Előre, 1984. november (38. évfolyam, 11486-11511. szám)
1984-11-01 / 11486. szám
- -------- NEMZETKÖZI ÉLET A NEMZETKÖZI KÖZVÉLEMÉNY A FEGYVERKEZÉSI HAJSZA MEGÁLLÍTÁSÁT KÖVETELI Amerikai tudósok figyelmeztetése Ismert amerikai tudósok akciót kezdeményeztek, melynek során 13 nagyvárosban értekezleteket tartanak, hogy felvilágosítsák a lakosságot a kozmikus térségben támaszponttal rendelkező rakétaelhárító rakétarendszer létrehozásában rejlő veszélyről. Az akció a következő jelszavakkal zajlik le: „Állítsátok le az űrháborút!“, „Nemet a fegyverkezési hajszának a Kozmoszra való kiterjesztésére!“. Washingtonban tartott sajtóértekezleten nyilatkozatot tettek közzé, amelyben bírálják a rakétaelhárító rakétarendszer létrehozására vonatkozó terveket, minthogy valóra váltásuk esetén a veszélyes nukleáris fegyverkezési hajsza kiterjedne a kozmikus térségre is. „A nukleáris fegyverkezés ellenőrzéséért fellépő jogászok szövetsége“ elnevezésű társadalmi szervezet kezdeményezésére tüntetés zajlott le tiltakozásként az ellen, hogy az amerikai kormányzat tervbe vette a New York-i kikötő átalakítását az amerikai haditengerészeti erők nukleáris támaszpontjává. A tüntetők, akik között ismert politikai és társadalmi személyiségek, tudósok voltak, határozottan elítélték a szóban forgó terveket. A fiatal nemzedék felhívása Gyermekekből álló küldöttség a béke védelmezését és a leszerelés megvalósítását szorgalmazó felhívást nyújtott át az Egyesült Nemzetek Szervezetében. A felhívást a világ különböző részeiből származó fiatalok írták alá. A felhívást átnyújtó küldöttség egyik tagja kijelentette: „Szeretnénk megmutatni a felnőtteknek, hogy érdekelnek és aggasztanak bennünket ezek a problémák. Mindegyik gyermeket őszintén foglalkoztatják a béke és a leszerelés kérdései, s felhívásunkkal bizonyítani akarjuk ezt“. Háborúellenes nagygyűlés Prágában A CTK hírügynökség jelentése szerint a csehszlovák fővárosban háborúellenes nagygyűlés zajlott le, amelynek résztvevői támogatásukról biztosították a világ békeszerető erőit, akárcsak az Egyesült Nemzetek Szervezetének a háború megelőzésére irányuló erőfeszítéseit. Athénban „halálra ítélték" a háborút . Athénban egy bíróság jelképesen „halálra ítélte“ a háborút, s követelte a görög területen levő amerikai katonai támaszpontok felszámolását. Az akciót a görög békevédelmi szervezetek és a szakszervezetek kezdeményezték. A bíróság a hellenikoni amerikai katonai támaszpont közelében tartotta üléseit, s több mint 200 „tanút“ hallgatott ki. Elnöke Sztavrosz Kanellopoulosz háborús veterán volt, tagjai között pedig szakszervezeti vezetők, valamint Athén városi hatóságainak képviselői. „A bírósági eljárásra most került sor, mert egy nukleáris háború után ez már lehetetlenné válik, mivel nem lesznek túlélők“ — mondotta a bíróság egyik tagja. Tiltakozó tüntetés Canberrában Canberrában az ausztráliai parlament előtt tüntetés zajlott le tiltakozásként a nukleáris fegyverkezési hajsza ellen. Az Associated Press sajtóügynökség jelenti, hogy a tüntetők képviselői dokumentumot nyújtottak át a kormány képviselőinek, amelyet 220 000 személy írt alá, s amelyben követelik a nukleáris fegyverekkel felszerelt idegen hadihajók ausztráliai kikötőkben való horgonyzásának betiltását. Ugyanakkor állást foglaltak az ország területén levő amerikaikatonai támaszpontok bezárása mellett. Kiállítás Addis Abebában „Nemet a fegyverkezési hajszára“ jelszóval a leszerelési világhét alkalmából Addis Abebában politikai plakát és fényképkiállítás nyílt meg. A felvételek tükrözik a világ népeinek harcát a békéért, a társadalmi haladásért, a fegyverkezési hajsza ellen. A hosszú hónapokon át tartó amerikai választási kampány elérkezett utolsó szakaszához. A „Labor Day“, a „munka napja“, amely az Egyesült Államokban, hagyományosan az az időpont, amikor négyévenként a két nagy párt — a most hatalmon levő Republikánus Párt és az ellenzéki Demokrata Párt immár kiszemelt elnökjelöltjei között megkezdődik a hajrá a választási kampány finisében. Ez az ünnep pedig minden esztendőben szeptember első hétfőjére esik. Nos, ezen a napon az idén is beindult az elnökválasztás utolsó szakasza, amely a választások napján, november 6-án ér véget. A „Labor Day“ ünnepén a republikánusok jelöltje, Ronald Reagan jelenlegi elnök Kaliforniában, Walter Mondale demokratapárti jelölt pedig New Yorkban kapcsolódott be a Fehér Ház birtoklásáért folytatódó versengés finisébe. Akárcsak a választási kampány előző szakaszaiban, továbbra is Ronald Reagan számít favoritnak. Előnyének méreteit illetően viszont a közvéleménykutatási intézetek és a washingtoni politikai megfigyelők véleménye megoszlik. Abban azonban mindenki egyetért, hogy a választási kampány során a kételnökjelölt egymástól igen-igen eltérő taktikát alkalmazott, s politikai programjuk is nagyobb mértékben különbözik egymástól, mint 1964 óta az elnöki székért küzdő bármelyik más, egymással szemben álló két politikus esetében. Ronald Reagan csak elvétve beszélt terveiről, Walter Mondale ezzel szemben részletesen ecsetelte szándékait. A mostani elnök azt a gondolatot hangoztatta a legtöbbször, hogy az USA — gazdasági és katonai szempontból egyaránt — jelenleg erősebb, magabiztosabb, lakosai jobban élnek, mint négy évvel ezelőtt. Ellenlábasa, statisztikai adatokat sorakoztatva fel, azt fejtegette, hogy az életszínvonalban mutatkozó javulás a lakosságnak csupán egy részét érintette. A republikánus elnökjelölt kerülte az újságírókat (a mandátumuk megújítására pályázó amerikai elnökök közül ő tartotta a legkevesebb sajtóértekezletet), miközben a demokratapárti politikus egyik interjút a másik után adta elképzeléseinek, terveinek minél szélesebb körű népszerűsítése céljából. A kampány középpontjában gazdasági és szociális problémák, védelmi és külpolitikai kérdések álltak. Gazdasági vonatkozásban a republikánus politikus ügyesen meglovagolt néhány, számára kedvező tényt. Mint hangsúlyozta, amikor 1981 januárjában beiktatták tisztségébe, az infláció rátája 11,7 százalékos volt, most 4,2 százalékos. A munkanélküliség jelenleg is azon a szinten van (7,5 százalékos), mint négy esztendővel ezelőtt volt, pedig két évvel korábban nagyon magasra emelkedett. Az utóbbi időben érezhetően beindult a gazdasági fellendülés folyamata. Walter Mondale a republikánus kormányzat gyengeségeit ostorozta, így nemegyszer hangsúlyozta: a Reagan-kormányzat gazdasági sikereit főleg azzal érte el, hogy még nagyobb terheket rótt a szegények vállaira. A szövetségi költségvetés deficitje négy évvel ezelőtt 56,6 milliárd dollárt tett ki, most elérte a 174,3 milliárdot, s ha ez az irányzat folytatódik, 1989-ben meghaladja a 263 milliárd dollárt. Ennek az óriási költségvetési deficitnek a csökkentése érdekében Mondale bizonyos adók növelését, illetve az eltöröltek újrakivetését javasolta. Az idei választási kampány során hangsúlyozottan előtérbe kerültek a védelmi és a külpolitikai kérdések. A korábbi években az amerikai szavazópolgárokat kisebb mértékben érdekelték ezek a problémák. Az utóbbi években azonban az úgynevezett amerikai átlagpolgárt is egyre inkább foglalkoztatják a fegyverkezési hajsza növekedésének, a nukleáris háború veszélye fokozódásának kérdései. Bizonyítják ezt azok a tüntetések, menetelések, amelyek az Egyesült Államok különböző vidékein zajlottak le. Ha azok nem is érték el a nyugat-európai hasonló akciók méreteit és erejét, mindenképpen figyelemre méltóak a közhangulatban bekövetkezett változás tekintetében. Ugyanakkor maguk az elnökjelöltek is fokozott hangsúlyt helyeztek állásfoglalásaikban a külpolitikai és védelmi kérdésekre. A San Franciscóban lezajlott demokratapárti konvención Walter Mondale bírálta a kormányzat politikáját, amely — mint mondotta — „arra törekszik, hogy még az eget is harctérré változtassa“, ezzel utalva a fegyverkezési hajszának a kozmikus térségre való kiterjesztése veszélyeire. Ugyancsak bírálólag szóltarról, hogy a Washingtoni kormány nem törekedett a szovjet— amerikai tárgyalások felújítására. Egyébként a demokratapártiak számára a republikánusok számos külpolitikai kérdésben elkönyvelt sikertelenségei nyújtottak támadási felületet. Ez teljesen nyilvánvalóvá vált a két elnökjelölt között lezajlott televíziós viták során is. Az első televíziós vitát október 7-én a Kentucky állambeli Louisville-ben szervezték meg, és azon gazdasági kérdéseket feszegettek. A második október 2-én zajlott le a Missouri állambeli Kansas Cityben és az elnökjelöltek külpolitikai kérdésekben „csaptak össze“. A tévékamerák előtt lebonyolított idei vita jellemzője az volt, hogy a két jelölt között nem közvetlenül zajlott a szópárbaj. A Reagan elnök választási stábja által Mondale-ra kényszerített feltételek értelmében a két jelölt egy-egy szószék mögött állt és kiválasztott újságírócsoport kérdéseire válaszolt. Az elnökjelöltek tehát nem egymással, hanem egymás mellett beszéltek. Bár szakértői vélemények szerint az első vita győztesének is Mondale-t lehet tekinteni, a második, a külpolitikai kérdésekre vonatkozó összecsapás volt az, amely igazán kidomborította a demokratapárti jelölt felkészültségét, érveinek meggyőző erejét. Csakhogy a jelek szerint Mondale hátránya olyan nagy, hogy a két televíziós vita során elkönyvelt „pontszerzése“ sem elegendő a végső győzelemhez. A jövő kedden sorra kerülő választások alkalmával nemcsak a 44 elnök és alelnök személyére vonatkozólag születik döntés, hanem újraválasztják a Képviselőház 435 tagját és megújítják a Szenátus egyharmadát. Legutóbb, 1980-ban — 26 év után először — a Szenátusban a republikánusok többséghez jutottak. Most 33 szenátori mandátumot újítanak meg, s ezek kzül 19 republikánuspárti személyiség birtokában volt. A Demokrata Párt vezetői vérmes reményeket fűznek ahhoz, hogy sikerül megerősíteniük pozícióikat a Kongreszszus felső házában. A Képviselőházban a demokratapártiak 267 hellyel, a republikánusok pedig 166-tal rendelkeztek (két hely időközben megüresedett). Ahhoz, hogy a republikánusok felülkerekedjenek ebben a törvényhozási szervben, a korábbiak mellett 55 új mandátumot kell hogy szerezzenek, ami kizártnak tűnik. Az idei amerikai választási kampány során máris megdőlt egy korábbi csúcs, a költekezési rekord. Az elnök, az alelnök és a kongresszusi tagok választási hadjáratára több mint egymilliárd dollárt költöttek. Ha viszont beleszámítjuk a kormányzók, a seriffek, bírák megválasztására elköltött pénzt is, az összeg eléri az 1,8 milliárd dollárt, ami 50 százalékkal haladja meg az 1980. évi kiadásokat. A France Presse hírügynökség tudni véli, hogy csupán Walter Mondale 1982 óta mintegy 88 millió dollárt költött választási célokra. Pedig nem az elnökválasztási kampány a legköltségesebb, minthogy annak kiadásait törvény korlátozza. A szenátusi és a képviselőházi mandátumokért folytatott harc költségeire vonatkozólag ilyen korlátozó intézkedéseket nem foganatosítottak. A Szenátusban egy hely átlagban 1,7 millió dollárba, míg a képviselőházban 225 000 dollárba kerül. Ebből pedig világosan következtetni lehet arra, kik kerülnek, kik kerülhetnek be"" az amerikai törvényhozó testületbe. Székely László AMERIKAI ELNÖKVÁLASZTÁS Hajrá a célegyenesben A NÖVÉNYEK TERMÉSZETES ROVARIRTÓI . Mintegy 1500 növényfajtáról tudjuk, hogy olyan vegyi anyagokat termelnek, amelyek mérgezik az őket károsító rovarokat. Ha jobban ismernénk ezeket a vegyi anyagokat, a nemesítéskor azokat a fajtákat részesíthetnénk előnyben, amelyekben a legtöbb a kártevőkre mérgezően hűtőanyag. Kezdeti sikereket már elértek. Például a gyapotban csersavat találtak, márpedig egy egyesült államokbeli kutatócsoportnak az a gyanúja, hogy a csersav a gyapotnövényt az egyik legveszélyesebb kártevőjétől, az amerikai dohánybagolylepkétől védi. Hasonlóképpen vizsgálták a kukoricának az amerikai kukoricabagolylepkével és a napraforgónak a napraforgómollyal szembeni ellenállását. E vizsgálatoknak megvolt az az érdekes eredményük is, hogy ellentétben a rovarölő szerekkel, e természetes védőanyagok vagy egyáltalán nem, vagy csak csekély mértékben halmozódnak fel a növény ama részein, amelyek az emberi táplálkozás céljára is szolgálnak. A HEGYVIDÉKI NÖVÉNYZET HÓGAZDÁLKODÁSA Christian Körner, az Innsbrucki Egyetem professzora az Alpokban, Új-Zéland, Ausztrália és Ú Új-Guinea hegyeiben kutatva megállapította, hogy a rideg környezet ellenére sok alpesi növény sűrű állományában olyan légkör lehet, mint a trópusi őserdőkben. Erről maguk a növények gondoskodnak. Például a völgyben növő feketeáfonya levelein mm2-enként átlagosan nyolcvan a gázcsere nyílások száma, míg 200 m-en felüli magasságban ennek csaknem a duplája, mintegy százötven. Továbbá: a zord éghajlatú helyeken élő sok növényen az ilyen nyilások — ellentétben a völgy növényeivel — egész napon át nyitva vannak. Ezáltal a növények a levegővel nagyobb gázforgalmat bonyolíthatnak le, s a párolgási vizet is gyorsabban adhatják le. Ezek anövények tehát külön kis világot alkotnak. A kutató megvizsgálta: a hegyi növényvilág főképp azért képes fennmaradni, mert a szorosan egymás mellett növő növények együttesen szabályozzák a közösségen belüli hőmérsékletet. KANADAI SZAKÁCSOK NYERTEK Kanadai szakácsok nyerték meg a 16. gasztronómiai olimpiát, amelyet az NSZK-ban, Frankfurtban rendeztek meg. A második helyet az amerikai csapat nyerte meg, a harmadikon pedig a norvég és az ausztráliai csapat osztozott. Utánuk következnek az írek. A gasztronómiai olimpiát minden négy évben tartják meg Frankfurtban. Az idén 28 csapat vetélkedett. A legtöbb egyéni aranyérmet a nyugatnémet szakácsok kapták, összesen hetvenkettőt. A kanadai szakácsok 24-et. A legízletesebb étel a kanadai kacsa volt, amelyet többek között gombával körítettek. PIACI TERMÉK A VILÁGŰRBŐL Az Egyesült Államokban most először kerül piacra olyan termék, amely a világűrben készült. Parányi polisztirolgolyók ezek, s arra valók, hogy velük mikroszkópokat hitelesítsenek (kalibráljanak) és részecskék vagy pórusok nagyságának pontos méréséhez mintapéldányul szolgáljanak. A NASA összesen 15 g-ot ad át belőlük az USA szövetségi mérésügyi hivatalának, mégpedig 350 000 dollárért. AZ EMBER ŐSE NEM VOLT ALACSONY . Az ember ősének jó állapotban levő csontvázát találtak meg Kenya északi részében, a Turkan-tó partján. A 12 éves gyerek csontváza egymillió hatszázezer éves. Csak a bal karjának és a jobb alsó karjának csontjai hiányoznak. A csontváz az úgynevezett homo erectus ősemberfajtához tartozó gyerek maradványa. A homo erectus a legrégibb ősemberfajta volt. A csontvázról megállapították, hogy a gyerek 65 kilós volt, magassága 180 centit tett ki, ami megváltoztatja majd azt a felfogást, hogy a homo erectus jóval alacsonyabb volt a mai embernél. A TŐKÉS VILÁGBAN A A JAPÁNOK DOLGOZNAK A LEGTÖBBET A nyugati ipari országokban a tappánok dolgoznak a legtöbbet, és igen ritkán hiányoznak munkahelyükről. A második helyen áll Amerika, a harmadik helyen Svájc, következik Hollandia, Franciaország, Olaszország, az NSZK és Svédország. A nyugati államok közül Svédországban hiányoznak legtöbbet a munkából betegség vagy közlekedési szerencsétlenség miatt. A második helyen áll Hollandia, a harmadikon Olaszország, a negyediken az NSZK, az ötödiken Svájc, a hatodikon az Egyesült Államok. Japánban a gyári munkás évente átlag 30 órát hiányzik munkahelyéről. „HAZATÉRÉS“ Egy hetvenéves brit polgár, aki élete folyamán már 38 évet töltött börtönben, magánkívül volt örömében, amikor meghallotta, hogy ismét fegyházba került. Kijelentette, hogy sokkal jobban érzi magát a börtönben, mint szabadlábon. Betört egy üzletbe, miután ezt beismerte a rendőrségen, két évet kapott. Amikor a rendőrségen megkérdezték a lakáscímét, habozás nélkül a Brixton nevű börtönt jelölte meg. KGST 39. ÜLÉSSZAKÁNAK MUNKÁLATAI A ROMÁN KÜLDÖTTSÉGVEZETŐ FELSZÓLALÁSA A Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának Havannában zajló 39. ülésszakán hétfő délután felszólalt Románia Szocialista Köztársaság küldöttségének vezetője, Constantin Dascalescu elvtárs, az RKP KB Politikai Végrehajtó Bizottságának tagja, a kormány első minisztere. A román kormány első minisztere felszólalásában kitért arra, miként valósulnak meg a KGST-tagországok ez év júniusában Moszkvában tartott magas síkú gazdasági tanácskozásának határozatai, foglalkozott a KGST-tagországok energia-, üzemanyag- és nyersanyagszükségletének biztosítását, célzó hosszú lejáratú együttműködési akciók menetével és ezen erőforrások gazdaságos felhasználásával, úgyszintén a KGST-tagországok 1986—1990-es időszakra szóló gazdasági tervei koordinálásának menetével, s javaslatokat tett a jövőbeni tevékenységre vonatkozólag. A román küldöttség vezetője ismertette Nicolae Ceausescu elvtárs, a Román Kommunista Párt főtitkára, Románia Szocialista Köztársaság elnöke szemléletét a KGST keretében történő együttműködés szerepéről mindegyik tagállam gazdasági erejének erősítésében, majd kifejtette országunk álláspontját a vita tárgyát képező kérdésekben. A felszólaló kiemelte, hogy a szocialista Romániát szüntelenül foglalkoztatja az együttműködés fejlesztése a magas síkú megállapodások alapján, a KGST-tagországok racionális energiák, üzemanyag- és nyersanyag szükség- ezélyek biztosítása érdekében a jelenlegi szakaszban és távlatilag. A román küldöttség vezetője egyben hangsúlyozta a termelési szakosítás és kooperálás, a műszaki-tudományos együttműködés fejlesztését, az árucsere és a KGST-tagországok közötti szolgáltatások, bővítését célzó intézkedések fokozásának szükségességét. Ez irányban fontos szerepe van az 1986—-1990-es időszakra szóló tervek koordinálása meggyorsításának, annak, hogy a tervet minél rövidebb idő alatt véglegesítsék. Az ülésszakon úgyszintén felszólaltak a többi küldöttségek vezetői. Az ülésszak folytatja munkálatait. Ünnepi ülésszak az ENSZ-ben a namíbiai néppel vállalt szolidaritás hete alkalmából Az ENSZ Namíbia-tanácsa ünnepi ülést tartott az Egyesült Nemzetek New York-i székházában a namíbiai néppel és nemzeti felszabadítási mozgalmának vezető szervezetével, a SWAPO-val vállalt szolidaritás hete alkalmából. Javier Perez de Cuellar ENSZ-főtitkár az ülésen kijelentette, hogy a namíbiai kérdés továbbra is a nemzetközi közösséget foglalkoztató legfőbb problémák egyike, amely kivételes felelősséget ró az Egyesült Nemzetek Szervezetére. Az utóbbi hat esztendőben lefolytatott tárgyalások során elért eredmények ellenére — mondotta — még nem sikerült eljutni oda, hogy alkalmazzák a Namíbia függetlenségére vonatkozó ENSZ- tervet. Az Egyesült Nemzetek főtitkára ilyen értelemben kiemelte, hogy a Biztonsági Tanács 435. számú határozatának meg kell maradnia a namíbiai kérdés rendezése egyedüli érvényes alapjának. Javier Perez de Cuellar hangsúlyozta annak szükségességét, hogy valamennyi tagállam, főként pedig az afrikai országok — amelyek jövő hónapban összeülnek Addis Abebában az Afrikai Egységszervezet csúcsértekezlete keretében — tevőlegesebben támogassák az Egyesült Nemzetek erőfeszítéseit. Paul Lusaka (Zambia), az ENSZ-közgyűlés jelenlegi ülésszakának elítöke reményének adott kifejezést, hogy a világszervezetben folyó idei viták, az egészében vett nemzetközi közösség összehangolt erőfeszítései, valamint a namíbiai népnek a SWAPO vezetésével folytatott harca eredményeként megteremtődik annak lehetősége, hogy a namíbiai nép megvalósulni lássa elévülhetetlen függetlenségi és szabadságjogát. A tagállamok képviselői felszólalásaikban elítélték a DAK-ot Namíbia illegális megszállása miatt, és további, az eddigieknél energikusabb intézkedéseket sürgettek , az ENSZ égisze alatt a namíbiai kérdés gyors megoldása érdekében. NICU CEAUSESCU ELVTÁRS MOSZKVAI MEGBESZÉLÉSEI Nicu Ceausescu elvtárs, a Kommunista Ifjúsági Szövetség Központi Bizottságának első titkára, ifjúsági küldöttség élén kedden Moszkvába érkezett a Lenini Kommunista Ifjúsági Szövetség (ÁKISZ) Központi Bizottsága meghívására. Ugyanaznap találkozott V. M. Misinnel, az LKISZ KB első titkárával. Ez alkalommal kiemelték a román és a szovjet ifjúság, a KISZ és az LKISZ közötti baráti és együttműködési jó kapcsolatokat, amelyek Nicolae Ceausescu elvtárs, a Román Kommunista Párt főtitkára, Románia Szocialista Köztársaság elnöke és Konsztantyin Csernyenko elvtárs, az SZKP KB főtitkára,a Szovjetunió Legfelsőbb Szovjetje Elnökségének elnöke között lezajlott megbeszélések és megállapodások szellemében fejlődnek. A felek tájékoztatás- és tapasztalatcserét folytattak az ifjúság kommunista, forradalmi nevelésének kérdéseiről, kiemelve a két szervezet közös óhaját, hogy a jövőben tovább fejlődjenek a kétoldalú kapcsolatok. Áttekintették úgyszintén a nemzetközi ifjúsági és diákmozgalom időszerű kérdéseit. Jelen volt Traian Dudas, országunk nagykövete a Szovjetunióban. Plenáris ülést tartott a LEMP KB — Wojciech Jaruzelski elvtárs beszéde A LEMP KB 17. plenáris ülésén, amelynek napirendjén az állam erősítésével, a szocialista demokrácia fejlesztésével, a törvényesség, a közrend és fegyelem megszilárdításával kapcsolatos kérdések szerepeltek, Wojciech Jaruzelski, a LEMP KB első titkára záróbeszédet mondott. Hangsúlyozta, hogy a párt igazi erejét elsősorban a bölcs tervezés, a munkásosztály és az egész nép létfontosságú problémái megoldásának képessége és a párt szerveinek, szervezeteinek és tagjainak a konkrét tevékenységben betöltött vezető szerepe határozza meg. A mi alapvető feladatunk erősíteni a pártba vetett bizalmat, a pártnak a munkásosztályhoz, a néphez fűződő kapcsolatait. Jaruzelski kiemelte, hogy az ideológiai egység, az összeforrottság és a fegyelem a párt erejének alapvető és abszolút szükséges tényezői, majd ezt mondotta: „A párt előtt álló feladatok teljes mozgósítást követelnek meg. Határozottan fogunk harcolni a normális tevékenységért, a pazarlás, a visszaélések és a korrupció ellen“. „Az szocialista lengyel állam, a népi Lengyelország, történelmünk folyamán első ízben, megfelel a nép belső fejlődése és külső biztonsága erősítése objektív osztályfeltételeinek. Meg kell jegyeznünk, hogy a szocialista, demokrácia fejlesztésére és mélyítésére irányuló vonal soha és sehol nem volt egyszerű feladat. Nekünk még nem sikerült — és ezt önbírálatilag be kell ismernünk — elég széleskörűen kidolgozni azokat az alapvető mechanizmusokat, amelyek biztosítják számunkra a rend és a fegyelem érzését, és amelyek megkönnyítsék a társadalmi fejlődés során felmerülő ellentmondások és problémák normális megoldását“. A szocialista építés 40 éve alatt mondotta W. Jaruzelski — nagy tapasztalatra tettünk szert. Arra a rendkívül fontos meggyőződésre jutottunk, hogy a szocialista állam megszilárdításának legjobb és legtartósabb módszere működésének tökéletesítése Nagyobb demokráciára és nagyobb, fegyelemre van szükségünk. Demokráciára az alkotmányos normák és törvények keretében, és fegyelemre az elfogadott határozatok következetes valóra váltásában Általános sztrájk Chilében A Santiagóban és más chilei városokban az ellenzéki erők kezdeményezésére hétfőn lezajlott 11. országos tiltakozási napot, amely a demokrácia helyreállítását követeli, kedden általános sztrájk követte. Az akció a Munkások Országos Parancsnokságának felhívására indult be, melyet támogatott a Népi Demokratikus Mozgalom — ebben a Kommunista Párt is részt vesz —, a Szocialista Tömb és a Demokratikus Szövetség. A 11 éves katonai rezsim óta egyedülálló sztrájkmozgalom célja a chilei dolgozók munka- és életkörülményeinek javítása volt, ugyanakkor szerves része a civil kormányhoz és a parlamenti élethez való visszatérésért folyó harcnak. ELŐRE - 1984. november 1. Romániának szentelt rendezvények A HADSEREG NAPJA ALKALMÁBÓL Románia Szocialista Köztársaság Hadseregének Napja alkalmából a világ különböző országaiban rendezvényeken emlékeztek meg az eseményről. Londonban, Ottawában, Bécsben, Maputóban és Bejrútban, társadalom politikai, történelmi és katonai tárgyú művekből rendeztek könyvkiállítást. Központi helyen találhatók Nicolae Ceausescu elvtárs, a Román Kommunista Párt főtitkára, Románia Szocialista Köztársaság elnöke, a hadsereg főparancsnoka társadalom-politikai eszméit tartalmazó művek. Ebből az alkalomból filmbemutatókat, dokumentumfotó-kiállításokat rendeztek a katonák politikai és harci felkészítéséről, hozzájárulásukról az ország gazdasági és társadalmi fejlesztéséhez. Az elhangzott, beszédekben kiemelték Nicolae Ceausescu elvtárs békekezdeményezéseit, országunk enyhülést és nemzetközi együttműködést előmozdító politikájának és Romániának a szocialista építés éveiben elért, sikereit. Részt vett az illető országok hadseregeinek több vezető kádere, más hivatalos személyek, valamint Románia légi és tengerészeti attaséi. MEGEMLÉKEZÉS A HOREA, CLOSCA ÉS CRISAN VEZETTE NAGY NÉPFELKELÉSRŐL MOSZKVÁBAN a Pedagógiai Intézetben, a Szovjet— Román Baráti Társaság égisze alatt ünnepi gyűlést rendeztek a Horea, Closca és Crisan vezette nagy népfelkelés 200. évfordulója alkalmából. Részt vettek tanárok, kutatók, diákok, a baráti társaság központi vezetőségének képviselői. Az ez alkalommal mondott beszédekben ismertették a felkelést kiváltó történelmi viszonyokat, a felkelés szerepét a társadalmi igazságosság eszményeinek megvalósításáért, a román nemzeti egységre irányuló törekvésekért folytatott harcban. Ugyanakkor kiemelték az 1784-es események nemzetközi visszhangját és a Horea, Closca és Crisan vezette felkelés nagyraértékelését az európai haladó közvélemény körében. A társadalmi és nemzeti eszmények, amelyekért két századdal ezelőtt a néptömegek harcba indultak és életüket áldozták — hangsúlyozták a felszólalók — a szocialista építés éveiben valósultak meg Romániában. WASHINGTONBAN a WETA—FM rádióállomás a Horea, Cloaca és Crisan vezette nagy népfelkelés 200. évfordulója tiszteletére Nicolae Bretaru Horea című operáját közvetítette a bukaresti Román Opera előadásában. A bevezetőben a rádiókommentátor utalt a 200 évvel ezelőtti eseményekre, kiemelve a román népnek nemzeti léte védelmében vívott évszázados harcát. Eric Lawarence zenekritikus, a baltimorei Peabody konzervatórium dékánja hangsúlyozta e fontos momentum jelentőségét a román nép történetében. Algéria A Forradalom Napjának évfordulója Az Afrika északnyugati részén elterülő Algéria népe immár három évtizede minden november elsején nemzeti ünnepét üli. A Forradalom Napját köszönti. Harminc évvel ezelőtt ugyanis ezen a napon vette kezdetét a fegyveres harc a francia gyarmati uralom lerázásáért. A közel nyolc évig tartó függetlenségi háborúban, melyet a Nemzeti Felszabadítási Front (FNL) vezetett, csaknem másfél millió algériai hazafi vesztette életét — áldozatkész harcuk 1962. július 5-én vezetett végső győzelemre, amikor 132 éves gyarmati uralom után kikiáltották Algéria függetlenségét. Az önálló fejlődés útjára lépett országnak a függetlenség első esztendeiben olyan nehézségekkel kellett megküzdenie, mint a hosszan tartó gyarmati uralom áldatlan örökségének — elmaradottság, gyengén fejlettség, szegénység stb. — felszámolása, nem is beszélve a hosszas háború által feldúlt ország gazdasági helyreállításáról. Az elsődleges cél az önálló gazdaság alapjainak megvetése volt, melyet az ország legfontosabb gazdasági ága, a bányászat fellendítése és korszerűsítése, valamint a gazdag szénhidrogén-készletek kiaknázása és értékesítése révén valósítottak meg. Algéria altalajkincsei közül jelentős a vasérc, a horgany, az antimórg a higany, a platina stb., legújabban pedig uránérctelepre is bukkantak. Kőolajtartalékait 1,1 milliárd tonnára becsülik, földgáztartalékaival (3566 milliárd köbméter) pedig a világranglistán a 4. helyet foglalja el. A bányászatból, a kőolaj- és földgáztermelésből származó jelentékeny jövedelemnek köszönhetően gyors ütemben fejlő-dött az ipar, számos ipari objektum épült. Különösen olyan csúcságazatok felfejlesztésére fektettek nagy súlyt, mint a kőolajfeldolgozó-ipar és a vegyipar, ugyanakkor korszerűsítették a könnyűipart (élelmiszer- és textilipart), lerakták a nehézipar alapjait. Bár Algéria területének csupán 18 százalékán folyik mezőgazdasági termelés, ennek a nemzetgazdasági ágazatnak igen nagy jelentősége van az ország élelmiszerszükségletének biztosítása szempontjából. Az 1971-es földreform során a földterület nagy része szövetkezeti tulajdonba ment át. Az utóbbi években elfogadott új gazdaságpolitikai irányvonalainak megfelelően fokozott figyelmet fordítanak az öntözéses gazdálkodás kiterjesztésére, a termelékenység fellendítésére, hogy a 20 milliós lakosság élelmezéséből egyre nagyobb részarányt vállalhasson a hazai mezőgazdaság. Románia népe az algériai felszabadító harcok idején aktív szolidaritást vállalt a függetlenségéért küzdő északnyugat-afrikai ország népével, ezt követően pedig baráti és együttműködési kapcsolatok jöttek létre a két ország és nép között. A teljes jogegyenlőség, a kölcsönös előny elveire épült román—algériai kapcsolatok fejlődésének krónikájában meghatározó jelentőségűek voltak Nicolae Ceausescu elvtárs 1972. és 1973. évi algériai látogatásai, az akkor aláírt dokumentumok, amelyek széles távlatokat nyitottak a két baráti ország együttműködése és barátsága előtt. Kiss Zsuzsa hírei • Öt úi HENRYK JABLONSKI, a Lengyel NK Államtanácsának elnöke fogadta Ion Tecut, országunk varsói nagykövetét, aki bemutatta megbízólevelét. BAD KREUZNACHBAN lezárult hivatalos megbeszélésük, után tartott sajtóértekezletükön Kohl nyugatnémet kancellár és Mitterrand francia államfő kijelentették, hogy áttekintették a kétoldalú kapcsolatok állásán kívül a keletnyugati kapcsolatok alakulását, Spanyolország és Portugália közös piaci csatlakozását és a nyugatközi kapcsolatokat. BEIJINGBEN szovjet festménykiállítás nyitr, az első 1965 óta — jelenti az Új Kína. Az avató ünnepségen kínai és szovjet személyiségek kifejezték meggyőződésüket, hogy az ilyen kiállítások hozzájárulnak a kétoldalú kulturális csere erősítéséhez, a két nép barátságához. Előzőleg a moszkvai keleti művészeti múzeum látott vendégül jelenkori kínai festménykiállítást. Nyomda: Combinatul Poligrafic Casa Scinteii