Előre, 1984. november (38. évfolyam, 11486-11511. szám)

1984-11-01 / 11486. szám

- -------- NEMZETKÖZI ÉLET A NEMZETKÖZI KÖZVÉLEMÉNY A FEGYVERKEZÉSI HAJSZA MEGÁLLÍTÁSÁT KÖVETELI Amerikai tudósok figyelmeztetése Ismert amerikai tudósok akciót kezdeményeztek, mely­nek során 13 nagyvárosban értekezleteket tartanak, hogy felvilágosítsák a lakosságot a kozmikus térségben támasz­ponttal rendelkező rakétael­hárító rakétarendszer létreho­zásában rejl­ő veszélyről. Az akció a következő jelszavak­kal zajlik le: „Állítsátok le az űrháborút!“, „Nemet a fegyverkezési hajszának a Kozmoszra való kiterjeszté­sére!“. Washingtonban tartott saj­tóértekezleten nyilatkozatot tettek közzé, amelyben bírál­ják a rakétaelhárít­ó rakéta­­rendszer létrehozására vonat­kozó terveket, minthogy való­ra váltásuk esetén a veszélyes nukleáris fegyverkezési haj­sza kiterjedne a kozmikus térségre is. „A nukleáris fegyverkezés ellenőrzéséért fellépő jogászok szövetsége“ elnevezésű társa­dalmi szervezet kezdeménye­zésére tüntetés zajlott le til­takozásként az ellen, hogy az amerikai kormányzat tervbe vette a New York-i kikötő átalakítását az amerikai ha­ditengerészeti erők nukleáris támaszpontjává. A tüntetők, akik között ismert politikai és társadalmi személyiségek, tu­dósok voltak, határozottan el­ítélték a szóban forgó terve­ket. A fiatal nemzedék felhívása Gyermekekből álló küldött­ség a béke védelmezését és a leszerelés megvalósítását szor­galmazó felhívást nyújtott át az Egyesült Nemzetek Szerve­zetében. A felhívást a világ különböző részeiből származó fiatalok írták alá. A felhívást átnyújtó küldöttség egyik tag­ja kijelentette: „Szeretnénk megmutatni a felnőtteknek, hogy érdekelnek és aggaszta­nak bennünket ezek a prob­lémák. Mindegyik gyermeket őszintén foglalkoztatják a bé­ke és a leszerelés kérdései, s felhívásunkkal bizonyítani a­­karjuk ezt“. Háborúellenes nagygyűlés Prágában A CTK hírügynökség jelen­tése szerint a csehszlovák fő­városban háborúellenes nagy­gyűlés zajlott le, amelynek résztvevői támogatásukról biztosították a világ békesze­rető erőit, akárcsak az Egye­sült Nemzetek Szervezetének a háború megelőzésére irá­nyuló erőfeszítéseit. Athénban „halálra ítélték" a háborút . Athénban egy bíróság jel­képesen „halálra ítélte“ a há­borút, s követelte a görög te­rületen levő amerikai katonai támaszpontok felszámolását. Az akciót a görög békevédel­mi szervezetek és a szakszer­vezetek kezdeményezték. A bíróság a hellenikoni a­­m­eri­kai katonai támaszpont közelében tartotta üléseit, s több mint 200 „tanút“ hallga­tott ki. Elnöke Sztavrosz Ka­­nellopoulosz háborús veterán volt, tagjai között pedig szak­szervezeti vezetők, valamint Athén városi hatóságainak képviselői. „A bírósági eljá­rásra most került sor, mert egy nukleáris háború után ez már lehetetlenné válik, mivel nem lesznek túlélők“ — mon­dotta a bíróság egyik tagja. Tiltakozó tüntetés Canberrában Canberrában az ausztráliai parlament előtt tüntetés zaj­lott le tiltakozásként a nuk­leáris fegyverkezési hajsza el­len. Az Associated Press saj­tóügynökség jelenti, hogy a tüntetők képviselői dokumen­tumot nyújtottak át a kor­­­mány képviselőinek, amelyet 220 000 személy írt alá, s a­­melyben követelik a nukleá­ris fegyverekkel felszerelt ide­gen hadihajók ausztráliai ki­kötőkben való horgonyzásá­nak betiltását. Ugyanakkor állást foglaltak az ország terü­letén levő amerikai­­katonai támaszpontok bezárása mel­lett. Kiállítás Addis Abebában „Nemet a fegyverkezési haj­szára“ jelszóval a leszerelési világhét alkalmából Addis Abebában politikai plakát és fényképkiál­lítás nyílt meg. A felvételek tükrözik a világ népeinek harcát a békéért, a társadalmi haladásért, a fegy­verkezési hajsza ellen. A hosszú hónapokon át tartó amerikai vá­lasztási kampány el­érkezett utolsó szakaszá­hoz. A „Labor Day“, a „munka napja“, amely az Egyesült Államokban, hagyo­­mányosan az­ az időpont, ami­kor négyévenként a két nagy párt — a most hatalmon le­vő Republikánus Párt és az ellenzéki Demokrata Párt­­ immár kiszemelt elnökjelöltjei között megkezdődik a hajrá a választási kampány finisében. Ez az ünnep pedig minden esztendőben szeptember első hétfőjére esik. Nos, ezen a na­pon az idén is beindult az el­nökválasztás utolsó szakasza, amely a választások napján, november 6-án ér véget. A „Labor Day“ ünnepén a re­publikánusok jelöltje, Ronald Reagan jelenlegi elnök Kali­forniában, Walter Mondale demokratapárti jelölt pedig New Yorkban kapcsolódott be a Fehér Ház birtoklásáért folytatódó versengés finisébe. Akárcsak a választási kam­pány előző szakaszaiban, to­vábbra is Ronald Reagan szá­mít favoritnak. Előnyének mé­reteit illetően viszont a köz­­véleménykutatási intézetek és a washingtoni politikai meg­figyelők véleménye megosz­lik. Abban azonban minden­ki egyetért, hogy a választási kampány során a két­­elnök­­jelölt egymástól igen-igen el­térő taktikát alkalmazott, s politikai programjuk is na­gyobb mértékben különbözik egymástól, mint 1964 óta az elnöki székért küzdő bárme­lyik más, egymással szemben álló két politikus esetében. Ronald Reagan csak elvétve beszélt terveiről, Walter Mon­dale ezzel szemben részletesen ecsetelte szándékait. A mosta­ni elnök azt a gondolatot han­goztatta a legtöbbször, hogy az USA — gazdasági és katonai szempontból egyaránt — je­lenleg erősebb, magabiztosabb, lakosai jobban élnek, mint négy évvel­ ezelőtt. Ellenlába­sa, statisztikai adatokat sora­koztatva fel, azt fejtegette, hogy az életszínvonalban mu­tatkozó javulás a lakosságnak csupán egy részét érintette. A republikánus elnökjelölt kerülte az újságírókat (a man­dátumuk megújítására pályá­zó­ amerikai elnökök közül ő tartotta a legkevesebb sajtó­­értekezletet), miközben a de­mokratapárti politikus egyik interjút a másik után adta el­képzeléseinek, terveinek mi­nél szélesebb körű népszerű­sítése céljából. A kampány középpontjában gazdasági és szociális problé­mák, védelmi és külpolitikai kérdések álltak. Gazdasági vo­natkozásban a republikánus politikus ügyesen meglovagolt néhány, számára kedvező tényt. Mint hangsúlyozta, a­­mikor 1981 januárjában beik­tatták tisztségébe, az infláció rátája 11,7 százalékos volt, most 4,2 százalékos. A mun­kanélküliség jelenleg is azon a szinten van (7,5 százalékos), mint négy esztendővel ezelőtt volt, pedig két évvel koráb­ban nagyon magasra emel­kedett. Az utóbbi időben érez­hetően beindult a gazdasági fellendülés folyamata. Walter Mondale a republi­kánus kormányzat gyengesé­geit ostorozta, így nemegyszer hangsúlyozta: a Reagan-kor­mányzat gazdasági sikereit fő­leg azzal érte el, hogy még nagyobb terheket rótt a sze­gények válla­ira. A szövetségi költségvetés deficitje négy év­vel ezelőtt 56,6 milliárd dollárt tett ki, most elérte a 174,3 milliárdot, s ha ez az irány­zat folytatódik, 1989-ben meghaladja a 263 milliárd dol­lárt. Ennek az óriási költség­­vetési deficitnek a csökken­tése érdekében Mondale bi­zonyos adók növelését, illetve az eltöröltek újrakivetését ja­vasolta. Az idei választási kampány során hangsúlyozottan előtér­be kerültek a­ védelmi és a külpolitikai kérdések. A ko­rábbi években az amerikai szavazópolgárokat kisebb mér­tékben érdekelték ezek a problémák. Az utóbbi évek­ben azonban az úgynevezett amerikai átlagpolgárt is egyre inkább foglalkoztatják a fegy­verkezési hajsza növekedésé­nek, a nukleáris háború ve­szélye fokozódásának kérdé­sei. Bizonyítják ezt azok a tüntetések, menetelések, ame­lyek az Egyesült Államok különböző vidékein zajlottak le. Ha azok nem is érték el a nyugat-európai hasonló ak­ciók méreteit és erejét, min­denképpen figyelemre mél­tóak a közhangulatban be­következett változás tekinteté­ben. Ugyanakkor maguk az elnökjelöltek is fokozott hang­súlyt helyeztek állásfoglalá­saikban a külpolitikai és vé­delmi kérdésekre. A San Franciscóban lezajlott demok­ratapárti konvención Walter Mondale bírálta a kormány­zat politikáját, amely — mint mondotta — „arra törekszik, hogy még az eget is harctér­ré változtassa“, ezzel utalva a fegyverkezési hajszának a kozmikus térségre való kiter­jesztése veszélyeire. Ugyan­csak bírálólag szólt­­arról, hogy a Washingtoni kormány nem törekedett a szovjet— amerikai tárgyalások felújítá­sára. Egyébként a demokratapár­tiak számára a republikánu­­sok számos külpolitikai kér­désben elkönyvelt sikertelen­ségei nyújtottak támadási fe­lületet. Ez teljesen nyilván­valóvá vált a két elnökjelölt között lezajlott televíziós viták során is. Az első televíziós vi­tát október 7-én a Kentucky állambeli Louisville-ben szer­vezték meg, és azon gazdasági kérdéseket feszegettek. A második október 2-én zajlott le a Missouri állambeli Kan­sas Cityben és az elnökjelöl­tek külpolitikai kérdésekben „csaptak össze“. A tévékame­rák előtt lebonyolított idei vita jellemzője az volt, hogy a két jelölt között nem közvet­lenül zajlott a szópárbaj. A Reagan elnök választási stáb­ja által Mondale-ra kénysze­­rített feltételek értelmében a két jelölt egy-egy szószék mö­­­gött állt és kiválasztott újság­írócsoport kérdéseire válaszolt. Az elnökjelöltek tehát nem egymással, hanem egymás mellett beszéltek. Bár szakértői vélemények szerint az első vita győztesé­nek is Mondale-t lehet tekin­teni, a második, a külpolitikai kérdésekre vonatkozó össze­csapás volt az, amely igazán kidomborította a demokrata­párti jelölt felkészültségét, érveinek meggyőző erejét. Csakhogy a jelek szerint Mon­dale hátránya olyan nagy, hogy a két televíziós vita so­rán elkönyvelt „pontszerzése“ sem elegendő a végső győze­lemhez. A jövő kedden sorra kerülő választások alkalmával nem­csak a 44 elnök és alelnök személyére vonatkozólag szü­letik döntés, hanem újravá­lasztják a Képviselőház 435 tagját és megújítják a Szená­tus egyharmadát. Legutóbb, 1980-ban — 26 év után először — a Szenátusban a republiká­nusok többséghez jutottak. Most 33 szenátori­ mandátu­mot újítanak meg, s ezek k­­­­zül 19 republikánuspárti sze­­­mélyiség birtokában­­ volt. A Demokrata Párt vezetői vér­mes reményeket fűznek ah­hoz, hogy sikerül megerősíte­niük pozícióikat a Kongresz­­szus felső házában. A Képvi­selőházban a demokratapár­tiak 267 hellyel, a republiká­nusok pedig 166-tal rendelkez­tek (két hely időközben meg­üresedett). Ahhoz, hogy a re­publikánusok felülkerekedje­nek ebben a törvényhozási szervben, a korábbiak mellett 55 új mandátumot kell hogy szerezzenek, ami kizártnak tűnik. Az idei amerikai választási kampány során máris megdőlt egy korábbi csúcs, a költeke­zési rekord. Az elnök, az alel­nök és a kongresszusi tagok választási hadjáratára több mint egymilliárd dollárt köl­töttek. Ha viszont beleszámít­juk a kormányzók, a seriffek, bírák megválasztására elköl­tött pénzt is, az összeg eléri az 1,8 milliárd dollárt, ami 50 százalékkal haladja meg az 1980. évi kiadásokat. A France Presse hírügynökség tudni vé­li, hogy csupán Walter Mon­dale 1982 óta mintegy 88 mil­lió dollárt költött választási célokra. Pedig nem az elnök­­választási kampány a legkölt­ségesebb, minthogy annak ki­adásait törvény korlátozza. A szenátusi és a képviselőházi mandátumokért folytatott harc költségeire vonatkozólag ilyen korlátozó intézkedéseket nem foganatosítottak. A Sze­nátusban egy hely átlagban 1,7 millió dollárba, míg a kép­viselőházban 225 000 dollárba kerül. Ebből pedig világosan következtetni lehet arra, kik kerülnek, kik kerülhetnek be"" az amerikai törvényhozó tes­tületbe. Székely László AMERIKAI ELNÖKVÁLASZTÁS Hajrá a célegyenesben A NÖVÉNYEK TERMÉSZETES ROVARIRTÓI . Mintegy 1500 növény­fajtáról tudjuk, hogy olyan vegyi a­­nyagokat termelnek, amelyek mérgezik az őket károsító ro­varokat. Ha jobban ismernénk ezeket a vegyi anyagokat, a nemesítéskor azokat a faj­tákat részesíthetnénk előny­ben, amelyekben a legtöbb a kártevőkre mérgezően hű­tő­anyag. Kezdeti sikereket már elértek. Például a gya­potban csersavat találtak, márpedig egy egyesült álla­mokbeli kutatócsoportnak az a gyanúja, hogy a cser­sav a gyapotnövényt az egyik legve­szélyesebb kártevőjétől, az amerikai dohánybagolylepké­től védi. Hasonlóképpen vizs­gálták a kukoricának az a­­merikai kukoricabagolylepké­vel és a napraforgónak a nap­­raforg­ómollyal szembeni el­lenállását. E vizsgálatoknak megvolt az az érdekes ered­ményük is, hogy ellentétben a rovarölő szerekkel, e ter­mészetes védőanyagok vagy egyáltalán nem, vagy csak csekély mértékben halmozód­nak fel a növény ama részein, amelyek az emberi táplálko­zás céljára is szolgálnak. A HEGYVIDÉKI NÖVÉNYZET HÓGAZDÁLKODÁSA Christian Körner, az Inns­brucki Egyetem professzora az Alpokban, Új-Zéland, Ausztrália és Ú Új-Guinea he­gyeiben kutatva megállapí­totta, hogy a rideg környezet ellenére sok alpesi növény sű­rű állományában olyan légkör lehet, mint a trópusi őserdők­ben. Erről maguk a növények gondoskodnak. Például a völgyben növő feketeáfonya levelein mm2-enként átlago­san nyolcvan a gázcsere nyílá­sok száma, míg 200 m-en fe­lüli magasságban ennek csak­nem a duplája, mintegy száz­ötven. Továbbá: a zord éghaj­latú helyeken élő sok növé­nyen az ilyen nyilások — el­lentétben a völgy növényei­vel — egész napon át nyitva vannak. Ezáltal a növények a levegővel nagyobb gázforgal­mat bonyolíthatnak le, s a pá­rolgási vizet is gyorsabban adhatják le. Ezek a­­növények tehát külön kis világot alkot­nak. A kutató megvizsgálta: a hegyi növényvilág főképp azért képes fennm­aradni, mert a szorosan egymás mellett nö­vő növények együttesen szabá­lyozzák a közösségen belüli hőmérsékletet. KANADAI SZAKÁCSOK NYERTEK Kanadai szakácsok nyerték meg a 16. gasztronómiai olim­piát, amelyet az NSZK-ban, Frankfurtban rendeztek meg. A második helyet az ameri­kai csapat nyerte meg, a harmadikon pedig a norvég és az ausztráliai csapat osz­tozott. Utánuk következnek az írek. A gasztronómiai olim­piát minden négy évben tart­ják meg Frankfurtban. Az idén 28 csapat vetélkedett. A legtöbb egyéni aranyérmet a nyugatnémet szakácsok kap­ták, összesen hetvenkettőt. A kanadai szakácsok 24-et. A legízletesebb étel a kanadai kacsa volt, amelyet többek között gombával körítettek. PIACI TERMÉK A VILÁGŰRBŐL Az Egyesült Államokban most először kerül piacra o­­lyan termék, amely a világűr­ben készült. Parányi poliszti­­rolgolyók ezek, s arra valók, hogy velük mikroszkópokat hitelesítsenek (kalibráljanak) és részecskék vagy pórusok nagyságának pontos mérésé­hez mintapéldányul szolgálja­nak. A NASA összesen 15 g-ot ad át belőlük az USA szö­vetségi mérésügyi hivatalá­nak, mégpedig 350 000 dol­lárért. AZ EMBER ŐSE NEM VOLT ALACSONY . Az ember ősének jó álla­potban levő csontvázát talál­tak meg Kenya északi részé­ben, a Turkan-tó partján. A 12 éves gyerek csontváza egy­millió hatszázezer éves. Csak a bal karjának és a jobb alsó karjának csontjai hiányoznak. A csontváz az úgynevezett homo erectus ősemberfajtához tartozó gyerek maradványa. A­ homo erectus a legrégibb ős­emberfajta volt. A csontváz­ról megállapították, hogy a gyerek 65 kilós volt, magas­sága 180 centit tett ki, ami megváltoztatja majd azt a felfogást, hogy a homo erec­tus jóval alacsonyabb volt a mai embernél. A TŐKÉS VILÁGBAN A A JAPÁNOK DOLGOZNAK A LEGTÖBBET A nyugati ipari országokban a tappánok dolgoznak a legtöb­bet, és igen ritkán hiányoznak munkahelyükről. A második helyen áll Amerika, a harma­dik helyen Svájc, következik Hollandia, Franciaország, O­­laszország, az NSZK és Svéd­ország. A nyugati államok kö­zül Svédországban hiányoznak legtöbbet a munkából beteg­ség vagy közlekedési szeren­csétlenség miatt. A második helyen áll Hollandia, a har­madikon Olaszország, a ne­gyediken az NSZK, az ötödi­ken Svájc, a hatodikon az E­­gyesült Államok. Japánban a gyári munkás évente átlag 30 órát hiányzik munkahelyé­ről. „HAZATÉRÉS“ Egy hetvenéves brit polgár, aki élete folyamán már 38 évet töltött börtönben, magánkívül volt örömében, amikor meg­hallotta, hogy ismét fegyházba került. Kijelentette, hogy sok­kal jobban érzi magát a bör­tönben, mint szabadlábon. Be­tört egy üzletbe, miután ezt beismerte a rendőrségen, két évet kapott. Amikor a rendőr­ségen megkérdezték a lakás­címét, habozás nélkül a Brix­­ton nevű börtönt jelölte meg. ­ KGST 39. ÜLÉSSZAKÁNAK MUNKÁLATAI A ROMÁN KÜLDÖTTSÉGVEZETŐ FELSZÓLALÁSA A Kölcsönös Gazdasági Se­gítség Tanácsának Havanná­ban zajló 39. ülésszakán hét­fő délután felszólalt Románia Szocialista Köztársaság kül­döttségének vezetője, Constan­tin Dascalescu elvtárs, az RKP KB Politikai Végrehajtó Bizottságának tagja, a kor­mány első minisztere. A román kormány első mi­nisztere felszólalásában kitért arra, miként valósulnak meg a KGST-tagországok ez év jú­niusában Moszkvában tartott magas síkú gazdasági­ tanács­kozásának határozatai, foglal­kozott a KGST-tagországok energia-, üzemanyag- és nyersanyagszükségletének biz­tosítását, célzó hosszú lejáratú együttműködési akciók mene­tével és ezen erőforrások gaz­daságos felhasználásával, úgy­szintén a KGST-tagországok 1986—1990-es időszakra szóló gazdasági tervei koordinálá­sának menetével, s javaslato­kat tett a jövőbeni tevékeny­­ségre vonatkozólag. A román küldöttség vezető­je ismertette Nicolae Ceausescu elvtárs, a Román Kommunista Párt főtitkára, Románia Szocialista Köztársa­ság elnöke szemléletét a KGST keretében történő e­gyüttműködés szerepéről mindegyik tagállam gazdasági erejének erősítésében, majd kifejtette országunk álláspont­ját a­ vita tárgyát képező kér­désekben. A felszólaló kiemelte, hogy a szocialista Romániát szün­telenül foglalkoztatja az együttműködés fejlesztése a magas síkú megállapodások alapján, a KGST-tagországok racionális energiák, üzem­anyag- és nyersanya­g­ szükség-­­ ezélyek biztosítása érdekében a jelenlegi szakaszban és távlatilag. A román küldöttség vezető­­je egyben hangsúlyozta a ter­melési szakosítás és kooperá­­lás, a műszaki-t­udományos együttműködés fejlesztését, az árucsere és a KGST-tagorszá­gok közötti szolgáltatások, bő­vítését célzó intézkedések fo­kozásának szükségességét. Ez irányban fontos szerepe van az 1986—-1990-es időszak­ra szóló tervek koordinálása meggyorsításának, annak, hogy a tervet minél rövidebb idő alatt véglegesítsék. Az ülésszakon úgyszintén felszólaltak a többi küldöttsé­gek vezetői. Az ülésszak folytatja mun­kálatait.­­ Ünnepi ülésszak az ENSZ-ben a namíbiai néppel vállalt szolidaritás hete alkalmából Az ENSZ Namíbia-tanácsa ünnepi ülést tartott az Egye­sült Nemzetek New York-i székházában a namíbiai nép­pel és nemzeti felszabadítási mozgalmának vezető szerve­zetével, a SWAPO-val vállalt szolidaritás hete alkalmából. Javier Perez de Cuellar ENSZ-főtitkár az ülésen kije­lentette, hogy a namíbiai kér­dés továbbra is a nemzetközi közösséget foglalkoztató leg­főbb problémák egyike, amely kivételes felelősséget ró az Egyesült Nemzetek Szerveze­tére. Az utóbbi hat esztendő­ben lefolytatott tárgyalások során elért eredmények elle­nére — mondotta — még nem sikerült eljutni oda, hogy al­kalmazzák a Namíbia függet­lenségére vonatkozó ENSZ- tervet. Az Egyesült Nemzetek főtitkára ilyen értelemben ki­emelte, hogy a Biztonsági Ta­nács 435. számú határozatának meg kell maradnia a namí­biai kérdés rendezése egyedüli érvényes alapjának. Javier Perez de Cuellar hangsúlyozta annak szüksé­gességét, hogy valamennyi tagállam, főként pedig az afri­kai országok — amelyek jövő hónapban összeülnek Addis Abebában az Afrikai Egység­szervezet csúcsértekezlete ke­retében — tevőlegesebben tá­mogassák az Egyesült Nem­zetek erőfeszítéseit. Paul Lusaka (Zambia), az ENSZ-közgyűlés jelenlegi ü­­lésszakának elítöke reményé­nek adott kifejezést, hogy a világszervezetben folyó idei viták, az egészében vett nem­zetközi közösség összehangolt erőfeszítései, valamint a namí­biai népnek a SWAPO veze­tésével folytatott harca ered­ményeként megteremtődik an­nak lehetősége, hogy a namí­biai nép megvalósulni lássa elévülhetetlen függetlenségi és szabadságjogát. A tagállamok képviselői fel­szólalásaikban elítélték a DAK-ot Namíbia illegális megszállása miatt, és további, az eddigieknél energikusabb intézkedéseket sürgettek , az ENSZ égisze alatt a namíbiai kérdés gyors megoldása érde­kében. NICU CEAUSESCU ELVTÁRS MOSZKVAI MEGBESZÉLÉSEI Nicu Ceausescu elvtárs, a Kommunista Ifjúsági Szövet­ség Központi Bizottságának el­ső titkára, ifjúsági küldöttség élén kedden Moszkvába érke­zett a Lenini Kommunista If­júsági Szövetség (ÁKISZ) Köz­ponti Bizottsága meghívására. Ugyanaznap találkozott V. M. Misinnel, az LKISZ KB el­ső titkárával. Ez alkalommal kiemelték a román és a szov­jet ifjúság, a KISZ és az LKISZ közötti baráti és e­­gyüttműködési jó kapcsolato­kat, amelyek N­i­c­o­l­a­e Ceausescu elvtárs, a Román Kommunista Párt fő­titkára, Románia Szocialista Köztársaság elnöke és Konsz­­tantyin Csernyenko elvtárs, az SZKP KB főti­tkára,a Szovjet­unió Legfelsőbb Szovjetje El­nökségének elnöke között le­zajlott megbeszélések és meg­állapodások szellemében fej­lődnek. A felek tájékoztatás- és ta­pasztalatcserét folytattak az­ ifjúság kommunista, forradal­mi nevelésének kérdéseiről, kiemelve a két szervezet közös óhaját, hogy a jövőben tovább fejlődjenek a kétoldalú kap­csolatok. Áttekintették úgy­szintén a nemzetközi ifjúsági és diákmozgalom időszerű kér­déseit. Jelen volt Traian Dudas, or­szágunk nagykövete a Szovjet­unióban. Plenáris ülést tartott a LEMP KB — Wojciech Jaruzelski elvtárs beszéde­­ A LEMP KB 17. plenáris ülésén, amelynek napirendjén az állam erősítésével, a szo­cialista demokrácia fejleszté­sével, a törvényesség, a köz­rend és fegyelem megszilárdí­tásával kapcsolatos kérdések szerepeltek, Wojciech Jaru­zelski, a LEMP KB első titká­ra záróbeszédet mondott. Hangsúlyozta, hogy a párt iga­zi erejét elsősorban a bölcs tervezés, a munkásosztály és az egész nép létfontosságú problémái megoldásának ké­pessége és a párt szerveinek, szervezeteinek és tagjainak a konkrét tevékenységben betöl­tött vezető szerepe határozza meg. A mi alapvető felada­tunk erősíteni a pártba vetett bizalmat, a pártnak a mun­kásosztályhoz, a néphez fűző­dő kapcsolatait. Jaruzelski kiemelte, hogy az ideológiai egység, az összefor­­rottság és a fegyelem a párt erejének alapvető és abszo­lút szükséges tényezői, majd ezt mondotta: „A párt előtt ál­ló feladatok teljes mozgósítást követelnek meg. Határozottan fogunk harcolni a normális te­vékenységért, a pazarlás, a visszaélések és a korrupció ellen“. „Az szocialista lengyel ál­lam, a népi Lengyelország, történelmünk folyamán első ízben, megfelel a nép belső fejlődése és külső biztonsága erősítése objektív osztályfelté­teleinek. Meg kell jegyeznünk, hogy a szocialista, demokrácia fejlesztésére és mélyítésére irányuló vonal soha és sehol nem volt egyszerű feladat. Ne­künk még nem sikerült — és ezt önbírálatilag be kell ismer­nünk — elég széleskörűen ki­dolgozni azokat az alapvető mechanizmusokat, amelyek biztosítják számunkra a rend és a fegyelem érzését, és ame­lyek megkönnyítsék a társa­dalmi fejlődés során felmerülő ellentmondások és problémák normális megoldását“. A szocialista építés 40 éve alatt mondotta W. Jaru­zelski — nagy tapasztalatra tettünk szert. Arra a rendkí­vül fontos meggyőződésre ju­tottunk, hogy a szocialista ál­lam megszilárdításának leg­jobb és legtartósabb módsze­re működésének tökéletesítése Nagyobb demokráciára és na­gyobb, fegyelemre van szüksé­günk. Demokráciára az alkot­mányos normák és törvények keretében, és fegyelemre az elfogadott határozatok követ­kezetes valóra váltásában Általános sztrájk Chilében A Santiagóban és más chilei városokban az ellenzéki erők kezdeményezésére hétfőn le­zajlott 11. országos tiltakozási napot, amely a demokrácia helyreállítását követeli, ked­den általános sztrájk követte. Az akció a Munkások Orszá­gos Parancsnokságának fel­hívására indult be, melyet tá­mogatott a Népi Demokrati­kus Mozgalom — ebben a Kommunista Párt is részt vesz —, a Szocialista Tömb és a Demokratikus Szövetség. A 11 éves katonai rezsim óta e­­gyedülálló sztrájkmozgalom célja a chilei dolgozók mun­ka- és életkörülményeinek ja­vítása volt, ugyanakkor szer­ves része a civil kormányhoz és a parlamenti élethez való visszatérésért folyó harcnak. ELŐRE - 1984. november 1. Romániának szentelt rendezvények A HADSEREG NAPJA ALKALMÁBÓL Románia Szocialista Köztár­saság Hadseregének Napja al­kalmából a világ különböző országaiban rendezvényeken emlékeztek meg az esemény­ről. Londonban, Ottawában,­ Bécsben, Maput­óban és Bej­rútban, társadalom­ politikai, történelmi és katonai tárgyú művekből rendeztek könyvki­­állítást. Központi helyen ta­lálhatók Nicolae Ceausescu elvtárs, a Román Kommunis­ta Párt főtitkára, Románia Szocialista Köztársaság elnö­ke, a hadsereg főparancsnoka társadalom-politikai eszméit tartalmazó művek. Ebből az alkalomból film­bemutatókat, dokumentumfo­­tó-kiállításokat rendeztek a katonák politikai és harci fel­készítéséről, hozzájárulásukról az ország gazdasági és társa­dalmi fejlesztéséhez. Az elhangzott, beszédekben kiemelték Nicolae Ceausescu elvtárs békekezdeményezéseit, országunk enyhülést és nem­zetközi együttműködést elő­mozdító politikájának és Ro­mániának a szocialista építés éveiben elért, sikereit. Részt vett az illető országok hadseregeinek több vezető ká­dere, más hivatalos szemé­lyek, valamint Románia légi és tengerészeti attaséi. MEGEMLÉKEZÉS A HOREA, CLOSCA ÉS CRISAN VEZETTE NAGY NÉPFELKELÉSRŐL MOSZKVÁBAN a Pedagó­giai Intézetben, a Szovjet— Román Baráti Társaság égisze alatt ünnepi gyűlést rendez­tek a Horea, Closca és Crisan vezette nagy népfelkelés 200. évfordulója alkalmából. Részt vettek tanárok, kutatók, diá­kok, a baráti társaság köz­ponti vezetőségének képvise­lői. Az ez alkalommal mondott beszédekben ismertették a fel­kelést kiváltó történelmi vi­szonyokat, a felkelés szerepét a társadalmi igazságosság esz­ményeinek megvalósításáért, a román nemzeti egységre irá­nyuló törekvésekért folytatott harcban. Ugyanakkor kiemel­ték az 1784-es események nemzetközi visszhangját és a Horea, Closca és Crisan ve­zette felkelés nagyraértékelé­­sét az európai haladó közvé­lemény körében. A társadalmi és nemzeti eszmények, amelyekért két századdal ezelőtt a néptöme­gek harcba indultak és életü­ket áldozták — hangsúlyozták a felszólalók — a szocialista építés éveiben valósultak meg Romániában. WASHINGTONBAN a WE­TA—FM rádióállomás a Ho­rea, Cloaca és Crisan vezette nagy népfelkelés 200. évfordu­lója tiszteletére Nicolae Bre­­taru Horea című operáját köz­vetítette a bukaresti Román Opera előadásában. A bevezetőben a rádiókom­mentátor utalt a 200 évvel eze­lőtti eseményekre, kiemelve a román népnek nemzeti léte védelmében vívott évszázados harcát. Eric Lawarence zenekriti­kus, a baltimorei Peabody konzervatórium­­ dékánja hangsúlyozta e fontos momen­tum jelentőségét a román nép történetében. Algéria A Forradalom Napjának évfordulója Az Afrika északnyugati ré­szén elterülő Algéria népe immár három évtizede min­den november elsején nemze­ti ünnepét üli. A Forradalom Napját köszönti. Harminc év­vel ezelőtt ugyanis ezen a na­pon vette kezdetét a fegyveres harc a francia gyarmati ura­lom lerázásáért. A közel nyolc évig tartó függetlenségi hábo­rúban, melyet a Nemzeti Fel­szabadítási Front (FNL) veze­tett, csaknem másfél millió algériai hazafi vesztette életét — áldozatkész harcuk 1962. július 5-én vezetett végső győ­zelemre, amikor 132 éves gyar­mati uralom után kikiáltották Algéria függetlenségét. Az önálló fejlődés útjára lépett országnak a független­ség első esztendeiben olyan nehézségekkel kellett meg­küzdenie, mint a hosszan tartó gyarmati uralom áldatlan örökségének — elmaradott­ság, gyengén fejlettség, sze­génység stb. — felszámolása, nem is beszélve a hosszas há­ború által feldúlt ország gaz­dasági helyreállításáról. Az elsődleges cél az önálló gazdaság alapjainak megveté­se volt, melyet az ország leg­fontosabb gazdasági ága, a bá­nyászat fellendítése és korsze­rűsítése, valamint a gazdag szénhidrogén-készletek kiak­názása és értékesítése révén valósítottak meg. Algéria al­­talajkincsei közül jelentős a vasérc, a horgany, az antimórg a higany, a platina stb., leg­újabban pedig uránérctelepre is bukkantak. Kőolajtartalé­kait 1,1 milliárd tonnára be­csülik, földgáztartalékaival (3566 milliárd köbméter) pe­dig a világranglistán a 4. he­lyet foglalja el. A bányászat­ból, a kőolaj- és földgázter­melésből származó jelenté­keny jövedelemnek köszön­hetően gyors ütemben fejlő-­dött az ipar, számos ipari ob­jektum épült. Különösen olyan csúcságazatok felfej­lesztésére fektettek nagy súlyt, mint a kőolajfeldolgozó-ipar és a vegyipar, ugyanakkor korszerűsítették a könnyű­ipart (élelmiszer- és textil­ipart), lerakták a nehézipar alapjait. Bár Algéria területének csupán 18 százalékán folyik mezőgazdasági termelés, en­nek a nemzetgazdasági ága­zatnak igen nagy jelentősége van az ország élelmiszer­­szükségletének biztosítása szempontjából. Az 1971-es földreform során a földterület nagy része szövetkezeti tulaj­donba ment át. Az utóbbi években elfogadott új gazda­ságpolitikai irányvonalainak megfelelően fokozott figyel­met fordítanak az öntözéses gazdálkodás kiterjesztésére, a termelékenység fellendítésére, hogy a 20 milliós lakosság élelmezéséből egyre nagyobb részarányt vállalhasson a ha­zai mezőgazdaság. Románia népe az algériai felszabadító harcok idején aktív szolidaritást vállalt a függetlenségéért küzdő észak­nyugat-afrikai ország népével, ezt követően pedig baráti és együttműködési kapcsolatok jöttek létre a két ország és nép között. A teljes jogegyen­lőség, a kölcsönös előny elvei­re épült román—algériai kap­csolatok fejlődésének króni­kájában meghatározó jelen­tőségűek voltak Nicolae Ceausescu elvtárs 1972. és 1973. évi algériai látogatásai, az akkor aláírt dokumentu­mok, amelyek széles távlato­kat nyitottak a két baráti or­szág együttműködése és ba­rátsága előtt. Kiss Zsuzsa hírei • Öt úi HENRYK JABLONSKI, a Lengyel NK Államtanácsá­nak elnöke fogadta Ion Tecut, országunk varsói nagykövetét, aki bemutatta megbízólevelét. BAD KREUZNACHBAN le­zárult hivatalos megbeszélésük, után tartott sajtóértekezletü­kön Kohl nyugatnémet kancel­lár és Mitterrand francia ál­lamfő kijelentették, hogy átte­kintették a kétoldalú kapcso­latok állásán kívül a kelet­­nyugati kapcsolatok alakulá­sát, Spanyolország és Portu­gália közös piaci csatlakozását és a nyugatközi kapcsolatokat. BEIJINGBEN szovjet fest­ménykiállítás nyitr, az első 1965 óta — jelenti az Új Kína. Az avató ünnepségen kínai és szovjet személyiségek kifejez­ték meggyőződésüket, hogy az ilyen kiállítások hozzájárul­nak a kétoldalú kulturális cse­re erősítéséhez, a két nép ba­rátságához. Előzőleg a moszk­vai keleti művészeti múzeum látott vendégül jelenkori kínai festménykiállítást. Nyomda: Combinatul Poligrafic Casa Scinteii

Next