Előre, 1984. december (38. évfolyam, 11512-11538. szám)

1984-12-01 / 11512. szám

2 NICOLAE CEAUSESCU ELVTÁRS ÚTMUTATÁSAI, A KONGRESSZUS HATÁROZATAI HAZÁNK MAGASRENDŰ ANYAGI ÉS SZELLEMI CIVILIZÁCIÓJA MEGTEREMTÉSÉNEK SZÉLES TÁVLATOKAT NYITÓ MUNKAPROGRAMJÁT JELENTIK ,,A következő ötéves terv és a fejlődés 2000-ig megszabott irányvonalai a román társadalom forradalmi átalakításának, a szocialista Románia magasrendű anyagi és szellemi civilizációja megteremtésének ragyogó, széles távlatokat nyitó programját kör­vonalazzák. A román nép, a haza fiatal nemzedékei előtt az a nagyszerű cél áll, hogy óriási alkotó tevékenységgel átalakítsák a természetet, a társadalmat és az embert, hogy valóra váltsák szocialista nemzetünk legnemesebb törekvéseit a prosperitásra és jólétre, a szabad és demokratikus fejlődésre, a méltó és szuverén érvényesülésre. E nagyszerű forradalmi korszak jótéteményeiben a szocialista Románia összes mai honpolgárai egyaránt részesülnek, valamint utódaik, mindazok, akik a kommunista román társadalomban születnek, fognak élni és dolgozni az el­jövendőkben/1 NICOLAE CEAUSESCU Programadó szavak A kézdi­vásárhelyi készru­hagyár munkaközössége új é­­letünk negyvenedik eszten­dejét, az augusztusi dicső év­fordulót egy helyi esemény­nyel együtt ünnepelhette meg, tizenöt éve múlt ugyanis, hogy vállalatunk megkezdte műkö­dését. A mi kis házi ünnepünk — augusztus 22-én került rá sor — eltörpült az egész or­szág lelkes seregszemléjében, de talán kissé erősítette, gaz­dagította is azt. A mérlegké­­szítő, visszatekintő évforduló hangulatában még egyszer át­éltük azokat az ünnepi pilla­natokat is, amelyre a IX. párt­­kongresszus után került sor: népünk kipróbált és elismert vezetőjének, N­i­c­o­l­a­e Ceausescu elvtársnak a városunkban tett munkalá­togatása felejthetetlen mozza­natait. És különösképpen az itt tartott népgyűlésen elhang­zott programadó szavait, ame­­­lyeknek a grátfri ütemű valóra váltása alapjában megváltoz­tatta egész addigi életünket,­­hozzájárult a­ város mai, kor­szerűsített és korszerűsödő ar­culatának a kialakításához. „Pártunknak és államunknak az ország iparosítását célzó ál­landó erőfeszítései között sze­repel az a cél is, hogy Kézdi­­vásárhelyen megkezdjék há­rom vállalat építését, ame­lyekben több mint kétezren dolgoznak majd. Ezzel megin­dul Kézdivásárhelyen is az ipar intenzív fejlesztése. Ro­mánia térképén megjelenik szocialista iparunknak még egy központja.“ Ez volt tehát az indulási alap, önmagukban is nagyszerű célkitűzések, a­­melyeket azóta nemcsak hogy maradéktalanul megvalósítot­tunk, de igen jelentős mérték­ben túl is szárnyaltunk. 1974 szeptemberében immár egy korszerűen felszerelt vál­lalatban fogadhattuk újra leg­kedvesebb vendégünkként Nicolae Ceausescu elvtársat, ez a munkalátogatás a további bővítés útját nyitotta meg e­­lőttünk. A nyolcvanas évek elején — a külpiacokon összegyűjtött kezdeti tapasztalataink után — vállalatunk teljes egészé­ben az exporttermelésre tért át. A világ számos országával, alakítottunk ki azóta tartós e­­gyüttműködési kapcsolatokat,, amelyeknek nagyságát egyet­len számadattal érzékeltet­ném: ebben az évben szállí­tottuk le alaptermékünkből a huszonnegyedik millió dara­bot! A XIII. pártkongresszus tiszteletére elért munkasike­reinket főként a fizikai terme­lés növelése, illetve a kiviteli értéktervünk hangsúlyozottan javuló irányzatú teljesítésé­ben értük el. Ez lenne tehát a vállalati múlt és a vállalati jelen né­hány fontos mozzanata egy o­­lyan időszakban, amikor a XIII. pártkongresszus útmu­tatásainak tanulmányozása és életbeültetése jelenti jövőt formáló, jövőt alakító te­vékenységünk központi terü­letét. A könnyűipar, és egészé­ben véve a kiviteli termelés további támogatása, ösztönzé­se, a korszerűsítést, a gazda­sági hatékonyság további nö­velését célzó más intézkedé­sekkel együtt a mi fejlődé­sünket, a mi munkánk általá­nos kereteit is döntő módon meghatározzák a történelmi jelentőségű kongresszus irány­elvei. Tekintve, hogy dol­gozóink többsége nő, fe­leség­e és családanya, szocia­lista államunk kiterjedt szo­ciális szolgáltatásai, a sokol­dalú család- és gyermekvéde­lem, ezek nagyarányú fejlődé­se a következő tervidőszakok folyamán — eddigi, úgyszin­tén számottevő megvalósítá­saink kiegészítéseiként, gaz­dagításaiként — munkaközös­ségünk egészének a lelkes tá­mogatását, jóváhagyását élve­zik. Minden alkotó energián­kat, időnket, összes erőfeszíté­seinket latba fogjuk vetni, hogy, a Ceausescu-korszak eddigi hatalmas megvalósítá­saihoz hasonlóan, a fontos do­kumentumokból fakadó felada­tokat és célkitűzéseket is teljes mértékben megvalósítsuk, e­­gyes területeken pedig, ha le­hetséges, túl is szárnyaljuk a­­zokat. Tudjuk, hogy az elénk rajzolódó nagyszerű jövőkép országos méretű megvalósulá­sának az egyik legfontosabb biztosítéka Nicolae Ceausescu elvtárs személyisége, mélyen­­szántó elméleti és gyakorlati munkássága, éppen ezért munkaközösségünk valameny­­nyi tagja nevében tiszta szív­ből és hazafias büszkeséggel köszöntöm pártfőtitkárrá való újraválasztását. Gyarmathy Anna Mária, a kézdi vásárhelyi készruhagyár dolgozói tanácsának elnöke hátrányok enyhítéséről és feloldásáról szólva, elismerés­sel említhetem a tröszt dol­gozói tanácsának és szakszer­vezeti bizottságának az utób­bi években elért eredményeit, amelyeknek kőolajbányász­ként magam is részese és haszonélvezője vagyok. Pél­dának említhetem az idén ta­vasszal Zádorlakon átadott szociális és művelődési köz­kőolaj kitermelő Vállalat is, ahol a dolgozók helyi tanácsa az elsők között ültette életbe pártunk főtitkárának az üze­mek melletti mellékgazdasá­gok létrehozására vonatkozó útmutatásait. A vállalat két mezőgazdasági farmja jelenleg évi ezer darab sertés felhízla­­lásával a saját étkezdék és vándorkantinok húsfélével való ellátásának 70 százalé­kát fedezi. Emellett öt hektár csak a hozamok növelésével együtt adhat hű képet ■ az állattenyésztés fejlesztésére és a termelés növelésére hozott párt- és állami határozatok teljesítésében kifejtett erőfe­szítéseinkről. A 2300 literes fejési átlag arra kötelez, hogy többre törekedjünk! A tehe­­nenkénti tejhozam eddigi kö­vetkezetes növekedésének kö­szönhetjük, hogy az idén szerződésen felül 400-500 hektoliter tejet szállíthatunk az állami alapnak; hogy juh­sajtból a tervezettnél fejbbet állíthattunk elő; hogy a gyapjúhozam — nyírt állo­mányra számítva — átlag 2,8 kilogramm volt, s így a felvásárló szerveknek átadott mennyiség eléri a 8000 kilo­grammot. Az állattenyésztés minőségi mutatói közé tartozik az ellési arány, amely a szarvasmar­háknál 86, a juhoknál 97 százalék volt. Noha a remeteiek elsősor­ban az állattartás régi hagyományait ápolják, az elődök tapasztalatait értékesí­tik, új iránti fogékonyságuk is példásnak mondható. A téli napok néhány óráját továbbképzésbe, tanulásra for­dítják. Érdeklődéssel fordul­nak a szomszédos gazdaságok felé, ha ott valami újat, a miénknél jobbat látnak. Ta­pasztalatcserén tanulmá­nyozzák, kipróbálják, s ha beválik, alkalmazzák, tovább fejlesztik gazdaságunk adott­ságainak, lehetőségeinek meg­felelően. György Árpád, a remetei (Hargita megye) mtsz főmérnöke kiküszöbölésére,­­ a leterhelés ésszerűsítetése és egyéb tech­nikai intézkedések bevezeté­sére épít. A program műszaki fejezete előírja a fogyasztás pontos nyomon követésére megszabott intézkedéseket, az ellenőrzés hatékonyságának növelését, szállítás közbeni veszteségek csökkentésének módozatait. Energiatakarékos­ságunk hatékonyságához azon­ban ennyi nem elegendő. A­ fogyasztók és mindenekelőtt a nagy mennyiségű áramot fel­használó iparvállalatok taka­rékosságát feltételezi. Míg egyesek, például a kézdivásár­­helyi szigetelőanyag-gyár, a sepsiszentgyörgyi műanyag­gyár, hónapról hónapra meg­takarítást mutat ki, a megye­­székhely legjelentősebb válla­lata , a gépeket és gépkocsial­katrészeket gyártó vállalat, a kézdivásárhelyi mechanikai vállalat energiafogyasztására rányomja a bélyegét az, hogy a fogyasztás olykor nem iga­zodik a csúcsidőkre meg­szabott követelményekhez. Bár az energiatermelés nem tartozik alaptevékenységünk­höz, az ország energetikai bá­zisának fejlesztésére kidolgo­zott pártprogram valóra vál­tásában részt veszünk. Tusnád és Bükszád között törpe vízi erőművet építettünk. A tervrajzkészítés stádiumában van még néhány kisebb erő­mű, amely a Vargyas, a Kor­mos, a komandói patakok vi­zét hasznosítanák. S a vál­lalat foglalkozik azzal, hogy zónánként, brigádonként, ál­lítson be törpe vízi erőműve­ket, amelyek termelése kiegé­szíthetné az országos hálózat­ból kiutalt villamosenergia­mennyiséget. Éltes Ferenc, a Kovászna megyei villamossági vállalat főkönyvelője Munka- és életkörülményeink további javításáért Azok a megtisztelő, felada­tok, amelyek a nemzetgazda­­­­ság nyersanyagkészlete szün­telen gyarapításának és ha­zánk energetikai független­sége megteremtésének irány­vonalait kijelölő XII. párt­­kongresszus határozataiból a­­dódtak, cselekvő erőként ha­tottak az aradi Mélyfúrási és Kőolaj kitermelő Tröszt mun­kaközösségeinek tevékenysé­gére is. Eddigi törekvéseinket és eredményeinket igazolja, hogy a tröszt két legnagyobb termelőegységét, a zádorlaki fúrótelepet és a berettyószép­­laki kőolaj kitermelő telepet az elmúlt évi szocialista ver­senyben kivívott szakágazati sikereiért a Munkaérdemrend III. fokozatával tüntették ki. Mindkét kitüntetés nagy er­kölcsi ösztönzést jelentett szá­munkra, megerősítette azt az elhatározásunkat, hogy 1984- ben még jobb eredmények elérésére törekedjünk. Azok­nak az értékes útmutatások­nak a vonalán, amelyeket pártunk főtitkára, Nicolae Ceausescu elvtárs az RKP KB-nál tartott szakágazati munkatanácskozáson adott a kőolaj kitermelő iparban dol­gozóknak, a tröszt vezetősége figyelme homlokterébe he­lyezte a komplex brigádok szervezési kereteinek meg­szilárdítását, a felelősségérzet és a fegyelem erősítését, a munkahelyek anyagellátását, a korszerű felszerelések gya­rapítását, a kőolajkinyerési módszerek kikísérletezését és alkalmazását, a dolgozók munka- és életkörülményei­ről való gondoskodást. Elmondhatom, hogy nagyra becsült vezetőnk útmutatá­sai nyomán példás eredmé­nyeket értünk el. Hálásak va­gyunk állandó gondoskodá­sáért, és szívből köszöntjük Nicolae Ceausescu elvtárs új­raválasztását a XIII. kong­resszuson a magas pártfőtit­kári tisztségbe. Említettem a munka- és é­­letkörülményeinkről való gon­doskodást, s a következőkben ennek néhány vetületéről a­­karok szólni. A kőolajbányászoknak az átlagosnál nehezebb munka- és életkörülményei a feltárás, illetve kiaknázás alatt álló természeti erőforrásoknak ese­tenként a településektől való távolságából, az elszigetelt­ségből és gyakori vándorlá­sukból adódnak. Persze nincs szó arról, hogy amolyan „há­tamon a házam “-féle életmó­dot élnénk. Az adott körül­ményekből fakadó objektív AZ OLVASÓ FÓRUMA frontot. Ez a fából ácsolt, köl­töztethető épületegyüttes 200 személyes kultúrtermével, könyvtárával, az itt működő szakkörökkel több mint ezer dolgozó művelődési életének szervezését, kantinétterm­e pe­dig az itt megtelepedett dol­gozók és családtagjaik teljes ellátását biztosítja. Munkaközösségei életkörül­ményeinek javításában döntő lépéseket tett a sándorházi ron konyhakerti növényeket termesztenek. Innen a szük­séges zöldségfélék 83 szá­zalékát fedezik. A kőolajbá­nyászok többsége fő foglalko­zása mellett jó földművelő is, ami nem csoda, hisz java ré­szük a falusi lakosság soraiból került ki. .­­. Chifu Vasile zádorlaki (Arad megye) kőolajbányász­­atban, a zilahi fonodában kaptam munkalehetőséget. A szakiskola elvégzése után áll­tam munkába, s négy éve, mióta a gyár finiszáló részle­gén csévéző vagyok, tervfela­datomat mindig teljesítettem. Mennyiség és minőség együtt segített ahhoz, hogy az alapja- Felejthetetlen nap Kolozsborsáról származom: a hatvanas évek elején magához vonzott a város. Kitanultam a lakatosságot, majd kovács lettem. Mindkét mesterséget a mozdonyjavító műhely ran­gos szakiskolájában sajátítot­tam el. Csaknem húsz esztendőt dolgoztam első munkahelye­iben, s lehet, hogy onnan mentem volna nyugdíjba, ha városunkban nem, épül fel a nehéz kovácsoló üzem, ahova tapasztalt szakemberek kellet­tek; valaki engem is megtalált. Hívott és én jöttem. A nehézgépipari kombinát építéséről a XI. pártkongresz­­szus határozott. A beruházás 1976-ban vette kezdetét, s a nagy csarnok egyik oszlo­­­­pába beépült az a kanál beton, amelynek kiöntésével pártunk főtitkára jelképesen felavatta az új építkezést. Akkor még nem merült fel bennem a gondolat, hogy majd az új nagyüzembe kerülök én is. Hallottam ugyan, hogy egy korszerű kovácsolóüzem is épül, de közelebbit csak akkor tudtam meg róla, amikor magam is láttam. De erre már a XII. és XIII. kongresszus között került sor. Tavaly tavasszal léptem át először a kovácsolóüzem ka­puját. Akkor még a berende­zések java részét szerelték, mi pedig minél többet szerettünk volna megtudni azokról, ame­lyek kezelését reánk bízzák. Velem már akkor közölték, hogy a hatezer tonnás ková­csolópréshez kerülök . Hogy milyen lesz, akkor még csak a fantáziámra bízhattam ma­gam, s hogy működés közben láthassak egy ilyen berende­zést, a fővárosba kellett men­nem. Amikor az üzembe helye­zés napja felvirradt, nyugott szívvel indultam munkába, feladataimmal tisztában vol­tam. A vezérlőasztal előtt mégis megilletődve álltam. A hatezer tonna súllyal egyenlő nyomó­formázó óriás-berendezés elin­dítását Nicolae Ceausescu elvtárs végezte. Felejthetetlen történelmi pillanat szemtanú­jaként álltam mellette , és azóta ahányszor az indítókart meghúzom , annyiszor idézem fel emlékezetemben 1983 szep­tember 14-ét. Egy éve működik az óriás­prés. Feladatainkat hónapról hónapra teljesítjük. A kong­resszusi versenyszakaszban mi is terven felüli termeléssel igyekeztünk kitűnni, tovább gyarapítani a háromnegyed év alatt elért több mint 300 tonna előirányzaton felüli teljesít­ményt. Máskülönben, amint értesültem róla, kombinátszin­ten a terven felüli áruterme­lés értéke jóval meghaladta a 18 millió lejt s a beruházási megvalósítások szintén szá­mottevően túlhaladták az előirányzatot; a kongresszus tiszteletére sok száz tonna acélt, égőfejet, kazánalkatrészt, tűzállóipari felszerelést gyár­tottunk terven felül. Ebben a szellemben dolgozunk a kong­resszusi határozatok­ életbe ültetésén is. , Varga János, a kolozsvár-napocai nehézgépipari kombinát mestere Bőven megtérülő befektetés Az utóbbi­­években Hargita megye állattenyésztése szá­mottevő eredményeket ért el a román pirostarka szarvas­­marha feljavításában. E mun­kában természetesen a reme­tei mezőgazdasági termelő­­szövetkezet is részt vesz. Törekvéseink sikerességét a Székelykeresztúron megrende­zett harmadik állatkiállítás nagydíja igazolja, amelyet a tenyészállatneveléssel érde­meltünk ki. Az elismerés még inkább ösztönöz arra, hogy lehetőségeinket messzemenően értékesítsük. A XIII. párt­­kongresszus irányelveiben az állattenyésztés fejlesztésére és a hozamok növelésére meg­szabott feladatoknak az állat­tartás további korszerűsítésé­vel felelünk meg. Az elkövet­kező esztendőkben az úsző­nevelést, a szabadtartást, a munkák gépesítését szorgal­mazzuk, tesszük hatékonyabbá. A székelykeresztúri kiállítás, ahol ebbéli törekvéseink iga­zolódtak, terveink létjogosult­ságában, életképességében erősítenek meg. Újabb lendü­letet adnak abban, hogy az állattenyésztés fejlesztésében a következő években is helyt­­álljunk. Az idén Hargita megye állattenyésztése a mezőgazda­­sági beruházások jelentős hányadában részesedett. Mi, akárcsak az elmúlt években általában, 160 új férőhelyet hoztunk létre. Az utóbbi öt évben az állomány hozzávető­leg 500-600 szarvasmarhával, a juhok száma ezerrel nőtt. Az állomány számbeli növe­kedése munkánk elbírálásában jelentős tényező, de nem elég. Gyarapítjuk szakmai-műszaki ismereteinket A párt XIII. kongresszusán elhangzott jelentés, amelyet Nicolae Ceausescu főtitkár elvtárs terjesztett elő, több felszólaló és a kongresszus által elfogadott dokumentu­mok behatóan foglalkoztak a munkaerő kérdésével is. Amint a jelentés rámutat, a követ­kező ötéves terv idején is újabb munkahelyek létesül­nek, a dolgozó személyzet szá­ma tovább növekszik. Én is egyike vagyok azok­nak, akik a gazdasági egysé­gek kiegyensúlyozott területi telepítése értelmében létreho­zott egyik könnyűipari válla­vadalmazáson felül keressek. Persze ehhez a beállító, a segédmester, a mester közre­működésére, segítségére is szükség volt és lesz. Mihaj­loan gépbeállító jól karban tartja gépeinket, gondoskodik arról, hogy folyamatosan termelhessünk. Pop Gavril, a mesterem, nem szokott di­csérni, de amikor arról volt szó, hogy én is átmenjek S. szilágysomlyói új fonodába, nem engedett el. Azóta talán még jobban ragaszkodom ehhez a közösséghez, amelyben otthon érzem magam. Tervei­met, jövőmet csakis a gyárral együtt tudom elképzelni; ebben a szakmában szeretnék minél többet tudni és minél jobban dolgozni. Ez persze azt is feltételezi, mi több, megkö­veteli, hogy — amint azt a kongresszusi dokumentumok is hangsúlyozzák, mint mind­annyiunknak, nekem is állandó tanulással tovább kell gyarapítanom szakmai-mű­szaki ismereteimet, hogy meg­felelhessek a fejlődés újabb és újabb követelményeinek. Datz Juliánna, a zilahi fonoda szakmunkása Takarékos energiaforrás A XIII. pártkongresszus út­mutatásai szerint az új ötéves terv végén az egységnyi nem­zeti jövedelem megteremtésé­hez kevesebb energiát hasz­nál fel nemzetgazdaságunk mint a mostani ötéves terv utolsó évében. A kitűzött cél elérése érdekében az energia­­forrásokat gazdaságosan hasz­nosító, korszerű technológiák kidolgozásába, bevezetésére és általánosítására van szükség. Ez nálunk, akárcsak az ország­­valamennyi nagy energiafo­gyasztó egységében, évekkel ezelőtt elkezdődött. A fajlagos villamosenergia- és tüzelő­anyag-felhasználási normák felülvizsgálásából indultunk ki, termékenként és munkahe­lyenként egyaránt a haté­konysági követelmények mesz­­szemenő figyelembe vételével mérlegeltük a fogyasztás szín­vonalát. 1981-ben például 1557 tonna egyezményes tüzelőanyagot ta­karítottunk meg. A fajlagos felhasználási normák ésszerű­sítésének arányában a forrá­sok egyre inkább kiapadtak, s mind nagyobb körültekintés­sel kellett eljárnunk ahhoz, hogy megtakarítást érjünk el. A továbbiakban azonban új erőforrásra hívta fel figyel­münket személyesen Nicolae Ceausescu pártfőtitkár elv­társ. A másodlagos energia­­források értékesítésében rejlő tartalékok felkutatására szólí­tott és azóta is lankadatlan erővel ösztönzi ezt a munkát. A porcelánból készült ma­gas- és közepes­ feszültségű szigetelők gyártásában az ége­tőkemencékből eltávozó égési gázok hője bizonyult minde­nekelőtt ilyen erőforrásnak. A kemencék kéményén át elszál­­ló, körülbelül 400 fokos hő­mérsékletű füstgázokban ren­geteg munkára fogható ener­gia akkumulálódott. Vissza­nyerését kellett megoldani, a­­mit az Electroceramica szak­emberei a szakterület kutató­ival és tervezőivel karöltve lé­nyegében rövid idő alatt befe­jezték. Az első hővisszanyerő berendezést magunk készítet­tük házilag és szereltük fel, a következőket a kolozsvár-na­pocai termoenergetikai felsze­reléseket gyártóktól rendeltük. Mostanáig a nyolc égetőke­mence közül hármat sikerült ellátni hővisszanyerővel, a többi folyamatban van. A másodlagos energiaforrá­sok felhasználására kezdemé­nyezett országos akció haszna nem pusztán egy-egy megol­dott kérdés esetében mutat­ható ki.­A sikeres megoldások további keresésre késztetik a szakembereket, a munkahe­lyek, a műhelyek dolgozóit. Évekkel ezelőtt senki sem foglalkozott a 60 fokon aluli égési gázok, a­­kemencékből kikerült termékekben fellelhe­tő hő értékesítésével. Ma vi­szont ott tartunk, hogy az egyik fővárosi kutató- és ter­vezőintézethez folyamodtunk, adjon ötletet a technológiai eljáráshoz, tervezze meg a szükséges felszereléseket. Ha sikerül, ez a másod-, vagy harmadrendű energiaforrás alkalmas lesz kisebb méretű termékek szárítására, vagy felmelegíthetjük vele a fürdők vizét. Vagyis elsődleges ener­giaforrásokat, villamos ára­mot, földgázat takaríthatunk meg. Munkánk eddigi eredmé­nyeit a kongresszusi verseny­­szakasz sikeressége bizonyít­ja: ebben az évben a terme­lés szükségletei szerint meg­állapított energiamennyiségből több mint 135 mega­wattóra villamos áramot és több mint 250 tonna egyezményes tüze­lőanyagot takarítottunk meg. Sebestyén György, a tordai Electroceramica vállalat mérnöke Törpe vízi erőművek haszna Nemrégiben volt egy eszten­deje annak, hogy Kovászna megye villamosáram-ellátását és -fogyasztását ellenőrző vál­lalat — eladdig a Brassó me­gyei villamossági vállalat egysége — önállósult. Az év­forduló önkéntelenül is ar­ra késztetett valamennyiün­ket, akik az újdonsült vállalat tevékenységét szervezzük, hogy megvonjuk az első esztendő mérlegét. Tettük ezt annál is inkább, mivel a mérlegkészí­tés ideje a pártunk XIII. kongresszusát közvetlenül megelőző hetekre esett, ami­kor szerte az országban valahány termelő- és gazda­sági egység dolgozói kiváló eredményekről, odaadó mun­káról adtak számot. Kongresszusi vállalásunk egyike a vállalat tevékenysé­géhez szükséges energiameny­­nyiség csökkentését célozta. Októberben a hozott intézke­déseknek és nem kevésbé a szocialista munkaverseny lendületének köszönhetően az addigi tíz százalékról sikerült lejönni 8,5 százalékra. Célunk viszont az, hogy 1985 első harmadában elérjük a 7 százalékot és többé ne halad­juk meg . A belső technológiai fo­gyasztás csökkentésére kidol­gozott program műszaki feje­zete a hálózat karbantartá­sának és javításának szaksze­rűbbé tételére, az áramveszte­­ségek okának felkutatására és ELŐRE - 1984. december 1. Újító bátorság Vállalatunk, " a medgyesi Automecanica dolgozói s jó­magam is, mint e nagyszerű munkaközösség egyik tagja, a hazaszeretet felemelő érzel­meitől áthatva követtük a XIII. pártkongresszus mun­kálatait, s hallgattuk meg pártunk és országunk hőn szeretett és tisztelt vezetője, Nicolae Ceausescu elvtárs előterjesztésében a központi bizottság jelentését a Román Kommunista Pártnak a XII. és XIII. kongresszus közötti időszakban kifejtett tevé­kenységéről és a párt jövőbe­ni munkájáról Románia gazdasági-társadalmi fejlesz­tési célkitűzései valóba váltá­sáért az 1986—1990-es ötéves tervben és távlatilag 2000-ig terjedően. A szó, az írás nem kenye­rem, tervezőmérnök vagyok, a tett embere, s ezért nehe­zen találok szavakat arra, hogy elmondjam, milyen nagyszerű érzés volt számom­ra tudomásul venni a két pártkongresszus közötti idő­szakban hazánk gazdasági­társadalmi életében elért kor­szakos eredményeket, mun­kánk, forradalmi odaadásunk eredményeit, amelyekhez a mi közösségünk is hozzájárult. Igen, büszke vagyok arra, hogy vállalatunk dolgozóinak a munkaeredményeit is fellel­hettem a­­ pártfőtitkári jelen­tésben, ugyanakkor pedig, mint tervező, aki ebben a mi­nőségemben mondhatni a jö­vőn munkálkodom, számot vethettem azokkal a nagysze­rű távlatokkal, melyek szocia­lista hazánk ,nemzetgazdasá­ga előtt nyílnak meg az elkö­vetkező ötéves terv időszaká­ban s még tovább, 2000-ig ter­jedően. Merészek e célok, a­­miket pártunk és annak ve­zetője, Nicolae Ceaușescu elv­társ — kinek a párt élére tör­tént újraválasztását, jövendő győzelmeink zálogát, tiszta szívből üdvözlöm — tűz dolgozó népünk elé, mint ahogy merész, de egyenes és biztos az út is, amelyen pártunk és a pártfőtitkár ve­zetésével munkásosztályunk, nemzetiségre való tekintet nélkül egész népünk halad: a forradalmi lendület, a szocia­lista és kommunista építés út­ja ez. Az idén vállalatunkat mun­kalátogatáson felkereste pár­tunk és államunk vezetője, Nicolae Ceausescu elvtárs. Hadd vallj­am itt meg, hogy nagybecsű útmutatásai, forra­dalmi odaadásra és helytál­lásra, merész újító bátorságra buzdító felhívása, melyben munkaközösségünket részesí­tette, az általa a XIII. párt­kongresszuson előterjesztett jelentésben, annak egész szel­lemében, elvi és­ gyakorlati vonatkozású célkitűzései­ben maradéktalanul fellelhetők, s mondhatni kettős vállalásra köteleznek. Pártunk főtitkára a vállalatunkban tett munka­látogatásán arra hívta fel u­­gyanis a figyelmünket, hogy az általunk gyártott speciális járművek komplexitásának megnövelésével egyidejűleg e­­meljük azok versenyképessé­gét, s egyszersmind csökkent­sük specifikus súlyukat, hogy e járművek hasznos teherbí­­rása egyre nagyobb legyen. Nicolae Ceausescu elvtárs e vonatkozású útmutatásainak részint eleget tettünk, hiszen munkalátogatása után egész sor teljesen új vagy felújított speciális járművet — 80 illet­ve 100 köbméter űrtartalmú, ruha és ömlesztett áru szállí­tására szolgáló autotrén, szén­savat és különböző más ve­gyi anyagokat szállító speciá­lis járművek — bocsátottunk nemzetgazdaságunk és a kül­piac rendelkezésére. A román kommunisták nagy fóruma tiszteletére maradéktalanul e­­leget tettünk idei exportfel­adatainknak, s esztendő vé­géig mintegy 50 millió lej ér­tékű árutermelést valósítunk meg terven felül. Másfelől a­­zonban a pártfőtitkári jelentés arra kötelez bennünket, hogy az úton — a gyártmány- és termékfelújítás útján — ne álljunk meg, minthogy a gép­gyártás fejlesztésére és ezzel párhuzamosan a tudományos kutatás kiterjesztésére vonat­kozó irányelvek és a pártfő­titkári útmutatások maradék­talan gyakorlatra váltása, e­­setünkben a­ konstruktív tech­nológiai tervezés továbbvite­le, magasabb színvonalra e­­melése, minden újnak a befo­gadása és az érte folyó harc forradalmi bátorságot követel tőlünk. Kiváló szakember és elköte­lezett forradalmár — ezek az új típusú szocialista ember ismérvei, melyekről pártunk főtitkára lángoló szavakkal szólt a XIII. pártkongresszu­son. Erre a rangra felemel­kedni — ez munkaközössé­günk legmegtisztel­őbb köte­lessége, ez az én vállalásom is egyszersmind. Szabó József, a medgyesi Automecanica főmérnöke Változatosabb, tartalmasabb művelődési rendezvények „A művelődési házak, a klubok és a művelődési ott­honok váljanak a kulturális­művészeti alkotómunka, né­pünk alkotó szelleme széles körű megnyilatkozásának iga­zi központjává“ — mondotta Nicolae Ceausescu pártfő­titkár elvtárs a XIII. kong­resszus elé terjesztett jelen­­­tésében. Művelődési életünk­ben fontos helyet foglalnak el a könyvtárak, amelyek sa­ját rendezvényeikkel szintén elősegítik a nevelőmunka ha­tékonyságát. A közel hatvan­ezer kötetet számláló városi könyvtárunk tevékenysége például szervesen beilleszke­dik a szocialista művelődési és nevelési bizottság által szervezett egységes program­ba. Feladatainál fogva a vá­rosi könyvtár irányítja a négy vállalati és intézményi szak­­szervezeti könytár,­­valamint a gazdasági egységekben mű­ködő fiókjainak a tevékenysé­gét. A szorgalmas, hozzáértő könyvtárosok számos könyv­­ismertetőt és más akciót szer­veznek a város ipari egysé­geiben, intézményeiben. A könyvtár keretében fejti ki tevékenységét a mérnökök és technikusok klubja. A könyvtár dokumentációs a­­nyagokkal, viták, kiállítások szervezésével segíti elő a klubtevékenységet. Példaként íme néhány lezajlott vita té­maköre: a műszaki haladás, mint az energetika fejlődésé­nek tényezője; a tudomány és a technika az ember szolgá­latában; a műszaki könyv , a termelés és a színesfémtar­talékok maradéktalan haszno­sításának szolgálatában. Érté­kesek, vonzóak voltak a kü­lönböző témákat felölelő könyvekből rendezett kiállí­tások is, akárcsak az orvo­sokkal, mérnökökkel, taná­rokkal, jogászokkal tartott ta­lálkozók és a zeneaudiciók. Tevékenységében a könyvtár a maga során hathatós segít­séget kap a könyvek népsze­rűsítésében, terjesztésében a városi kultúrháztól, a tudo­mányos brigádoktól, a rádió­­sítási központtól, és nem utol­só sorban a tanítóktól, taná­roktól és más értelmiségiek­től. Az elkövetkező időszakban a brándi könyvtár is tevéke­nyen kiveszi részét a XIII. pártkongresszus történelmi je­lentőségű dokumentumainak népszerűsítéséből és a saját munkáját szintén a nagy fó­rumon elhangzott útmutatá­sok szellemében igyekszik tartalmasabbá tenni. Ion Cotoi, a brádi (Hunyad megye) termelési, felvásárlási és áruforgalmazási szövetkezet technikusa .

Next