Előre, 1986. március (40. évfolyam, 11897-11922. szám)

1986-03-26 / 11918. szám

A SZOCIALISTA DEMOKRÁCIA ÉS EGYSÉG FRONTJA ORSZÁGOS TANÁCSÁNAK NAPILAPJA XI. évfolyam 11.918. szám 1986. március 26., szerda­i oldal­ára 50 báni KÖSZÖNTSÜK A NAGY ESEMÉNYHEZ MÉLTÓ EREDMÉNYEKKEL PÁRTUNK MEGALAKULÁSÁNAK 65. ÉVFORDULÓJÁT! A SZOCIALISTA VERSENY RANGOS MUNKASIKEREI A Temes megyei elektrotechnikai és elektronikai egye *z­ségek értékben több mint 50 millió lejre kerekítették fel az év eleje óta megvalósított árutermelés-többletet, s gya­korlatilag jelentős mennyiségű villanymotort, világítótestet, autóvillamossági felszerelést, számos más terméket állítottak elő terven felül hazai szükségletre és exportra egyaránt. A Giurgiu megyei dolgozók Nicolae Ceaușescu elvtárs útmutatásai és orientációi szellemében munkálkodva az összes tervmutatók és a kiegészítő ipari termelési program példás teljesítéséért, újabb jelentős sikereket arattak a Ro­mán Kommunista Párt megalakulásának 65. évfordulója tisz­teletére. Következetes erőfeszítéseket tesznek a termelés és a munka korszerűsítéséért, a nyersanyagok, az alapanyagok, a tüzelőanyagok és az energia ésszerű és gazdaságos felhaszná­lásáért, a termékminőség javításáért, a munkatermelékeny­ség hangsúlyozottabb növeléséért. A megye 15 nagy gazdasá­gi egysége teljesítette az első negyedévi ipari árutermelési tervet és előirányzaton felül csaknem 62 millió lej értékű terméket állított elő. Az élenjáró egységek terven­­­elül le­szállítottak a nemzetgazdaságnak 967 000 köbméter haszno­sítható szondagázt, 631 tonna bányaipari technológiai felsze­relést, 460 tonna kohászati berendezést. A Nicolae Ceausescu elvtárs által megfogalmazott fel­­adatok és orientációk szellemében cselekedve, Rosiorii de Vede fiatal és korszerű ipara megkülönböztetett figyelmet szentel az exportfeladatok példás teljesítésének. A város ipa­ri dolgozói széles körű műszaki fejlesztéssel, gyártmányfel­újítással és -korszerűsítéssel, külön munkaalakulatok szerve­zésével, a nyersanyagok és alapanyagok magas fokú haszno­sításával elérték, hogy az év eleje óta 45 százalékkal több terméket szállítsanak le, mint amennyit a tervük előirány­zott. Az élenjárók közé tartozik a Gördülőanyagipari Mecha­nikai Vállalat, a Mechanikai Megmunkáló és Fémszerkezet­gyár. ■ A Birladi Abrom Csiszolótestgyártó Vállalat munkakö­zössége teljesítette negyedévi tervelőirányzatait. A Ro­mán Kommunista Párt megalakulása 65. évfordulójának szentelt szép munkasikert a munkatermelékenység növelésé­nek, fejlett technológiák bevezetésének, értékes munkáskez­deményezések hasznosításának, a magasabb fokú nyers­anyag- és­­munkaerőgazdálkodásának köszönhetik. Jó negyedévzárásra készülnek A LIPPAI ALKATRÉSZGYÁRTÓK Az Aradi Vagongyártó Vál­lalat lippai részlege egyelőre szerényen, szinte észrevétlenül húzódik meg a hatalmas anya­­vállalat árnyékában. Mi ennek, az oka? Elsősorban a méret­­különbség. Termelési felületét vagy munkáslétszámát tekint­ve például elenyésző része a vállalatnak. Talán ezért esik kevesebb szó róla bár tevé­kenységét senki sem becsüli le. Ellenkezőleg! Munkaközössége nagyon is jelentős feladatokat végez. És pontosan, elmélyült szakmai tudással, nagy-nagy hivatás- és ügyszeretettel tesz­nek eleget kötelezettségeik­nek. Múlt évi tervmutatóikat egytől egyig túlszárnyalták. Nettó és választék szerinti előirányzataikat három-há­rom, árutermelési és munka­termelékenység-növelési ter­vüket két, illetve tizenöt szá­zalékkal tetézték meg. Az itt dolgozó száz-egynéhány em­ber ma már évente jóval több, mint félszáz millió lej terme­lési értéket valósít meg. A legkülönbözőbb vagonalkat­részek gyártására specializál­ták maguk. Legnagyobb so­rozataik közé az oldalfalak, tartóoszlopok, fedőlapok és a gabonaszállító vagonokhoz ké­szített tölcsérek tartoznak. De alkalmasint minden olyan másfajta kellék elkészítésére is vállalkoznak, mellyel hat­hatósabban járulhatnak hozzá az „anyavállalat“ időszerű tö­rekvéseinek végrehajtásához. Raicu Dumitru részlegveze­tő mérnök a legmelegebb el­ismerés hangján nyilatkozik munkatársairól. Mivel az egy­ség fémanyag-fogyasztása vi­szonylag igen nagy, különös­képpen a lemezek és rudak tökéletesebb felhasználásában és a maradékok másodlagos értékesítésében elért eredmé­nyeiket méltatja. 1985-ben nem kevesebb, mint 1,7 millió lej értékű anyagot takarított meg a részleg. Ebben döntő szerepe volt a szabásminták készítésében kidolgozott új technológiai módszereknek. Jó negyedévzárásra készül­nek a lippai vagonalkatrész­gyártók. Nem túl korai erről még szólni? Sémiképp sem, hisz januárban-februárban a­­lapvetően, minőségileg az új ötéves terv követelményeinek szintjén bontakoztatták ki te­vékenységüket, és céltudattal fogtak hozzá azoknak a tech­nológiai korszerűsítéseknek bevezetéséhez, melyek a mun­katermelékenység további, je­lentős növekedését hivatottak előmozdítani. Rátértek többek között a szén-dioxidos környezetben végzett félautomatikus hegesz­tésre, ami — erről már az aradi vállalatot bemutató tu­dósításainkban is többször szó esett — a megmunkálás minősége és a munkaidő jobb kihasználása mellett az ener­giatakarékosságra is előnyösen hat. Valamennyi idén beveze­tésre kerülő korszerűsítésük a gépek tökéletesebb, össze­hangoltabb működtetésének biztosítását, a termelési felü­letek jobb kihasználását, a megelőző karbantartások ki­­szélesítését és a javítási idő csökkentését szorgalmazza. Másik fő célkitűzése a rész­legnek az olyan műszaki és humán adottságok kialakítása, amelyek az új termékek egy­re szélesebb körének megho­nosítását teszik lehetővé. Ez rendkívül ruganyos átálló és átváltó képességet követel. Jellegzetességeit, kooperációs feladatait tekintve a lippai részlegnek még ebben az év­ben olyan technológiai meg­oldásokat kell alkalmaznia, melyek egy-egy új termék sorozatgyártásának előkészí­tési idejét legfeljebb három­négy nap időtartamába sűrí­tik. Ehhez pedig elsősorban mi szükséges? A szerszámok és segédszerkezetek gyártásá­val foglalkozó műhely nagy­arányú felfejlesztése, a legki­­vá.óbb szakm­unkásokkal való megerősítése. Végül is lippai vagonalkat­­rész-gyártók távolabbi merész céljáról szólunk. A követke­ző esztendőkben — a város gyors urbanizációs előrelépé­sének követelményeire hatá­rozott választ adva — olyan fejlesztési színvonalat szeret­nének megvalósítani, hogy belátható időn belül a vagon­alkatrészek előállítása mellett egy-egy teljes vagontípus ön­álló gyártását is vállalhassák! Az Aradi Szerszámgépgyártó Vállalat helyi részlege már bejárt egy hasonló utat. Al­katrészgyártással vezette be tevékenységét és ma már több esztergapad-típus önálló kivi­telezett sorozatával jegyzi Lippa nevét a hazai szerszám­gépgyártó iparban. Juhász Zoltán A KEDVEZŐ IDŐ­­ LEHETŐVÉ TESZI A MUNKASEBESSÉG FOKOZÁSÁT A FÖLDEKEN A napokban országszerte felmelegedett az idő, s így csaknem mindenütt folyik a tavaszi vetési kampány. Len­dületesen kibontakozik ez a munka a déli megyékben, a­­hol értesüléseink szerint egy­idejűleg vetik az első sürgős­ségi szakaszba tartozó összes növényeket. A kedvező idő lehetővé te­szi a munkasebesség fokozá­sát. Minden övezeben és va­lamennyi mezőgazdasági egységben növelhetik a vetés ütemét és a bevetett­ területe­­ket. Helyesen­ cselekednek azok az egységek, ahol a széles vetési munkafront ki­alakítása céljából éjjeli nap­­pal dolgoznak a talaj előké­szítésén. A folyamatos talaj­előkészítés módszerét egyéb­ként alkalmazni kell minde­nütt, ahol az említett két mű­velet között eltérés mutatko­zik. A falvakon működő párt­szervek és -szervezetek, a mezőgazdasági egységveze­tőségek legidőszerűbb és leg­fontosabb feladata: mozgó­sítani a mezőgazdaság ösz­­szes erőit az időszerű szántó­földi teendők ütemes végre­hajtására, a vetés sebességé­nek növelésére, hogy nap nap után lényeges haladást érjenek el ebben a fontos mezőgazdasági munkában. A magasabb termelékenység forrásvidékén FELELŐSSÉGTUDATTAL, SZAKÉRTELEMMEL A TERMELÉS ÉS A MUNKA TUDOMÁNYOS SZERVEZÉSÉÉRT, A MŰSZAKI SZÍNVONAL TÖKÉLETESÍTÉSÉÉRT A Kézdivásárhelyi Villamos Termékeket Gyártó Vállalat tapasztalataiból (3. oldal Világ proletárjai, egyesüljetek! A MINŐSÉGI IGÉNYESSÉG JEGYÉBEN BONTAKOZIK KI A VETÉS _Traktorok haladnak, araszolnak a Maros lankán. Őszi ugart tárcsáznak, koronáznak, annak rendje és módja szerint porha­­nyósítják a tavasziak magágyát. És nem egy helyen vetnek is. De hát igencsak igyekezni kell ezekben a napokban, hisz a las­san érkező kikelet miatt Hunyad megyében is későbben indul­hatnak be a tavaszi munkák, mint más esztendőkben. No de március 13-án mégis csak elkezdődött a magvetés, hinteni kezd­ték a zabot, borsót, lucernát, lóherét a vetőgépek. — Hogyan készültek fel a tavaszi nagy erőpróbára? — kérdezzük COVACIU CORNEL mérnöktől, a Hu­nyad megyei mezőgazda­­sági vezérigazgatóság nö­vénytermesztési igazgató­jától. — Rendkívül alaposan, az­zal a tudattal, gondolattal, hogy csakis jól rendbe hozott, üzemképes gépekkel végez­hetünk el idejében és meg­felelő minőségben mindenfé­le mezei munkát, melyek az idei termések alakulása szem­pontjából döntő fontosságúak. Külön gondunk volt arra, hogy a mezőgépészeti állomá­sokon és részlegeken kifogás­talanul rendbe hozzanak min­den traktort és más gépet. Ugyanis a Mezőgazdasági Or­szágos Tanács bővített plená­ris ülésén elhangzott pártfő­titkári útmutatások és elvárá­sok szellemében nekünk, Hu­­nyad megyében is erőteljesen növelnünk kell a hozamokat, a mezőgazdasági termelést.­­ Annál is inkább, mert tavaly több kultúránál nem kis termésadósság volt. És úgy tudjuk, nem­csak a szárazság miatt, de azért is, mert egyes helye­ken gyengén végezték el a különféle munkákat, baj volt az agrotechnikai elő­írások betartásával, alkal­mazásával. A kukoricánál eléggé alacsony volt a me­gyei átlag, ám némely he­lyen ennek kétszeresét, háromszorosát is elérték.­­ Valóban, hisz a földet igen gondosan művelő rapoldi termelőszövetkezetben múlt évben is több mint hatezer kiló kukoricát takarítottak be hektáronként, közel három­szor annyit, mint egyik-má­sik környékbeli gazdaságban. A dévai misz is jó negyven tonnás cukorrépahozzamm­al bizonyított 1985-ben, némely más Maros menti gazdaság­ban pedig alig valósították meg ennek felét .Vagy ott van az osztrovi és a totenti-i misz. Tőszomszédok, egymás mellett van a földjük és még­is, míg az előbbi gazdaság­ban 20 ezer, addig az utóbbi­ban csak 14 ezer kiló burgo­nyát ástak, szedtek fel egy­­egy hektárról. Nem merültek hát ki a termelésnövelési le­hetőségek, szakszerűbb mun­kával, jobb technológiákkal több gabonát, ipari és más növényt termeszthetünk Hu­­nyad megyében.­­ Ehhez persze minden fronton szívósan küzdeni, igényesen dolgozni kell. Beindult a tavaszi vetési kampány, ám az sem lehet közömbös, hogy milyen ál­lapotban vannak az ősziek, miként ápolták, s esetleg még ápolják azokat? A ki­egészítő műtrágyázásra gondolunk mindenekelőtt. — A dévai, simeriai és az algyógyi agráripari tanácsok körzeteiben például az utolsó hektár árpára és búzára is kiszórták a növényfejlődést serkentő hatóanyagot. E­­gyik-másik övezetben azon­ban van még tennivaló e té­ren, megyei viszonylatban a búzaföldeknek jó egytizede várja még a tápdúsítást. Ez legtöbb helyen kizárólag a hatóanyag beszerzésén, meg­érkezésén múlik. Reméljük, a napokban az utolsó műtrá­gyaszállítmányokat is meg­kapják gazdaságaink, s mi­előbb végezhetnek a vetésápa- HUNYAD MEGYÉBEN lással. Egyébként búzából 3600, árpából meg 3300 kilós megyei átlaghozamot irányoz­tunk elő erre az évre. Remél­jük, meg is valósítjuk mind­ezt. Annál is inkább, mert víz- és fagykár jóformán se­hol nem dézsmálta meg az őszi vetéseket, melyeknek nagy részén a bokrosodás, nö­­vénysűrűség kielégítő. Külön­ben a vetésterületek legna­gyobb részét a Dacia, Trans­­silvania és a Fundulea 29 bú­zafajták foglalják el, melyek legjobban mennek s legbizto­sabb termést adnak megyénk­ben.­­ A tavaszi vetésű nö­vények termésalakulásá­ban, a hozam­növelésben fontos szerepet játszik a magágy megfelelő előké­szítése, feljavítása, a kifo­gástalan minőségű vetés, optimális növénysűrűség, hogy csak néhányra hivat­kozzunk a megannyi té­nyező közül. Gondolom, az istállótrágyázás helyzetéről sem érdektelen pár dolgot megemlíteni.­­ . A sok állattal rendelke­ző Hunyad megyében istálló­­trágya bőven akad. A múlt esztendő végén és az idén több mint 710 ezer tonna szerves trágyát hordtak ki, s munkáltak a tavaszi vetésű növények magágyába me­gyénk gazdaságaiban. Persze a trágya hordása, elterítése és földbe juttatása tovább folyik ezekben a napokban. Legna­gyobb területeket a hátszegi, Deme János (Folytatása a 2. oldalon) . A­mikor az Egyesült Nem­zetek Szervezete Nem­zetközi Békeévvé nyilvání­­totta az 1986-os esztendőt, két eszme vezérelte. Elsősorban az, hogy a fegyverkezési hajsza mai állása, s e hajsza során felhal­mozott töméntelen, pusztítónál pusztítóbb erejű fegyver olyan veszélyt jelent az emberiségre, az emberi civilizációra, amely jóvátehetetlen katasztrófát okoz­hat, tenni kell tehát valamit a fegyverkezés megfékezéséért, a leszerelés megkezdéséért. Má­sodsorban az a meggyőződés, hogy az emberiségnek megvan a kellő ereje ahhoz, hogy megálljt mondjon ezen a vészterhes úton, elejét vegye­­önpusztítása lehe­tőségének. Ezeknek a megfonto­lásoknak az alapján nyilvánvaló célul azt tűzte a Nemzetközi Békeévre, hogy minden társadal­mi erőt, minden népet aktivizál­jon, serkentsen cselekvésre, ha­tározott fellépésre a béke ne­mes eszménye, az emberiség nyugalma, derűs, építő holnapja megteremtésének nagyszerű cél­ja. A nemzetek nagy közösségé­ben a szocialista Románia, me­lyet mindenkor az emberiség jobb jövőjének gondolata vezé­rel, egyike volt a kezdeménye­zőknek, társszerzője a Nemzet­közi Békeévet meghirdető hatá­rozatnak. A társszerzői minőség vállalásában kifejezésre jutott eltökélt szándéka, hogy a ma­ga részéről minden lehetőséget és alkalmat kihasználva küzd a békéért, azért, hogy­­a világon vége szakadjon a fegyverkezési hajszának, s megkezdődjenek olyan érdemi tárgyalások, ame­lyek elvezetnek a tényleges le­szerelés beindításához. Kifeje­zésre jutott ugyanakkor derűlá­tása, fenntartás nélküli bizako­dása, hogy végül is a józan ész diadalmaskodik, s a tárgyalási és megegyezési szándék megter­­mi a népek elvárásainak meg­felelő gyümölcsöket. A háborúk és fegyverek nél­küli világ megteremtése a szoci­alista Románia nemzetközi te­vékenységének alapköve, melyet egyértelműen fogalmaz meg a párt programja. Pártunk, amely rövidesen fennállásának 65. év­fordulóját ünnepli, már megala­kulásakor zászlajára írta a béke jelszavát annak az elvnek az alapján, hogy szocializmus és béke elválaszthatatlan egymás­tól. S ha visszapillantunk az el­telt évekre-évtizedekre, nyilván­való, hogy pártunk mindvégig, az illegalitás nehéz éveiben csakúgy, mint a felszabadulás után, amikor kormánypárttá lett, mindvégig híven kitartott e jel­szó mellett. Szerte a világon nagy visz­­hangra találtak pártunk főtitkára, a köztársaság elnöke, Nicolae Ceausescu elvtárs békekezde­ményezései, nagyjelentősségű ja­vaslatai, államférfiakhoz intézett felhívásai, a népekhez szóló mozgósító szavai, hogy tegyenek meg mindent a béke megmen­téséért, az emberek legszentebb joga, az élethez való joga, a nemzetek szabadsághoz, béké­hez való joga megvédéséért. És közismertek azok a konkrét intézkedések és programok, a­­melyeket országunk az Egyesült Nemzetek Szervezetében és más nemzetközi fórumokon terjesztett elő a fegyverkezési hajsza leál­lítására, a leszerelés lépésről lépésre történő megvalósítására, a katonai kiadások fokozatos csökkentésére és fejlesztési célú felhasználására. A Nemzetközi Békeév küszö­bén a szocialista Románia, leg­­elhivatottabb képviselője, Nicolae Ceausescu­ elnök ré­vén hangot adott bizakodásá­nak, hogy a kor parancsát meg­értve, az összes államok és né­pek fokozzák küzdelmüket, és együttes erőfeszítéssel gátat vetnek az események veszélyes alakulásának, oda hatnak, hogy felülkerekedjék a béke, a biz­tonság, az enyhülés és leszere­lés politikája. Mindezen akciók és intézkedé­sek sorában pártunk és államunk szemléletében a legelső és leg­fontosabb a nukleáris leszerelés megkezdése. Márcsak azért is, mert a felhalmozott készletek sokszorosan elegendők ahhoz, hogy elpusztítsák az életet, a ci­vilizációt a födtekén. És azért is, mert a mostani feszült hely­zetben­­ államfőnk nemegyszer figyelmeztetett rá, hogy a máso­dik világháború óta soha olyan feszült nem volt a nemzetközi helyzet, mint napjainkban — fennáll egy világháború kirob­banásának veszélye, márpe­dig egy világháború nuk­leáris korunkban elkerülhe­tetlenül atomháborúvá fajul­na, amely az egész emberiség pusztulását okozná, de megsem­misítené az élet újjáéledésének feltételeit is a Földön. Éppen ezért a Nemzetközi Békeévben az államok és népeik erőfeszí­téseinek a nukleáris leszerelés­re kell összpontosulniuk elsősor­ban. Románia elgondolása sze­rint ahhoz, hogy az emberiség egyszer s mindenkorra meg­meneküljön az atompusztulás ré­métől, le kell állítani a nukle­áris fegyverek gyártását és ki­kísérletezését, fel kell számolni a meglevő készleteket, törvé­nyen kívül helyezni az egész nukleáris arzenált. Ezeknek az intézkedéseknek az összességébe tartozna a közép-hatótávolságú nukleáris rakéták európai tele­pítése nyomán kontinensünkön előállt veszélyes helyzet meg­szüntetése azáltal, hogy leállít­ják a további rakétatelepítést, leszerelik és kivonják a meglevő­ket, mentesítik a kontinenst — és az egész világot — nukleáris ra­kétáktól. Január közepén országunk üd­vözölte az SZKP KB főtitkára, Szűcs Olga (Folytatása a 6. oldalon) NEMZETKÖZI BÉKEÉV EGYESÍT ERŐVEL A LESZERELÉSÉRT, A FEGYVEREK NÉLKÜLI VILÁGÉRT, AZ ÉLETÉRT! ,,...7986 hozzon reális haladást a leszerelés, az enyhülés, az együttműködés és a béke útján!" NICOLAE CEAUSESCU MEGTARTÓ FALU (3.) CSELEKVŐ SZÜLŐFÖLD-SZERETET R­itka alkalom városi em­ber számára: a sza­niszlói utcasarkon do­bolnak! Szikár termetű, őszes halántékú férfi veri a kutyabőrt, jó akkurátuson, hogy minél messzebb meghallják. Mikor leengedi az ütőket, kivár egy pillanatra, hogy a csenddel is fokozza az érdeklődést közlen­dője iránt. Aztán felemeli, ki­mért hangon elkezdi: „A la­kosság tudomására hozatik! Először: aki disznóhízlalási szer­ződést kötött, keresse fel a néptanácsot a kedvezményes áron adandó hizólsalac végett. Másodszor: a gyümölcsfáját mindenki hernyózza le, nehogy a rovar szétterjedjen a község­ben! ...Harmadszor: felhív­juk a lakosság figyelmét, hogy a községszépítés érdekében le­hetőleg senki ne tároljon a há­za előtt és az út szélén homo­kot, gallyat vagy más lomot... Később megismerkedtem a kisbíróval, a 67 éves Preg Pa­li bácsival. Elmondta, hogy lé­nyegében feleségét helyettesíti, mert csak úgy jön ki a napi mozgásadag, ha a dobbal vé­gigjárja az utcákat. Meg örö­mére is szolgál, hogy végre fé­nyes nappal is tehet valamit a faluért, mert korábban hosszú időn át éjjeliőr volt a dohány­beváltónál, méghozzá nem a­­kármilyen, ha egyszer hat igaz­gatót kiszolgált. Mikor jó hí­reket hord végig a faluban, ak­kor olyan fürgén viszi a fakó és a szürke, hogy észre sem veszi és már végzett. Bizonyos dolgokat azonban inkább csak megszokásból, mint szükségből dobolnak ki. Példá­ul a hernyózást vagy a lomok eltakarítását. Nem jellemző, de még mennyire nem jellemző a szaniszlóiakra, hogy napokig a járda szélén hagyják a homo­kot, téglát, gallyat. Inkább az jellemző rájuk, hogy naponta felseprik a járdát, az udvart. Jártam olyan portán, ahol még a belső udvar, az istálló előtti tér is friss homokkal volt le­szórva. A szaniszlói házak mutatósak, de egyben mértéktartóak. Itt, szerencsére, nem hódított, illet­ve alig hódított az a kivagyis­­kodó, rossz divat, amely túlmé­retezett hodályok­kal,­­ semmire se használható tornyocskákkal vagy éppen lovagvárakat után­zó bástyákkal akar rálicitál­ni a szomszédra. A legtöbb családi otthon a célszerűség jegyében épült, az emeletes házak közül az újabbak már padlásszobát is tartalmaznak, a belső tér jobb kihasználása i­­gényeként. Meglehet, az építő­anyag — elsősorban a kő és a fa — nehezebb beszerezhe­tősége is arra készteti a hely­belieket, hogy gazdaságosan és célszerűen építkezzenek. Bárhogy is van, ez az ésszerű visszafo­gottság, amely az esetek nagy részében megfelelő ízléssel, esztétikai megjelenéssel pá­rosul, példája lehetne nem egy hegyvidéki falunak — köztük Szatmár megyeieknek is —, ahol a túlméretezettség, a funkciótlan toldalék, az önmu­togató díszítés a divat. Ebből a szempontból is indo­kolt tehát, hogy Szaniszló nem­rég olyan kitüntetést kapott, a­­melyben eddig egyetlen Szat­már megyei községet se része­sítettek, sőt országos viszony­latban is csak keveset. A Szo­cialista Munka Hőse magas címről van szó, amelyet azt kö­vetően adományoztak a község­nek, hogy­ egymás után négy­szer érdemelte ki a Munkaér­demrend I. fokozatát a telepü­lésfejlesztésben és­­szépítésben elért kimagasló eredményeiért. Az aszfaltos utcák, a betonjár­dák, a csinos kerítések, a sán­cokat kísérő fasorok, a városi­as új iskola mellett még annyi minden jelzi a vendégnek, hogy itt hamar lapátot, ásót, fűrészt vagy más szerszámot ragadnak az emberek, ha közös érdekről van szó. A néptanácsnál pon­tos adatokat is megtudhatunk arról, hogy miben fejeződik ki az öt települést egyesítő köz­ség lakosságának cselekvő lo­kálpatriotizmusa. A falvakat összekötő 17 kilométernyi út korszerűsítésében, 15. kilométer utca burkolatának pormentesí­tésében, a 16 tantermes sza­niszlói iskola és a márnai kul­túrotthon felhúzásában, sok e­­zer gyümölcsfa és díszcserje el­ültetésében — egyebek között. Az elmúlt ötéves terv idősza­kában évente 2,4—3,7 millió lej értékű hazafias munkával gya­rapította a lakosság a közsé­get, ami egy személyre lebont­va 2,5—3 ezer lejt jelent. Pe­dig itt nincsenek nagy földgé­pekkel rendelkező üzemek vagy építőtelepek, amelyek némely helyen besegítenek a lakosság­nak a közhasznú munkálatoknál. Hatezer ember, idős és fiatal. Sike Lajos (Folytatása az 5. oldalon)

Next