Előre, 1984. február (38. évfolyam, 11253-11277. szám)
1984-02-01 / 11253. szám
A SZOCIALISTA DEMOKRÁCIA ÉS EGYSÉG FRONTJA ORSZÁGOS TANÁCSÁNAK NAPILAPJA NICOLAE CEAUSESCU ELVTÁRS találkozott és megbeszélést folytatott a Szovjetunió párt- és kormányküldöttségével, amelyet A. A. Gromiko elvtárs vezet Nicolae Ceausescu elvtárs, a Román Kommunista Párt főtitkára, Románia Szocialista Köztársaság elnöke hétfőn délután találkozott és megbeszélést folytatott az A. A. Gromiko elvtárs, az SZKP KB Politbürója tagja, a Szovjetunió Minisztertanácsa első alelnöke és külügyminisztere vezette szovjetunióbeli párt- és kormányküldöttséggel. Román részről a megbeszéléseken a következő elvtársak vettek részt: Gheorghe Oprea, az RKP KB Politikai Végrehajtó Bizottságának tagja, a kormány első miniszterének első helyettese, Miu Dobrescu, az RKP KB Politikai Végrehajtó Bizottságának póttagja, a KB titkára, Ioan Totu, az RKP KB Politikai Végrehajtó Bizottságának póttagja, a kormány első miniszterének helyettese, Stefan Andrei, az RKP KB Politikai Végrehajtó Bizottságának póttagja, külügyminiszter, Constantin Mitea, az RKP KB tagja, a pártfőtitkár és a köztársasági elnök tanácsosa, Traian Dudar, az RKP KB tagja, Románia szovjetunióbeli nagy-követe, Mihai Nicolae, az RKP KB helyettes osztályvezetője, Constantin Oancea külügyminiszter-helyettes, Stefan Stancu, a gazdasági és műszaki együttműködési kormánybizottság alelnöke. Szovjet részről a megbeszéléseken a következő elvtársak vesznek részt: K. V. Ruszakov, az SZKP KB titkára, N. V. Talszin, az SZKP KB tagja, a Szovjetunió Minisztertanácsának alelnöke, E. M. Tyazselnyikov, az SZKP KB tagja, a Szovjetunió romániai nagykövete, V. G. Makarov, A. A. Gromiko elvtárs tanácsosa, B. I. Poklád, a Külügyminisztérium helyettes igazgatója, V. I. Potapov, az SZKP KB osztályvezetője, L. I. Bojko, a Szovjetunió bukaresti nagykövetségének miniszteri rangú tanácsosa, N. A. Rembjevszkij, az SZKP KB külkapcsolati osztályának instruktora, N. V. Mihajlenko,a Minisztertanács előadója, V. A. Lapsin, a külügyminisztérium titkára . A. A. Gromiko elvtárs, az SZKP KB Politbürója, valamint személyesen Jurij Andropov elvtárs, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottsága főtitkárának, a Szovjetunió Legfelsőbb Szovjetje Elnöksége elnökének részéről meleg üdvözletét, és szívélyes jókívánságokat tolmácsolt Nicolae Ceausescu elvtársnak, valamint az öszszes elvtársaknak a pártvezetőségből. Megköszönve, Nicolae Ceausescu elvtár kérte, hogy a maga és pártunk vezetősége részéről adják át meleg üdvözletét Jurij Andropov elvtársnak és a többi elvtársnak az SZKP vezetőségéből, akiknek jó egészséget kívánt. A megbeszélésen kölcsönösen tájékoztatták egymást a szocialista építés menetéről Romániában és a Szovjetunióban, valamint arról a módról, ahogyan a Román Kommunista Párt és a Szovjetunió Kommunista Pártja munkálkodik az RKP XII. kongresszusa és Országos Konferenciája, illetve az SZKP XXVI. kongresszusa határozatainak életbe ültetésén, s miként oldják meg a két ország gazdasági és társadalmi fejlesztésével kapcsolatos kérdéseket. Ugyanakkor véleménycserét folytat e fel„a kétoldalú kapcsolatok állapotáról“, valamint a román—szovjet politikai és gazdasági síkú, a kereskedelmi cserék, a termelésbeli kooperáció és szakosítás, valamint a tudományos-műszaki, kulturális és más kölcsönös érdekű tevékenységi szektorbeli együttműködés és kooperáció fejlesztésének további útjairól és módozatairól. A megbeszélések elvtársias, meleg baráti légkörben zajlanak. NICOLAE CEAUSESCU ELVTÁRS VACSORÁT ADOTT A SZOVJETUNIÓ PÁRT- ÉS KORMÁNYKÜLDÖTTSÉGE TISZTELETÉRE Nicolae Ceausescu elvtárs, a Román Kommunista Párt főtitkára, Románia Szocialista Köztársaság elnöke hétfőn este vacsorát adott a Szovjetunió párt- és kormányküldöttségének tiszteletére. Részt vett A. A. Gromiko elvtárs, K. V. Ruszakov elvtárs és N. V. Talizin elvtárs, valamint E. M. Tyazselnyikov, a Szovjetunió bukaresti nagykövete, más hivatalos személyek. Úgyszintén részt vettek a következő elvtársak: Constantin Dascalescu, Iosif Banc, Nicolae Constantin, Fazekas Lajos, Manea Manescu, Constantin Olteanu, Gheorghe Oprea, Gheorghe Panu, Ilie Verdet, I Stefan Andrei, Stefan Birlea, Miu Dobrescu, Marin Enache, Ioan Totu, Ion Ursu, valamint az RKP KB, az Államtanács és a kormány tagjai, más hivatalos személyek. A vacsorán Nicolae Ceausescu elvtárs és A. A. Gromiko elvtárs pohárköszöntőt mondott. Kifejezve azt az óhaját és meggyőződését, hogy a Szovjetunió párt- és kormányküldöttségének látogatása és az ez alkalomból sorra kerülő megbeszélések hozzájárulnak a román—szovjet kapcsolatok fejlesztéséhez. Nicolae Ceausescu elvtárs az országaink, pártjaink és népeink közti jó együttműködésre emelte poharát, a szovjet népeknek újabb sikereket kívánt a szocializmus és a kommunizmus útján való fejlődésükben, s egyben Jurij Andropov elvtárs, az SZKP KB főtitkára, a Szovjetunió Legfelsőbb Szovjetje Elnöksége elnökének egészségére, A. A. Gromiko elvtárs, a szovjet küldöttség többi tagjai és a vacsorán jelenlevő összes személyek egészségére emelte poharát.. A maga részéről A. A. Gromiko elvtárs megköszönve a Románia meglátogatására tett meghívást és a hozzá intézett jókívánságokat, a román nép haladására és jólétére, a Szovjetunió és Románia, az SZKP és az RKP, az országaink népei közti jó barátsági és együttműködési kapcsolatok fejlődésére, a Román Kommunista Párt főtitkára, Románia Szocialista Köztársaság elnöke, Nicolae Ceausescu elvtárs és az összes jelenlevők egészségéreemelte poharát. A vacsora meleg, elvtársias légkörben zajlott le. BARANGOLÁS ZSIL VÖLGYÉBEN FELÉPÜL A KORSZERŰ MUNICÍPIUMI KÖZPONT Petrozsény municípium központja ma olyan, mint egy nagy építőtelep. A régi Victoria téren és a Republicii utca elején kotrógépek emelik ki és rakják billenőkocsikba a bontási törmeléket, ugyanitt kilencemeletes toronyblokkot húznak fel a dévai Építkezési Tröszt Zsil völgyi Építőtelep-csoportjának emberei. 1983 júniusában készültek el az itteni Állami Színház 400 férőhelyes termének, pontosabban magának az épületnek a teljes felújításával, és feszített ütemben folytatják a lakásépítkezéseket. Ezekről a városfejlesztési újdonságokról és egyebekről az egyik legilletékesebb vezetővel, Lázár Filippel, a municípiumi néptanács első alelnökével beszélgettünk. — Petrozsény régi központját nagyon sokan régről ismerték, mert a fejlesztés valahogy mindig elkerülte, hosszú ideig nem nyúltak hozzá. A helyzet azonban tarthatatlanná vált, mert egyfelől a lakótelepek kiépítésével mind többen költöztek be a városba, akikről minden szempontból gondoskodni kellett, másfelől a municípium sajátos területi-közigazgatási helyzete (négy város és két község tartozik hozzá) megkövetelte azt, hogy felépüljön egy új, modern, igazi municípiumi központ. Megindultak tehát itt is az építkezések. — Két éve fogtunk hozzá a már régebben kész tervek megvalósításához. Lényegében egy új lakótelep épül itt, a petrozsényi Északi lakótelep, 1985-ig közel 2000 új lakással, csatlakozó és járulékos létesítményekkel. Eddig 700 lakással készültünk el. A Victoria téren épülő toronyblokk csak az egyik létesítményünk lesz. A Republicii utca mindkét oldalán, kb. félkilométeres szakaszon modern tömbházak sora épült és épül, a helyi építészeti hagyományok szellemében. Bontani, szanálni is kellett, nem is keveset. De ezt senki se bánta, legkevésbé a háztulaj- donosok és a bérlők, mert komfort nélküli, régi bányatelepi lakások felszámolásáról volt szó. A színházépülettel mér elkészültünk, aztán beépült az új városképbe a Jiul nagyáruház is, alakul tehát az új központunk. Amiről még nem beszéltünk: új székházat kap a Nemzeti Bank itteni fiókja, de gyógyszertár és könyvszalonnal kiegészített könyvüzlet is épül. Két új élelmiszerüzlet és több vendéglátó egység is helyet kap még ugyanitt. Mindezekhez hozzászámíthatjuk a néptanács székháza mellett felépült szolgáltatási egységeket, modern üzleteket is. Az építkezések felfordulással járnak, átmeneti közlekedési nehézségeket okoznak, de ha elkészülünk mindennel, az idelátogatók és természetesen elsősorban az itteni lakosok vadonatúj, modern építészeti újdonságokat felmutató Petrozsényt láthatnak majd. Köztudott, már mi is többször hírt adtunk róla, hogy a leg- Deák Levente (Folytatása az 5. oldalon) XXXVIII. évfolyam II253 szám 1984. február 1., szerda 6 oldalára 50 báni Lapunkat külföldre a következő címen lehet megrendelni: ILEXIM — Departamentul Export-Import prest P. O. Box 136—137 — Telex: 11226. Bucuresti, str. 13 Decembrie nr. 3. Redacta ELŐRE: 79776 Bucuresti 33, Piata Scinteii 1, sector 1. ELŐRE szerkesztősége: 79776 Bukarest 33. Scinteia tér 1, I. kerület. Tájékoztató szolgálatunk telefonszáma: 18 03 02. Előfizetéseket elfogadnak az összes postahivatalok, a levélkézbesítők és a lapterjesztők. A KOMMUNISTÁK, HAZÁNK MINDEN FIA SZÍVE MÉLYÉBŐL ERŐT, EGÉSZSÉGET, HOSSZÚ ÉLETET KÍVÁNNAK PÁRTUNK SZERETETT VEZETŐJÉNEK, ORSZÁGUNK ELNÖKÉNEK, NICOLAE CEAUSESCU ELVTÁRSNAK Üdvözlő táviratok NICOLAE CEAUSESCU elvtárshoz az ország minden részéről (3. oldal) KÜLFÖLDI ÜDVÖZLŐ TÁVIRATOK NICOLAE CEAUSESCU ELNÖKNEK (6. oldal) M AZ 1983. ÉVI TERVTELJESÍTÉSRE VONATKOZÓ közlemény margójára SZILÁRD NAPRÓL A ÖTÉVES TERV MÉVEIM ÉVÉBEN -MÉG GYÜMÖLCSÖZÓBB MUMIKEREK ELÉRÉSÉÉRT m unkánk, erőfeszítéseink gazdag és tisztes eredményeit öleli fel a Románia Szocialista Köztársaság 1983. évi egységes országos gazdasági-társadalmi fejlesztési tervének teljesítéséről szóló közlemény. Valójában tudtuk, már a vonatkozó összegező közlemény közreadása előtt jóval, hogy sikeres tervével zártunk. Pártunk főtitkára, szocialista köztársaságunk elnöke, Nicolae Ceausescu elvtárs egész népünkhöz intézett újévi rádió- és televízióüzenetében, a mérleget megvonva, áldozatos, de elégtételt nyújtó, hazafias büszkeségre késztető gazdasági-társadalmi tevékenységünket értékelve a következőket mondotta: »Az egész nép munkája nyomán gyarapodott az ország szocialista vagyona, Románia az anyagi és szellemi civilizáció újabb fokaira emelkedett. Az iparban a tervet jó körülmények között teljesítettük, a növekedési ütem körülbelül 5 százalékos, a mezőgazdaságban, bár a hosszas szárazság miatt nehéz esztendőnk volt, olyan termést értünk el, amely biztosítja a lakosság jó ellátását. Úgyszintén fejlődött a többi szektor is: az oktatás, a tudomány, a kultúra , az új társadalmi rend építésének alaptényezői. Határozottan alkalmazva az Országos Konferencia határozatait, sikerült leküzdenünk az ötéves terv első két esztendejében jelentkezett bizonyos nehézségeket, és összességükben fontos eredményeket elérnünk, amelyek biztosítják az egész 1981—1985-ös ötéves terv jó körülmények közötti teljesítését.“ Ugyanez a fölötte pozitív értékelés csendül ki közelebbről az RKP KB Politikai Végrehajtó Bizottsága január 28.-i ülésének megállapításából, így a Politikai Végrehajtó Bizottság többek közt rámutatott arra, hogy az 1983. évi tervelőirányzatok teljesítése érdekében kifejtett tevé-kenység célja a párt XII. kongresszusa és Országos Konferenciája határozatainak a megvalósítása volt, s ilyen értelemben hangsúlyozta, hogy a vállalatok, az iparközponttok, az összes gazdasági vezető szervek egyre jobb eredményekkel munkálkodtak a különösképpen nehéz nemzetközi gazdasági viszonyokból adódott problémák megoldásáért és a fogyatékosságok felszámolásáért, jelentős sikereket érve el az összes tevékenységi területeken. A Politikai Végrehajtó Bizottság kiemelte azt az ország valamennyi dolgozója, az egész nép számára nagyszerű tényt, hogy az 1983. évi tervelőirányzatok teljesítése, a haza gazdasági-társadalmi fejlesztésének eredményei a munkásosztály, a parasztság, az értelmiség, nemzetiségi különbség nélkül az összes dolgozók, az egész nép, mindazok kitartó erőfeszítéseinek a gyümölcse, akik szorosan felzárkózva a párt és főtitkára, Nicolae Ceausescu elvtárs köré, önfeláldozóan munkálkodtak a párt XII. kongreszszusán és Országos Konferenciáján megszabott célkitűzések valóra váltásáért, a szocialista Románia szüntelen haladásáért és felvirágzásáért.Okkal lehetünk tehát büszkék tavalyi gazdag munkaeredményeinkre. Még ha nemzetgazdasági szintézisről,makroökoinómiáról van is szó, ez az egész valamennyiünk, kis és nagyközösségek jól végzett munkájának a tükre végső soron. Igen, én, a bukaresti 23 August vállalat esztergályosa, én, a Csíkszeredai traktorgyár szerelőlakatosa, én, a kolozsvári építőszerelő tröszt kőművese, én, a Politechnika előadó tanára, én, Zsilvölgyi vagy baróti, oltániai vagy sarmasági bányász..., én is hozzájárultam, a magam helytállásával, igényes, az előző évinél is hatékonyabb és termelékenyebb minőségi munkámmal — a magunk munkájával, közösségünk munkájával, az egész dolgozó nép áldozatos munkájával ahhoz, hogy az ipari termelés nettó értéke 1982-höz viszonyítva 5,1 százalékkal, az árutermelés 4,8 százalékkal, a nemzetgazdasági beruházások 2,9 százalékkal, az export 8 százalékkal, a nemzeti jövedelem — életszínvonalunk emelésének és további fejlődésünknek a forrása — 3,4 százalékkal, a lakosságnak — tehát nekünk, dolgozóknak,honpolgároknak — a szocialista szektorból származó pénzjövedelmei 5,1 százalékkal gyarapodtak, ugyanakkor a köztársasági ipar 1000 lej árutermelésre számított összköltségei 5,2 lejjel voltak kisebbek 1982-höz képest, s 7 milliárd lejes megtakarítást értünk el a nyers- és segédanyagok, valamint az energia fajlagos fogyasztásának hathatós csökkentésére kibontakoztatott országos akciók eredményeként — a magunk takarékos munkája eredményeként végső soron. Jóleső érzéssel böngésszük az adatokat, hiszen a bennük tükröződő magas fejlesztési ütemeket, megvalósításokat — pártunk főtitkára utalt rá, a Politikai Végrehajtó Bizottság is nyomatékkal hangsúlyozta : válsággal terhes nemzetközi gazdasági viszonyok közepette értük el. Nem volt könnyű, és ezután sem lesz könnyebb, de éppen tavalyi munkaeredményeink alapján biztosabb és szilárdabb útról vágunk s vágtunk neki az ötéves terv negyedik évének. Tény, hogy a világ kevés országában sikerült ilyen magas fejlesztési ütemeket elérni, mint amilyeneket országunk, szocialista nemzetgazdaságunk az iparban és a mezőgazdaságban, erdő- és vízgazdálkodás- Miklós László (Folytatása az 5. oldalon) Az építő-szerelő tevékenység dolgozó személyzetének javadalmazása globális akkordban a munkálatok felvállalása útján (2. oldal) Orvosi-műszaki bolt a nagyváradi sétálóutcában. Szinte észrevétlenül húzódik meg a város egyik legforgalmasabb cipőboltjának „árnyékában“. Két szerény kirakatáról aligha mondható el, hogy vásárlóbolondító. Egyikben: szemüvegek, lencsék, keretek. Másikban: kvarclámpa, fecskendők, gumikesztyűk, házipatikába való apróbb tárgyak. Az egységvezető névtábláján ez áll: Ocsay Gyula. Belépek. — Ocsay Gyulát keresem — mondom az egyik szolgálatkész fehérköpenyes elárusítónőnek. — Néhány nappal ezelőtt kórházba szállították. Pillanatnyi döbbenetemen FehérMária segít át. Mutatja, kövessem csak a műhelybe. Szokatlan látvány fogad. Rövidke neoncső alatt köpenyes férfi dolgozik. Előtte az asztalon fura készülék Zümmög-duruzsol. Egy fogantyújánál rögzített közönséges hajszárítót karvastagságú pléhcső köt össze egy talpon álló, de fedél nélküli nesscaffés dobozzal amelynek két oldala ráadásul még átlósan át is van metszve. A hasítékba pontosan beleillik a még üres szemüvegkeret, amelyet az ide „terelt“ hősugár előtt ide-oda mozgatva annyira meglágyít, hogy az előkészített lencsét helyére csúsztathassa. Ezt gyors tapogató-egyengető ujjmozdulatokkal rögzíti. Még egy félpercig sem kell távol tartani, hogy a keret újra megszilárduljon és végképp „foglyul ejtse“ a lencsét. — Most Floroiu Alexandra a főnök — mutat felé Fehér Mária. Alighogy bemutatkozom és elmondom, mi járatban vagyok, máris a „sűrűjébe“ vág. — Láthatja: „Made in Nagyvárad“! Mi készítettük. Azért szó se róla, jól működik. Hogy nem ez az első kisegítő eszköz, amit a szükség megcsináltat velünk? Ez talán logikus is. A megyében ez az egyetlen orvosi-műszaki bolt, az országban is csak pár tucat hasonló rendeltetésű üzletet találni, így hát kisgépeinket, szerszámainkat magunk készítjük. Persze, egyebek is közrejátszanak. Minden szakember a maga fogásainak megfelelőre tökéletesíti szerszámait. Eközben aztán újabbakat is alkot. Kezéhez, mozdulataihoz jobban illőket. Bár csak apróbb javításokat, áttövéseket és lencseberakásokat végzünk, így is 10—12 különböző szerszámra van szükségünk. Ezek közül hatnyolcat naponta sokszor kézbe veszünk. — És mindezt már hány esztendeje? — Az idén lesz huszonhárom. Még ezzel is csak a középmezőnybe értem, hisz Ocsay Gyula több mint három évtizede végzi ezt a munkát. De kolleganőink, Fehér Mária, és Dombi Erzsébet is már közel járnak a huszadik munkaévhez. Mit mondjak... itt a „legfrissebb“ munkaerő is lehúzott már tíz évet! — Valaminek csak lennie kell, hogy az emberek ittragadnak. — Látványosnak, különösen érdekfeszítőnek aligha nevezhetjük a munkánkat. Alapprofilunknál fogva állandóan 150—200 féle orvosiműszaki cikket árusítunk. A hőmérőtől a kvarclámpáig, az injekcióstűtől a vérnyomásmérő készülékig, a gumikesztyűtől a mankóig... a cuclisüvegtől az egészségügyi gumiharisnyáig, a villanypárnáig, és még hosszasan sorolhatnám, hogy mi mindent tartunk. Nyilván, naivitás volna azt hinni, hogy minden kedves vevőnk vagy minden rászoruló szakszerűen is tudja használni a kellékeket. Nos, itt véget ér a kimondott kereskedői munka. Tanácsot adni, segíteni, felvilágosítani és a beteget nem egyszer bizakodásra késztetni csakis türelemmel, beleértő készséggel lehet. Ez már nem eladói vagy látszerészi feladatkör, hanem valami egészen más... És akkor még nem mondtam, hogy évente 13—15 ezer szemüveget készítünk. Aztán az apróbb javítások, áttövések is 8—10 ezer körül mozognak. Barabás Zoltán (Folytatása az 5. oldalon) EGY SZERÉNY BOLT