Előre, 1987. október (41. évfolyam, 12389-12415. szám)

1987-10-01 / 12389. szám

NICOLAE CEAUSESCU ELVTÁRS ELNÖKLETÉVEL ÜLÉST TARTOTT AZ RKP KB POLITIKAI VÉGREHAJTÓ BIZOTTSÁGA Nicolae Ceausescu elvtárs, a Román Kommunista Párt főtitkára elnökletével szeptember 29-én, kedden ülést tartott az RKP KB Politikai Végrehajtó Bizottsága. Az ülésen a Politikai Végrehajtó Bizottság megvizs­gálta, HOGYAN TEVÉKENYKEDTEK AZ ENERGETIKAI KAPACITÁSOK ÉS KÜLÖNÖSKÉPPEN A ROVINARI-I ÉS A TURCENI-I HŐERŐMŰ JAVÍTÁSI ÉS ÜZEMBEHE­­LYEZÉSI PROGRAMJA VALÓRA VÁLTÁSÁÉRT; ez utób­biak jelentős részarányt képviselnek az ország villa­mosenergia-termelésében. A Politikai Végrehajtó Bizottság meghallgatta a kormány első miniszterének és az első miniszter ener­getikai problémákkal foglalkozó első helyettesének je­lentését a szektorban fennálló helyzetről. A Politikai Végrehajtó Bizottság megállapította, hogy a villamos energia terén folyó tevékenység teljességgel elégtelen, hogy különösképpen a rovinari-i és a turceni-i hőerő­műnél — de az energetikai szektor más egységeiben is — továbbra is súlyos hiányosságok mutatkoznak, ame­lyek következtében nem teljesítették az üzembehelyezési és javítási programokat, nem valósították meg a terv­­feladatokat. Ugyanakkor bírálták a javítási és karban­tartási műveletekhez szükséges anyagok és berendezé­sek raktározásával, nyilvántartásával és a velük való gazdálkodással kapcsolatos súlyos hiányosságokat, műveletek, amelyek a két hőerőműnél igen nagy ará­nyúak. Az első miniszter helyettese, aki az energeti­kai szektorért felelt, valamint a villamosenergiaipari miniszter az ülésen igyekezett igazolni az e téren je­lentkezett súlyos hiányosságokat és fogyatékosságokat. Tekintettel az energetikai szektor helyzetére, a párt főtitkára, Nicolae Ceausescu elvtárs kérte, haladékta­lanul foganatosítsák a leghatározottabb intézkedéseket a negatív állapotok késedelem­ nélküli felszámolásáért, a felelősség, a rend és a fegyelem magas fokú szelle­mének bevezetéséért ebben a különlegesen fontos tevé­kenységi szektorban, hogy a tervek és a programok ezen a téren jó körülmények között, a nemzetgazdasági követelményeknek megfelelően valósuljanak meg. A párt főtitkára hangsúlyozta, hogy mind az energetikai szektorban, mind a többi gazdasági szektorban — a bányaiparban, a kőolajiparban és másutt — fokozott felelősségről kell tanúságot tenni, a legnagyobb eltö­kéltséggel kell fellépni az az iránti felelőtlenség min­dennemű magatartásával és megnyilatkozásával szem­ben, ahogyan a nemzeti vagyonnal gazdálkodnak, aho­­gyan teljesítik a megszabott termelési terveket és prog­ramokat. Ilyen összefüggésben hangsúlyozta, hogy nagy köte­lezettségek és felelősség hárul a kormányra, a villa­mosenergiaipari Minisztérium vezetőségére, valamint az RKP Górj Megyei Bizottságára, a rovinari-i és tur­­ceni-i hőerőműnél működő pártszervekre, az összes energetikai egység pártszervezeteire. Nicolae Ceausescu elvtárs kérte, szűrjenek le minden következtetést a rovinari-i és a turceni-i hőerőműnél ki­alakult helyzetből, és minden szektorban intézkedjenek erélyesen, hogy ezek a megengedhetetlen állapotok többé ne forduljanak elő. A kormánynak határozottan intézkednie kell az összes energetikai kapacitás határ­időn belüli üzembehelyezése programjának végrehajtá­sáról a nemzetgazdaság számára szükséges energia jó körülmények közötti biztosítása céljából. Tekintettel a kormány első miniszterének helyettese, Gheorghe Petrescu és a villamosenergiaipari miniszter, Ioan Avram elégtelen tevékenységére, akik nem mun­kálkodtak felelősségteljesen és nem töltöttek be feladat­körüket az energetikai rendszer vezetése, szervezése és jó működtetése terén, a Politikai Végrehajtó Bizottság elhatározta, hogy felmenti őket az első miniszter he­lyettese tisztségből, illetve a villamosenergiaipari mi­niszteri tisztségből. A Politikai Végrehajtó Bizottság úgyszintén megálla­pította, hogy Gheorghe Petrescu és Ioan Avram elv­társak már nem tesznek eleget a Központi Bizottság tagsági követelményeinek, s elhatározta, javasolni fogja a párt plénumának kizárásukat az RKP KB-ból. A Politikai Végrehajtó Bizottság egyben jóváhagyta a Villamosenergiaipari Minisztérium vezetőségében, vala­mint a rovinari-i és a turceni-i hőerőmű vezetőségében dolgozó egyes káderek menesztésére vonatkozó intéz­kedéseket. Úgyszintén jóváhagyta a kormány intézke­déseit, miszerint állami és ügyészségi szervek vizsgál­ják ki azok ügyét, akik vétkesek ezért a helyzetért és vonják felelősségre őket az ország törvényeinek megfe­lelően. A Politikai Végrehajtó Bizottság elhatározta, hogy összehívja a Román Kommunista Párt Központi Bizott­ságának plenáris ülését október 5-re, hétfőre.­­ A Politikai Végrehajtó Bizottság úgyszintén megoldot­ta a párt- és állami tevékenység más napi problémáit. RANGOS MEGVALÓSÍTÁSOK A marosvásárhelyi és a marosludasi cukorgyár — napi feldolgozó kapacitásuk 5500 tonna cukorrépa — meg­kezdte az idei feldolgozási kampányt. A kiváló javítási mun­kálatoknak köszönhetően csupán a kampány első két napján 8500 tonna cukorrépát dolgoztak fel, betartva az előirányza­tot és reális lehetőséget teremtve a határidők előbbre hozá­sához. A két nagy feldolgozó egységet napi több mint 3000 tonna közúti és vasúti szállítókapacitás szolgálja ki. A Neamț Megyei Fakitermelő és Szállító Vállalat dol­­­­­gozói, kiemelt feladatként kezelve az exportot, eddig 110 százalékban teljesítették tervüket, s egyebek között ter­ven felül leszállítottak több mint 5200 köbméter puhafa és 3700 köbméter bükk fűrészárut, több mint 2,5 millió lej ér­tékű bútort. A szeptemberi exportot 7 nappal határidő előtt teljesítették. Az eredmények annak köszönhetők, hogy ak­ciókat folytattak a munkatermelékenység és a termékminő­ség javításáért, a dolgozók szakmai továbbképzéséért, a fa­anyag magasabb fokú hasznosításáért. Ági Galac megye 30 gazdasági egységének dolgozói, újabb kiemelkedő termelési eredményekkel köszöntve a párt országos konferenciáját, jelentették első három negyedévi­­tervfeladataik határidő előtti teljesítését. Az élenjáró egysé­gek közé tartozik a Villamos Erőmű Vállalat, az Ércosztá­lyozó Állomás, az M 11 Iunie Vállalat, a Halászháló és -szer­számgyár, a tecuci-i Zöldség- és Gyümölcstermesztő és -fel­dolgozó Vállalat, a Haltenyésztő Vállalat, az Építőipari Ne­­hézgépgyártó Vállalat,­­ valamint a NAVROM Folyamhajó­zási Vállalat. A 30 gazdasági egység október 1-jéig csak­nem 370 millió lej árutermelés-többletet valósított meg. A zilahi Zománchuzalgyártó Vállalat munkaközössége — az egység világszínvonalú termékei elismerésnek örvendenek külföldön is — szintén határidő előtt teljesítette 1987-es külgazdasági szerződéseit, s így a negyedik évne­gyedben előirányzaton felül, már a jövő évi szerződések ke­retében csaknem 14 millió lej értékű tekercshuzalt szállíthat le külföldi ügyfeleinek. BB A tulceai Timföldgyártó Vállalatban jelentős eredmé­­nyek születtek az importanyagok és­­nyersanyagok gazdaságos felhasználása, a túlfogyasztások behozása és a megszabott technológiai fogyasztások szigorú betartása vo­nalán. Minden termelő részlegen „kiadási költségvetést“ ve­zettek be, s így a munkaközösség összességében több mint 20 millió lej árutermelés-többletet ért el. A­­z­ elmúlt évben, úgy szeptember táján még csak az égre böködő e­­melődaruk árulkodtak az épít­mény majdani­ méreteiről. Ez a majdan azonban roppant hamar elkövetkezett. Az épület, mintha húznák, szinte hetek alatt emel­kedett a környezetében lévő há­zak fölé, majd mintha nem tud­ná abbahagyni, nyúlt csak nyúj­tózkodott tovább, az embernek az volt az érzése már a daruk sem győzik utánanyújtogatni zsi­ráfnyakukat. A Scinteia Ház ab­lakából a nyár eleje óta, miután előbukkant s rohamosan fölébe kerekedett a nagy kiállítási pa­vilon kupolájának, ismerősként üdvözöljük egymást nap mint­­nap. Én leemelem nem létező kalapomat, mígnem néhány het­e, akár kis sárga fejfedő, rajta is megjelent egy dobozszerű befe­jező tetőépítmény, amellyel e­­gyébként két-három emeletnyit nőtt meg az amúgy is 90 mé­ter magasra tervezett beton­kolosszus. Aztán eltűntek az emelődaruk és karcsún, sudáran, akár egy gigantikus felkiáltójel strázsál a főváros fölött az or­szág jelen pillanatban legmaga­sabb ipari és nem csak ipari é­­pítménye. — Helyesebb, ha azt mond­juk, legmagasabb komplex ipa­ri építménye — helyesbít Oprea Gheorghe, a Metró Ipari Épít­kezési Vállalkozás négyes bri­gádjának építőmestere, a mun­katelep vezetője —, hiszen a gyárkémények, hőerőművek kür­tői lehetnek magasabbak ugyan, de építészetileg, technikai szem­pontból jóval egyszerűbbek, mint ez a miénk, amelynek az alapte­rülete megközelíti a 400 négy­zetmétert, s annyiban valóban rokonítható az előbbiekhez, hogy az épület tekintélyes része, hogy úgy mondjam, üreges szerkeze­tű, funkciójának megfelelően az alaptól a tetőig futó aknákból áll. Igen, beszéljünk hát a funkció­ról, mert nemhiába épült fel ez a három tömbháznyi magasságú épület. Liftházak háza, felvonók próbaháza, liftpróbák háza — keresem a legtalálóbb kifejezést. A felvonókat gyártó-szerelő vál­lalat úgynevezett próbastandja lesz ez az épület hamarosan. A háromágú, mintegy lóhere leve­lére emlékeztető alakzat külső falai mentén liftaknák függőle­ges kifutópályája biztosít lehe­tőséget a legkülönbözőbb fajta felvonók kipróbálására, ellenőr­zésére. Az épülettest központi részén, mintegy gerincén pedig négyszemélyes kis „utasszállító" fut végig, előreláthatólag min­dig a legújabb, legmodernebb fajta, amit hazai liftgyártásunk előállít. • • • Tenyérben megférő Hüvelyk Matyinek érzem magam, a­­mint közeledem az épület­hez (talán mégiscsak jobb lett volna magasabb sarkú cipőt húznom, villan eszembe ön­kéntelenül a nevetséges ötlet). A külső fal mentén az építőállvá­nyokhoz kapcsolt lift közlekedik, az építőket s a kezük alá az a­­nyagot szállítja. Oprea mester­rel beszállunk a tágas, rácsos­ kalitkába, amely figyelmeztetően vijjog fel az indulásnál, s ahogy emelkedünk a Grand híd tövé­ből egyre feljebb, fokozatosan tárulkozik ki Bukarest. Madártáv­latból a Giulesti Színház, a La­­cul Morii, a Dimbovita hatalmas vízgyűjtőjének tükre, odébb a Scinteia Ház. Hatvan méter ma­gasságig visz a lift, onnan a lépcsőkön kell folytatnunk, mert a belső szerelések, többek között a személyszállító felvonóé most van folyamatban. A háromágú torony központi részén emeletről emeletre üveg­falú irodák, szerelőműhelyek, la­boratóriumok működnek majd, a körfolyosón túl pedig szintén üvegfalú erkélyek néznek le a városra. Jót szusszanunk, amikor felérünk az utolsó szintre, de megéri a fáradságot. Mintha lebegnénk a főváros fölött. — A kilengés miatt? — kér­dezem óvatosan kísérőmet. Jakab Márta (Folytatása a 3. oldalon) LIFTEK ÓRIÁSHÁZA Világ proletárjai, egyesüljetek! A SZOCIALISTA DEMOKRÁCIA ÉS EGYSÉG FRONTJA ORSZÁGOS TANÁCSÁNAK NAPILAPJA XLI. évfolyam 12 389. szám 1987. október 1., csütörtök 4 oldal­ára 50 iráni AZ ORSZÁGOS PÁRTKONFERENCIA MÉLTÓ KÖSZÖNTÉSÉRE AZ ÉV ELSŐ SZÁMÚ FELADATA - AZ EXPORT A PARTNERI KAPCSOLATOK ERŐSÍTÉSE - AZ ELŐBBRE LÉPÉS ZÁLOGA Egy ideje a dévai, Selyem­­szövöde termékei kisebb há­nyadát közvetlen kivitelre, más részét közvetett exportra gyártja, ami ezt a viszonylag fiatal, törekvő, az országos pártkonferencia tiszteletére kibontakozott munkaverse­­nyen helytálló vállalatot is új helyzet­ elé állította. A jobb megértés érdekében itt mondjuk el azt, hogy az­ ex­portra termelés „jogának“ el­nyeréséhez elsősorban a gyártmányok minőségén kel­lett (és kell) javítaniuk, és ki kellett alakítaniuk egy­­ o­­lyan viszonylag széles ter­mékskálát (selyemből készült bélésanyagok, kelmék és mű­anyagszálból szőtt felsőruha­­anyagok gyártására szakosod­tak), amelynek birtokosaként a külső és a belföldi piacon egyaránt versenyképes ter­mékekkel jelenhettek meg, s megkezdhették mindkét piac fokozatos meghódítását. A­­nélkül, hogy a változásoknál, a gazdasági-pénzügyi helyzet javulását bizonyító tények­nél hosszasabban időznénk, csak egyetlen adatot emlí­tünk: a nem is olyan régen még fölös raktári készletekkel rendelkező vállalat pár hónap alatt régebben gyártott ter­mékeit is értékesítette, és je­lenleg a késztermékeknél a megengedettnél (a készletnor­mákban megszabottaknál) hétmillió lejjel kisebb értékű árualappal rendelkezik. S eze­ket is kizárólag csak­ rende­lésre, a megrendelők kérésére gyártotta. Amint azt Petru Varcuti közgazdásztól, a vállalat ke­reskedelmi igazgatójától meg­tudtuk, mindezek a változá­sok az exportrendelések gya­rapodásán is lemérhetők, be­leértve a hazai konfekciógyá­raknak küldött növekvő mennyiségű tételeket (közve­tett expor­t) is. Felettes szer­veik pedig azt ígérik, hogy még az év utolsó részében ú­­jabb, soron kívüli exportren­delést kapnak. Ha tehát azt állítjuk, hogy a dévai Se­­lyemszövödében az export el­sőbbséget élvez,­ csak­­a­ valós helyzetet ismételjük anélkül, persze, hogy elhallgatnánk, a, meglévő, partneri összefogás­sal leküzdhető, a tervteljesí­tést időnként megnehezítő gondokat. A vállalat — mint már lát­tuk — közvetett exportra fő­leg bélésanyagokat készít, a­­melyeket az erre a célra al­kalmas, itt úgy mondják: A és B minőségű műszálból sző. A hazai műszálkészítő egysé­gek közül a suceavai, a brai­­lai kombináttal, illetve a fő­városi Viscofitlal állnak szer­ződéses viszonyban, de ezek a kapcsolatok­ nem mindig fel­hőtlenek. A kereskedelmi igazgatóval átnéztük a most záruló harmadik évnegyedre szóló szerződések teljesítésé­nek alakulását. A suceavai­ak a leszerződött 13 tonna szál­ból 7,9 tonnát küldtek, a brai­­laiak a 10, a fővárosiak pe­dig a 12 tonnából egyetlen grammot sem. S bizony a mi­nőséggel is voltak bajok. Az A és B minőség helyett sok­szor C és D minőségű, tehát gyengébb szál érkezett, a­­melyek az exportrendelések­ elkészítéséhez nem­ voltak al­kalmasak. Ennek ellenére, nem kis utánajárással sikerült megfelelő szálhoz jutniuk, és a kért bélésanyagokat az ex­portra (is) dolgozó konfekció­­gyáraknak (Marosvásárhely, Bacau, Focsani, Szeben) le­szállítaniuk, de ezekben a kapcsolatokban talán a meg­engedettnél is több volt a bi­zonytalansági, a szerződéses fegyelmet és viszonyt rontó tényező. A nyersanyagellátás javítá­sával, ha szabad így monda­nunk: „házon belül“ is fog­lalkozni kell. A nyers m­űse­­lyem körülbelül 45 százalékát ugyanis a szomszédos lupényi Selyemszövödéből kapják, s a dévai testvérvállalat csak a festést, az anyag végső for­májának kialakítását végzi. Közhelyet ismétlünk: ha ke­vesebb nyersselyem érkezik Lupényból, Déván is keveseb­bet tudnak gyártani, s így az itteniek tervteljesítése is ve­szélybe kerül. A helyzet 1987- ben csak nagyon keveset ja­vult, s a lupényiek még sa­ját, év eleji vállalásuktól is messze elmaradtak. A fennálló vitathatatlan ne­hézségek ellenére a vállalat nagyon bízik abban, hogy a nyersanyagellátás egészében és az ezekből készülő termé­keknél, tehát részleteiben is, javulni fog. A felettes ipar­központ egy idő óta a rende­léseken külön is feltünteti, hogy exportról van szó, s er­ről nemm csak a szálkészítő ipari egységet, hanem a dévai gyártót (szövődét) is külön értesíti. A szál minősége kö­rüli, senkinek nem használó viták megelőzése (a későbbi esetleges minőségi kifogások elkerülése) érdekében a dévai vállalat saját áruátvevő ko­­missziójába a legjobban felké­szült szakembereit nevezte ki (a komisszió elnöke a szövő­dé vezetője, tagjai a minőség­­ellenőrző részleg dolgozói, mérnökök, szövőmesterek, szakmunkások), akik a tör­vény előírásai szerint eljárva, a gyár területére, feldolgo­zásra, csak a valóban kifo­gástalan szálat engedik be. Ha pedig a vitát mégsem lehet békés úton lezárni,­ élnek , a kötbér- és kártérítés-követe­lés törvényben biztosított jo­gával is. (A múlt évben több kötbért, kártérítést és perkölt­séget vételeztek be, mint a­­mennyit ugyanilyen címen másoknak kénytelenek voltak kifizetni.) Közeledik az év vége, s nem egy vállalatban — így ebben is — már az 1988., évre szóló termelés előkészítésén, az új szerződések megkötésén fáradoznak. Megismerve és ismertetve a dévai Selyem­­szövöde problémáit, az előbb­re lépés biztosítékát a nyers­anyagellátás és a termékmi­nőség további,javításában lát­juk, amely elsősorban a part­neri kapcsolatok erősítésén keresztül biztosítható. Deák Levente NICOLAE CEAUSESCU ELVTÁRS FOGADTA­ a Koreai NDK-beli Mindzsu Csoszan című napilap főszerkesztőjét Nicolae Ceausescu elvtárs,­­ a Román Kommunista Párt fő­titkára, Románia Szocialista Köztársaság, elnöke kedden fo­gadta Kim Dzsang Szuköt, a Koreai NDK-beli Mindzsu Cso­­szan című napilap főszerkesztő­jét. A vendég tolmácsolta Nicolae Ceau­sescu­ elvtársnak Kim Ir Szen elvtárs, a Koreai Munka­párt Központi Bizottságának fő­titkára, a Koreai Népi Demok­ratikus Köztársaság elnöke, va­lamint Kim Dzsang Il elvtárs meleg üdvözletét és legszívélye­­sebb jókívánságait. Ugyanakkor elismeréssel nyilatkozott Nicolae Ceausescu elvtárs munkásságá­ról a szocialista Románia szünte­len haladása, az egyetemes bé­ke, leszerelés, megértés­ és e­­gyüttműködés politikájának tér­hódítása szolgálatában, felisme­réssel szólt továbbá a román nép gazdasági-társadalmi or­­szágépítő munkájának eredmé­nyeiről. Nicolae Ceaușescu elvtárs kö­szönő szavakat mondott, meleg üdvözletét és legjobb kívánsága­it küldte Kim Ir Szen elvtárs­nak, valamint Kim Dzsang Il elvtársnak. A találkozó során hangsúlyoz­ták, hogy Románia és a Koreai NDK baráti kapcsolatai és e­­gyüttműködése a magas szintű megállapodások szellemében lendületesen fejlődik. Nicolae Ceausescu elvtárs ez alkalommal is megerősítette, a szocialista Románia, a román nép támogatja és szolidaritást vállal a koreai nép igaz ügyé­vel, hogy valóra váltsa alapvető törekvését, Korea békés, de­mokratikus és­­ független újra­egyesítését. Úgyszintén kijelen­tette, támogatjuk Kim Ir Szen elvtárs javaslatait arra vonat­kozóan, hogy fokozatosan csök­kentsék a csapatállományt Ko­rea északi és déli részén. a megbízólevél bemutatása alkalmából. Jordánia Hasemita Királyság nagykövetét Nicolae Ceausescu elvtárs, Románia Szocialista Köztársa­ság elnöke kedden fogadta Yas­­Nicolae Ceausescu elvtárs, Románia Szocialista Köztár­saság elnöke szeptember 29- één Ahmed Istambulit, aki Jor­dánia Hasemita Királyság bu­karesti rendkívüli és meghatal­on fogadta Greg Sault, aki Kanada bukaresti rendkívü­li és meghatalmazott nagy­mazott nagyköveteként bemu­tatta megbízólevelét. (Folytatása a 2. oldalon) követeként bemutatta megbí­zólevelét. (Folytatása a 2. oldalon) Kanada nagykövetét Kolozsvár-Napoca municípiumi képeslap FEJEZZÜK BE MIELŐBB A VETÉST, GYORSÍTSUK MEG MINDEN EBÍIVEL A BETAKARÍTÁST Októberbe léptünk, a földeken sok munka még elvégzésre vár. A változékony időjárás is megköveteli, hogy a veszte­ségek elkerülése végett fokozzuk a kései termények betaka­rításának, leszállításának, elraktározásának ütemét. Pártunk főtitkára, Nicolae Ceausescu elvtárs a mezőgazdasági párt­­aktívával és alapkáderekkel tartott tanácskozáson hangsú­lyozta, hogy az összes erők példás mozgósításával az idén az ősziek begyűjtését a lehető legrövidebb idő alatt kell el­végezni. Ez a biztosítéka annak, hogy a termények idejében, károsodás nélkül rendeltetési helyükre kerüljenek. A legfrissebb minisztériumi jelentések szerint a kukorica törését 1 millió, a szója betakarítását 85 000, a cukorrépa szedését 180 000, a burgonya begyűjtését még 20 000 hektá­ron kell elvégezni, így hát a napokban még sok mezei fel­adatnak kell eleget tenni, a gépi erők teljesítőképességének alapos kihasználására van szükség, hogy sürgősen befejez­hessük az őszi termények hordását, elraktározását. Az utóbbi napok esőzései megkönnyítették a vetőágy elő­készítését, kedvező feltételek kínálkoznak ahhoz, hogy a magvak megfelelőképpen csírázhassanak. Ezt az adottságot használjuk ki maradéktalanul, kiváló minőségű vetéssel sza­vatoljuk a jövő évi gazdag termést. • Érték és lehetőség a tudományos földalap-gazdálkodásban KORSZERŰ LECSAPOLÁSI RENDSZEREK (3. old.) HOZZÁÉRTŐ MUNK­A, GAZDAG SZÜRET 3 t­orobánci kertekben Mint megbolygatott méh­kas, olyan a dorobánci határ, „nyüzsgő“, úgyszólván minden része, sarka munkától han­gos, zajos. A falu apraja­­nagyja (a tanulókat is beleért­ve) a mezőn szorgoskodik, a tengernyi terményszedéssel birkózik. De hát javában fo­lyik a burgonya, a kukorica betakarítása csakúgy, mint a szilva és az alma, a paradi­csom, vinete és más kertészeti termény, többek közt a gö­rögdinnye és a dohány szüre­telése is. A traktorosokat a magágy előkészítése és beveté­se teszi igazán próbára, mert az aszály miatt száraz, ke­mény, nehezen munkálódik a föld. Ezért üzemeltették az ön­töző-berendezéseket, éltették mesterséges esővel a káposz­taültetvényt és más nö­vényt, köztük a friss vetésű lucernát is. Mellesleg többen mondták az Arad megyei Do­­robáncon, mily sokat számí­tott ilyen konok szárazság Deme János (Folytatása a 3. oldalon)

Next