Előre, 1987. január (41. évfolyam, 12158-12182. szám)

1987-01-03 / 12158. szám

2­­ Januári előrejelzés A bukaresti Meteorológiai és Hidrológiai Intézet tájékoztatá­sa szerint 1987 első hónapjában, különösképpen annak máso­dik dekádjában a megszokottnál alacsonyabb hőmérsékleti ér­tékeket mérnek, a csapadékmennyiség viszont a sokévi átlag­nak megfelelően alakul. Január 1—10 között csapadékos idő várható. Előfordul eső, havas eső és havazás, az időszak vége felé főként havazik, a szél pedig rövid időre megélénkül az ország déli és keleti ré­szén, helyenként felkavarja a havat. Az éjszakai hőmérséklet mínusz 8 és plusz 2 fok között alakul, a dekád utolsó napjain az ország központi és északi részén fagyosabbak lesznek a haj­nalok. Nappal mínusz 4 és plusz 6 fok közötti hőmérsékleti ér­tékeket mérnek, magasabbat a déli vidékeken az időszak kez­detén. Reggel és este ködképződés,­ helyenként jégkéreggel. Január 11—20 között hideg időre számíthatunk, az ország legnagyobb részén fagyosak lesznek az éjszakák és a hajnalok. Az éjszakai hőmérséklet általában mínusz 15 és mínusz 5 fok kö­zött alakul, helyenként azonban mínusz 25 fok alá süllyedhet a hőmérő higanyszála. Nappal általában fagypont alatt marad a hőmérséklet. A havazás gyakoribb az ország déli részén. A déli és keleti vidékeken, valamint a hegyekben a rövid ideig tartó széllökések hóvihart okoznak. Január 21—31 között valamivel enyhébb lesz az idő. Az idő­szak kezdetén a legtöbb országrészben hangsúlyozottabb fel­­hősödés és gyakori havazás várható, majd az égbolt változé­konnyá válik, a havazások körzete leszűkül, csapadék csak elszi­getelten fordul elő. Az éjszakai hőmérséklet mínusz 12 és mí­nusz 1 fok között, alacsonyabb az időszak második felében, a­­nappali hőmérséklet mínusz 6 és plusz 4 fok között alakul. He­lyenként köd- és jégkéregképződés. Január 3. szombat I. évnegyed I. hónap Az évből eltelt: 3 nap Hátra van még: 362 nap Napkelte: 7.52 Napnyugta: 16.48 Holdkelte: 10.37 Holdnyugta: 20.55 TEVE SZOMBAT 13.00 Telex 13.05 Év eleji hétvége (R­ SZ) 14.40 Nemzetközi sportév (SZ) 19.00 Híradó 19.15 Tv-enciklopédia (SZ) 19.40 Könnyűzene (SZ) 20.25 Játékfilm: A zene vará­zsa (SZ) 22.20 Híradó VASÁRNAP 11.30 Telex 11.35 Gyermekvilág (R. SZ) • Zenés-irodalmi-koregráfiai műsor • Vakációs naptár • Rajzfilmek • Filmmúzeum az iskolatáskában (SZ): A fehér rakéta — 4. rész 12.40 Népzene (SZ) 13.00 Vasárnapi album (R.SZ) • Boldog új évet! • Rajz­filmek • Kirándulás Slánic Moldovára 9 Könnyűzene • Tárlatnézőben 9 Csodálatos filmvilág 9 Tv-sport 9 A tv-néző kívánságára 14.50 Kor­társaink — riport (SZ) 19.00 Híradó 19.20 Hazánk, ma (SZ) 19.40 Megéneklünk, Románia (SZ) 20.10 Játékfilm: A viharmadár 21.50 Híradó ■ öttonnás portáldarukat helyeztek üzembe a Márama­­ros megyei Erdészeti Kiter­melési és Szállítási Vállalat borsai osztályozó s feldolgozó részlegén. A munkát jelentő­sen megkönnyítő berendezés révén számottevően emelke­dik a munkatermelékenység. ■ A Fehér megyei Cim­­peni­ben 250 ágyas kórházat építettek, amelyben belgyó­gyászat, sebészet, nő- és gyer­mekgyógyászat, sürgősségi szolgálat működik. ■ A ’80-as években Hunyad megyében három kórház é­­pült. A hátszegi és a dévai után nemrég átadták a me­gye legfiatalabb kórházát O­­rástién. ■ Delj megye ipara a múlt év folyamán 46 új termelőka­pacitással gyarapodott. Legna­gyobb részüket a szalnitai Vegyipari Kombinátban, há­rom a craiovai nagyvállalat­ban, a filiari-i Transzformá­tor- és Villanymotorgyártó Vállalatban, a Craiova—2 Fű­tőerőműben és a calafati Hő­erőműben adták át rendelte­tésüknek. ■ A szocializmus éveiben épült körülbelül 42 000 bráilai lakást újabb 2000 egészítette ki 1986 folyamán. A IX. párt­­kongresszus óta ugyanitt fel­épült az új megyei kórház, a több mint 2000 férőhelyes multifunkcionális terem, film­színház, több más szociális­­kulturális létesítmény. SZOMBATI KRÓNIKA Egy kőség — három társulás­ i-tatárközség Szokol, lent a Duna mentén, s egy­ben meredek hegyek lábánál, ahol síkság, domb és havas találkozik, s elég szabályta­lanul összeölelkezik. A rend­kívül változó tájú, dombor­zatú község gazdasági éle­te is igen sokrétű. A bérceket borító végtelen erdők miatt lé­tesült 1984-ben például egy fa­­kitermelési központ ebben a Krassó-Szörény megyei község­ben, pontosabban, annak egyik hegyi falujában, Cimpián. De a gyümölcs és a szőlő is jól érzi magát, dúsan terem a szokoti dombokon. Hivatalos feljegyzések szerint a 15. századtól létezik ez a „tör­ténelmi levegővel telített", sok vihart, csatát megért község. De szocialista évtizedeinkben is több mindennel vált nevezetes­sé, így azzal is, hogy 1949 nya­rán itt alakult meg az ország első öt termelőszövetkezete kö­zül az egyik. Szóval, az elsők között léptek a szövetkezeti gazd­­­álkodás útjára a szokoli em­erek. De az elmúlt években is fontos mezőgazdasági egységek születtek náluk. Utalunk minde­nekelőtt a három szövetkezetkö­­zi társulásra, ami egyetlen köz­ségben párját ritkító dolog. Ugyanis az utóbbi évtizedben egy szövetkezetközi szarvas­marha-tenyésztési, egy szőlőter­mesztési és egy ipari, szolgálta­tási profilú társulás létesült, me­lyek mind a község gazdasági erejét fémjelzik. Azt, hogy e nagyvilágtól elbújt helyen lüktet ez élet, a termelés üteme az előrehaladás, a felemelkedés sodrában. Ezt jelképezi seregnyi szociális megvalósítás, létesít­mény is, így az új automata te­lefonközpont, a kórházrészleg, az 1986-ban beindult korszerű kenyérsütöde, melyek mind az új életminőségnek a jelei, vonásai. Félreesett helyen, a Duna és a Néra folyók ölelésében húzódik meg az eseményekben gazdag múltú és jelenű Szokol. Biztató a holnapja is. Mert színes, ér­dekes e település régi és nap­jainkban megújult krónikája. Deme János Egy ígéretes pástétom e­gy pasticciót, egy zenei egyveleget ígér bekö­szöntőjében a konferanszié, Ke­­szy-Harmath Vera a Kolozsvár­­napocai Állami Magyar Opera hangversenyén a közönségnek. Milyen vegyes műsorról van is szó? Az i­llet nem új, pontosabban, a kolozsvár-napocai operaház társulata tartott már egyébkor is operahangversenyt, amelyen neves operák örökzöld áriáit, kettőseit, nyitányait hallhattuk. Ez a mostani, néhányszor meg­ismételt előadás elsősorban az olasz opera mestereitől válogat, de szerepel benne az olasz szár­mazású Eduard Caudella is, aki a román zenetörténet korai kor­szakában alkotta nemzeti jelle­gű műveit. Az olasz mesterek közül Rossini, Bellini és Verdi szerepel az „étlapon”. A rend­kívüli tehetségű Rossini A tolvaj szarka-nyitánya az első, lendü­letes előadásban, gyors tempó­ban vezényli Háry Béla karmes­ter a színpadra ültetett zene­kart, már-már operettes hangu­latban, de még a határon in­nen. A bemutató szövegből — a­­melyet a konferáló Keszy Vera írt — a közönség megtudhatja azt is, milyen különös körülmé­nyek között írta szerzője ezt a művet. Az összekötő szöveg e­­gyébként hol a hangulat­, hol a zenei, hol az anekdotikus eleme­ket emeli ki — mindenképpen hangulatkeltően, bár nem egysé­ges szemléletmód szerint. Norma híres Casta diva árim­át Bellini h­ ' rm' energiából Kriza '70-mis-nyitány, majd újra a Nor­mából egy duett. Ez a kettős, Norma és Adalgisa zenei pár­beszéde volt a hangverseny e­­gyik legszívhezszólóbb száma. Papp Vilma és Simon Katalin kiváló teljesítményt nyújtott, s bár nem azonos a zenélési, é­­neklési stílusuk, ez alkalommal olyan összhangban, olyan kidol­gozottsággal jelenítették meg a kettőst, hogy azonos súlycsoport­ba kell őket sorolnunk. A kö­zönség is szívesen tapsolt a két művésznőnek, ahogyan a máso­dik részben, Verdi Don Carlosá­­ban, Daróczi Tamás és Merk István duettjének is. A­ második rész főként a Don Carlos rész­leteiből állott. Kissé furcsálltam, hiszen eny­­nyi részlet mellett már elő lehe­tett volna adni bízvást az egész operát is; a terjedelem megter­helte a hangversenyt és a kon­feranszié kezét (tollát) is meg­kötötte, hiszen az opera tartal­mát kellett a számok között is­mertetnie, elsősorban. Persze, amit hallottunk, annak örültünk. A Fátyol-áriát Georgescu Mária énekelte, kissé küszködve a ma­gas hangokkal, de így is szín­vonalasan. Mátyás Jenő énekes­karrierjének sikerszámát énekel­te, Fülöp áriáját, majd Simon Katalin Eboli hercegnő áriáját tolmácsolta. Merk István Posa szerepében lépett másodszor színpadra, nagy sikerrel. Az est énekesi csúcsát a hangverseny vége felé hallhattuk, Kiskósa Jú­lia Erzsébet-tolmácsolása volt ez, a világ bármely operaszín­padán nagy sikert arathatott ilna vele ez az itthon nem­­gé fölragyogtatott művész­nő. A sort a második részben a Szicíliai vecsernye-nyitány zárta, az első részt befejező Tell Vilmos-nyitányt kell azon­ban a legjobb zenekari pro­dukcióként kiemelnem. Ebben a zenekar olyan szimfonikus kva­litásokat mutatott fel, amelyek arra ösztönözhetik a lelkes Háry Béla karmestert (aki egyébként az egész műsort kotta nélkül dirigálta!) és az operaház veze­tőségét, hogy máskor is ültesse a színpadra ezt a tehetséges, sok ígéretet és lehetőséget rej­tegető együttest. A hangulatos, karos gyertya­­tartók alá ültetett zenekaron persze lehetett volna egysége­sebben is frakk, a nőkön esté­lyi, ahogy az énekeseken volt. Talán nem szokták meg a mu­zsikusok, hogy nem a zenekari árokban bújnak meg, hanem valódi főszereplőkként, a szín­padon szerepelnek a jobbnál jobb egyéni teljesítményt nyújtó hangszeresek. A közös hangzá­son van mit csiszolni, de nagy örömmel hallgattuk lelkes mu­zsikálásukat. Következhet így kétszemélyes kamaraopera, sok és sokféle zenetörténeti korból származó muzsikából összeállí­tott operahangverseny olyan művekből, amelyek nem szere­pelnek az opera repertoárjában (mint most a Norma), és, hor­­ribile dictu, még szimfonikus műveket is szívesen hallgatnánk a sétatéri operaház muzsikusai­val, vokál-szimfonikus művekről nem is beszélve ... De még sok mindent nem is soroltunk föl: egyéni, kettős előadásokat, ope­­retthangversenyt (volt, igaz, de még jöhet), s gondolom turnéz­ni is lehet egy-egy ilyen össze­állítással. Balla Zsófia SZÉP ÜDVÖZLET ROMÁNIÁBÓL AZ 1987. ÉVI ELŐRE KÖNYVNAPTÁR ÚJÉVI ÜDVÖZLETKÉNT, KEDVES MEGEMLÉ­KEZÉSKÉNT AZ ELŐRE 1987-ES KÖNYVNAPTÁ­RÁT ELKÜLDHETI KÜLFÖLDI ROKONAINAK, BARÁTAINAK, ISMERŐSEINEK ! ÚJÉVI ÜDVÖZLET KÜLFÖLDRE 47 LEJÉRT. (18 LEJ A NAPTÁR ÁRA, 29 LEJ A POSTAKÖLTSÉG) A RENDELÉSEKET LEGKÉSŐBB 1987. JANUÁR 4-IG (A POSTABÉLYEGZŐ DÁTUMA) KÉRJÜK AZ ALÁBBI CÍMRE KÜLDENI: Drogol Emilia Redactia Előre, 79 776 — Bucure?ti, Piata Scinteii 1. Of. PTTR. Buc. 33. A pénzesutalvány levelezésre fenntartott rovatában kérjük NYOMTATOTT BETŰKKEL feltüntetni a pontos külföldi címet! Távirati szelvényeket nem fogadunk! ■ Új épületszárnnyal bő­vült Kovászna népszerű mísz­­üdülője; e létesítmény há­romszorosára növelte a gyógy­­központ befogadókapacitását. Az ország minden részéről ér­kező termelőszövetkezeti ta­goknak korszerű kezelőbázis, tornaterem és úszómedence áll rendelkezésükre. AZ ADAS KÖZLI Az életbiztosítási kötvények 1986. december havi amortizá­ciós sorsolásán a következő be­tűkombinációkat húzták ki: Mindazok a biztosítottak, a­­kiknek szelvényein egy vagy több betűkombináció szerepel a fentiek közül, jogaik megálla­pítása érdekében jelentkezze­nek az ADAS-egységeknél. Ahhoz, hogy részt vehessenek a következő havi amortizációs sorsolásokban, a kijelölt határ­időkre ki kell fizetniük a bizto­sítási díjakat. 1) A.O.T. 5) G.E.R. 2) P.T.T. 6) I.G.M. 3) I.N.V. 7) P.P.Y. 4) Y.M.O. 8) F. Q.V. A MILICIA FŐFELÜGYELŐSÉGÉNEK KÖZLEKEDÉS­RENDÉSZETI IGAZGATÓSÁGA RÉSZÉRŐL Tájékoztatjuk a nem hi­vatásos gépkocsivezetőket, hogy 1987 januárjának va­sárnapjain a személyi tu­lajdonban lévő személy­gépkocsik a következőkép­pen közlekedhetnek: — január 4-én és 18-án — a páratlan rendszámúak — január 11-én és 25-én — a páros rendszámúak. A biztonságos közúti for­galom érdekében, tekintettel a nehéz időjárás és útviszo­nyokra, többek között a csú­szós úttestre, a rossz látási viszonyokra stb., a gépjár­művezetőknek körültekin­tően kell megválasztaniuk a sebességet és a megálláshoz általában, motorféket­­kell használniuk. Közlekedjünk a legna­gyobb körültekintéssel lakott területen belül, turisztikai nevezetességű helyeken, a­­hol sok a gyalogos, ott, ahol szánkózó, korcsolyázó, síző gyermekeket látunk a közel­ben, ilyenkor csökkentsük jóelőre a sebességet, előz­zünk meg mindennemű bal­esetet. Ne állomásozzunk az út­testen, mert az ilyesmi elő­zésre kényszerít másokat, ez pedig akadályozza a folya­matos forgalmat és baleset­­veszélyt idéz elő. Csúszós országúton tartsuk be a megfelelő távolságot, vegyük tekintetbe, hogy i­­lyen körülmények között a fékút a szokásosnál jóval nagyobb. A látási viszonyok­nak megfelelően használjuk a fényszórókat, legyen gon­dunk arra, hogy belássuk az utat, de bennünket is észre­­vegyenek. TAKARÉK- ES LETÉTI PÉNZTAR Az 1986. IV. NEGYEDÉVRE kihozott nyereményes TAKARÉKKÖNYVEK HIVATALOS LISTÁJA A nyereményeket a CEC-ki­­rendeltségek (fiókok) számítják ki és vezetik be a takarékköny­vekbe. •X HU v. > ^ 'S'Sí _ _ c« >> 5 ■u SS1«» ^ $ fcSjS il - o 2 “j ä p .2 0 ■* r .aj >» ‘5 fc < 5 8 > z 5 1 205 250 % 2 «52 200 % 3 930 100 % 4 357 50 % 5 740 25 % 6 364 25 % 7 463 25 % 8 793 25 % 9 435 25 % 10 783 25 % 11 417 25 % 12 119 25 X 13 356 25 % 14 037 25 % 15 ______695__________25 X FRISS ERŐVEL (Folytatás az 1. oldalról) ban, békés munkánkban — jö­­vőnkben — hittel híve kezdjük. Nagyobbak, mozgósítóbbak a feladataink is, keményebb munka vár ránk az idén, a tör­ténelmi IX. pártkongresszus 22. évében, amikor sor kerül kom­munista pártunk országos kon­ferenciájára is, és negyven é­­ves lesz köztársaságunk, de fel­készültünk a munkára, készen állunk még felelősebben és még igényesebben ellátni és elvégezni napi feladatainkat, gyakorlatra váltani országépítő céljainkat és programjainkat. Céljainkat, 1987. mozgósító munkaprogramjait ismerjük, magunkénak valljuk. „Az 1987-re szóló gazdasági­társadalmi fejlesztési tervek és programok célkitűzései — mu­tatott rá Nicolae Ceausescu elvtárs — az összes dolgozók, egész népünk alkotó gondolko­dásának gyümölcsei és minden­ben megfelelnek társadalmunk műszaki-anyagi alapjának, az összes tevékenységi szektorok­ban dolgozó rangos munkakö­zösségek erejének. Következés­képpen minden feltétel megvan­ a célkitűzések sikere teljesítésé­hez. Románia fejlesztésének széles perspektívájú program­jával rendelkezünk, amely fel­tételezi, hogy ebben az ötéves tervidőszakban újabb fejlődési szakaszra térjünk rá, a 2000-es évek perspektívájában pedig megteremtjük a feltételeket a kommunista elvek érvényesülé­séhez népünk munkájában és életében." A tavaly év végén elfogadott dokumentumok nyomatékosan hangsúlyozzák: az újabb fejlő­dési stádium alatt nem csupán mennyiségi vonatkozást kell ér­tenünk, hanem elsősorban mi­nőségileg új szakaszt a haza általános előrehaladásában minden téren, de különösen az anyagi termelés, a tudományos, az oktatási tevékenység terüle­tén. Ebben a szellemben az 1987-re tervezett fejlesztésben döntő szerepet tölt be a doktor Elena Ceausescu mérnök aka­démikus elvtársnő által szaka­vatottan irányított tudományos kutatás és technológiafejlesz­tés, általában a gazdasági nö­vekedést előmozdító minőségi tényezők, még erőteljesebb lesz a munkatermelékenység, a gaz­dasági hatékonyság növekedése, magasabb a jövedelmezőség a nemzetgazdaság minden ágá­ban és ágazatában, mert ez az egyetlen útja a nemzeti vagyon gyarapításának és, ezen az a­­lapon, mind a termelőerők, a tudomány, a kultúra szüntelen fejlődéséhez, mind pedig dolgo­zó népünk anyagi és szellemi é­­letszínvonala további emelésé­hez szükséges eszközök bizto­sításának. Jelentősek feldataink a nemzetközi munkamegosztás­ban való részvételünk, különösen az export fokozásában, a román termékek versenyképességének növelésében éppúgy, mint erő­forrásaink takarékos hasznosítá­sában, az áldozatos munkánk­kal létrehozott állóalapok ha­tékonyabb kihasználásában, a mezőgazdasági hozamok gya­­rapításában. Fejlesztési céljainkat, prog­ramjainkat ismerjük, magunké­nak valljuk. Erőnkben, tudásunkban bí­zunk. Munkánkkal, még jobb mun­kánkkal hitet teszünk — mint a tavaly is — a béke mellett. Jó munkát, ország! Jó munkát, Románia! ­ Sport • 1986-os gyorsmérleg 1986: az olimpiai ciklus fél­idejét jelző esztendő rendkívül gazdag volt nagyszabású nemzetközi vetélkedőkben, gon­dolunk mindenekelőttt a vilá­g, Európa- és Balkán-bajnokságok­­ra. Egyszerű felsorolás is vilá­gosan körvonalazza sport szem­pontból a magunk mögött ha­gyott esztendő kettős jelentő­ségét: egyfelől szemtanúi vol­tunk sportmozgalmunk erőnléte felfutásának, másfelől tesztvizs­gálatának az 1988. évi olimpiai játékok perspektívájában. De bármilyen szempontból is tekin­tenénk át a hazánk színeiben rajtolók helyzetét, a '86-os ered­mények mérlege pozitív és hatá­rozottan reményekre jogosító. A na mellett a legjobb érv az, hogy a múlt esztendő folyamán országunk képviselői 578 érmet, ebből 220 aranyat,­ szereztek. A holnap szempontjából a leg­szilárdabb biztosíték az után­pótlás, az ifjúsági és az új reménységek tavalyi világbaj­­nokságain elhódított 21 érem (ebből 8 arany), valamint az em­lített korcsoportok kontinentális vetélkedőin szerzett 54 érem, a­­melyből 18 arany. De hagyjuk a számadatok száraz, igaz, sokatmondó terü­letét, és gondoljunk vissza spor­tolóink 1986. évi igazán nagy teljesítményeire. Nyilván, min­denekelőtt Nicu Vlad súlyemelő negyedtonnás eredménye, az el­múlt esztendő legjobb hazai sportolója címe fog eszünkbe jutni, de aligha felejthetjük ki a sorból Ducadam kapuvédő négy páratlan vetődését azon az emlékezetes spanyolországi estén, amikor bajnokcsapatunk, a bukaresti Steaua új csúcsot ál­lított fel labdarúgósportunk tör­ténetében, BEK-győztesként tért haza Sevillából, nem felejthet­jük ki a sorból továbbá Tamara Costache kiváló világcsúcsát és az elmúlt esztendő legjobb női sportolója címét, Andrei Socaci éremsorozatát, Ivan Patzaikin újabb aranyérmeit, amelyeket tanítványa, Aurel Macarencu ré­vén szerzett, Maricica Pulca u­­gyancsak páratlan eredményeit, további sportolóink további ra­gyogó sikereit. Jogos büszkesé­günkre a földkerekség összes szakemberei 1986-ban is nem véletlenül állapították meg, hogy a szocialista Románia to­vábbra is a nagyvilág egyik rangos sporterejeként jelentke­zik, hogy nagyszerű képviselői a román sport ragyogó követei a világ minden részén. TAKARÉK- ÉS LETÉTI PÉNZTÁR AZ 1986. DECEMBER 31-I HOZÁSON NYERTES CEC-KÖTVÉNYEK HIVATALOS LISTÁJA Egész nyereményt folyósíta­nak a 200 lejes kötvényekre. A nyereményérték magában fog­lalja a nyertes kötvény névérté­két is. A nyereményeket a CEC-ki­­rendeltségek, -fiókok, illetve -ügynökségek fizetik ki. A 000001—099999 sorozatszámú, 81—200 közötti folyószámú CEC- kötvén­yeknél a hivatalos listá­val való egybevetéskor a soro­­zatszám első zéróját nem kell figyelembe venni. TAKARÉK- ÉS LETÉTI PÉNZTÁR AZ 1986. IV. NEGYEDÉVRE KIHAJZOTT kamatozó ÉS NYEREMÉNYES TAKARÉKKÖNYVEK HIVATALOS LISTÁJA 1. Ill I. S 5* t n £'S et z» t•» 1 5315396 50 000 1 3940992 50 000 1 1517653 50 000 1 3260551 40 000 1 6530574 40 000 1 4400060 40 000 1 1069564 40 000 1 3180910 30 000 1 348003 30 000 1 7002400 30 000 1 3924518 30 000 1 6842988 30 000 1 83364 25 000 1 5923025 25 000 1 4557927 25 000 1 2830026 25 000 4420345 25 000 1 719709 25 000 JsC ti ti­­ C/5 e s w :C *S bot ti­t 2? £1 E t ei N ■** isi 74 27567 20 000 74 00222 20 000 74 12744 15 000 74 97940 15 000 74 65724 15 000 74 08587 10 000 74 46265 1­0 000 74 70645 10 000 74 42416 5 000 74 56949 3 000 74 32575 5 000 74 59461 5 000 74 90690 5 000 74 59207 5 000 734 1375 3 000 734 3889 3 000 734 7171 2 000 734 6228 2 009­­ 734 5246 2 000 734 6359 1 000 734 1095 1 000 734 7623 500 734 4834 500 7660 összesen 22 350 000 A teljes nyereményösszeget azoknak a takarékkönyv-tulaj­­donosoknak folyósítják, akiknek negyedévi átlagegyenlege a nyereményérték legalább 10 százaléka; ha a negyedévi át­lagegyenleg kisebb a n­yere­­ményérték 10 százalékánál a takarékkönyv negyedévi átlag­­egyenlegénél 10-szer nagyobb nyereményt fizetnek ki. Az 50 lejnél kisebb negyedévi átlag­­egyenleggel szereplő ti könyvek nem nyernek. Jt a v 2 ‚ •j ►‚ S « »· £ .§‘SS ·,§ .£ £ £ Jj n £ es sS ts­ o e* ^,‘4 •• x S ~ 5 ~2 zi 1 79424 80 50 000 1 36837 188 50 000 1 62791 02 50 000 1 46628 193 50 000 1 93451 195 40 000 1 47059 184 40 000 1 22548 200 40 000 1 16723 123 40 000 1 58326 17 40 000 1 75581 143 30 000 1 86415 84 30 000 1 64094 134 30 000 1 17491 185 30 000 1 74526 193 30 000 1 82054 200 30 000 1 29842 66 20 000 1 9376° 119­­­9 000 1 46447 148 20 000 1 62445 106 20 000 1 70435 59 20 000 1 57575 107 20 000 1 38481 119­­0 000 8 N — O S4S O H5 S­­o O N «1 611 .­­11­­ 1 100 334 151 10 000 100 601 63 5 000 100 612 04 3 000 100 605 77 3 000 1 000 68 67 1 000 1 000 53 120 1 000 1 000 56 128 1 000 1 000 21 89 1 000 1 000 45 11 800 1 000 12 25 800 1 000 52 06 800 1 000 31 161 800 1 000 28 97 800 1 000 27 174 800 1 000 60 193 800 1 000 76 193 800 1 000 85 195 800 1­13 422 ÖSSZESEN: 14 020 000 XQJ * › ►‡ £ ‡» fi 2? B •«* ELŐRE TÁVIRATOK FIDEL CASTRO RUZ a Kubai Kommunista Párt Központi Bizottsága első titkárának, Kuba Köztársaság Államtanácsa és Minisztertanácsa elnökének HAVANNA Kuba Köztársaság nemzeti napjának XXVIII. évfordulója alkal­mából a legőszintébb üdvözletünket küldjük önnek, a Kubai Kom­munista Pártnak, Kuba Köztársaság Államtanácsának és Minisz­tertanácsának, sikereket kívánunk a Kubai Kommunista Párt III. kongresszusa határozatainak valóra váltásában. A forradalom évfordulóján melegen gratulálunk a kubai nép eredményeihez, amelyeket a szocialista társadalom építésében ért el kommunista pártjának vezetésével. Kifejezzük pártjaink, országaink és népeink jó kapcsolatai iránti megelégedésünket és meggyőződésünket, hogy azok tovább fejlőd­nek a két nép javára, a szocializmus, a béke, a nemzetközi együtt­működés és megértés ügye érdekében. Fidel Castro elvtárs, kívánunk önnek egészséget és újabb meg­valósításokat a szocialista Kuba szüntelen felvirágoztatásának szentelt tevékenységében, jólétet és békét a baráti kubai népnek. NICOLAE CEAUSESCU, a Román Kommunista Párt főtitkára, Románia Szocialista Köztársaság elnöke CONSTANTIN DASCALESCU, Románia Szocialista Köztársaság kormányának első minisztere AHMED AL MIRCHANI úrnak, Szudán Köztársaság Legfelsőbb Tanácsa elnökének KHARTUM Szudán Köztársaság függetlensége kikiáltásának XXXI. évfor­dulója alkalmából meleg üdvözletemet és legjobb kívánságaimat küldöm, önnek személy szerint jó egészséget és boldogságot, a ba­ráti szudáni népnek pedig haladást és jólétet kívánok. Meggyőződésem, hogy országaink baráti kapcsolatai és együtt­működése hovatovább fejlődni fog a két nép, a béke és a megértés egyetemes ügye érdekében. NICOLAE CEAUSESCU, Románia Szocialista Köztársaság elnöke YASSZÍR ARAFAT elvtársnak, a Palesztinai Felszabadítási Szervezet Végrehajtó Bizottsága elnökének A palesztin forradalom napja alkalmából nagy örömmel küldöm szívélyes üdvözletemet és legjobb kívánságaimat a palesztin nép­nek, a Palesztinai Felszabadítási Szervezet vezetőségének, személy szerint önnek. A Román Kommunista Párt, Románia Szocialista Köztársaság, a román nép a szolidaritás és a mély rokonszenv érzéseivel viselte­tik a palesztin nép igaz ügye iránt. Az események alakulása rávilágított arra, hogy kitartó erőfeszí­téseket kell tenni a dialógus, újabb politikai-diplomáciai kezdemé­nyezések és akciók előmozdításáért, hogy a közép-keleti helyzet tárgyalások útján rendeződjék, megoldást nyerjen a palesztin nép kérdése, önrendelkezési jogának, ezen belül saját független állama megalakításához való jogának az elismerése útján, megszülessen a tartós és igazságos béke, biztosítsák az övezet valamennyi álla­mának területi épségét, szuverenitását és biztonságát. Meggyőződésem, hogy a Bukarestben folytatott megbeszélések szellemében a Román Kommunista Párt, Románia Szocialista Köz­társaság és a Palesztina­ Felszabadítási Szervezet együttműködése és szolidaritása szüntelenül fejlődni fog a román nép és a baráti palesztin nép kölcsönös érdekében, a közép-keleti és az egyetemes béke és biztonság érdekében. NICOLAE CEAUSESCU, a Román Kommunista Párt főtitkára. Románia Szocialista Köztársaság elnöke PIERRE ÄUßERT úrnak, a Svájci Államszövetség elnökének A Svájci Államszövetség magas elnöki tisztségébe történt beik­tatása alkalmából szívélyes üdvözletemet és legjobb kívánságaimat küldöm, ennek munkásságához sikert, a svájci népnek pedig jólétet és haladást kívánok. .Írta Meggyőződésem, hogy a román-svájci baráti kapcsolat és együtt­működés a jövőben is fejlődni fog mindkét nép javára, a béke és az együttműködés európai és egyetemes ügye javára. NICOLAE CEAUSESCU, Románia Szocialista Köztársaság elnöke Kuba Köztársaság nemzeti napjának XXVIII. megünneplé­se alkalmából Románia Szocia­lista Köztársaság Nagy Nemzet­­gyűlésének elnöke. Nicolae Giosan és Ioan Totu külügymi­niszter üdvözlő táviratot kül­dött Flavio Bravo Pardonak, Kuba Köztársaság Néphatalmi Nemzetgyűlése elnökének, is­Szudán Köztársaság nemzeti napja alkalmából Románia Szo­cialista Köztársaság kormá­nyának első minisztere, Con­stantin Dascalescu elvtárs táv­iratban melegen üdvözölte Szá­dig Al Mahdi szudáni minisz­terre Isidoro Malmierca Peoli külügyminiszternek. Úgyszintén üdvözlő táviratot küldtek a Szocialista Demokrá­cia és Egység Frontjának Or­szágos Tanácsa, országunk tö­meg- és társadalmi szervezetei, egyes központi intézmények ré­széről hasonló kubai szerveze­tekhez és intézményekhez, terelnököt. A legjobb kívánsá­gokkal együtt a táviratban kife­jezésre jut a meggyőződés, hogy a román kormány és a szudáni kormány egyre jobban együtt­működik a két ország baráti kapcsolata és kooperálása szün­telen fejlesztése érdekében. A ROMÁN TELEVÍZIÓ MŰSORA*­ 1987. január 5 —10. között HÉTFŐ JANUÁR 5 20.00 Híradó 20.15 Műszaki-tudományos kör­kép (SZ) • A román tudo­mány az ötéves terv második évének kezdetén 20.30 Folklórkincstár (SZ) 20.50 Folytatásos film (SZ): Golgota — 10 rész 21.50 Híradó KEDD JANUÁR 6 20.00 Híradó 20.20 Gazdasági élet • Évkez­det az iparban 20.35 Pionírok műszaki műsora (SZ) 20.50 Az oktatás tökéletesítése és korszerűsítése (SZ) • Do­kumentumfilm 21.05 Példás női figurák a drá­mairodalomban (SZ) 21.50 Híradó SZERDA JANUÁR 7 20.00 Híradó 20.20 Tisztelgés (SZ) — doku­mentumfilm 20.40 Irodalmi-zenés-koreográ­­fiai műsor (SZ) 21.35 Románcok és közkedvelt dalok (SZ) 21.50 Híradó CSÜTÖRTÖK JANUÁR 8 20.00 Híradó 20.20 Forradalmi hazafiság — dokum­entumf­ilm •­ A Televízió fenntartja a műsorváltoztatás jogát. 20.35 Jókívánságok versben (SZ)­­20.50 Meghívó a Rádiótelevízió stúdióiba (SZ) 21.30 A forradalmi szellem a munkatettek fényében (SZ) 21.50 Híradó PÉNTEK JANUÁR 9 20.00 Híradó 20.20 Gazdasági élet — Az új agrárforradalom megvalósí­tásának útján 20.35 Gyermeknevelés — ma­gasztos kötelezettség a nem­zet jövője iránt 20.45 Kórusművek (SZ) 20.55 Nemzetközi kilátó (SZ) 21.10 Folytatásos tudományos film (SZ): A természet titkai­ból 21.35 A nagy forradalmi meg­valósítások ideje (SZ) — ha­gyomány és megújulás 21.50 Híradó SZOMBAT JANUÁR 10 13.00 Telex 13.05 Hétvége (R.SZ) • Népda­­lok_ • Rajzfilmgála • Köny­­nyűzene • A város új jegyei • A balett nagy pillanatai • Versek • Tv-sport • Könnyűzene 14.45 Heti politikai szemle 19.00 Híradó 19.20 Tv-enciklopédia (SZ) • A történelem lapjaiból • Ter­mészeti jelenségek 9 ökoló­gia 19.50 Varieté-műsor közönség­gel (SZ). Fellép: Stela Popes­­cu, Angela Similea, Mihaela Runceanu, Mihai Constanti­­nescu, Alexandra­ Arsinel, E­­milia Ditu, a Savoy együttes, Dorin Anastasiu, Radu Simi­­on, és a C. Tanase Színház toalettegyüttese 20.50 Játékfilm: A bosszú 22.20 Híradó

Next