Előre, 1986. december (40. évfolyam, 12132-12157. szám)

1986-12-02 / 12132. szám

2 TÁVIRATOK ALI SZALEM EL-BEIDA elvtársnak, a Jemeni Szocialista Párt Központi Bizottsága főtitkárának, HEIDAR ABOU BAKR ALATT ASZ elvtársnak, Jemen Népi Demokratikus Köztársaság Legfelsőbb Népi Tanácsa Elnöksége elnökének A függetlenség kikiáltása — Jemen Népi Demokratikus Köz­társaság nemzeti napja­i XIX. évfordulójának megünneplése alkalmából örömömre szolgál, hogy meleg elvtársi üdvözletemet és legőszintébb jókívánságaimat küldjem. Meggyőződésem, hogy a Román Kommunista Párt és a Jemeni Szocialista Párt, Románia Szocialista Köztársaság és Jemen Népi Demokratikus Köztársaság között meghonosodott baráti kapcsolat és kooperálás tovább fejlődik és mélyül a két baráti nép, a béke és a nemzetközi együttműködés ügye javára. Ugyanakkor kívánok önöknek személy szerint egészséget, boldog­ságot, teljes sikert a Jemen Népi Demokratikus Köztársaság gyara­podása, függetlenségének és szuverenitásának erősítése érdekében kifejtett tevékenységben. NICOLAE CEAUȘESCU, a Román Kommunista Párt főtitkára, Románia Szocialista Köztársaság elnöke MATHIEU KEREKOU úrnak, a Benini Forradalmi Néppárt Központi Bizottsága elnökének, köztársasági elnöknek, államfőnek, a Nemzeti Végrehajtó Tanács elnökének Benin Népköztársaság nemzeti napjának megünneplése örömteli alkalmat szolgál, hogy a Román Kommunista Párt, a román kor­mány és nép, valamint a magam nevében melegen üdvözöljem és minden jót kívánjak. Meggyőződésem, hogy pártjaink és országaink baráti viszonya és együttműködése egyre inkább fejlődik a román nép és a benini nép, a béke, a megértés és a nemzetközi együttműködés ügye érdeké­ben. Kívánok önnek személy szerint jó egészséget és boldogságot, a baráti benini népnek békét, haladást és gyarapodást. NICOLAE CEAUSESCU, a Román Kommunista Párt főtitkára, Románia Szocialista Köztársaság elnöke ANDRE KOLINCBA hadseregtábornok úrnak A Közép-afrikai Köztársaság nemzeti napja alkalmából öröm­mel küldöm meleg üdvözletemet, kívánok önnek személy szerint egészséget és boldogságot, a baráti közép-afrikai népnek békét és gyarapodást. Meggyőződésem, hogy országaink baráti viszonya és együttmű­ködése egyre inkább fejlődik mindkét nép, a béke és a nemzetközi megértés ügye érdekében. ■ NICOLAE CEAUSESCU, Románia Szocialista Köztársaság elnöke EZEK­­ASZ PAPAJOANNOU elvtársnak, a Ciprusi Dolgozók Haladó Pártja — AKEL főtitkárának Abból az alkalomból, hogy 60 évvel ezelőtt alakult meg a Cip­rusi Kommunista Párt, amelynek folytatója a Dolgozók Haladó Pártja — AKEL, a Román Kommunista Párt és a magam nevében elvtársi üdvözletemet és szívélyes jókívánságaimat küldöm önnek, a párt összes tagjainak és harcosainak. A román kommunisták, az egész néppel együtt élénk érdeklő­déssel és szolidaritási érzésekkel követik figyelemmel a Ciprusi Dolgozók Haladó Pártja — AKEL harcát, hogy politikai eszközök­kel, tárgyalások útján, Ciprus Köztársaság függetlenségének, szu­verenitásának, területi épségének és el nem kötelezettségének tisz­teletben tartása, a két közösség békés és demokratikus együttélé­sének biztosítása alapján oldódjék meg a ciprusi kérdés. Ugyan­akkor szolidarizálunk az AKEL fokozott tevékenységével, amelyet annak érdekében fejt ki, hogy védelmezze a dolgozók alapvető ér­dekeit, érvényesítse a baráti ciprusi nép függetlenséggel és társa­dalmi haladással, demokráciával és békével kapcsolatos törekvéseit. Meggyőződésünk, hogy pártjaink baráti viszonya, együttműkö­dése és szolidaritása tovább erősödik és fejlődik az egyenlőség, a tisztelet és a kölcsönös megértés szellemében, az országaink népei közötti barátság és együttmunkálkodás, a szocializmus, a haladás és a béke európai és egyetemes ügye hasznára. Kedves Papa Ioannou elvtárs, az ünnep alkalmából kívánok önnek és az egész pártnak újabb sikereket a ciprusi nép javára és érde­kében kifejtett tevékenységhez. NICOLAE CEAUSESCU, a Román Kommunista Párt főtitkára Constantin Dascalescu elvtárs, Románia Szocialista Köztársa­ság kormányának első minisz­tere Barbados állam független­sége kikiáltásának XX. évfor­dulója alkalmából üdvözlő táv­iratot intézett Errol W. Bar­­row barbadosi miniszterelnök­höz, s a román kormány és a maga nevében a legmelegebb jókívánságait fejezte ki. Constantin Dascalescu elvtárs, Románia Szocialista Köztársa­ság kormányának első minisz­tere köszönő táviratot kapott Rashid Karame libanoni mi­niszterelnöktől a libanoni nép nemzeti ünnepe alkalmából hoz­zá intézett üdvözletért. (Folytatás az 1. oldalról) esetek összegeződése, tehát a ki­sebb szennyeződések együttesen elérhetik — a gyakorlatban el is érik — azt a mértéket, amelynél a társadalom közbelépésére, azaz hatékony jogalkotásra és jogalkalmazásra van szükség az emberi környezet védelme érde­kében. Íme, a környezetvédelem álla­mi, tehát törvényhozási úton va­ló rendezésének indokoltsága. Kiemelkedő jelentősége — a­­mely országos érdekű kérdéssé, az állampolitika szerves részévé avatja — a környezetvédelem céljából és megvalósítási mó­dozataiból tűnik ki. A törvény 4. szakasza szerint a környezetvé­delem célja az ökológiai egyen­súly megőrzése, a természeti té­nyezők minőségének megőrzése és javítása, az ország ter­mészeti értékeinek fejleszté­se, egyre jobb élet- és munkafeltételek biztosítása a jelenlegi és az eljövendő nem­zedékek számára. Megvalósítási módozatai: a természeti erőfor­rások ésszerű felhasználása, a környezet szennyeződésének és a természeti jelenségek káros hatásainak a megelőzése és le­küzdése. A szabályozás lényege: a környezeti tényezők védelme Az elmondottakból világosan kitűnik, hogy azokat a káros környezeti hatásokat, amelyek a természeti vagy települési kör­nyezetben társadalmilag veszé­lyes szennyeződé­seket vagy más­fajta károsodásokat idéznek elő, természeti okok vagy az emberi tevékenység idézik elő. Helyesen ítélte meg törvényhozásunk, hogy káros magatartásnak kell tekinteni a természeti kincsek indokolatlan és mértéktelen használatát, következésképp az ezekkel való ésszerű, takarékos és tervszerű gazdálkodás szük­ségességét írja elő. Ugyanakkor azt is, hogy a technika egyre gyorsuló fejlődésével járó tudo­mányos-műszaki forradalom ha­tására fokozódik az emberi te­vékenységre visszavezethető ká­ros jelenségekkel szembeni vé­delem jelentősége. A törvény értelmében a kör­nyezet szennyezése alatt azok a cselekmények értendők, amelyek a természeti, illetve az emberi tevékenységekkel létrehozott té­nyezők minőségének módosítá­sával megbonthatják az ökoló­giai egyensúlyt vagy károsíthat­ják az emberek egészségét, nyu­galmát, kényelmi állapotát, il­letve károkat okozhatnak a nemzetgazdaságnak. A védelem alá helyezett környezet termé­szeti tényezői a következők: a levegő, a vizek, a talaj és az altalaj, az erdők és minden más szárazföldi és vízinövényzet a szárazföldi és vízi állatvilág, a rezervátumok és a természeti ritkaságok. Az emberi települé­sek és az emberi tevékenysé­gekkel létrehozott egyéb ténye­zők szintén védelem alatt áll­nak. Nyilvánvaló, hogy környezet­­védelmi kerettörvényünk szabá­lyozási szférája igen széles kö­rű, ami az oltalom tárgyát illeti. Úgyszintén szembetűnik sokol­dalúsága az oltalom tevékenysé­gi köre tekintetében, amely fel­adatul szabja meg az állami, a szövetkezeti szervek és szerveze­tek számára főként a következő­ket: magas fokú hatékonysággal hasznosítani, ésszerűen felhasz­nálni a természeti erőforrásokat, összhangban a környezet minő­sége megőrzésének és javításá­nak követelményével, a környe­zetvédelmi intézkedéseknek megfelelően biztosítani a gaz­dasági hatékonyság követelmé­nyeinek és a társadalmi kritéri­umoknak a szerves összefonódá­sát a területrendezési, a város- és falurendezési tevékenység­ben; olyan technológiai beren­dezéseket alkalmazni, amelyek nem szennyezik a környezetet, vagy a szennyeződést okozó technológiai berendezéseket ha­tékony készülékekkel és felsze­relésekkel ellátni a szennyező­dés megelőzése, illetve a szeny­­nyező anyagoknak a törvényes környezetvédelmi szabályokban megállapított szintre történő csökkentése céljából; intézkedé­seket foganatosítani a természe­ti jelenségek környezetre káros hatásainak megelőzésére és kor­látozására; visszanyerni és fel­használni a gazdasági-társadal­mi tevékenységekből származó hasznosítható hulladékokat vagy üledékanyagokat, visszatartani, semlegesíteni és tárolni a nem visszanyerhető üledékanyagokat, a környezeti tényezők minőségé­re vonatkozó törvényes szabá­lyoknak megfelelően; nem szennyező közlekedési eszközö­ket gyártani és használni vagy pedig biztosítani ezek felszere­lését olyan készülékekkel, ame­lyek a kipufogó gáz és a zaj ártalmait lecsökkenek a törvény által megállapított szintre; minél kevésbé és minél kisebb meny­­nyiségben visszamaradó növény­védő szereket és más vegyszere­ket gyártani és intézkedni ezek ésszerű felhasználásáról. A fennebb vázolt átfogó szabályozás a környezetvé­delmi jogi intézkedések te­kintetében is kiemeli a szo­cialista rendszer felsőbbren­­dűségét a tőkés társadalommal szemben. Ugyanis nem vitás, a kapitalista államokban a ha­tékonyabb környezetvédelmi in­tézkedéseknek gyakran az egy­mással ellentétes irányú érdekek állnak útjában, mivel a megfe­lelő és hatékony szabályozásnak sokszor az az akadálya, hogy nem egyeztethető össze az egyé­ni érdekekkel. A szocializmus­ban lehetőség nyílik a hatékony környezetvédelmi intézkedések tényleges alkalmazására, mivel e rendszer megteremti a feltéte­leket a gazdasági növekedés, fejlesztés és a környezetvédelmi össztársadalmi érdekeket szol­gáló összhangjának létrehozásá­ra, a termelőeszközök társadal­mi tulajdona ugyanis lehetősé­get nyújt a központi tervezésre és a társadalmat érintő káros környezeti kihatások megakadá­lyozására. Alapvető emberi jog és állampolgári kötelesség Amint a környezetvédelemről szóló törvényünk 2. szakasza is előírja, a környezetvédelmi poli­tika valóra váltása össztársadal­mi feladat, s ennek megvalósí­tása „az állami, a szövetkezeti szervek és szervezetek, a többi társadalmi szerv és szervezet, minden állampolgár alapvető kötelessége". össztársadalmi feladat- és kötelesség-jellegét az határozza meg, hogy a kör­nyezetvédelem: össztársadalmi érdek. Úgy véljük, hogy ugyanaz az össztársadalmi érdek indokolja, hogy a környezetvédelmet nem csak alapvető állampolgári kö­telességnek, hanem egyben alapvető emberi jognak is te­kintsük. Egyébként Románia Szocialista Köztársaság az 1974. évi 212. számú törvényerejű rendelettel ratifikálta az Egye­sült Nemzetek Szervezete XXI. ülésszakán elfogadott Gazdasá­gi, Szociális és Kulturális Jogok Nemzetközi Egyezményét, amely 12. szakaszában a szociális jo­gok, mégpedig a testi és lelki egészséghez való jog keretében említi a tiszta környezethez való jogot. Ennek maradéktalan érvé­nyesítése érdekében „a környe­zet... minden vonatkozásban történő megjavítását" az álla­mok elsődleges teendői közé so­rolja. Érdemes megjegyezni, hogy maga a történelem bizonyítja: mindig az a kérdés lényegül át alapvető emberi joggá, amely az emberiséget az adott időben a legjobban foglalkoztatja, ami a legközvetlenebbül érinti — akár politikai, akár az emberi lét fenntartása, teljesebbé és jobbá tétele szempontjából. Ilyen kérdéssé vált a jelenkor­ban a tiszta környezethez való életbevágó igény. A tiszta környezethez való jognak emberi jogként elismeré­se növeli a környezetvédelmi jog súlyát és társadalmi tekintélyét. Az a követelmény, hogy az em­ber tiszta környezetben éljen, hogy a környezeti szennyeződés legalábbis ne növekedjék, hogy az utókor is élvezze a természet szépségeit, egyértelműen az em­beri élet fennmaradását szolgál­­ja, sőt e létnek egy bizonyos minőségét is védi. Éppen ezért érdemes arra, hogy alapvető emberi jognak ismerjük el. Ugyanakkor az emberi jogok mind az állam, mind az egyes állami szervek, tömeg- és társa­dalmi szervek és szervezetek, mind az állampolgárok számá­ra kötelezettségeket is jelente­nek,'' hiszen csak így való­sulhatnak meg ténylegesen. Vitathatatlan, hogy minden jog, így az alapvető emberi jo­­gok is egyben kötelezettséget is jelentenek. Következtetésként megállapíthatjuk, hogy a kör­nyezetvédelemről szóló törvé­nyünkben előírt összes kötele­zettségek és feladatok teljesíté­se révén hozzájárulunk a tiszta környezethez való alapvető em­beri jog érvényesítéséhez. ÖKOLÓGIAI EGYENSÚLY ÉS TUDOMÁNYOS-MŰSZAKI FORRADALOM BEFEJEZŐDÖTT A CSEHSZLOVÁK SZOCIALISTA KÖZTÁRSASÁG KÜLÜGYMINISZTERÉNEK HIVATALOS BARÁTI LÁTOGATÁSA ROMÁNIA SZOCIALISTA KÖZTÁRSASÁGBAN 1986. november 27—29. között a Csehszlovák Szocialista Köz­társaság külügyminisztere. Bo­­huslav Chnoupek hivatalos ba­ráti látogatást tett Románia Szo­cialista Köztársaságban. Nicolae Ceau­șescu elvtárs, a Román Kommunista Párt fő­titkára, Románia Szocialista Köztársaság elnöke a látogatás idején fogadta a Csehszlovák Szocialista Köztársaság külügy­miniszterét. Románia külügyminisztere és Csehszlovákia külügyminisztere megbeszéléseket folytatott, ame­lyek keretében hangsúlyozták Nicolae Ceaușescu elvtárs, a Román Kommunista Párt fő­titkára, Románia Szocialista Köztársaság elnöke és Gustav Husák elvtárs, a Csehszlovákiai Kommunista Párt Központi Bi­zottságának főtitkára, a Cseh­szlovák Szocialista Köztársaság elnöke­­közötti találkozások és megállapodások különleges fon­tosságát a két párt, ország és nép hagyományos baráti viszo­nyának és sokrétű együttműkö­désének elmélyítésében. Úgy értékelték, hogy a magas szintű találkozók alkalmából el­fogadott határozatok sikeresen megvalósulnak. Mint megálla­pították, a román—csehszlovák kapcsolatok jelenlegi szintje kedvező előfeltételeket teremt az együttműködés újabb és ha­tékonyabb fejlesztéséhez minden közös érdekű területen. Megelégedéssel méltatták a politikai, gazdasági, kulturális, tudományos és más téren törté­nő román—csehszlovák együtt­működés gyümölcsöző voltát. Kidomborították a gazdasági cserék, a termelési kooperálás és szakosodás, a műszaki-tu­dományos együttmunkálkodás szüntelen fejlődését. Kifejezték a meggyőződést, hogy Románia Szocialista Köz­társaság és a Csehszlovák Szo­cialista Köztársaság közötti 2000- ig történő gazdasági és műszaki­­tudományos együttműködés fej­lesztésére vonatkozó, 1985 de­cemberében aláírt program tel­jesítése erőteljesen fellendíti a két ország kapcsolatait ezeken a területeken, elvezet a termelési kooperálás és szakosodás foko­zásához, a nemzetgazdaságok szükségleteinek jobb kielégítésé­hez nyersanyagokból, gépekből, felszerelésekből és közfogyasz­tási javakból. Ugyanakkor hangsúlyozták, fo­kozni kell az együttműködést, hogy megvalósuljanak a KGST tagországok 1984. júniusi magas szintű gazdasági tanácskozásán elfogadott határozatok, a KGST tagországok 2000-ig törénő műszaki-tudományos haladása komplex programjának előirány­zatai, a­z. év novemberi magas szintű megbeszélések szellemé­ben. Kifejezték a közös szándékot, hogy tovább fokozzák a kap­csolatokat a tudomány, az okta­tás, a művészet és a kultúra, a sport, a turisztika, a tömegtájé­koztatási eszközök terén és ki­domborították e kapcsolatok sze­repét a jobb kölcsönös megisme­résben. A nemzetközi problémákkal kapcsolatos véleménycsere kere­tében hangot ad­tak a mélységes aggodalomnak a súlyossá vált feszültség, valamint amiatt, hogy növekszik a háborús veszély az imperialista politika következté­ben, és hangsúlyozták, korsza­kunk alapvető problémája a béke védelmezése, a fegyverke­zési hajsza késedelem nélküli megfékezése, a világűr militari­­zálásának megelőzése, az atom­kísérletek befagyasztása, egy nukleáris katasztrófa veszélyé­nek elhárítása, a rátérés a konk­rét leszerelési, elsősorban nuk­leáris leszerelési intézkedésekre, a hagyományos fegyverzetek, a csapatállományok és katonai ki­adások számottevő csökkentésé­re. Hangsúlyozták a nemzetközi biztonsági rendszer megteremté­sének fontosságát. A miniszterek kidomborították a Varsói Szerződés tagállamai Politikai Konzultatív Bizottságá­nak utóbbi ülésén elfogadott ha­tározatok jelentőségét a nukleá­ris leszerelés, a nukleáris fegy­verek teljes felszámolása tekin­tetében, a Szovjetunió által ja­vasolt program, valamint a kü­lönleges program szellemében, amely előirányozza a hadseregek és a hagyományos fegyverzetek 25 százalékos csökkentését 1990- ig Európában, és azt a katonai kiadások arányos csökkentésé­nek kell kísérnie. Hangsúlyozva annak szüksé­gességét, hogy a legrövidebb időn belül rá kell térni a lesze­relés reális intézkedéseire, in­formációcserére került sor arról, milyen erőfeszítéseket tesz a két ország e célkitűzések valóra vál­tása érdekében, és pozitívan ér­tékelték Románia és Csehszlová­kia ilyen irányban kezdeménye­zett konkrét akcióit. A nemzetközi helyzet feszült­ségének csökkentése, az európai és az egyetemes enyhülés útján történő haladás érdekében fon­tosnak értékelték a nukleáris és vegyi fegyverektől mentes térsé­gek kialakítását a Balkánon, Kö­­zép-Európában és a világ más részein. Nagyra értékelték a stockhol­mi konferencia első szakaszának sikeres befejezését a bizalom- és biztonságerősítő intézkedések és az európai leszerelés tekinte­tében, hangsúlyozták annak szükségességét, hogy a bécsi ta­lálkozó nemrég megkezdett munkálatai építő és konkrét szellemben zajlódjanak le, ké­pezzenek jelentős hozzájárulást a leszereléshez, az összes eu­rópai államok közötti együttmű­ködés és kooperálás erősítésé­hez, amelyhez a két ország cse­lekvően hozzájárul. A miniszterek síkraszálltak a katonai konfliktusok és a fe­szültséggócok rendezéséért, az államok közötti összes problé­mák tárgyalások útján történő megoldásáért, a gyengén fejlett­­ségi problémák globális szabá­lyozásáért, a népek jogának tiszteletben tartásáért, hogy sza­badon, külső beavatkozástól mentesen válasszák meg fejlő­désük útját. A külügyminiszterek kifejez­ték elégedettségüket a megbe­szélésekkel, amelyek a kölcsönös tisztelet és megértés baráti lég­körében zajlottak le. Megálla­podtak abban, hogy fenntartják a két külügyminisztérium kap­csolatait és tanácskozásait, a két ország barátságának erősítéséért, együttműködésének fejlesztésé­ért. A Csehszlovák Szocialista Köz­társaság külügyminisztere, Bo­­huslav Chnoupek, aki hivatalos baráti látogatást tett országunk­ban, elutazott a fővárosból. Az Otopeni repülőtéren a ven­déget Ioan Totu külügyminisz­ter, több hivatalos személy búcsúztatta. Jelen volt Jan Papp, a Cseh­szlovák SZK bukaresti nagykö­vete. Hazánkbeli látogatása idején a csehszlovák miniszter megbe­szélést folytatott az RKP Argeș Megyei Bizottságának első titká­rával, ipari, kutatási egységeket, szociális-városrendészeti építőte­lepeket keresett fel Bukarest municípiumban és Argeș megyé­ben. ★ KÖZÉLET Nicolae Constantin elvtárs, a kormány első miniszterének he­lyettese fogadta Mihail Sz. Szkabardnya elvtársat, a Szov­jetunió készülék-, automata-két vezérlőrendszer-gyártási mi­niszterét, aki látogatást tesz or­szágunkban. A találkozón a Nicolae Ceausescu elvtárs és Mihail Gorbacsov elvtárs közötti talál­kozók alkalmával létrejött meg­állapodások szellemében tag­lalták­ a román—szovjet gazda­sági együttműködés különböző kérdéseit, konkrét intézkedé­seket elemeztek az elektrotech­nikai együttműködés fejlesztése ügyében. Ott volt Alexandru Necula elvtárs, elektrotechnikai ipari miniszter. Jelen volt J. M. Tyazselnyi­­kov, a Szovjetunió bukaresti nagykövete. A vulkáni Munkásklubban gyűlést tartottak abból az alka­lomból, hogy Nicolae Ceausescu elvtárs, a Román Kommunista Párt főtitkára, Románia Szo­cialista Köztársaság elnöke 20 évvel ezelőtt felavatta a szén­­kitermelést a zsilparosényi Bá­nyaipari Vállalatban. A gyűlés részvevői hatalmas lelkesedéssel táviratot intéztek NICOLAE CEAUSESCU elvtárs­hoz, kifejezték az egész munka­­közösség mély tiszteletét és há­láját pártunk és államunk ve­zetőjének, s jelentették, hogy az ő lelkesítő ösztönző szavaitól mozgósítva 52 nappal határidő előtt teljesítették az idei tervet, s az esztendő végéig 140 000 ton­nára emelik az év folyamán el­ért termeléstöbbletet. Befejezte VI. ülésszakát a fővárosban a Romániai Európai Gazdasági Közösség (EGK) Ve­gyes Bizottság. Az ülésszakon széles körű véleménycserét folytattak a Románia és az EGK-tagállamok gazdasági kap­csolatainak jelenlegi stádiumá­ról, további fejlesztésük lehe­tőségeiről és az ilyen­­Irányban indítandó akciókról. Mint hang­súlyozták, közös óhaj kitartó erőfeszítéseket tenni a különbö­ző közös érdekű területekre ki­terjedő gazdasági kooperáció bővítéséért és diverzifikálásáért, a kétoldalú kereskedelmi cserék fellendítéséért. A munkálatok befejező részé­ben a két küldöttségvezető, Kile Vaduva külkereskedelmi és nemzetközi gazdasági kooperá­­lási miniszter , és Willy de Clercq, az EGK-bizottság tagja, a külügyek felelőse dokumen­tumcserét bonyolított le az el­fogadott ajánlásokkal kapcsolat­ban. Az Európai Gazdasági Közös­ség küldöttségét fogadta Ioan Totu külügyminiszter. Decemberi előrejelzés Az év utolsó hónapja, a bukaresti Meteorológiai és Hidro­lógiai Intézet előrejelzése szerint, a szokottnál hidegebb lesz. Az ország legnagyobb részén a sokéves átlagnak megfelelő csapadékmennyiség esik. Az időjárás dekádonkénti alakulása: December első tíz napján nyirkos idő, főként délen és ke­leten, ahol gyakran megnövekszik a felhőzet, előbb esőszitálás és gyenge helyi eső, majd havazás várható. Az ország más vi­dékein elszigetelt havazás. A gyenge, mérsékelt szél rövid időre megélénkül a keleti megyékben. Éjszakai hőmérséklet mínusz 8 —plusz 2 fok között, helyenként alacsonyabb Moldva északi részén és a hegyvidéki medencékben, nappali hőmérséklet mí­nusz 4—plusz 6 fok között. Helyenként jégkéreg képződik. December 11—20 között hidegek az éjszakák és a hajnalok, különösképpen az ország északi részében. A déli megyékben el­szigetelten havazik, majd esőszitálás és eső lehetséges, ami elő­­segíti a jégkéregképződést. Másutt elszigetelt havazás. Az át­menetileg megélénkülő szél az ország délkeleti részén felkavar­ja a havat. A hőmérséklet enyhén emelkedik a dekád második felében. Éjszakai hőmérséklet mínusz 12—mínusz 2 fok között, alacsonyabb az ország központi és északi részén az időszak első felében, nappali hőmérséklet mínusz 5—plusz 5 fok között, he­lyenként magasabb. Köd- és zúzmaraképződés, különösképpen az ország központi részén. December 21—31 között hideg az idő, fagyosak az éjszakák és a hajnalok előbb az ország északi és központi részén, a hő­­mérsékleti minimum helyenként minusz 20 fok alá süllyedhet, másutt éjszaka minusz 10—minusz 5 fok közötti hőmérsékletet mérnek. Nappali hőmérséklet mínusz 6—plusz 4 fok között, va­lamivel magasabb az időszak második felében. A dekád elején a meteorológiai körülmények főként a havazásnak, később ha­vas esőnek és esőnek kedveznek. December 2. kedd IV. évnegyed XII. hónap Az évből eltelt: 336 nap Hátra van még: 29 nap Napkelte: 7.38 Napnyugta: 16.33 Holdkelte: 8.58 Hélnyugta: 16.51 20.00 Híradó 20.20 Gazdasági élet • Az ener­getikai és nyersanyagforrások dossziéja 20.35 Pionírok művészi műsora (SZ) 20.45 Mih­ai Viteazul — a betel­jesült álom pillanata (SZ) — dokumentumfilm 21.00 Tv-színház — Mihai Emi­nescu: Decebal. Szereplők: Cazimir Tanase, Teodor Bu­­zea, Igor Hauca, Despina Mar­­cu. Rendezte: Ion Olteanu 21.40 Egy északi város békés korszaka — riport 21.50 Híradó TAKARÉK- ÉS LETÉTI PÉNZTÁR AZ 1986. NOVEMBER 29-I HOZÁSON NYERTES CEC-KÖTVÉNYEK HIVATALOS LISTÁJA Egész nyereményt folyósíta­nak a 200 lejes kötvényekre. A n­yereményérték magában fog­lalja a nyertes kötvény névérté­két is. A nyereményeket a CEC-ki­­rendeltségek, -fiókok, illetve -ügynökségek fizetik ki. A 000001—099999 sorozatszámú, 81—200 közötti folyószámú CEC- kötvényeknél a hivatalos listá­val való egybevetéskor a soro­zatszám első zéróját nem kell figyelembe venni. TÉVÉ KEDD » 5 ~ a § s. « * •S .£ 8 o S .£ S I- ti'5 S £| «5 S-S im z« «e “­­£ zi 1 72764 175 50 000 1 49837 143 50 000 1 88545 185 50 000 I 95379 104 50 000 I 58408 148 40 000 1 96949 91 40 000 1 47187 46 40 000 1 42979 20 40 000 1 07331 47 40­ 000 1 62043 47 30 000 1 26857 128 30 000 1 24086 65 30 000 1 58604 61 30 000 1 96131 52 30 000 1 66668 61 30 000 1 13417 51 20 000 1 99731 59 20 000 1 13576 83 20 000 1 96661 195 20 000 1 34437 137 20 000 1 66131 39 20 000 1 35032 106 20 000 s'«t N 3 S Sm k IC O N V*. t,­­­­ 100 091 35 10 000 100 127 55 5 000 100 102 64 3 000­­ 100 550 113 3 000 1 000 12 120 1 000 1 000 41 160 1 000 1 000 93 146 1 000 1000 58 165 1 000 1 000 42 106 800 1000 * 36 181 800 1000 23 45­­800 1 000 10 128 800 1 000 94 104 800 1 000 53 46 800 1 000 68 174 800 1 000 10 98 800 1 000 40 128 800 13 422 ÖSSZESEN: 14 020 000 PRONOEXPRESSZ A november 30-i sorsolás nyerőszámai I. SZAKASZ I. húzás: 40 34 20 12 10 11 16 23 r. e -:«í ■.!*. -• II. húzás: 8 45 2­5 42 29 35 19 12 III. húzás: 30 26 1 33 9 41 10 37 II. SZAKASZ IV. húzás: 28 9 12 10 42 31 V. húzás: 43 41 67 23 44 VI. húzás: 25 26 5 30 29 43 (ideiglenes) nyereményalap: 1 341 000 lej. (Folytatás az 1. oldalról) A hegyek ölén élő városka lakói jóleső érzéssel nyugtázták az egészségügyi hálózat bővülését, állandó korszerűsödését. Két üzemi és egy városi járóbeteg­rendelő,­­a megyei kórháznak két kihelyezett egysége, a szülészet és a gyermekgyógyászat szol­gálja a lakossága aprajának­­nagyjának egészségvédelmét. A nemrégiben a műszeres ellátott­ság vonalán gyarapodtak: rönt­genkészüléket bocsátottak a ha­tékonyabb gyógyítás szolgálatá­ba, nemsokára pedig fogászati röntgenkészülékkel szerelik föl ezt a szakrendelőt is, hogy ezzel is megkíméljék a lakosságot az utazgatástól a megyeszékhelyre vagy más városokba ilyen cél­lal. A legújabb közösségi létesít­mény, a lakosság egyik büszke­sége, az új postahivatal, amely bekapcsolta a helységet az in­­terurbán hálózatba, s a helybe­liek úgy tartják, ez is emeli a városka rangját. Mert az urbá­nus életforma többi lényegi je­gyeit: az átfogó közművesítést, az ivóvíz bevezetését, a nagy­szabású járdásítást, a csaknem az utolsó portáig kiterjedő ka­­nalizálást — már régen meg­szokták. .. Aktív honpolgári­­felelősségtu­dattal inkább a tennivalókra fi­gyelnek. Korszerűsítésre szorul a kereskedelmi hálózat, a most épülő, lassan már átadás előtt álló tömbházak földszintjén erre a célra újabb helyiségeket ren­deznek el.­­ Minden ilyen jellegű épít­kezés során a lakosságra háruló teendőkből mindenki becsülettel kiveszi a részét. Ilyen tekintet­ben is szemléletváltásnak va­gyunk tanúi — fűzte tovább a gondolatot a város vezetője. — Úgy is fogalmazhatnék, hogy az emberek megtanultak túlnézni a kerítésen, átérezni a közösségi teendők közösségi megvalósítá­­sának társadalmi szükségessé­gét. Ma már nem kell különö­sebb meggyőző munkát folytat­nunk a városszépítési, -rendezési feladatok kapcsán. Sőt, a rend­szeresen megszervezett demokrá­cia fórumain maguk értékelik a munkát, veszik számba és oszt­ják ki utcánként a teendőket. Ez a munka pedig nem is kevés, lé­vén hogy az előirányzottakat év végéig legalább ötszörösen túl­szárnyaljuk, és ami a legértéke­sebb ezen a vonalon az, hogy mindennek valamennyien hasz­nát látják... — A város, mint értesültünk, évek óta önellátó... — Több mint kilenc éve. Ebbe természetszerűleg „belejátszik" GÉPIPAR A HEGYEK ÖLÉN az említett állampolgári hozzá­járulás is, meg a különböző in­tézmények, iparvállalatok ered­ményes tevékenysége. A népta­nácsi kongresszus, valamint a többi párt- és állami dokumen­tumok szellemében a néptanács is igyekezett hozzájárulni a vá­ros ésszerű és kiegyensúlyozott gazdálkodásához, saját program­mal és tevékenységgel. Helyi­ipari szinten hasznosítjuk a ter­mészet adományát, a környék­ben található, felhasználható nyersanyagot. Téglát vetünk, bú­tort készítünk, és még sok egyéb­bel foglalkozunk... — És a város dédelgetett ter­ve? — A jövő esztendőben elkezd­jük névadó folyónk szabályozá­­sát Nagy munka lesz, de mi máris a még nagyobbra gondo­lunk, az azután következő idő­szak meghatározó jelentőségű munkálataira, az új közigazga­tási-adminisztrációs központ ki­alakítására, ahol igazából és teljességgel megmutathatjuk ra­gaszkodásunkat városunkhoz. ELŐRE • SPORT • TELEX • • Kézilabda • Veretlenül nyerte­k­ válogatottunk a Craio­­ván lebonyolított 23. Carpati Trófea férfi tornát, a záró na­­­pon kézilabdázóink győztek a Szovjetunió csapata ellen. U­­gyancsak veretlenül fejezte be a rendezvényt az NSZK együtte­se, gólaránya viszont csak a második helyhez volt elegendő. Az utolsó két nap eredményei: Lengyelország—Románia B-válo­gatott 34—28 (15—14), NSZK— Szovjetunió 27—22 (12—11), Ro­mánia A-válogatott—Bulgária 30—11 (12—5), Románia A-válo­gatott—Szovjetunió 18—16 (12— 9), NSZK—Románia B-váloga­­tott 27—22 (16—9) és Lengyelor­szág—Bulgária 24—24 (12—11). A végső rangsor: 1. Románia A- válogatott — 9 pont (-1-39-es gól­­arány), 2. NSZK — 9 pont (+20-as gólarány), 3. Szovjet­unió — 6 pont, 4. Lengyelor­szág — 3 pont, 5. Románia B- válogatott — 2 pont, 6. Bulgária — 1 pont A különdíjak nyerte­sei: Alexandru Buligan — a tor­na legjobb kapuvédője; Jochen Frantz (NSZK) — a torna leg­jobb mezőnyjátékosa; Adam Da­­vidziuk (Lengyelország) — a torna legeredményesebb játé­kosa — 38 góllal; Fair play Ku­pa, Románia B-válogatott. • Sakk • Egy fordulóval a befejezés előtt már ismertük az olimpia női győztesét és ezüst­érmesét, ezzel szemben nagyon nyílt volt a küzdelem a bronzot jelentő 3. helyért, mert: 1. Szov­jetunió — 32 pont, 2. Magyaror­szág — 27,5 pont, 3. Románia — 25,5 pont, 4. Kínai NK — 25 pont, 5. Jugoszlávia — 24 pont, 6—7. Lengyelország és NSZK — egyformán 22 pont (1—1). A fér­fi mezőnyben kialakult a dobo­gós trió, csupán ... a lényeget kellett eldöntenie az utolsó for­dulónak, mármint azt, hogy me­lyik csapat lesz az olimpiai baj­nok, melyik az ezüst- és melyik a bronzérmes. A döntés előtt: 1. USA — 36,5 pont, 2. Szovjetunió — 36 pont, 3. Anglia — 33,5 pont, 4. Magyarország — 32,5 pont (1). 5 Bulgária — 32 pont, 6. Brazí­lia — 31,5 pont. Labdarúgó A-osztály EREDMÉNYEK • Kolozsvár-napocai Uni­­versitatea—Hunyadi Corvinus 4—2 (2—0). Gólszerzők: Dob­­rota (22. p), Sabau (42. p), Muzsnai (72. p) és Boeru (75. p), illetve Mateut (81. és 87. p) • Buzaui Gloria—Petro­­zsényi Jiul 1—0 (0—0). Gól­szerző: Stoichita (77. p) • Bukaresti Victoria—Bu­karesti Steaua 0—1 (0—1). Gólszerző: Piturca (41. p) • Brassói FCM—Bukaresti Rapid 2—1 (1—1). Gólszer­zők: V. Stefan (39. p) és Ca­­dar (80. p), illetve Marinescu (41. p) • Craiova­ Universitatea— Ploiesti-i Petrolul 0—0 • Rm. Vilcea- Chimia— Pitesti-i FC Arge? 0—0 • Slatinai FC Olt—Mo­­ reni-i Flacära 2—0 (1—0). Gólszerzők: Eftimie (10. p), illetve Lena (46. p) • 1 • SC Bacau—Galati Otelul 0-0 A BAJNOKSÁG Allasa Steaua 15 13 2 0 36: 5 28 Dinamo 13 9 3 1 40:12 21 Petrolul 15 5 7 3 13: 8 17 Victoria 15 7 3 5 18:14 17 FC Arge? 15 7 3 5 15:11 17 FC Olt 14 7 3 4 15:12 17 FCM 15 8 0 7 16:19 16 Sp. stud. 14 6 3 5 26:15 15 SC Bacáu 15 6 3 6 18:24 15 Otelul 15 4 6 5 14:13 14 Craiov. U 15 4 6 5 12:13 14 Corvinul 15 5 3 7 24:25 13 K-n.-i U 15 5 2 8 18:20 12 Rapid 15 5 2 3 18:26 12 Gloria 15 6 0 9 15:36 12 Chimia 15 4 3 8 18:28 11 Jiul 15 3 2 10 11:23 8 Flacára 15 3 1 11 10:31 7 A KÖVETKEZŐ FORDULÓ MŰSORA (december 7, vasárnap) Brassói FCM—Craiovai Universitatea, Bukaresti Ra­pid—Buzaul Gloria, Pites ti­i FC Arges u-Bukaresti Victo­ria, Bukaresti Sportul stur­dentesc—Slatinai FC Olt, Hunyadi Corvinul—Rm. Vil­­cea-i Chimia, Galaci Otelul— Kolozsvár-napocai Universi­tatea. Petrozsényi Jiul—Bu­karesti Dinamo, Moreni-i Flacara—SC Bacau. A Buka­resti Steaua—Ploiesti-i Pet­rolul mérkőzésre december 5-én kerül sor. PRONOSPORT A november 30-i verseny eredményei Dinamo—Sp. stud. törölve K­ n.-i U—Corvinul I Chimia—FC Argeș x FCM—Rapid 1 Craiovai U—Petrolul x Atalanta—Brescia 1 Como—Udinese 1 Empoli—Fiorentina 1 Inter—Avellino x Napoli—Verona x Roma—Juventus 1 Sampdoria—Ascoli 1 Torino—Milan x Nyereményalap: 1 709 285 lej AZ ADAS KÖZLI Az életbiztosítási kötvények 1988 november havi amorti­zációs sorsolásán a következő betűkombinációkat húzták ki: 1. L K. R. 2. A. D. P. 3. G. U. G. 4. E. L P. 5. V. M. K. 6. O. E. G. 7. C. L. L. 8. J. P. M. Mindazok a biztosítottak, a­­kiknek szelvényén egy vagy több betűkombináció szerepel a fentiek közül, jogaik megál­lapítása érdekében jelentkez­zenek az ADAS-egységeknél. Ahhoz, hogy részt vehesse­nek a következő havi amorti­zációs sorsolásokban, a kije­lölt határidőkre ki kell fizet­niük a biztosítási díjakat.

Next