Előre, 1987. december (41. évfolyam, 12441-12467. szám)

1987-12-01 / 12441. szám

A SZOCIALISTA DEMOKRÁCIA ÉS EGYSÉG FRONTJA ORSZÁGOS TANÁCSÁNAK NAPILAPJA XLI. évfolyam 12 441. szám 1987. december 1., kedd 4 oldal ára 50 iráni NICOLIN CEMSESCU EJMRS FELMTMESTÁROZÓ TUUUSM, M RKP KB POLITIKAI VÉGREHAJTÓ BIZOTTSÁGÁNAK HATÁROZAT­­ SZELLEMÉBEN HATÁROZOTT ELKÖTELEZETTSÉGGEL­­ PÁRTTEVÉKENYSÉG TÖKÉLETESÍTÉSÉÉRT,­­ ÖSSZES GAZDASÁGI ÉS TÁRSADALMI FELADATOK TELJESÍTÉSÉÉRT Az országos pártkonferencia előkészítése során november 28-án, szombaton megtartotta rendkívüli konferenciáját 18 megyei pártszervezet. A konferenciákon részt vettek a megyei pártbizottságok és a megyei ellenőrző bizottságok tagjai, november hónapban a kommunisták közgyűlésein vagy a vállalatokban, intézmények­ben és községekben a párt­bizottságok aktíváival tartott plenáris üléseken megválasztott küldöttek. Meghívottként jelen voltak egyes központi intézmé­nyek, helyi állami szervek, tö­meg- és társadalmi szervezetek képviselői, gazdasági egységek vezető káderei, tudo­­ányos, művészeti és kulturális dolgo­zók. A rendkívüli pártkonferenciá­kon részt vettek: Fehér megyé­ben — Ion Coman; Arad me­gyében — Vasile Barbulescu; Argeș megyében — Gheorghe Tanase; Bihar megyében — Gheorghe Panu; Beszterce-Na­­szód megyében — Tudor Pos­­telnicu; Buzau megyében — Ion Stoian; Dimbovita megyé­ben — Emil Bobu; Galac me­gyében — Radu Balan; Gorj megyében — Ion Dinca; Hargis­ta megyében — Ion Radu; Ialo­­mita megyében — Cornel Pa­­coste; Mehedinti megyében — Stefan Andrei; Neamt megyé­ben — Fazekas Lajos; Szilágy megyében — Gheorghe Oprea; Suceava megyében — Stefan Birlea; Vaslui megyében — Li­na Ciobanu; Vilcea­ megyében — Ion Ursu; Vrancea megyé­ben — Nicolae Giosan. Nicolae Ceau­sescu— elvtárs, a Román Kommunista Párt fő­titkára, Románia Szocialista Köztársaság elnöke részéről a rendkívüli konferenciák meg­nyitásakor tolmácsolták az elv­társi, forradalmi üdvözletét, a pártfőtitkár egyben kívánt ú­­jabb sikereket a sokoldalúan fejlett szocialista társadalom é­­pítése és Románia kommu­nizmus felé­ haladása program­jának valóra váltásában. A konferenciák keretében a legmesszebbmenően értékelték Nicolae Ceausescu elvtárs meg­határozó szerepét pártunk és államunk egész politikájának, az ország folytonos haladása stratégiájának, a terveknek és programoknak a megalapozásá­ban és kidolgozásában, amelyek tudományos pontossággal hatá­rozzák meg a sokoldalúan fejlett­­szocialista társadalom hazánkban történő építésének és Románia kommunizmus felé haladásának nagyszabású és összetett folyamata szakaszait. A résztvevők kifejezték a megkülönböztetett tisztelet és magas nagyrabecsülés érzéseit Elena Ceausescu elvtársnő, pár­tunk és államunk élharcosa iránt, jeles hozzájárulásáért a pártpolitika kidolgozásához és valóra váltásához, a szocialista Románia sokoldalú fejlesztésé­hez, a tudomány, az oktatás és a kultúra szüntelen haladá­sához, hazánkban. A konferenciák megnyitása­kor ismertették az RKP KB Po­litikai Végrehajtó Bizottságá­nak november 27-i határozatát, a következtetéseket, hogy erő­södjék a forradalmi szellem, a pártkáderek és a pártaktíva, az összes kommunisták felelőssége a szocialista építőmunkára vo­natkozó pártpolitika valóra vál­tásában, az idei és az egész öt­éves tervre szóló előirányzatok legjobb körülmények közötti teljesítésében. A konferenciák keretében az első titkárok beszámolót terjesz­tettek elő a megyei pártbizott­ságoknak az utóbbi konferen­ciák óta eltelt­ időszakban kifej­tett tevékenységéről a XIII. kongresszus célkitűzéseinek va­lóra váltása, a területi profilú gazdasági-társadalmi fejlesztés, a termelésszervezési és gyártás­­korszerűsítési programok gya­korlatba ültetése, a gazdasági hatékonyság folytonos emelése tekintetében, továbbá az intéz­kedésekről, amelyek szüksége­sek az 1987-es és az egész öté­ves tervre szóló feladatok, a pártfőtitkár, Nicolae Ceausescu elvtárs útmutatásai és orientá­ciói maradéktalan teljesítésé­hez. Úgyszintén jelentést vitat­tak meg a gazdasági-társadalmi tevékenységek, az önigazgatás és önfinanszírozás tökéletesítésé­­­re, a forradalmi munkásdemok­rácia bővítésére, a néptömegek­nek a területi profilú célkitűzé­sek kidolgozásában és valóra váltásában való cselekvő rész­vételére vonatkozó program al­kalmazási módjáról. Az orientációk és útmutatá­sok fényében, amelyeket Nicolae Ceausescu elvtárs megfogalma­zott a párt Központi Bizottságá­nak október 5-i plenáris ülésén és az RKP KB Politikai Végre­hajtó Bizottságának ülései ke­retében, a munkálatok során magas igényességgel és kom­munista felelősséggel elemezték a megyei pártszervezetek, a párt- és állami szervek, a tö­meg- és társadalmi szervezetek, a gazdasági-társadalmi élet kü­lönböző területeinek munkakö­zösségei által kifejtett tevé­kenységet, hogy a legjobb kö­rülmények között megvalósul­janak a jelenlegi ötéves terv, a nemzetgazdaság dinamikus, sokoldalú fejlesztésére vonatko­zó különprogramok célkitűzései. Kiemelték az elért eredménye­ket, a fejlett tapasztalatokat, amelyeket széleskörűen általá­nosítani kell, hangsúlyozott bí­rálati és önbírálati szellemben vitatták meg az észlelt lema­radásokat és az azokat előidéző okokat, konkrét intézkedéseket hoztak az összes megnyilvánult hiányosságok felszámolásáért,, a munka folytonos tökéletesítésé­ért, a pártszervek és -szerveze­tek, a vállalatok és intézmé­nyek egész tevékenységének minőségileg magasabb szintre való emeléséért. Különleges figyelmet fordítot­tak a megyei pártbizottságok, a pártszervek és -szervezetek, a kollektív vezető szervek, a kommunisták, az összes dolgo­zók annak érdekében kifejtett tevékenysége elemzésére, hogy a legjobb feltételek között tel­jesítsék a fizikai termelés ter­vét, elsődlegesen az exportot, emeljék a termékek műszaki és minőségi színvonalát, növeljék a munkatermelékenységet, csökkentsék az anyagi és ener­getikai fogyasztásokat, éssze­rűen gazdálkodjanak a nyers­anyag- és alapanyagforrásokkal, széleskörűen érvényesítsék az új műszaki-tudományos forra­dalom vívmányait, a nem­zetgazdaság fokozott fejleszté­sének e legfőbb célkitűzéseit. Alaposan megvitatták a megyei pártbizottságokra, a párt- és ál­lami káderekre háruló felelős­ség növelésével kapcsolatos problémákat, hogy valóra vált­sák a Nicolae Ceausescu elvtárs által megszabott feladatokat a kommunisták, az összes dolgo­zók széles körű mozgósítása te­kintetében a megyékben, hogy példásan teljesítsék az idei ter­vet és alaposan előkészítsék a jövő évi termelést. A vita keretében jelentős te­ret kaptak a termelés szerve­zésének tökéletesítésére és a gyártásfolyamatok korszerűsíté­sére vonatkozó programok tel­jesítésével kapcsolatos problé­mák, a legnagyobb fontossággal bíró akció problémái, amelyet (Folytatása a 2. oldalon) A MEGYEI PÁRTSZERVEZETEK RENDKÍVÜLI KONFERENCIÁI AZ ORSZÁGOS PÁRTKONFERENCIA MÉLTÓ KÖSZÖNTÉSÉRE Az erőteljes hazafias el­kötelezettség napjaiban, amikor a munkaközösségek egyre jelentősebb megvalósí­tásokkal köszöntik az or­szágos pártkonferenciát, Hargita megye 50 iparválu­­latának dolgozói jelentették a 11 havi árutermelési felada­tok határidő előtti teljesíté­sét. Eddig az élenjáró egy­ségek több mint 65 millió lej értékű árutermelési több­letet valósítottak meg. Ké­pünkön a gyergyószentmikló­­si Mechanikai Vállalat. ■ Meghaladja a 11,3 mil­lió lejt a brailai Rost-, Cellulóz- és Papírgyártó Kombinát mechanikai üze­mében elért termelési többlet értéke, amelyet a pótalkat­részek, részegységek felújí­tásával, új alkatrészek gyár­tásba vételével valósítottak meg. Kimagasló sikereket ér­tek el a főjavítások elvégzé­sében is. ■ A fővárosi Crinus Kö­töttáru Vállalat azon gazdasági egységek közé tartozik, amelyek ütemesen teljesítik exportfeladataikat. Ennek eredményeként év el­­­ejétől mostanig eleget tet­tek a külföldi üzletfelekkel megkötött szerződéseknek, előirányzaton felül leszállí­tottak több mint 129 000 da­rab kötöttárut, 20 000 négy­zetméter pamutszövetet és egyebet. A siker főként azok­nak az intézkedéseknek kö­szönhető, amelyek eredmé­nyeként csupán az utóbbi két hónapban 10 százalékkal na­gyobb termelést valósítottak meg. ■ Pascani város ipari dolgozói­­ jelentik, hogy határidő előtt teljesítették tizenegy havi tervfeladatai­kat és a szocialista munka­versenyben tett vállalásai­kat. A továbbiakban ugyan­olyan magas ütemben mun­kálkodva, Pascani iparának munkásai és szakemberei a megnyert időelőnyben több mint 60 millió lej értékű árutermelési többletet való­sítanak meg. OLAJKUTAK ÁRNYÉKÁBAN A berettyószéplaki Crisana Kőolajfinomítót kettős célból keresem föl: egy­részt érdekel a különleges tech­nológiával kitermelt, sajátos tu­lajdonságokkal rendelkező bi­tumenes kőolaj sorsa, másrészt kíváncsi lennék, hogyan dol­goznak azok az emberek, akik­nek köszönhetően a vállalatot már tíz éve az országos élenjá­rók között tartják számon. 1976- tól 1984-ig iparági kitüntetett, 1985-ben a Munka Érdemrend második, míg a tavaly a har­madik fokozatát érdemelte ki. — Idén minden esélyünk megvan arra, hogy újra meg­szerezzük valamelyik élvonal­beli helyet — állítja Lengyel György termelési főmérnök. — Annál is inkább törekszünk erre, mert a mi esetünkben ez lenne az országos pártkonferencia legszebb köszöntése. — A kitűnő eredmények mö­gött lappang valami? — Csak szerencse és fegyelem. Szerencse, hogy a nyersanyag itt van helyben, s hogy a kiter­melő vállalat többet termel, mint a finomítónk kapacitása. A munkások valamennyien hely­beliek, így a munkaerő-vándor­lás igen csekély. Jól összefor­rott, magas szakmai színvona­­lú közösség a miénk. A karban­tartásokat, javításokat nagy­­nagy felelősségérzettel végez­zük, ez a harmadik titka sike­reinknek. Nemrég fejeztük be az általános nagyjavítást, egy hónapig állt a finomító. A jól, szakértelemmel végzett munka máris meghozta gyümölcsét. Je­lenleg az összes termelési mu­tatók a tervnek megfelelőek vagy annál jobbak. Az áruter­melési mutatót több mint 17 millióval haladtuk meg, az egy tonnányi kőolaj értékesítése is jelentős nyereséggel zárul. Vál­lalatunk az ország legnagyobb bitumentermelője. A bitumen új úthálózatok építéséhez, a meg­lévők karbantartásához szük­séges, ezenkívül ipari építkezések, épületek vízszigetelésére is ki­válóan alkalmas. Vállalatunk alaptermékei a nehézbenzin, a petróleum, a gázolaj és termé­szetesen a bitumen. Olaru Ion mesterrel elindu­lok megtekinteni a kőolaj kál­váriáját, azt az utat, melyen a vastag, fekete olaj fokozatosan üzemanyaggá, útépítő elemmé alakul. Előbb az olajtárolókhoz me­gyünk, ide fut be a leválasztó parkokból a nyersanyag. Tar­­cea Pavel szivattyúkezelő meg­nyit egy szelepet, s az 1-es tar­tály sűrű, fekete sugárban zú­dítja elénk kincsét. — így néz ki a széplaki kő­olaj — magyarázza a mester—, innen vezetékeken át az első kemencébe jut, ahol 330—350 °C-ra hevítjük, hogy előkészít­sük az atmoszferikus desztillá­­cióhoz. A légköri lepárlás ter­mékei a nehézbenzin, a petró­leum, a gázolaj és a pakura. A kőolaj lepárlási maradékát, a pakurát a második kemencében 370—380 C-fokra hevítjük, majd vákuumdesztillációval kenőolaj­párlatokra választjuk szét. E­ger- Péterszabó Ilona (Folytatása a 2. oldalon) NÉVJEGY A MŰÚTON Világ proletárjai, egyesüljetek! 1918 69 ÉVVEL EZELŐTT ALAKULT MEG AZ EGYSÉGES ROMÁN NEMZETI ÁLLAM 1987 TÖRTÉNELMI MÚLT, JELEN ÉS JÖVŐ SZILÁRD KÖTŐANYAGA: Az EGYSÉG­ES FÜGGETLENSÉG ESZMÉJE „Az egyesülés a román nép hosszas történelmi fejlődésének és azért a jogáért vívott harcának természetes, törvényszerű eredménye, hogy szabad legyen és ura legyen saját országának NICOLAE CEAUSESCU M­a van hatvankilenc esz­tendeje annak, hogy az erdélyi románok törvé­nyes képviselői Gyulafehérvá­ron kimondták Erdélynek Ro­mániával való mindörökre szóló egyesülését, megteremtve így az egységes román nemzeti álla­mot, helyreállítva a történelmi igazságot. A román nemzeti történelem e korszakos esemé­nyének mélyreható, tudományos elemzése, minden szögből való megvilágítása Nicolae Ceausescu elvtárs elméleti munkásságának, történelemfilozófiájának egyik ragyogó fejezetét képezi. Pár­tunk és államunk vezetőjének történelemszemlélete az őt meg­illető rangos helyre­állítja a nemzeti-állami egység megvaló­sításának kimagasló történelmi tényét, amely, mint ismeretes, döntő kihatással volt a román nemzeti történelem egész továb­bi alakulására, számos más sorsdöntő esemény megérlelődé­­séhez és végül a szocialista for­radalom győzelméhez egyenget­te az utat. A nemzeti történelmi múlt e­­gészének s azon belül kima­gasló mozzanatainak mélyreha­tó ismerete Nicolae Ceausescu elvtárs felfogása szerint nélkü­lözhetetlenül szükséges ahhoz, hogy sikerrel álljunk helyt a jelen követelményeinek soka­sága közepette, és megteremt­sük a jövőbe való zökkenőmen­tes átmenet kellő feltételeit. Ebben a szemléletben a múltat semmiképp sem lehet elszakíta­ni a jelentől, mert a kettő oly természetes folytonosságot alkot, amelyről mint szilárd talapzat­ról ível át az út a jövőbe. A hétköznapok nyelvére lefordítva ez azt jelenti, hogy abban a hatalmas munkában, amely a sokoldalúan fejlett szocialista társadalom megteremtésének je­lenlegi, immár harmadik szaka­szában kibontakozik országunk­ban, teljes mértékben haszno­sítani kell a múlt tanulságait, mert azok egyként megmutatják mindazt, ami előrelendítette a román társadalom fejlődését, akárcsak azokat a tényezőket, amelyek hosszabb vagy rövi­­debb ideig fékezték, hátráltat­ták az előrejutást. A román nép hosszas és áldozatteljes harcok­kal kikövezett történelmi útjá­nak felméréséből Nicolae Ceausescu elvtárs ezt az alapve­tő következtetést vonta le: „A nemzeti és társadalmi felszaba­dulásért vívott harcnak mind­ezek a hagyományai a nép jó- Horváth Júlia (Folytatása a 3. oldalon) NICOLAE CEAUSESCU ELVTÁRS MEGHÍVÁSÁRA hivatalos látogatásra hazánkba érkezett Hafez Al-Asszad, a Szíriai Arab Szocialista Baath Párt főtitkára, a Szíriai Arab Köztársaság elnöke mimmm­ a magas rangú mrígíti Nicolae Ceausescu elvtárs, a Román Kommunista Párt főtitkára, Románia Szocialista Köztársaság elnöke meghívására hivatalos látogatásra országunkba érkezett Hafez Al-Asszad, a Szíriai Arab Szocialista Baath Párt főtitkára, a Szíriai Arab Köztársaság elnöke. Hafez­­ Al-Asszad elnök 1930-ban a Latakia tartomány­beli Kardaha hely­ségben született. A latakiai líceum el­végzése után be­lép a hadsereg kö­telékeibe. Magas fokú végzettséget szerez a Légiaka­démián, s 1964-ben légivezérkari tiszti diplomát kap. Elő­léptetik a hadse­regtábornoki ran­gig és a légierő parancsnoki tiszt­ségéig. Hafez Al-Asszad fiatalon megkezdi politikai tevékeny­ségét. A Latakia tartománybeli e­­gyetemi mozgal­mat vezeti, majd az Arab Szocia­lista Baath Párt e­­gyik élharcosává válik. Az 1963. március 8-án le­zajlott forradalom fő vezetői közé tartozott. Az 1966. februári helyreállítási moz­galom fő kezdeményezőinek e­­gyike volt. 1970 őszén átvette az ország vezetését és koalíciós kabinetet létesített. AZ 1971. március 12-én tartott népszavazáson Hafez Al-Assza­­dot megválasztották a legfőbb állami tisztségbe, a Szíriai Arab Köztársaság elnökének. Újravá­lasztják az elnöki tisztségbe 1978 februárjában és 1985 feb­ruárjában. 1971 májusában megválaszt­ják az Arab Szocialista Baath Párt Regionális Parancsnok­sága főtitkárának. Az ugyan­azon év augusztusában lezaj­lott XI. országos kongresszuson megválasztják az Arab Szocia­lista Baath Párt Országos Pa­rancsnoksága főtitkárának. 1980-ban és 1985-ben újravá­lasztják a párt élére. A román nép meleg rokon­­szenvvel kíséri figyelemmel a Szíriai nép építő erőfeszítéseit, amely a megújhodási folyamat mellett kötelezte el magát. Ez a folyamat rendkívüli méreteket öltött abban az időszakban, a­­melyet a Hafez Al-Asszad kez­deményezte helyreállítási moz­galom indított be. Az új ipari objektumok, a mezőgazdaság korszerűsítésére irányuló akciók az ország emberi és anyagi erő­forrásainak, magas fokú haszno­sítását, a nemzetgazdaság kü­lönböző ágazatainak, az oktatás,s a tudomány és a­ kultúra fej­lesztését célozzák. Azzal a meggyőződéssel, hogy az ország anyagi és szellemi e­­lőrehaladása csakis a­ béke és a nemzetközi együttműködés fel­tételei közepette lehetséges, Szíria állást foglal a népek ama jogának tiszteletben tartása mellett, hogy azok szabadon válasszák meg gazdasági és tár­sadalmi fejlődésük útját, továb­bá a fegyverkezési verseny le­állítása és a nukleáris veszély elhárítása, az elfoglalt arab te­rületek felszabadítása, a palesz­tin nép önrendelkezési jogának valóra váltása mellett, harcol az igazságos és globális békéért a Közép-Keleten. Románia és Szíria szoros ba­ráti és gyümölcsöző együttmű­ködési kapcsolatai, amelyek a nemzeti függetlenség és szuve­renitás, a teljes jogegyenlőség, a belügyekbe való be nem avat­kozás és a kölcsönös előny tisz­teletben tartásának tartós alap­jaira támaszkodnak, átfogóan, sokrétűen fejlődnek, összhang­ban a két ország és nép, a béke és a nemzetközi együttműködés általános ügye érdekeivel. A román—szíriai kapcsolatok fejlődésében meghatározó szere­pet töltenek be Nicolae Ceausescu elnök és Hafez Al- Asszad elnök találkozói, ame­lyek minden alkalommal döntő lendületet adnak az együttmű­ködésnek minden közös érdekű területen, a kétoldalú kapcsola­toknak tartósságot és dinamiz­must kölcsönöznek, mind politi­kai, mind pedig gazdasági és műszaki-tudományos téren. Fej­lődnek a kapcsolatok a Román Kommunista Párt és az Arab Szocialista Baath Párt között, a különböző tömeg- és társadal­mi szervezetek között, miköz­ben Románia és Szíria azonos vagy egymáshoz nagyon közel álló álláspontjai a kortárs világ alapvető problémáiban feltéte­leket teremt a két ország kö­zötti aktív együttműködés fo­kozására nemzetközi téren. Szé­les körű nagyraértékelésnek örvendenek Szíriában Nicolae Ceausescu elnöknek a béke, a biztonság és az együttműködés légkörének a Közép-Keleten, az egész világon való megteremté­sét célzó kezdeményezései és akciói. A legmagasabb szinten létre­jött megállapodások eredmé­nyeként az utóbbi években Szí­ria földjén együttműködésben Romániával egy sor fontos ipa­ri objektum épült fel, amelyek ékes bizonyítékai az országaink közötti gyümölcsöző kapcsola­toknak. Kidomborítva a román—szíri­ai kapcsolatok fejlődését, NICOLAE CEAUSESCU elvtárs rámutatott: „A létrejött megállapodások és egyezmények, az együtt alá­írt dokumentumok széles kere­tet hoztak létre az együttmű­ködés és a termelésben való kooperálás mélyítésére, a gaz­dasági, műszaki-tudományos és kulturális cserék fejlesztésére, akárcsak az együttmunkálkodás megszilárdítására nemzetközi té­ren. Elmondható, hogy az el­múlt években együttműködésben megvalósított objektumok párt­jaink és népeink barátságának szimbólumai.“ A maga részéről HAFEZ AL­­ASSZAD elnök, méltatva a Szíriai Arab Köztársaság és Ro­mánia Szocialista Köztársaság között fennálló baráti és együtt­működési kapcsolatokat, vala­mint a két fél — a szíriai és a román — arra irányuló óhaját, hogy továbbra is fejlessze és megszilárdítsa ezeket a kapcso­latokat az elmúlt években létre­jött egyezmények alapján, rá­mutatott: „Ez a határozott óhaj a Nicolae Ceausescu elnökkel le­zajlott valamennyi találkozó­mon — Damaszkuszban és Bu­karestben — megnyilvánult, a­­kárcsak a baráti országaink kül­döttségeinek kölcsönös látoga­tásai során. Ezeknek a kapcso­latoknak a fejlődése bebizonyí­totta, hogy azok megfelelnek népeink kölcsönös érdekeinek.“ Népünk kifejezi meggyőződé­sét, hogy a bukaresti új magas szintű dialógus jelentős módon hozzájárul,a két párt- és állam­­vezető más találkozóihoz ha­sonlóan, a román—szíriai szo­ros együttműködési kapcsolatok megszilárdításához, változato­sabbá tételükhöz a két fél, a béke, a megértés és a nemzet­közi együttműködés ügye érde­kében. Ezzel a meggyőződéssel és át­hatva a tisztelet és a barátság mély érzelmeitől, népünk mele­gen köszönti a magas rangú szí­riai vendéget a szocialista Ro­mánia földjén. KEDVEZŐTLEN IDŐJÁRÁSI VISZONYOK MIATT KIHIASZTOTTÁK ZAMBIA KÖZTÁRSASÁG­­UK, USH DAVID KAUN­DA LÁTOGATÁSÁT Kedvezőtlen időjárási körül­mények miatt az elnöki repü­lőgép, fedélzetén a Nemzeti Függetlenségi Egységpárt elnö­kével, Zambia Köztársaság el­nökével, Kenneth David Ka­­undával, akinek Nicolae Ceausescu elvtárs, a Román Kommunista Párt főtitkára, Románia Szocialista Köztársa­ság elnöke meghívására hivata­los baráti látogatásra Bukarest­be kellett volna érkeznie, nem landolhatott az Otopeni repülő­téren. Közös megegyezéssel elhatá­rozták, hogy Kenneth David Kaunda elnök hivatalos baráti látogatására egy későbbiekben megállapítandó időpontban ke­rül sor.

Next