Előre, 1987. április (41. évfolyam, 12233-12258. szám)
1987-04-01 / 12233. szám
. A pártunk és népünk életében 1936 folyamán lezajlott kiemelkedő események és akciók széleskörűen tükröződtek azokban a levelekben, amelyeket a dolgozók intéztek a pártvezetőséghez, a párt- és állami szervekhez, a tömeg- és társadalmi szervezetekhez. A Román Kommunista Párt megalakulásának 65. évfordulója alkalmából, abból az alkalomból, hogy Nicolae Ceausescu elvtársat, a párt főtitkárát, Románia Szocialista Köztársaság elnökét a dolgozók III. kongresszusa újraválasztotta a Dolgozók Országos Tanácsának magas elnöki tisztségébe, a IX. pártkongresszus 21., az antifasiszta és antiimperialista, társadalmi és nemzeti felszabadító forradalom 42. és más fontos évfordulók alkalmából számos honpolgár, az összes tevékenységi területeken dolgozó munkaközösségek, párt-, tömeg- és társadalmi szervezetek levelek és táviratok útján fejezték ki pártunk és államunk vezetőjének, Nicolae Ceausescu elvtársnak legmesszebbmenő tiszteletüket, hálájukat, nagyrabecsülésüket és csodálatukat ttáni forradalmi munkásságáért a román nép legmagasztosabb érdekei szolgálatában, a jelenkor nagyszerű vívmányaiért. Megkülönböztetett tisztelettel és nagyrabecsüléssel adóztak a honpolgárok, a munkaközösségek Elena Ceaușescu elvtársnőnek, az RKP KB Politikai Végrehajtó Bizottsága tagjának, a kormány első minisztere első helyettesének, a Tudomány- és Oktatásügyi Országos Tanács elnökének fáradhatatlan forradalmi munkásságáért és nagyszerű hozzájárulásáért pártunk és államunk bel- és külpolitikája kidolgozásához és valóra váltásához, a román tudomány, oktatás és kultúra fejlesztéséhez és felvirágoztatásához. A pártvezetőséghez, a párt- és állami szervekhez intézett leveleikben a dolgozók messzemenő nagyrabecsüléssel nyugtázták Nicolae Ceausescu elvtársnak a párt Központi Bizottsága plenáris ülésein, a Szocialista Demokrácia és Egység Frontja Országos Tanácsának plenáris ülésein, a Romániai Szakszervezetek Általános Szövetségének kongresszusán, a dolgozók kongresszusán, a parasztság III. kongreszszusán tartott beszédeit, az Elena Ceaușescu elvtársnővel együtt az ország különböző megyéiben tett munkalátogatásai során és más alkalmakkor adott értékes útmutatásait, kifejezve egyben fenntartás nélküli csatlakozásukat a forradalmi munkásdemokráciánk magas fórumain elfogadott dokumentumokhoz, szilárd elhatározásukat, hogy minden erőfeszítést megtesznek az RKP XIII. kongresszusán megszabott célkitűzések példás megvalósításáért. A dolgozók a csatlakozásukat kifejező levelekben és üzenetekben mély megelégedéssel hangsúlyozták, Nicolae Ceausescu elvtárs következetesen munkálkodik, hogy a nemzetközi élet összetett problémái dialógus és tárgyalások útján nyerjenek megoldást, következetesen munkálkodik a leszerelésért és a békéért s ragyogó békekezdeményezést tett országunk fegyverzetének, csapatállományának és katonai kiadásainak 5 százalékos csökkentésével, amit a román nép az 1986. november 23-i népszavazás alkalmával lelkesen jóváhagyott. Az összes társadalmi rétegekhez tartozó számos dolgozó fejezte ki teljes egyetértését Nicolae Ceaușescu elvtásnak a Nagy Nemzetgyűlés 1986 októberi ülésszakán tartott beszédében, ama beszédében foglalt tételekkel és eszmékkel, amelyet a legfelsőbb államhatalmi szerv Románia külpolitikai programdokumentumaként fogadott el, megállapítva, hogy tanúsítja a román nép elhatározását, miszerint cselekszik az egyetemes leszerelés és béke megvalósításáért. 1986 folyamán több mint 1 561 270 honpolgár fordult a pártvezetőséghez, a központi szervekhez ésszervezetekhez, a sajtóhoz és a rádiótelevízióhoz, a megyei, municípiumi és városi pártszervekhez, intézményekhez, tömeg- és társadalmi szervezetekhez. Az RKP KB-nál 85 983 levelet kaptak és 18 000 honpolgárt fogadtak kihallgatáson. Különböző társadalmi-szakmai kategóriákhoz tartozó több mint 226 620 honpolgár levelek és kihallgatások útján észrevételeket és javaslatokat terjesztett elő ipari és mezőgazdasági, kereskedelmi és szövetkezeti egységek általános ügyeinek, a néptanácsok közműgazdálkodási tevékenységének egyes vetületeivel, oktatási és kutatási, a kultúra, egészségügy, és más területeken tevékenykedő intézményekkel kapcsolatban. Az ellenőrzések alapján az általános érdekű javaslatok és észrevételek többsége megalapozottnak bizonyult. Számos honpolgár egyéni jellegű problémával is fordult a párt- és az állami szervekhez, tömeg- és társadalmi szervezetekhez. A levelek és a kihallgatások útján előterjesztett kérvények összességéből, 44 százalék kedvező elintézést nyert, a lehetőségeken és a törvényességen belül. Megoldottak lakásigényléssel, munkába való besorolással, orvosi ellátással és társadalombiztosítással kapcsolatos kérvényeket, elintéztek egyes munkaviszályokat stb. A plénum úgy értékelte, hogy a megyei, municípiumi és városi párt- és állami szervek, a minisztériumok, a központi és helyi tömeg- és társadalmi szervezetek vezetőségei, az RKP KB 1986. április 12-i plénuma által leszögezett intézkedések, a pártfőtitkár, Nicolae Ceaușescu elvtárs útmutatásai szellemében munkálkodva, fokozottabban törekedtek arra, hogy nagyobb mértékben hasznosítsák a dolgozók leveleit és a honpolgárokkal a kihallgatásokon folytatott dialógust a különböző területek valóságismeretének elmélyítéséért, egyes hiányosságok felszámolásáért és a gazdasági-társadalmi tevékenység tökéletesítéséért. Az iparvállalatokban, építkezési vállalkozásokban, állami és szövetkezeti mezőgazdasági egységekben növekedett a fogékonyság a dolgozóknak azon gazdasági feladatok teljesítésére vonatkozó javaslatai és indítványai iránt, amelyek kiviláglanak a haza egységes országos gazdasági-társadalmi fejlesztési tervéből, a mezőgazdaság és az élelmiszeripar fejlesztési tervéből, a kiemelt programokból. Úgyszintén növekedett a néptanácsok felelőssége a levelekben, a Demokrácia Fóruma honpolgári gyűlésein tett javaslatok kivizsgálásában, hogy jó körülmények között tegyenek eleget kötelezettségeiknek, amelyeket leszögez a közigazgatási-területi egységek önigazgatására, önálló gazdasági-pénzügyi eszközgazdálkodására és önfinanszírozására vonatkozó törvény, általában javítsák közműgazdálkodási tevékenységüket. Kedvező tényezőként értékelhetjük a különböző szintű vezető tisztségekben tevékenykedő káderek közvetlen, nagyobb mértékű részvételét a fontos dolgokat tartalmazó észrevételek ellenőrzésében, ami fokozta az operativitást a vállalatokban és intézményekben tapasztalt hiányosságok felszámolásához szükséges intézkedések megállapításában és alkalmazásában. Úgyszintén bővült az elemzések alkalmából kitűnt következtetések egységekben történő megvitatásának gyakorlata, így jó alkalmat teremtettek a munkaközösségek nevelésére a szocialista törvényesség betartásának, a közvagyon iránti gondoskodásnak a szellemében. Számos dolgozónak nyílt lehetősége arra, hogy közvetlen dialógust folytasson kihallgatások alkalmával különböző szintű vezető káderekkel, mind egyes általános érdekű ügyekről, mind pedig személyes problémákról. 1986 folyamán a megyei pártbizottságok első titkárai és titkárai meghallgattak 87 811 dolgozót, a miniszterek, azok helyettesei és miniszteri rangú államititkárok pedig kihallgatáson fogadtak több mint 21 600 honpolgárt. Levelek és kihallgatások útján 121 553 honpolgár fordult a központi, helyi és ágazati sajtóhoz, valamint a rádiótelevízióhoz. A dolgozói javaslatok és észrevételek alapján a sajtó és a rádiótelevízió jelentősen hozzájárult a fejlett tapasztalat népszerűsítéséhez és a tevékenység javításához a gazdasági egységekben és intézményekben, egyes visszaélések és törvényszegések felszámolásához, a felelősség és az operativitás növeléséhez a dolgozói levelek, a kihallgatásokon felvetett problémák kivizsgálásában és elintézésében. A Központi Bizottság plenáris ülése megállapította, hogy a dolgozók levelek és kihallgatások formájában 1986 folyamán is jelentős részt vállaltak a munka szervezésében és a vállalatok műszaki ellátmányának kihasználásában mutatkozó bizonyos fogyatékosságok felszámolásából, anyagi költségek és a pénzkiadások csökkentéséből, s egyáltalán, a gazdasági-társadalmi tevékenység tökéletesítéséből, a nemzeti vagyon gyarapításából, a törvényesség betartásának biztosításából, a szocialista etika és méltányosság szabályainak érvényesítéséből a társadalmi viszonyok terén. A dolgozók javaslataikkal és észrevételeikkel számottevően hozzájárultak ipari egységekben történt bizonyos szabálytalanságok és fogyatékosságok felszámolásához. Felülvizsgálatok történtek Bukarest municípiumi, Brassó, Krassó-Szörény, Hunyad, Hargita, Maros, Iasi, Prahova, Temes, Máramaros, Beszterce-Naszód megyei gépipari, fémipari, nehézgépgyártó, vegyipari, könnyűipari, elektrotechnikai, erdőgazdálkodási és építőanyagipari egységekben, s a leszűrt következtetések alapján lépések történtek munkaszervezési, technológiai tökéletesítésekért, fém, faanyag és textília, villamos energia megtakarításáért, bizonyos alapanyagok, alkatrészek és részegységek visszanyeréséért, a gépek és berendezések kihasználási fokának emeléséért, a felülvizsgálások és javítások idejében való elvégzéséért, a termékek műszaki és minőségi színvonalának javításáért. Giurgiu, Dimbovita, Gorj, Hunyad, Szilágy, Máramaros megyei kőolaj- és bányatelepeken az észrevételek alapján történt felülvizsgálatok számos munkaszervezési szabálytalanságra és a termelési fegyelemsértésre derítettek fényt, aminek nyomán intézkedések történtek a munkafrontok jobb előkészítéséért, a személyzet továbbképzéséért és a fegyelem erősítéséért, a berendezések hatékonyabb kihasználásáért, a gépesítés bővítéséért, a nem produktív kiadások csökkentéséért. Állami és szövetkezeti mezőgazdasági egységek szövetkezeti parasztjai és más dolgozói, méltányolva Olt megye, valamint más megyékben számos egység kiemelkedő mezőgazdasági eredményeit, úgy értékelték, hogy azok az egységek, ahol dolgoznak, az állam mezőgazdasági beruházásai nyomán megteremtett anyagi feltételekhez és a rendelkezésre álló földalap termőképességéhez viszonyítva nem érnek el kielégítő terméseredményeket, s tájékoztatták a pártvezetőséget, a helyi pártszerveket, illetve a mezőgazdasági termelőszövetkezetek megyei szövetségeit számos fogyatékosságról és ezek okairól. Botosani, Braila, Delj, Teleorman, Arges, Konstanca, Bacau, Vilcea megyei mezőgazdasági termelőszövetkezetekben intézkedések történtek megműveletlenül hagyott földterületek kihasználásáért, bizonyos növényápolási munkálatok végrehajtásáért, a termés begyűjtésének, beszállításának és jó körülmények közötti tárolásának meggyorsításáért, gyepterületek feljavítási munkálatainak elvégzéséért stb. Úgyszintén az észrevételek felülvizsgálása alkalmával elhangzott javaslatok és megállapítások nyomán Buzau, Iasi, Neamt, Prahova és más megyékben állattenyésztő farmokon nagyobb felelősséggel léptek fel a takarmányalap biztosításáért, az állategészségügyi szabályok betartásáért, a farmok személyzete felelősségének növeléséért az állatok megfelelő gondozása iránt. A felülvizsgálatok fényt derítettek az említett egységek pártszervezetei és kollektív vezető szervei gyenge politikai és szervező munkájára, arra a körülményre, hogy egyes vezető káderek nem törekedtek kellőképpen a közvagyon fejlesztésére és megóvására, passzívan viszonyultak a mezőgazdasági munkálatok elvégzése terén tapasztalt fegyelmezetlenséghez és hanyagsághoz. A kereskedelmi, szövetkezeti és turisztikai tevékenységgel kapcsolatos javaslatok és észrevételek alapján intézkedések történtek az adott áruállomány kiegyensúlyozottabb elosztásáért települések és egységek szerint, a lakossági szolgáltatási tevékenységek javításáért, az üzérkedés, a kivételezéses árusítás esetei, a kereskedelmi szabályok megszegésének esetei leküzdéséért és lépések történtek a közvagyonban az egyes ügykezelők általi eltulajdonítások és sikkasztások folytán keletkezett károk megtérítéséért. A néptanácsok jelentős támogatást kaptak a honpolgárok részéről a 27 673 javaslat, észrevétel és bíráló megjegyzés révén, amelyet levelekben és kihallgatáson tettek a közműgazdálkodási és a településrendezési tevékenységgel kapcsolatban. A javaslatokkal számos honpolgár hozzájárult a beépíthető körletek ésszerűbb méretezéséhez, a területek beépítési normáinak betartásához, hogy minél hatékonyabban hasznosítsák a földalapot, megvalósítsanak egyes közművesítési munkákat és akciókat szervezzenek a települések szépítésére. A honpolgárok úgyszintén hozzájárultak a tevékenység javításához, amely biztosítja a közigazgatási-területi egységek önálló gazdasági-pénzügyi eszközgazdálkodására és önfinanszírozására vonatkozó 1/1985. sz. törvény előírásainak alkalmazását. Egyes dolgozók Bukarest municípiumban és Arges, Bacau, Beszterce-Naszód, Brassó, Iasi, Ialomita, Suceava és más megye városi településein levelekben és kihallgatások idején taglalták a hibákat, amelyekkel átadtak egyes lakótömböket. A ténymegállapítás elemzéséből kitűnt, hogy egyes helyi pártszervek, egyes néptanácsok végrehajtó bizottságai nem tevékenykedtek kellő igényességgel a minden lakótömb számára megszabott építési technológiák betartásáért, a rend és a fegyelem szilárdításáért, a felelősség növeléséért a lakásépítő telepeken végzett összes munkálatok minősége iránt. Felhasználva a szállítási, postai és távközlési tevékenységre vonatkozó észrevételek és javaslatok Suceava, Dimbovita, Szatmár, Máramaros, Buzáu, Temes és más megyében végzett ellenőrzésének következtetéseit, arra törekedtek, hogy minél hatékonyabban kihasználják az árufuvarozási kapacitást, ésszerűbben jelöljék ki a személyszállítási autóvonalakat, erősítsék a személyzet fegyelmét, javítsák a telefonbeszélgetések műszaki feltételeit stb. Egyes javaslatok és a dolgozói észrevételek ellenőrzéséből származó következtetések alapján egy sor intézkedést foganatosítottak a tevékenység javítására más területeken is: oktatási, kulturális és művészeti intézményekben, a pénzügyi és bankegységekben, valamint az egészségügy és társadalombiztosítás terén, ahol az orvosetika megszegését észlelték, felületességet tapasztaltak az orvosi vizsgálatban, egyes orvosok a falusi rendelőkben nem tartották be a programot stb. A pártszervek és -szervezetek számára reális támogatást képeztek a párttagok és más dolgozók javaslatai és bíráló észrevételei a belső pártéletre, egyes tömegszervezetek, gazdasági egységek és intézmények tevékenységére vonatkozóan. Ezek többsége megalapozottnak bizonyult és intézkedések történtek a pártszervezeti közgyűlések, a politikai nevelő tevékenység tartalmának javításáért, a pártszervek és -szervezetek felelősségének növeléséért a gazdasági-társadalmi tevékenység vezetésében és irányításában. Egyes levelek útján észrevételeztek egy sor negatív jelenséget egyes vezető tisztségben tevékenykedő káderek, különböző területek más személyzete tevékenységében és magatartásában. Megállapították, hogy egyes esetekben megszegték a kollektív vezetés elvét, megnyilvánult a felületesség a hatáskörök gyakorlásában, a tisztséggel való visszaélés és az elvszerűség hiánya a dolgozó személyzettel való kapcsolatban, egyes törvényes előírások be nem tartása, hanyagság a közvagyonnal szemben, eltulajdonítás és sikkasztás stb. A vétkesekkel szemben intézkedéseket foganatosítottak párt- és adminisztratív vonalon, arra törekedtek, hogy felszámolják a közvagyonban okozott károkat, akik pedig bűncselekményt követtek el, azokat átadták a bűnüldöző szerveknek. Az ellenőrzések kidomborították, hogy egyes pártszervezetek, egyes egységek kollektív vezetőségei nem törekedtek kellőképpen a nevelő tevékenység fokozására és a dolgozó személyzet továbbképzésére, esetleges jelleget öltöttek a megelőzésre, az irányításra és a támogatásra vonatkozó akciók. A Központi Bizottság plenáris ülése megállapította, hogy a dolgozók javaslatainak, észrevételeinek, panaszainak és kérvényeinek elintézésében még mindig számos fogyatékosság mutatkozik. Egyes vállalatokban és intézményekkel a pártszervek és -szervezetek, a tömegszervezetek, az egységek adminisztratív vezetőségének felelős tényezői nem eléggé fogékonyak, formálisan és bürokratikusan viszonyulnak a dolgozók által az egységekben tartott gyűléseken, illetve levelekben és kihallgatások során felvetett közérdekű, illetve személyes problémákhoz. Húzzák-halasztják a dolgozó személyzet egyes indokolt javaslatainak és igényeinek elintézését, nem törekednek kellőképpen arra, hogy meggyőző módon vitassák meg az emberekkel az adott megoldási lehetőségeket és törvényes kereteket. Ilyen körülmények között számos dolgozó fordult a felsőbb párt- és államvezetőséghez. Nagyszámú dolgozó intézett kérést, illetve panaszt levél formájában vagy kihallgatás alkalmával a Bacau, Botosani, Hunyad, Iasi, Prahova, Suceava megyei, a Bukarest municípiumi pártbizottsághoz egyéni járandóságokkal, lakáskiutalással, használatba adandó földparcellával és más, különösképpen személyes jellegű kérdésekkel kapcsolatosan, amelyeket azokban az egységekben, illetve településeken kellett volna megvizsgálni és elintézni, ahol az illetők dolgoznak, illetve lakhelyük van. Úgyszintén sok levelet kapott az RKP KB, különösképpen Prahova, Iasi, Delj, Arges, Bacau, Galac, Dambovita megyéből és Bukarest municípiumból különböző olyan kérésekkel, amelyeknek elintézése helyi szervek hatáskörébe tartozott volna. Szintén negatív körülményként kell kiemelni, hogy egyes helyi pártszervek, néptanácsok, a törvények népszerűsítése terén feladatkörrel rendelkező tényezők kevesebbet foglalkoztak a széles honpolgári tömegeket érdeklő, bizonyos törvényes szabályozások megismertetését célzó akciók szervezésével. Egyes egységek pártszervezeteinek közgyűlései, egyes néptanácsok ülésszakai néha csak formálisan elemezték a levelek és kihallgatások formájában végzett munkát, nem tárták fel bizonyos negatív jelenségek okait és nem fogadtak el intézkedéseket az ilyen irányú tevékenység javítására. A helyi párt- és állami szerveknek, a minisztériumi vezetőségeknek nem sikerült elérniük, hogy az összes illetékes tényezők az RKP KB határozatában és az 1 1978. sz. törvényben előírt, határidőn belül intézzék el a levelekben vagy kihallgatások alkalmával megfogalmazott észrevételeket. Az Arges, Delj, Galac, Gorj, Prahova, Teleorman megyei pártbizottság nagy késéssel intézett el a pártvezetőséghez küldött, de megoldás céljából hozzá irányított egyes leveleket. Úgyszintén késedelmesen intézte a leveleket a munkaügyi, a közlekedés- és távközlésügyi, a mezőgazdasági minisztérium. Az RKP KB plénuma elhatározta, hogy 1987 folyamán bizonyos intézkedéseket kell tenni a dolgozók javaslatainak, észrevételeinek, panaszainak és kérvényeinek elintézése további javításáért. — A Román Kommunista Párt XIII. kongresszusának történelmi jelentőségű határozatai. a pártfőtitkár, Nicolae Ceausescu elvtárs által az RKP KB plenáris ülésein, a dolgozók III. kongresszusán, a parasztság kongresszusán, a Dolgozók Országos Tanácsa és a Mezőgazdasági Országos Tanács plenáris ülésein, az RKP KB Politikai Végrehajtó Bizottságának 1987. január 30-i ülésén tartott beszédeiből fakadó útmutatások, feladatok és orientációk szellemében a pártszervek és -szervezetek, az állami szervek, a tömeg- és társadalmi szervezetek vezetőségei intézkedjenek továbbra is határozottan, hogy a dolgozók javaslatait, észrevételeit és kérvényeit a legmesszebbmenő fogékonysággal és operativitással, a párthatározatoknak és az ország törvényeinek, a szocialista etika és méltányosság szabályainak megfelelően vizsgálják meg és intézzék el, ezúton is ösztönözve a tömegek részvételét a társadalom ügyeinek vezetésében, a hazai forradalmi munkásdemokrácia fejlesztésében. A megyei pártbizottságok, a többi pártszerv és -szervezet, a néptanácsok, a minisztériumi vezető tanácsok, a tömeg- és társadalmi szervezetek vezetőségei, a gazdasági egységek dolgozóinak tanácsai továbbra is, fordítsák a legmesszebbmenő figyelmet a következőkre vonatkozó javaslatok és indítványok operatív hasznosítására, a termelés és a munka szervezésének javítása, a fizikai termelés, különösképpen az exporttermelés példás megvalósítása a teljes választék tekintetében, a munkatermelékenység hangsúlyozottabb növelése, a termékek műszaki és minőségi színvonalának emelése, új fogyasztási normák csökkentése, az anyagok visszanyerése, felújítása és újrafelhasználása, a fejlett tapasztalatáltalános hasznosítása az egész gazdagsági tevékenység hatékonyságának fokozása céljából. A megyei pártbizotttságok, a mezőgazdaságban tevékenykedő pártszervezetek, a néptanácsok, az állami mezőgazdasági vállalatok és mezőgépészeti állomások vezetőségei, a mezőgazdasági termelőszövetkezetek vezető tanácsai, az ilyen irányban feladatkörrel rendelkező többi tényező vizsgálja meg a legnagyobb figyelemmel a szövetkezeti tagok, a többi mezőgazdasági dolgozó javaslatait és észrevételeit az alábbiakkal kapcsolatban: a munkálatok idejében való és minőségi elvégzése a gabona és ipari növények termesztésében, a kertészetben, az állattenyésztésben, a föld intenzív kihasználása és termőképességének növelése, a talajjavítási munkálatok végrehajtása, a mezőgazdasági élelmiszertermékek központosított állami alapjának képzése. Minthogy számos honpolgár központi szervekhez, a párt vezetőségéhez is fordult olyan problémákkal, amelyek egyes gazdasági egységek vagy helyi intézmények hatáskörébe tartoznak, szükséges, hogy a megyei, municípiumi és városi pártszervek, az állami szervek, a tömeg- és társadalmi szervezetek vezetőségei a legnagyobb határozottsággal munkálkodjanak, hogy a vállalatokban és intézményekben, a néptanácsokban, mezőgazdasági egységekben és más szocialista egységekben a döntéshozatali tényezők tanúsítsák a legnagyobb fogékonyságot a dolgozók által levelekben és kihallgatásokon, vagy más alkalomból felvetett problémák iránt és azokat operatívan, a törvényes előírásoknak megfelelően intézzék el. A vállalatokban és intézményekben, a néptanácsokban, különösképpen azokban a szolgáltatásokban, amelyek közvetlenül dolgoznak a közönséggel, a személyzetet készítsék fel alaposan a törvények és más törvényes előírások ismeretéből, amelyek tevékenységi területükre vonatkoznak, hogy azokat megfelelően alkalmazzák. Úgyszintén állandóan őrködni kell afölött, hogy ez a személyzet civilizáltan viselkedjék, legyen készséges a honpolgárokkal. Foganatosítsanak határozott intézkedéseket azokkal szemben, akik megszegik az RKP KB határozatát és az 1/1978. sz. törvényt a levelekkel és kihallgatásokkal kapcsolatban, felületesen intézik el a leveleket, elnapolják a kivizsgálásokat, érdektelenséget tanúsítanak azok megoldásában vagy bürokratikus válaszokat adnak a honpolgároknak. Egyes negatív jelenségek megelőzése érdekében a különlegesebb tartalmú egyes észrevételek kivizsgálásából származó tapasztalatokat, amelyek a törvényesség, a szocialista etika és méltányosság normái megszegését tárják fel, vitassák meg alaposan a pártapparátussal és -aktívával, a pártszervezetekben, a munkaközösségekben, mindazokban az egységekben, amelyekben észlelték azokat, mind pedig hasonló profilú más vállalatokban és intézményekben. Szigorúan tartsák tiszteletben az RKP KB határozatának előírásait és az 1/1978. sz. törvényt a javaslatok, észrevételek és kérvények megoldására vonatkozó tevékenység időszakos elemzéséről a pártszervekben és szervezetekben, a tömeg- és társadalmi szervezetekben, a kollektív vezetés szerveiben. Az elemzés során levont következtetések alapján hozzanak intézkedéseket, amelyek biztosítják a dolgozói javaslatok jobb értékesítését, a kérvények elintézését az érvényben lévő törvényeknek megfelelően. A megyei, municípiumi és városi pártszervek időszakonként szervezzenek felkészítőket és tanácskozásokat a dolgozók levelekkel és kihallgatásukkal foglalkozó bizottságaival, amelyek vállalatok, intézmények, néptanácsok, minisztériumok és más szocialista egységek pártbizottságai vagy pártalapszervezeti bürói mellett tevékenykednek, hogy azok a pártszerveknek, amelyek mellett létrehozták őket, nyújtsanak tényleges támogatást a levelekben és a kihallgatások során felvetett problémák folyamatos megismerésében, a dolgozói javaslatok, észrevételek, panaszok és kérvények kivizsgálásával és elintézésével kapcsolatos egész tevékenység közvetlen irányításának és vezetésének megvalósításában. A központi és helyi sajtószervek, a Rádiótelevízió a továbbiakban is munkálkodjanak a párt- és állami szervek, a szocialista egységek kollektív vezetőségei levelekkel és kihallgatásokkal kapcsolatos tevékenységük megszervezésében és lebonyolításában szerzett jó tapasztalatának népszerűsítéséért, hogy határozottan felszámolják a törvényesség, a szocialista etika és méltányosság normáinak megszegését, a bürokratikus és formalista magatartást, amely még megnyilvánul a dolgozók által levelekben és kihallgatásokon felvetett problémák iránt. A továbbiakban is fordítsanak figyelmet a gazdasági-társadalmi tevékenység számára fontos tartalommal jelentkező észrevételek ellenőrzéséből kitűnt következtetések hasznosítására. A Központi Pártkollégium, a Levelek és Kihallgatások Osztálya, a Gazdasági és Társadalmi Tevékenység Központi Munkásellenőrzési Tanácsa, az RKP KB többi osztálya a párt- és állami szerveknél a levelekkel és kihallgatásokkal kapcsolatos tevékenység ellenőrzése alkalmával arra törekedjék, hogy biztosítsa a kollektív vezető szervek, a gazdasági egységek és intézmények összes tényezői fogékonyságának és felelősségének növekedését, hogy minél operatívabban, a párt- és állami határozatok szellemében intézzék el mind az általános érdekű problémákat, mind pedig a dolgozók személyes kérvényeit. A Román Kommunista Párt Központi Bizottsága kifejezi meggyőződését, hogy a pártszervek és -szervezetek, az állami intézmények, a tömeg- és társadalmi szervezetek vezetőségei arra törekednek, hogy javítsák a dolgozói javaslatok, észrevételek és kérvények elintézésével kapcsolatos tevékenységet, ez úton is ösztönözve a honpolgárok részvételét a gazdasági-társadalmi tevékenység tökéletesítésében, az RKP XIII. kongresszusa határozatainak, a pártfőtitkárnak, Nicolae Ceausescu elvtársnak a dolgozók forradalmi szelleme növelésére vonatkozó útmutatásainak és orientációinak példás valóra váltásáért, a tevékenység újabb, minőségileg magasabb szintre való emeléséért minden téren. AZ RKP KB 1987. MÁRCIUS 24-89-I PLENÁRIS ÜLÉSEN ELFOGADOTT DOKUMENTUMOK A DOLGOZÓKNAK A PÁRTVEZETŐSÉGHEZ, A HELYI PÁRTSZERVEKHEZ, AZ ÁLLAMI SZERVEKHEZ, A TÖMEGES TÁRSADALMI SZERVEZETEKHEZ, A SAJTÓHOZ ÉS A RÁDIÓTELEVÍZIÓHOZ INTÉZETT JAVASLATAI ÉSZREVÉTELEI, PANASZAI ÉS KÉRVÉNYEI ELINTÉZÉSÉRŐL 1986-BAN _ ÖSSZEFOGLALÁS ] GYORSABBAN, OLCSÓBBAN, A TERVEZETTNÉL TÖBB OLAJKUTAT Az év elejétől 20 szondát adtak át a termelésnek a bascovi Mélyfúró Telep dolgozói, és így négy olajkúttal túlteljesítették az időszakra vonatkozó előirányzatot. Sikerüket emeli, hogy a fúrási sebességet a fogyasztások mérséklésével növelték, megtakarítottak 50 000 kilowattóra villamos energiát és 17 tonna folyékony tüzelőanyagot. Bár a Hunyad Megyei Ipari Termelési és Szolgáltatási Vállalat alig pár éves múltra tekint vissza, máris elmondhatja magáról, hogy története van. A 80-as évek elején inkább a kő- és homokbányászatot és a fémszerkezet-gyártást fejlesztették, s akkor ezek a termékek hozták a vállalati nyereség zömét, hogy aztán mára, az előbbiek megtartása mellett, a betonelem - gyártásra, a gépkocsijavításra, a konfekció készítésére és az esernyőgyártásra térjenek át. És még mindig nem soroltuk fel a vállalat jelenlegi termékszerkezetébe tartozó közszükségleti cikkek mindenikét: az Orástién gyártott páralecsapódást gátló szert, a súrolóport, a szappant, az ugyanitt gyártott keleti mintájú szőnyegeket, a majd mindenik gyár, részleg keretében megtalálható kisbútorgyártást. A leglátványosabb és igazán sikeres termékszerkezeti változtatást mégis a brádi gyáregységben hajtották végre azzal, hogy az esernyőgyártás folytatása mellett kezeslábasokkal, síruhákkal, könnyű és mutatós textíliából, bársonyból varrt konfekcióval törtek be a piacra. A megyében közben megismerték termékeiket, s ennek köszönhetően ez a gyár az 1987. évre szóló szerződéseket elsőnek kötötte meg. A történet azonban itt még nem ér véget. A vállalat évekig ún. kettős alárendeltségben tevékenykedett, mint a Megyei Lakás- és Községgazdálkodási Vállalat-csoport egyik jogi személyiséggel is rendelkező egysége, amely a maga során a megyei néptanácsnak volt alárendelve. Ezt a kettős alárendeltséget szüntették meg 1985. október elsejével, vagyis ma a kisipari vállalat kizárólag csak a megyei néptanácstól függ. (Ebben a mai szervezeti keretben: Hányadon és Brádon gyáregységek, Déván két részleg, Kajánban, Hátszegen, Oroszlén és Petrozsényban részlegek tevékenykednek. A hunyadi gyáregység a legerősebb, amely a vállalat ipari termelésének közel 40 százalékát adja.) Úgy is szokták mondani, hogy a kisipar termékeire, szolgáltatásaira két vevőkörnek is szüksége van: a nagyiparnak és a lakosságnak. És minél fejlettebb a megye ipara, annál több megrendelést kaphat a nagyipartól a mindent vállaló és kellően felszerelt kisipari vállalat, még kisebb volumenű és értékű beruházások kivitelezését is. Az itteniek dolgoztak már a hunyadi és a kaláni kohászati kombinátok számára, a vörösacéli Kohászati Vállalatnak, a petrozsényi Bányagépgyártó Vállalatnak, az orostiei Vidra Szőrmefeldolgozó Vállalatnak és másoknak. Egy ilyen vállalat pénzügyigazdasági helyzetét egyensúlyban tartani, fizetőképességét végig megőrizni, az évek alatt felgyűlt készleteket leszorítani — nem könnyű és egyszerű feladat. Kaschuta Eugen mérnök igazgató szerint ezek a mai kihelyezett gyárak, részlegek az évek során különböző vállalatokhoz tartoztak, s többé-kevésbé tele raktárakkal (alkatrészek, anyagok, részegységek, késztermékek stb.) kerültek a kisipari vállalat kötelékébe. A forgóeszközök új normatíváinak megismerése után sikerült is részben megszabadulniuk ezektől az elfekvő készletektől, de, mivel jórészt régi, hatályon kívül helyezett szabványok után készült alkatrészekről volt, van szó, nem találtak mindenikre vevőt, felhasználót. Az elfekvő készletek felszámolásának kérdését az RKP KB Politikai Végrehajtó Bizottsága ez év március 7-i ülésén részleteiben is megtárgyalta. Amint azt az ülésről kiadott közlemény kiemeli: a fém, a textília és más termékek elfekvő készleteit, a befejezetlen termelés és a késztermékek készleteit minél előbb be (vissza) kell juttatni a nemzetgazdasági körforgásba, vagyis tervbe kell foglalni ezeket a termelés keretében történő felhasználás érdekében. A vállalat már ezeknek az útmutatásoknak a szellemében járt el akkor, amikor a megengedettnél még mindig magasabb készletnormák fel- * számolásáért külön sorrendtervet dolgozott ki anyag- és alkatrész-típusok, termékcsaládok stb. szerint, főként a következő módszerek segítségével: újraelosztással egységen belül, vagy más vállalatoknak és nem utolsósorban az anyagbeszerzéssel megyei szinten foglalkozó szakvállalatnak való felajánláson keresztül. A raktáron levő textíliákat konfekciónak dolgozzák fel és így értékesítik, végül (mint ahogy ezt már eddig is tették) újrafelhasználásra küldik a használt akkumulátorokból kinyert ólmot és ólom-oxidot, valamint a törvényes előírások betartásával (a 49/1980. számú törvényerejű rendeletről van szó) a leltárból leírt alkatrészeket, gépeket, berendezéseket. Ticula Joan közgazdász, a vállalat főkönyvelője nagyon bízik abban, hogy a fenti akció nyomán a termelés—árupénz ciklus tovább rövidül majd. — A közszükségleti cikkeink iránt változatlanul nagy a kereslet — mondotta a főkönyvelő —, amit a nyereséget hozó hunyadi, dévai, orosziei, kaláni és hátszegi kereskedelmi egységeink forgalmán érzékelünk. A szabókrétától a gyapjúszálig, a brádiak konfekcióárujától az egyéb háztartási cikkekig mindent forgalmazunk, s egyáltalán nem gondolunk arra, hogy az ilyen jellegű tevékenységünket visszafogjuk. A forgalom fellendítését és termékeink jobb megismerését szolgálta az 1986-ban Déván megrendezett hagyományos árukiállítás, ahol megint csak a brádiak termékei arattak osztatlan sikert. Annak ellenére, hogy közvetlenül a 250/1986. számú törvényerejű rendelet megjelenése után az elfekvő készletek összértéke 16 millió lejjel csökkent, a meglévők, mint már láttuk, még mindig túllépik az engedélyezett szintet. Nem mentségül mondom, ez részben azzal magyarázható, hogy sok a kihelyezett gyár és részleg, ezeken belül pedig tevékenységi területenként egy-egy anyagraktár található, a raktárosok, a részlegvezetők pedig hajlamosak a „túlbiztosításra“, nehezen válnak meg a fölösnek tekintett készletektől. Változtatni ezen úgy tudunk, ha jobban megszervezzük az anyagellátást és kötelezően tartjuk magunkat a normatívák új határidőihez, amelyek szerint a nyersanyagot a beérkezéstől számítva 15 nap alatt fel kell dolgozni, a félkész termékeket legtöbb nyolc, a késztermékeket pedig öt napig tarthatjuk az egység területén. Sajnos, ezeket a határidőket jelenleg még túllépjük. Mindezekkel szoros összefüggésben, a vállalati gazdasági-pénzügyi tevékenység igazi értékmérője a fizetőképesség fennállása, megőrzése, a tervmutatóknál pedig a forgalmazott és bevételezett árutermelés helyzete. Az elmúlt hónapokban a vállalat pénzügyi helyzete tovább erősödött, bár az említett tervmutatót 1986-ban nem sikerült teljesíteniük. Kaschuta Eugen igazgató szerint a vállalat a maga részéről mindent megtesz annak érdekében, hogy a gyártott termékek mielőbb eljussanak a megrendelőhöz. Az elmondottakból több tanulság is leszűrhető. A kisipari vállalatnak a jelenlegi szervezeti keretben is tovább kell keresnie az elfekvő anyag- és alkatrész-készletek megnyugtató és végleges felszámolásának útját, módját. Esetleg az alegységek, városok egységesített, egyesített anyagraktárának létrehozásával meg tudnák akadályozni, elejét tudnák venni az értékek, anyagok, alkatrészek stb. felaprózódásának, szétforgácsolódásának, amely — mint láttuk — az elfekvő készletek kialakulásának forrása. Ha a régi alkatrészek, anyagok ma már valóban nem használhatók fel, a törvény előírásainak szigorú betartásával, a leltárból le kell írni ezeket, s az újrafelhasználás útján, a szakvállalaton keresztül kell értékesíteni mindeniket. Deák Levente SORRENDTERV AZ ELFEKVŐ RAKTÁRI KÉSZLETEK FELSZÁMOLÁSA ÉRDEKÉBEN ELŐRE — 1987. április 1.