Előre, 1987. november (41. évfolyam, 12416-12440. szám)

1987-11-01 / 12416. szám

ELŐRE — 1987. november 1. NICOLAE CEAUSESCU ELVTÁRS FOGADTA: Gáspár Sándort, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága Politikai Bizottságának tagját, a Magyar NK Szakszervezetei Országos Tanácsának elnökét Nicolae Ceausescu elvtárs, a Román Kommunista Párt fő­titkára, Románia Szocialista Köztársaság elnöke pénteken fogadta Gáspár Sándort, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága Politikai Bizottságának tagját, a Magyar NK Szakszervezetei Országos Tanácsának elnökét, aki részt vesz az SZDSZ Főtanácsa 40. ülésszakának Bukarestben folyó munkálatain. A vendég átadta Nicolae Ceausescu elvtársnak a meleg üdvözletét és baráti üzenetet Kádár János elvtárs, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkára és a pártvezetőség részéről. Nicolae Ceausescu elvtárs kö­szönő szavakat mondott és a maga során meleg üdvözletét, legjobb kívánságait küldte Kádár János elvtársnak, a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt ve­zetőségének. A megbeszélés során taglalták a román—magyar kapcsolatok fejlődésének egyes vonatkozása­it. Kifejezték a kölcsönös szán­dékot, hogy közös erőfeszítéssel munkálkodnak a baráti kapcso­latok szilárdításáért és a széles körű együttműködés fejlesztésé­ért a Román Kommunista Párt és a Magyar Szocialista Mun­káspárt, Románia Szocialista Köztársaság és a Magyar Nép­­köztársaság között, különöskép­pen gazdasági, műszaki-tudomá­nyos téren, valamint más tevé­kenységi területeken, mindkét ország és nép, az európai és az egyetemes megértés és béke ügye érdekében. K.P. Silvát, a Sri Lanka-i Kommunista Párt KB főtitkárát Nicolae Ceausescu elvtárs, a Román Kommunista Párt fő­titkára pénteken fogadta K. P. Silvát, a Sri Lanka-i Kommu­nista Párt Központi Bizottságá­nak főtitkárát, aki az RKP KB meghívására látogatást tesz or­szágunkban. A vendég a legmelegebben kö­szönetet mondott romániai meg­hívásáért, kifejezve megelégedé­sét, hogy fogadta őt pártunk és államunk vezetője, vélemény­­cserét folytathatott vele. A találkozó idején méltatták a Román Kommunista Párt és a Sri Lanka-i Kommunista Párt baráti, szolidaritási és együttmű­ködési kapcsolatait, kidomborí­tották a közös óhajt, hogy mun­kálkodnak e kapcsolatok továb­bi bővítéséért és erősítéséért, mindkét ország és nép, a szocia­lizmus és a béke egyetemes ügye érdekében. Úgyszintén taglaltak egy sor nemzetközi problémát. Hangsúlyozták, hogy a jelenle­gi nemzetközi feltételek között, amikor a helyzet továbbra is különösen bonyolult és súlyos, főként a fegyverkezési hajsza, az erőszak és a más államok bel­ügyeibe való beavatkozás politi­kájának folytatása, a világgaz­dasági helyzet rosszabbodása miatt, szükséges a kommunista és munkáspártok, a földkerek­ség demokratikus és haladó an­­tiimperialista erői akcióegységé­­nek erősítése, hogy érvényesül­jön az enyhülés, a biztonság és megértés, a béke és együttmű­ködés új politikája az egész vi­lágon. A fogadáson részt vett Ion Stoian elvtárs, az RKP KB Po­litikai Végrehajtó Bizottságának póttagja, a KB titkára. Egyiptom AK nagykövetét Románia Szocialista Köztársa­ság elnöke, Nicolae Ceausescu elvtárs október 30-án, pénteken fogadta Szaad Abou El-Kheirt, Egyiptom Arab Köztársaság nagykövetét, annak kérésére. Ebből az alkalomból Nicolae Ceausescu elnöknek közvetítet­ték Egyiptom Arab Köztársaság elnöke, Hoszni Mubarak baráti üdvözletét és szívélyes jókíván­ságait. Nicolae Ceausescu elvtárs kö­szönő szavakat mondott és a maga során meleg üdvözletét és legjobb kívánságait küldte Hoszni Mubarak elnöknek. A fogadás idején megbeszél­tek a román—egyiptomi kapcso­latok további fejlesztésére vo­natkozó számos problémát. a Török Köztársaság nagykövetét Nicolae Ceausescu elvtárs, Ro­mánia Szocialista Köztársaság elnöke péntek délután fogadta Süreyya Yükselt, a Török Köz­társaság bukaresti nagykövetét, abból az alkalomból, hogy a nagykövet befejezte hazánkbeli küldetését. Az ez alkalomból lezajlott megbeszélés keretében méltatták a román—török jó kapcsolato­kat, kifejezésre juttatták a szán­dékot, hogy a jövőben is azok fejlesztésén munkálkodnak, mind kétoldalú síkon, mind pe­dig a nemzetközi küzdőtéren. A török nagykövet meleg kö­szönetet mondott a támoga­tásért, amelyben Nicolae Ceaușescu elnök, az Ál­lamtanács és a román kormány részesítette romániai küldetésé­nek teljesítésében. az amerikai JOINT szervezet küldöttségét Románia Szocialista Köztár­saság elnöke, Nicolae Ceausescu elvtárs, pénteken fogadta az USA-beli JOINT szervezet kül­döttségét, amelynek tagjai: Heinz Eppler elnök, Ralph Gold­man alelnök és Sylvia Hassen­feld, a Végrehajtó Bizottság tagja, valamint Moses Rosent, a Romániai Zsidó Közösségek Szö­vetségének elnökét. Ebből az alkalomból szívélyes légkörben lezajlott megbeszélés­re került sor. A fogadáson részt vett Ion Cumpanasu, a Vallásügyi Fő­osztály elnöke. (Folytatás az 1. oldalról) szemet hunyni afelett, hogy a fejlett tőkés országokban a munkanélküliek száma meg­haladja a 30 milliót, hogy ezekben az országokban a fiatalok tízmillióinak nincs munkalehetősége, nem oldó­dott meg megfelelőképpen — ellenkezőleg, az utóbbi évek­ben súlyosbodott — a lakás­kérdés, az oktatási és egész­ségügyi problémák, nem is szólva, hogy sok ilyen állam­ban — szintén a fejlett tőkés országokra gondolok — csök­kentették a szociális kiadáso­kat. És ugyanakkor a katonai kiadások tovább növekedtek és növekednek! Mindezekről régi, több mint 55 éves múltra visszate­kintő szakszervezeti tagként is szólok. Jól tudom, hogy a szakszervezetek mindig is feladatuknak tekintették munkálkodni a széles néptö­megek érdekei, a munkásosz­tály érdekei megvédelmezésé­­ért. Természetesen sok minden változott a világon, a mun­kásosztály szerkezetében is. Erőteljesen megnövekedett az értelmiség szerepe, de ugyan­akkor dialektikus egység is létrejött a munkások és az értelmiségiek között, akik e­­gyüttesen tulajdonképpen a társadalom általános fejlődését biztosító, erős osztályt alkot­nak. Több figyelmet kell te­hát szentelnünk az egész vi­lág dolgozói létfontosságú problémáinak. A szakszervezeteknek na­gyobb felelősséget kell vállal­niuk az egész nemzetközi életben. Véleményünk szerint a jelenlegi nemzetközi körül­mények között a szakszerve­zetek jóval többet tehetnek, mind a dolgozók létérdekei­nek védelmében, mind pedig a béke és a leszerelés kérdé­sei, a gyengén fejlettségi problémák megoldása, a de­mokratikus fejlődés biztosítá­sa, továbbá annak a tekinte­tében, hogy új kapcsolatok épüljenek ki az államok kö­zött a teljes jogegyenlőség, a nemzeti függetlenség és szu­verenitás tisztelete, a bel­­ügyekbe való be nem avatko­zás, a kölcsönös előnyök alap­ján. Ilyen értelemben Románia határozottan síkraszáll és szé­leskörűen fejleszti kapcsola­tait minden állammal, tekin­tet nélkül azok társadalmi berendezkedésére. Vélemé­nyünk szerint az államoknak, a népeknek társadalmi rend­szertől függetlenül össze kell fogniuk az emberiség új, de­mokratikus fejlődéséért az említett elvek alapján. Egybe kell fognunk az ösz­­szes szocialista erőket , a munkásokat, az értelmiségie­ket és a tisztviselőket, egybe kell fognunk az egész pa­rasztságot, az összes társadal­mi rétegeket és osztályokat —, amelyek egyaránt érde­keltek a gazdasági-társadalmi fejlődés, az egyetemes hala­dás, béke és együttműködés politikájában! Biztosítsuk minden erő ösz­­szefogását, tekintet nélkül politikai meggyőződésre, val­lási hitre, cselekedjünk mind­annyian azonos irányban, mert a nukleáris fegyver nem fog választani az emberek között, nem fog különbséget tenni közöttük semmilyen kritérium szerint. Nukleáris háború esetén mindannyian a nukleáris fegyverek áldoza­taivá válunk, az emberiség maga megszűnik létezni. Éppen ezért úgy véljük, hogy új módon kell megkö­zelíteni a békéért, a gazdasá­gi-társadalmi fejlődésért, minden nép demokratikus fejlődéséért, az egész emberi­ség és minden egyes nemzet szabadságáért és független­ség­éért vívott nemzetközi harc problémáit. Ilyen értelemben szeretném kívánni a Szakszervezeti Vi­lágszövetségnek, erősítse szüntelenül az összes szak­­szervezetek egységét, fejlesz­­sze széleskörűen kapcsolatait a többi nemzetközi szakszer­vezeti szövetséggel, az egész világ szakszervezeteivel, mert csakis ha erős szakszervezeti világfrontot alakítunk ki az alapvető­­ kérdésekben, vihet­jük diadalra a béke, a lesze­relés, a józan ész ügyét, biz­tosíthatjuk a népek jogát a saját belátásuk szerinti, sza­bad és független fejlődéshez, biztosíthatjuk valamennyi jó­létét és boldogságát! (Hosz­­szas taps.) Nagyon köszönöm a figyel­müket. Örülök, hogy Romá­niában folytatták le munká­lataikat és teljes sikert kívá­nok a Szakszervezeti Világ­­szövetségnek munkálkodásá­hoz az összes dolgozó, az e­­gész világ szakszervezetei összefogásáért, ami a haladás, a béke és a jólét egyik felté­tele. (Hatalmas, hosszas taps.) 3 NICOLAE CEAUSESCU ELVTÁRS BESZÉDE­­ * az SZDSZ Főtanácsa ülésszakán részt vevő küldöttségek vezetőinek fogadása alkalmával ÜLÉST TARTOTT AZ RKP KB POLITIKAI VÉGREHAJTÓ BIZOTTSÁGA (Folytatás az 1. oldalról) sítéséért, az önigazgatás és az önálló gazdálkodás erősítéséért, a hatékonyság növeléséért minden tevé­kenységi szektorban. Nicolae Ceausescu elvtárs felhívta a minisztériumok, iparközpontok, vállalatok, pártszervek és -szerve­zetek figyelmét annak szükségességére, hogy minden intézkedést meg kell hozni az 1988. évi terv jó elő­készítése érdekében. Minden vállalatban és iparköz­pontban dolgozzák ki és a dolgozók közgyűlésén vi­tassák meg a jövő évi termelés alapos előkészítéséhez szükséges intézkedéseket, hogy 1988-ban már az első napoktól minden mutatószám esetében ütemesen tel­jesítsék a téjfeladatokat. Az elfekvő készletek tekintetében a pártfőtitkár azt igényelte, hogy november hónap folyamán teljes mér­tékben számolják fel a jelenlegi helyzetet. A nyers­anyagok és alapanyagok egész készletét átveszik és átirányítják az állami tartalékba, a vállalatokban csak szigorúan a termelés jó lebonyolításához méretezett készletek maradnak. Ezért útmutatást adott, hogy no­vember 15-ig számolják fel a befejezetlen termékkész­leteket. A pártfőtitkár felkérte a tervezési, ellátási, külkeres­kedelmi, pénzügyi- és bankszerveket, hogy a gazda­sági egységekkel, iparközpontokkal és minisztériumok­kal együtt munkálkodjanak az elfekvő készletek teljes felszámolásáért és azok megfelelő értékesítéséért, a jóváhagyott normákat meghaladó új készletek kialaku­lásának megelőzéséért. Hangsúlyozta, hogy a műszaki­anyagi ellátás terén minden egységnek, iparközpont­nak és minisztériumnak a gazdasági szerződésekből, a termelés konkrét szükségleteiből kell kiindulnia. Útmutatást adott, hogy a dolgozók közgyűlései ke­retében részletesen vitassák meg az elfekvő készletek felszámolásának problémáját, vizsgálják meg az azo­kat előidéző okokat és hozzanak határozott intézkedé­seket a készlethalmozás jövőbeni elkerülésére. Az újrahasznosítható anyagok begyűjtésére és érté­kesítésére irányuló tevékenység 1988-ban való fokozá­sára vonatkozó programmal kapcsolatban a pártfő­titkár útmutatást adott, hogy hozzanak meg minden intézkedést a különböző alkatrészek, gépegységek és berendezések használatára vonatkozó műszaki normák megállapítása és betartása érdekében, amelyek bizto­sítják a fogyasztások csökkentését, különösképpen fém­ből, más nyersanyagból és alapanyagból. Az e téren létező tartalékok maximális mozgósítása céljából azt igényelte, hogy a minisztériumokkal, kutatóintézetek­kel együtt a Tudomány- és Technológiaügyi Országos Bizottság dolgozzon ki normákat és konkrét akció­­programokat, amelyek hozzájárulnak az újrahasznosít­ható anyagok és felújított alkatrészek részarányának növeléséhez a műszaki-anyagi ellátás biztosításában. Azt igényelte, hogy a továbbiakban tevékenykedjenek az összes újrahasznosítható tartalékok minél hatéko­nyabb visszanyerése és értékesítése érdekében, meg­határozva a megfelelő technológiákat és a feldolgozó kapacitásokat. A mezőgazdasági munkálatok lebonyolításával kap­csolatban Nicolae Ceausescu elvtárs rámutatott, hogy jó őszünk volt, megfelelő csapadékkal, ami megteremti az alapot az 1988. évi magas gabonahozamhoz. Bár a megyék nagy többségében a mezőgazdasági mun­kákat idejében és jó körülmények között végezték el, mégis léteztek egyes mezőgazdasági egységek, ame­lyek indokolatlanul megkéstek a vetésekkel. Úgyszin­tén egyes megyék és mezőgazdasági egységek késle­kedtek egyes őszi kultúrák betakarításával. Azt igé­nyelte, hogy november 10-ig biztosítsák az egész ter­més begyűjtését és átvételét a mezőről, s annak megfe­lelő körülmények közötti leszállítását és elraktározását. Rámutatva, hogy még jelentős mennyiségű mélyszán­tást kell elvégezni, leszögezte, minden intézkedést meg kell hozni, hogy 15 napon belül befejezzék ezt a mun­kát, ezen az őszön ne maradjon fölszántatlan mező­­gazdasági terület. Úgyszintén útmutatást adott, hogy hozzanak meg minden intézkedést az állattenyésztési munka gyöke­res javításáért, a szükséges takarmányok biztosításáért, a megállapított takarmányozási fogyasztások és nor­mák betartásáért, az állatok jó körülmények közötti te­­leltetéséért, a hozamok megvalósításáért húsból, tej­ből és más termékekből, valamint az állatállománynak a tervben előirányzott szintre való növeléséért. Az ebben az évnegyedben mind az iparban, mind a mezőgazdaságban kifejtendő egész tevékenységre utalva, a pártfőtitkár hangsúlyozta, jó anyagi alappal, az összes feltételekkel rendelkezünk a tervelőirányza­tok maradéktalan teljesítéséhez. Az alapvető problé­ma most a munka jó megszervezése, a termelés és a technológiák korszerűsítési programjainak valóra vál­tása, a rend és a fegyelem erősítése minden szektor­ban. Nicolae Ceausescu elvtárs kifejezte meggyőződését, hogy az ipari és mezőgazdasági dolgozók, a pártszer­vek és -szervezetek vezetésével, a leghatározottabban munkálkodnak a terv maradéktalan teljesítése érdeké­ben november és december hónapban, az egész ne­gyedik évnegyed folyamán, az országos pártkonferen­ciát minden tevékenységi területen egyre jelentősebb megvalósításokkal köszöntik. A Politikai Végrehajtó Bizottság egyhangúlag jóvá­hagyta az ezekkel a poblémákkal kapcsolatban az ülés keretében Nicolae Ceausescu elvtárs, a párt fő­titkára által leszögezett következtetéseket és orientá­ciókat. A továbbiakban az ülés keretében ismertettek egy TÁJÉKOZTATÓT A HIVATALOS BARÁTI LÁTOGA­TÁSRÓL, AMELYET ORSZÁGUNKBAN TETT A BUR­MAI UNIÓ SZOCIALISTA KÖZTÁRSASÁGÁNAK EL­NÖKE, SZÁN JU. október 23—27 között. A Politikai Végrehajtó Bizottság méltatta az újabb magas szintű román—burmai találkozó eredményeit, amelyek jelentősen hozzájárulnak a két ország és nép baráti kapcsolatának szüntelen fejlesztéséhez és erő­sítéséhez. A Politikai Végrehajtó Bizottság megelégedéssel hangsúlyozta a tényt, hogy Nicolae Ceausescu elnök és Szán Ju elnök a megbeszélések idején kifejezte a közös óhajt, hogy bővüljön a két ország együttmun­­kálkodása és együttműködése egy sor közös érdekű területen. A Politikai Végrehajtó Bizottság ugyanakkor kidom­borította a véleménycsere jelentőségét, amelyet a két elnök folytatott a nemzetközi helyzet időszerű vonat­kozásaival kapcsolatban. Mint hangsúlyozták, ebben a keretben újból kinyilvánították Románia és Burma el­határozását, hogy a jövőben is aktívan támogatja a leszerelés, elsősorban a nukleáris leszerelés megvaló­sítására, az államok közötti összes problémák békés úton, tárgyalások révén való rendezésére, a nemzetközi életben a teljes jogegyenlőség, nemzeti függetlenség és szuverenitás, a belügyekbe való be nem avatkozás, a kölcsönös előny, az erőszakról és az erőszakkal való fe­nyegetésről való lemondás elveinek határozott alkalma­zására irányuló erőfeszítéseket és akciókat. Ugyanakkor kidomborították, hogy a magas szintű dialógus során nyilvánvalóvá vált, hogy a két ország különleges fi­gyelmet fordít a gyengén fejlettségi problémák — köz­tük a fejlődő országokat sújtó rendkívül magas­­ ki­adósságok problémái — globális megoldására és az új gazdasági világrend megteremtésére, amely biztosí­taná az összes államok, különösképpen az elmaradot­­tabbak gyorsabb haladását. Minden tekintetben jóváhagyva a látogatás ered­ményeit, a Politikai Végrehajtó Bizottság felkérte a kormányt, a minisztériumokat, a többi központi gaz­dasági szervet, hozzanak meg minden szükséges intéz­kedést a Románia és Burma együttműködésének és kooperálásának fejlesztésére megszabott egyezmé­nyek jó körülmények közötti teljesítéséért. A Politikai Végrehajtó Bizottság ülésének keretében úgyszintén ismertettek egy TÁJÉKOZTATÓT A HIVATA­LOS BARÁTI LÁTOGATÁSRÓL, AMELYET ORSZÁ­GUNKBAN TETT ERICH HONECKER ELVTÁRS, A NÉ­METORSZÁGI SZOCIALISTA EGYSÉGPÁRT KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK FŐTITKÁRA, A NÉMET DEMOKRA­TIKUS KÖZTÁRSASÁG ÁLLAMTANÁCSÁNAK ELNÖ­KE, október 28-án és 29-én. A Politikai Végrehajtó Bizottság megelégedéssel méltatta a látogatás, Nicolae Ceausescu elvtárs és Erich Honecker elvtárs megbeszélései gyümölcsöző eredményeit, amelyek újabb jelentős eseményt képez­nek a pártjaink, országaink és népeink közötti jó ba­ráti viszony és együttműködés alakulásában. Ez alka­lommal is kidomborították a két párt- és államvezető hagyományos baráti dialógusának lényeges szerepét a sokoldalú együttmunkálkodás széles körű érvényesíté­sében és további erősítésében, a Román Kommunista Párt és a Németországi Szocialista Egységpárt, Romá­nia Szocialista Köztársaság és a Német Demokratikus Köztársaság között, mindkét nép, a szocializmus és a béke egyetemes ügye érdekében és javára. A Politikai Végrehajtó Bizottság különösképpen nagyra értékelte az újabb magas szintű találkozó al­kalmával létrejött közös következtetéseket és megálla­podásokat, amelyek újabb távlatokat nyitnak a kétol­dalú kapcsolatok még erőteljesebb fejlesztése előtt minden tevékenységi szférában és biztosítják Románia és a Német DK együttműködésének magasabb szint­jét. Ilyen összefüggésben kidomborították azoknak az intézkedéseknek a jelentőségét, amelyek a termelési együttműködés és szakosodás további bővítésére vo­natkoznak alapvető gazdasági ágazatokban és ame­lyek fokozzák a kooperációt a tudomány és a technika terén, valamint más közös érdekű szektorban. A Politikai Végrehajtó Bizottság ugyanakkor hang­súlyozta, mélységes jelentőséggel bának Nicolae Ceausescu elvtárs és Erich Honecker elvtárs vélemény­­cseréi a nemzetközi helyzettel kapcsolatban, amelyek kifejezték a nézetek azonosságát vagy messzemenő hasonlóságát a taglalt problémák kapcsán. Kidomborították a két párt- és államvezető közös értékelését azzal kapcsolatban, hogy fokozni kell az erőfeszítéseket a fegyverkezési hajsza megfékezésé­ért és a konkrét leszerelési, elsősorban nukleá­ris leszerelési intézkedésekre való rátérésért. Ilyen összefüggésben nagyra értékelték a felhívást, amelyet Nicolae Ceausescu elvtárs és Erich Ho­­necker elvtárs intézett az európai népekhez, az egész világ népeihez, hogy támogassák az egyezmény alá­írását a Szovjetunió és az Amerikai Egyesült Államok között az európai és ázsiai közép-hatótávolságú és operatív­ harcászati rakéták felszámolásáról, mindent meg kell tenni, hogy eljussanak a nukleáris fegyverek teljes felszámolásához bolygónkon. A Politikai Végrehajtó Bizottság hangsúlyozta a két párt- és államvezető által a megbeszélések idején is­mét kinyilvánított elhatározást, hogy erősítik Románia és a Német DK együttmunkálkodását a nemzetközi küzdőtéren, cselekvően hozzájárulnak, a többi szocia­lista országgal, az összes békeszerető és haladó erők­kel együtt, az emberiséget foglalkoztató súlyos és bo­nyolult problémák megoldásához, a leszerelési politika érvényesítéséhez, az enyhülés, biztonság, bizalom és széles körű együttműködés légkörének megteremtésé­hez Európában és világszerte, az összes népek sza­badsággal, függetlenséggel és haladással kapcsolatos eszményei valóra váltásához. A Politikai Végrehajtó Bizottság egyöntetűen jóvá­hagyta a látogatás, Nicolae Ceausescu elvtárs és Erich Honecker elvtárs megbeszélései eredményeit és felkérte a kormányt, a minisztériumokat, a többi köz­ponti intézményt és szervet, hozzák meg a szükséges intézkedéseket és munkálkodjanak a létrejött megálla­podások, az országaink és népeink közötti sokoldalú együttműködés és együttmunkálkodás további fejlesz­tésére vonatkozó célkitűzések legjobb körülmények közötti teljesítéséért. ★ A Politikai Végrehajtó Bizottság úgyszintén megol­dotta a párt- és állami tevékenység egyes folyó ügyeit. NOVEMBER 15K­­ÉPTAIl­ACSI KEPVISELÖVALASZTASOK AZ EGÉSZ NÉP TELJES ELKÖTELEZETTSÉGÉNEK JEGYÉRE­, A GAZDASÁG ÉS TÁRSADALMI CÉLKITŰZÉSEK MARADÉKTALAN MEGVALÓSÍTÁSÁÉRT IGAZI GAZDASZELLEMBEN FOLYTATOTT GYÜMÖLCSÖZŐ DIALÓGUS Marosvásárhelyen a hármas számú választókerület a tör­ténelmi városmag jelentős ré­szét foglalja magába. Művelő­dési, oktatási intézmények so­kasága működik itt, az ipari líceumok, a Színművészeti Fő­iskola, továbbá a városi meg a megyei törvényszék, a régi szülészet, a nyugdíjasok háza, a Könyvek Háza ... Patinás középületek, rendezett utcák, hangulatos közterek, több tu­cat kereskedelmi és szolgálta­tási egység, szorgalmukról jól ismert honpolgárok — tömö­ren így lehet jellemezni a kör­zetet. Vultur Elena képviselőjelölt fiatal, dinamikus egyénisége, jó szervezőkészsége, emberi, erkölcsi jellemszilárdsága, ha­tározott fellépése, közügyek iránti elkötelezettsége, mind­mind olyan tulajdonságok, melyeket jól ismernek, nem­csak a hármas kerület válasz­tópolgárai, hanem az egész vá­ros lakossága, a jelölt lévén ma is a municípiumi pártbi­zottság propagandatitkára. A képviselőjelölt találkozója a választókkal kitűnő alkalom volt arra is, hogy közösen új­ból számba vehessék mindazo­kat a nagyszerű megvalósítá­sokat, melyek szemléletesen körvonalazzák a Maros-parti város új, korszerű arculatát. Az ipari árutermelés, például, az év végére több mint 10 százalékkal fogja meghaladni az 1986-os szintet, s az évi 6 százalékos növekedési ütem lehetővé teszi, hogy az évtized végére az ipari termelés egy lakosra jutó értéke meghalad­ja a 135 ezer lejt. Figyelemre méltó tény az is, hogy 1990-ben — 1985-höz viszonyítva — a kerek 5 milliárd lejes terme­lési többlet teljes egészében a munkatermelékenység növe­kedése révén valósul meg, a­­mi egyértelműen jelzi a gaz­dasági hatékonyság fokozódá­sát is. Suciu Maria, az élelmiszere­ket forgalmazó kereskedelmi vállalat igazgatója, aki az SZDEF városi tanácsának kép­viseletében vett részt a talál­kozón, elmondotta azt is, hogy 1987-ben a kereskedelmi tevé­kenység két százalékkal na­gyobb, mint két évvel ezelőtt, s municípiumi szinten csupán a legutóbbi választások óta o­­lyan reprezentatív egységekkel bővült a meglévő hálózat, mint a Romarta meg az Universitá­­ris kereskedelmi komplexu­mok, a Tudor negyedbeli ABC áruház. Ezeket szervesen kie­gészíti még az a 8400 négyzet­­méter összfelületű, több tucat kisebb egység, amely a tömbházak földszinti helyisé­geiben nyílt meg. A részle­tek lényegét is megvilágító számbavételezése nem merült ki a tények számszerű ismer­tetésében, hanem alkalmat nyújtott a jövőbeni teendők alkotó jellegű továbbgondolá­sára, feltérképezésére is. Hi­szen az egész választási kam­pány — mely olyan nagy je­lentőségű politikai események jegyében zajlik, mint a közel­gő országos pártkonferencia meg a köztársaság kikiáltásá­nak 40. évfordulója — legfőbb jellemzője az a kivételes al­kotó lendület, mely konkrét tettekkel fogalmazza meg vá­laszát Nicolae Ceausescu elv­társnak a politikai nevelés és a szocialista kultúra III. kong­resszusán elhangzott felhívá­saira, azoknak a feladatmeg­határozó útmutatásoknak és orientációknak a szellemében, melyek a pártfőtitkár legutób­bi Maros megyei látogatásán hangzottak el, külön hangsúlyt fektetve az RKP KB október 5-i plenáris ülésének határo­zataiban kiemelt fontosságú teendőkre, úgyszintén az ex­portterv legjobb körülmények közötti teljesítésére, az egész gazdasági hatékonyság további erőteljes fokozására, mert ezek alapfeltételei az életszínvonal, az általános civilizációs szint további növekedésének is. Nem kell ahhoz a közélet pulzusát nap mint nap mérő riporternek lenni, hogy bárki felmérhesse: az utóbbi több mint két évtizedben mekkorát fejlődött a megyeszékhely. Még itt a nagy múltú városmag környékén is so­kat árnyalódott a városkép, változott az utcák külalakja, gazdagodott a szo­ciális-kulturális dotáció. A ta­lálkozón felszólalók — közöt­tük Sólymosi István, Varvári Onisim, Sipos Miklós és mások — többször is hangsúlyozták mindezt, mikor olyan kerületi eredményekről beszéltek, mint a Görbe meg a Lupény utcák vízvezeték-hálózatának felújí­tása, aszfaltburkolat, járdafe­lület kijavítása meg a Memo­­randulus tér rendezése, me­lyekben képviselőjük mozgósí­tására maguk a honpolgárok is részt vettek. A képviselőjelölt jegyzetfü­zetébe több olyan javaslat is bekerült, melyek, megválasz­tása esetén, alapos mérlegelést, kellő támogatást igényelnek, kezdve a környéken nagy számban élő nyugdíjasok sajá­tos problémáitól el egészen a kerület egészét érintő parkosí­tási, köztérrendezési teendőkig, hogy csak épp kettőt említ­sünk a felszólalásokból kike­rekedett lakossági elvárások közül. Mindezeket összegezve el­mondhatjuk, hogy a nyílt, ő­­szinte, igazi gazdaszellemben folytatott gyümölcsöző dialó­gus felelős honpolgári mun­kafórummá avatta a találko­zót, melyen — és ez a szer­vezők körültekintő figyelmes­ségét dicséri — nagy számban részt vettek a választókerület területén levő líceumok diák­jai is, akik november 15-én, élve szocialista demokráciánk nyújtotta lehetőségükkel, elő­ször gyakorolják majd alap­vető honpolgári jogukat. Bögözi Attila

Next