Előre, 1987. február (41. évfolyam, 12183-12206. szám)

1987-02-01 / 12183. szám

4 -------­ Villanófény Hósipkák sora (Imreh S. István felvétele) Februári előrejelzés A Meteorológiai és Hidrológiai Intézet tájékoztatója szerint február a szokottnál hidegebb lesz. A csapadékmennyiség álta­lában nem haladja meg a sokévi átlagot. Jelentősebb csapa­dékra a déli megyékben számíthatunk, szárazabb lesz az időjá­rás az ország központi részén. Délkeleten a szél gyakran meg­erősödik. Február 1—10. között az idő hideg lesz, fagyosak az éjszakák és a hajnalok. Az égbolt többnyire felhős az időszak első nap­jaiban, különösképpen délen és keleten havazik, ahol a szél hó­förgeteget okoz. Az időszak második felében az égbolt változé­konnyá válik, a havazás körzete lecsökken. A dekád végén újból megerősödik a szél a délkeleti vidékeken, átmenetileg felkavarja a havat. Éjszaka mínusz 18—mínusz 8 fok között alakul a hő­mérséklet, ennél valamivel hidegebb lesz a dekád közepén, nap­­pal általában mínusz 10­0 fok közötti értékeket mérnek. Az or­szág nyugati és központi részén helyi ködképződés. Február 11—20. között többnyire borús lesz az égbolt délen és keleten, másutt változékony a felhőzet. Helyi havazásokra szá­míthatunk főként délen a dekád utolsó napjaiban, itt a szél is megerősödik, felkavarja a havat. Az éjszakai hőmérséklet mínusz 15—mínusz 5 fok között alakul, az ország központi és északi ré­szén mínusz 20 fok alá süllyedhet a hőmérő higanyszála, nappal mínusz 8—plusz 2 fok közötti értékeket mérnek, valamivel ma­gasabbat a nyugati megyékben. Gyakori a ködképződés. Február 21—28. között az idő fokozatosan enyhül, különöskép­pen nyugaton. A déli és a nyugati megyékben megnövekszik a felhőzet. Elszigetelt havazásra számíthatunk a dekád első napjai­ban, majd a hónap vége felé az időjárási feltételek az esőnek kedveznek. Éjszakai hőmérséklet mínusz 10—0 fok között, helyen­ként alacsonyabb az időszak első éjjelein, nappali hőmérséklet­­mínusz 4—plight,,­0 fok között, az utolsó napokban lasson emel­kedik. Helyi ködképződés. Február 1. vasárnap I. évnegyed II. hónap Az évből eltelt: 32 nap Hátra van még: 333 nap Napkelte: 7.35 Napnyugta: 17.24 Holdkelte: 9.21 Holdnyugta: 21.04 Teve VASÁRNAP 11.30 Telex 11.35 Gyermekvilág • Mindig előre! • A tanulás — cél és állandó feladat • A hazasze­retet könyvéből • A pionírok hazánk jövőbeni építői • Mű­vészi műsor • Rajzfilmek • A haza sólymai • Filmmú­zeum .az iskolatáskában (SZ): A fehér rakéta — utolsó rész 12.40 Népzene (SZ) 13.00 Vasárnapi album (R.SZ) • Versek • Könnyűzene • Rajzfilmek • Klasszikus har­móniák • TV-sport • Opera • Tárlatnézőben • Könnyű­zene • A tv-néző kívánságára 14.50 Kortársaink (SZ) 19.00 Híradó 19.15 Hazám ma (SZ): A szocia­lista kultúra felvirágzása 19.30 Aranykorszak Románia di­csőségére (SZ) — Irodalmi-ze­­nés-koreográfiai műsor 20.20 Amerikai játékfilm: Talál­kozzunk Saint-Louisban. Sze­replők: Judy Garland, Marga­ret O’Brien, Mary Astor, Tom Drake, Leon Ames, Harry Da­venport. Rendezte: Vincente Minelli 21.50 Híradó Keller Emese Kényszerhelyzet — Feljöttem vele az emeletre,­ mert nem tudtam lecsatolni. VASÁRNAPI KRÓNIKA A Milícia Főfelügyelősége — Közlekedésrendészeti Igazgatóság — részéről KÖZLEMÉNY Az utóbbi napok kiadós havazása miatt, amely megnehezíti a forgalmat a közutakon, 1987. január 30- tól kezdődően Bukarest municípium és Ilfov me­zőgazdasági szektor körze­tében is tilos a személyi tulajdonú gépjárművek forgalma. E dátumtól kezdődően tilos a szocialista tulajdon­ban lévő személygépkocsik forgalma. A szolgálati érdekből tör­ténő személyszállítást csak az erre felhatalmazott te­repjáró személygépkocsik­kal bonyolíthatják le. LOTTO A január 30-i sorsolás nyerőszámai I. húzás: 61 25 15 64 34 43 3 20 35 II. húzás: 21 44 67 13 10 11 45 59 31 ÖSSZNYEREMÉNYALAP: 1 272 016 lej, amiből 259 377 lej átdozat az I. kategóriához. A szállítás helyzete VASÚT A vasút dolgozói ország­szerte vigyáznak a zökke­nőmentes forgalomra, va­lahányszor szükségesnek mutatkozott, mindenütt igénybe vették a hóekéket és más hóeltakarító fel­szerelést. Továbbra is 7347 dolgo­zó áll készen, hogy bár­mikor közbelépjen a za­vartalan vasúti közlekedés biztosításáért. KÖZÚT Az óránként több mint 100 kilométeres szél és a 90 centimétertől 2,70 méte­rig terjedő hótakaró mi­att megszakadt az össze­köttetés Fintínele és Poia­­na Stamnei között a 17. országúton. Hasonló okok és a félméteres hótakaró miatt felfüggesztették a forgalmat a 19. országúton is Huta Cereze és Piatra között. Az erős havazás meg­­nehezítette a 10 közlekedést számos útszakaszon Calá­­rasi, Köristalica, Giurgiu, Dolj, Bihar, Máramaros, Kovászk­a, Hargita, Boto­sani és Suceava megyé­ben. Az ország többi részében a közlekedés a szokásos téli viszonyok között fo­lyik, az utakat hó- és jég­réteg borítja. Az autóbuszvonalak kö­zül 77-et felfüggesztettek, illetve megrövidítettek. A megyei és helyi hóel­takarítási helyi parancs­nokságok mindent latba vetnek a közúti forgalom helyreállításáért, illetve zavartalan menetének biz­tosításáért. FEBRUÁR — FALUSI KÖNYVHÓNAP KÖZELEBB AZ OLVASÓHOZ R­égi vásároshely, pezsgő életű vidékk­özpont Leini. Iskolája több száz éves, dalárdája is jól túlvan centená­riumán. A kultúrára, a közmű­velődésre mindig sokat adott. Nem véletlen, hogy Máramaros­­ban itt épült az egyik legkor­szerűbb művelődési ház és indult be az egyik első vidéki középis­kola. A megújuló főtér egyik tömb­­házának földszintjén olyan nagy könyvüzlet, hogy a leendő város igényeit is kielégíti majd. Nem messze tőle egy régebbi, de jó állapotban lévő épületben a könyvtár. Ajtaját hiába próbál­juk kinyitni, a hóeséses délelőt­­tön, nem nyílik. Az ablakba a­­kasztott tábla eligazít, hogy mi­ért nem. Ez áll rajta: a községi könyvtár hetente kétszer tart nyitva, kedd és péntek délután, 16 és 20 óra között, más napo­kon a könyvtárosnőt az iskolában találjuk! Lazin Maria könyvtárosnő csakugyan az iskolában van, pontosabban az 1-es Számú Ál­talános Iskolában. A hóesésben lapátol, eltakarítja a havat az udvar egyik földszintes épületé­ben lévő könyvtár bejárata elől. Már a végénél tart, így néhány pillanat múlva beülhetünk Gu­tenberg itteni — nagynak éppen nem nevezhető — birodalmába. A legelején tisztázzuk Lazin Maria státusát. Úgy községi könyvtáros ő —immár 1973 óta —, hogy hozzátartozik két isko­­lai könvtár is. Az 1-es iskolán kívül a 2-es Számú Általános Iskola könyvtára. A program szerint legtöbbet, hetente négy napon, az 1-es iskolánál tar­tózkodik. Ennek egyszerűen az a magyarázata, hogy itt alakult ki az iskolák báziskönyvtára, in­nen osztják el a bányai lerakat­­ból kapott új kiadványokat és innen cserélik, frissítik fel állo­mányukat. Ez egyúttal azt is je­lenti, hogy Lazin Maria alka­lomadtán ki-kijár az iskolai fi­ókkönyvtárakhoz. Az általa ad­minisztrált három könyvtáron kí­vül még számos gazdasági egy­ségnek és több intézménynek van külön könyvtára. Például a Somesul kisipari szövetkezet­nek, a megyei szolgáltató vál­lalat itteni részlegének, az Ag­ráripari Líceumnak és a sertés­­hizlaldának, így hát a Lazin Mária által szolgáltatott adatok nem tükrözhetik a község egész lakosságának olvasói igényét és érdeklődését. Különösen nem a szakmai kiadványok iránt megnyilvánuló igényt. Ám annál inkább a szépirodalom, a gyer­mekirodalom és az úgynevezett szabadidős­ könyvek (a háztáji gazdasággal, ezernyi hasznos foglalatossággal kapcsolatos kiadványok) iránti keresletet. A három könyvtár összállomá­­nya 25 ezer kötet, ebből 17 ezer a községi könyvtáré. Az olvasók száma — a rendszeres olvasók száma — a legutóbbi nyilván­tartás szerint: 1340. Érdekes, hogy ebből csak 376 szerepel a köz­ségi könyvtár kartotékjain, holott a logika szerint — ha egyszer ott nagyobb az állomány — ott kel­lene jóval több olvasónak len­nie. Lazin Mária a megjegyzés­hez azt a magyarázatot fűzi, hogy nem túl lényeges, ki hol van beírva, nyilvántartva, mert a legszorgalmasabb olvasók, köztük a felnőttek, mind a köz­ségi, mind pedig az iskolai könyvtárat látogatják. Hogy itt, az 1-es iskolánál jegyezte be a legtöbb olvasót, több mint öt­százat, ez nem utolsósorban az­zal magyarázható, hogy itt tar­tózkodik a legtöbbet. Ha csak a könyvtári nyilván­tartások alapján ítéljük meg az olvasói réteget, akkor a diákok után a középréteg, a líceum­mal rendelkező mesteremberek, tisztviselők, szolgáltatásbeliek olvasnak a legtöbbet. Az éven­te legtöbb kötetet kikölcsönzők között van Demian Mircea gé­pész, Popan Monica mezőgaz­dasági technikus, Rápolti Ernő vegyipari dolgozó, Pop Olga gyógyszerész-technikus, Varga Cecilia tisztviselőnő és Tömeian Elena háziasszony. Ahhoz viszonyítva, hogy a köz­ség milyen erős mezőgazdasági központ, a mezőgépészek közt kevés rendszeres könyvtárlátoga­tót találunk. Na és a sok ér­telmiségi? Lazin Maria szerint a tanárok, mérnökök, orvosok in­kább megvásárolják az új köny­veket. Néhányuknak igazán sok, másfél-két ezer vagy éppen en­nél is többkötetes családi könyv­táruk van. Mint például Berciu Ioan tanárnak, Turda Aurel mérnöknek és dr. Anderkó Jó­zsef orvosnak. De a középvég­zettséggel rendelkező mesterek, tisztviselők és munkások közt is jó néhányan akadnak, akik te­kintélyes könyvállományra tettek szert az elmúlt években. Ebben valahol, ha nehezen is mutat­ható ki az ilyesmi, Lazin Maria másfél évtizedes könyvtárosi, könyvpropagandista munkája is benne van, hisz az újdonságokat igyekszik többféle úton-módon népszerűsíteni. A falusi könyvhó­­napra is egy kisebb kiállítást ké­szített elő azokból a kiadvá­nyokból, amelyek az utóbbi hó­napokban jelentek meg. Van köztük politikai, társadalomtu­dományi, történelmi, szépiro­dalmi, tudományos-műszaki, me­zőgazdasági, elektrotechnikai könyv, de nem hiányoznak az o­­lyan kiadványok sem, amelyek a kistermelést, például a méhésze­tet vagy a zöldségtermesztést segítik. — Az olvasók érdeklődését sok minden befolyásolja — mondja a könyvtárosnő. — Egy adott időszak politikai és társa­dalmi eseményeitől kezdve egé­szen egy új gazdasági egység és egy új szakma megjelenése. Em­lékszem, mikor megnyílt ná­lunk az Agráripari Líceum amely kertészeti osztályokkal is rendel­kezik, érezhetően élénkült az ér­deklődés az alma és riros gyümöl­csök termesztésével kapcsolatos könyvek iránt. Mióta az ismert in­tézkedések nagy hangsúlyt he­lyeztek az önellátásra, egyre töb­ben keresik a méhészettel, nyúl­­tenyésztéssel, szárnyastartással foglalkozó kiadványokat. Vagy egy egészen friss példát emlí­tek: nemrég Negrerinu Rodica tanárnő kikölcsönzött egy virág­­rendezésről szóló könyvet. Utá­na többen is jöttek, hogy nekik is kéne. A beszélgetésekből ki­derült, hogy a háttérben a há­rom-négy éve beindult nagyü­zemi virágkertészet van. Egyre többen dolgoznak ott, köztük az Agráripari Líceum végzősei. S lám, már nem csak a virág ter­mesztése érdekli őket, hanem a virágrendezés is! Tehát egyféle minőségi előrelépést, nagyobb igényességet tapasztalhatunk. Mert a világrendezés megtanu­lása egy magasabb esztétikai ig­ényből fakad. S arra is példát adhatnék, hogy a varrással, kö­téssel kapcsolatos kiadványok iránt is mennyire megnőtt az igény. De tíz vagy tizenöt esz­tendővel ezelőtt kibocsátott könyveket ebben a témában már csak kevesen vesznek ki. A divatosabb, a szebb dolgokat igénylik a legtöbben. Ez a tény is arra utal, hogy községünkben nem csak egy külső, az építke­zésekben megnyilvánuló, hanem egy belső, szellemi urbanizáció is egyre jobban kitapintható. F­int úgy ismerik a köz­ségben, mint aki sokat mozog: ide is benéz, oda is elmegy. Nyilván, van ebben egy jó adag tudatosság, a könyvtárosi teen­dőkkel járó gyakorlatiasság, ér­deklődés! — Ilyenkor általában teszek egy-két új könyvet a táskámba. Az az elvem, hogy manapság a könyvtárosi munka nem merülhet ki abban, hogy bent ülünk és várjuk az olvasókat. El kell men­ni, fel kell keresni az olvasót. Meglehet, többen azért nem tudnak eljönni a könyvtárba, mert nincs idejük­­, a munka végeztével rohanni kell a gyer­mek után az óvodába vagy sza­ladni, hogy közben be ne zár­ják az üzletet. Nem egy olyan rendszeres olvasónk van, akinek én vittem el az első könyveket. Ezek a találkozások, beszélgeté­sek azért is hasznosak, hogy jobban megismerjem a különbö­ző társadalmi rétegek olvas­mányigényét, tudjam, milyen könyveket hozzak a lerakatból. — Személyesen válogatja ki az új olvasmányokat? — Ha csak egy mód van rá, magam megyek Nagybányára az új kiadványokért. Ez csak termé­szetes, hisz a sok éves tapaszta­lat után magam ismerem job­ban, hogy mit kérnek az olva­sók. A probléma inkább az, hogy szűkös a keret, a községi könyv­tárnak nem tudok annyi új ki­adványt hozni, mint amennyire igény volna. A múlt évben pél­dául mindössze 77 kötettel gya­rapodott az állomány, ami bi­zony nagyon kevés. Különösen, ha figyelembe vesszük azt is, hogy milyen sok a selejtezésre megérett kötet... Százszámra van­nak olyan könyvek, amelyeket szétolvasott állapotuk miatt ki se lehet adni. Még szerencse, hogy a két iskolai könyvtárnál sokkal jobb az állag és több pénz jut a cserére. Tavaly közel négyszáz kötettel gazdagod­tunk. Ám itt is elég gyakran kell azt mondanom az érdeklődők­nek, hogy amit kér, nincs meg, de ajánlok egy másikat, mert igyek­szem mindig másat ajánlani, ha a kért könyv hiányzik. A falusi könyvhónap, persze nem csak a könyvterjesztésre, a több olvasásra alkalom, de arra is, hogy a kiadók és a forgal­mazó vállalatok, jobban felmér­jék az igényeket. Sike Lajos A BŐSÉGES HAVAZÁSOK OKOZTA FENNAKADÁSOK MEGELŐZÉSÉRE Határozott akciók­­ haladéktalan honpolgári részvétellel Az utóbbi 48 óra leforgása ** alatt a fővárosban és az ország déli övezetének más ré­szein bőségesen havazott, a vas­tag hótakaró néhány helyen fennakadást okozott a napi munkában, a gépjárművek és a gyalogosok közlekedésében. Ám csaknem mindenütt bebizonyo­sodott, hogy a helyi szervek idejében felkészültek és a hon­polgárokkal együtt haladéktala­nul hozzáláttak a hó eltakarítá­sához. A főváros és más tele­pülések utcáin működésbe lép­tek a hóeltakarító gépi eszkö­zük. Ugyanakkor a lakosság né­pes tömege vonult ki az utcák­ra, hogy segédkezzék a hó elta­karításában, a gyalogjárók, a bekötőutak a tömbházak közöt­ti sétányok szabaddá tételében. Tekintettel a nagy mennyisé­gű hóra, az eltakarítási ak­ció közügy, mindannyiunk, valamennyi lakos felada­ta. Annál is inkább, mert bizonyos negyedekben, ut­cákon a gépi eszközök nem köz­lekedhetnek. A legfontosabb és halaszthatatlan követelmény, hogy a fővárosban és az erős havazásnak kitett többi telepü­lésen a honpolgárok azonnal részt vállaljanak a hóeltakarítá­si akciókból, a tömbházak előtti utcarész és a gyalogjárók tisz­tán tartásából. Ez a lakosság­nak saját érdeke, hiszen csakis így biztosítható a gazdasági­társadalmi tevékenység, az el­látás, a közszállítás, a gyalogos közlekedés normális menete. Nemcsak honpolgári köteles­ségről, hanem az 1932/10-es számú szabályozó rendelkezés értelmében törvényes kötele­zettségről is szó van itt. A vá­rosok és falvak lakosai, a szo­cialista egységek dolgozói u­­gyanis a hatályos rendelkezések értelmében kötelesek részt ven­ni a hó eltakarításában a köz­lekedési útvonalakról, a terme­lő területekről, a közintézmé­nyek és kereskedelmi egysé­gek elől. Éppen ezért a kép­viselőknek, a lakóegyesületek­nek, a honpolgári bizottságok­nak, a tömegszervezeteknek minden további nélkül mozgó­sítaniuk kell valamennyi la­kost a hó eltakarítására. A HŐMÉRŐ Tulajdonképpen nincs sem­mi különös azon a fán. De­rékbősége után ítélve még nőhet, de rücskösödik kérge, nem gyerekfa már. Az éles szem felfedezhet azonban még valamit törzsén. Úgy két mé­ter magasságban, nem túl mé­lyen, de kitörölhetetlenül belevésve a kéregbe egy víz­szintes rovátka és számok: 17. 01. 85. Ennyiben különbö­zik útszéli társaitól a fa. Illet­ve nemcsak... Havazik, havazik, sűrűn, nagy pelyhekkel, hosszú órák óta, megállás nélkül. Fiam ál­landóan méricskéli a fehér paplan vastagságát és húsz­­percenként hordozza újabb helyzetjelentéseit. — Már lehet szánkózni, é­píthetjük a hóembert, még csak egy kicsi és nem látszik a nagykő, most már csak csiz­mával lehet kimenni, s re­ménykedően, ha ez estig ki­tart, holnap nem kell iskolába menni... Hirtelen kedvem támad megnézni, mit csinál az isme­rős fa, fiam is velem tart. Lá­zas tevékenységre érkezünk , lapátoló férfiak, nők taka­rítják a járdát, púpozzák a havat, a járda szélére, a tömb­ház előtti virágágyásra, a fa köré. Keresem a jelt, elég ne­héz a pehelyfüggönyön ke­resztül, de meglelem. Sok hó kell még, hogy elérje. A ro­vátka a rekordszintet, a szá­mok a dátumot jelzik. És még valamit. Azt, hogy azok az emberek, ott a fa körül nem akarnak ugyan feltétlenül re­kordot dönteni, de ha jön a hó, akkor külön biztatás nél­kül, azonnal kezdik építeni, magasítani a kupacot. Mert ahogyan az nő, úgy válik jár­hatóvá környéke. Emberek ültették, emberek karcolták kérgébe a rovátkát meg a számokat, s az a fa az emberi hozzáállás fokmérője is. Tegnap az idei tél leghide­gebb reggelére ébredt Buka­rest: mínusz 21 fok. A hócsa­ta tovább folyik. Itt is, ott is lapátoló emberek az utak mentén, a gazdasági és társa­dalmi egységek előtt, üzletek körül, járdákon. Ha valaki netán az ismerős fát keresné most, nehéz lenne megtalál­nia. Kallós Péter M. Teodorescu felvétel* ELŐRE KÖZÉLET Nicu Ceaușescu elvtárs, a Román Kommunista Párt Központi Bizottsága Politikai Végrehajtó Bizottságának póttagja, a Kommunista Ifjú­sági Szövetség Központi Bi­zottságának első titkára fo­gadta a Nemzetközi Egyetemi Sportszövetség küldöttségét, amely élén Rodi Campanával, a szövetség főtitkárával részt vett a X. jubileumi egyetemi férfi kézilabda világbajnoksá­gon részvevő együttesek sor­solásán. A világbajnokságra országunkban kerül sor 1. év május 30—június 8 között. A megbeszélés során hang­súlyozták az egyetemi sport­­mozgalomra, általában a sportmozgalomra háruló sze­repet a humanista értékek á­­polásában, az ifjú nemzedék nevelésében, a sport hozzájá­rulását a népek, a világ ösz­­szes fiataljai közötti barátság és együttműködés erősítésé­hez. Kidomborítva a román sportolók által a nemzetközi versenyeken elért kimagasló eredményeket, a tekintélyt, a­­melynek a román sport ör­vend a nemzetközi sportmoz­galom keretében, méltatták országunk cselekvő részvételét a nemzetközi sportfórumok, a szövetség által szervezett ak­ciókban, hozzájárulását a bé­ke és együttműködési eszmék érvényesítéséhez. Kifejezésre jutott a meg­győződés, hogy az egyetemi ifjúság széles körű rendezvé­nye kiemelkedő sportese­mény lesz, jelentősen hozzájá­rul a román sport tekintélyé­nek növeléséhez, a gazdag nemzeti sporthagyományok, az egyetemi sportmozgalom gyarapításához, általában a földkerekség fiataljai baráti érzelmeinek fejlesztéséhez, a­­zért folyó harcukhoz, hogy a béke, a megértés és az együtt­működés világában élhesse­nek. A FALUSI FILMNAPOK ZÁRÓAKKORDJA Két hónapig tartott ország­szerte a falusi filmnapok ha­gyományos rendezvénysoroza­ta, amelyet az idén a har­mincadik alkalommal szer­veztek meg. Ebben az idő­szakban a falusi mozikban műsorra tűztek mintegy 400 hazai és külföldi játékfilmet, 900 dokumentumfilmet és rajzfilmet, több filmet első íz­ben mutattak be. Különleges figyelmet szenteltek a nemze­ti eposz részét képező filmek bemutatásának, amelyek idő­szerűségükkel kidomborítják a szocializmust építő új em­ber arculatát, jellemző etikai és erkölcsi értékeit. Érdeklő­dés kísérte a tematikus ren­dezvényeket, amelyek a kö­vetkező gyűjtőcím alatt zaj­­lottak le: A román film új időnk tanúja és krónikása, A győzedelmes párt zászlaja a­­latt, Az ifjúság és a humanis­ta értékek befogadása a nem­zeti filmgyártás révén (ezekre­­a rendezvényekre Suceava, Vilcea, Beszterce-Naszód, Delj, Hunyad, Tulcea megyé­ben került sor). Öröktől fogva itt vagyunk. A világ népei békét akarnak (e rendezvé­nyeket Iasi, Vrancea, Kolozs, Temes, Fehér megyében szer­vezték meg). A nézők sorában széles visszhangra találtak a Galac, Bacau, Krassó-Szörény, Ialomița, Máramaros megyé­ben megszervezett rendezvé­nyek, amelyek két különálló témakört öleltek fel: A kom­munista alakja a román film tükrében és A mai román falu a filmekben. A rendezvénysorozat egész idején — 1988. december 1.— 1987. január 31. között — be­mutattak számos dokumen­tumfilmet is, amelyek segítik a munkát a mezőgazdaságban, a mezőgazdasági tömegokta­tást, vetítettek rövidfilmeket a Nicolae Ceaușescu-korszakban a falvakon elért páratlanul nagyszerű beteljesülésekről, az új agrárforradalom külön­böző vetületeiről. Figyelemre méltóak ilyen szempontból az Olt, Konstanca, Calárasi, A­­rad, Bihar, Braila stb. megyé­ben lezajlott rendezvények. A rendezvénysorozat úgyszin­tén tartalmazott szimpóziumo­kat, vitákat, filmművészeti vetélkedőket. Ugyanakkor ta­lálkozókra került sor a nézők és a Líceumisták, a A rakpart melletti negyedik kerítés, A drágaköves nyakék, A szür­kület című filmek megvalósí­tói között. Ilyen rendezvénye­ket szerveztek Vilcea és Sze­­ben megyében, Ilfov mező­­gazdasági szektorban. AZ 1986. IV. NEGYEDÉVRE KIHÚZOTT TURISZTIKAI BETÉTKÖNYVEK LISTÁJA A nyertesek kötelesek a sor­solás időpontjától számítva leg­feljebb 30 napon belül jelent­kezni a CEC-ki­rendeltségeknél, illetve -fiókoknál, hogy meg­kapják a kirándulási formasá­gok elintézéséhez szükséges iga­zolványt. A határidő elmulasztása vagy a kirándulásról való lemondás esetén a nyereményeket kész­pénzben fizetik ki. Sorszám | A g^t*t*BnyT | Nyeremény­­ Ny'*TM­nT-1. 405-203-38 Szovjetunió 8.500 2­. 415-1-1290 ” 8.500 3. 424-1­579 ” 8.500 4. 406-204-40 ” 8.500 5. 443-212-5 ” 8.500 6. 439-203-99 ” 8.500 7. 462-1-392 ” 8.500 8. 463-201-404 ” 8.500 9. 459-207-978 ” 8.500 10. 452-202-101 ” 8.500 11. 435-1-961 Szovjetunió 7.450 12. 424-151-34 ” 7.450 13. 424-601-138 ” 7.450 14. 416-515­ 8 ” 7.450 15. 436-1-1568 ” 7.450 16. 452-1-486 ” 7.450 17. 460-202-883 ” 7.450 18. 462-210-615 ” 7.450 19. 459-1-4775 ” 7.450 20. 460-209-533 ” 7.450 21. 403-1-612 Szovjetunió - NDK 6.725 22. 413-230-20 ” 6.725 23. 448-202-69 ” 6.725 24. 427-1-1439 ” 6.725 25. 436-208-191 ” 6.725 26. 452-223-18 ” 6.725 27. 461-205-1658 ” 6.725 28. 434-103-363 ” 6.725 29. 459-1-5932 ” 6.725 30. 452-1-1251 ” 6.725 31. 413-1-110 ” 6.725 32. 408-204-73 ” 6.725 33. 448—1-560 ” 6.725 34. 427-1-1199 ” 6.725 35. 436-529­ 6 ’” 6.725 36. 452-202-153 ” 6.725 37. 461-205-1137 ” 6.725 38. 466—1­-1558 ”” 6.735 39. 459-1-5838 ” 6 725 40. 427-1-1404 *” 6.725 ÖSSZESEN 40 KIRÁNDULÁS 294 000 TÉLI MEGLEPETÉS! ÚJ ÉVI SORSJEGY KORLÁTOZOTT KÜLÖNSOROZAT IGEN HASZNOS AJÁNDÉK BÁRMIKOR! NYEREMÉNYEK: Dacia 1300-as személygépkocsik, számos pénznyeremény Pótnyeremények a Loto-Pronosport különalapjából Előnyös és egyszerű; ■ Pótnyeremények a Loto-Pronosport különalapjából; ■ Beszerezhető az ügynökségekben és a vándorárusoknál országszerte; • Ne feledje: korlátozott különsorozat! (2)

Next