Előre, 1984. június (38. évfolyam, 11356-11381. szám)

1984-06-01 / 11356. szám

------------- 4 - NEMZETKÖZI ÉLET ORSZÁGUNK AZ EURÓPAI BÉKÉT ÉS BIZTONSÁGOT SZOLGÁLÓ TÉNYLEGES INTÉZKEDÉSEKET SÜRGET A román küldöttségvezető beszéde a stockholmi konferencián A stockholmi bizalomerősítő, biztonsági és leszerelési érte­kezleten a küldöttségek figyel­me arra összpontosul, hogy az általános vitáról rá kell térni a konferencia előtt álló javas­latok lényegi megvitatására. Számos ország képviselői hangsúlyozták, hogy a jelen­legi nemzetközi körülmények között a konferenciának ren­deltetése szerint kötelessége azon munkálkodni, hogy a 35 részt vevő állam kormányától kapott mandátumnak ,eleget téve, olyan intézkedésekben állapodjon meg, amelyek csök­kentsék a konfliktus kirobba­násának veszélyét az európai földrészen. Plenáris ülésen elhangzott beszédében a román küldött­ség vezetője hangsúlyozta, hogy az európai helyzet jelen­legi, rendkívül veszélyes ala­kulásának körülményei között nincs más választás, mint a politikai cselekvés, a párbe-­­széd és a tárgyalás olyan e­­gyezmények megkötése végett, amelyek visszaterelhetik a helyzet alakulását az enyhülés, a megértés és a leszerelés út­jára. Minthogy az európai bé­ke és biztonság megóvásáért és megszilárdításáért közös fe­lelősséggel tartoznak az összes európai államok, a stockholmi konferencia az a fórum, amely­nek cselekednie kell, lényeg­bevágó intézkedéseket kell hoznia ennek, a kontinens va­lamennyi népe szempontjából létfontosságú célkitűzésnek a megvalósításáért. Ezért az ér­tekezlet, kedvezőbb nemzetkö­zi légkörre várva, nem állhat el felelősségétől, hanem neki magának kell hozzájárulnia egy ilyen légkör kialakításá­hoz most, amikor ilyen irányú konkrét cselekvése szüksége­sebb mint bármikor. A konferencia sikerének biztosítása úgyszintén megkö­veteli, hogy munkálatai az el­fogadott szabályok és normák szerint bontakozzanak ki, a­­melyek értelmében a 35 ország az egyenlőség körülményei kö­zött, szuverén és független ál­lamként, a katonai tömbökön kívül vesz részt a munkálato­kon. Csakis ily módon lehet felülemelkedni a katonai töm­bök közötti viszonyra jellemző gyanakváson és bizalmatlan­ságon. A fentiek szellemében hang­súlyozta országunk képviselő­­je, hogy késedelem nélkül rá kell térni az előterjesztett ja­vaslatok összességének meg­tárgyalására a megfelelő mun­kakeret megteremtésével. Hoz­zátette, hogy csakis ilyen, konstruktív szellemben, a köl­csönös megértés légkörében lebonyolított tárgyalásokkal érhetők el kézzelfogható ered­mények. A Románia által benyújtott dokumentum előírásait taglal­va, országunk küldöttségveze­tője kiemelte annak a javas­latnak a kivételes fontosságát, hogy az országhatárok men­tén, csökkentett csapatállo­mánnyal, fegyverzettel és ka­tonai tevékenységgel, létesít­senek biztonsági övezeteket. Ilyen övezetek létrehozása, a­­melyekben nem tartanának hadgyakorlatokat, nem hajta­nának végre csapatmozdulato­kat és fegyverzet- meg csa­patösszevonásokat, nagy fon­tossággal bírna az államok kö­zötti bizalom és az államok biztonságának erősítése, a ka­tonai konfrontáció veszélyének csökkentése szempontjából. Úgyszintén kiemelte Romá­nia arra vonatkozó indítvá­nyának jelentőségét, hogy kös­senek összeurópai szerződést, amely megerősíti az államok­nak az ENSZ-alapokmány ér­telmében vállalt kötelezettsé­gét, miszerint kapcsolataikban nem folyamodnak erőszakhoz vagy erőszakkal való fenyege­téshez. A jelenkori nemzetközi jog ezen alapvető elvét meg­erősítő további megállapodá­sok magától értetődő velejáró­ja kell hogy legyen egy olyan párhuzamos akció, amely biz­tosítsa az államközi vitás kér­dések ,kizárólag békés megol­dását — mondotta befejezésül országunk küldöttségének ve­zetője. Beijing A román-kínai gazdasági és műszaki együttműködési vegyes kormánybizottság ülésszaka Beijingben megkezdte mun­kálatait a román—kínai gaz­dasági és műszaki együttmű­ködési vegyes kormánybi­zottság V. ülésszaka. A bizottság két társelnöke — Ion Dincu elvtárs, az RKP KB Politikai Végrehajtó Bi­zottságának tagja, a kor­mány első miniszterének el­ső helyettese, és Chen Muhua elvtársnő, a Kínai KP KB Politbürójának póttagja, ál­lamtanácsos, külkereskedelmi és gazdaságikapcsolat-ügyi mi­niszter — megvizsgálta a Nicolae Ceau.?escu elvtárs, a Román Kommunista Párt fő­titkára, Románia Szocialista Köztársaság elnöke, és Hu Yaobang elvtárs, a Kínai Kommunista Párt Központi Bizottságának főtitkára kö­zötti találkozók és megbeszélé­sek alkalmával létrejött meg­állapodások megvalósításá­nak menetét, kiemelve Ro­mánia és Kína gazdasági és műszaki együttműködése fej­lesztésének újabb­­ lehetősé­geit. Ion Dinca elvtárs úgyszin­tén találkozott Song Ping államtanácsossal, a Kínai NK Állami Tervbizottsága ügyeit intéző miniszterrel, akivel megvitatta a gazdasági és ke­reskedelmi csere probléma­körét az idei évre és távlat­ban. Az ülésszak munkálatai folytatódnak. A Koreai NDK párt- és állami küldöttségének látogatása a Német DK-ban Berlinben szerdán találko­zott Erich Honecker, az NSZEP KB főtitkára, a Német De­mokratikus Köztársaság Ál­lamtanácsának elnöke Kim Ir Szennel, a Koreai Munkapárt főtitkárával, a Koreai Népi De­mokratikus Köztársaság elnö­kével, aki egy koreai párt- és állami küldöttség élén hiva­talos baráti látogatásra érke­zett az NDK-ba — tájékoztat az ADN hírügynökség. Tár­gyaltak a nemzetközi helyzet kérdéseiről, valamint az NSZEP­ és a Koreai Munka­párt, a Német DK és a Koreai NDK közötti­ kapcsolatok je­lenlegi állásáról és kilátásairól. Ülést tartott a Lengyel NK Szejmje Varsóban ülést tartott a Len­gyel NK Szejmje. A Szejm jó­váhagyta a kormány tájékoz­tatóját a Lengyel NK tengeri állampolitikájáról, szem előtt tartva az e téren a szocializ­mus éveiben megteremtett po­tenciált. Wojciech Jaruzelski, a LEMP KB első titkára, a Lengyel NK Minisztertanácsának elnöke módosításokat javasolt a kor­mány összetételében, amelye­ket a Szejm jóváhagyott. A gyermekek forradalmának győznie kell J­ózan emberi ésszel szin­­­­te felfoghatatlannak " tűnik az UNICEF, az febISZ Gyermekjóléti Alapja igazgatójának az a nemrégiben tett kijelentése, miszerint a nyugati országokban sokan meggyőződéssel vallják: jelene­leg nincs elég pénz a világon arra, hogy gyorsan és számot­tevően javítsanak a gyerme­kek életkörülményein a har­madik világ országaiban. Min­den józanul gondolkodó ember jogosan teszi fel a kérdést, mi fontosabb a világon, mint a gyermekek, gyermekeink sor­sa. Hiszen az ő sorsuk az em­beriség sorsa, a világ jövője. Miért nem telik épp a gyer­mekekre? A fejlődő országok a gyar­mati múlt örökségét súlyosbító világgazdasági válság okozta nehézségekkel küzdenek, a fej­lett tőkés országok pedig ki­mondatlanul is a fegyverkezé­si versenyre hivatkoznak. Sen­ki előtt nem titok, hogy mi­közben évenként a világon 850 milliárd dollárt költenek fegy­ országaiban 15 millió gyermek pusztul enen, vagy hal bele a gyengén tapláltság okozta be­tegségen­be. 15 millió gyermek, ennyi éléven alati lakosa van az egyesült Államoknak, ennyi kiskorú él Nagy-Britanniában, Franciaország­ban, Olaszor­­szágban, Spanyolország­ban és az NSZK-ban összesen. Az sem titok, hogy egyetlen interkontinentális rakéta költ­ségei­bel 50 millió alultáplált gyermeket lehetne­ jóllakatni, hogy egy korszerű harci repü­lőgép árából tíz jól felszerelt iskolát lehetne építeni, s e­­gyetlen nap fegyver­kezési ki­­­­adásaiból biztosítani lehetne a pusztító járványos betegsé­gek elleni védőoltást földünk minden gyermeke számára. Mondom, mindez nem titok, s a­ fegyverkezés mégsem áll le, jár egyetlen napra sem. S az idei Nemzetközi Gyer­meknap ráadásul kettős ju­bileum. Azt is mondhatnánk, a be nem váltott ígéretek ju­bileuma. Az 1974-ben tartott élelmezési világkongresszuson a nemzetközi közösség felelős­sége teljes tudatában azt a célt tűzte maga elé, hogy egy év­tized múlva földünkön ne le­gyen egyetlen éhező gyermek sem. Fél évtizeddel ezelőtt, 1979-ben pedig a Gyermekek Nemzetközi Évében újabb át­fogó, nagy reményekre jogosí­tó elhatározások születtek. A Gyermeki Jogok Nyilatkozata például hangsúlyozza: a­ gyer­mekeket meg kell védeni a ki­zsákmányolás, a kiszolgálta­tottság és a kegyetlenség bár­mely formájától, meg kell szüntetni a gyermekmunkát és gyermekkereskedelmet, lehe­tőséget kell biztosítani szá­mukra a tanuláshoz, az alap­­műveltség és szakképesítés megszerzéséhez. Ezzel szemben napjainkban a gyengén fejlett országokban több mint 200 millió gyermek beiskolázatlan s 100 milliónál több 15 éven aluli gyermeket dolgoztatnak éhbérért vagy minden anyagi ellenszolgálta­tás nélkül. S a gyermekkeres­kedelem legváltozatosabb for­mái terjednek például Szicí­liában, az Egyesült Államok­­■ ban, Ázsia és Afrika egyes or­szágaiban. Az UNICEF legutóbbi jelen­tése a „modern korszak leg­fontosabb forradalmának“ ne­vezi azt a törekvést, hogy a fejlődő országokban gyökere­sen megváltoztassák a gyerme­kek helyzetét, hogy a gyer­mekvédelmi programok elő­írásait érvényre juttassák a világ minden államában. A je­lentés egyben arra is rámutat, hogy a jelenlegi válságos vi­lággazdasági helyzetben a fej­lődő országok elsőrendű fel­adata maximálisan kihasz­nálni meglévő lehetőségeiket, s mindenekelőtt biztosítani az alapfokú egészségügyi ellá­tás és oktatás-nevelés felté­teleit. Jónéhány országban e­­redményeket is elkönyvelnek már ilyen tekintetben. Indiá­ban, Thaiföldön, Burmában például a körzeti egészségügyi hálózat erősítésével, a szerve­zett önkéntes egészségügyi ta­nácsadás megszervezésével si­került minimális költségek ráfordításával csökkenteni a gyermekhalandóságot, amely azonban még mindig arányta­lanul nagy a fejlett országok­hoz képest. A tudatlanság, a szellemi el­maradottság a másik lényeges akadálya a „gyermekek forra­dalma“ sikeres megvívásának. Hogy ilyen tekintetben mek­korák az ellentétek a tőkés államok és a harmadik világ országai között? Ma, a tudo­mányos-műszaki forradalom nagy vívmányainak korszaká­ban, miközben például az USA oktatási rendszerében a számí­tógép lassacskán az általános műveltség részévé, az iskolai oktatás egyik nélkülözhetetlen elemévé válik, Afrika, Ázsia, Latin-Amerika számos orszá­gában még a palatáblát is nél­külözik ... ... Az elmúlt két évtized során ugyan számos függetlenné vált, ma fejlődő országban ismerték fel azt az ok-okozati összefüg­gést, ami a tudatlanság és a szegénység között van, s igye­keztek minden erőfeszítést összpontosítani az előbbi fel­számolása érdekében. Etió­piában, Szomáliában, Angolá­ban, de Indonéziában, Nepál­ban, Thaiföldön is bevezették a kötelező elemi iskolai okta­tást. iskolahálózat kiépítésé­hez láttak hozzá. Latin-Ame­rika országaiban, Bolíviában, Kolumbiában, Chilében, Peru­ban szintén programokat dol­goztak ki az alapműveltség fejlesztésére. Az­ UNICEF meghirdette a „gyermekek forradalmát“. Va­lóra váltásának fő feltétele a béke, a biztonság, a népek kö­zötti megértés, igazságosabb és méltányosabb nemzetközi viszonyok kiépítése. Jakab Márta Több mint 530 ezer iskoláskorú gyermek számára teremtettek ta­nulási feltételeket Mozambikban az ország függetlenségének kikiál­tása óta eltelt nem egészen egy évtized alatt. Olaszországban mintegy félmillió 15 év alatti gyermek vállal éh­bérért munkát. Ők képezik azt a rosszul fizetett munkáshadsereget, amely olcsón megszerezhető és állandóan alacsonyan tartja a bére­ket. Képünkön egy autójavító műhely 12 éves munkása. Hágában az amerikai közép­hatótávolságú rakéták telepítése elleni tiltakozó tüntetéseken szü­leik oldalán az utcára vonultak a gyermekek is. AZ AFRO-ÁZSIAI NÉPEK SZOLIDARITÁSI SZERVEZETE KONGRESSZUSÁNAK MUNKÁLATAI Az Afro-Ázsiai Népek Szoli­daritási Szervezete, az AAPSO algíri VI. kongresszusának résztvevői folytatták a vitát azzal kapcsolatban, hogy mi­ként lehetne erősíteni az afro­ázsiai szolidaritást a nemzeti függetlenség védelmében, az imperializmus, kolonializmus, neokolonializmus és rassziz­mus elleni harcban, egy nuk­leáris háború veszélyének el­hárításáért, a békéért és társa­dalmi haladásért. Felszólalásában Abderazak Bouhara, a Nemzeti Felszaba­­dítási Front KB Állandó Tit­kárságának tagja, az algériai küldöttség vezetője hangsú­lyozta, hogy erősíteni kell az afrikai és ázsiai országok ak­cióegységét a haladásért és ön­álló fejlődésért kifejtett közös erőfeszítésben, a kolonializmus és neokolonializmus elleni harcban. Rámutatott, hogy a dekolo­­nizációs folyamat még nem zá­rult le, mivel vannak még né­pek, melyeket kizsákmányol­nak, melyek függőségben él­nek, majd felhívta a figyelmet arra, hogy a leghatározottab­ban vissza kell verni az or­szágaik egységét, biztonságát, stabilitását és függetlenségét veszélyeztető imperialista ag­resszív akciókat. Végül felhí­vást fogalmazott meg a népek szolidaritásának erősítésére, minthogy az döntő tényező a fejlődés, a béke, a biztonság és a nemzeti függetlenség biz­tosításában. Öt világrész hírei • Todor Zsivkov, a Bolgár KP KB főtitkára, Bulgária NK ál­lamtanácsának elnöke, Szófiában fogadta Lubomir Strougalt, a Csehszlovákiai KP KB Elnökségének tagját, a Csehszlovák SZK kormányának elnökét. Megvizsgálták a két ország együttműkö­dése bővítésének lehetőségeit.­­ • Ulánbátorban megbeszélés zajlott le Yumzsagim­ Cedenbal, a Mongol Forradalmi Néppárt KB főtitkára, a Mongol NK Nagy Népi Hurálja Elnökségének elnöke és Losonczi Pál, az MSZMP KB Politikai Bizottságának tagja, a Magyar NK Elnöki Taná­csának elnöke között. • Párizsban szerdán lezajlott a megbeszélések első me­nete Francois Mitterrand francia államfő és a hivatalos láto­gatáson Franciaországban tartózkodó Zhao Ziyang, a Kínai NK Államtanácsának elnöke között. A megbeszélések a nemzetközi helyzetre, főként a leszerelés kérdéseire összpontosultak. ARGENTÍNA ELNÖKE, Raul Alfonsin, a nemzeti prob­lémák megvitatása céljából egymás után fogadta az Ar­gentínai Kommunista Párt, valamint más politikai­­formá­ciók képviselőit. A CSAKNEM HÁROM HÓ­NAPJA sztrájkoló angol bá­nyászok és a rendőrség között az ország szénmedencéinek központjaiban szerdán össze­tűzésekre került sor. Az írg­­reave-i bányászati komple­xumban mintegy hatvanan megsebesültek. Az incidensek során a rendőrség 80 sze­mélyt letartóztatott. SANTIAGO DE CHILÉBEN tett nyilatkozatában a chilei Kereszténydemokrata Párt el­nöke, Gabriel Valdes kijelen­tette, hogy az ország politikai válságának megoldásához „új szemléletre és új kormányra van szükség“, ehhez pedig „megegyezésre kell jutniuk az ország összes politikai erői­nek“ . ELŐRE - 1984. június 1. SZOCIALISTA ORSZÁGOK KOMMUNISTA ÉS MUNKÁSPÁRTJA­ KÖZPONTI BIZOTTSÁGI TITKÁRAINAK TANÁCSKOZÁSA Május 29—30-án tanácsko­­zást tartottak Szófiában egyes szocialista országok kommu­nista és munkáspártjai köz­ponti bizottságainak szervezési titkárai. A tanácskozáson részt vettek: a Bolgár Kommunista Párt részéről — Georgi Atana­­szov, a BKP KB Politbürójá­nak póttagja, a KB titkára; a Csehszlovákiai Kommunista Párt részéről — Mikulás Benő, a CSKP KB titkára, a Kubai Kommunista Párt részéről — Jose Ramon Machado Ventura, a KKP KB Politbürójának tagja, a Titkárság tagja; a Né­metországi Szocialista Egység­párt részéről — Horst Dohlus, az NSZEP KB Politbürójának tagja, a KB titkára; a Laoszi Forradalmi Néppárt részéről — Khamta Duangtongla, az LFNP KB tagja; a Mongol Forradalmi Néppárt részéről — Carandasim­ Namszraj, az MFNP KB titkára; a Lengyel Egyesült Munkáspárt részéről — Wlodzimierz Mokrzyszczak, az LEMP KB Politbürójának póttagja, a KB titkára és Wal­demar Szwirgon, az LEMP KB titkára; a Román Kommunista Párt részéről — Ion Radu, az RKP KB Politikai Végrehajtó Bizottságának póttagja, a KB titkára; a Magyar Szocialista Munkáspárt részéről — Né­meth Károly, az MSZMP KB Politikai Bizottságának tagja, a KB titkára; a Szovjetunió Kommunista Pártja részéről — Jegor Kuzmics Ligacsov, az SZKP KB titkára; a Vietnami Kommunista Párt részéről — Le Quang Dao, a VKP KB Titkárságának tagja. A tanácskozáson részt vet­tek a testvérpártok központi bizottságainak osztályvezetői és osztályvezető-helyettesei, valamint Jurij Szkljarov A béke és szocializmus kérdései című folyóirat főszerkesztője. A tanácskozás résztvevői vé­lemény- és tapasztalatcserét folytattak az ifjúsági szerveze­tek párt általi vezetésének kérdéséről és az ifjúság köré­ben országaikban végzett munka időszerű problémáiról. A felszólalók rámutattak, hogy a kommunista és mun­káspártok, valóra váltva poli­tikai vezető szerepüket a tár­sadalomban, úgy vélik, hogy az ifjúság nevelése a szocialis­ta építés egyik legfontosabb stratégiai célkitűzése. Nagyra értékelték az ifjúság és az if­júsági szervezetek jelentős hozzájárulását a szocializmus építéséhez és forradalmi vív­mányainak megvédéséhez. A testvérországokban, a társa­dalmi viszonyok befolyására, szorgalmas, a társadalmi élet­ben aktív, a szocializmus ü­­gyéhez hű fiatal nemzedék nev velődik. A tanácskozás részt­vevői azt az egyöntetű nézetü­ket juttatták kifejezésre, hogy csak a szocializmus és a kom­munizmus építése útján elégít­hetők ki mind teljesebben az ifjúság alapvető érdekei, anya­gi és szellemi szükségletei. Csak a szocializmus­ nyújt le­hetőséget a fiataloknak, hogy méltó helyet foglaljanak el a társadalomban, teremti meg a feltételeket személyiségük kialakulásához és sokoldalú fejlesztéséhez, erejüknek és kapacitásuknak az életben va­ló érvényesüléséhez. A tanácskozáson rámutat­tak, hogy a szocialista építés feladatai méreteinek és komp­lexitásának növekedése, a nemzetközi feszültség, a két rendszer közötti harc fokozó­dása feltételei közepette mind nagyobb jelentőséget nyer az ifjúság politikai-ideológiai és erkölcsi nevelése munkával és­­ munkára, az életben való ak­tív magatartásának, a­ béke és a szocializmus jelene és jö­vője iránti felelősségének á­­polása. Mint kihangsúlyozták,­ forradalmi öntudatot, kom­munista meggyőződést, szilárd erkölcsi elveket kell kialakí­tani az ifjú nemzedék sorai­ban, töretlen hitet a szocia­lista eszmék igazságos volta iránt, fáradhatatlan tevékeny­séget kell kifejteni az ifjúság­nak a munkásosztálya és né­pe munka- és forradalmi ha­gyományainak, a szocialista hazafiság és internacionaliz­mus, a burzsoá ideológiával szembeni hajthatatlanság szel­lemében történő neveléséért. Mint a tanácskozáson rá­mutattak, a testvérpártok ál­landó feladatnak tekintik az ifjúság mind szélesebb körű bevonását a gazdasági és tár­sadalmi fejlődés alapvető problémáinak megoldásába, az állami és társadalmi tevé­kenység vezetésébe, politikai és kulturális szintjének ál­landó­­ emelését. A szocialista társadalom sokoldalú fejlesz­­tése érdekében síkraszállnak azért, hogy minden új nemze­dék magasabb felkészítési és általános kulturális szintet, magasabb szakmai képzett­­séget és állampolgári érettsé­get érjen el. Ezzel kapcsolatban a ta­nácskozáson részt vett kom­munista és munkáspártok nagy jelentőséget tulajdoní­tanak az ifjúsági szervezetek tevékenysége szüntelen töké­letesítésének, befolyásuk nö­velésének az ifjúság minden társadalmi és életkor-kategó­riájában, kezdeményező szel­lemük fejlesztésének és fele­lősségük fokozásának az ifjú nemzedék nevelésében. Ez feltételezi az ifjúsági szerve­zetek politikai-szervezeti és ideológiai erősítését, tevékeny­ségük fokozását. Fontos, hogy tevékenységük egész tartalma, annak formái és módszerei minél jobban meg­feleljenek az ifjúság sokrétű érdeklődésének és szükségle­teinek, világos legyen politi­kai-ideológiai és erkölcsi­esztétikai irányvonaluk, tény­legesen hozzájáruljanak kez­deményezésük és kreativitá­suk növeléséhez, a fegyelem és szervezettség erősítéséhez. Megkülönböztetett figyelmet fordítottak az ifjak szabad idejének ésszerű kihasználá­sára és pihenésük megszer­vezésére. A tanácskozás valameny­­nyi résztvevője hangsúlyoz­ta, hogy az ifjúsági szerveze­tek sikeres és hatékony tevé­kenységének garanciáját a párt általi vezetésük­­képezi. Kiemelték, milyen nagy figyel­met fordítanak a párt befolyá­sa növelésének kérdéseire az ifjúsági szervezetek életében és tevékenységében, a pártta­gok tevékenységének foko­zására az ifjúsági szerveze­tek keretében, a pártszerveze­tek szerepének növelésére, a kommunisták személyes pél­damutatásának fokozására az ifjúság nevelésében. Úgyszin­tén rámutattak, hogy a test­vérpártok a nép, az állam ál­talános ügyének tekintik a szocializmus és kommuniz­mus építői új nemzedékeinek kialakítását. Ebben az össze­függésben kiemelték, milyen nagy szerep hárul ezen a té­ren a családra, az iskolára, a munkaközösségekre. Tapasz­talatcserére került sor min­den ország állami és gazda­sági szervei, társadalmi szer­vezetei együttműködéséről az ifjúság nevelésében. A felszólalásokban meg­állapítást nyert, hogy az if­júsági szervezetek jelentő­­■ sen hozzájárulnak a testvéri népek közötti barátság és sok­rétű együttműködés fejleszté­séhez és elmélyítéséhez. Kife­jezésre jutott a tanácskozáson részt vevő pártok óhaja, hogy hozzájáruljanak az országaik ifjúsága nemzetközi kapcso­latainak állandó bővítéséhez és gazdagításához. Hangsú­lyozták az ifjúsági szerveze­tek tevékenységének jelentő­­ségét az egész világ ifjúsága nemzetközi szolidaritásának megszilárdítása, az imperia­lizmus és a reakció ellen, a nukleáris háború veszélyé­nek megelőzéséért, a leszere­lésért, mindenekelőtt a nuk­leáris leszerelésért, a béke megvédelmezéséért és meg­szilárdításáért, a nemzeti füg­getlenségért, demokráciáért és társadalmi­ haladásért folyta­tott­­harc fokozása szempont­jából. A vita során kidomborítot­ták, hogy a testvéri országok­ban az ifjúsággal folytatott munka a szocialista építés konkrét feltételeinek figye­lembe vételével zajlik. U­­gyanakkor a tanácskozáson hangsúlyozták, hogy az ifjú­ság kommunista nevelésének feladatát csakis a marxizmus­­leninizmus, a szocialista tár­sadalom szüntelen fejlesztése alkotó alkalmazása alapján lehet megvalósítani. A tanácskozás résztvevői rámutattak, hogy pártjaik ké­szek aktívan hozzájárulni az Ifjúság Nemzetközi Évének megszervezéséhez a „Részvé­tel — Fejlesztés — Béke“ jel­szava alatt. Hangsúlyozták a XII. Világifjúsági és Diákfesz­­tivál, e háborúellenes és an­­tiimperialista tömegnyilvánu­­lás Moszkvában való meg­szervezésének jelentőségét. A szófiai tanácskozás ba­ráti, szívélyes légkörben, az egység és összeforrottság szellemében zajlott le. ★ 1984. május 30-án délután a szófiai tanácskozáson részt , vevő kommunista és mun­káspártok küldöttségeinek ve­zetőit fogadta Todor Zsivkov elvtárs, a Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottságának főtitkára, Bulgária Népköz­­társaság Államtanácsának el­nöke. Ebből az alkalomból Nicolae Ceaușescu elvtárs, a Román Kommunista Párt főtitkára, Románia Szocialista Köztár­saság elnöke részéről az RKP képviselője meleg elv­társi üdvözletet tolmácsolt, egészséget és sikereket kívánt Todor Zsivkov elvtársnak, a baráti bolgár népnek pedig felvirágzást és boldogságot. Todor Zsivkov elvtárs őszin­te köszönetet mondott, és ma­ga is baráti üdvözletét és jó­kívánságait küldte Nicolae Ceaușescu elvtársnak, a test­véri román népnek pedig felvirágzást és boldogságot kí­vánt. A találkozó után Jogor­­ Zsivkov elvtárs vacsorát a­­dott az egyes szocialista or­szágok kommunista és mun­­­­káspártjai központi bizottsá­gai szervezeti kérdésekkel foglalkozó, a tanácskozáson részt vett titkárainak tiszte­letére. Ugyanazon a napon a ta­nácskozás résztvevői virágko­szorút helyeztek el a Georgi Dimitrov mauzóleumnál. Tunézia nemzeti ünnepe Tunézia, amelynek területe 163 610 négyzetkilométer, hosz­­szú évszázadokon át idegen el­nyomók igája alatt sínylődött. Népe azonban sohasem nyugo­dott bele gyarmati sorsába. A második világháború utáni­­években erőteljesen fokozó­dott a függetlenség kivívásá­ért folytatott nemzeti felsza­­badítási mozgalom. A tunéziai nép sok áldozatot követelő, szívós harcának eredménye­ként 1955-ben a francia kor­mány kénytelen volt belső au­tonómiát adni Tunéziának, az 1956. március 20-án megkötött francia—tunéziai egyezmény­ben pedig Franciaország elis­mertre az észak-afrikai ország jogát a függetlenséghez. U­­gyanazon év június elsején ki­kiáltották Tunézia állami füg­getlenségét. Azóta ezt a napot a Győzelem napjaként ünnep­ük az országban. Az­ azóta eltelt időszakban kitartó erő­feszítéseket tettek az or­szág gazdasági és politikai függetlenségének megszilár­dítására, a természeti erő­forrásoknak a nemzet ér­dekeit szolgáló hasznosítására, az ipar megteremtésére, a me­zőgazdasági termelés korsze­rűsítésére és sokoldalúbbá té­telére, az oktatási és egész­ségvédelmi hálózat bővítésére. S mindezeken a területeken jelentős megvalósításokat ér­tek el. Az 1982—1986 közötti időszakot felölelő, jelenlegi gazdaságfejlesztési tervben 14—15 milliárd dollárnyi be­ruházást eszközölnek, ami le­hetővé teszi 300 000 új munka­hely létrehozását. Az ország jelentős foszfát-, ólom-, cink-, vasérc-, ezüst-, mangán-, réz- és kőolajlelőhe­lyekkel rendelkezik. Érthető hát, hogy megkülönböztetett figyelmet szenteltek és szen­telnek az altalajkincsek minél ésszerűbb, gazdaságosabb ki­aknázásának.­­Mindössze­­ egy év alatt az ország kőolaj kiter­melése 5 millió tonnáról 11 millióra emelkedett. Az ország munkaképes la­kosságának nagyobbik része a mezőgazdaságban dolgozik. A megművelhető területek kö­rülbelül egyharmadán, több mint 400 000 hektáron, olaj­bogyót termesztenek. Az olí­vaolaj kivitele terén Tunézia a második helyet foglalja el a világon. Ugyanakkor megnö­vekedtek a búzával, árpával, zabbal bevetett területek. A termésnövekedést elősegítette az öntözőrendszer hálózatának bővítése, a gépesítés kiterjesz­tése, a műtrágyahasználat el­terjedése. Az arab népekkel való szoli­daritási politikájával össz­hangban hazánk népe érdek­lődéssel követi nyomon a tu­néziai nép erőfeszítéseit az új élet megteremtése, a gazdasá­gi-társadalmi előrehaladás út­ján. Az országunk és Tunézia között kialakult baráti és e­­gyüttműködési kapcsolatok évről évre bővülnek, s ebben meghatározó szerepük van a­­zoknak a találkozóknak, ame­lyek Bukarestben és Tunisz­ban zajlottak le Nicolae Ceausescu elnök és Habib Burgiba elnök között. A ro­mán—tunéziai gyümölcsöző e­­gyüttműködés egyik példája a M'Ratában épült foszfátkiter­melő és -szállító vállalat, a­­mely a két ország szakembe­reinek közös munkája nyomán jött létre. Székely László FURCSA PER A hollandiai Arnhem egyik kereskedelmi cégének két igazgatója bíróság elé került. Erry gépírónő nyújtott be ke­resetet ellenük azért, mert túl közvetlenek voltak hozzá, rosszízű tréfákat eszeltek ki, és megfenyegették, hogy elbo­csátják, ha nem hajlandó kedvükben járni. A bíróság igazat adott a gépírónőnek és 15 000 holland forint kártérí­tést ítélt meg neki. MEGNÖVEKEDETT MOSZKVA TERÜLETE Néhány Moszkva melletti helységet közigazgatásilag a szovjet fővároshoz csatoltak. A Moszkvához csatolt terület mintegy 10 000 hektárt tesz ki. A szóban forgó helységek és Moszkva között már koráb­ban is tartós termelési kap­csolatok alakultak ki. Ezek­ben ,a helységekben ismert vállalatok, tudományos kuta­tóintézetek tevékenykednek. A Moszkvához csatolt helysé­gekig meghosszabbítják a köz­­szállítási és a metróvonalai­kat. KÖLTŐI VILÁGKONGRESSZUS Az afrikai Szenegál volt kiszemelve az idén esedékes költői világkongresszus szín­helyének, hiszen korábbi ál­lamfője, Leopold Sédar Sen­­ghor nagynevű költő és a Francia Akadémia tagja. A szenegáli kormány azonban takarékossági okokból lemond­ta a világkongresszus meg­rendezését. Marokkó fogadja be, valószínűleg október kö­zepén a világ, költőinek kong­resszusát. Elnökölni mégis a szenegáli költő fog. A SEBESÜLT MEGHALT Vivian Solomons, a dél-afri­kai televízió félvér hírmagya­rázója, Johannesburg kezelé­­sében gépkocsibalesetet szen­vedett. Kórházba szállították, de ott egyik osztályról a má­sikra küldték, mert nem volt nála személyi igazolványa, a­­melyből magállapítható lett volna, hogy a fehérek osztá­lyán, az indiaiak osztályán vagy a félvérek osztályán ke­zelendő-e. A súlyosan sérült ember végül is — meghalt... TAKARÉKOSAN — SZÉLENERGIÁVAL Köztudott, hogy a szél is segíthet az energiatermelés­ben. Éppen ezért nagy telje­sítményű szélenergia-kísérleti berendezést állítanak üzembe az NSZK-ban az Északi- és a Keleti-tenger partján elte­rülő síkságon, kihasználva a kedvező szélviszonyokat. Éves átlagban 17—22 millió kilo­watt energia „termelésével“ számolnak, ez évi, kb. 5—17 ezer tonna kőszén-megtakarí­tást jelenthet. A természet­­védők azonban m­áris felhív­ták a figyelmet arra, hogy a takarékos berendezésből igen sokat kellene felállítani a tel­jes energiaszükséglet fedezé­séhez — ami viszont „megza­varhatná“ a táj képét. Nyomda: Combinatul Poligrafic Casa Scinteii 4080

Next