Előre, 1985. november (39. évfolyam, 11796-11821. szám)

1985-11-01 / 11796. szám

November 1, péntek IV. évnegyed XI. hónap Az évből eltelt: 305 nap Hátra van még: 60 nap Napkelte: 6.52 Napnyugta: 17.06 Holdkelte: 19.00 Holdnyugta: 10.35 TOVÁBBI ENYHE FELMELEGEDÉS A Meteorológiai és Hidroló­giai Intézet jelenti: További enyhe felmelegedés az ország legnagyobb részében, átmeneti felhősödés, helyi esők és zá­porok Olténiában, a Bánátban, a Körösök mentén, Máram­a­­rosban, Erdélyben és Moldva északi részén, szórványosan a többi vidéken is. Mérsékelt, helyenként megélénkülő nyu­gati szél a keleti országrész­ben 45 kilométer, a hegyekben 70 kilométer óránkénti sebes­ségig. Nappali hőmérséklet 5—15 fok, éjszakai 0—10 fok között, illetve ennél alacso­nyabb a depressziókban. TEV8 PÉNTEK 20.00 Híradó 20.20 Gazdasági aktualitások • A dolgozók közgyűléseinek napirendjén: Példás tervtelje­­sítés, jövő évi előkészületek 20.40 A Rádiótelevízió könnyű­zenekara Sile Dinicu alkotá­saiból ad elő (SZ) 21.05 Nemzetközi kilátó (SZ): Románia és a kortárs világ problémái 21.25 Folytatásos tudományos film (SZ): Eleven bolygó—17. rész 21.50 Híradó SZOMBAT 13.00 Telex 13.05 Hétvége (R­ SZ) • A hét melódiája első előadásban • Hüvelyk Matyi — 5. rész • Zenés atlasz • Riportfilm az erdőről • George Rotaru éne­kel • Rövid színmű: Hattyú­dal — tv-játék A. P. Csehov nyomán. Szereplők: Boris Ciornei és Teofil Váicu • Tv­­sport • Zenés autogram: Traian Pücuratu 14.40 Október havi politikai ese­ménykrónika 19.00 Híradó 15.20 Tv-enciklopédia • Művé­szet és mesterség: Az üveg-és kerámia múzeumban (X.) • Az Andokban 19.45 Varietéműsor­­ filmen. 20.30 Játékfilm (SZ): Charlotte 22.05 Híradó 22.15 Mondovizió ■ Régenben 1952-ben kez­dődött meg a hegedű sorozat­­gyártása. Azóta a hegedűk, brácsák, gordonkák, klasz­­szikus és elektronikus gitárok 120 típusát állították elő több mint 1 500 000 példányban. Közismert, hogy ezeknek a hangszereknek a megszerkesz­tése, alkatrészeinek kiszá­mítása külön művészet. Újab­­ban a mestereket a fejlett technika is segíti ebben, a jó hangzású Savói elektronikus gitárt például elektronikus készülékekkel ellenőrzik. Beton i­smerősöm — félig ne­vetve, félig bosszan­kodva — meséli, hogy immár a második új nadrágot vásá­rolta kisiskolás fiának, jólle­het a tanév mindössze néhány hete kezdődött meg. Az ok: az iskolaudvar. Pontosabban az udvar betonja! „Nem tudom, ki lehetett az a betonfej, aki egy nyolcosztályos általános iskola udvarát hadiúthoz ha­sonló betonburkolattal húzta be. Figyelmen kívül hagyva azt a tényt, hogy a beton nemcsak a testnevelési órák megtartására alkalmatlan, de a legkisebb diákok számára e­­gyenesen balesetveszélyes! Mint ahogyan volt is már egy-két komolyabb lábsérülés, könyökhorzsolás, tényleg, miért kellett az is­kolaudvart lebetonozni? És nem is csak ezt az iskolaud­vart, de sokat, mert tessék csak szétnézni, hány oktatási intézményünk belső tere be­tonos! Csak két magyarázat lehet rá: vagy sok a cement, s egyes iskolák nem tudják mi­re költeni — nyilván a szülők hozzájárulásából eredő — pénzüket, vagy pedig egyes iskolai adminisztrátorok nem jártak iskolába és nem tudják, hogy ahol sok gyerek futkos és játszadozik, ott nem taná­csos a beton. Annál inkább a salak, a homok, az apró ka­vics, de jobb híján a gyep­­szőnyeg. Igaz, az ilyen udva­rokat karban kell tartani, ám a betonnal nincs többé gond. Legfeljebb a gyermek nad­rágjával, lábával, karjával, oldalbordájával, orrával, mert ha egyszer a betonon felbu­kik. .. Erről jut eszembe, hogy az őszön az én kisfiam iskolát váltott. Már ideje volna utána­néznem: miért szakadozik a térdén az egyenruha nadrág­ja? Nagyon remélem, nem a beton az oka! Sike Lajos 2 --------- PÉNTEKI KRÓNIKA Keller Emese Tromf — Olyan bútort tessék ajánlani, ami drágább a szomszédoménál. Villanófény Kicsi ember nagy társasága (Imreh S. István felvétele) Békealap-verseny Az Országos Békevédelmi Bizottság 1986-ban Békea­lap részvételi lapok kibocsá­tásával versenyt szervez a következő témával: 1986 — Nemzetközi Békeév. A ro­mán nép békevágyó ősi tör­ténetének állandó jellemvo­nása, amely ragyogóan ér­vényre jut a N i­c­o­l­a­e Ceaușescu korszakban. Tartalma révén a verseny beilleszkedik a tömegek po­litikai és hazafias nevelését, a Román Kommunista Párt XIII. kongresszusa határoza­tai, valamint azon ragyogó kezdeményezések népszerű­sítését és fenntartását célzó rendezvénysorozatba, ame­lyekkel Románia, Nicolae Ceausescu elvtárs előmoz­dítja a leszerelés, a fegyve­rektől és háborúktól mentes béke világának megteremté­se, a biztonság és a nem­zetközi együttműködés ügyét. A verseny keretében 760 díjat osztanak ki. Részvételi lapok beszerezhetők 1985. november 10. után a megyei, municípiumi és városi béke­védelmi bizottságoktól, vál­lalatoktól, intézményektől, szövetkezetektől és kulturá­lis intézetektől városokon és falvakon. A fővárosban rész­vételi lapok vásárolhatók a municípiumi békevédelmi bi­zottságtól, Bukarest, str. Bi­­serica Amzei nr. 29. és a szektorok békevédelmi bi­­­zottságaitól. ■ Tulceaán újabb lakóne­gyed körvonalazódik a város Konstanca felöli bejáratánál. Már átadták az első 177 la­kást. Lili 7 t­éli csúcsforgalom a pizzázóban. Kelendő a milánói, a bolognai, a sajtos meg a többi pizza­féleség, ízletesen készítik, olcsó és kívánság szerint sört, aranyló Murfatlart, pep­sit vagy más üdítőt rendelhet mellé a vendég. Nem csoda, ha kisebb sör kígyózik a pult előtt, az elárusítónő alig győzi, pedig igencsak jár a keze: a forró tálakból egyetlen ügyes mozdulattal emeli ki a pizzát úgy, hogy gyor­sabban azt talán már nem is lehetne végezni. A sor mégis akadozik: hol evőeszközre várnak, hol tányér nincs éppen, oly­kor pohár nem jut a ven­­dégnek. —­ Lili, hová bújtál?! — kiált inkább tréfásan, mint mérgesen a pultnál serénykedő nő az asztalok leszedésével megbízott lány után. Csend. — Lili, gyere már! — hangja ingerültebb. A konyha mélyéből jön­­ a válasz: — Kilépett pár percre. Reggeltől csináljd sze­­­­gény, elfáradt, lelépett egy fél órácskára. — Kis szünet után: —• Meg lehet érteni...­­ Egy vendég válaszol: —* Hogyne értenénk, sőt csodálkozunk, hogy egye­nesen fel nem kért az asz­talok leszedésére, ő meg helyettünk megehetné a pizzát. A konyhai nő meghallja a vendég szavait, s azon­nal riposztozik: — Mit akarnak?! Lili tizennyolc éves, nem vár­hatjuk el, hogy egész nap itt süljön-főjön, bír­ja a meleget úgy, mint mi! Ekkora megértés, jut eszembe, kijuthatna más­nak is. Például az ifjú so­főr csak a volánt tekerné, de a pedálokat más nyom­kodná helyette, a vízveze­tékszerelő csak levenné az elromlott csapot, a javí­tást és visszaszerelést más végezné el; a kezdő szó­lista a hegedűversenynek , csak az első tételét játsza­ná el, a második-harma­dikat elvállalná vala­melyik idősebb pálya­társ ... Persze további variációk is elképzelhetők — de most pizzát eszem, nagyon finom, és egyedül végzek az egésszel. Vajon Lili végigeszi a magáét, vagy annak is a felét-har­­madát másnak hagyja?! Bodó Barna APRÓHIRDETÉS A CASA SCINTEN­ Nyom­­daipari Kombinát gépszedő szakmában való munkahelyi kiképzésre felvesz magyarul jól beszélő érettségizett, ka­tonaviselt fiatalokat, 27 éves korig. Csak fővárosi illetősé­gű, lakással rendelkező sze­mélyek jöhetnek számításba! A szakma elsajátítása után a kombinát munkahelyet biz­tosít. Jelentkezni naponta a 17 60 10/2283 telefonszámon lehet. PRONOEXPRESSZ Az október 30-i sorsolás nyerőszámai I. húzás: 6 32 37 19 2 41 II. húzás: 33 21 13 3 38 18 Össznyereményalap : 940 085 tej, amiből 142 000 lej áthozat az 1. kategóriához. VÁLASZOLUNK OLVASÓINKNAK JOGI TANÁCSADÓ A mezőgazdasági területek átvételére és felosztására vonatkozó szabályok T. J. Gyergyószentmiklós A földalapról szóló, 1974-ben elfogadott 59. számú törvény hatálybalépése időpontjától el­rendelték, hogy mezőgazdasági területek csakis törvényes örök­lés útján szerezhetők. Később, 1984. március 29-én módosítot­ták a törvénynek ezt a rendel­kezését, mégpedig a 112/1984. számú törvényerejű rendelet ré­vén, elrendelve a következőket: kivételesen a nem szövetkezete­­sített övezetekbeli mezőgazda­sági magántermelők átruház­hatják a tulajdonukban levő mezőgazdasági területek egy részét gyermekeikre, ha ezek u­­gyanazon községben laknak, il­letve ott fognak letelepedni, kö­telezettséget vállalnak, hogy jó feltételek között megművelik e területeket, megvalósítják a nö­vénytermesztési és az állatte­nyésztési tervekben előírt terme­lést, s leszerződik és átadják az önellátási alap és az állami alap számára a törvény szerint megállapított termékmennyisé­geket. A területeknek az említettek szerinti átruházását a megyei néptanácsi végrehajtó bizottsá­gok hagyják jóvá. Mindkét ,e­­setben a birtokba vétel előzetes feltétele az átvételre, illetve a felosztásra vonatkozó engedély megszerzése. A mezőgazdasági területek átvételére és felosztására vo­natkozó engedélyek kibocsátá­sánál a néptanácsi szervek azt a célt követik, hogy a felosztás révén ne parcellázzák fel túlzot­tan a mezőgazdasági területe­ket és ne teremtsenek lehetősé­get a munkaerő kizsákmányo­lására a mezőgazdaságban. Ennek megfelelően és a törvény előírásainak alkalmazása érde­kében a Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Minisztérium úgy rendelkezett, hogy az átvételi vagy felosztási engedélyt csak azoknak adják ki, akik együtt­véve megfelelnek a következő három feltételnek: 1. Saját munkájukkal és a ve­lük közös háztartásban élő csa­ládtagok munkájával biztosítják a megszerzett területeken a mezőgazdasági munkálatok el­végzését minden évben, a me­zőgazdasági szervek által meg­állapított feltételeknek megfele­lően. 2. Valamely mezőgazdasági oktatási formát végeztek vagy gyakorlat útján szerzett mező­­gazdasági ismeretekkel rendel­keznek, s a helybeliek úgy is­merik, mint akik mezőgazdasági munkát végeznek. Az erre vo­natkozó bizonylatot az illető lakhelye szerint illetékes népta­nácsi szerv bocsátja ki. 3. Nem birtokolnak már elő­zőleg olyan mezőgazdasági te­rületet, amely a megszerzendő­vel együtt nagyobb területet tenne ki annál, mint amit a megszerző családtagjaival e­­gyütt megmunkálhat. A hatályos rendelkezések ér­telmében mezőgazdasági terüle­tek átvételével vagy felosztásá­val kapcsolatos engedély bo­csátható ki a megfelelő mező­gazdasági ismeretekkel rendel­kező munkába besorolt szemé­lyeknek és a nyugdíjasoknak, a­­kik családtagjaikkal együtt, te­hát idegen munkaerő vagy bér­munka igénybevétele nélkül biz­tosítják a mezőgazdasági mun­kálatok folytonosságát, és akik a helyi államigazgatási szervek igazolása szerint szabadidejük­ben elismerten mezőgazdasági munkával foglalkoznak. Úgyszin­tén átvételi vagy felosztási en­gedély bocsátható ki olyan rok­kantaknak, illetve betegség vagy öregség miatt teljes vagy részle­ges munkaképteleneknek, akiket a velük közös háztartásban élő családtagjaik segíthetnek a mezőgazdasági munkában. Azok a fiatalkorúak, akik te­rületeket örököltek, hidalhatják ezeket az engedély elnyerésére előírt határidőig azzal a felté­tellel, hogy ezeket a területeket egyik családtagjuk, illetve az ebből a célból meghatalmazott gyámjuk művelje meg. Az átvétel vagy a felosztás engedélyezése iránti kérelmeket az érdekelt személyeknek a me­gyei mezőgazdasági és élelmi­­szeripari igazgatóságokhoz kell benyújtaniuk a helységek be­építhető körzetén kívül levő me­zőgazdasági területek esetében, és a községi, városi vagy muni­cípiumi néptanácshoz, ha a te­rület a helység beépíthető kör­zetében terül el. Az illetékes néptanácsi végre­hajtó bizottságok, illetve burák kötelesek e kérelmek felett 30 napon belül dönteni és közölni a választ a kérelmezőkkel. Ha a kérelem elintézése céljából fel­világosításokra, pótlólagos ira­tokra vagy helyszíni vizsgá­latra van szükség, ezeket 30 na­pon belül kötelesek eszközölni, a kérelmet pedig a kiegészíté­sek megszerzésétől számított 30 napon belül kell elintézni. A kibocsátott átvételi vagy felosztási engedély a kettőtől számított 6 hónapig érvényes, s az illetékes szerv további 6 hó­nappal meghosszabbíthatja azt. Abban az esetben, ha az örö­kösök egyike sem felel meg a fent ismertetett követelmények­nek, és így nem nyerik el az át­vételi vagy felosztási engedélyt, a területek a megyei néptaná­csi végrehajtó bizottságok által kijelölt szocialista szervezetek használatába mennek át. A te­rületek használatát ugyanazok a néptanácsi szervek két éven belül visszaadhatják az örökö­söknek, ezek kérésére, ha meg­állapítást nyert, hogy az örökö­sök megfelelnek az előírt felté­teleknek. Az említett kétéves ha­táridő letelte után a terület az állam tulajdonába megy át. Ha az örökösöknek csak egy része felel meg az átvételi vagy felosztási engedély megszerzé­séhez szükséges feltételeknek, ezek számára engedélyezhető, hogy átvegyék azoknak a mező­­gazdasági területét is, akik nem felelnek meg a kért feltételeknek. Ilyen megoldás esetén termé­szetesen ezt figyelembe veszik az örökösök közötti viszony vég­leges rendezése alkalmával. Abban az esetben, ha vala­mely mezőgazdasági terület bir­tokosa megszegte a megmű­veléssel kapcsolatos szabályo­kat, és ezért kihágás­ büntetést kapott, s a következő évben to­vábbra is megszegi ugyanazo­kat a rendelkezéseket, azon helységek néptanácsi végrehajtó bizottságának, illetve bürójának a javaslatára, ahol a területek vannak, a megyei néptanácsi végrehajtó bizottság a birtoko­sok kártalanítása nélkül hasz­nálatba adja azokat olyan szocialista mezőgazdasági egy­ségeknek, amelyek biztosítani tudják termelésbe helyezésüket. A volt birtokosok kérésére az átvételt elrendelő szervek visz­­szaadhatják ezeket a területe­ket, ha megállapítják, hogy a törvénynek megfelelően biztosít­va vannak a megművelésükhöz szükséges feltételek. Természetesen a mezőgazda­ságban is a bérmunka haszná­lata, tehát a kizsákmányolás tilos és azt törvény bünteti­. A társadalombiztosítási segély folyósítása a munkaképesség ideiglenes elvesztése esetén V. I­. Marosvásárhely Abban az időszakban, amikor a munkába besorolt személyek orvosi gondozást igénylő beteg­ség miatt nem teljesíthetik munkakötelezettségeiket, be­tegszabadságban és az állami társadalombiztosítási alapokból­ folyósított segélyben részesül­nek. Természetesen e segélyek nyújtásának feltételeit és azok összegét jogszabály állapítja meg. Az állami társadalombiztosí­tási alapokból folyósított segély feltételeit és összegét főleg a megszakítatlan szolgálati időtől, a munkaképesség időleges elvesztésének okától (szokásos megbetegedés, baleset, mun­kabaleset, szakmai betegség, szülési szabadság), a munka­­szerződés jellegétől (meghatá­rozott vagy meghatározatlan időtartamra kötött munkaszer­ződés) és néha a munkába be­sorolt dolgozók korától függően állapították meg. A betegség vagy baleset ese­tén nyújtott társadalombiztosí­tási segély összegét a javadal­mazás egy bizonyos százaléká­ban állapították meg, a megsza­kítatlan szolgálati időtartamtól függően, mégpedig a követke­zők szerint: a javadalmazás 50 %-a 2 évig terjedő meg­szakítatlan szolgálati idő, 63%­­a 2—5 év közötti szolgálati idő, 75 %-a 5—8 év közötti szolgálati idő esetén. Nyolc év megszakí­tatlan szolgálati időt meghala­dóan a társadalombiztosítási segély a javadalmazás 85 %-a. A tárgyalt kérdéssel kapcso­latos: mi értendő ebben a vo­natkozásban a javadalmazás alatt? A kérdésre a feleletet a munka mennyisége és minősége szerinti javadalmazás törvénye — az 57/1974. számú törvény — 19­. szakasza adja meg minden kétséget kizáróan: az egyazon egységben letöltött megszakítás nélküli szolgálati időért járó többletet és a különleges körül­mények között végzett munkáért járó többletet beleszámítják az ideiglenes munkaképtelenségért járó segélyekbe. A munkabaleset vagy ezzel azonosított esetekben, nemkülön­ben a szakmai betegségek és tuberkulózis által kiváltott ideig­lenes munkaképtelenség, vagy karantén esetén a társadalom­­biztosítási segély összege egyen­lő a javadalmazás 85 százaléká­val, függetlenül a megszakítat­lan szolgálati idő tartamától, valamint attól, hogy az illető dolgozó meghatározott vagy meghatározatlan időtartamra kötött munkaszerződés alapján fejti ki tevékenységét. Megjegyzendő, hogy a 14—18 éves életkorú s legfeljebb 2 évi megszakítatlan szolgálati idővel rendelkező dolgozók tekinteté­ben a hatályos jogszabály a társadalombiztosítási segély összegét a javadalmazás 50 százalékában állapította meg. A fentiekhez képest előnyö­sebb szabályozást írtak elő a szülési szabadságon levő dol­gozó nők tekintetében a társa­dalombiztosítási segélyt illetően. Mégpedig a legfeljebb 6 hó­napi megszakítatlan szolgálati idővel rendelkező nőket a java­dalmazás 50 %-a, a 6—12 hó­napi szolgálati idővel rendel­kezőket a javadalmazás 65 %­­a, a 12 hónapon felüli szolgá­lati idővel rendelkezőket pedig a javadalmazás 85 °/o-a illeti meg társadalombiztosítási se­gély címén. A harmadik vagy ezt követő gyermekeket szülő dolgozó nők esetében a szülési szabadság ideje alatt folyósított társada­lombiztosítási segély a javadal­mazás 94 %-át teszi ki. Szepessy Tibor TÁVIRAT Őexcellenciája . FELIX HOUPHOUET-BOIGNY úrnak, Elefántcsontpart Köztársaság elnökének ABIDZSAN Az ön újraválasztása Elefántcsontpart Köztársaság elnöki tiszt­ségébe jó alkalom számomra, hogy meleg üdvözletemet és leg­jobb kívánságaimat küldjem, sok sikert kívánjak magas küldeté­se teljesítéséhez. Meggyőződésem, hogy Románia, és Elefántcsontpart baráti kap­csolatai és együttműködése hovatovább fejlődni fog népeink érde­kében, a béke, az együttműködés és a megértés egyetemes ügye érdekében, Önnek személy szerint jó egészséget és boldogságot, az elefánt­csontparti népnek haladást és jólétet kívánok. NICOLAE CEAUSESCU Románia Szocialista Köztársaság elnöke A Nagy Nemzetgyűlés elnöke, Nicolae Giosan fogadta a ko­lumbiai parlamenti képviselők csoportját, amely látogatást tesz hazánkban. A megbeszélés idején tájékoz­tatáscserére került sor a romá­niai és a kolumbiai legmagasabb törvényhozó­­fórum tevékenysé­géről és kiemelték a két parla­ment hozzájárulását a kétolda­lú kapcsolatok fejlesztéséhez és diverzifikálásához. Ugyanakkor hangsúlyozták a parlamentek, a képviselők szerepét a világ­méretű együttműködés és béke légkörének megteremtésében. A vendégek úgyszintén talál­koztak a­ Külügyminisztérium és a Közlekedés- és Távközlésügyi Minisztérium vezetőségével. Jelen volt Kolumbia bukaresti nagykövete. Lucella Ossman de Duque, Külügyminiszterünk, Stefan Andrei elvtárs fogadta Raden Heman Benny Mochtant, Indo­nézia Köztársaság új bukaresti rendkívüli és meghatalmazott nagykövetét abból az alkalom­ból, hogy a nagykövet nemso­kára bemutatja megbízólevelét. -----,---------------­A Románia Szocialista Köz­társaság és Kuba Köztársaság közötti diplomáciai kapcsolatok felvételének 25. évfordulója al­kalmából a Külföldi Kultúrkap­­csolatok Román Intézetének szervezésében kulturális ren­dezvényre került sor a fővá­rosban. Részt vettek a Külügyminisz­térium, a KKRI, más központi intézmények képviselői, népes közönség. • Jelen volt Rodney A. Lopez, Kuba Köztársaság bukaresti nagykövete, a nagykövetség több tagja. KÖZÉLET Bukarestben megbeszélésekre került­ sor Románia Szocialista Köztársaság és a Német De­mokratikus Köztársaság közpon­ti tervezési szerveinek küldött­ségei között, amelyeket Stefan Bârlea elvtárs, az Állami Terv­bizottság elnöke, illetve Gerhard Schürer elvtárs, a Német DK Minisztertanácsának alelnöke, az Állami Tervbizottság elnöke vezet. A Nicolae Ceausescu elvtárs, a Román Kommunista Párt fő­titkára, Románia Szocialista Köztársaság elnöke és Erich Honecker elvtárs, az NSZEP Központi Bizottságának főtitká­ra, a Német DK Államtanácsá­nak elnöke közötti találkozók alkalmával létrejött megegye­zések és határozatok szellemé­ben elemezték a kétoldalú kap­csolatok jelenlegi helyzetét, a gazdasági és műszaki-tudomá­nyos együttműködés, a terme­lési szakosítás és kooperáció bő­vítésének, a központi tervezési szervek együttmunkálkodásának módozatait. A megbeszélések végén a kül­döttségek vezetői megállapodást írtak alá a két nemzetgazdasági terv egyeztetéséről az 1986— 19­90-es időszakra. Részt vett Ion Ceausescu, az Állami Tervbizottság első alel­nöke, miniszteri rangú államtit­kár. Jelen volt Herbert Plaschke, a Német DK bukaresti nagykö­vete. ELŐRE SZAKMAI FELKÉSZÜLTSÉG, POLITIKAI MŰVELTSÉG (Folytatás az 1. oldalról) két tartalmazza, mint a politikai, jogi, tehát közéleti állásfogla­lás, magatartás. Akárcsak az általános mű­veltség, vagy a szakképzettség, a politikai kultúra sem ver gyö­keret önmagától, nem gyarapo­dik ösztönösen. Megalapozásá­hoz, gazdagításához elmélyült és következetes nevelő munkára van szükség, de még akkor sem számíthatunk azonnali és látvá­nyos eredményekre. Ennek fej­lesztése állandó és hosszas fo­lyamat, átfogó és tartalmas el­méleti és oktató tevékenységet tételez fel. Pártunk ebből kiin­dulva építette ki a politikai­­ideológiai oktatás széles háló­zatát, mely átfogja a dolgozók nagy tömegeit, s programjában, tanrendjében és tartalmában szervesen kötődik az adott mun­kahely, üzem, termelőszövetke­zet, intézmény, város vagy falu konkrét helyzetéhez, feladatai­hoz. Messzemenően szem előtt tartja azt, hogy a politikai kul­túra szerkezetében fontos he­lyet tölt be az ideológiai-elmé­leti összetevő, s a meggyőződés­sé ülesedett politikai-eszmei is­meretek nem korlátozódnak csu­pán a politikai rendszerre, ha­nem kiterjednek a gazdasági, társadalmi és kulturális élet e­­gészének a felépítésére és mű­ködésére, a tervfeladatok elvég­­zésére vonatkozó elvek, tények, adatok megtanulására és bizto­sítására is. Ez az oktatás állan­dóan bővül a társadalom- és politikatudományi kutatások új eredményeivel, így az emberek politikai tudatában egy olyan viszonylag állandó réteg képző­dik, amely asszimilálja a társa­dalmi fejlődés alapvető törvény­­szerűségeit, de ugyanakkor fel­fogja az állandóan változó, idő­szerű jelenségeket, teljesítendő új gazdasági-társadalmi, politi­kai és kulturális feladatokat is. Az eszmei-elméleti kompo­nens mellett a politikai művelt­ség fontos alkotó elemei a poli­tikai értékek, mint például a szocialista elvek, s ezek meg­honosításának feltételrendszere, a nemzeti, történelmi, forradal­mi, demokratikus és munkás­­mozgalmi hagyományok, jogi és erkölcsi normák, szokások. Mindebből következik az, hogy a politikai műveltség első­sorban ismeretanyag, de ugyan­akkor módszer is, a politika megismerésének és megértésé­nek, s ennek alapján a megfe­lelő állásfoglalás, magatartás kialakításának a módszere. Ebből ered, különlegesen je­lentős szerepe, fontos funkciója társadalomépítésünkben. Ezt a szerepet, hivatást a jelenlegi fejlődési szakasz körülményei között így lehetne összefoglalni: a tudatosság, a forradalmi meggyőzés elmélyítése. Miért van erre szükség? A szocialista termelési viszonyok győzelemre juttatásával, a szo­cialista tulajdon szüntelen erő­sítésével, a társadalmi szerke­zet átalakulásával, az új mun­kásdemokrácia meghonosításá­val a forradalmi folyamat tá­volról sem ért véget. Ez a kon­tinuitás újabb és újabb felada­tokat állít elénk mind a terme­lőerők korunk tudományos-tech­nikai forradalma alapján álló fejlesztésében és arányos terü­leti telepítésében, mind pedig a termelési és társadalmi vi­szonyok tökéletesítésében, az anyagi és szellemi életszínvonal emelésében. Ebben a történel­mi munkában különleges je­lentősége van a néptömegek tudatos részvételének, tevékeny bekapcsolódásának az építőte­vékenységbe, a közügyek in­tézésébe és vezetésébe, amely­hez átfogó szervezeti keretet, intézményesített demokratikus fórumokat, szerveket, szerveze­teket teremtettünk. Persze ez a széles körű szervezeti építmény csak úgy töltheti be szerepét, ha működését tartalommal tölt­jük meg, ha a tömegek élni is tudnak a számukra biztosított demokratikus jogokkal, megér­tik, befogadják a forradalmi át­alakulások folyamatát, világosan látják a célokat, tudatosan részt vesznek a fejlesztési programok megalapozásában, megfogal­mazásában és megvalósításá­ban. Ehhez kell hozzájárulnia a politikai műveltségnek, úgy kell emelnie a dolgozók dialektikus és történelmi materialista szem­léletére épülő politikai-eszmei tudatosságának, forradalmi meggyőződésének a színvonalát, hogy azok a közügyek tevékeny intézői, a társadalomalakítás, a gazdasági építés aktív részvevői legyenek. A politikai kultúrának elő kell mozdítania a tömegek tudatos bekapcsolódását a po­litikai életbe, annak alkotó ala­kításába és ellenőrzésébe. Mi­nél magasabb a tömegek poli­tikai kultúrszínvonala, annál ha­tékonyabb tevékenységük, s az is tény, hogy ez a nívó a tuda­tos részvétellel egyenes arány­ban emelkedik. Vagyis: a poli­tikai műveltség nemcsak ered­ménye, hanem serkentője is a tudatos, cselekvő honpolgári magatartásnak. Annak a maga­tartásnak, amely jellemzője kell hogy legyen az új típusú em­bernek, a sokoldalú személyi­ségnek. Ezért kell hát különleges gon­dot fordítani az eszmei-politikai nevelésre, a politikai tudat ki­alakítására, a forradalmi meg­győződés elmélyítésére. Ebben pedig felelősségteljes szerepet tölt be mind az oktatás, mind pedig a közművelődés egész hálózatrendszere, nemkülönben a sajtó, a rádió és a televízió. Nicolae Ceausescu elvtárs jog­gal hangsúlyozta a XIII. párt­kongresszuson előterjesztett je­lentésében : . .munkálkodni kell a politikai-ideológiai­­ tö­megoktatás színvonalának és hatékonyságának emeléséért, hogy az felfegyverezze a kom­munistákat, a dolgozókat a párt alapelveivel, az összes tevé­kenységi területek célkitűzései­vel és feladataival, biztosítsa a forradalmi tudat fejlődését, az új ember erkölcsi-politikai vonásainak elsajátítását, a párttagok, az összes dolgozók cselekvő részvételét a pártprog­ram teljesítésében”. A milliókat átfogó politikai oktatásnak egy­részt a dialektikus és történelmi materializmus világnézete, a tu­dományos szocializmus elmélete alapján szilárd eszmei tartást kell kifejlesztenie, másrészt el kell sajátítatnia pártunk bel- és külpolitikáját, fejlesztési straté­giáját és taktikáját, hogy a dolgozók valóban aktívan ve­gyenek részt történelmi terveink valóra váltásában, így alkothat egységet a szak­­mai felkészültség, a politikai műveltség és a forradalmi el­kötelezettség. Jól felkészült szakembereket, széles látókörű politikus egyéniségeket és oda­adó forradalmi magatartású új embereket kell formálni, mert szocialista korunk embere csak ezen tulajdonságok birtokában tudja élni tudatosan és cselek­vően, az új iránti fogékonyság­gal, megfelelő kulturális és esz­mei-érzelmi szinten történelem­­alakító hétköznapjainkat. Labdarúgó ABC A legmagasabb bajnoki osz­­­­­tály egy, a hatodik for­dulóból elnapolt mérkőzését ját­szották le szerdán Rimnicu Val­­ceán: a helyi Chimia az UEFA Kupa tornán ez évben is levizs­gázott Sportul studentesc gár­dáját fogadta. A nemzetközi po­rondon egyik kudarcot a másik után elszenvedett, tehát nem versenyképes (legalábbis eddig) fővárosi diákcsapat folytatja si­kersorozatát a hazai bajnokság­ban! A legjobb példa erre a szóban forgó mérkőzés, amelyen az ismét nagy formában levő Hagi és társai kétgólos győzel­met arattak. A két gól szerzője Coran (36. p) és Hagi (48. p — 11-es büntetőből). E siker ered­ményeként helycsere történt a „dobogón“: jobb gólarényának köszönhetően most a Sportul studentesc az „ezüstérmes“ és a Craiovai Universitatea a „bronz­érmes". Éllovas továbbra is a Steaua, előnyét viszont csak holnap „árulhatjuk el“, mint­hogy lapzártánk után került sor a 12. fordulóból előrehozott Steaua — Temesvári Politehnica találkozóra. D-osztályunk legutóbbi nagy­­meglepetése: vereséget (az elsőt a zajló idényben) szenve­dett az éllovas Iasi-i Politehni­­ca Proiesti-en (0—3) a Prahova CSU együttesétől! Ennek követ­kezményeként a iasi-iak csoport­­elsőségüket is elvesztették, mint­hogy a­­Galaci Otelul jobb gól­aránnyal rendelkezik, igaz, a iasi-i diákok egy mérkőzéssel kevesebbet játszottak. A má­sik két éllovas ugyancsak vesz­tesként hagyta el a pályát, de megtartotta elsőségét. A II. cso­portban a Moreni-i Flacara Au­­tomecanica Bukarestben a Prog­­resul Vulcan együttesével szem­ben maradt alul (1—0), a győztes így a harmadik helyre lépett elő, s mindössze két pont a hátránya a moreni-i együttessel szem­ben. A III. csoport éllovasát, a Petrozsényi fiust a volt sereg­hajtó Nagyváradi Infratuirea fek­tette két vállra, ugyancsak 1-0- ra. Ez is meglepetés a javából! Elmondhatjuk tehát, hogy a va­sárnapi számunkban emlegetett százszázalékos siker... bekö­vetkezett, csak éppen fordítva. Mert mi „titokban“ a vendég szerepét betöltött éllovasokat „részesítettük előnyben“, a ki­lencven percek viszont a ven­déglátóknak kedveztek. Q -osztályú dobogósaink a­ ­ 11. forduló után a követ­kezők: I. csoport: 1. Gura Hu­­morului-i Mineral — 27 pont, 2. Pascani-­ Siretul — 26 pont, 3. Romani Laminorul — 22 pont • II. csoport: 1. Foc$ani-i Uni­­rea — 25 pont, 2. Borze$ti-­ CSM — 21 pont, 3. Vaslui Inter — 21 pont • III. csoport: 1. Brailai Chimia — 23 pont, 2. Birladi FEPA ’74 — 22 pont, 3. Iancai Petrolul — 22 pont • IV. cso­port: 1. Sloboziai Unirea — 24 pont, 2. Ulmeni-i ISCIP 20 pont, 3. Medgidiai Cimentul — 20 pont • V. csoport: 1. Buka­resti MECON — 25 pont, 2. Bu­karesti Autobuzul — 23 pont, 3. Chitilai IUPS — 23 pont • VI. csoport: 1. Ro?iori­i ROVA — 25 pont, 2. Alexandriai Automa­tics — 24 pont, 3. Craiovai Con­­structorul — 19 pont • VII. csoport: 1. Tg. Jiu-i Pandurii — 25 pont, 2. Ujmoldvai Mineral — 21 pont, 3. Resicai Gloria — 21 pont • VIII. csoport: 1. Gö­­rögkisjenői Strungul — 20 pont, 2. Temesvári UM — 20 pont, 3. Lugosi CSM — 19 pont • IX. csoport: 1. Tordeai Sticla-Arie­­sul — 22 pont, 2. Enyedi Meta­lul — 22 pont, 3. Dr. Petru Gro­za városi Otelul — 20 pont • X. csoport: 1. Szatmári Unió — 21 pont, 2—3. Zilahi Chimia és Ba­­iutí-i Mineral — egyformán 19 pont és egyforma gólarány (14-13) • XI. csoport: 1. Sze­­beni Inter — 23 pont, 2. Szé­kelyudvarhelyi­ Progresul — 23 pont, 3. Marosvásárhelyi Meta­­lotehnica — 22 pont. Ez utóbbi Gyergyószentmiklóson vendég­szerepelt, ahol 1—0 arányú vere­séget szenvedett a Viitorul e­­gyüttesétől(!), miközben a Sze­­beni Inter 3—0-ra győzött a Szovátai Lacul Ursu, a Székely­udvarhelyi Progresul pedig u­­gyancsak 3—0-ra az Agnitai Carpati ellen . XII. csoport: 1. Cim­pinai Poiana — 24 pont, 2. Fogarasi Nitramonia — 23 pont, 3. Kézdivásárhelyi Métáiul — 20 pont. A Kovászna megyei rang­adón: Kézdivásárhelyi Métáiul — Sepsiszentgyörgyi Electro 6—0 (2-0)!

Next