Előre, 1986. március (40. évfolyam, 11897-11922. szám)

1986-03-01 / 11897. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! A SZOCIALISTA DEMOKRÁCIA ÉS EGYSÉG FRONTJA ORSZÁGOS TANÁCSÁNAK NAPILAPJA XL. évfolyam 11 897. szám 1986. március 1., szombat­i oldal­ára 50 iráni NICOLAE CEAUȘESCU ELVTÁRS BESZÉDE­­ a Szovjetunió Kommunista Pártjának XXVII. kongresszusán Kedves Gorbacsov elvtárs! Kedves elvtársak, barátaim! Rendkívüli örömömre szol­gál, hogy a Román Kommu­nista Párt, egész népünk és a magam nevében meleg forra­dalmi üdvözletét és a legjobb kívánságokat intézhetem a Szovjetunió Kommunista Párt­ja XXVII. kongresszusának küldötteihez, az összes kom­munistákhoz, a baráti szovjet népekhez. (Erőteljes taps.) A Mihail Gorbacsov elvtárs által a kongresszus elé ter­jesztett jelentés bemutatja a szovjet dolgozók által a fej­lett szocializmus megteremté­sében elért kimagasló sikere­ket, és egyidőben bírálati szel­lemben átfogóan elemzi a múltban a szocialista építés útján megnyilvánuló negatív jelenségeket. A jelentés ugyan­akkor részletesen bemutatja a Szovjetunió gyorsított fejlesz­tésének célkitűzéseit az 1986— 1990-es ötéves tervidőszakra és távlatban 2000-ig terjedően. Mint közeli barátokat, öröm­mel tölt el bennünket a gaz­­a tudomány,­ a techni­ka, a kultúra fejlesztése, az életszínvonal általános emelé­se terén elért nagy megvaló­sítások — és a szovjet dolgo­zóknak, kommunistáknak, a Szovjetunió összes népeinek a legmelegebben gratulálunk és újabb és egyre nagyobb sike­reket kívánunk a fejlett szo­cializmus, a kommunizmus megteremtésének útján. (Erő­teljes taps.) Szeretnék élni az alkalom­mal, hogy nagy megelégedés­sel felidézzem a népeink tör­ténelmében régi hagyomá­nyokkal rendelkező tartós, hosszas kapcsolatainkat, a Román Kommunista Párt és a Szovjetunió Kommunista Pártja között az évek során meghonosodott együttműkö­dést és kifejezésre juttassam azon elhatározásunkat, hogy mindent megteszünk e kap­csolatok továbbfejlesztéséért mindkét ország, a szocializ­mus és a béke egyetemes ügye javára és érdekében. (Erőtel­jes taps.) Kedves elvtársak! A szocializmus építésének 40 esztendeje alatt a román ipar több mint százszorosára, a mezőgazdaság közel négy­szeresére, a nemzeti jövede­lem pedig több mint 32-szere­­sére növekedett. A szocializ­mus éveiben Románia egy gyengén fejlett agrárországból szocialista ipari­ agrárország­­gá vált, mely szüntelenül fej­lődik. Napjainkban a román nép teljes erővel a Román Kommunista Párt XIII. kong­resszusa határozatainak, a nyolcadik ötéves terv célkitű­zéseinek megvalósításán mun­kálkodik, amelyek a munka és az egész nemzet élete új mi­nőségének megvalósítását, Ro­mániának egy új, magasabb gazdasági és társadalmi fejlő­dési szakaszba való áttérését célozzák, és előirányozzák a pártnak a sokoldalúan fejlett szocialista társadalom megte­remtésére és az ország kom­munizmus felé való előreha­ladására vonatkozó programba megvalósítását. (Élénk taps.) Megkülönböztetett hang­súlyt helyezünk a termelés intenzív fejlesztésére, az a­­nyagi és emberi erőforrások maximális hatékonysággal történő hasznosítására, a ter­melékenység hathatós növe­lésére, a minőség és a terme­lés műszaki szintjének eme­lésére. Rendkívüli figyelmet szen­telünk az új műszaki-tudo­mányos forradalom megvaló­sításának, a tudomány és a technika legújabb vívmányai előmozdítására az összes te­vékenységi területeken. Ebben az összefüggésben szüntelenül gondoskodunk a tudomány, az oktatás és a kultúra — az új társadalom építése alapve­tő tényezői — mind erőtelje­sebb fejlesztéséről. Munkálkodunk a párt ve­zető szerepe szüntelen növelé­sén, a termelési és társadalmi viszonyok, a társadalomszer­vezés és -vezetés tökéletesíté­sén. Határozottan alkalmaz­zuk az új gazdasági-pénzügyi mechanizmus, a munkásön­igazgatás és az önálló gazda­sági ügyvitel elveit a gazda­sági és társadalmi élet min­den területén. Lankadatlanul foglalkoztat bennünket a for­­radalmi­ munkásdemokrácia fejlesztése és tökéletesíté­se, a dolgozók tanácsai, a közgyűlések szerepének növe­lése a vállalatok és intézm­é­­nyek tulajdonosainak, terme­lőinek és haszonélvezőinek demokratikus vezetőszerve­ként. Abból a forradalmi tézisből kiindulva, hogy a szocializ­mus a néppel épül a népért, széles kereteit alakítottuk ki a dolgozók közvetlen rész­vételének a társadalom egész gazdasági-társadalmi életé­nek vezetésében, a párt- és állampolitika kidolgozásában és megvalósításában. Megkü­lönböztetett gondot fordítunk a szocialista — állami és szö­vetkezeti — tulajdon állandó erősítésére és fejlesztésére, mint az új társadalom sikeres építésének az általános civili­zációs és életszínvonal emelé­sének alapvető tényezőjére. Fokozzuk a politikai nevelő­munkát, a szocialista tudat fejlesztését, társadalmunk új emberének, a szocializmus és kommunizmus tudatos építő­sének formálását. Mindaz, amit a nemzetgazdaság, a tu­domány és a kultúra fejlesz­tésében megvalósítunk, köz­vetlenül a nép anyagi és szel­lemi jólétének növelését — a párt politikájának legfőbb célját — szolgálja, biztosítja az egész társadalom általános haladását, a nemzeti függet­lenség és szuverenitás állan­dó erősítését, a szocializmus és kommunizmus hazánkban való győzelmét. Az élet a tények erejével bizonyítja, hogy a szocializ­mus szakaszról szakaszra, il­letve országról országra kü­lönböző formákban valósul meg. A szocializmushoz veze­tő utak sokfélesége nem csök­kenti, ellenkezőleg, még in­kább kidomborítja a tudo­mányos szocializmus erejét és életképességét, azt a tényt, hogy az emberiség jövője a szocializmus (Élénk taps.) Egész tevékenységünkben abból a tényből indulunk ki, hogy mindegyik szocialista or­szágnak a gazdasági-társadal­mi fejlesztésben elért eredmé­nyei közvetlen hozzájárulást jelentenek a szocializmus ál­talános ügyéhez, erejének és világtekintélyének növekedé­séhez, a béke ügyéhez. A szo­cialista országok megvalósítá­sai — amelyek sorában a Szovjetunió különleges he­lyet foglal el — nagy erővel bizonyítják, hogy csakis a szocializmus kínálja az em­beriségnek a gyors gazdasági­társadalmi fejlődés útját, az elmaradottság felszámolásá­nak, a népek jóléte és füg­getlensége biztosításának út­ját. (Hatalmas taps.) Úgy vél­jük, hogy a szocializmus épí­tésében megnyilvánult vagy még megnyilvánuló hiányos­ságok és hibák semmivel sem csökkentik az új társadalom építése útján elért nagy meg­valósítások fontosságát. Ezek a hiányosságok semmi módon sem kérdőjelezik meg a szo­cializmus felsőbbrendűségét, hiszen voltaképpen a tudomá­nyos szocializmus elveinek megszegését vagy a tőlük való eltávolodást jelentik. Éppen ezért, felszámolásukért küzd­ve mindent meg kell tennünk a szocialista építés szervezé­sének és vezetésének tökéle­tesítéséért, a szocialista elvek, a társadalmi etika és méltá­nyosság tántoríthatatlan al­kalmazásáért, a demokrácia állandó fejlesztéséért, ez lé­vén döntő tényezője a szocia­lizmus és kommunizmus épí­tésének. (Hatalmas taps.) Kedves elvtársak! A nemzetközi helyzet to­vábbra is rendkívül súlyos és feszült, a fegyverkezési haj­sza, főként a nukleáris fegy­verkezés, az erőszak és a más államok belügyeibe való be­avatkozás imperialista politi­kája következtében. Ez növeli egy újabb világháború veszé­lyét, s egy újabb háború el­kerülhetetlenül nukleáris ka­tasztrófává fajulna, amely magának az élet létezésének feltételeit tüntetné el boly­gónkról. Ezért vélekedünk úgy, hogy a mai világ alapvető problé­mája a béke megvédése, a fegyverkezési hajsza leállítása és a konkrét leszerelési intéz­kedésekre, a nukleáris fegy­verek felszámolására való rá­­térés. Mindent, meg kell tenni a népek, az emberek szent joga — a léthez, a szabad és méltó élethez, a békéhez való joga védelméért! (Élénk taps.) Üdvözöljük és teljes egészé­ben támogatjuk a Szovjetunió kezdeményezéseit és javasla­tait, amelyek a nukleáris fegy­verek 50 százalékkal történő csökkentésére, a nukleáris kí­sérletek beszüntetésére és a világűr militarizálásának le­állítására vonatkoznak. Rend­kívül fontosnak tartjuk a Szovjetunió által javasolt programot az egész nukleáris fegyvertár a század végéig történő felszámolására vonat­kozólag. Nézetünk szerint minden erőfeszítést meg kell tenni e program megvalósítá­sáért. A népek elvárják, hogy az Amerikai Egyesült Álla­mok és NATO-szövetségesei realista álláspontra helyez­kedjenek és — a mindkét fél által előterjesztett javaslatok alapján — rátérjenek megfe­lelő egyezmények kidolgozá­sára a nukleáris háború ve­szélyének elhárítása és a koz­mikus térség militarizálásának leállítása érdekében. A két fél közötti katonai egyensúlyt nem a katonai arzenál növelé­se, hanem a fegyverkezés leg­alacsonyabb szintre való csök­kentése útján kell megvaló­sítani. Ez megfelel az egész világ népes érdekeinek. (Erő­teljes taps.) Ugyanakkor teljes határo­zottsággal cselekedni kell a csapatok, a klasszikus fegy­verzet és a katonai kiadások jelentős csökkentése, az erő­szakról való lemondás, az összes államközi vitás kérdé­sek kizárólagos tárgyalásos megoldása érdekében. Állan­dóan szem előtt kell tartani, hogy az összes államok gazda­sági és társadalmi fejlesztési programjai csakis békés­ fel­tételek, a katonai kiadások gyökeres csökkentése feltételei közepette valósíthatók meg. Létszükségletté vált az ösz­­szes népek, a világ valameny­­nyi haladó erői közös harcá­nak fokozása a nemzetközi életben egy új, a leszerelés, az enyhülés, az együttműködés és a béke irányába mutató folya-­­ mat meghonosításáért. Úgy véljük, hogy mindent meg kell tenni a bizalom meg­erősítésének és az európai le­szerelés kérdésének szentelt stockholmi konferencia, a kö­zép-európai csapat- és fegy­verzetcsökkentéssel foglalkozó bécsi tárgyalások sikeres be­fejezéséért, akárcsak a genfi leszerelési konferencia pozitív eredményekkel való lebonyo­lításáért. Románia síkraszáll és hatá­rozottan harcol a balkáni de­­nuklearizált és vegyifegyve­rektől mentes övezet létreho­zásáért, támogatja egy ilyen övezet létrehozását Észak- és Közép-Európában, valamint a világ más térségeiben. Románia egész külpolitikája megkülönböztetett figyelmet fordít a szocialista országok­kal, elsősorban a szomszédos országokkal való baráti és e­­gyüttműködési kapcsolatok fejlesztésére. Ezen belül nagy fontosságot tulajdonítunk a Szovjetunióval való együtt­működés és együttmunkálko­­dás erősítésére. Teljes határozottsággal fel­léptünk és fellépünk az egyes szocialista országok közti né­zeteltérések leküzdéséért. Ilyen összefüggésben üdvözöljük a Szovjetunió és a Kínai Nép­­köztársaság kapcsolatainak normalizálása felé mutató po­zitív folyamatot. Úgy véljük, hogy a szocialista országok együttműködésének és szolida­ritásának erősítése nagy je­lentőséggel bír a szocializmus tekintélyének növekedése, a világbéke, és a nemzetközi e­­gyüttműködés szempontjából. (Élénk taps.) Románia aktívan munkál­kodik a KGST-tagországok magas síkú gazdasági tanács­kozásán elfogadott határoza­tok, a hosszú távú, 2000-ig terjedő műszaki-tudományos együttműködés komplex prog­ramja gyakorlatba ültetéséért, hogy az hozzájáruljon minde­gyik tagország gazdasági-tár­sadalmi fejlődéséhez, az illető országok pártkongresszusai ál­tal elfogadott programok és tervek megvalósításához. Mindent meg kell tenni azért, hogy a KGST-tagálla­­mok együttműködési kapcso­latai legyenek a teljes egyen­lőségre és kölcsönös előnyre alapozott új típusú kapcsola­tok példái. Egyszersmind bővítjük az együttműködést a többi szo­cialista országgal, a fejlődő országokkal, a fejlett tőkésor­­szágokkal, a világ összes ál­lamaival, tekintet nélkül tár­sadalmi rendszerükre. Nemzetközi kapcsolatainkat szilárdan építjük a teljes jog­­egyenlőség, a nemzeti függet­lenség és szuverenitás, a bel­­ügyekbe való be nem avatko­zás és a kölcsönös előny el­veire, minden nép azon jogá­ra, hogy maga döntsön sorsá­ról, fejlődése útjáról, minden külső beavatkozástól mente­sen! Sokkal inkább mint bármi­kor szükség van arra, hogy fokozódjék a harc a gyengén­­fe­jlettség felszámolásáért,­­ beleértve a fejlődő országok rendkívül nagy kiadósságai­nak eltörlése vagy radikális csökkentése útján való fel­számolását is —, egy új nem­zetközi gazdasági rend meg­teremtéséért. A Román Kommunista Párt nagy jelentőséget tulajdonít a kommunista és munkáspár­tokkal való együttműködése és szolidaritása erősítésének, kiindulva a teljes egyenlőség biztosításának, minden párt azon joga tiszteletben tartá­sának szükségességéből, hogy országa konkrét viszonyainak megfelelően, önállóan válasz­­sza meg politikai vonalát és forradalmi stratégiáját, a más pártok belügyeibe való be nem avatkozás megenged­­hetetlenségéből. Ezen elvek tiszteletben tartásának szük­ségességéből kiindulva, min­dent meg kell tennünk azért, hogy új egység alakuljon ki a társadalmi haladásért, a bé­kéért és nemzetközi együtt­működésért folytatott harc­ban. A kommunisták egysége a béke diadaláért vívott harc szükségszerűsége! (Élénk taps.) Pártunk ugyanakkor szé­les körű kapcsolatokat fej­leszt a szocialista, szociálde­mokrata pártokkal, a nemzeti felszabadítási mozgalmakkal, a világ összes demokratikus pártjaival és erőivel a lesze­relésért, biztonságért, békéért és függetlenségért vívott harc­ban. Befejezésül teljes sikert szeretnék kívánni a szovjet kommunistáknak, az összes szovjet dolgozóknak, a kong­resszuson elfogadásra kerülő fontos határozatok valóra váltásában, a Szovjetunióban folyó szocialista és kommu­nista építés fejlesztésében, a békéért és nemzetközi együtt­működésért vívott harcban. (Hatalmas taps.) Éljen a Román Kommunis­ta Párt és a Szovjetunió Kommunista Pártja, a Romá­nia Szocialista Köztársaság és a Szovjetunió, a népeink kö­zötti barátság és együttmű­ködés! (Hatalmas taps.) Erősödjék szüntelenül a kommunista és munkás­pártok, a világ forradalmi, haladó erői közötti együttmű­ködés és szolidaritás! Diadalmaskodjék az egész világon a szocializmus és a béke! (Élénk, hatalmas taps.) NICOLAE CEAUSESCU ELVTÁRS FELADATMEGHATÁROZÓ ÚTMUTATÁSAI SZELLEMÉRE! KÖZEL HETVEN SZÁZALÉKKAL NÖVEKEDTEK AZ ENPORTEEOIDÍJOZATOK MAGAS MÉRCÉT ÁLLÍTOTT MAGA ELÉ A TEMESVÁRI BEGA RUHAGYÁRTÓ VÁLLALAT MUNKAKÖZÖSSÉGE Nőolvasóink tudják legin­kább, hogy a Bega-védjegy­­nek komoly rangja van a ha­zai ruhagyártásban. Tudják, pedig a vállalat árutermelésé­nek aránylag kis hányada ke­rül — főként az egység temes­vári, buziási, dettai, zsombo­lyai és nagyszentmiklósi be­mutató üzletein keresztül — belföldi forgalmazásra. Ami engem illet, az itt készülő ter­mékek népszerűségéről a ha­zai divat- és öltözködéskultú­rában jelentős szerepet betöl­tő Temes megyei termelőegy­ségeknek — a Paltim Kalap­gyártó, a Bőr- és Kesztyű­gyártó, a Harisnyagyártó, a Bega Vállalatnak — nemrégi termékbemutatóján győződ­tem meg. E nagyszabású di­vatszemlén a Bega közel 60 új modellt vonultatott fel az idei szezonokra készülő újdonsá­gaiból. A termelési folyamatokat Popescu Eugenia technikus­nak, a kreációs műhely mun­katársának társaságában te­kintettem meg, aki többek között elmondotta, hogy a vállalat tavaly a tervezett 450 helyett 650 új modellel lepte meg vásárlóközönségét, me­lyek közül 447 a világszínvo­nal legmagasabb elvárásait megvalósító termékké lépett elő. Ezzel az új termékek a­­ránya az árutermelésben 98 százalékra növekedett. Nehéz lenne felsorolni, hogy a kü­lönböző anyagokból, pamut­ból, gyapotból és selyemből készült női ruhák, szoknyák, blúzok, kosztümök és komp­lek hány fajta vonalvezetésé­nek, divatvariációjának elkép­zeléseit valósítja meg a helyi munkaközösség, az azonban bizonyos, hogy nemcsak szó­ A VÉDJEGY BECSÜLETE rosan követi a divatáramlatok alakulását, hanem gyakran az úttörő szerepére is vállalko­zik. Márton Elena, a dolgozók tanácsának elnöke a követke­zőkről tájékoztatott: — Eddig termékeink több mint 80 százalékát értékesí­tettük az Amerikai Egyesült Államok, Kanada, Németor­szág Szövetségi Köztársaság, Olaszország, Svájc, Belgium, Norvégia, a Német Demokra­tikus Köztársaság, a Szovjet­unió, Irak és még számos más ország felvevő piacain. Idén­től lényegében teljes kapaci­tásunkat az exportra állítjuk; ez a nemzetgazdaság alapve­tő érdekeit kifejező lehetősé­günk, amelyet feltétlenül ki kell használnunk. Ugyanakkor mindent­­ elkövetünk olyan többlet eléréséért, mellyel be­mutatóüzleteink polcait is rendszeresen feltölthetjük. E­­lőbbi gondolatmenetemhez visszatérve elmondom, hogy tavaly 178,1 százalékkal ma­gasabb exporttervet teljesítet­tünk, mint 1980-ban, idén pe­dig ennek aránya fizikai ter­vünk növekedésével párhuza­mosan 265,5 százalékra bő­vül.­­ Ezek az adatok is érzé­keltetik, hogy a XIII. párt­­kongresszus előirányzatainak, Nicolae Ceaușescu elvtárs fel­hívásainak fényében milyen magas mércéket felállító igénnyel léptük át a két öt­éves terv határmezsgyéjét — kapcsolódott beszélgetésünkbe Homorogan Octavian, a terv­osztály főnöke. — Tavaly jó alapot teremtettünk idei tö­rekvéseink kibontakozásához, hisz a vállalat egész eddigi történetében a legmagasabb árutermelési tervet valósítot­tuk meg. Idei évi kötelezett­ségeink túlszárnyalják ezeket, amennyiben 1985-höz viszo­nyítva fizikai tervünk 10,8, nettó termelési tervünk 3,6. Juhász Zoltán (Folytatása a 3. oldalon) RANGOS MUNKASIKEREK AH Új szállítóvonal sze­­** relését fejezték be a Rogojelui Bányafelszere­­lésgyártó Vállalat dolgozói a Horezui Bányaipari Vál­lalathoz tartozó oltesui ki­termelésen. A nagy kapaci­tású gépekkel és szalagok­kal felszerelt vonal átveszi a két tárcsás kotrógép által lefejtett óránkénti 1400 köbméter meddőt és el­szállítja az erre a célra be­rendezett meddőhányóhoz és ezzel jelentősen hozzájá­rul a Vilcea megyei új széntelepek feltárási prog­ramjának teljesítéséhez.­­ A minél nagyobb ipari többlettermelés megvalósítására vonatkozó intézkedési programok ma­radéktalan teljesítése ké­pezi a fafeldolgozó egysé­gek munkaközösségei szá­mára az egyik elsődleges célkitűzést a szocialista munkaversenyben. Ennek érdekében új megoldásokat alkalmaztak a munkater­melékenység fokozásában, a gépek és felszerelések ki­használási mutatójának e­­melésében, a munkaidő tel­jes kihasználásában és az ágazat számos vállalatában terven felül jelentős meny­­nyiségű bútort és más ter­méket termeltek, így pél­dául a Nagyváradi Fafel­dolgozó Kombinát az év elejétől mintegy 2,2 millió lej értékű árutermelést va­lósított meg terven felül, a máramarosszigeti hasonló egységben ezt a mutatót közel 4 millió lejjel szár­nyalták túl, a Bacau me­gyei Comanesti-i Fafeldol­gozó Kombinát dolgozói pedig közel 1 millió lejjel teljesítették túl az áruter­melés tervét. ARAD MEGYEI TAVASZI KÖVETELMÉNYEK • GYORSÍTANI AZ ŐSZIEK ÁPOLÁSÁT • BIZTOSÍTANI A VETŐMAGELLÁTÁST Egyik-másik esztendőben március elején javában vetet­ték a koraiakat Arad megyé­ben. A mezőgépészek most is csak arra várnak, hogy fel­szikkadjanak a földek,­­ s mi­előbb munkába vegyék a ta­lajt, hozzálássanak a magágy előkészítéséhez. Ámde addig is akad elég tennivaló, hisz az őszi vetések ápolása, fejtrá­gyázása, valamint az istálló­trágya kihordása és földbe dolgozása egyaránt sürget e­­zekben a napokban. Hanem az mindenképpen előny, hogy őszi ugarolási adósságot ezúttal nem kell télutói, illetve tavaszelői ba­rázdaforgatással pótolni a me­gyében. A vetési kampány­ban meg sokat számít az, hogy tavaszi szántással nem kell bajlódni, s így aztán könnyeb­ben, gyorsabban előkészíthetik a magágyat. Nem is beszélve arról, hogy a csaknem minde­nütt idejében elvégzett mély­szántás milyen kedvezően be­folyásolja a termésnövelést. Márpedig minden hozamnöve­lő tényezőt jól hasznosítani kell az idei megnövekedett feladatok teljesítése érdeké­ben, hisz mind a 14 500 hektá­ron intenzív műveléssel kell termeszteni a cukorrépát pél­dául, hogy legalább negyven­tonnás terméshozamot érhes­senek el. Kukoricából is 30 500 hektáron irányoztak elő 20 ezer kilós csöves hozamot, burgonyából ezerkétszáz hek­táron negyventonnás termés­átlagot, mint ahogyan szójá­ból is 5500 hektár területet művelnek belterjesen azért, hogy a Mezőgazdasági Orszá­gos Tanács bővített plenáris ülésén elhangzott pártfőtitkári útmutatások és orientációk szellemében erőteljesen nö­velhessék a termelést, rekord­hozamokat érhessenek el. , Bizony a búza- és árpaföl­dek egy részén is nyolcezer kilós terméshozamot tűztek célul. Ennek elérése, s általá­ban az elmúlt évieknél gazda­gabb aratás biztosítása végett gondosan el kell végezni min­den­ táblán a kiegészítő mű­trágyázást. És igyekezni kell ezzel a munkával, mert az őszi vetéseknek még a felére sem került vegetációs fejlődést elő­segítő hatóanyag. Szó se róla, jól állnak a fejtrágyázással a pécskai, vingai és az aradi agráripari tanácsok körzeté­ben, ahol az őszi Vetéseknek Deme János (Folytatása a 3. oldalon) .*90 |l MÁRCIUSI KETTŐS FONAL Az egyik fehér, a másik piros. Az egyik a múló tél, a másik a közelgő tavasz. Együvé sodorva, a fehér-piros zsinór színe váltva káprázik el a megroskadt havak fölött az opálos égig, mint fehér út, mely visszaveri a kelő nap piros sugarait. Nézem a zsinór fehér fonalforgását, fehér, mint a tiszta lap, amelyre váróható a szerelem első szava, fe­hér, mint az első ősz hajszál, fehér, mint a­­nyám haja. Nézem a piros fonal gyűrűzését: piros, mint a parázs, mint a havak s a hava­kat omlasztó szelek mögött készülődő nyár almája. Fehér, mint a fény, piros, mint az izzószál. Fehér, mint az orvosok köpenye, pi­ros, mint a fecskendőkben a vér. Fehér, mint a munkába indulók maradék álom­morzsája, piros, mint a hazatérők szemében az alko­nyat. Mint a józan eszmélet és mint az öröm. Mint a szomjat oltó víz és mint a szomjaz­­tató tűz. Mint a tavaszi virág és mint az őszi levél. Mint a csönd és mint a lárma, mint az elsuttogott szó és mint a fölcsapó ének. Az ódon-újdon szokás szerint március else­jén a „morfitor“, a „márciuska“ férfiak ajándéka a lányoknak, asszonyoknak. Én mindenkinek a kabáthajtókájára tűznék egyet. Elvégre mindannyian a fehér gond és piros öröm gyermekei vagyunk. A tél és a tavasz viadalait együtt vívjuk. Együtt fut, s csavarodik életünk fehér-piros kettős fonala a tél fagylaló markából márciusok vérpezs­dítő pirosába. Tennivalóink mások, felelős­ségünk­ azonos. A megsodort két fonal egya­zon horizontokig kifeszítve hirdeti fehérből pirosba, pirosból fehérbe váltó szenvedé­lyeinket. Kötelmünk, kötelességeink, elköte­lezettségünk tavaszian játékos jelképe — vajon mit fűzzek a zsinórra? Madarat, virá­got, hangszert, szerszámot, mesealakot, mi­féle mütyürt? Parányi földgolyót. A nagyból, az igaziból csak egy van. Fehér béke vagy tüzes vész? Parányi földgolyót. Hogy vigyázzunk rá. Szász János

Next