter­meltünk. Örvendetes, hogy a vegyipar, nemzetgazdaságunk az utóbbi években hatalmas lendülettel fejlődő alapága az idén is kitűnő, elismerést ért­­­demlő eredményeket ért el, így az év első tíz havában az árutermelési tervet egy száza­­lékkal, a munkatermelékeny­­séget egy százalékkal tetézték meg, az ezer lej árutermelés­­ tervezett anyagköltségeit pedig­ 4,3 lejjel csökkentették. Előze­tes felmérések azt tanúsítják, hogy kiváló eredményeket ért el a vegyipar novemberben is. Azt sem hallgathatjuk azon­ban el, hogy a szóbanforgó iparágunk előtt nagy és bizort, olykor nehéz feladatok állnak. Említsük csak meg ezek közül a színesfém-termelés jövő év­ben esedékes felfuttatását, a műszál és -fonaltermelés, a mezőgazdaságnak szükséges vegyianyag-gyártás, a mű­anyag-, műgyanta- és márgu­­migyártás növelését, hogy csak néhányról szóljunk a leg­fontosabbak közül. És 1984- ben nem kevesebb mint 226 új terméket kell gyártásba ven­nie a vegyiparnak. Olyan fel­adatok ezek, melyek megvaló­sítása, megoldása erőfeszítése­ket követel, azonban teljesíté­sük­­ lehetséges. A vegyipari dolgozók december 1-től al­kalmazott javadalmazás eme­lése többek között a bizalom­nak a jele, annak a meggyő­­ződ­ésnek, hogy az iparág mun­kásai, technikusai, mérnökei, közgazdászai teljesítik a­ rájuk háruló feladatokat, célkitű­zéseket. Román Győző BESZÉDES SZÁMOK KRAKKOLÓ BERENDEZÉSKEZELŐ aki a kőolajfeldolgozásnál dolgozik, A vegyipari hálózat szerint fizetett, V. kategória, I. fokozat, 11 évi megszakítatlan szolgálati idővel egyazon egységnél — lejben — VEGYIPARI BERENDEZÉSKEZELŐ aki a kén szervetlen származékai és a foszfor alapú műtrágyák gyártásánál dolgozik. A vegyipari hálózat szerint fizetett, VI. ka­tegória, alap fokozat, 21 évi megszakítatlan szolgálati idővel ugyan­azon egységnél VEGYIPARI BERENDEZÉSKEZELŐ aki a gyógyszeriparban dolgozik, a B vegyipari hálózat szerint fi­zetett, IV. kategória, 6 évi megszakítatlan szolgálati idővel ugyan­azon egységnél FINOMÍTÓ MUNKÁS aki a színesfém-feldolgozásnál dolgozik, VI. kategória, I. fokoz, 23 évi megszakítatlan szolgálati idővel egyazon egységnél FŐMESTER aki a kőolajfeldolgozóban és a petrolkémiában dolgozik, 27 osztály, 6. fokozat, 24 évi megszakítatlan szolgálati idővel egyazon egység­nél Jövedelem dec. 1-ig dec. 1-től Javadalmazás­emelés Tarifális java­dalmazás 2 397 2 522 125 Szolgálati pótlék 120 (5%) 227 (9%) 107 Akkordpótlék 72 (3%) 76 (3%) 4 összesen: 2 589 2 825 236 — lejben — Jövedelem dec. 1-ig dec. l-től Javadalmazás­emelés Tarifális java­dalmazás 2 560 2 698 138 Szolgálati pótlék 256 (10%) 405 (15%) 149 Akkordpótlék 102 ( 4%) 108 ( 4%) 6 összesen: 2 918 3 211 293 Jövedelem dec. 1-ig dec. l-től Javadalmazás­emelés Tarifális java­dalmazás 2 122 2 238 116 Szolgálati Pótlék 64 (3%) 134 (6%) 70 Akkordpótlék 104 (5%) 112 (5%) 6 Összesen: 2 292 2 484 192 Jövedelem dec. 1-ig dec. 1-től Javadalmazás­emelés Tarifális java­dalmazás 2 907 3 080 153 Szolgálati Pótlék 291 (10%) 459 (15%) 168 Akkordpótlék 174 ( 6%) 181 ( 6%) 10 összesen: 3 372 3 703 331 Jövedelem dec. 1-ig dec. 1-től Javadalmazás­­emelés Tarifális java­dalmazás 3 350 3 520 170 Szolgálati Pótlék 335 (10%) 528 (15%) 193 Akkordpótlék 101 ( 3%) 103 ( 3%) 5 összesen: 3 786 4 154 368

Next