Előre, 1986. július (40. évfolyam, 12000-12026. szám)

1986-07-01 / 12000. szám

2 FORRÓ TISZTELGÉS A PÁRT ÉS NICOLAE CEAUSESCU ELVTÁRS ELŐTT, AZ ÁLLAM SZERETETT VEZETŐJE, ELENA CEAUSESCU ELVTÁRSNŐ ELŐTT 7 Kulturális-művészeti előadás a Pionírok és a Haza Sólymai Palotájának felavatása alkalmából A Pionírok és a Haza Sólymai Palotájának avatóünnepségét művészi műsor követte, amelyen az ország legfiatalabb nemzedéke mélységes háláját tolmácsolta pártunk és államunk szeretett vezetője, Nicolae Ceausescu elvtárs, Elena Ceausescu elvtársnő iránt boldog gyermekkorukért. A műsor címe — Meleg gyermekszívek köszönik önnek, szeretett vezető — szuggesztíven tükrözte a pionírok és a haza sólymainak mélységes háláját a párttól, a népünktől kapott nagyszerű ajándékért. Az előadás a lelkes hazafiság emelkedett légkörében kezdődött. A színpadon száz meg száz gyerek volt látható._ Az eseménytől meghatottan tánccal és dallal, szárnyaló versekkel fejezték ki örömüket, amiért ismét találkozhattak Nicolae Ceausescu elvtárssal és Elena Ceausescu elvtársnővel, az ország gyermekeinek közeli irányítóival és barátaival. Tiszta, forró szeretetünk érzelmével Lüktető szívünk dobbanásával Köszöntjük drága, hősi pártunkat És honunknak bátor elnökét Drága jó atyánk, Nicolae Ceausescu elvtárs Ma határtalan szeretetünk, tetteink tisztelegnek, A kommunistává válás útján Ragyogó példáját hűen követve. Elena Ceausescu elvtársnő Kedves és tündöklő személye felé Száll most kimondhatatlan szeretettel Mindaz, ami szép, szívünkben legnemesebb Pionírmódra hálásan köszönjük. Hogy létünket óvja, s őrködik fölöttünk, s hazánk virágzik, dicső útján Derék, méltó, boldog fiaiként növekszünk. A palotát a gyermekek iránti atyai szeretettel építették, s az a szocialista építőmunka esztendeiben valóra vált álom, igazi „napsugár-ajándék* a pionírok és a haza sólymai számára, amint azt az egyik kedves dal nevezte el. A gyere^^jö4i^n*Sáuk«rSéi. ’sen, de szuggesztív erővel egy témás tánccal elevenítették meg a hazafias és forradalmi nevelés új kulturális létesítményében — amely kiegészíti az ezekben a dicsőséges esztendőkben emelt nagyszabású építkezéseket — zajló változatos akciókat. A tánc felvillantotta a tanulmányi kabinetekben és a könyvtárban, a műhelyekben és laboratóriumokban, a gyerekek művészeti-kulturális és sportfelkészítésében szervezett tevékenységek pillanatképeit. A művészi műsor sikeréhez hozzájáruló összes gyerekek ajkáról a pionírok és a haza sólymainak arra vonatkozó igazi eskütétele és fogadalma csendült fel, annak az elhatározásuknak adva hangot, hogy szüleik ■ oldalán követni fogják Nicolae Ceausescu elvtárs ragyogó példáját, alaposan felkészülnek a munkára és az életre. Lankadatlanul mindent megtesz, Hogy létünk örökkön virágzó legyen. A bőség és béke esztendeit Nagyszerű jelenünk, dicső jövőnk legyen. Mi, a haza sólymai és a pionírok E diadalmas esztendők ragyogásában Esküt teszünk honunk legelső férfiának Hűségesen, mindenkor követjük őt. S ötletes koreográfiai megjelenítés illusztrálta Románia valamennyi gyermekének és egész nemzetünknek ama óhaját, hogy a béke és a megértés, fegyverektől és háborúktól mentes világában éljen, valamint azt a gondolatot, hogy az ifjú nemzedék csakis a béke és a biztonság légkörében fejlődhet harmonikusan és akadálymentesen. Mindezt a táncjelenetet bevezető dal summázta: Énekeljünk gyerekek, zengjétek a béke himnuszát — A beteljesülések és merész álmok szép dalát! Jertek gyerekek, fogadjuk meg közösen A béke, csak a béke szavatolja jövőnket! ! Népünknek a békére, megértésre és együttműködésre irányuló törekvéseit, amelyet a szocialista Románia és Nicolae Ceausescu elvtársi oly következetesen érvényesít, nagyszabású zenés-táncos szvit elevenítette fel a színpadon, melynek „Az ország gyermekei békét akarnak”* volt a címe: Szívünk minden rezzenése Békét akar, békét a Földnek. Hogy szabad szárnyalással, vidám dallal Röpüljünk a napfényes messzeségbe. Honunk gyermekei békét akarnak, Hogy létüket napfény ragyogja be Tanuljanak, dolgozzanak, s Testvérként a világ minden gyermekével. A Nicolae Ceausescu elvtárs és Elena Ceausescu elvtársnő iránti hálájukat szuggesztíven így fejezték ki: Mélységes, forró meghatottsággal Zengi szívünk köszönetét Nicolae Ceausescu elvtársnak, drága atyánknak Életünknek csodaszép éveiérti ünnepnapunkon Elena Ceausescu elvtársnő Köszönjük, hogy őrködik fölöttünk. Hogy méltón, tudással felvértezve nőlünk odaadással szeressük hazánkat. Az előadás ugyanakkor kifejezésre juttatta a gyerekeknek azt a forró fogadalmát, hogy bizalommal kövessék a pártot és annak bölcs vezetőjét, életüket nemzetünk eszményei beteljesítésének szenteljék, s az egész nép oldalán hozzájáruljanak a szocializmus és kommunizmus felépítéséhez drága hazánk földjén. Stt, akik a napfénykorban születtünk, S kik föölött nagy vezetőnk őrködik. Határtalan szeretettel követjük önt. Drága szülőnk, kedves vezetőnk. Ahogy hőn szeretett szüleink is tanítanak. Ünnepélyesen és forrón megfogadjuk. Népünkért szenteljük egész életünket — A kommunista kor felé — Mindig előre! A párt, Ceausescu és a nép Mutatja az utat, merre tartsunk. Eljutni a kommunizmusba a legfőbb célunk. A párt, Ceausescu, a Trikolór . Ragyogja be, ezt az utat — szeretetünk, büszkeségünk ■ A párt, Ceausescu és Románia! ■ ■t Az előadás záróakkordja .Ja- 5. zafias tartalmánál fogva megindító volt. Az előadás összes résztvevői ajkáról felcsendült „Az ország szeretett elnökéhez“ című dal. A pionírok és a haza sólymai felszaladtak a hivatalos páholyhoz, meghatódottan és nagy örömmel szép virágcsokrokat nyújtottak át Nicolae Ceausescu A színpadon levők, akárcsak a teremben található sok száz pionír kimondhatatlan lelkesedéssel nyilvánította ki a Nicolae Ceausescu elvtárs és Elena Ceausescu elvtársnő iránti mélységes szeretetét. A gyerekek perceken át erőteljesen tapsoltak, éltették őket, virágokat és színes kendőket lobogtatA teremben lelkesen visszhangzott: „Ceausescu—RKP!“ „Ceausescu és a nép!“ „Ceausescu—Románia őrködik gyermekkorunkon!“, „Ceausescu —béke!“. A Pionírok és a Haza Sólymai Palotájának avatóünnepsége alkalmából rendezett kulturálisművészi előadás erőteljesen rávilágított arra a szeretetre, tiszteletre és nagyrabecsülésre, amelyet más ország "összes gyérré é&si,. it . szocialista . Románia , egész fiatal nemzedéke táplál Nicolae Ceausescu elvtárs és Elena Ceausescu elvtársnő iránt, valamint arra az elhatározásukra, hogy pártunk és a pártfőtitkár gondoskodására a szocializmus és kommunizmus romániai megvalósításának leendő építőiként való felkészülésükben minél jobb eredmények elérésével fognak válaszolni, érjük játsszanak elvtársnak és Elena Ceausescu elvtársnőnek. NAGY FIGYELMET A NÖVÉNYÁPOLÁSRA A kedvező időjárást kihasználva, a szántóföldek dolgozói Fehér megyében is egész nap a határban sürgölődnek, hogy idejében végezni tudjanak az idénymunkákkal. Ütemesen halad a takarmány betakarítása, szénát s egyes gazdaságokban silót készítenek. Mindezzel az egységeknek azért is igyekezniük kell, mert a napokban itt az aratás és a másodvetések ideje, s ekkor a munkaerőt meg a gépeket a sürgősebb munkához irányítják át. Különben a mezőgépészeti részlegeken a kombájnok, prések, szállítóeszközök kijavítva, felújítva várják a nagy betakarítás kezdetét. Anövényápolással sem maradtak le: a cukorrépa harmadik kapálását az öszszes parcellán befejezték, s ahol szükségesnek látszik, ott meg gyomtalanítanak. Jól halad a kukorica kapálása, e munkából a mezőgépészek is kiveszik a részüket. Ezzel egy időben kiegészítő műtrágyázást végeznek. A burgonyánál most a legfontosabb a kártevők elleni védekezés. Beraru Teodor, az unireai Agrit főmérnöke elmondotta, hogy igyekeznek minden művelésre alkalmas területet megszántani, bevetni. A falvak határában természetesen olyan parcellák is találhatók, melyeken a munkálatokat nem lehet gépesíteni, de ezek sem maradnak parlagon, mert az mtsz-tagok igavonó állataikkal, saját felszerelésükkel termővé teszik. Az agráripari tanács évről évre növeli szántóterületét, csupán 1986-ban 98 hektárnyi bővítést vett tervbe. És ez megvalósítható — magyarázta a főmérnök —, mert van lecsapolásra váró mocsaras területük. Igaz, a vízlevezetés nem megy könnyen, jelentős ráfordítást igényel a parcellák megtisztítása a gyomfáktól, a sáncok ásása, az alagcsövezés, de megéri, így például a miriszlói szövetkezetközi társulásnál épp folyamatban van egy nagyobb terület följavítása. A munkálatok az országairól is láthatók. Minden parcella jó kihasználását az agrotechnikai szabályok betartása garantálja. Beraru Teodor szerint szinte mindenütt biztosítani tudták a megfelelő növénysűrűséget. Ottjártünkkor a zöldségtermesztők éppen káposztapalántákkal pótolták a hiányokat, a dohányföldeken pedig az első kapálást végezték, s egyúttal ültettek, ha erre szükség volt. A főmérnök azt sem hallgatta el, hogy például Rázboienen egyes táblákban, nem a legmegfelelőbb a cukorrépa sűrűsége. A felelősség az irányító szakemberek, a mezőgépészek és a termelőszövetkezeti tagok között oszlik meg, vagy inkább egyaránt terheli őket. Mindent meg fognak tenni, hogy ilyen s hasonló helyzet ne fordulhasson elő a jövőben, fogadkoztak az unireai tanácsnál. Erre ösztönzi őket pártunk főtitkárának a mezőgazdasági dolgozók III. kongresszusán elmondott beszéde is. Ami pedig az öntözést illeti, a tanács körzetében 220 hektárt tudnak a különböző berendezések segítségével fölfrissíteni, vízhez juttatni. A razboieni-i állami mezőgazdasági vállalat kertészeti farmjának három APT-je, azaz központja van, melyek az esőztetőket táplálják. A vizet természetesen a Marosból nyerik. Az öntözésnek köszönhetően a zöldségtermesztésben szép eredményeket értek el, megközelítették a 20 000 kilót hektáronként. Sikeres kultúrnövény náluk a cukorrépa is, s ahol módjuk van rá, ott öntözik. Van olyan miszük, ahol hektáronként minden évben meghaladják a 40 000 kilót. Természetesen a megyében is készülnek a nagy nyári kampányra. Az unireai mezőgazdasági körzetben 37 kombájnt, 16 présgépet, számos ekét, tárcsás boronát, vetőgépet javítottak ki, ezek indulásra készen várják a „beintést“, a munka kezdetét. Hét alakulatot szerveztek, melyek mindenikét műhelykocsi szolrgálja ki; a kampány résztvevői már túlvannak a felkészítésen, melyen ismételten hangsúlyozták: a nagy hozam, a veszteségmentes betakarítás minden mezőgazdasági dolgozó, minden állampolgár érdeke. Varga Sándor (Folytatás az 1. oldalról)mellék Nicolae Ceausescu elvtárs meghatározó szerepét az ipar, a mezőgazdaság, az öszszes tevékenységi szektorok intenzív fejlesztése kérdéseinél megoldásában, lényeges hozzájárulását a szóban forgó országos jelentőségű dokumentumok megalapozásához. Amint az elfogadott határozat, illetve határozat-felhívás nyomatékosítja: a pártszervek és -szervezetek, az összes gazdasági és társadalmi egységek — az 1986-os feladatok, a jelenlegi ötéves terv példás teljesítése érdekében — építsék egész tevékenységüket a Központi Bizottság plenáris ülésén, a forradalmi munkásdemokrácia országos fórumán elhangzott pártfőtitkári beszédekben foglalt tézisekre és útmutatásokra, amelyek az egész nép lelkesítő akcióprogramját jelentik. A két plénum és a Nagy Nemzetgyűlés ülésszaka azokban a történelmi jelentőségű napokban folytatta munkálatait, amikor az egész párt, az egész nép messzemenő, őszinte elismeréssel ünnepelte a kommunista és antifasiszta harcosok brassói perének ötvenedik évfordulóját. A perbe fogott harcosok élén emeli ki a Központi Bizottságnak a párt főtitkárához intézett tisztelgése — Nicolae Ceausescu elvtárs, kiemelkedő vezetőnk, a tapasztalt forradalmár és lánglelkű hazafi, a kommunista és munkásmozgalom élharcosa állt. A tisztelgés az egész nép szilárd akaratát tükrözi: töretlenül követve pártunk és államunk vezetője munkásságának, életének, forradalmi gondolkodásának nagyszerű példáját, a XIII. pártkongreszszus mozgósító irányelveinek fényében mindent megtesz a haza anyagi és szellemi erejének szüntelen gyarapítása érdekében. Az elfogadott tervek és programok életbe ültetése nyomán 1990-ig megvalósul a XIII. pártkongresszuson meghatározott alapvető célkitűzés: országunk — valamennyi nemzetgazdasági ág intenzív fejlesztésével — rátér egy magasabb fejlődési szakaszra, a közepesen fejlett szocialista ország stádiumára. Az intenzív fejlesztés előmozdítására a minisztériumok, iparközpontok és vállalatok szerint öszszeállított intézkedési programok a termelés, a munka jobb szervezését, a technológiák tökéletesítését, a termelőkanalitások maximális kihasználását, a termékek további korszerűsítését célozzák. Az RKP KB plénumának határozata megállapítja: ezek a programok, amelyeket a pártfőtitkári útmutatások szellemében több ízben megvizsgáltak, majd véglegesítettek a központi párt- és állami bizottságban, amelyet Elena Ceausescu elvtársnő, az RKP KB Politikai Végrehajtó Bizottságának tagja, a kormány első miniszterének első helyettese, a Tudomány- és Oktatásügyi Országos Tanács elnöke vezet, lerakják annak az alapjait, hogy megteremtsük az előfeltételeket az ipar, a mezőgazdaság, a többi nemzetgazdasági ág minőségi összetevőinek hangsúlyozásához, biztosítják erőforrásaink hatékonyabb kiaknázását, országunk szélesebb körű részvételét az anyagi javak világcseréjében. A termelési folyamatok szervezésének tökéletesítését és a korszerűsítést szolgáló akció szakaszosan bonyolódik le: az első szakaszra az idén került és kerül sor, a másodiknak 1987 és 1988 során kell megvalósulnia. Egyes vállalatok jó tapasztalata azt mutatja, hogy a munkatermelékenység több mint kétszeres növekedését érték el a tervezett intézkedések alkalmazásával. Sőt, bizonyos területeken ötszörösen-hatszorosan növekedett a termelékenység! Az országos fórumokon megszabott feladat: abból kiindulva, hogy az ötéves terv végéig minden területen meg kell kétszerezni a munka termelékenységét, a legrövidebb időn belül hasznosítanunk kell a jó tapasztalatokat és végre kell hajtanunk az ágazatok, alágazatok és egységek szerint előirányzott intézkedéseket. Minden szektorban erősíteni kell a tudomány, az oktatás és a termelés kapcsolatát: az intenzív fejlesztés megköveteli, hogy az új tudományos-technikai forradalmat tevékenységünk középpontjába állítsuk. A tudományos és technológiai kutatás magas fokú felelősséget és következetességet feltételez a termelési folyamatok tökéletesítésében, állandóan szem előtt tartva, hogy az új technológiáknak az anyag- és energiafogyasztás csökkentését, a versenyképesség, valamint a termelékenység növelését kell biztosítaniuk. Az egyre korszerűbb berendezések, a tudomány és technika új vívmányai ugyanakkor magas képzettségű embereket igényelnek, a szakmai ismeretek elmélyítését, rendszeres bővítését követelik. Éppen ezért nagy figyelmet kell fordítani a szakmai, műszaki képzettségi színvonal emelésére, alaposan meg kell szervezni a továbbképzést. „A termelés és a munka szervezési programjában megszabott intézkedések töretlen végrehajtásának — szögezte le a pártfőtitkár — ahhoz kell vezetnie, hogy erősödik a vezető szervek, az összes dolgozók körében a rend, a fegyelem és a felelősség, fokozódik a forradalmi munkásszellem, ami meghatározó feltétele a munka jó menetének és a terv legjobb körülmények közötti megvalósításának. Valamennyi egység dolgozói tulajdonosi és termelői minőségükben, a kollektív vezető szervek teljes felelősséggel tartoznak az összes intézkedések végrehajtásáért, hogy minden egység maximális termelést érjen el, erőteljesebben növekedjék a nemzeti vagyon, a nemzeti jövedelem — ami a haza általános fejlesztésének, a nép általános jóléte gyarapításának döntő útja." Ebben a szellemben a Dolgozók Országos Tanácsa és a Legfelsőbb Gazdasági-Társadalmi Fejlesztési Tanács együttes plenáris ülése felhívást intézett a dolgozókhoz, a minisztériumok vezető tanácsaihoz, az iparközpontok és gazdasági egységek dolgozói tanácsaihoz, hogy a tervezett fizikai termelés, s különösképpen az exporttermelés megvalósítása, illetve túlszárnyalása, a műszaki és minőségi színvonal emelése, az anyag-, tüzelőanyag- és energiafogyasztás erőteljesebb csökkentése céljából munkálkodjanak a legnagyobb felelősséggel az új gyártástechnológiák további bevezetésén, a tipizálás bővítésén, törekedjenek az ellátmányhoz tartozó gépek, berendezések és felszerelések jobb kihasználására, , alkalmazzák mindenütt a globális és közvetlen akkord szerinti javadalmazást. A XIII. pártkongresszus határozatainak valóra váltása érdekében objektív szükségesség az új gazdasági-pénzügyi mechanizmus és az önfinanszírozási rendszer tökéletesítése. Ez elsősorban azt jelenti, hogy minden gazdasági-társadalmi egységnek az önálló gazdálkodás elve alapján kell működnie. A gazdasági tevékenységek finanszírozási rendszere, valamint a gazdasági-pénzügyi normatívák tökéletesítéséről szóló program alkalmazása lényegesen hozzájárul az ipar, a mezőgazdaság, az összes többi nemzetgazdasági ág intenzív fejlődésének meggyorsításához, az önálló eszköz- és pénzgazdálkodás erősítéséhez, a szocialista tulajdon épségének megvédelmezéséhez és gyorsabb ütemű gyarapításához. A Központi Bizottság plénuma fontos feladatként tűzte a vezető tényezők, az összes dolgozók elé, hogy törekedjenek a gazdasági-pénzügyi normatívák gyökeres javítására, az összes anyagi, munka- és pénzforrásokkal való hatékonyabb gazdálkodásra, a termelési és forgalmazási folyamat meggyorsítására. Olyan eredményeket és nyereséget kell elérniük, amelyek fedezik a termelőegységek fokozott hozzájárulását a társadalom általános alapjaihoz és a szükséges eszközöket az önfinanszírozáshoz. Mindez megköveteli az adott termelőkapacitások és a beépített területek maradéktalan kihasználását, az anyagkészletek szigorú normázását — szoros összhangban a fizikai termelés volumenével, a takarékos anyag- és energiagazdálkodással, a termelési költségek, az általános és adminisztratív kiadások leszorításával. A hitelek alapján történő finanszírozás rendszere célszerűtlennek bizonyult: jelenleg immár fékezi az új gazdasági-pénzügyi mechanizmust ,és a készletek, a befejezetlen termelés indokolatlan növekedéséhez vezetett. Valamennyi egységnek körültekintőbben kell tehát gazdálkodnia, le kell rövidítenie a termelési áru—pénzciklust. A rentabilitást és a nyereséget ugyanakkor nem az eladási árak emelésével kell növelni, hanem a költségek csökkentésével, a fizikai termelés számottevőbb fokozásával. Nicolae Ceausescu elvtárs nyomatékkal felhívta a pénzügyi, a gazdasági szervek, a vállalatvezetőségek figyelmét: a társadalom nem finanszírozhatja a rossz munkát, a felesleges készleteket, nem fiinanszírozhatja azokat, akik nem teljesítik kötelezettségeiket. Tökéletesíteni kell a vezetést és a tervezést a munkásönigazgatás alapján, mégpedig olyanformán, hogy növekedjék a tulajdonosok, termelők és haszonélvezők vezető tanácsainak és közgyűléseinek felelőssége. Harmonikusan egybe kell kapcsolni a kezdeményezőkészséget, az önálló gazdálkodást az egységes országos tervvel, az egész gazdaság egységes vezetésével. Az 1986—1990-es ötéves terv a termékenként, ágazatonként, alágazatonként és tevékenységi területenként jóváhagyott programokra és arra az alapvető célkitűzésre épül, hogy határozottan rá kell térni az intenzív típusú gazdasági fejlesztésre, a hatékonyság fokozására minden téren. A Központi Bizottság plénuma, a forradalmi munkásdemokrácia országos fóruma és a Nagy Nemzetgyűlés ülésszaka egyaránt kiemelte a pedfőtitkár döntő szerepét a tervelőirányzatok kidolgozásának megalapozásának munkájában, és hangsúlyozta, hogy e nagy fontosságú dokumentum szavatolja az ipar, a mezőgazdaság, az egész nemzetgazdaság gyors ütemű növekedését. Szoros kapcsolatban a jelenkori tudományos-technikai forradalom legújabb vívmányainak széles körű alkalmazásával, a nyolcadik ötéves tervben az ipari termelés évente átlag 7,5—8,3 százalékos ütemben fog gyarapodni, ami meghaladja a Vili, pártkorgresszus irányelveiben kijelölt szintet. Az előirányzatok között kiemelten fontos helyen szerepelnek a hazai nyersanyagalap fejlesztését célzó törekvések, és azok a feladatok, hogy új ásványi nyersanyag-és energetikai tartalékokat tárjanak fel és hasznosítsanak a nemzetgazdasági szükségletek kielégítése és a behozatal lényeges csökkentése érdekében. A mezőgazdasági termelésnek évente átlag 6,1—6,7 százalékban kell növekednie. E célkitűzés megvalósítása érdekében minden intézkedést meg kell hozni a földalap és a rendelkezésre álló műszakianyagi alap minél teljesebb hasznosítására, s arra, hogy a megszabott határidőre végezzék el az öntözési, lecsapolási és a többi munkákat, a növényi és állati eredetű termelés valamennyi szektorában alkalmazzák a korszerű agrártudomány és -technológia vívmányait. Erőteljesen fejlődnek az elkövetkező időszakban is hazánk összes megyéi és települései 1990-ben nem lesz az országnak olyan megyéje, amely 20 milliárd lejnél kevesebb, egy lakosra számítva pedig ötvenezer lejnél kevesebb ipari termelést érne el. „Ez —mondotta Nicolae Ceausescu elvtárs — egyre jobb munka- és életkörülményeket fog biztosítani hazánk összes honpolgárai számára; ténylegesen megvalósul az összes dolgozók, valamennyi honpolgár tel■es egyenlősége, mert az Inazi ioaegyenlőség csak akkor biztosított, ha biztosítottak a munka- és életkörülmények is." Ötéves tervünk teljesítésének egyik lényeges feltétele, hogy sikeresen valóra váltsuk az idei előirányzatokat. A pártos államvezetőség értékelése szerint gazdasági egységeink számos jelentős eredményt értek el az első félév során a termelékenység növelése és a többi mutató megvalósítása terén. Az eredmények azonban jobbak is lehettek volna, amennyiben a minisztériumok, az iparközpontok és a vállalatok kollektív szervei határozottabban törekedtek volna, a fizikai terv teljesítésében felmerült fogyatékosságok felszámolására, a termelés jobb megszervezésére, a rend és a fegyelem erősítésére. A következő időszakban elmélyült szervező munkát kell kifejteni a jóváhagyott intézkedési programok következetes életbe ültetése érdekében, biztosítva az összes tervmutatók példás teljesítését, beleértve a kiegészítő termelési program előirányzatait is. Lakatos András AZ ÚJ FEJLŐDÉSI SZAKASZ MOZGÓSÍTÓ MUNKAPROGRAMJAI ELŐRE - 1986. július 1.