Előre, 1987. március (41. évfolyam, 12207-12232. szám)
1987-03-26 / 12228. szám
A SZOCIALISTA DEMOKRÁCIA ÉS EGYSÉG FRONTJA ORSZÁGOS TANÁCSÁNAK NAPILAPJA XLI. évfolyam 12 228. szám 1987. március 26., csütörtök 4 oldalára 50 iráni NICOLAE CEAUSESCU ELVTÁRS PLENÁRIS ÜLÉST TARTOTT AZ RKP KÖZPONTI BIZOTTSÁGA Nicolae Ceausescu elvtárs, a Román Kommunista Párt főtitkára elnökletével március 24-én, kedden megkezdte munkálatait a Román Kommunista Párt Központi Bizottságának plenáris ülése. A plénum az RKP KB Politikai Végrehajtó Bizottságának javaslatára egyöntetűen elfogadta az alábbi napirendet: 1. Jelentés Románia egységes országos gazdasági-társadalmi fejlesztési tervének teljesítéséről 1987 I. évnegyedében és az intézkedésekről a II. évnegyedre és az egész esztendőre szóló terv teljesítéséért, valamint a tavaszi mezőgazdasági kampány munkálatainak jó körülmények közötti lebonyolításáért. 2. Jelentés a párt taglétszámáról, öszszetételéről és szervezeti felépítéséről 1986. december 31-én és a pártszervek és a szervezetek politikai szervező munkájáról a párthatározatok és -irányelvek teljesítéséért. 3. Jelentés a párt-, állami szervek és tömegszervezetek 1986. évi tevékenységéről a párt káderpolitikája megvalósításáért. 4. Jelentés a dolgozók javaslatainak, észrevételeinek, panaszainak és kérvényeinek elintézéséről 1986-ban. 5. Jelentés a párt és az állam nemzetközi tevékenységéről 1986-ban és a főbb külpolitikai célkitűzésekről 1987-ben. 6. Szervezési kérdések. A plenáris ülés munkálatain meghívottként részt vesznek párt- és államapparátusban dolgozó káderek, akik nem tagjai az RKP KB-nak. A plenáris ülés szerdán folytatta munkálatait. Világ proletárjai, egyesüljetek! NICOLAE CEAUSESCU ELVTÁRS FELADATMEGHATÁROZÓ ÚTMUTATÁSAI SZELLEMÉBEN ■s Maros megye iparának dolgozói újabb sikereket aratnak az idei tervfeladatok és szocialista versenyvállalások teljesítésében. A termelés tökéletesítésére és felújítására vonatkozó program teljesítése nyomán a gazdasági egységek dolgozói jelentős fizikai termelési többletet értek el, egyebek között elektronikai és finommechanikai termékeket, gépeket, technológiai berendezéseket és felszereléseket, szintézisammóniákat, műtrágyát, melamint, előregyártott betonelemet, fűrészárut bocsátottak előirányzaton felül a nemzetgazdaság rendelkezésére. ■■ A termelőkapacitások korszerűsítése és a munkatermelékenység terven felüli növelése folytán számos üvegipari egység az év eleje óta előirányzaton felül jelentős termékmenynyiséget állított elő exportra, valamint a lakossági kereslet jobb kielégítésére. A bercai, a gerlai, a nagybányai üvegárugyártó vállalat terven felül több mint 1 millió lej értékű háztartási üvegárut, a gyulafehérvári Porcelánárugyártó Vállalat körülbelül 1,1 millió lej értékű háztartási kerámiacikket, a dorohoi-i Üveg és Porcelánárugyártó Vállalat több mint 4 millió lej értékű háztartási kerámiát állított elő terven felül. Jelentősen túlteljesítette termelési tervét a Curtea de Argeș-i Porcelánárugyártó Vállalat, a tirnaveni-i és a buzáui Síküveggyártó Vállalat. Bármely gazdasági egység termelő tevékenységében, a termelés számos más elemével együtt, az eredményes anyag- és energiagazdálkodásnak igen fontos hatékonyságemelő és költségcsökkentő szerepe van. Jó példa erre az a mód is, ahogyan a sepsiszentgyörgyi Autóvillamossági Berendezéseket és Villanymotorokat Gyártó Vállalat a téli energiagondok közepette fizikai tervét és exportkötelezettségeit februárban teljesítette. Varga János mérnök, az 1- es számú tervezőiroda vezetője, a termékskála bővítése, a termék állandó felújítása, a műszaki és minőségi színvonal emelése, a versenyképesség fokozása mellett, a fajlagos anyagfogyasztás csökkentése, a takarékos nyersanyaggazdálkodás terén elért számos idei eredményre és lehetőségre hívja fel a figyelmünket. Ilyen értelemben mindenekelőtt említést érdemel az a tény, hogy az anyagfogyasztás csökkentését célzó vállalati program 1987- re csaknem 31 fontosabb intézkedést tartalmaz, amelyből eddig kilencet már megvalósítottak. A vállalat szakembereinek az erre vonatkozó igyekezete két irányban halad: egyrészt a termékek újratervezésével, másrészt a technológiai folyamatok tökéletesítésével próbálják az anyagtakarékosság, a fajlagos fogyasztások csökkentésének belső lehetőségeit feltárni, az erre irányuló törekvéseket valóra váltani. Az idénre tervezett és eddig megvalósított fontosabb intézkedésekből hadd emeljünk ki néhányat. A villanymotorok csatlakozó dobozait hosszú időn át alumíniumötvözetből gyártották, az újratervezés eredményeként viszont ma már megfelelő acéllemezből állítják elő. Az új eljárás bevezetése e termék előállítási költségének jelentős csökkentéséhez, valamint évi három-négy tonna alumínium megtakarításához vezetett. Szintén a villanymotorok esetében, a rotorok alumíniumrészének nyomás alatti öntésénél, egy új megoldás kidolgozásával, lényegesen csökkentették a technológiai veszteségeket. Az említett eljárás gyakorlatba ültetésével alkatrészenként átlag tizenöt százalékos alumíniummegtakarítást és több mint huszonöt százalékos termelékenységnövekedést értek el. A nyersanyagok és alapanyagok magasabb fokú hasznosítására ugyancsak jó példa a mennyezetventilátorok sebességszabályozójánál eszközölt módosítások. Pontosabban, arról van szó, hogy a sebességszabályozók kapcsolószerkezetét újratervezték, s így a gyártási folyamatban teljes egészében kiküszöbölték a költséges cinkötvözet használatát. A kapcsolók tengelyét műanyaggal, a leszorító lemezt acéllemezzel helyettesítették, mi több, az újonnan használt közönséges acéllemez súlya 80 százalékkal csökkent; a módosított kapcsolók sorozatgyártását még február folyamán megkezdték. Az RKP KB Politikai Végrehajtó Bizottságának legutóbbi ülésein elhangzott pártfőtitkári orientációk szellemében, a vállalat vezetősége a továbbiakban is a figyelem középpontjába helyezi a munkaközösség előtt álló legidőszerűbb feladatokat, s legfőképpen a gazdaszellem további erősítését Valamenynyi részlegen nagy gondot fordítanak a nyersanyagok és alapanyagok magasabb fokú hasznosítására, a termékek egységméreteinek és súlyának csökkentésére, a megmunkálási veszteségek leszorítására, a fémkihasználási együttható növelésére, az értékesebb nyersanyagok és alapanyagok kevésbé költségesekkel való helyettesítésére. A folyamatos termelés biztosításában, a tervfeladatok maradéktalan teljesítésében ugyancsak lényeges követelmény a villamosenergia-kvóta ésszerű felhaználása, a fajlagos fogyasztások csökkentése. Boga Gervasiu mérnök, a vállalat energetikusa, akitől az erre vonatkozó tájékoztatást kaptuk, mindenekelőtt kihangsúlyozta, hogy az esztendő eddig eltelt időszakában a rendelkezésükre álló elektromos energiával a lehető legésszerűbben gazdálkodtak, következetesen beilleszkedtek a havi kvótákba, sőt az energetikai program szigorú tiszteletben tartásának köszönhetően, sikerült bizonyos mennyiségű megtakarítást is elérniük. Az energiaspórlásra vonatkozó törvényerejű rendelet megjelenése után külön intézkedési programot dolgoztak ki, amely mindenekfölött a jobb, hatékonyabb energiagazdálkodás újabb lehetőségeinek feltárását, az eddigi takarékossági akciók folytatását és elmélyítését tartalmazza. Többek között nagy súlyt helyeztek a havi villanyáramkvóta részlegenkénti és műhelyenkénti felosztására, a munkaprogramnak az új elvárások szellemében történő észszerűsítésére, valamint a nemproduktív részlegek villamosenergia-fogyasztásának csökkentésére. Mátyás Árpád (Folytatása a 3. oldalon) HATÉKONY ANYAG- ÉS ENERGIAGAZDÁLKODÁS - SIKERES TERVTELJESÍTÉS A SEPSISZENTGYÖRGYI AUTÓVILLAMOSSÁGI BERENDEZÉSEKET ÉS VILLANYMOTOROKAT GYÁRTÓ VÁLLALATBAN NICOLAE CEAUSESCU ELNÖK fogadta amerikai üzletemberek egy csoportját Románia Szocialista Köztársaság elnöke, Nicolae Ceausescu elvtárs kedden fogadta az Amerikai Egyesült Államok országunkkal gazdasági kapcsolatot fenntartó több mint 60 céget képviselő üzletembereinek egy csoportját, élén Robert Robertsonnal, a Román—Amerikai Gazdasági Tanács alelnökével, a Nemzetközi Kereskedelem Előmozdításán Munkálkodó Amerikai Üzletemberek szervezetének elnökével. A szívélyes légkörben lezajlott fogadáson részt vett Manea Manescu, Dimitrie Ancuta, Ilie Vaduva külkereskedelmi és nemzetközi gazdasági kooperálási miniszter, a kormány több más tagja. Jelen volt Roger Kirk, az USA bukaresti nagykövete, a nagykövetség több tagja. A találkozón az amerikai üzletemberek nevében Robert Robertson meleg köszönetet mondott Nicolae Ceausescu elnök- nek, hogy fogadta a csoportot és (Folytatása a 2. oldalon) NICOLAE CEAUȘESCU ELVTÁRS BESZÉDE Hölgyeim és uraim! Szeretném köszönteni a Román—Amerikai Gazdasági Tanács tagjait, akik részt vesznek ezen az összejövetelen, az öszszes üzletembereket, akik eljöttek Romániába és most itt tartózkodnak. Remélem, hogy az önök látogatása és a román ipar képviselőivel folytatott megbeszéléseik nyomán újabb lehetőségek tárulnak fel az együttműködés, ezen belül a termelési kooperáció bővítésére. Mi nagy jelentőséget tulajdonítunk a Románia és az Egyesült Államok közötti gazdasági, műszaki-tudományos, kulturális és más területeken fennálló kapcsolatoknak. A múlt év folyamán megbeszéléseket folytattam az amerikai kormányzat egyes képviselőivel, s ezek során szintén pozitív viszonyulást és ugyanazt az óhajt tapasztaltam, hogy együttesen felkutassuk az országaink közötti kapcsolatok fejlesztésének útjait a gazdaság terén és a többi területen. Ezekben a napokban tekintélyes számú üzletember tartózkodik Romániában, ami azt bizonyítja, hogy az Amerikai Egyesült Államok különböző üzleti köreiben szintén fennáll az említett együttműködés fejlesztésének óhaja. Elmondhatjuk tehát, kedvező feltételek kínálkoznak ahhoz, hogy jóval jelentősebb haladást érjünk el a gazdasági kapcsolatok fejlesztése terén különböző formákban. Vannak bizonyos problémák — vagy tulajdonképpen egyetlen probléma van — „a legnagyobb kedvezmény elvével kapcsolatosan, amelyet minden esztendőben megvitatnak. Mi természetesen azt szeretnénk, hogy ez legyen túlhaladott probléma és ne legyen szükség megvitatásra minden esztendőben. Annál is inkább, mert a hosszú távú gazdasági kapcsolatok kiépítésében mind a román vállalatok, mind pedig az amerikai cégek, tehát önök számára is, nagyobb távlatra van szükség. 1975-ig egyébként az említett elv nélkül dolgoztunk és elmondhatjuk, hogy jól mentek a dolgok. Éppen ezért úgy hiszem, hogy addig is, amíg eljutunk e probléma végérvényes megoldásához, távlatokban kell szemlélnünk a dolgokat, széles körű és hosszú távú együttműködéssel kell számolnunk. Önök közül sokan már hoszszabb ideje kapcsolatokat tartanak fenn országunkkal, ismerik Romániát, a román vállalatokat, a román termékeket. Természetesen jól tudják, hogy az utóbbi időszakban — s gondolnék itt az utóbbi 15 évre — Románia sokat fejlődött, gyarapodtak a román termékek és minőségük, s tehát növekedett a gazdasági cserék és együttműködés bővítésének lehetősége is különböző formákban. A gyakorlat bebizonyította, hogy a társadalmi rendszer vagy a vállalati tulajdonforma különbözősége nem képez akadályt a jó együttműködés útjában. A román vállalatok időközben tapasztalatra is szert tettek, de több joggal és lehetőséggel is rendelkeznek, hiszen az önigazgatás és az önálló gazdálkodás elve alapján működnek. Úgy véljük, hogy ilyen körülmények között nagy lehetőségek kínálkoznak a széles körű együttműködés kiépítésére számos területen. Gyakorlatilag nincs olyan terület, ahol ne folytathatnánk jó együttműködést, beleértve a nukleáris energia békés felhasználását is. Egyébként van együttműködésünk ezen a téren. Románia síkraszáll az egyenlőség és a kölcsönös előnyök elveire alapozott, kölcsönösen előnyös gazdasági cserékért, az együttműködésért a nemzetközi kapcsolatok összes területein. Véleményünk szerint a különböző területeken és különböző formákban — s így a tudomány, a technika és a technológiák terén is — folytatott gazdasági cserék és együttműködés igen fontos tényezője a népek közötti barátságnak, de egyáltalán annak is, hogy jó gazdasági és politikai kapcsolatok épüljenek ki az államok között. Jól ismerik a világgazdaság súlyos problémáit. Románia véleménye szerint ezeket a problémákat csakis az összes államok szoros együttműködése és a világgazdasági problémák jobb, reálisabb megértése útján lehet megoldani. Ismerik a fejlődő országok igen súlyos helyzetét. Mint üzletemberek jól tudják, hogy a gazdasági tevékenység nem bontakozhat ki normálisan, ha nem számolnak e nagy országcsoporttal, amely az emberiség kétharmadát öleli fel. Az említett országcsoport helyzetének rosszabbra fordulása tulajdonképpen elsősorban ezeknek az államoknak a népeire nézve jár következményekkel, de befolyásolja a világgazdaság egész fejlődését is. Hosszú távon a fejlett országoknak sincs perspektívájuk, ha ezek a gyengén fejlettségi problémák nem nyernek megoldást. Már ismerik egyes olyan országok számos intézkedését, amelyek már nem képesek helytállni a gazdasági helyzetben és különösképpen a túl nagy küladósságokkal szemben. Mindezekről azért szólok, mert véleményem szerint gazdasági együttműködésünk keretében, a Román—Amerikai Gazdasági Tanács keretében feltétlenül számolnunk kell az általános helyzettel is, és azzal, hogyan működjünk együtt, hogy előmozdítsuk ezeknek a kérdéseknek a megoldását. A magunk részéről a fejlődő országok és a fejlett országok aktív dialógusa mellett vagyunk, hogy közös egyetértésben kutassák fel a mindkét országcsoport érdekeivel számoló megoldásokat. Mi azt szeretnénk, hogy az országaink közötti együttműködésben is vegyék tekintetbe, mit tehetnek a román és az amerikai üzletemberek a világgazdaság súlyos problémáinak leküzdéséért. Való igaz, hogy a döntő szerep az illető országok kormányára hárul, de egyetlen ország sem, egyetlen kormány sem mellőzheti a gazdaság érdekeit. Éppen ezért az üzletembereknek — amerikaiaknak is, románoknak is — kinek-kinek a maga körülményei között, szavuk van a problémák általános megoldási módjával kapcsolatosan. Ilyen összefüggésben úgy vélem, hogy a két ország üzletemberei jóval nagyobb mértékben járulhatnak hozzá a Románia és az Amerikai Egyesült Államok közötti kapcsolatok fejlesztéséhez gazdasági és műszakai-tudományos téren. Az együttműködés igen különböző formáiért szállunk síkra, kezdve a termékcserével — vagyis a tulajdonképpeni kereskedelemmel — és végezve a termelési vegyes társaságok formájával. Egyébként van — és működik — egy régebbi vegyes társaságunk. Mi cselekedni akarunk és fejleszteni akarjuk azt a következő néhány éven belül. Jó együttműködést folytatunk a General Electric társasággal, s tudomásom szerint ez az együttműködés jól megy és hoszszú távú. Úgy vélem azonban, hogy az összes országok számára a probléma a következő: a tulajdonképpeni évi cserék e formából rátérni a hosszú lejáratú szerződésekre és egyezményekre, ami távlatot kínálna mind az amerikai cégek és üzletemberek, mind pedig a román vállalatok számára. Ilyen keretek között együttműködést lehet kibontakoztatni a különböző termékek minőségi színvonalának emelése, e termékek tökéletesítése terén is az egyik vagy másik piacon, egyik vagy másik országban jelentkező igényeknek megfelelően. Ebből kiindulva igen jónak látnám egy külön tanácskozás előkészítését kerekasztal, illetve még elfogadhatóbbnak tartott formában, ahol részletesebben megvitatnánk ezeket a kérdéseket és meghatároznánk az együttműködés diverzifikálásának és hosszú távú megszervezésének formáit. Mi, akárcsak önök — akárcsak egyébként az egész világ — nagy figyelmet fordítunk a minőségre, a műszaki színvonalra, a tudomány és a technológiák erőteljes fejlesztésére, mint a jövő szempontjából döntő tényezőre. Ezek azonban nem nyerhetnek megfelelő megoldást — számolva, hogy úgy mondjam, az amerikai piac igényeivel —, ha nincs hosszú távú együttműködés és állandó véleménycsere, beleértve a technológia területét is, a felmerülő különböző problémák megoldása érdekében. Éppen azért arra gondolok, hogy tökéletesítenünk kellene a gazdasági tanács tevékenységét, bővítenünk teendőinek körét, éppen azért, hogy hozzájáruljon a problémák tisztázásához és a legjobb tevékenységi formák felkutatásához. Talán bizonyos területeken lesznek különcsoportjaink,bizottságaink is — vagy ahogy elnevezik őket —, amelyek évente, vagy ahogy elhatározást nyer, elemzik és ismertetik az ilyen irányban kifejtett tevékenységet. E különcsoportok üljenek össze gyakrabban, vitassák meg és kutassák fel a megfelelő megoldásokat, mert a gazdasági tanács keretében két vagy három nap alatt nem lehet megoldani a problémákat. Én személy szerint amellett vagyok, hogy sokkal gyakoribb kontaktusok keretében vitassák meg az amerikai ipar és a román ipar közötti problémákat az összes szektorokban és minden formában. Ezen az úton valóban erőteljes fejlődést érhetünk el, tartós és hosszú távú együttműködést. Íme, néhány elgondolás arról, hogyan kellene tökéletesíteni a román ipar és az amerikai ipar együttmunkálkodását, a Román—Amerikai Gazdasági Tanács együttmunkálkodását. Természetesen a gazdasági együttműködésfejlesztésére kell összpontosítanunk erőinket, mert véleményem szerint az emberiség jövőjét nem a fegyverkezés politikájával, hanem a gazdasági-társadalmi együttműködés és fejlesztés politikájával fogják biztosítani. Jól tudják — ahogyan arról az Egyesült Államokban is gyakran cikkeznek —, hogy a nukleáris fegyverek elpusztíthatnák az egész életet, az Amerikai Egyesült Államok és a Szovjetunió pedig a jelenleg rendelkezésére álló fegyverzettel különkülön legalább tízszer semmisíthetné meg az egész világot. Mi azonban nagyon szeretnénk, hogy lehetőségünk legyen a találkozásra, a cserékre — beleértve a kulturális és humanitárius véleménycseréket is. Ehhez azonban léteznie kell az életnek, létezniük kell az embereknek! Következésképpen összpontosítsuk erőinket a leszerelés politikájára. Az egész világ üzletembereinek — a románoknak is, az amerikaiaknak is — elsőkként kell cselekedniük a béke biztosításáért, a nukleáris, a vegyi és más természetű fegyverek mellőzéséért, mert csakis békés körülmények között fejleszthető a gazdasági együttműködés, érhető el gazdasági-társadalmi haladás és fokozódhatnak ezen az alapon a cserék. Való igaz, hogy a katonai kiadások bizonyos nyereséget hoznak, de e kiadások békés célokra fordítása nem csak nyereséget fog hozni, hanem emelni fogja minden ország általános fejlettségi szintjét is. S bőven van tennivaló minden országban! Minden egyes országnak a maga sajátos feltételei között sok a tennivalója; mindegyik emberi erőit, anyagi és pénzeszközeit e kérdések megoldására fordíthatja, ami emelni fogja a népek életszínvonalát s általában a civilizáció fokát. Mindezekről azért szólok, mert a Román—Amerikai Gazdasági Tanács keretében folytatott együttműködésnek, az amerikai és a román üzletemberek találkozójának valóban meg kell találnia az együttműködés erőteljes fejlesztésének útjait is a gazdasági-társadalmi tevékenység terén. Messzemenően nagyrabecsülöm a tanács tevékenységét, szeretném — és remélem —, hogy javítani fogja munkáját és még aktívabb szerepet kap a jövőben. Messzemenően nagyrabecsülöm az üzletemberek, a tudósok, más társadalmi kategóriák, a népek szerepét, hiszen az meghatározó az összes országok egész társadalmi és politikai életében. Minél többet tanácskoznak ezekről a kérdésekről is —s minél inkább megértés körvonalazódik a világbéke biztosításának perspektívájában —, annál jobb lesz az együttműködés is! Kívánom még egyszer az amerikai üzletemberek és a romániai vállalatok jó együttmunkálkodását a mindkét részről elfogadott összes területeken és összes formákban. Sikert kívánok munkájukhoz, s azt, hogy együttesen minél jobb eredményeket érjünk el az együttműködés fejlesztésében! NICOLAE CEAUSESCU ELVTÁRS fogadta Manuel Dias Loureirót, a Portugáliai Szociáldemokrata Párt főtitkárát Nicolae Ceausescu elvtárs, a Román Kommunista Párt főtitkára kedden fogadta Manuel Dias Loureirót, a Portugáliai Szociáldemokrata Párt főtitkárát, aki az RKP KB meghívására látogatást tesz országunkban. A vendég átadta Nicolae Ceausescu elvtársnak a meleg üdvözletét a Portugál Szociáldemokrata Párt elnöke, a portugál kormány miniszterelnöke, Anibal Cavaco Silva részéről, aki egészséget és boldogságot kíván. Ugyanakkor kifejezte köszönetét a találkozóért, a meghívásért, hogy Romániába látogasson. Nicolae Ceausescu elvtárs köszönetet mondott a kifejezett érzésekért és a Portugáliai SZDP elnökének, a portugál miniszterelnöknek meleg üdvözletét, legjobb kívánságait küldte. A megbeszélés keretében méltatták a Román Kommunista Párt és a Portugáliai Szociáldemokrata Párt baráti és együttműködési kapcsolatait, kifejezésre jutott a szándék, hogy tevékenykednek a két párt, Románia és Portugália kapcsolatainak fejlesztéséért, a kétoldalú együttmunkálkodás további erősítéséért, mindkét ország, a béke és a nemzetközi megértés ügye hasznára. A világpolitikai élet problémáival kapcsolatos véleménycsere kidomborította, hogy a két pártot foglalkoztatja a nemzetközi helyzet súlyosbodása. Rámutattak, hogy ilyen körülmények között, inkább, mint bármikor, fokozni kell az összes népek, a földkerekség haladó, demokratikus erői tevékenységét, hogy megállítsák a szembenálláshoz és háborúhoz vezető veszélyes események menetét, megvalósítsák a leszerelést, az államok közötti kapcsolatokat határozottan alapozzák a teljes jogegyenlőség, a nemzeti szuverenitás és függetlenség, a belügyekbe való be nem avatkozás és a kölcsönös előnyök elveire. Ilyen összefüggésben Nicolae Ceausescu elvtárs hangsúlyozta az Európára, nagyságtól és társadalmi berendezkedéstől vagy katonai szövetséghez való tar(Folytatása a 2. oldalon)