Előre, 1986. november (40. évfolyam, 12106-12131. szám)

1986-11-01 / 12106. szám

ELŐRE - 1986. november 1. ­ A Tudomány- és Oktatásügyi Országos Tanács plenáris ülése részvevőinek FELHÍVÁSA az európai és egyetemes leszerelésre és békére (Folytatás az 1. oldalról) kézi légkörének megterem­téséért. A béke érdekeivel egyező egyetlen út a tárgya­lások útja, hogy megvaló­suljon az együttműködés a nukleáris fegyverek felszá­molásában és a hagyomá­nyos fegyverzet csökkentésé­ben! Románia tudományos dolgozói teljes mértékben osztják az or­szág elnöke, Nicolae Ceausescu elvtárs értékelését, amely sze­rint Európán kívül nem létezik a világon más erő, amely job­ban hozzájárulhatna a világ problémáinak megoldásához. Ezért úgy véljük, hogy konti­nensünk tudományos dolgozóira hárul a népek, az egész világ iránti nagy felelősség, küzdje­nek társadalmi berendezkedé­süktől függetlenül az összes eu­rópai országok együttműködé­sének és egységének erősítésé­ért. A közéletben, a nemzet­közi kooperálás terén csele­kedjünk úgy, hogy az euró­pai államok betöltsék szere­püket, vállaljanak felelőssé­get és tevékenykedjenek tel­jes határozottsággal a konti­nens súlyos problémáinak, a nemzetközi élet összes problémáinak megoldásáért! Minden alkalommal támo­gassuk a tárgyalások folyta­tásának eszméjét, hogy a legrövidebb időn belül meg­egyezés jöjjön létre a közép­hatótávolságú nukleáris rakéták felszámolására mind az Amerikai Egyesült Álla­­mok, mind a Szovjetunió ál­tal, támogassuk a tárgyalá­sok folytatását, hogy meg­állapodás jöjjön létre konti­nensünk összes nukleáris fegyvereinek felszámolásá­ra! Az európai országok, a világ összes államai elé számos épí­tő, konkrét javaslatot terjesz­tettek, amely elvezethet a lesze­reléshez. Úgy véljük, folytatni kell a tárgyalásokat olyan egyezmény megvalósítása érde­kében, amely az első szakasz­ban biztosítja a stratégiai fegy­verek 50 százalékos csökkenté­sét. Úgyszintén szükséges a tárgyalások fokozása a nukleá­ris fegyver­kísérletek beszün­tetése és a nukleáris fegyve­rek teljes felszámolása, vala­mint a kozmolisz militarizálásá­­nak megelőzése érdekében. Meg­győződésünk, hogy türelmes tárgyalásokkal megvalósulhat a nukleáris leszerelés, általában a leszerelés terén született válla­lások, egyezmények és­­ meg­állapodások betartása nemzet­közi ellenőrzésének hatékony rendszere. Országunk ugyanak­kor úgy véli, rá kell térni a hagyományos fegyverzet csök­kentésére is, hogy 2000-ig meg­valósuljon a fegyverzetek, a csapatállományok és a kato­nai kiadások számottevő, lega­lább 50 százalékos csökkentése.­­ A cselekvés széles tere áll előttünk. Tegyünk meg min­dent, hogy a képtelen fegy­verkezési hajsza megfékezé­sére hozott intézkedések a nemzetközi életben valóság­gá váljanak, hogy a lesze­relés, a bizalom- és bizton­­ságerősítés terén térjenek át a nyilatkozatokról a reális akciókra, a szavakról a tet­tekre! Nemrég a román parlament — a Nagy Nemzetgyűlés — lel­kesítő egyöntetűségben tör­vénytervezetet fogadott el arról, hogy Románia már az idén egy­oldalúan 5 százalékkal csökken­ti a csapatállományt, a fegy­verzetet és a katonai kiadáso­kat és népszavazást rendeznek, amelynek keretében az egész nép demokratikus módon véle­ményt nyilvánít államunk po­litikájának e fontos problémá­járól. Mi, akik a tudományos kutatás és az oktatás terén dol­gozunk, úgy véljük, ez az aktus kifejezi az egész román nép akaratát, hogy cselekvően hoz­zájáruljon a leszerelés és a vi­­lágbéke ügyéhez. Ezért a nép­szavazás keretében tiszta szív­ből IGENt mondunk erre a javaslatra! Meggyőződésünk, hogy a fegyverkészletek és a kato­nai erők csökkentése irá­nyában tett minden őszinte és jóhiszemű lépés tényle­gesen hozzájárul a feszült­ség csökkentéséhez, az álla­mok közötti bizalom, min­den nemzet biztonsága , erő­sítéséhez,­­ezért tiszta szív­ből támogatjuk Románia el­nökének az összes európai államokhoz, valamint az Amerikai Egyesült Államok­hoz és Kanadához intézett felhívását, hogy mindannyi­an térjenek rá a fegyverze­tek és a katonai kiadások egyoldalú 5 százalékos csök­kentésére. Egy ilyen intéz­kedés — amely nem veszé­lyezteti és nem veszélyez­tetheti egyetlen ország biz­tonságát és szuverenitását sem — bizonyítani fogja minden nemzet akaratát, hogy konkrétan bekapcso­lódjon a nemzetközi feszült­ség csökkentésének művébe, a­­ leszerelés megvalósításá­ba, a béke hasznára! A béke védelmezése iránti fe­lelősség a tudományos dolgozók elsődleges erkölcsi kötelezettsé­ge, mert ennek teljesítésétől közvetlenül függ az egész em­beriség sorsa. Ennél az érté­kelésnél abból indulunk ki, hogy a mai világban a gazdasá­gi fejlődés problémái, a politi­kai és a leszerelési problémák kölcsönösen feltételezik egy­mást. Tevékenységünk irányá­nak meghatározásakor min­dennél előbbre valónak kell tekintenünk a béke érdekeit, előtérbe kell állítanunk azok­nak a feltételeknek a biztosítá­sát, hogy a fegyverkezésre for­dított hatalmas erőforrások szolgálják a gazdasági-társadal­mi fejlődést! Cselekedjünk határozottan, hogy az atomenergiát békés célokon kívül másra ne használhassák, hogy a mo­dern kémia, a fizika, a bio­lógia, a többi­ tudomány­ág nagyszerű vívmányait ne használják fegyvergyár­tásra, ezek a vívmányok kizárólag annak megőrzésé­hez és gyarapításához já­ruljanak hozzá, ami haszno­sat az emberi lángelme meg­alkotott, hozzanak létre ú­­jabb és jelentős anyagi és szellemi értékeket! Kuta­tásaink eredményeit hasz­nosítsuk annak érdekében, hogy csökkenjen a gazdag és a szegény országok közöt­ti különbség, felszámolódjék a gyengén fejlettség, amely­nek körülményei között él a világ lakosságának mintegy kétharmada, eltűnjék a gyengén tápláltság és számos betegség, amely az ember­életek millióit követeli áldo­zatul, védelmezzük a kör­nyezetet és fejlesszük erő­forrásait a jelenlegi és a jö­vőbeni nemzedékek hasznára! A leghatározottabban küzd­jünk azért, hogy a jelenkori tudomány és technika nagy­szerű vívmányaiból része­sedjenek az összes népek, változtassuk a tudományt az egész emberiség tulajdoná­vá! A leghatározottabban tevé­kenykedjünk az államok közötti új kapcsolatokért a teljes jog­­egyenlőség, a nemzeti függet­lenség és szuverenitás, a bel­­ügyekbe való be nem avatko­zás, az erőszaktól és az erő­szakkal való fenyegetéstől való tartózkodás, minden nép ama szent jogának betartása alap­ján, hogy minden külső be­avatkozástól mentesen maga válassza meg sorsát, gazdasági­társadalmi fejlődésének útjait! A Tudósok és a Béke Román Nemzeti Bizottság, alapító el­nökének, doktor Elena Ceausescu mérnök akadémikus elvtársnő­nek a vezetése alatt fokozza a párbeszédet és az együttműkö­dést a világ összes békeharcos szervezeteivel az összes erők egyesítése érdekében a béke és a népek szabadsága eszméinek jegyében. A mai világban a tudományos dolgozók a haladás és a béke hatalmas társadalmi erejét kép­viselik. Ezért hallassuk határo­zottan szavunk az összes nem­zetközi kérdésekben! Szilárd meggyőződésünk, hogy erőnk egyesítésével a tudo­mány valóban az élet egyik legjelentősebb és kiapadhatat­lan forrásává válik, úgy hogy az összes népek növelhessék hozzájárulásukat az egyetemes megismerés kincsestárához, an­nak mozgósításához az összes emberek jólétének hasznára, hogy a béke, biztonság és együttműködés végérvényesen diadalmaskodjék a világon! 3 (Folytatás az 1. oldalról) Határozottabban fel kell lépnünk a technológiák töké­letesítéséért, a gépesítés, az elektronizálás és automati­zálás széles körű előmozdítá­sáért, a munkaerő jobb fel­­használásáért, a termelési rend és fegyelem erősítésé­ért. A jelenlegi szakasz egyik döntő célkitűzése a termékek műszaki és minőségi színvo­­nalának emelésére vonatkozó program végrehajtása. Az ötéves terv előirányoz­za, hogy az újratervezési és korszerűsítési akció bővítésé­vel a világszínvonalú terme­lés részaránya 1987-ben ha­ladja meg a 77 százalékot, 1990-ben érje el a 95 százalé­kot, körülbelül 5 százaléka pedig szárnyalja túl a­ világ­­színvonalat. Ezen az alapon biztosítjuk a román ipar mű­szaki-gazdasági versenyké­pességének további növekedé­sét, fokozott hozzájárulását az export megvalósításához, gaz­daságunk általános haladásá­hoz. A gépiparban a kutató és tervező munka járuljon hoz­zá a termékek súlyának csök­kentéséhez, csúcsteljesítmé­nyű, magas megbízhatósá­gú és csekély fogyasztású berendezések és felszerelések előállításához, az elektronikai és automatizálási rendeltetésű integrált áramkörök és mik­roprocesszorok széles skálájá­nak gyártásbavételéhez, a műszerészet erőteljesebb fej­lesztéséhez. A kohászatban megkülön­böztetett gondot kell fordíta­ni kiváló minőségű termékek, speciális termékválaszték gyártásbavételére a kőolaj­ipari, az energetikai, a nuk­leáris és a repülőgépgyártási program számára, a vaskohá­szati termékek feldolgozottsá­gi fokának emelésére. Be kell vezetni és szélesebb körben kell alkalmazni a precíziós öntés, a plazma- és lézersuga­ras darabolás, a fémbevonás és -kezelés korszerű techno­lógiáit. A vegyiparban és a petrol­kémiai iparban fokozott erő­feszítéseket kell tenni a kőolaj hatékony feldolgozása és hasz­nosítása, a földgáz és más nyersanyagok messzemenő ke­­mizálása folyamatainak elmé­lyítésére, jobb termékválasz­ték előállítására a gumiab­roncsok, műszaki gumicikkek, feldolgozott műanyagok, mű­szálak és műrostok gyártása terén. Diverzifikálni kell az elekt­rotechnikai és elektronikai rendeltetésű tiszta és szuper­tiszta anyagok, alapanyagok gyártását, hangsúlyozottabban kell fejleszteni a gyógyszerek, szerves színezékek és pigmen­­sek hazai nyersanyagból tör­ténő előállítását, a kis tételű gyártásban készülő, export­ban magas fokon értékesíthe­tő termékek széles skáláját kell megvalósítani. Továbbra is jelentős problé­mák merülnek fel a termék­­minőség javítása, a hazai ter­mészetes és szintetikus nyers­anyagforrások magasabb szin­tű hasznosítása vonalán a­­könnyűiparban, a fafeldolgozó iparban, az építőanyagiparban és a többi feldolgozó ágazat­ban. A kutató és gyártástervező egységeknek tökéletesíteniük kell saját termelőmunkájukat, figyelmüket olyan nemzetgaz­dasági fontosságú termékek gyártásbavételére kell össz­pontosítaniuk, amelyek külön­leges technológiai koncepciót igényelnek — mint például vegyi reagensek és Interme­dierek, fémporok, különleges ötvözetek, katalizátorok, e­­gyedi berendezések. A termelésszerkezet javítá­sát és a gazdasági erőforrások egyre hatékonyabb kiaknázá­sát a nyersanyag-, alapanyag- és más termékimporttal való maximálisan igényes gazdál­kodás feltételei között kell megvalósítani. Az 1987-es terv nemrégiben lezajlott elemzése — a fo­gyasztási és tipizálási normák alapján — számos lehetőséget mutatott ki bizonyos import csökkentésére, illetve helyet­tesítésére, ami azt mutatja, hogy a javaslatok kidolgozá­sakor a vállalatok, az ipar­központok és a minisztériu­mok nem elemzik a legna­gyobb felelősséggel a reális szükségleteket. A központi kutatóintézeteknek, a kutató­­egységeknek a megrendelő vállalatokkal együtt­ fel kell lépniük a gyártásbavételi programok szerinti előirány­zatok megvalósításáért, illetve határidő előtti megvalósításá­ért különösképpen a vegy­ipar, a petrolkémia és a kohá­szat terén. Nagy fontosságú szerep há­rul a tudományos kutatásra az új agrárforradalom végre­hajtásában. Az a körülmény, hogy ma a mezőgazdasági ter­melés jelentős növekedését érjük el, az ilyen irányú nagy lehetőségeket bizonyítja. A mezőgazdasági kutatás­nak a továbbiakban is bizto­sítania kell a kukorica, a nap­raforgó, az ipari és más nö­vények nagyhozamát, új faj­táinak kinevelését, nagy hús- és tej­hozamú új állatfajták kinevelését, valamint a trá­­gyázási és talaj előkészítési módszerek, a vetési és beta­karítási technológiák, a talaj­­javítási programok tökéletesí­tését. A funduleal Gabona- és Iparinövény-termesztési Ku­tatóintézet kitüntetése az Új Agrárforradalom Hőse cím­mel legyen ösztönzés az ösz­­szes mezőgazdasági kutatók, valamennyi mezőgazdasági ku­tatóegység számára minél jobb eredmények elérésére. A kutatás és tervezés, for­dítson megkülönböztetett fi­gyelmet a beruházások haté­konyságának növelésére. E célból az új objektumokhoz a legfejlettebb felszereléseket, technológiákat és konstruk­ciós megoldásokat­ kell igény­be venni, mindenben hozzá kell járulni, hogy az építő­szerelő munkálatoknál­­ az anyagfogyasztást legalább 20 százalékkal csökkentsék, szi­gorúan csak tipizált anyago­kat használjanak. Véget kell vetni a múltban tapasztalt fogyatékosságok­nak, amikor is drága hiány­anyagokat használtak fel, túl­méretezett, nehéz épületeket emeltek, aminek folytán a be­ruházási költségek túlzottan növekedtek. Különleges figyelmet kell fordítani a fogyasztások mű­szaki normázásának, a termé­kek tipizálásának és szabvá­nyosításának határozott elő­mozdítására a gazdaság összes ágaiban. A műszaki normázásnak ki kell terjednie az erőforrások összes kategóriáira és tényle­gesen hozzá kell járulnia a fajlagos fogyasztások hang­­súlyozottabb csökkentéséhez a termékek újratervezése, a be­rendezés korszerűsítése, a ter­melési folyamatok ésszerűsíté­se, a technológiai veszteségek kiküszöbölése alapján. A ter­melés szervezésére és korsze­rűsítésére vonatkozó progra­mokban előirányzott intézke­dések határozott végrehajtá­sával ezen a téren gyorsan el kell érnünk, sőt túl is kell szárnyalnunk a világviszony­latban megvalósított teljesít­ménymutatókat, s az egész öt­éves terv viszonylatában biz­tosítva a nyersanyagok, az alapanyagok, a tüzelőanyag és az energia hasznosítási foká­nak legalább 30 százalékos emelkedését. A szabványok kidolgozása és alkalmazása terén biztosí­tani kell a termékek műsza­ki és minőségi paraméterei­nek állandó emelkedését, hogy ezek megfeleljenek a belföldi és külföldi megrendelők leg­magasabb igényeinek, felve­hessék a versenyt a világvi­szonylatban fellelhető leg­jobb hasonló termékekkel. Szorosabban egybe kell kapcsolni az alkalmazott ku­tatást és az alapkutatást — a matematikában, fizikában, ké­miában, biológiában — hogy a nemzeti tudomány fokozot­tan járulhasson hozzá mind az 1986—1990-es ötéves terv teljesítéséhez, mind pedig az ország következő időszakra szóló gazdasági-társadalmi fejlesztéséhez szükséges tech­nikai megoldások tartaléká­nak biztosításához, az egyete­mes megismerés tárházának gyarapításához. A tudományos kutatás for­dítson megkülönböztetett fi­gyelmet a gazdasági tevé­kenység tökéletesítésével és a gazdasági-pénzügyi mecha­nizmus alkalmazásával, a munkásönigazgatás és önálló gazdálkodás erősítésével kap­csolatos problémákra, vala­mint a szociális kérdésekre, a nép egészségi állapotának biz­tosításával, a környezetvéde­lemmel, az életminőség javí­tásával összefüggő kérdésekre. Az új tudományos-techni-­i­kai forradalom megköveteli az egész kutatási személyzet részéről a határozott és bátor hozzáállást, a gazdasági-tár­sadalmi gyakorlatban mélyen gyökerező szemléletet, min­dennemű rutin határozott ki­küszöbölését, magas fokú for­radalmi szellem érvényesíté­sét a gondolkodásban és a cselekvésben, következetes tö­rekvést az öntökéletesítésre, a szakmai és politikai színvonal emelésére, az egyetemes új­donságok megismerésére. A jelenlegi körülmények között valóban radikális, forradalmi, az emberi megismerés nagy vívmányaival, a rendelkezé­sünkre álló erős tudományos­műszaki potenciállal arány­ban álló változásokat kell el­érnünk. Az összes szektorokban fel kell lépni a kutatás-terve­zés-termelés ciklus lerövidí­téséért. E célból fokozni kell a próbaállomásokon folyó ku­tatómunkát, a kikísérletezést pedig a lehető leggyorsabb termelési hasznosítást biztosí­tó körülmények között kell végezni. Ugyanakkor interdiszcipli­náris munkaközösségeket kell alakítanunk kiemelt felada­tok szerint kutatókból és ter­vezőkből, oktatási és termelé­si káderekből. E kollektívák­nak felelniük kell az összes munkálatokért, kezdve a ku­tatással és végezve a termelé­si hasznosítással, a tervezett paraméterek elérésével. Az elfogadott különprogra­­mok végrehajtása és egyálta­lán, az új ötéves terv alap­vető orientációinak megvaló­sítása érdekében tovább kell javítani a Tudomány- és Technológiaügyi Országos Ta­nács, a központi kutató- és tervezőintézetek, az összes ilyen egységek munkáját, biz­tosítani kell az egyre szoro­sabb együttműködést az ipar­központokkal és vállalatokkal a gazdasági élet összes szekto­rai műszaki és tudományos haladásának előmozdítása, az egész ilyen irányú tevékeny­ség vezetésének, irányításának és ellenőrzésének erősítése céljából. Pártunk ama általános po­litikája keretében, hogy Ro­mánia mind aktívabban vállal részt a nemzetközi életből, a továbbiakban is fejleszteni fogjuk a műszaki-tudományos együttműködést más államok­kal. A jelenlegi ötéves terv­időszakra létrejött kétoldalú programok keretében több mint 700 kutatási és technoló­giafejlesztési célkitűzést irá­nyoztunk elő az összes tevé­kenységi területeken. Országunk egyben részt vesz a KGST 2000-ig terjedő műszaki-tudományos együtt­működési komplex program­jában foglalt nagyszámú ak­cióban. Biztosítani kell a mű­szaki-tudományos és a gazda­sági kooperáció szorosabb kapcsolatát mind kétoldalú, mind pedig többoldalú vonat­kozásban, hogy ezen a téren is mielőbb és hatékonyan megvalósuljon a kutatás-ter­melés integrált ciklusa. Az esztendő végéig terjedő időszakban fokozottan kell munkálkodnunk az 1986-os feladatok hiánytalan teljesí­téséért, az 1987-es terv alapos előkészítéséért. Rendelkezünk minden felté­tellel mind az 1986-ra, mind pedig az egész ötéves tervidő­szakra szóló fontos feladata­ink példás teljesítéséhez. A lényeg most az, hogy jobban megszervezzük a munkát, mozgósítsuk az összes kutató­kat, tervezőket, termelési szakembereket és együttes erőfeszítésekkel újabb, hatéko­nyabb megoldásokat találjunk a műszaki fejlesztésre, a ter­melés és a munka szervezésé­nek tökéletesítésére a megsza­bott tervek és programok szintjén. Az összes kutatók egyik ki­emelt feladata a termelés szervezésének tökéletesítésére és korszerűsítésére vonatkozó program maradéktalan telje­sítése. A központi komisszió, az ágazati, megyei komissziók és valamennyi termelőegység­­ ko­­missziója köteles figyelemmel kísérni a programok összes mutatóinak teljesítését, s ha­tározottan intézkedni minden ilyen természetű lemaradás és fogyatékosság felszámolásá­ról. Dolgozzunk úgy, hogy a ro­mán tudomány és technológia — miként azt a párt elvárja tőlünk — lényeges tényező­ként jelentkezzék a XIII. pártkongresszusi határozatok, a sokoldalúan fejlett szocia­lista társadalom megteremté­séről és hazánk kommuniz­mus felé haladásáról szóló nagyszerű program valóra váltásában! (Hatalmas taps.) Tisztelt elvtársak! Az 1986—1990-es ötéves terv célkitűzéseinek és a távlatilag 2000-ig terjedő célkitűzések­nek a valóra váltása objektí­ve megköveteli az oktatás, a káderképzés, szakmai, mű­szaki és tudományos tovább­képzés egész rendszere továb­bi tökéletesítését. A gazdaság intenzív fej­lesztését, a tudományos-tech­nikai forradalmat nem lehet megvalósítani az összes terü­leteken tevékenykedő káde­rek, szakemberek képzési színvonalában elérendő új forradalom nélkül. Ilyen te­kintetben kiemelkedő szerep hárul az oktatásra. A lehető legjobban haszno­sítanunk kell a hazai oktatás számára megteremtett feltéte­leket, hogy az a lehető leg­eredményesebben betöltse tár­sadalmi szerepét, mindenben eleget tegyen a jelenlegi sza­kaszban rá háruló megnöve­kedett feladatoknak, vagyis állandóan lépést tartson­ az emberi gondolkodás és gya­korlat új és fejlett megvaló­sításaival, a jelenkori tudo­­mányos-technikai forradalom­ból adódó változásokkal, biz­tosítsa kiváló szakmai ismere­tekkel, fejlett világ- és élet­­szemlélettel rendelkező szak­emberek felkészítését. Románia ma korszerű, egy­séges és tudományosan meg­alapozott koncepcióra épülő oktatással rendelkezik, amely lényegesen hozzájárul kiváló­an képzett szakemberek fel­készítéséhez, valamint a dol­gozó személyzet továbbképzé­séhez és többirányú szakkép­zéséhez , amely lényeges fontosságú folyamat a szakis­meretek felfrissítése és gya­rapítása szempontjából. Az oktatási tevékenység fo­lyamatos tökéletesítése érde­kében tovább kell javítani a tanulók és a diákok felkészí­tési programjait, profiljait és szakmáit, hogy széles profilú, a tudomány és a technika leg­újabb vívmányai alapján ki­bontakozó, a termelési folya­mat konkrét követelményei­vel összhangban álló szakem­berképzést valósítsunk meg és biztosítsuk a gyors alkalmaz­kodást más területeken is. Az oktatásban nagyobb figyelmet kell fordítani az a­­lapvető fontosságú tantárgyak — matematika, fizika, kémia, biológia — alapismereteinek elsajátítására, amihez hozzá kell számítani a fiatalokra oly erős nevelő hatást gya­korló diszciplínákat, mint a román nyelv és irodalom, a haza történelme és földrajza. Az iskola csakis így teljesít­heti mélységesen humanista küldetését, azt, hogy egybe­kapcsolja az abszolvensek gazdag szakfelkészültségének biztosítását a széles tudomá­nyos és kulturális látókör sza­vatolásával. Egész oktatásunkat határo­zottan a dialektikus és törté­nelmi materialista világ- és életszemléletnek, pártunk for­radalmi elméletének az alapos megismertetésére és elsajátít­tatására kell építenünk, pár­tunkénak, amely alkotó mó­don, Románia konkrét adott­ságainak megfelelően alkal­mazza a tudományos szocia­lizmus általános igazságait. A tanulók és a diákok fel­­készítési folyamatában to­vábbra is biztosítani kell a termelési gyakorlat tökélete­sítését, hogy ez biztosítsa a szakmák legjobb körülmények közötti gyakorlásakor szüksé­ges készségek kialakítását, a termelőmunkába való gyors és eredményes bekapcsolódást. Az oktatásra az a felelős­ségteljes feladat hárul, hogy fokozott mértékben járuljon hozzá az egész gazdaság és a társadalmi élet műszaki-tudo­mányos haladásához, a tudo­mányos kutatási különprogra­­mok teljesítéséhez. Amint pártunk főtitkára hangsúlyoz­ta, az oktatásnak, a kutatás­nak és a termelésnek szerves, egymástól elkülöníthetetlen egységet kell alkotnia. Az iskola egyik becsületbeli kötelessége az ifjú nemzedé­kek forradalmi, mélységesen tudományos és széleskörűen humanista nevelése volt és marad. Az oktatásnak döntő mértékben kell hozzájárulnia a magas fokú forradalmi, kommunista öntudattal ren­delkező, a munka, a társadal­mi igazságosság és méltányos­ság iránti szeretet, a nemzeti vagyon tisztelete és megóvása szellemében nevelkedő új em­ber felkészítéséhez. Az iskola ápolja az ifjú nemzedék köré­ben az erős hazafias érzése­ket, annak az elhatározását, hogy a fiatalok töretlenül szolgálják az országot, a pár­tot és a népet, mindent meg­tegyenek a haza függetlensé­gének és szuverenitásának erősítéséért, a szocialista Ro­mánia haladásáért és felvi­rágzásáért. (Hatalmas, hosszas taps.) A munkaerő biztosításának, a káderképzés fejlesztésének és szüntelen tökéletesítésének 1986—1990-es általános prog­ramja keretében a Nevelés és Oktatásügyi Minisztérium, a többi minisztérium és más­ központi szervek kötelessége biztosítani az évi és távlati tervek aktualizálását, az ösz­­szes területeken tevékenykedő káderek szakmai továbbkép­zésének szervezési és tartal­mi javítását, összhangban a tudomány és a technika új vívmányaival, az ország gaz­dasági-társadalmi fejlődésé­nek követelményeivel. A ká­derek továbbképzésének tör­vényben előírt formái útján a programnak megfelelően biz­tosítani kell, hogy 2-3 éven­ként minden dolgozó a szak­mai továbbképzés egyik szer­vezett formájában részesül­jön. A dolgozók kongresszusán elhangzott pártfőtitkári be­szédben foglalt útmutatás ér­telmében a legrövidebb időn belül különprogramot kell összeállítani a szakmai és mű­szaki ismeretek tökéletesíté­sére, a tudományos és műsza­ki vívmányok elsajátítására és alkalmazására az összes terü­leteken. Az egész oktatási tevékeny­ség tökéletesítése szempont­jából nagy felelősség hárul a tanerőkre, akiknek kötelessé­gük biztosítani az egész ok­tató-nevelő folyamat magas minőségi színvonalát, töre­kedniük szakmai, politikai és pedagógiai felkészültségük ál­landó tökéletesítésére az em­beri megismerésnek a szakte­rületükön elért legújabb vív­mányai alapján, viszonyulás­ban és magatartásban példát mutatni, cselekvően részt vál­lalni a tanulók és a diákok kommunista, forradalmi ne­veléséből és formálásából, a rend és a fegyelem szellemé­nek erősítéséből. Az oktatás összes erőit szé­leskörűen mozgósítani kell, hogy a román iskola a tudo­mányos haladással, az új tu­dományos-technikai forrada­lom és az új agrárforradalom követelményeivel, a nemzet­­gazdaság intenzív fejlesztésé­nek a sokoldalúan fejlett szo­cialista társadalom építésének és Románia kommunizmus fe­lé haladásának elvárásaival összhangban fejlődjék. A tudományos kutatás és az oktatás alapvető célkitűzései­nek megvalósításában megkü­lönböztetett szerep hárul a Tudomány- és Oktatásügyi Országos Tanácsra, amely biz­tosítani hivatott az egész mű­szaki-tudományos potenciál mozgósítását az idei esztendő­re és az egész ötéves terv­időszakra szóló terveinkben és programjainkban megsza­bott feladatok, a Románia 2000-ig terjedő távlati fejlesz­tésére vonatkozó orientációk maradéktalan valóra váltásá­ra. A Tudomány- és Oktatás­ügyi Országos Tanácsnak ösz­­szességében és tagjainak kü­­lön-külön a magas fokú igé­nyesség és felelősség szelle­mében töretlenül küzdeniük kell szocialista építőmunkánk e különlegesen fontos szekto­rai tevékenységének szüntelen tökéletesítéséért, az egész tu­dományos és technológiai al­kotómunkának az új tudo­mányos-technikai forradalom követelményei szerinti kibon­takoztatásáért, a gazdasági és társadalmi élet összes terüle­tei számára szükséges káderek sokoldalú felkészítéséért, a dolgozók szakmai felkészült­ségének állandó tökéletesíté­séért, az egész nép kulturális és ismeretszintjének általános emeléséért. Tisztelt elvtársak! Pártunk és államunk, mi­közben az ország gazdasági­társadalmi fejlesztésén, a tu­domány, az oktatás és a kul­túra haladásán munkálko­dik, megkülönböztetett fi­gyelmet szentel a nemzetközi életnek, cselekvően részt vesz az egyetemes béke és együtt­működés politikájának hatá­rozott előmozdításából. Mint köztudomású, a nem­zetközi helyzet továbbra is feszült, a feszültségi állapotok tovább tartanak, ami nagy ve­szélyeket rejt magában a né­pek, az egész emberiség bé­kéjére és életére nézve. Amint Románia elnöke nem­egyszer hangsúlyozta, korunk alapvető problémája a követ­kező: megfékezni a fegyver­kezési hajszát és rátérni a le­szerelésre, megvédelmezni a népek békéjét és életét. Or­szágunk a leghatározottabban tevékenykedik ilyen irányban, eltökélten küzd a háborús ve­szély elhárításáért, a népek, az emberek létfontosságú jo­gának, az élethez, a békéhez való jogának a megvédelme­­zéséért. Válaszolva arra a lángoló felhívásra, amelyet az ország elnöke, Nicolae Ceausescu elv­társ fogalmazott meg a Nagy Nemzetgyűlés szónoki emelvé­nyéről, fokoznunk kell akcióin­kat a békéért és a leszerelé­sért, széleskörűen mozgósíta­nunk kell erőinket, hogy Ro­mánia még erőteljesebben hallassa szavát a béke nevé­ben, hogy megerősítsük a ro­mán nép akaratát és elhatáro­zását: a legnagyobb eltökélt­séggel küzd a földi és az űr­fegyverkezési hajsza megféke­zéséért, a leszerelésért, a nuk­leáris háború veszélyének el­hárításáért. (Hatalmas taps, hosszan viaszhan­g­­z­i­k: „Ceaușescu — béke!“) A tudományos gondolkodás leglendületesebb kibontakozá­sának, korszakalkotó, az em­beri lét minden összetevőjét mélyen befolyásoló felfedezé­sek korát éljük. Ilyen körül­mények között nehéz lenne másként minősítenünk, mint abszurdnak és értelmetlennek azt a körülményt, hogy az em­beri elme, a jelenkori tudo­mányos-technikai forradalom ragyogó vívmányainak jó ré­szét tömegpusztító eszközök kifejlesztésére használják fel. A tapasztalat, az élet bebi­zonyította, milyen veszélyes a nukleáris energia elszabadulá­sa, bizonyos vegyi anyagok válogatás nélküli felhasználá­sa. Az emberi géniusz nagy vívmányai, amelyek ma lehe­tőséget kínálnak a természet és az emberi élet mélyenszán­­tó módosítására, magas fokú honpolgári öntudatot és nagy erkölcsi felelősséget követel­nek meg a tudósoktól, akár­csak a politikusoktól. Küzdjünk határozottan, hogy a ma fegyverkezésre szánt kutatási erőket és eszközöket, óriási anyagi és emberi erőket fordítsák a gyengén fejlettség, az éhínség és a betegségek felszámolására, arra, hogy az összes népek és elsősorban a fejlődő országok akadálytala­nul hozzájuthassanak a mo­dern tudomány és civilizáció vívmányaihoz! A tudósoknak, tisztában lé­vén a kortárs világban rájuk háruló nagy felelősséggel, ösz­­sze kell fogniuk, erősíteniük kell együttmunkálkodásukat és népükkel együtt határozott NEMet kell mondaniuk a nuk­leáris fegyverkezésre, fel kell emelniük szavukat mindenne­mű ilyen fegyverkísérlet és tesztvizsgálat ellen, ki kell harcolniuk a nukleáris fegy­verkészletek, mindennemű tö­megpusztító fegyver csökken­tésének és fokozatos felszá­molásának a megkezdését! Amint országunk elnöke mondotta, komplex leszerelési programot kell kidolgozni, középpontjában a nukleáris fegyverek kiküszöbölésével, de ugyanakkor törekedni kell a klasszikus, konvencionális fegyverzet csökkentésére és felszámolására is, hiszen az nem kevésbé veszélyes a né­pek életére és békéjére. Mint ismeretes, az ország elnökének, Nicolae Ceausescu elvtársnak a javaslatára a Nagy Nemzetgyűlés, legutób­bi ülésszakán törvényt foga­dott el arról, hogy Románia Szocialista Köztársaság 5 szá­­­zalékkal csökkenti a fegyver­zetet, a csapatállományt és a katonai kiadásokat, s ezzel kapcsolatosan népszavazásra került sor. A tudomány, az oktatás és a kultúra dolgozói egész népünkkel egyetemben kétségtelenül határozott IGENt fognak mondani e népszavazás keretében, tanú­sítva rendíthetetlen elhatáro­zásukat, hogy minden erőt latba vetnek és aktívan részt vállalnak a leszerelés és a béke ügyéből. (Élénk és ha­talmas taps.) Ebben az esztendőben — a­­melyet Nemzetközi Békeév­nek nyilvánítottak — a tudo­mányos és oktatásügyi dolgo­zóknak határozottabban be kell kapcsolódniuk a konkrét akciókba, amelyek kifejezik a román nép szilárd elhatározá­sát: cselekvően előmozdítani a józan ész és a béke diada­lát, biztosítani egy új politika érvényesülését, amelynek lé­nyege a konfrontációról rátér­ni az összes vitás államközi problémáig kizárólag tárgya­lásos megoldására. A leghatározottabban sík­­raszállva a leszerelésért és a békéért, erősítsük szüntelenül együttmunkálkodásunkat a többi ország tudósaival a né­pek, a kortárs világ e ma­gasztos eszményei és törekvé­sei előmozdításáért folytatott küzdelemben! Hívjuk fel közvetlenül a tudósok szakmai szervezeteit, a tudományos és kulturális egyesületeket a világ összes országaiból, munkálkodjunk együtt a leszerelés, az enyhü­lés, az együttműködés és a béke jegyében fogant politika érvényesüléséért! (Élénk taps.) A Tudósok és a Béke Román Nemzeti Bizottság ke­retében szoros egységben te­vékenykedve, egész népünk­kel, a világ összes békeszerető népeivel egyetemben biztosít­suk a mai és az elkövetkezen­dő nemzedékeknek a békét, a szabadságot és a jólétet egy fegyverektől és háborúktól mentes világban, a nemzetek közötti együttműködés és megértés világában! (Hatal­mas taps.) Tisztelt elvtársak! Befejezésül szeretnék han­got adni meggyőződésemnek, hogy plenáris ülésünk a ma­gas fokú felelősség szellemé­ben vitatja meg a napirendi kérdéseket, és a leszűrendő következtetések alapján újabb intézkedéseket határozhatunk el a román tudomány és ok­tatás haladására, szorosabb összekapcsolására a minden­napi élettel, a szocialista Ro­mánia sokoldalú fejlesztésé­nek követelményeivel, az e­­gyetemes béke és együttmű­ködés előmozdításának köve­telményeivel. (Hatalmas, hosszas taps.) DOKTOR ELENA CEAUSESCU MÉRNÖK AKADÉMIKUS ELVTÁRSNŐ BESZÉDE

Next