Előre, 1987. december (41. évfolyam, 12441-12467. szám)

1987-12-01 / 12441. szám

4 NEMZETKÖZI ÉLET NICOLAE CEAUSESCU ELNÖK -A­­ KIEMELKEDŐ POLITIKAI SZEMÉLYISÉG, A VILÁGBÉKE MEGŐRZÉSÉNEK KÖVETKEZETES HARCOSA ÁTFOGÓ CIKKEK ÉS KOMMENTÁROK A NEMZETKÖZI SAJTÓBAN A világ különböző országaiban a tömegtájékoztatási eszközök átfogó teret szentelnek a szocialista Románia békére és együtt­működésre irányuló aktív, következetes politikájának. Minde­nekelőtt kiemelik Nicolae Ceausescu elnök akcióit és kezdemé­nyezéseit a leszerelésért, elsősorban a nukleáris leszerelésért, az összes államközi konfliktusok tárgyalásos rendezéséért, főképpen a közép-keleti helyzet globális, igazságos és tartós megoldásá­ért, az új gazdasági világrend megteremtéséért, a jobb és igaz­ságosabb világ kiépítéséért. „Románia határozottan síkra­jzai­ az államok közötti vitás kérdések tárgyalásos megoldá­sáért“ a címe annak az átfogó cikknek, amelyet a CYPRUS MAIL című napilap Nicolae Ceausescu elvtárs fényképével együtt tesz közzé. A cikk kie­meli országunk álláspontját az összes konfliktushelyzetek tár­gyalások útján való békés meg­oldásának szükségességére vo­natkozólag. Nicolae Ceausescu elnök ki­állt és szüntelenül kiáll a vitás kérdések békés megoldása elve erősítésének és tiszteletben tar­tásának szükségessége mellett, s ezt a nemzetközi jogszabály alapvető elvének tekinti, akár­csak a vitás kérdések békés megoldási útjainak tökéletesítí­tését, a nemzetközi élet új kö­vetelményeivel összhangban — hangsúlyozza a cikk. Románia már 1979-ben az ENSZ-ben vitát indított az ál­lamközi vitás kérdések békés megoldásáról, aminek eredmé­nyeként 1982-ben közmegegye­zéssel elfogadták „A nemzetkö­zi vitás kérdések békés megol­dására vonatkozó nyilatkoza­tot“. Ebben az összefüggésben Románia javasolta, hogy az ENSZ-közgyűlés égisze alatt hozzanak létre egy jószolgálati, közvetítő és békéltetési bizott­ságot — mutat rá a cikk. Románia kezdeményezésére az ENSZ-közgyűlés 40. üléssza­ka egyöntetűen a konfliktusban lévő összes államokhoz intézett ünnepélyes felhívást fogadott el arra, hogy azonnal szüntessék be fegyveres akcióikat és tár­gyalások útján oldják meg a problémákat. Románia követke­zetesen kiáll azon javaslata mellett, hogy írjanak alá egye­temes szerződést az erőszakkal való fenyegetés és az államkö­zi kapcsolatokban az erőszak­használat mellőzésére vonatko­zólag. Nemrég Románia ilyen irányú erőfeszítései ismét tes­tet öltöttek az Egyesült Nem­zeteknél, ahol nyilatkozat-ter­vezetet fogadtak el a nemzetkö­zi kapcsolatokban az erőszak­­használat mellőzésének elve nö­vekvő hatékonyságával kapcso­latban — írja a ciprusi lap. „Nicolae Ceausescu: nincs egyedi minta a szocializmus é­­pítésére“ címmel a JORNAL DE BRASILIA napilap, utalva Nicolae Ceausescu elvtárs e­­gyik nemrég elhangzott beszé­dére, hangsúlyozza: A Román Kommunista Párt abból indul ki, hogy a szocializmus külön­bözőképpen valósul meg orszá­gonként, s ebben a tekintetben nincs egyedi minta, alkotó mó­don alkalmazni kell a tudomá­nyos szocializmus elveit, az ál­talános, objektív törvényeket mindegyik ország konkrét fel­tételeinek és realitásainak meg­felelően. Románia elnöke kiemelte, hogy a bel- és külpolitika szo­ros kapcsolatban van egymás­sal, hogy országának fejlődése, akárcsak az egész emberiség haladása, a tartós béke, a vi­lágban az együttműködés lég­köre megteremtésétől függ — mutat rá a továbbiakban a cikk. Nicolae Ceausescu elnök a leszerelésért vívott harcot a román külpolitika elsődleges célkitűzésének tekinti. Szemlé­letében a leszerelés nemcsak a nukleáris fegyverek területére terjed ki, hanem a konvencio­nális és vegyi fegyverek teré­re is — hangsúlyozza a cikk, rámutatva, hogy egy országos népszavazás alapján Románia rátért fegyverzete, csapatállo­mánya és katonai kiadásai 5 százalékos egyoldalú csökken­tésére. A román államfő úgy­szintén úgy vélekedik, hogy közvetlen kapcsolat áll fenn a fejlődés és leszerelés között, s ilyen értelemben kidomborítja az igazságosabb és méltányo­­sabb új gazdasági világrend megteremtésének szükségessé­gét — írja befejezésül a cikk. Az egyiptomi AL AHRAM című napilap Nicolae Ceausescu elnök személyiségének szen­telt cikkében hangsúlyozza, hogy a román államfő, aki nemrég hivatalos baráti láto­gatást tett Kairóban, „őszinte barát, nagy államférfi, aki a nemzetközi béke és leszerelés irányában tett állandó erőfeszí­téseiért ismert“. A cikk kiemeli, mily melegen köszöntötte Egyiptom Nicolae Ceausescu elnököt, Románia Szocialista Köztársaság, a bá­tor román nép­ párt- és állam­­vezetőjét. Nicolae Ceausescu elnök ve­zetésével a román nép jelentős sikereket ért el politikai, gaz­dasági, társadalmi és kulturális téren. Románia külpolitikája egyedülálló utat tett meg az ál­lamok közötti kapcsolatok új tí­pusa megteremtése irányában — mutat rá a cikk. Nicolae Ceausescu elnök több ízben hangsúlyozta, hogy a nemzetközi leszerelés és enyhü­lés olyan problémák, amelyek­nek az egész emberiséget kell foglalkoztatniuk, nemcsak a nagyhatalmakat — domborítja ki az egyiptomi lap. Miután ismerteti a román­­egyiptomi kapcsolatok hosszas hagyományát, az Al Ahram ki­emeli, hogy a kapcsolatok szé­les körű fejlődést értek el az utóbbi években. Világos Nicolae Ceausescu el­nöknek a közép-keleti kérdés­körrel kapcsolatos álláspontja — fejti ki az egyiptomi napilap, megemlítve, hogy még 1978-ban Nicolae Ceausescu elnök java­solta közép-keleti nemzetközi békeértekezlet összehívását az összes érdekelt felek, közöttük a PFSZ, a palesztin nép e­­gyetlen és törvényes képviselő­jeként, részvételével az ENSZ égisze alatt és a Biztonsági Ta­nács állandó tagjainak jelenlé­tében. Az egyiptomi nép ismeri Nicolae Ceausescu elnök, a „béke és a nemzetközi együtt­működés emberének“ érdemdús tevékenységét és „nagyra érté­keli bátor kezdeményezéseit“ — írja az Al Ahram című lap. Ro­mánia elnökének neve — mutat rá befejezésül a cikk — a nemzetközi köz­vélemény tudatába­ úgy vé­sődött be, mint a világbéke vé­delméért felelősséget viselő je­les politikai személyiség, mint kiemelkedő államférfi, aki e­­gész munkásságát népe, vala­mennyi nép és az összes béke- és haladásszerető erők érdekei­nek szolgálatába állítja. Különböző országok napilap­jai és hírügynökségei kidombo­rítják Románia építő álláspont­ját a közép-keleti tartós és igazságos béke megteremtése kérdésében, amely álláspontot Nicolae Ceausescu elvtárs meg­erősített Egyiptom AK elnöké­vel Kairóban lezajlott megbe­szélései keretében. Ilyen vonatkozásban, utalva a román—egyiptomi közös közle­ményre is, az ÚJ KÍNA hír­ügynökség hangsúlyozza annak szükségességét, hogy a lehető legrövidebb időn belül hívja­nak össze az ENSZ égisze a­­latt egy nemzetközi békekonfe­renciát a közép-keleti problé­mában, amelyen vegyen részt valamennyi érdekelt fél, bele­értve a Palesztinai Felszabadí­­tási Szervezetet is, valamint a Biztonsági Tanács állandó tagjait. Úgyszintén hangsúlyozást nyer, hogy e térség globális, igazságos és tartós békéje meg­teremtésének Izraelnek az 1967- es háborúban elfoglalt arab te­rületekről való kivonulásán kell alapulnia, akárcsak a palesztin nép önrendelkezési jogának — beleértve egy saját palesztin ál­lam megteremtéséhez való jogá­nak — elismerésén, valamint a térség valamennyi állama integ­ritásának, szuverenitásának és biztonságának szavatolásán. Románia és Egyiptom szüksé­gesnek tartja az ENSZ égisze alatt egy nemzetközi­ konferen­cia összehívását, amelyen e­­gyenlő feltételek között vegye­z­nek részt a fejlődő országok, valamint a fejlett országok, hogy kölcsönösen elfogadható megoldásokat találjanak a gaz­dasági problémákra, beleértve a küladósságok problémáját is. A Nicolae Ceausescu elnök és Hoszni Mubarak elnök közti megbeszélésekről a jugoszláviai sajtó is beszámolt. A BORBA, és a DNY­OVNYIK című lapok, valamint a RADIO- ÉS TELE­VÍZIÓADÓK tudósításaikban hangsúlyozták, hogy a megbe­szélések napirendjén különösen a két ország közti kapcsolatok problematikája, egy elkövetke­zendő közép-keleti békekonfe­rencia előkészítésének kérdés­köre, valamint az öbölbeli hely­zet szerepelt. Ugyanilyen vonatkozásúak voltak a Német DK-beli ADN hírügynökség tájékoztatói is. A MAROKKÓI SAJTÓ ÉS RÁDIÓTELEVÍZÓ is megkü­lönböztetett figyelmet szentelt a román—egyiptomi magas szin­tű dialógusnak. „Románia—E­­gyiptom, Nicolae Ceausescu el­nök és Hoszni Mubarak elnök fokozni kívánják erőfeszítései­ket egy nemzetközi közép-kele­ti békekonferencia össze­hívása érdekében“, valamint „Ceausescu elnök és Mubarak elnök felhívása az öbölbeli há­ború beszüntetésére“ címmel a MAGHREB ARAB PRESS — ACTUALITÉ című kiadvány részleteket közöl Nicolae Ceausescu elnök és Hoszni Mu­barak elnök nyilatkozatából. Terjedelmes részleteket kö­zölve a román—egyiptomi kö­zös közleményből, a kuvaiti KUNA hírügynökség kidombo­rítja a két ország álláspontját az Irán és Irak közti problémák politikai, tárgyalásos rendezése szükségességére vonatkozóan. Úgyszintén rámutat, hogy a két ország kiemelte a közép-keleti igazságos és tartós béke megte­remtésének fontosságát. A kö­zös közlemény azon részeit is idézi, amelyek az ENSZ égisze alatt egy nemzetközi konferen­cia összehívásának szükségessé­gét hangsúlyozzák, hogy köl­csönösen elfogadható megoldá­sokat találjanak a gazdasági problémákra, beleértve a küla­dósságok kérdését is. A KUNA hírügynökség u­­gyanakkor hangsúlyozza, hogy ami a Közel-Keletet illeti, Mu­barak elnök elismeréssel szólt a román államfőnek a tárgyalások beindításához szükséges alap megteremtése irányában kifej­tett következetes erőfeszítései­ről. Az egyiptomi államfő ha­sonlóképpen kiemelte azt a tényt, hogy Nicolae Ceausescu elnök az elsők között volt, akik a nemzetközi békekonferencia összehívására szólítottak fel, melyet megfelelő tárgyalási ke­retnek tekint és amely elvezet­het a felek törvényes jogai köz­ti egyensúly megőrzésének gya­korlati formájához. AZ ARAB NEMZETI HÍR­ÜGYNÖKSÉGEK SZÖVET­SÉGE , a FANA hasonlókép­pen kiemelte, hogy Mubarak el­nök üdvözölte Nicolae Ceausescu elnök követ­kezetes erőfeszítéseit a közép­keleti és általában a nemzetkö­zi béke és stabilitás megterem­tése irányában. Nicolae Ceausescu elnök és Hoszni Mubarak elnök megvizs­gálta a kétoldalú kapcsolatokat, a regionális és nemzetközi problémákat — mutatott rá az algériai APS hírügynökség. Az iraki INA kidomborította, hogy a két elnök, áttekintve a nemzetközi élet fejleményeit, megvizsgálta az arab világban fennálló helyzetet, beleértve az iráni—iraki háborút, a palesztin kérdést és síkraszállt egy kö­zép-keleti békekonferencia ösz­­szehívásáért. A katari QNA hírügynökség kiemelte, hogy a román—egyip­tomi magas szintű megbeszélé­sek középpontjában a közép­keleti kérdésben egy nemzetkö­zi békekonferencia összehívása irányában kifejtett erőfeszíté­sek álltak, hogy a palesztin problémára igazságos megoldást találjanak,,­ Nicolae Ceausescu elnöknek az érdekelt felekkel folytatott megbeszélései fényé­ben. A közép-keleti béke megte­remtésének szentelendő nemzet­közi konferencia összehívásá­nak szükségességét leszögező következtetéseket az NDK-beli DPA és az ausztriai APA hír­ügynökségek is kidomborítot­ták. A JAPÁN KP KONGRESSZUSA Atami japán városban va­­­sárnap befejeződött a Japán KP XVIII. kongresszusa. A munkálatok során a küldöt­tek kiértékelték és elfogad­ták a Központi Bizottság je­lentését a pártnak az előző kongresszus óta eltelt idő­szakban kifejezett tevékeny­ségéről, a belpolitikai hely­zettel és a nemzetközi élet fejleményeivel kapcsolatos kérdésekről. A Japán KP kongresszusá­nak munkálatain a Román Kommunista Pártot Nicolae Constantin elvtárs, az RKP KB Politikai Végrehajtó Bi­zottságának tagja, a Központi Pártkollégium elnöke képvi­selte, aki a Román Kommu­nista Párt és annak főtitkára, Nicolae Ceausescu elvtárs nevében üdvözlőbeszédet mondott. A munkálatok utolsó nap­ján a küldöttek jóváhagyták a párt szervezeti szabályza­tára vonatkozó egyes módo­sításokat, elfogadták a kong­resszus határozatát és megvá­lasztották a JKP új vezető­ségét. A Központi Bizottság plé­numa Kenzsi Mijamotót újra­választotta a Japán KP KB elnöki tisztségébe, Tetszuzo Fuvát a KB alelnöki tisztsé­gébe. A JKP Központi Bi­zottsága Elnökségének elnö­kévé Hiromu Murakamit, a KB Titkárságának vezetőjévé pedig Mitszuhiro Kanekót vá­lasztották meg. SaLVADOR A Demokratikus Konvenció megalakulása Guillermo Ungo és Ruben Zamora, a Forradalmi De­mokratikus Front (FDF), a salvadori felkelő demokrati­kus csoportosulások egyiké­nek vezetői bejelentették a Demokratikus Konvenció szö­vetség november 29-i formá­lis megalakulását, amely „a többi nemzeti szektorral e­­gyütt politikai megoldást ke­res a polgárháborúra“. San Salvadorban rendezett sajtóértekezleten az FDF ve­zetői kijelentették, az ország különböző társadalmi-politi­kai szektorainak képviselőivel folytatott megbeszélések nyo­mán kitűnt, hogy megvannak a lehetőségek „a salvadori belső ellentétek tárgyalásos és politikai rendezésére“. Hangsúlyozva a tényleges demokratikus folyamat meg­teremtésének szükségességét, az FDF vezetői úgy értékel­ték, hogy a jelenlegi helyzet leküzdéséhez a következő négy feltételnek kell teljesül­nie: a polgárháború politikai rendezése; a nemzeti szuvere­nitás tiszteletben tartása; a néptömegek érdekeit szolgáló gazdasági fejlesztési prog­ram beindítása; egy reális, demokratikus folyamat ösz­tönzése. A Szíriai sajtó Romániáról­­ Románia ipara három és fél nap alatt teljesíti, amit egykor egy év alatt valósított meg A nagy példányszámban megjelenő damaszkuszi Tishreen című lap cikke Első látásra az a tény, hogy egy ország mindössze három és fél nap alatt valósítja meg azt az ipari termelést, amelyet egykor egyetlen év alatt, nem jelenthet egyebet, mint hogy az illető ország jelenleg sokkal na­gyobb ipari potenciállal rendel­kezik, mint a múltban. S mind­ez első látásra normális hala­dásnak tűnik. De ha ez a növe­kedés egy olyan fejlődő ország mindössze négy évtizedes gaz­dasági fejlődésének az eredmé­nye, amely számos iparágazat­ban — mint például az elektro­nika, az automatika, a vegy­ipar — gyakorlatilag a nulla pontról indult — s ez a helyzet Románia esetében —, e növeke­dési ütem kétségtelenül látvá­nyos. Az ország gyárai és kom­binátjai termelési kapacitásá­nak több mint 111-szeresére va­ló növelése, a műszaki-anyagi alap majdnem 10 ezer új orszá­gos ipari és agrozootechnikai létesítménnyel való gyarapítá­sa, új munkahelyeket biztosít­va csaknem 6 millió embernek, az ország lakossága 82 százalé­kának új lakásokba költöztetése oly rövid történelmi idő alatt, bármit is mondanának, sokat­­mondóan tükrözi egy majdnem 23 millió fős nép anyagi és szel­lemi jóléte gyors és lényeges javítása terén folytatott igazsá­gos és rendkívül hatékony poli­tikát. A jelenlegi román gazdaság saját erőfeszítésen alapuló, ha­tározott és kitartó fejlesztési folyamat eredménye. Ez a fo­lyamat 1944. augusztus 23-án, az antifasiszta és antiimperia­­lista, társadalmi és nemzeti fel­szabadító forradalom évében kezdődött és 1965 után csúcso­sodott ki, amikor Románia sor­sa irányításának élére Nicolae Ceausescut, a kommunista párt főtitkárát, a mai modern és szo­cialista Románia megteremtő­jét választották. Meggyőzően bizonyítja, mi­lyen gazdasági erőre tett szert a Nicolae Ceausescu-korszak Romániája, elnökének az or­szág összes övezetei sokoldalú, harmonikus és kiegyensúlyo­zott fejlődésére vonatkozó for­radalmi politikája gyakorlatba ültetésével, azt a tényt, hogy az ipari árutermelés csupán 1986- ban megvalósított növekedése 1985-höz képest mintegy fele mindannak, amit az egész ro­mán ipar 1965-ben előállított. Ez közvetlen és természetes következménye a gazdasági-tár­sadalmi fejlesztésre irányuló stratégiának, amelynek értel­mében az utóbbi két évtizedben a felhalmozási alapra a nemzeti jövedelem csaknem egyharma­­dát utalták ki; ez több mint 250 új ipari platform felépítésében öltött testet majdnem 9000 ter­melési kapacitással. Más szóval ez azt jelenti, hogy az utóbbi 22 évben a román nép életében naponta működésbe helyeztek egy-egy új ipari kapacitást. A számok szintetikus nyelvén világosan körvonalazódik az a kép, amelyet a román nép építő elhivatottságának lehetne ne­vezni, a kortárs Románia új ipari dimenziói pedig valameny­­nyi feltételt megteremtettek e­­zen elhivatottság beteljesülésé­hez a termelő erőknek az egész ország területén való harmoni­kus és hatékony fejlődése ré­vén, biztosítva ezáltal nemzeti­ségi különbség nélkül az összes állampolgárok jogegyenlőségé­nek tartós alapját. Az utolsó két évtizedben a termelőerők­nek az ország egész területén való arányos elosztására vonat­kozó politika eredményeként ma minden megyében é­s Ro­mániában 40 ilyen adminisztra­tív egység van az ország fő­városán, Bukarest municipiu­­mon kívül — több mint 20 mil­liárd lejnyi állóalappal rendel­keznek. És valamennyi megye ipari potenciáljának — ma már intenzív — növekedési folyama­ta a jelenlegi 1986—1990-es öt­éves tervben folytatódik. A román gazdaság bizonyos nehézségei — amelyek menet közben felmerültek, s amelyek­kel még ma is szembe kell néz­nie — ellenére, ezek a megva­lósítások olyan fejlettségi szint­hez vezettek, amely biztosítja a 2000 dollár fölötti lakosonként­ nemzeti jövedelmet — a Világ­bank kiadványának becslése szerint —, a háborút követő esztendők mindössze 100 dollár­nyi jövedelmével szemben. Eb­ből a szemszögből tekintve, Ro­mánia továbbra is fejlődő or­szág, de a jelen ötéves terv in­tenzív fejlesztésének célkitűzé­se biztosítani az országnak az elkövetkezendő esztendőkben a közepes gazdasági fejlettséggel rendelkező országok sorába va­ló belépését. A nemzeti jövedelem dinami­­­kája a belső piac gyors növeke­déséhez vezetett, amely egyre több és nagyobb választékú á­­rut igényel. Ezen szükségletek fedezését, természetesen a bel­ső termelés biztosítja, amely u­­gyanakkor jelentős többletet kí­nál exportra is. Éppen ezért a román gazdaság különböző or­szágok nagyszámú cége felé összpontosította figyelmét, ame­lyek Románia hosszú távú ke­reskedelmi partnereivé lettek mind az export, mind az import terén. A fejlettségi szintnek a nem­zeti jövedelem alapján való megítélése rendkívül fontos, bár ez a mutató nem mondhat el mindent egy országról. Éppen ezért kell kitérni a román ipar versenyképes potenciálját tük­röző, más beszédes aspektusok­ra is. Megállapítható például, hogy Románia sok területen túllépte egy fejlődő ország jel­lemzőit, egyes termékeknél pe­dig a lakosonkénti termelés te­rén megelőzött számos fejlett országot. Mindezek az átalakulások, a­­kárcsak a mezőgazdaságra, a tudományra, az oktatásra vo­natkozó más mutatók jól ismer­tek nemzetközi szinten, s azok kivívták a szakemberek, a poli­tikusok, s gyakorlatilag a világ, minden országa közvéleményé­nek elismerését és nagyraérté­­kelését. Nicolae Ceausescu elnök szemlélete arra vonatkozóan, hogy Románia fejlődését főként a román nép saját erőfeszítései alapján kell biztosítani, egy­szersmind széles körű nyitást is feltételez a kölcsönösen elő­nyös nemzetközi együttműkö­dés és kooperálás irányában, az enyhülés és a béke egyetemes ügye érdekében. KÖZÉP-KELET Az utóbbi napokban Izrael újabb csapatokat és katonai eszközöket vont össze a Dél- Libanonban törvénytelenül létrehozott biztonsági övezet­ben. Mintegy 2000 izraeli ka­tona motorizált eszközökkel haladt át a libanoni—izraeli határon és felállította állásait a Bekaa-völgy szomszédságá­ban Maidoun és Zaghla hely­ségek közelében. Chadli Bendjedid algériai elnök találkozott Jasszer Ara­­fattal, a Palesztinai Felszab­a­­dítási Szervezet Végrehajtó Bizottságának elnökével, aki Algírban tartózkodik. Az APS hírügynökségnek a találkozó után adott nyilatkozatában Jasszer Arafat rámutatott, hogy a megbeszéléseken meg­különböztetett figyelmet szen­teltek a nemrég lezajlott ammani arab csúcsértekezlet eredményeinek, a palesztin té­ren végbement legutóbbi fej­leményeknek és a Libanon el­len irányuló izraeli fenyegeté­seknek. A Tuniszban összeült arab szállításügyi miniszterek hangsúlyozták annak szüksé­gességét, hogy védjék a hajó­zási szabadságot az Öböl vi­zeiben. Ugyanakkor elítélték a nemzetközi vizek és az öve­zetbeli vizek aláaknázását. Az arab szállításügyi miniszterek határozottan síkraszálltak a Biztonsági Tanácsnak az irá­ni-iraki háború beszüntetésé­vel kapcsolatos 598. számú határozata gyakorlatba ülteté­séért. . A Jordán és Gáza folyó Iz­rael által megszállt nyugati partján vasárnap erőteljes tüntetéseket tartottak a pa­lesztin néppel vállalt szolida­ritás nemzetközi napja alkal­mából. Izraeli csapatok tüzet nyitottak a Jordán folyó nyu­gati partján lévő balatai pa­lesztin menekülttáborban tar­tott tüntetés résztvevőire, és súlyosan megsebesítettek egy fiatal palesztint. Másrészt az izraeli meg­szálló hatóságok betiltották az Al Fajr című lapot, amely Jeruzsálem keleti szektorában jelent meg. JEMEN NDK A függetlenség két évtizede F­üggetlensége kikiáltásá­nak 20. évfordulóját ünnepelte tegnap Je­men Népi Demokratikus Köztársaság népe. A területet 130 esztendőn át bitorló brit gyarmatosítók ellen 1963 ok­tóberében kezdődött el a fegy­veres felkelés, az az önfelál­dozó, hősies küzdelem, mely­nek eredményeként négy év­vel később, 1967. november 30 -án kikiálthatták az ország függetlenségét. A fiatal állam eddigi törté­netét kemény megpróbálta­tások sora, számos belső és külső nehézség jellemzi. A függetlenség kikiáltását köve­tő időszak első és legfonto­sabb feladata a több évszá­zados török, francia és angol gyarmati uralom súlyos kö­vetkezményeinek, az ugyan­csak a gyarmati múltban gyö­­­kerező törzsi és egyéb konflik­tusoknak a felszámolása volt, egyidejűleg a függetlenség megszilárdításával, a gazdasá­gi önállóság megteremtésével. Új alkotmányának elfoga­dásával — három évvel a füg­getlenség kikiáltása után, 1970. november 30-án — az addigi Dél-Jemen felvette a Jemen Népi Demokratikus Köztársaság nevet, célként tűzve maga elé a szocializmus felépítését. A szocialista elve­ken alapuló gazdasági átala­kulások első szakaszában ál­lami tulajdonná nyilvánítot­ták a jórészt még feltáratlan ásványkincseket, akárcsak a bankokat, az idegen vállalato­kat, biztosító társaságokat, a kereskedelmet, a tengeri szál­lítást. Az új földreform alap­ján megkezdték termelőszö­vetkezetek, állami farmok lé­tesítését, a feudális viszonyok felszámolását. Az 1971-ben be­vezetett tervgazdálkodás é­­veiben az ország térképén ipari létesítmények jelentek meg, s megnövekedett ugyan­akkor az oktatási és egészség­­védelmi intézmények száma. A tervgazdálkodás fő felada­taként rendkívüli erőfeszíté­seket tettek és tesznek az ön­álló nemzeti ipar alapjainak megteremtésére. Figyelemre­méltó fejlődésen ment át a gép- és textilipar, az építő­anyagipar, a bőrfeldolgozó-, élelmiszer- és dohányipar. A mezőgazdaság korszerűsítése is az elsődleges célkitűzések között szerepel. Megvalósítása érdekében tovább bővítik az öntözőrendszereket, korszerű­sítik a mezőgazdasági mun­kákat, újabb félsivatagi terü­leteket vonnak megművelés alá. Az önálló fejlődés útjára lé­pett országokkal való szolida­ritása szellemében a román nép rokonszenvvel kíséri fi­gyelemmel Jemen NDK népe országépítő törekvéseit. Ro­mánia Szocialista Köztársaság és Jemen Népi Demokratikus Köztársaság között a kölcsö­nös tiszteleten és nagyrabe­csülésen, a nemzeti független­ség és szuverenitás tisztelet­ben tartásán, a teljes jog­­egyenlőségen, a belügyekbe való be nem avatkozáson, a kölcsönös előnyök elvein ala­puló baráti és együttműködé­si kapcsolatok alakultak ki. Az évről évre bővülő és sok­oldalúbbá váló kapcsolatok mindkét nép javát, az egyete­mes béke és nemzetközi e­­gyüttműködés ügyét szolgál­ják. Rostás M. Irén ELŐRE — 1987. december 1. • Öt világrész hírei • Beijingben aláírták a Kínai NK és a Lengyel NK 1988-ra vonatkozó árucsere és fizeté­si megállapodását. Az Afganisztáni Demokra­tikus Néppárt KB Politbürója megvizsgálta a legfelsőbb ál­lamhatalmi­­ szerv Kabulban való összehívásával kapcsola­tos kérdéseket. Az ülésszakra az a feladat vár, hogy jóvá­hagyja az ország új alkotmá­nyát és megválassza a köztár­sasági elnököt. Robert Hawke ausztráliai miniszterelnök­­rámutatott, hogy országa nem küld hadi­hajókat az Öböl térségébe. Ezzel összefüggésben kijelen­tette, hogy George Shultz amerikai külügyminiszter, aki az elmúlt hónapban hivatalos látogatást tett Canberrában, felszólította Ausztráliát, küld­jön hadihajókat az Öböl tér­ségébe. Az albániai Vlorában ünne­pi gyűlést tartottak Albánia nemzeti függetlensége kikiál­tásának 75. évfordulója és az országnak a fasiszta uralom alóli felszabadulása és a népi forradalom győzelme 43. év­fordulója alkalmából. Zimbabwe Köztársaság leg­felsőbb bírósága 25 évi bör­tönbüntetésre ítélte Odil Har­rington dél-afrikai állampol­gárt, kémtevékenység miatt Odil Harrington 1986. októbe­re óta Zimbabwéban infor­mációkat gyűjtött az Afrikai Nemzeti Kongresszus, a DAK- beli színes bőrű lakosság fő apartheid-ellenes szervezete, vezetőiről. Hédi Baccouche tunéziai miniszterelnök Tuniszban ta­lálkozott Mouhammed Har­­mellel, a Tunéziai Kommunis­ta Párt főtitkárával, Mou­hammed Harmel nyilatkozata szerint a­­ megbeszélés „nyílt és szívélyes légkörben“ zaj­lott le. Ezt az első kontaktust pozitívnak, bátorítónak és hasznosnak minősítette. Havannában jegyzőkönyvet írtak alá Kuba és Kína keres­kedelmi cseréinek bővítésé­ről. Törökországban vasárnap általános választások zajlot­tak le a Nemzetgyűlés 450 tagjának kijelölésére. Benin nemzeti ünnepe N­yugat-Afrikában, a Togo és Nigéria közé ékelt Benin nem egé­szen négymilliós népe novem­ber 30-án a népköztársaság kikiáltásának 12. évfordulóját ünnepelte. Benin terüle­tét a XV. század végén a hírhedt Rabszolgapárt része­ként tartották számon, ahon­nan néger rabszolgák ezreit hurcolták a dél-amerikai ül­tetvényekre. A XIX. század közepére, Dahomey néven, erős feudális monarchia fejlő­dött itt ki, amely azonban képtelen volt ellenállni a francia gyarmatosítóknak. A közel hét évtizedes gyarmati uralom 1960-ban — Afrika évében — szűnt meg, s a kis afrikai állam elnyerte függet­lenségét. A függetlenség első évtize­dében dúló belső hatalmi har­cok azonban nagymértékben akadályozták az elmaradott­ság leküzdésére, a gazdasági­társadalmi átalakulásra tett erőfeszítéseket. Csupán az 1973—1974-ben végrehajtott államosítás és földreform nyo­mán kezdődött meg a tényle­ges gazdasági fejlesztés. 1975- ben az ország gyarmati időket idéző nevét — Dahomey — Beninre változtatták, s kikiál­tották a népköztársaságot, az 1977-es új benini alkotmány pedig leszögezte, hogy az or­szág a fejlődés szocialista út­ját választotta. A népi hatalom éveiben mindenekelőtt a feldolgozó ipar alapjait igyekeztek lerakni, s főként a mezőgazdasági ter­ményeket feldolgozó iparága­kat fejlesztették, tekintve, hogy az aktív lakosság mint­egy 75 százalékát a mezőgaz­daság foglalkoztatja. Eredmé­nyek születtek ezen gazdasá­gi ágazat korszerűsítése terén, fokozatosan rátértek az öntö­zéses gazdálkodásra, növelték a gépesítés fokát. Benin fő exportterményei: a pálma­mag, a gyapot, a kakaó, a ká­vé, a földimogyoró, déli gyü­mölcsök, a ricinus stb. Az ás­ványkincsekben nem túl gaz­dag országban főként ipari gyémántot, vasat, mészkövet termelnek ki. Jelentős haladás tapasztalható a lakásépítkezé­sek és a városfejlesztés terén — egyik legbeszédesebb példa erre az Atlanti-óceán part­ján elterülő új adminisztratív központ, Cotonou. Fokozott erőfeszítéseket tesznek az is­kolahálózat és az egészségügy fejlesztésére, s mindenekelőtt a még nagyarányú írástudat­lanság felszámolására. Románia és Benin 1962-ben létesített diplomáciai kapcso­latokat, s az azóta eltelt ne­gyedszázad alatt fokozatosan szilárd baráti, együttműködé­si és szolidaritási kapcsolatok honosodtak meg a földrajzi­lag meglehetősen távol eső két ország között. Gazdasági-mű­szaki együttműködési kap­csolataink fejlesztésében döní­­tő szerepük volt a magas szin­tű találkozóknak és megbe­széléseknek, amelyek ösztön­zőleg hatottak a mindkét or­szág és nép érdekeit szolgáló kétoldalú kapcsolatok további erősítésére. • Kiss Zsuzsa - ■ -------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------- HP Redacjia ELŐRE, 79 776 Bucure?» 33. Piața Scinteii I, sector I Nyomda: Combinatul Poligrafie Casa Scinteii 4080 1

Next