Előre, 1987. március (41. évfolyam, 12207-12232. szám)

1987-03-26 / 12228. szám

A SZOCIALISTA DEMOKRÁCIA ÉS EGYSÉG FRONTJA ORSZÁGOS TANÁCSÁNAK NAPILAPJA XLI. évfolyam 12 228. szám 1987. március 26., csütörtök 4 oldal­ára 50 iráni NICOLAE CEAUSESCU ELVTÁRS PLENÁRIS ÜLÉST TARTOTT AZ RKP KÖZPONTI BIZOTTSÁGA Nicolae Ceausescu elvtárs, a Román Kommunista Párt főtitkára elnökletével március 24-én, kedden megkezdte mun­kálatait a Román Kommunista Párt Köz­ponti Bizottságának plenáris ülése. A plénum az RKP KB Politikai Végre­hajtó Bizottságának javaslatára egyönte­tűen elfogadta az alábbi napirendet: 1. Jelentés Románia egységes országos gazdasági-társadalmi fejlesztési tervének teljesítéséről 1987 I. évnegyedében és az intézkedésekről a II. évnegyedre és az egész esztendőre szóló terv teljesítéséért, valamint a tavaszi mezőgazdasági kam­pány munkálatainak jó körülmények kö­zötti lebonyolításáért. 2. Jelentés a párt taglétszámáról, ösz­­szetételéről és szervezeti felépítéséről 1986. december 31-én és a pártszervek és a szervezetek politikai­ szervező munkájá­ról a párthatározatok és -irányelvek tel­jesítéséért. 3. Jelentés a párt-, állami szervek és tömegszervezetek 1986. évi tevékenységé­ről a párt káderpolitikája megvalósításá­ért. 4. Jelentés a dolgozók javaslatainak, észrevételeinek, panaszainak és kérvé­nyeinek elintézéséről 1986-ban. 5. Jelentés a párt és az állam nemzet­közi tevékenységéről 1986-ban és a főbb külpolitikai célkitűzésekről 1987-ben. 6. Szervezési kérdések. A plenáris ülés munkálatain meghí­vottként részt vesznek párt- és államap­parátusban dolgozó káderek, akik nem tagjai az RKP KB-nak. A plenáris ülés szerdán folytatta mun­kálatait. Világ proletárjai, egyesüljetek! NICOLAE CEAUSESCU ELVTÁRS FELADATMEGHATÁROZÓ ÚTMUTATÁSAI SZELLEMÉBEN ■s Maros megye ipará­­nak dolgozói újabb si­kereket aratnak az idei terv­­feladatok és szocialista verseny­vállalások teljesí­tésében. A termelés tökéle­tesítésére és felújítására vonatkozó program teljesí­tése nyomán a gazdasági egységek dolgozói jelentős fizikai termelési többletet értek el, egyebek között elektronikai és finomme­chanikai termékeket, gépe­ket, technológiai berende­zéseket és felszereléseket, szintézisammóniákat, mű­trágyát, melamint, előre­­gyártott betonelemet, fű­részárut bocsátottak elő­irányzaton felül a nemzet­­gazdaság rendelkezésére. ■■ A termelőkapacitá­­sok korszerűsítése és a munkatermelékenység terven felüli növelése foly­tán számos üvegipari egység az év eleje óta előirányzaton felül jelentős termékmeny­­nyiséget állított elő export­ra, valamint a lakossági kereslet jobb kielégítésére. A bercai, a gerlai, a nagy­bányai üvegárugyártó vál­lalat terven felül több mint 1 millió lej értékű háztartási üvegárut, a gyu­lafehérvári Porcelánáru­­gyártó Vállalat körülbelül 1,1 millió lej értékű háztar­tási kerámiacikket, a doro­­hoi-i Üveg és Porcelánáru­­gyártó Vállalat több mint 4 millió lej értékű háztar­tási kerámiát állított elő terven felül. Jelentősen túlteljesítette termelési ter­vét a Curtea de Argeș-i Porcelánárugyártó Válla­lat, a tirnaveni-i és a bu­­záui Síküveggyártó Válla­lat. Bármely gazdasági egység termelő tevékenységében, a termelés számos más elemé­vel együtt, az eredményes anyag- és energiagazdálko­dásnak igen fontos hatékony­ságemelő és költségcsökkentő szerepe van. Jó példa erre az a mód is, ahogyan a sepsi­szentgyörgyi Autóvillamossági Berendezéseket és Villanymo­torokat Gyártó Vállalat a téli energiagondok közepette fizi­kai tervét és exportkötele­­zettségeit februárban teljesí­tette. Varga János mérnök, az 1- es számú tervezőiroda veze­tője, a termékskála bővítése, a termék állandó felújítása, a műszaki és minőségi színvo­nal emelése, a versenyképes­ség fokozása mellett, a fajla­gos anyagfogyasztás csökken­tése, a takarékos nyersanyag­gazdálkodás terén elért szá­mos idei eredményre és le­hetőségre hívja fel a figyel­münket. Ilyen értelemben mindenekelőtt említést érde­mel az a tény, hogy az a­­nyagfogyasztás csökkentését célzó vállalati program 1987- re csaknem 31 fontosabb in­tézkedést tartalmaz, amelyből eddig kilencet már megvalósí­tottak. A vállalat szakemberei­nek az erre vonatkozó igye­kezete két irányban halad: egy­részt a termékek újratervezé­sével, másrészt a technológiai folyamatok tökéletesítésével próbálják az anyagtakarékos­ság, a fajlagos fogyasztások csökkentésének belső lehető­ségeit feltárni, az erre irá­nyuló törekvéseket valóra vál­tani. Az idénre tervezett és eddig megvalósított fontosabb intéz­kedésekből hadd emeljünk ki néhányat. A villanymotorok csatlakozó dobozait hosszú időn át alumíniumötvözetből gyártották, az újratervezés eredményeként viszont ma már megfelelő acéllemezből állít­ják elő. Az új eljárás beveze­tése e termék előállítási költ­ségének jelentős csökkentésé­hez, valamint évi három-négy tonna alumínium megtaka­rításához vezetett. Szintén a villanymotorok esetében, a rotorok alumíniumrészének nyomás alatti öntésénél, egy új megoldás kidolgozásával, lényegesen csökkentették a technológiai veszteségeket. Az említett eljárás gyakorlatba ültetésével alkatrészenként átlag tizenöt százalékos alu­míniummegtakarítást és több mint huszonöt százalékos termelékenységnövekedést ér­tek el. A nyersanyagok és alapanyagok magasabb fokú hasznosítására ugyancsak jó példa a mennyezetventiláto­rok sebességszabályozójánál eszközölt módosítások. Ponto­sabban, arról van szó, hogy a sebességszabályozók kapcso­lószerkezetét újratervezték, s így a gyártási folyamatban teljes­ egészében kiküszöböl­ték a költséges cinkötvözet használatát. A kapcsolók ten­gelyét műanyaggal, a leszorí­tó lemezt acéllemezzel helyet­tesítették, mi több, az újon­nan használt közönséges acél­lemez súlya 80 százalékkal csökkent; a módosított kap­csolók sorozatgyártását még február folyamán megkezdték. Az RKP KB Politikai Vég­rehajtó Bizottságának­ legutób­bi ülésein elhangzott párt­főtitkári orientációk szelle­mében, a vállalat vezetősége a továbbiakban is a figyelem középpontjába helyezi a mun­kaközösség előtt álló legidő­szerűbb feladatokat, s legfő­képpen a gazdaszellem to­vábbi erősítését Valameny­­nyi részlegen nagy gondot fordítanak a nyersanyagok és alapanyagok magasabb fokú­ hasznosítására, a termékek egységméreteinek és súlyának csökkentésére, a megmunká­lási veszteségek leszorításá­ra, a fémkihasználási együtt­ható növelésére, az értékesebb nyersanyagok és alapanya­gok kevésbé költségesekkel való helyettesítésére. A folyamatos termelés biz­tosításában, a tervfeladatok maradéktalan teljesítésében ugyancsak lényeges követel­mény a villamosenergia-kvó­­ta ésszerű felhaználás­a, a faj­lagos fogyasztások csökkenté­se. Boga Gervasiu mérnök, a vállalat energetikusa, akitől az erre vonatkozó tájékoztatást kaptuk, mindenekelőtt ki­hangsúlyozta, hogy az esz­tendő eddig eltelt időszaká­ban a rendelkezésükre álló elektromos energiával a le­hető legésszerűbben gazdál­kodtak, következetesen beil­leszkedtek a havi kvótákba, sőt az energetikai program szigorú tiszteletben tartásá­nak köszönhetően, sikerült bizonyos mennyiségű megta­karítást is elérniük. Az ener­­giaspórlásra vonatkozó tör­vényerejű rendelet megjele­nése után külön intézkedési programot dolgoztak ki, a­­mely mindenekfölött a jobb, hatékonyabb energiagazdál­kodás újabb lehetőségeinek feltárását, az eddigi takaré­kossági akciók folytatását és elmélyítését tartalmazza. Többek között nagy súlyt helyeztek a havi villanyáram­kvóta részlegenkénti és mű­helyenkénti felosztására, a munkaprogramnak az új elvá­rások szellemében történő ész­­szerűsítésére, valamint a nemproduktív rész­legek villamosenergia-fo­­gyasztásának csökkentésére. Mátyás Árpád (Folytatása a 3. oldalon) HATÉKONY ANYAG- ÉS ENERGIAGAZDÁLKODÁS - SIKERES TERVTELJESÍTÉS A SEPSISZENTGYÖRGYI AUTÓVILLAMOSSÁGI BERENDEZÉSEKET ÉS VILLANYMOTOROKAT GYÁRTÓ VÁLLALATBAN NICOLAE CEAUSESCU ELNÖK fogadta amerikai üzletemberek egy csoportját Románia Szocialista Köztársa­ság elnöke, Nicolae Ceausescu elvtárs kedden fogadta az Ame­rikai Egyesült Államok orszá­gunkkal gazdasági kapcsolatot fenntartó több mint 60 céget képviselő üzletembereinek egy csoportját, élén Robert Robert­­sonnal, a Román—Amerikai Gazdasági Tanács alelnökével, a Nemzetközi Kereskedelem Elő­mozdításán Munkálkodó Ameri­kai Üzletemberek szervezetének elnökével. A szívélyes légkörben lezajlott fogadáson részt vett Manea Ma­­nescu, Dimitrie Ancuta, Ilie Va­­duva külkereskedelmi és nem­zetközi gazdasági kooperálási miniszter, a kormány több más tagja. Jelen volt Roger Kirk, az USA bukaresti nagykövete, a nagy­­követség több tagja. A találkozón az amerikai üz­letemberek nevében Robert Ro­bertson meleg köszönetet mon­dott Nicolae Ceausescu elnök-­ nek, hogy fogadta a csoportot és (Folytatása a 2. oldalon) NICOLAE CEAUȘESCU ELVTÁRS BESZÉDE Hölgyeim és uraim! Szeretném köszönteni a Ro­mán—Amerikai Gazdasági Ta­nács tagjait, akik részt vesznek ezen az összejövetelen, az ösz­­szes üzletembereket, akik eljöt­tek Romániába és most itt tar­tózkodnak. Remélem, hogy az önök látogatása és a román ipar képviselőivel folytatott megbe­széléseik nyomán újabb lehető­ségek tárulnak fel az együttmű­ködés, ezen belül a termelési kooperáció bővítésére. Mi nagy jelentőséget tulajdo­nítunk a Románia és az Egye­sült Államok közötti gazdasági, műszaki-tudományos, kulturális és más területeken fennálló kapcsolatoknak. A múlt év fo­lyamán megbeszéléseket foly­tattam az amerikai kormányzat egyes képviselőivel, s ezek so­rán szintén pozitív viszonyulást és ugyanazt az óhajt tapasztal­tam, hogy együttesen felkutas­suk az országaink közötti kap­csolatok fejlesztésének útjait a gazdaság terén és a többi terü­leten. Ezekben a napokban tekinté­lyes számú üzletember tartóz­kodik Romániában, ami azt bi­zonyítja, hogy az Amerikai Egyesült Államok különböző üzleti köreiben szintén fennáll az említett együttműködés fej­lesztésének óhaja. Elmondhatjuk tehát, kedvező feltételek kínálkoznak ahhoz, hogy jóval jelentősebb haladást érjünk el a gazdasági kapcsola­tok fejlesztése terén különböző formákban. Vannak bizonyos problémák — vagy tulajdonképpen egyet­len probléma van — „a legna­gyobb kedvezmény elvével­ kapcsolatosan, amelyet minden esztendőben megvitatnak. Mi természetesen azt szeretnénk, hogy ez legyen túlhaladott probléma és ne legyen szükség megvitatásra minden esztendő­ben. Annál is inkább, mert a hosszú távú gazdasági kapcsola­tok kiépítésében mind a román vállalatok, mind pedig az ame­rikai cégek, tehát önök számára is, nagyobb távlatra van szük­ség. 1975-ig egyébként az említett elv nélkül dolgoztunk és el­mondhatjuk, hogy jól mentek a dolgok. Éppen ezért úgy hiszem, hogy addig is, amíg eljutunk e probléma végérvényes megoldá­sához, távlatokban kell szem­lélnünk a dolgokat, széles körű és hosszú távú együttműködés­sel kell számolnunk. Önök közül sokan már hosz­­szabb ideje kapcsolatokat tarta­nak fenn országunkkal, ismerik Romániát, a román vállalatokat, a román termékeket. Természe­tesen jól tudják, hogy az utób­bi időszakban — s gondolnék itt az utóbbi 15 évre — Románia sokat fejlődött, gyarapodtak a román termékek és minőségük, s tehát növekedett a gazdasági cserék és együttműködés bőví­tésének lehetősége is különböző formákban. A gyakorlat bebizo­nyította, hogy a társadalmi rendszer vagy a vállalati tulaj­donforma különbözősége­ nem képez akadályt a jó együttmű­ködés útjában. A román válla­latok időközben tapasztalatra is szert tettek, de több joggal és lehetőséggel is rendelkeznek, hiszen az önigazgatás és az ön­álló gazdálkodás elve alapján működnek. Úgy véljük, hogy ilyen körül­mények között nagy lehetőségek kínálkoznak a széles körű e­­gyüttműködés kiépítésére szá­mos területen. Gyakorlatilag nincs olyan terület, ahol­ ne folytathatnánk jó együttműkö­dést, beleértve a nukleáris ener­gia békés felhasználását is. E­­g­yébként van együttműködé­sünk ezen a téren. Románia síkraszáll az egyenlőség és a kölcsönös előnyök elveire­­ ala­pozott, kölcsönösen előnyös gazdasági cserékért, az együtt­működésért a nemzetközi kap­csolatok összes területein. Véleményünk szerint a kü­lönböző területeken és különbö­ző formákban — s így a tudo­mány, a technika és a technoló­giák terén is — folytatott gazda­sági cserék és együttműködés igen fontos tényezője a népek közötti barátságnak, de egyálta­lán annak is, hogy jó gazdasági és politikai kapcsolatok épülje­nek ki az államok között. Jól ismerik a világgazdaság súlyos problémáit. Románia vé­leménye szerint ezeket a problé­mákat csakis az összes államok­ szoros együttműködése és a vi­lággazdasági problémák jobb, reálisabb megértése útján lehet megoldani. Ismerik a fejlődő országok igen súlyos helyzetét. Mint üz­letemberek jól tudják, hogy a gazdasági tevékenység nem bontakozhat ki normálisan, ha nem számolnak e nagy ország­­csoporttal, amely az emberiség kétharmadát öleli fel. Az emlí­tett országcsoport helyzetének rosszabbra fordulása tulajdon­képpen elsősorban ezeknek az államoknak a népeire nézve jár következményekkel, de befolyá­solja a világgazdaság egész fej­lődését is. Hosszú távon a fej­lett országoknak sincs perspek­tívájuk, ha ezek a gyengén fej­­lettségi problémák nem nyernek megoldást. Már ismerik egyes olyan országok számos intézke­dését, amelyek már nem képe­sek helytállni a gazdasági hely­zetben és különösképpen a túl nagy küladósságokkal szemben. Mindezekről azért szólok, mert véleményem szerint gazdasági együttműködésünk keretében, a Román—Amerikai Gazdasági Tanács keretében feltétlenül számolnunk kell az általános helyzettel is, és azzal, hogyan működjünk együtt, hogy előmozdítsuk ezeknek a kérdé­seknek a megoldását. A magunk részéről a fejlődő országok és a fejlett országok aktív dialógusa mellett va­gyunk, hogy közös egyetértés­ben kutassák fel a mindkét or­szágcsoport érdekeivel számoló megoldásokat. Mi azt szeretnénk, hogy az országaink közötti együttműkö­désben is vegyék tekintetbe, mit tehetnek a román és az amerikai üzletemberek a világ­­gazdaság súlyos problémáinak leküzdéséért. Való igaz, hogy a döntő szerep az illető országok kormányára hárul, de egyetlen ország sem, egyetlen kormány sem mellőzheti a gazdaság érdeke­it. Éppen ezért az üzletembe­reknek — amerikaiaknak is, ro­mánoknak is — kinek-kinek a maga körülményei között, sza­vuk van a problémák általános megoldási módjával kapcsolato­san. Ilyen összefüggésben úgy vé­lem, hogy a két ország üzletem­berei jóval nagyobb mértékben járulhatnak hozzá a Románia és az Amerikai Egyesült Álla­mok közötti kapcsolatok­­ fej­lesztéséhez gazdasági és műsza­­kai-tudományos téren. Az együttműködés igen kü­lönböző formáiért szállunk sík­ra, kezdve a termékcserével — vagyis a tulajdonképpeni keres­kedelemmel — és végezve a termelési vegyes társaságok for­májával. Egyébként van — és működik — egy régebbi vegyes társaságunk. Mi cselekedni aka­runk és fejleszteni akarjuk azt a következő néhány éven belül. Jó együttműködést folytatunk a General Electric társasággal, s tudomásom szerint ez az e­­gyüttműködés jól megy és hosz­­szú távú. Úgy vélem azonban, hogy az összes országok számá­ra a probléma a következő: a tulajdonképpeni évi cserék e formáb­ól rátérni a hosszú lejá­ratú szerződésekre és egyezmé­nyekre, ami távlatot kínálna mind az amerikai cégek és üz­letemberek, mind pedig a román vállalatok számára. Ilyen keretek között együtt­működést lehet kibontakoztatni a különböző termékek minőségi színvonalának emelése, e ter­mékek tökéletesítése terén is az egyik vagy másik piacon, egyik vagy másik országban jelentke­ző igényeknek megfelelően. Ebből kiindulva igen jónak látnám egy külön tanácskozás előkészítését kerekasztal, illetve még elfogadhatóbbnak tartott formában, ahol részletesebben megvitatnánk ezeket a kérdése­ket és meghatároznánk az e­­gyüttműködés diverzifikálásá­nak és hosszú távú megszerve­zésének formáit. Mi, akárcsak önök — akár­csak egyébként az egész világ — nagy figyelmet fordítunk a minőségre, a műszaki színvo­nalra, a tudomány és a tech­nológiák erőteljes fejlesztésére, mint a jövő szempontjából dön­tő tényezőre. Ezek azonban nem nyerhetnek megfelelő megoldást — számolva, hogy úgy mond­jam, az amerikai piac igényei­vel —, ha nincs hosszú távú e­­gyüttműködés és állandó véle­ménycsere, beleértve a tech­nológia területét is, a felmerülő különböző problémák megoldása érdekében. Éppen azért arra gondolok, hogy tökéletesítenünk kellene a gazdasági tanács tevékenységét, bővítenünk teendőinek körét, éppen azért, hogy hozzájárul­jon a problémák tisztázásához és a legjobb tevékenységi for­mák felkutatásához. Talán bizonyos területeken lesznek különcsoportjaink,­­bi­zottságaink is — vagy ahogy el­nevezik őket —, amelyek évente, vagy ahogy elhatározást nyer, e­­lem­zik és ismertetik az ilyen irányban kifejtett tevékenységet. E különcsoportok üljenek össze gyakrabban, vitassák meg és kutassák fel a megfelelő megol­dásokat, mert a gazdasági ta­nács keretében két vagy három nap alatt nem lehet megoldani a problémákat. Én személy sze­rint amellett vagyok, hogy sok­kal gyakoribb kontaktusok ke­retében vitassák meg az ameri­kai ipar és a román ipar kö­zötti problémákat az összes szektorokban és minden formá­ban. Ezen az úton valóban erőteljes fejlődést érhetünk el, tartós és hosszú távú együttmű­ködést. Íme, néhány elgondolás arról, hogyan kellene tökéletesíteni a román ipar és az amerikai ipar együttmunkálkodását, a Ro­mán—Amerikai Gazdasági Ta­nács együttmunkálkodását. Természetesen a gazdasági e­­gyüttműködés­­fejlesztésére kell összpontosítanunk erőinket, mert véleményem szerint az emberi­ség jövőjét nem a fegyverkezés politikájával, hanem a gazda­sági-társadalmi együttműködés és fejlesztés politikájával fog­ják biztosítani. Jól tudják — ahogyan arról az Egyesült Államokban is gyakran cikkeznek —, hogy a nuk­leáris fegyverek elpusztíthatnák az egész életet, az Amerikai Egyesült Államok és a Szovjet­unió pedig a jelenleg rendelke­zésére álló fegyverzettel külön­­külön legalább tízszer semmi­síthetné meg az egész világot. Mi azonban nagyon szeretnénk, hogy lehetőségünk legyen a ta­lálkozásra, a cserékre — bele­értve a kulturális és humanitá­rius véleménycseréket is. Ehhez azonban léteznie kell az élet­nek, létezniük kell az emberek­­­­nek! Következésképpen össz­pontosítsuk erőinket a leszere­lés politikájára. Az egész vi­lág üzletembereinek — a romá­noknak is, az amerikaiaknak is — elsőkként kell cselekedniük a béke biztosításáért, a nukleá­ris, a vegyi és más természetű fegyverek mellőzéséért, mert csakis békés körülmények kö­zött fejleszthető a gazdasági együttműködés, érhető el gazda­sági-társadalmi haladás és fo­kozódhatnak ezen az alapon a cserék. Való igaz, hogy a katonai ki­adások bizonyos nyereséget hoznak, de e kiadások békés cé­lokra fordítása nem csak nyere­séget fog hozni, hanem emelni fogja minden ország általános fejlettségi szintjét is. S bőven van tennivaló minden ország­ban! Minden egyes országnak a maga sajátos feltételei között sok a tennivalója; mindegyik emberi erőit, anyagi és pénzesz­közeit e kérdések megoldására fordíthatja, ami emelni fogja a népek életszínvonalát s általá­ban a civilizáció fokát. Mindezekről azért szólok, mert a Román—Amerikai Gazdasági Tanács keretében folytatott e­­gyüttműködésnek, az amerikai és a román üzletemberek talál­kozójának valóban meg kell ta­lálnia az együttműködés erőtel­jes fejlesztésének útjait is a gazdasági-társadalmi tevékeny­ség terén. Messzemenően nagy­­rabecsülöm a tanács tevékeny­ségét, szeretném — és remélem —, hogy javítani fogja munká­ját és még aktívabb szerepet kap a jövőben. Messzemenően nagyrabecsü­­löm az üzletemberek, a tudósok, más társadalmi kategóriák, a népek szerepét, hiszen az meg­határozó az összes országok e­­gész társadalmi és politikai éle­tében. Minél többet tanácskoz­nak ezekről a kérdésekről is —­s minél inkább megértés körvo­nalazódik a világbéke biztosí­tásának perspektívájában —, annál jobb lesz az együttműkö­dés is! Kívánom még egyszer az amerikai üzletemberek és a ro­mániai vállalatok jó együtt­munkálkodását a mindkét rész­ről elfogadott összes területeken és összes formákban. Sikert kívánok munkájukhoz, s azt, hogy együttesen minél jobb eredményeket érjünk el az együttműködés fejlesztésében! NICOLAE CEAUSESCU ELVTÁRS fogadta Manuel Dias Loureirót, a Portugáliai Szociáldemokrata Párt főtitkárát Nicolae Ceausescu elvtárs, a Román Kommunista Párt fő­titkára kedden fogadta Manuel Dias Loureirót, a Portugáliai Szociáldemokrata Párt főtitká­rát, aki az RKP KB meghívásá­ra látogatást tesz országunkban. A vendég átadta Nicolae Ceausescu elvtársnak a me­leg üdvözletét a Portugál Szociál­demokrata Párt elnöke, a portu­gál kormány miniszterelnöke, Anibal Cavaco Silva részéről, aki egészséget és boldogságot kíván. Ugyanakkor kifejezte kö­szönetét a találkozóért, a meg­hívásért, hogy Romániába láto­gasson. Nicolae Ceausescu elvtárs kö­szönetet mondott a kifejezett ér­zésekért és a Portugáliai SZDP elnökének, a portugál miniszter­­elnöknek meleg üdvözletét, leg­jobb kívánságait küldte. A megbeszélés keretében mél­tatták a Román Kommunista Párt és a Portugáliai Szociálde­mokrata Párt baráti és együtt­működési kapcsolatait, kifeje­zésre jutott a szándék, hogy te­vékenykednek a két párt, Románia és Portugália kapcso­latainak fejlesztéséért, a két­oldalú együttmunkálkodás to­vábbi erősítéséért, mindkét or­szág, a béke és a nemzetközi megértés ügye hasznára. A világpolitikai élet problé­máival kapcsolatos vélemény­­csere kidomborította, hogy a két pártot foglalkoztatja a nemzet­közi helyzet súlyosbodása. Rá­mutattak, hogy ilyen körülmé­nyek között, inkább, mint bár­mikor, fokozni kell az összes népek, a földkerekség haladó, demokratikus erői tevékenysé­gét, hogy megállítsák a szem­benálláshoz és háborúhoz vezető veszélyes események menetét, megvalósítsák a leszerelést, az államok közötti kapcsolatokat határozottan alapozzák a teljes jogegyenlőség, a nemzeti szuve­renitás és függetlenség, a bel­­ügyekbe való be nem avatkozás és a kölcsönös előnyök elveire. Ilyen összefüggésben Nicolae Ceausescu elvtárs hangsúlyozta az Európára, nagyságtól és tár­sadalmi berendezkedéstől vagy katonai szövetséghez való tar­(Folytatása a 2. oldalon)

Next