Előre, 1985. május (39. évfolyam, 11640-11666. szám)

1985-05-01 / 11640. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! ÉLJEN MÁJUS ELSEJEI A SZOCIALISTA DEMOKRÁCIA ÉS EGYSÉG FRONTJA ORSZÁGOS TANÁCSÁNAK NAPILAPJA ------FORRADALMI HAGYOMÁNYAINK JEGYÉBEN „A Román Kommunista Párt, a szo­cialista Románia mindent megtesz, hogy előmozdítsa a szocializmus és a kommu­nizmus nemes eszményeinek diadalát, a­­ népek közötti barátság és együttműködés ügyének győzelmét, egy jobb és igazabb világ megteremtését a földkerekségen NICOLAE CEAUSESCU M­ájus elseje szép hagyo­mánya, immár csaknem száz esztendős tradíció­ja mindig a megújhodást idézte ünneplőiben. Nemcsak annak okán, hogy a tavasz, a termé­szet újjáéledésének, színpompás kibontakozásának kellős köze­pére esik ez­ az ünnep tájain­kon, hanem mert a munka, a harc és a sz­olidaritás napja is egyben. A munka, a harc és a szolidaritás pedig mindig a meg­újhodáshoz kötődik. Ahhoz kö­tődik, ha más-más tartalommal is a különböző történelmi kor­szakokban. Mert Klió prizmáján át nézve, a tegnapi alapozó­építő május nem olyan, mint a tegnapelőtti, harcokkal teli, a mai, új korszakot kiteljesítő pedig lényegesen különbözik az előbbiektől. Mindenekelőtt ab­ban, hogy a munkát, a harcot és a szolidaritást jobban magá­ban ötvöző és valóban minden téren gyökeres változásokat ígé­rő forradalmi ünnep, forradalmi tettet, cselekvést idéző, de ugyanakkor a harci hagyomá­nyok ápolását ösztönző ünnep. Történelmet sűrítő ünnep, amely magába ötvözi a múlt harcait, a jelen építő munkáját és a jövő terveit, a régi forradalmi küzdelmeket, a szabadságért, a függetlenségért, a társadalmi és nemzeti felszabadulásért vívott harcokat, a jelen építését a jövő távlatainak megalapozását, al­kotó átgondolását. Annál is inkább történelmet sűrítő ez a május, hiszen benne emlékezünk meg a fasizmus fe­letti győzelem 40. évfordulójáról és gz­­ország­­ függetlenségének napjáról, s mint az RKP KB Politikai Végrehajtó Bizottságá­nak ezzel kapcsolatos határoza­ta hangsúlyozza: „A román nép szabadon és méltón, minden e­­rővel munkálkodva a történelem­ben ismert legigazibb és legem­beribb társadalmi rend — a szo­cialista és kommunista társadal­mi­ rend — megteremtéséért ha­zája földjén, ezeket az esemé­nyeket a sorsának alakulása szempontjából, a világ nemzetei közötti szabad és független ér­vényesülése szempontjából két döntő mozzanatként ünnepli meg". Igen, harcos májusokat idé­zünk, a két világháború közötti évek harci napjait, amikor ezek a munkásünnepek valóban a küzdelem napjai voltak, a kom­munista párt szervezte és ve­zette néptömegek harci ünnepei, a fasiszta veszély elleni küzde­lem, a függetlenségi harcok egy-egy kiemelkedő mozzanatai voltak. Idézzük 1935 és 1936, de főleg 1939 májusát, a nagy an­tifasiszta és háborúellenes tünte­tések napjait, a munkás-, de­mokratikus és hazafias erők összefogásának momentumait. Idézzük 1944 májusát, a Mun­kásegységfront megteremtésének fontos mozzanatát, amely jelen­tős mérföldkő volt az antifasisz­ta és antiimperialista, társadal­mi és nemzeti felszabadító for­radalom győzelméhez vezető úton. És mindenekelőtt emléke­zünk 1945 májusára, az áldoza­tos harc győzelembe, békébe torkolló ünnepére, mely alka­lommal felidézzük országunk részvételét, történelmi szerepét a fasizmus feletti győzelemben. Népünk a teljesített kötelesség tudatában, azzal a jogos büsz­keséggel emlékezik, hogy anya­gi és emberi erőivel közvetlenül hozzájárult az antihitlerista koa­líció erői által a népek szabad­sága és függetlensége, az egye­temes béke és haladás legvesze­delmesebb ellensége, a fasizmus legyőzéséért vívott óriási csatá­hoz. Így válik a mai ünnep a har­ci hagyományok ünnepévé, s egyben az építés, a munka, a forradalmi cselekvés napjává. Hiszen múltidézésünkben is a je­lent, látjuk, tegnapi történelmi harcainkból a ma munkájához vonjuk le a tanulságokat, merí­tünk erőt. Miközben a régi mun­kásnemzedékek áldozataira gon­dolunk, az előző generációk ál­dozatvállalását idézzük, azon töprengünk, hogy mit adunk mi hozzá a haza anyagi és szelle­mi civilizációjához, az ország szocialista felemelkedéséhez. S ünnepi számvetésünkben büszkén tekintünk eredményeink­re. Áttekintjük az új társadalom építésének négy évtizedes út­ját, méltatjuk a Román Kommu­nista Párt helyes politikáját, azt az alkotó politikát, amely az Mihálka Zoltán (Folytatása a 4. oldalon) Márki Zoltán TALÁLKOZÁSOK Egyszerre jött meg, küldöncei jelezték, hogy száz akadályon át, de elér hozzánk, egyszerre jött meg a fény, a meleg, az illat, egyidőben minden, bárhová nézel, tolulnak a zöldek, nyílnak kéken az egek, tükröződik a világ, összes idegszálunkkal ezt a májust vártuk, színeknek újjászületését, remények találkozóját a földön, ezt a beteljesedést, mert május elsején az egész májust érezzük ismét: zuhogást, lüktetést, száguldást, természetes állapot az öröm, a jövőt munkába fogjuk, s tudva tudjuk, az életnek terve van velünk. A Május legyen veled ezen­túl — búcsúzkodott valaki az ismerősétől a tünékeny ápri­lisi nap gyér árnyékú utcáján, s ezt úgy mondta, mint ki„ a szerencsénél is többet kíván. Ha meggondolom, nem is elérhetetlen a kívánság, mert lám, mellénk szegődött a má­jus, több: bennünk él, álta­lunk teljesedik ki. Nem a ké­szülődés hónapja, nem; a ta­vaszi láz korábban keríti az élőt. Nem is a bizonyosságok hava­z majd ősszel, akkor méri az ember a szerencséjét, s amit munkája ér. Prózai kedvemben így hi­töm a kedélyeket: akkor in­kább a március... vagy szep­tember... De kinek prózai ilyenkor a kedve? Akkor hát mégis és újból: a május! Az ünnep, amely osztálycsa­tákat idéz, s amelynek lobogá­­sa bíborvörös háttere volt a munkásosztály történelmi a­­karatának. Most pedig a szabad munka ünnepe. A munka szabad ünnepe. A város fölött, minden vá­rosok fölött a kék égen kiraj­zolódik az óriás daru acélszi­luettje. A hetedik, a nyolcadik emeletet vigyázza csendben, ritka szokása; valahányszor csak láttam, még mindig úgy, hogy szaporán emelt valamit: az, öntött beton tonnás darab­jait, súlyos vasakat, kiskocsi­val a maltert. Szokatlan ez a nyugalom, és mégis — nyug­tató nyugalom, jó munka ün­nepén. Hányszor de hányszor sod­ródtam a tömeggel! Mindannyian a városközeli magaslatra igyekeztünk, a színhely időközben jó né­hányszor változott — nagyvá­ros szívéből, kicsi település zsebkendőnyi központjából in­dultunk. A hátizsákban, a fo­nott kosarakban elemózsia, egész napra való, némi behű­tött söröket is bedugdosott a házigazda az élelem mellé. Aztán a domb oldalában, ahol már jó árnyékot vetnek a fák, megállapodik az ára­dat. Minek részletezni a majálist, mindenki szíves részese. Mindenki ünnepli a májust. S ami jó és szép, ami hasznos, mindent e hónap s az ünnep fényéül írnak, tessék csak felütni a világ költőinek nagy antológiáját! Vagy egy gyer­mekrajzot nézegetni, amely­nek esetlen bája igézi az em­bert, de amely ily módon is kivallja rajzolójának érzéseit, hogy a május legszebb fiatal­sága az esztendőnek. S mert fiatalság, így hát lázban ég, és lázba hoz minden élőt. A május a tettvágy megfo­galmazása az időben. Ennyi? Most odalépek a két fiatalhoz, naponta látom őket, délután öt és hat óra között mindig a mi utcánkban sétál­gatnak kézenfogva. A májusra esküsznek, ők tudják (s tudjuk mi is), miért. Csak béke legyen, az évsza­ki nyugvásnál is nagyobb bé­ke. Mondjuk így: emberi béke. Mert a természet kitesz ma­gáért, de mindenek kiteljesí­­tője az ember. A béke még a májusnál is nagyobb öröme a létnek. Ha a május a megújulás harminc­egy napja, akkor a béke: ál­landó megújulás, szüntelen növekedés a fényben. A béke: az emberiség örök májusa. Most pedig összecsukom a jegyzettömböt, április naptá­rát már összecsuktam, újat kezdek, újat kezdtem, de előbb körülnézek, valahol tán má­jusfát tűznek egy májusi ka­pura. Májusba fordult az idő. Májusát éli az ország. Oláh István MÁJUSÁT ÉLI AZ ORSZÁG Petre Ghelmer A LEGSZEBB KÖLTEMÉNY A legszebb költemény a hazáról A búzakalász. Mert benne él A Nap lebírhatatlan ereje. A legszebb költemény a hazáról Tiszta tekintetünk, Amint befogja Mind az alkalmas egeket, Követi a madarak csoda­ röptét Félénk­ szárnyalását ! A megnyílt messzeségből. A legszebb költemény a hazáról Májusi szivünk A szabadság lüktető sugarában. Mert csak a szabadság földjén Terem ez a búza, Születnek ezek a folyók, Léteznek ilyen madarak, Fedezi föl tekintetünk a szépség fáját. A legszebb költemény a hazáról, A haza neve, Emberi mivoltunk üzenete. Kürtös György fordítása - a ■ A hunyadi kohászati kombinát munkakö­zössége, példásan valóra váltva a Nicolae Ceausescu elvtárs munkalátogatása al­kalmával kapott útmutatáso­kat, két fontos ipari objek­tumot kapcsolt be a terme­lési körforgásba: az acél ke­mencén kívüli vákuumos hevített kezelésére szolgáló berendezést a 2-es számú villamos acélműben és egy újabb termelő kapacitást a kátránylepárolóban. Az évi 200 000 tonna kapacitású vákuumos acélkezelő beren­dezés biztosítja a kiváló minőségű acélokban mutat­kozó nemzetgazdasági szük­ségletek nagyobb fokú kielé­gítését, a kátránylepároló új kapacitása pedig a kátrány­félék magasabb fokú haszno­sítását és feldolgozásuk meg­kétszerezését, elérve az évi 100 000 tonnás teljesítményt. A hunyadi kohászok az RKP KB-hoz, NICOLAE CEAUȘESCU elvtárshoz, a Román Kommunista Párt főtitkárához, Románia Szo­cialista Köztársaság elnöké­hez intézett táviratukban megfogadják, Idtartó erőfe­szítéseket tesznek a két új ipari objektum mielőbbi fel­futtatásáért, a kiváló minő­ségű acélok és vegyicikkek termelésének növeléséért, az egész gazdasági hatékonyság fokozásáért. ■ Kiváló eredményekkel zárult a termelési re­kordhét az összes Szeben megyei gazdasági egységek­ben. A megye 18 iparválla­lata, közöttük a Libertatea, a 13 Decembrie, a Steaua rosie, a prototípus-, beren­dezés- és pótalkatrészgyár, a medgyesi földgázkitermelő telep teljesítette az esztendő első négy hónapjára szóló ipari árutermelési feladata­it. Az élenjáró egységek az év eleje óta több mint 50 millió lej értékű ipari áru­termelés-többletet értek el. ■ A comanesti-i bányá­szok igazi termelési rekordokat értek el Május 1 tiszteletére. Az utóbbi héten például a vermenti-i és lu­­minai szektor dolgozói a munka jobb megszervezése, a menetközben történő vál­tás, a gépek és berendezések maradéktalan kihasználása útján naponta terven felül 200—300 tonna szenet hoztak felszínre. Az év eleje óta elért termeléstöbblet csak­nem 15 000 tonna. I M­ájus 2- a Románia Szo­cialista Köztársaság­ if­júságának napja. Ezen a napon a fiatal nemzedék hálával gondol dicsőséges kommunista pártunkra, arra a vezető erőre, amely társadal­munkban a legjobb feltétele­ket biztosítja az ifjú nemze­dékek fejlődéséhez, érvénye­süléséhez, hálatelt szívvel tiszteleg Nicolae Ceaușescu elvtárs előtt, aki atyai gon­doskodással övezi, óvja lép­teit, szeretettel irányítja tet­teit, ösztönzi tanulását, mun­káját. Különleges jelentőséget ad ennek a na­pnak az is, hogy az Ifjúság Nemzetközi Évében ünnepeljük. Az élet megmásíthatatlan törvénye szerint nemzedékek követik, egymást, s e végtelen stafétaváltásban vannak, akik szerencsés korszakban szü­letnek, akiket nem sújt a tör­ténelem vihara és embersé­gükről, helytállásukról, hősies­ségükről sem véghelyzetekben kell számot adniuk. Ilyen a mi korosztályunk is, amely a szocialista építés éveiben szü­letett és nevelkedett. Egy o­­lyan korszakban, melyet a derűs gyermekkor, a tanuló­évek szép emléke­ ragyog be, s mely életének a jelent építő és jövőt tervező munka öröme ad igazi értéket és értelmet. Mert lám, milyen is az élet: a mi nemzedékünk is lassan felcseperedett és az egykoron mosolygó, játszó, gondtalan gyermekek ma a felnőttifjak dolgos hétköznapjaira jel­lemző gonddal é­s törődéssel állnak a maguk felelőssége, a társadalom által rájuk tes­tált felelősség előtt, hogy be­csülettel részt vállaljanak mindennapi közös dolgaink­ból. Egy olyan korszakba szü­lettünk bele, melyet a leg­mélyrehatóbb politikai, gaz­dasági és társadalmi átalaku­lások, beteljesülésekben a leg­gazdagabb megvalósítások jel­lemeznek az ország egész ed­digi történelmében, s melyet a Román Kommunista Párt IX. kongresszusa nyitott meg. Új történelmi korszak ez, amely teljes mértékben ma­gán viseli pártunk főtitkára, Nicolae Ceausescu elvtárs szé­les látókörű gondolkodásá­nak, újító szellemének, a ha­za és a nép sorsa iránt érzett nagyfokú felelősségérzetének jegyeit. Hiszen Nicolae Ceausescu elvtárs — aki­nek a párt és az ország é­­lére történő megválasztását, s nemrég a magas elnöki tisztségbe való újraválasztá­sát oly határtalan lelkesedés­sel fogadta az ország népe — az a kiemelkedő vezetőegyé­niség, aki a forradalmár tisz­tánlátásával, a realitások sok­oldalú, tudományos elemzésé­vel kijelölte a legjárhatóbb utat, s a rá jellemző dinamiz­mussal fogja össze és irányítja az egész ország, a haza min­den fiának akaratát és cse­lekvőkészségét, a biztos jövő, a sokoldalúan fejlett szocia­lista társadalom építésének és a kommunista társadalom megteremtésének újabb ma­gaslatai irányába. Termé­szetes tehát, népünk mélyen tudatában van annak, hogy a szocializmus építése minden területén jelentkező felfris­sülés és megújulás, az ország gazdasági-társadalmi életének szokatlan felgyorsulása, a nép civilizációs szintjének egyre magasabbr­a való emelése, mind-mind Nicolae Ceausescu elvtárs hatékony elméleti és­ gyakorlati munkásságához fű­ződnek. Szocialista hazánk óriási utat járt be az utóbbi két évtizedben, a román nép hatalmas művet alkotott. Akárcsak az ország összes ifjai, mi Kovászna megyei fiatalok is, amikor--a KISZ XII. kongresszusának a mél­tó köszöntésére készülünk, azzal az elhatározással vesz­­szük számba a munkában, a tanulásban, az összes tevé­­­kenységi területeken eléri­ sikereinket, hogy odaadással és önfeláldozással járulunk hozzá a XIII. pártkongresszus történelmi jelentőségű cél­kitűzéseinek a valóra váltá­sához, a soron levő tervfela­­datok példás teljesítéséhez, közös hazánk további felvi­rágzásához és felemelkedésé­hez, s ugyanakkor mély há­lával gondolunk kommunista pártunkra, Nicolae Ceausescu elvtársra az irántunk való kö­vetkezetes gondoskodásért, azért az atyai figyelemért, a­­mellyel kommunista és forra­dalmi nevelésünket vigyázza, azért a törődéséért, hogy a szocialista Románia építésé­nek cselekvő résztvevőivé ne­velkedjünk. Hála pártunk és államunk gazdasági-társadalmi fejlesz­tési politikájának, Nicolae Ceausescu elvtárs állandó gondoskodásának, a szocializ­mus jótéteményeiből itt egya­ránt részesülnek Kovászna megye testvéri egységben élő román és magyar ajkú dolgo­zói, összes ifjai. Kedvező kö­rülmények, egyenlő feltéte­lek léteznek ahhoz, hogy a megye ifjai, összes lakói egy­ként kapcsolódjanak be a gazdasági, társadalmi és­ kul­turális életbe, a társadalom­vezetésbe, véleményt nyilvá­nítsanak a termelőerők ará­nyos, ésszerű elosztásáról, mely a nemzeti kérdés tudo­mányos és méltányos meg­oldására kidolgozott elvszerű. Tímár Ella, a KISZ Kovászna megyei bizottságának titkára (Folytatása a 4. oldalon) II IFJÚSÁGUNK A MUNKA ÉS AZ ALKOTÁS ÉLVONALÁBAN XXXIX. Redactia ELŐRE 79776 Bucuresti 33. Piata Scinteii 1. sector 1. évfolyam ELŐRE szerkesztősége: 79776 Bukarest 33. Scinteia tér 1. I. kerület, 11640. szám Tájékoztató szolgálatunk telefonszáma: 18 03 02. 1985.­­ Előfizetéseket elfogadnak az összes postahivatalok, MÁJUS 1 . és a lapterjesztők. szerda Lapunkat külföldre a következő címen -------------------- lehet megrendelni: , . . . ROMPRESFILATELIA -O Oldal Sectorul export-import presa _. . P.O. Box 12—201, telex: 10 376 prsfir ara 50 bam Bucure$ti, Calea Griviței nr. 64—66 Szorgalmas fiatalok szép sikerekkel köszöntik a munka ünnepét HŐS MUNKÁSOSZTÁLYUNK, DICSŐSÉGES PÁRTUNK TÖRTÉNETÉNEK EMLÉKEZETES MOZZANATA, NÉPÜNK FÜGGETLENSÉGI ÉS ANTIFASISZTA HARCÁNAK RAGYOGÓ TANÚSÁGTÉTELE (2. oldal) MUNKÁSJELENTÉS A MUNKA ÜNNEPÉN (3. oldal) SZOCIALISTA HAZÁNK TÖRTÉNELMÉNEK LEGGYÜMÖLCSÖZŐBB KÉT ÉVTIZEDE (5. oldal)

Next