Előre, 1987. február (41. évfolyam, 12183-12206. szám)
1987-02-01 / 12183. szám
4 ------- Villanófény Hósipkák sora (Imreh S. István felvétele) Februári előrejelzés A Meteorológiai és Hidrológiai Intézet tájékoztatója szerint február a szokottnál hidegebb lesz. A csapadékmennyiség általában nem haladja meg a sokévi átlagot. Jelentősebb csapadékra a déli megyékben számíthatunk, szárazabb lesz az időjárás az ország központi részén. Délkeleten a szél gyakran megerősödik. Február 1—10. között az idő hideg lesz, fagyosak az éjszakák és a hajnalok. Az égbolt többnyire felhős az időszak első napjaiban, különösképpen délen és keleten havazik, ahol a szél hóförgeteget okoz. Az időszak második felében az égbolt változékonnyá válik, a havazás körzete lecsökken. A dekád végén újból megerősödik a szél a délkeleti vidékeken, átmenetileg felkavarja a havat. Éjszaka mínusz 18—mínusz 8 fok között alakul a hőmérséklet, ennél valamivel hidegebb lesz a dekád közepén, nappal általában mínusz 100 fok közötti értékeket mérnek. Az ország nyugati és központi részén helyi ködképződés. Február 11—20. között többnyire borús lesz az égbolt délen és keleten, másutt változékony a felhőzet. Helyi havazásokra számíthatunk főként délen a dekád utolsó napjaiban, itt a szél is megerősödik, felkavarja a havat. Az éjszakai hőmérséklet mínusz 15—mínusz 5 fok között alakul, az ország központi és északi részén mínusz 20 fok alá süllyedhet a hőmérő higanyszála, nappal mínusz 8—plusz 2 fok közötti értékeket mérnek, valamivel magasabbat a nyugati megyékben. Gyakori a ködképződés. Február 21—28. között az idő fokozatosan enyhül, különösképpen nyugaton. A déli és a nyugati megyékben megnövekszik a felhőzet. Elszigetelt havazásra számíthatunk a dekád első napjaiban, majd a hónap vége felé az időjárási feltételek az esőnek kedveznek. Éjszakai hőmérséklet mínusz 10—0 fok között, helyenként alacsonyabb az időszak első éjjelein, nappali hőmérsékletmínusz 4—plight,,0 fok között, az utolsó napokban lasson emelkedik. Helyi ködképződés. Február 1. vasárnap I. évnegyed II. hónap Az évből eltelt: 32 nap Hátra van még: 333 nap Napkelte: 7.35 Napnyugta: 17.24 Holdkelte: 9.21 Holdnyugta: 21.04 Teve VASÁRNAP 11.30 Telex 11.35 Gyermekvilág • Mindig előre! • A tanulás — cél és állandó feladat • A hazaszeretet könyvéből • A pionírok hazánk jövőbeni építői • Művészi műsor • Rajzfilmek • A haza sólymai • Filmmúzeum .az iskolatáskában (SZ): A fehér rakéta — utolsó rész 12.40 Népzene (SZ) 13.00 Vasárnapi album (R.SZ) • Versek • Könnyűzene • Rajzfilmek • Klasszikus harmóniák • TV-sport • Opera • Tárlatnézőben • Könnyűzene • A tv-néző kívánságára 14.50 Kortársaink (SZ) 19.00 Híradó 19.15 Hazám ma (SZ): A szocialista kultúra felvirágzása 19.30 Aranykorszak Románia dicsőségére (SZ) — Irodalmi-zenés-koreográfiai műsor 20.20 Amerikai játékfilm: Találkozzunk Saint-Louisban. Szereplők: Judy Garland, Margaret O’Brien, Mary Astor, Tom Drake, Leon Ames, Harry Davenport. Rendezte: Vincente Minelli 21.50 Híradó Keller Emese Kényszerhelyzet — Feljöttem vele az emeletre, mert nem tudtam lecsatolni. VASÁRNAPI KRÓNIKA A Milícia Főfelügyelősége — Közlekedésrendészeti Igazgatóság — részéről KÖZLEMÉNY Az utóbbi napok kiadós havazása miatt, amely megnehezíti a forgalmat a közutakon, 1987. január 30- tól kezdődően Bukarest municípium és Ilfov mezőgazdasági szektor körzetében is tilos a személyi tulajdonú gépjárművek forgalma. E dátumtól kezdődően tilos a szocialista tulajdonban lévő személygépkocsik forgalma. A szolgálati érdekből történő személyszállítást csak az erre felhatalmazott terepjáró személygépkocsikkal bonyolíthatják le. LOTTO A január 30-i sorsolás nyerőszámai I. húzás: 61 25 15 64 34 43 3 20 35 II. húzás: 21 44 67 13 10 11 45 59 31 ÖSSZNYEREMÉNYALAP: 1 272 016 lej, amiből 259 377 lej átdozat az I. kategóriához. A szállítás helyzete VASÚT A vasút dolgozói országszerte vigyáznak a zökkenőmentes forgalomra, valahányszor szükségesnek mutatkozott, mindenütt igénybe vették a hóekéket és más hóeltakarító felszerelést. Továbbra is 7347 dolgozó áll készen, hogy bármikor közbelépjen a zavartalan vasúti közlekedés biztosításáért. KÖZÚT Az óránként több mint 100 kilométeres szél és a 90 centimétertől 2,70 méterig terjedő hótakaró miatt megszakadt az összeköttetés Fintínele és Poiana Stamnei között a 17. országúton. Hasonló okok és a félméteres hótakaró miatt felfüggesztették a forgalmat a 19. országúton is Huta Cereze és Piatra között. Az erős havazás megnehezítette a 10 közlekedést számos útszakaszon Calárasi, Köristalica, Giurgiu, Dolj, Bihar, Máramaros, Kovászka, Hargita, Botosani és Suceava megyében. Az ország többi részében a közlekedés a szokásos téli viszonyok között folyik, az utakat hó- és jégréteg borítja. Az autóbuszvonalak közül 77-et felfüggesztettek, illetve megrövidítettek. A megyei és helyi hóeltakarítási helyi parancsnokságok mindent latba vetnek a közúti forgalom helyreállításáért, illetve zavartalan menetének biztosításáért. FEBRUÁR — FALUSI KÖNYVHÓNAP KÖZELEBB AZ OLVASÓHOZ Régi vásároshely, pezsgő életű vidékközpont Leini. Iskolája több száz éves, dalárdája is jól túlvan centenáriumán. A kultúrára, a közművelődésre mindig sokat adott. Nem véletlen, hogy Máramarosban itt épült az egyik legkorszerűbb művelődési ház és indult be az egyik első vidéki középiskola. A megújuló főtér egyik tömbházának földszintjén olyan nagy könyvüzlet, hogy a leendő város igényeit is kielégíti majd. Nem messze tőle egy régebbi, de jó állapotban lévő épületben a könyvtár. Ajtaját hiába próbáljuk kinyitni, a hóeséses délelőttön, nem nyílik. Az ablakba akasztott tábla eligazít, hogy miért nem. Ez áll rajta: a községi könyvtár hetente kétszer tart nyitva, kedd és péntek délután, 16 és 20 óra között, más napokon a könyvtárosnőt az iskolában találjuk! Lazin Maria könyvtárosnő csakugyan az iskolában van, pontosabban az 1-es Számú Általános Iskolában. A hóesésben lapátol, eltakarítja a havat az udvar egyik földszintes épületében lévő könyvtár bejárata elől. Már a végénél tart, így néhány pillanat múlva beülhetünk Gutenberg itteni — nagynak éppen nem nevezhető — birodalmába. A legelején tisztázzuk Lazin Maria státusát. Úgy községi könyvtáros ő —immár 1973 óta —, hogy hozzátartozik két iskolai könvtár is. Az 1-es iskolán kívül a 2-es Számú Általános Iskola könyvtára. A program szerint legtöbbet, hetente négy napon, az 1-es iskolánál tartózkodik. Ennek egyszerűen az a magyarázata, hogy itt alakult ki az iskolák báziskönyvtára, innen osztják el a bányai lerakatból kapott új kiadványokat és innen cserélik, frissítik fel állományukat. Ez egyúttal azt is jelenti, hogy Lazin Maria alkalomadtán ki-kijár az iskolai fiókkönyvtárakhoz. Az általa adminisztrált három könyvtáron kívül még számos gazdasági egységnek és több intézménynek van külön könyvtára. Például a Somesul kisipari szövetkezetnek, a megyei szolgáltató vállalat itteni részlegének, az Agráripari Líceumnak és a sertéshizlaldának, így hát a Lazin Mária által szolgáltatott adatok nem tükrözhetik a község egész lakosságának olvasói igényét és érdeklődését. Különösen nem a szakmai kiadványok iránt megnyilvánuló igényt. Ám annál inkább a szépirodalom, a gyermekirodalom és az úgynevezett szabadidős könyvek (a háztáji gazdasággal, ezernyi hasznos foglalatossággal kapcsolatos kiadványok) iránti keresletet. A három könyvtár összállománya 25 ezer kötet, ebből 17 ezer a községi könyvtáré. Az olvasók száma — a rendszeres olvasók száma — a legutóbbi nyilvántartás szerint: 1340. Érdekes, hogy ebből csak 376 szerepel a községi könyvtár kartotékjain, holott a logika szerint — ha egyszer ott nagyobb az állomány — ott kellene jóval több olvasónak lennie. Lazin Mária a megjegyzéshez azt a magyarázatot fűzi, hogy nem túl lényeges, ki hol van beírva, nyilvántartva, mert a legszorgalmasabb olvasók, köztük a felnőttek, mind a községi, mind pedig az iskolai könyvtárat látogatják. Hogy itt, az 1-es iskolánál jegyezte be a legtöbb olvasót, több mint ötszázat, ez nem utolsósorban azzal magyarázható, hogy itt tartózkodik a legtöbbet. Ha csak a könyvtári nyilvántartások alapján ítéljük meg az olvasói réteget, akkor a diákok után a középréteg, a líceummal rendelkező mesteremberek, tisztviselők, szolgáltatásbeliek olvasnak a legtöbbet. Az évente legtöbb kötetet kikölcsönzők között van Demian Mircea gépész, Popan Monica mezőgazdasági technikus, Rápolti Ernő vegyipari dolgozó, Pop Olga gyógyszerész-technikus, Varga Cecilia tisztviselőnő és Tömeian Elena háziasszony. Ahhoz viszonyítva, hogy a község milyen erős mezőgazdasági központ, a mezőgépészek közt kevés rendszeres könyvtárlátogatót találunk. Na és a sok értelmiségi? Lazin Maria szerint a tanárok, mérnökök, orvosok inkább megvásárolják az új könyveket. Néhányuknak igazán sok, másfél-két ezer vagy éppen ennél is többkötetes családi könyvtáruk van. Mint például Berciu Ioan tanárnak, Turda Aurel mérnöknek és dr. Anderkó József orvosnak. De a középvégzettséggel rendelkező mesterek, tisztviselők és munkások közt is jó néhányan akadnak, akik tekintélyes könyvállományra tettek szert az elmúlt években. Ebben valahol, ha nehezen is mutatható ki az ilyesmi, Lazin Maria másfél évtizedes könyvtárosi, könyvpropagandista munkája is benne van, hisz az újdonságokat igyekszik többféle úton-módon népszerűsíteni. A falusi könyvhónapra is egy kisebb kiállítást készített elő azokból a kiadványokból, amelyek az utóbbi hónapokban jelentek meg. Van köztük politikai, társadalomtudományi, történelmi, szépirodalmi, tudományos-műszaki, mezőgazdasági, elektrotechnikai könyv, de nem hiányoznak az olyan kiadványok sem, amelyek a kistermelést, például a méhészetet vagy a zöldségtermesztést segítik. — Az olvasók érdeklődését sok minden befolyásolja — mondja a könyvtárosnő. — Egy adott időszak politikai és társadalmi eseményeitől kezdve egészen egy új gazdasági egység és egy új szakma megjelenése. Emlékszem, mikor megnyílt nálunk az Agráripari Líceum amely kertészeti osztályokkal is rendelkezik, érezhetően élénkült az érdeklődés az alma és riros gyümölcsök termesztésével kapcsolatos könyvek iránt. Mióta az ismert intézkedések nagy hangsúlyt helyeztek az önellátásra, egyre többen keresik a méhészettel, nyúltenyésztéssel, szárnyastartással foglalkozó kiadványokat. Vagy egy egészen friss példát említek: nemrég Negrerinu Rodica tanárnő kikölcsönzött egy virágrendezésről szóló könyvet. Utána többen is jöttek, hogy nekik is kéne. A beszélgetésekből kiderült, hogy a háttérben a három-négy éve beindult nagyüzemi virágkertészet van. Egyre többen dolgoznak ott, köztük az Agráripari Líceum végzősei. S lám, már nem csak a virág termesztése érdekli őket, hanem a virágrendezés is! Tehát egyféle minőségi előrelépést, nagyobb igényességet tapasztalhatunk. Mert a világrendezés megtanulása egy magasabb esztétikai igényből fakad. S arra is példát adhatnék, hogy a varrással, kötéssel kapcsolatos kiadványok iránt is mennyire megnőtt az igény. De tíz vagy tizenöt esztendővel ezelőtt kibocsátott könyveket ebben a témában már csak kevesen vesznek ki. A divatosabb, a szebb dolgokat igénylik a legtöbben. Ez a tény is arra utal, hogy községünkben nem csak egy külső, az építkezésekben megnyilvánuló, hanem egy belső, szellemi urbanizáció is egyre jobban kitapintható. Fint úgy ismerik a községben, mint aki sokat mozog: ide is benéz, oda is elmegy. Nyilván, van ebben egy jó adag tudatosság, a könyvtárosi teendőkkel járó gyakorlatiasság, érdeklődés! — Ilyenkor általában teszek egy-két új könyvet a táskámba. Az az elvem, hogy manapság a könyvtárosi munka nem merülhet ki abban, hogy bent ülünk és várjuk az olvasókat. El kell menni, fel kell keresni az olvasót. Meglehet, többen azért nem tudnak eljönni a könyvtárba, mert nincs idejük, a munka végeztével rohanni kell a gyermek után az óvodába vagy szaladni, hogy közben be ne zárják az üzletet. Nem egy olyan rendszeres olvasónk van, akinek én vittem el az első könyveket. Ezek a találkozások, beszélgetések azért is hasznosak, hogy jobban megismerjem a különböző társadalmi rétegek olvasmányigényét, tudjam, milyen könyveket hozzak a lerakatból. — Személyesen válogatja ki az új olvasmányokat? — Ha csak egy mód van rá, magam megyek Nagybányára az új kiadványokért. Ez csak természetes, hisz a sok éves tapasztalat után magam ismerem jobban, hogy mit kérnek az olvasók. A probléma inkább az, hogy szűkös a keret, a községi könyvtárnak nem tudok annyi új kiadványt hozni, mint amennyire igény volna. A múlt évben például mindössze 77 kötettel gyarapodott az állomány, ami bizony nagyon kevés. Különösen, ha figyelembe vesszük azt is, hogy milyen sok a selejtezésre megérett kötet... Százszámra vannak olyan könyvek, amelyeket szétolvasott állapotuk miatt ki se lehet adni. Még szerencse, hogy a két iskolai könyvtárnál sokkal jobb az állag és több pénz jut a cserére. Tavaly közel négyszáz kötettel gazdagodtunk. Ám itt is elég gyakran kell azt mondanom az érdeklődőknek, hogy amit kér, nincs meg, de ajánlok egy másikat, mert igyekszem mindig másat ajánlani, ha a kért könyv hiányzik. A falusi könyvhónap, persze nem csak a könyvterjesztésre, a több olvasásra alkalom, de arra is, hogy a kiadók és a forgalmazó vállalatok, jobban felmérjék az igényeket. Sike Lajos A BŐSÉGES HAVAZÁSOK OKOZTA FENNAKADÁSOK MEGELŐZÉSÉRE Határozott akciók haladéktalan honpolgári részvétellel Az utóbbi 48 óra leforgása ** alatt a fővárosban és az ország déli övezetének más részein bőségesen havazott, a vastag hótakaró néhány helyen fennakadást okozott a napi munkában, a gépjárművek és a gyalogosok közlekedésében. Ám csaknem mindenütt bebizonyosodott, hogy a helyi szervek idejében felkészültek és a honpolgárokkal együtt haladéktalanul hozzáláttak a hó eltakarításához. A főváros és más települések utcáin működésbe léptek a hóeltakarító gépi eszközük. Ugyanakkor a lakosság népes tömege vonult ki az utcákra, hogy segédkezzék a hó eltakarításában, a gyalogjárók, a bekötőutak a tömbházak közötti sétányok szabaddá tételében. Tekintettel a nagy mennyiségű hóra, az eltakarítási akció közügy, mindannyiunk, valamennyi lakos feladata. Annál is inkább, mert bizonyos negyedekben, utcákon a gépi eszközök nem közlekedhetnek. A legfontosabb és halaszthatatlan követelmény, hogy a fővárosban és az erős havazásnak kitett többi településen a honpolgárok azonnal részt vállaljanak a hóeltakarítási akciókból, a tömbházak előtti utcarész és a gyalogjárók tisztán tartásából. Ez a lakosságnak saját érdeke, hiszen csakis így biztosítható a gazdaságitársadalmi tevékenység, az ellátás, a közszállítás, a gyalogos közlekedés normális menete. Nemcsak honpolgári kötelességről, hanem az 1932/10-es számú szabályozó rendelkezés értelmében törvényes kötelezettségről is szó van itt. A városok és falvak lakosai, a szocialista egységek dolgozói ugyanis a hatályos rendelkezések értelmében kötelesek részt venni a hó eltakarításában a közlekedési útvonalakról, a termelő területekről, a közintézmények és kereskedelmi egységek elől. Éppen ezért a képviselőknek, a lakóegyesületeknek, a honpolgári bizottságoknak, a tömegszervezeteknek minden további nélkül mozgósítaniuk kell valamennyi lakost a hó eltakarítására. A HŐMÉRŐ Tulajdonképpen nincs semmi különös azon a fán. Derékbősége után ítélve még nőhet, de rücskösödik kérge, nem gyerekfa már. Az éles szem felfedezhet azonban még valamit törzsén. Úgy két méter magasságban, nem túl mélyen, de kitörölhetetlenül belevésve a kéregbe egy vízszintes rovátka és számok: 17. 01. 85. Ennyiben különbözik útszéli társaitól a fa. Illetve nemcsak... Havazik, havazik, sűrűn, nagy pelyhekkel, hosszú órák óta, megállás nélkül. Fiam állandóan méricskéli a fehér paplan vastagságát és húszpercenként hordozza újabb helyzetjelentéseit. — Már lehet szánkózni, építhetjük a hóembert, még csak egy kicsi és nem látszik a nagykő, most már csak csizmával lehet kimenni, s reménykedően, ha ez estig kitart, holnap nem kell iskolába menni... Hirtelen kedvem támad megnézni, mit csinál az ismerős fa, fiam is velem tart. Lázas tevékenységre érkezünk , lapátoló férfiak, nők takarítják a járdát, púpozzák a havat, a járda szélére, a tömbház előtti virágágyásra, a fa köré. Keresem a jelt, elég nehéz a pehelyfüggönyön keresztül, de meglelem. Sok hó kell még, hogy elérje. A rovátka a rekordszintet, a számok a dátumot jelzik. És még valamit. Azt, hogy azok az emberek, ott a fa körül nem akarnak ugyan feltétlenül rekordot dönteni, de ha jön a hó, akkor külön biztatás nélkül, azonnal kezdik építeni, magasítani a kupacot. Mert ahogyan az nő, úgy válik járhatóvá környéke. Emberek ültették, emberek karcolták kérgébe a rovátkát meg a számokat, s az a fa az emberi hozzáállás fokmérője is. Tegnap az idei tél leghidegebb reggelére ébredt Bukarest: mínusz 21 fok. A hócsata tovább folyik. Itt is, ott is lapátoló emberek az utak mentén, a gazdasági és társadalmi egységek előtt, üzletek körül, járdákon. Ha valaki netán az ismerős fát keresné most, nehéz lenne megtalálnia. Kallós Péter M. Teodorescu felvétel* ELŐRE KÖZÉLET Nicu Ceaușescu elvtárs, a Román Kommunista Párt Központi Bizottsága Politikai Végrehajtó Bizottságának póttagja, a Kommunista Ifjúsági Szövetség Központi Bizottságának első titkára fogadta a Nemzetközi Egyetemi Sportszövetség küldöttségét, amely élén Rodi Campanával, a szövetség főtitkárával részt vett a X. jubileumi egyetemi férfi kézilabda világbajnokságon részvevő együttesek sorsolásán. A világbajnokságra országunkban kerül sor 1. év május 30—június 8 között. A megbeszélés során hangsúlyozták az egyetemi sportmozgalomra, általában a sportmozgalomra háruló szerepet a humanista értékek ápolásában, az ifjú nemzedék nevelésében, a sport hozzájárulását a népek, a világ öszszes fiataljai közötti barátság és együttműködés erősítéséhez. Kidomborítva a román sportolók által a nemzetközi versenyeken elért kimagasló eredményeket, a tekintélyt, amelynek a román sport örvend a nemzetközi sportmozgalom keretében, méltatták országunk cselekvő részvételét a nemzetközi sportfórumok, a szövetség által szervezett akciókban, hozzájárulását a béke és együttműködési eszmék érvényesítéséhez. Kifejezésre jutott a meggyőződés, hogy az egyetemi ifjúság széles körű rendezvénye kiemelkedő sportesemény lesz, jelentősen hozzájárul a román sport tekintélyének növeléséhez, a gazdag nemzeti sporthagyományok, az egyetemi sportmozgalom gyarapításához, általában a földkerekség fiataljai baráti érzelmeinek fejlesztéséhez, azért folyó harcukhoz, hogy a béke, a megértés és az együttműködés világában élhessenek. A FALUSI FILMNAPOK ZÁRÓAKKORDJA Két hónapig tartott országszerte a falusi filmnapok hagyományos rendezvénysorozata, amelyet az idén a harmincadik alkalommal szerveztek meg. Ebben az időszakban a falusi mozikban műsorra tűztek mintegy 400 hazai és külföldi játékfilmet, 900 dokumentumfilmet és rajzfilmet, több filmet első ízben mutattak be. Különleges figyelmet szenteltek a nemzeti eposz részét képező filmek bemutatásának, amelyek időszerűségükkel kidomborítják a szocializmust építő új ember arculatát, jellemző etikai és erkölcsi értékeit. Érdeklődés kísérte a tematikus rendezvényeket, amelyek a következő gyűjtőcím alatt zajlottak le: A román film új időnk tanúja és krónikása, A győzedelmes párt zászlaja alatt, Az ifjúság és a humanista értékek befogadása a nemzeti filmgyártás révén (ezekrea rendezvényekre Suceava, Vilcea, Beszterce-Naszód, Delj, Hunyad, Tulcea megyében került sor). Öröktől fogva itt vagyunk. A világ népei békét akarnak (e rendezvényeket Iasi, Vrancea, Kolozs, Temes, Fehér megyében szervezték meg). A nézők sorában széles visszhangra találtak a Galac, Bacau, Krassó-Szörény, Ialomița, Máramaros megyében megszervezett rendezvények, amelyek két különálló témakört öleltek fel: A kommunista alakja a román film tükrében és A mai román falu a filmekben. A rendezvénysorozat egész idején — 1988. december 1.— 1987. január 31. között — bemutattak számos dokumentumfilmet is, amelyek segítik a munkát a mezőgazdaságban, a mezőgazdasági tömegoktatást, vetítettek rövidfilmeket a Nicolae Ceaușescu-korszakban a falvakon elért páratlanul nagyszerű beteljesülésekről, az új agrárforradalom különböző vetületeiről. Figyelemre méltóak ilyen szempontból az Olt, Konstanca, Calárasi, Arad, Bihar, Braila stb. megyében lezajlott rendezvények. A rendezvénysorozat úgyszintén tartalmazott szimpóziumokat, vitákat, filmművészeti vetélkedőket. Ugyanakkor találkozókra került sor a nézők és a Líceumisták, a A rakpart melletti negyedik kerítés, A drágaköves nyakék, A szürkület című filmek megvalósítói között. Ilyen rendezvényeket szerveztek Vilcea és Szeben megyében, Ilfov mezőgazdasági szektorban. AZ 1986. IV. NEGYEDÉVRE KIHÚZOTT TURISZTIKAI BETÉTKÖNYVEK LISTÁJA A nyertesek kötelesek a sorsolás időpontjától számítva legfeljebb 30 napon belül jelentkezni a CEC-kirendeltségeknél, illetve -fiókoknál, hogy megkapják a kirándulási formaságok elintézéséhez szükséges igazolványt. A határidő elmulasztása vagy a kirándulásról való lemondás esetén a nyereményeket készpénzben fizetik ki. Sorszám | A g^t*t*BnyT | Nyeremény Ny'*TMnT-1. 405-203-38 Szovjetunió 8.500 2. 415-1-1290 ” 8.500 3. 424-1579 ” 8.500 4. 406-204-40 ” 8.500 5. 443-212-5 ” 8.500 6. 439-203-99 ” 8.500 7. 462-1-392 ” 8.500 8. 463-201-404 ” 8.500 9. 459-207-978 ” 8.500 10. 452-202-101 ” 8.500 11. 435-1-961 Szovjetunió 7.450 12. 424-151-34 ” 7.450 13. 424-601-138 ” 7.450 14. 416-515 8 ” 7.450 15. 436-1-1568 ” 7.450 16. 452-1-486 ” 7.450 17. 460-202-883 ” 7.450 18. 462-210-615 ” 7.450 19. 459-1-4775 ” 7.450 20. 460-209-533 ” 7.450 21. 403-1-612 Szovjetunió - NDK 6.725 22. 413-230-20 ” 6.725 23. 448-202-69 ” 6.725 24. 427-1-1439 ” 6.725 25. 436-208-191 ” 6.725 26. 452-223-18 ” 6.725 27. 461-205-1658 ” 6.725 28. 434-103-363 ” 6.725 29. 459-1-5932 ” 6.725 30. 452-1-1251 ” 6.725 31. 413-1-110 ” 6.725 32. 408-204-73 ” 6.725 33. 448—1-560 ” 6.725 34. 427-1-1199 ” 6.725 35. 436-529 6 ’” 6.725 36. 452-202-153 ” 6.725 37. 461-205-1137 ” 6.725 38. 466—1-1558 ”” 6.735 39. 459-1-5838 ” 6 725 40. 427-1-1404 *” 6.725 ÖSSZESEN 40 KIRÁNDULÁS 294 000 TÉLI MEGLEPETÉS! ÚJ ÉVI SORSJEGY KORLÁTOZOTT KÜLÖNSOROZAT IGEN HASZNOS AJÁNDÉK BÁRMIKOR! NYEREMÉNYEK: Dacia 1300-as személygépkocsik, számos pénznyeremény Pótnyeremények a Loto-Pronosport különalapjából Előnyös és egyszerű; ■ Pótnyeremények a Loto-Pronosport különalapjából; ■ Beszerezhető az ügynökségekben és a vándorárusoknál országszerte; • Ne feledje: korlátozott különsorozat! (2)