Előre, 1987. december (41. évfolyam, 12441-12467. szám)
1987-12-01 / 12441. szám
4 NEMZETKÖZI ÉLET NICOLAE CEAUSESCU ELNÖK -A KIEMELKEDŐ POLITIKAI SZEMÉLYISÉG, A VILÁGBÉKE MEGŐRZÉSÉNEK KÖVETKEZETES HARCOSA ÁTFOGÓ CIKKEK ÉS KOMMENTÁROK A NEMZETKÖZI SAJTÓBAN A világ különböző országaiban a tömegtájékoztatási eszközök átfogó teret szentelnek a szocialista Románia békére és együttműködésre irányuló aktív, következetes politikájának. Mindenekelőtt kiemelik Nicolae Ceausescu elnök akcióit és kezdeményezéseit a leszerelésért, elsősorban a nukleáris leszerelésért, az összes államközi konfliktusok tárgyalásos rendezéséért, főképpen a közép-keleti helyzet globális, igazságos és tartós megoldásáért, az új gazdasági világrend megteremtéséért, a jobb és igazságosabb világ kiépítéséért. „Románia határozottan síkrajzai az államok közötti vitás kérdések tárgyalásos megoldásáért“ a címe annak az átfogó cikknek, amelyet a CYPRUS MAIL című napilap Nicolae Ceausescu elvtárs fényképével együtt tesz közzé. A cikk kiemeli országunk álláspontját az összes konfliktushelyzetek tárgyalások útján való békés megoldásának szükségességére vonatkozólag. Nicolae Ceausescu elnök kiállt és szüntelenül kiáll a vitás kérdések békés megoldása elve erősítésének és tiszteletben tartásának szükségessége mellett, s ezt a nemzetközi jogszabály alapvető elvének tekinti, akárcsak a vitás kérdések békés megoldási útjainak tökéletesítítését, a nemzetközi élet új követelményeivel összhangban — hangsúlyozza a cikk. Románia már 1979-ben az ENSZ-ben vitát indított az államközi vitás kérdések békés megoldásáról, aminek eredményeként 1982-ben közmegegyezéssel elfogadták „A nemzetközi vitás kérdések békés megoldására vonatkozó nyilatkozatot“. Ebben az összefüggésben Románia javasolta, hogy az ENSZ-közgyűlés égisze alatt hozzanak létre egy jószolgálati, közvetítő és békéltetési bizottságot — mutat rá a cikk. Románia kezdeményezésére az ENSZ-közgyűlés 40. ülésszaka egyöntetűen a konfliktusban lévő összes államokhoz intézett ünnepélyes felhívást fogadott el arra, hogy azonnal szüntessék be fegyveres akcióikat és tárgyalások útján oldják meg a problémákat. Románia következetesen kiáll azon javaslata mellett, hogy írjanak alá egyetemes szerződést az erőszakkal való fenyegetés és az államközi kapcsolatokban az erőszakhasználat mellőzésére vonatkozólag. Nemrég Románia ilyen irányú erőfeszítései ismét testet öltöttek az Egyesült Nemzeteknél, ahol nyilatkozat-tervezetet fogadtak el a nemzetközi kapcsolatokban az erőszakhasználat mellőzésének elve növekvő hatékonyságával kapcsolatban — írja a ciprusi lap. „Nicolae Ceausescu: nincs egyedi minta a szocializmus építésére“ címmel a JORNAL DE BRASILIA napilap, utalva Nicolae Ceausescu elvtárs egyik nemrég elhangzott beszédére, hangsúlyozza: A Román Kommunista Párt abból indul ki, hogy a szocializmus különbözőképpen valósul meg országonként, s ebben a tekintetben nincs egyedi minta, alkotó módon alkalmazni kell a tudományos szocializmus elveit, az általános, objektív törvényeket mindegyik ország konkrét feltételeinek és realitásainak megfelelően. Románia elnöke kiemelte, hogy a bel- és külpolitika szoros kapcsolatban van egymással, hogy országának fejlődése, akárcsak az egész emberiség haladása, a tartós béke, a világban az együttműködés légköre megteremtésétől függ — mutat rá a továbbiakban a cikk. Nicolae Ceausescu elnök a leszerelésért vívott harcot a román külpolitika elsődleges célkitűzésének tekinti. Szemléletében a leszerelés nemcsak a nukleáris fegyverek területére terjed ki, hanem a konvencionális és vegyi fegyverek terére is — hangsúlyozza a cikk, rámutatva, hogy egy országos népszavazás alapján Románia rátért fegyverzete, csapatállománya és katonai kiadásai 5 százalékos egyoldalú csökkentésére. A román államfő úgyszintén úgy vélekedik, hogy közvetlen kapcsolat áll fenn a fejlődés és leszerelés között, s ilyen értelemben kidomborítja az igazságosabb és méltányosabb új gazdasági világrend megteremtésének szükségességét — írja befejezésül a cikk. Az egyiptomi AL AHRAM című napilap Nicolae Ceausescu elnök személyiségének szentelt cikkében hangsúlyozza, hogy a román államfő, aki nemrég hivatalos baráti látogatást tett Kairóban, „őszinte barát, nagy államférfi, aki a nemzetközi béke és leszerelés irányában tett állandó erőfeszítéseiért ismert“. A cikk kiemeli, mily melegen köszöntötte Egyiptom Nicolae Ceausescu elnököt, Románia Szocialista Köztársaság, a bátor román nép párt- és államvezetőjét. Nicolae Ceausescu elnök vezetésével a román nép jelentős sikereket ért el politikai, gazdasági, társadalmi és kulturális téren. Románia külpolitikája egyedülálló utat tett meg az államok közötti kapcsolatok új típusa megteremtése irányában — mutat rá a cikk. Nicolae Ceausescu elnök több ízben hangsúlyozta, hogy a nemzetközi leszerelés és enyhülés olyan problémák, amelyeknek az egész emberiséget kell foglalkoztatniuk, nemcsak a nagyhatalmakat — domborítja ki az egyiptomi lap. Miután ismerteti a románegyiptomi kapcsolatok hosszas hagyományát, az Al Ahram kiemeli, hogy a kapcsolatok széles körű fejlődést értek el az utóbbi években. Világos Nicolae Ceausescu elnöknek a közép-keleti kérdéskörrel kapcsolatos álláspontja — fejti ki az egyiptomi napilap, megemlítve, hogy még 1978-ban Nicolae Ceausescu elnök javasolta közép-keleti nemzetközi békeértekezlet összehívását az összes érdekelt felek, közöttük a PFSZ, a palesztin nép egyetlen és törvényes képviselőjeként, részvételével az ENSZ égisze alatt és a Biztonsági Tanács állandó tagjainak jelenlétében. Az egyiptomi nép ismeri Nicolae Ceausescu elnök, a „béke és a nemzetközi együttműködés emberének“ érdemdús tevékenységét és „nagyra értékeli bátor kezdeményezéseit“ — írja az Al Ahram című lap. Románia elnökének neve — mutat rá befejezésül a cikk — a nemzetközi közvélemény tudatába úgy vésődött be, mint a világbéke védelméért felelősséget viselő jeles politikai személyiség, mint kiemelkedő államférfi, aki egész munkásságát népe, valamennyi nép és az összes béke- és haladásszerető erők érdekeinek szolgálatába állítja. Különböző országok napilapjai és hírügynökségei kidomborítják Románia építő álláspontját a közép-keleti tartós és igazságos béke megteremtése kérdésében, amely álláspontot Nicolae Ceausescu elvtárs megerősített Egyiptom AK elnökével Kairóban lezajlott megbeszélései keretében. Ilyen vonatkozásban, utalva a román—egyiptomi közös közleményre is, az ÚJ KÍNA hírügynökség hangsúlyozza annak szükségességét, hogy a lehető legrövidebb időn belül hívjanak össze az ENSZ égisze alatt egy nemzetközi békekonferenciát a közép-keleti problémában, amelyen vegyen részt valamennyi érdekelt fél, beleértve a Palesztinai Felszabadítási Szervezetet is, valamint a Biztonsági Tanács állandó tagjait. Úgyszintén hangsúlyozást nyer, hogy e térség globális, igazságos és tartós békéje megteremtésének Izraelnek az 1967- es háborúban elfoglalt arab területekről való kivonulásán kell alapulnia, akárcsak a palesztin nép önrendelkezési jogának — beleértve egy saját palesztin állam megteremtéséhez való jogának — elismerésén, valamint a térség valamennyi állama integritásának, szuverenitásának és biztonságának szavatolásán. Románia és Egyiptom szükségesnek tartja az ENSZ égisze alatt egy nemzetközi konferencia összehívását, amelyen egyenlő feltételek között vegyeznek részt a fejlődő országok, valamint a fejlett országok, hogy kölcsönösen elfogadható megoldásokat találjanak a gazdasági problémákra, beleértve a küladósságok problémáját is. A Nicolae Ceausescu elnök és Hoszni Mubarak elnök közti megbeszélésekről a jugoszláviai sajtó is beszámolt. A BORBA, és a DNYOVNYIK című lapok, valamint a RADIO- ÉS TELEVÍZIÓADÓK tudósításaikban hangsúlyozták, hogy a megbeszélések napirendjén különösen a két ország közti kapcsolatok problematikája, egy elkövetkezendő közép-keleti békekonferencia előkészítésének kérdésköre, valamint az öbölbeli helyzet szerepelt. Ugyanilyen vonatkozásúak voltak a Német DK-beli ADN hírügynökség tájékoztatói is. A MAROKKÓI SAJTÓ ÉS RÁDIÓTELEVÍZÓ is megkülönböztetett figyelmet szentelt a román—egyiptomi magas szintű dialógusnak. „Románia—Egyiptom, Nicolae Ceausescu elnök és Hoszni Mubarak elnök fokozni kívánják erőfeszítéseiket egy nemzetközi közép-keleti békekonferencia összehívása érdekében“, valamint „Ceausescu elnök és Mubarak elnök felhívása az öbölbeli háború beszüntetésére“ címmel a MAGHREB ARAB PRESS — ACTUALITÉ című kiadvány részleteket közöl Nicolae Ceausescu elnök és Hoszni Mubarak elnök nyilatkozatából. Terjedelmes részleteket közölve a román—egyiptomi közös közleményből, a kuvaiti KUNA hírügynökség kidomborítja a két ország álláspontját az Irán és Irak közti problémák politikai, tárgyalásos rendezése szükségességére vonatkozóan. Úgyszintén rámutat, hogy a két ország kiemelte a közép-keleti igazságos és tartós béke megteremtésének fontosságát. A közös közlemény azon részeit is idézi, amelyek az ENSZ égisze alatt egy nemzetközi konferencia összehívásának szükségességét hangsúlyozzák, hogy kölcsönösen elfogadható megoldásokat találjanak a gazdasági problémákra, beleértve a küladósságok kérdését is. A KUNA hírügynökség ugyanakkor hangsúlyozza, hogy ami a Közel-Keletet illeti, Mubarak elnök elismeréssel szólt a román államfőnek a tárgyalások beindításához szükséges alap megteremtése irányában kifejtett következetes erőfeszítéseiről. Az egyiptomi államfő hasonlóképpen kiemelte azt a tényt, hogy Nicolae Ceausescu elnök az elsők között volt, akik a nemzetközi békekonferencia összehívására szólítottak fel, melyet megfelelő tárgyalási keretnek tekint és amely elvezethet a felek törvényes jogai közti egyensúly megőrzésének gyakorlati formájához. AZ ARAB NEMZETI HÍRÜGYNÖKSÉGEK SZÖVETSÉGE , a FANA hasonlóképpen kiemelte, hogy Mubarak elnök üdvözölte Nicolae Ceausescu elnök következetes erőfeszítéseit a középkeleti és általában a nemzetközi béke és stabilitás megteremtése irányában. Nicolae Ceausescu elnök és Hoszni Mubarak elnök megvizsgálta a kétoldalú kapcsolatokat, a regionális és nemzetközi problémákat — mutatott rá az algériai APS hírügynökség. Az iraki INA kidomborította, hogy a két elnök, áttekintve a nemzetközi élet fejleményeit, megvizsgálta az arab világban fennálló helyzetet, beleértve az iráni—iraki háborút, a palesztin kérdést és síkraszállt egy közép-keleti békekonferencia öszszehívásáért. A katari QNA hírügynökség kiemelte, hogy a román—egyiptomi magas szintű megbeszélések középpontjában a középkeleti kérdésben egy nemzetközi békekonferencia összehívása irányában kifejtett erőfeszítések álltak, hogy a palesztin problémára igazságos megoldást találjanak,, Nicolae Ceausescu elnöknek az érdekelt felekkel folytatott megbeszélései fényében. A közép-keleti béke megteremtésének szentelendő nemzetközi konferencia összehívásának szükségességét leszögező következtetéseket az NDK-beli DPA és az ausztriai APA hírügynökségek is kidomborították. A JAPÁN KP KONGRESSZUSA Atami japán városban vasárnap befejeződött a Japán KP XVIII. kongresszusa. A munkálatok során a küldöttek kiértékelték és elfogadták a Központi Bizottság jelentését a pártnak az előző kongresszus óta eltelt időszakban kifejezett tevékenységéről, a belpolitikai helyzettel és a nemzetközi élet fejleményeivel kapcsolatos kérdésekről. A Japán KP kongresszusának munkálatain a Román Kommunista Pártot Nicolae Constantin elvtárs, az RKP KB Politikai Végrehajtó Bizottságának tagja, a Központi Pártkollégium elnöke képviselte, aki a Román Kommunista Párt és annak főtitkára, Nicolae Ceausescu elvtárs nevében üdvözlőbeszédet mondott. A munkálatok utolsó napján a küldöttek jóváhagyták a párt szervezeti szabályzatára vonatkozó egyes módosításokat, elfogadták a kongresszus határozatát és megválasztották a JKP új vezetőségét. A Központi Bizottság plénuma Kenzsi Mijamotót újraválasztotta a Japán KP KB elnöki tisztségébe, Tetszuzo Fuvát a KB alelnöki tisztségébe. A JKP Központi Bizottsága Elnökségének elnökévé Hiromu Murakamit, a KB Titkárságának vezetőjévé pedig Mitszuhiro Kanekót választották meg. SaLVADOR A Demokratikus Konvenció megalakulása Guillermo Ungo és Ruben Zamora, a Forradalmi Demokratikus Front (FDF), a salvadori felkelő demokratikus csoportosulások egyikének vezetői bejelentették a Demokratikus Konvenció szövetség november 29-i formális megalakulását, amely „a többi nemzeti szektorral együtt politikai megoldást keres a polgárháborúra“. San Salvadorban rendezett sajtóértekezleten az FDF vezetői kijelentették, az ország különböző társadalmi-politikai szektorainak képviselőivel folytatott megbeszélések nyomán kitűnt, hogy megvannak a lehetőségek „a salvadori belső ellentétek tárgyalásos és politikai rendezésére“. Hangsúlyozva a tényleges demokratikus folyamat megteremtésének szükségességét, az FDF vezetői úgy értékelték, hogy a jelenlegi helyzet leküzdéséhez a következő négy feltételnek kell teljesülnie: a polgárháború politikai rendezése; a nemzeti szuverenitás tiszteletben tartása; a néptömegek érdekeit szolgáló gazdasági fejlesztési program beindítása; egy reális, demokratikus folyamat ösztönzése. A Szíriai sajtó Romániáról Románia ipara három és fél nap alatt teljesíti, amit egykor egy év alatt valósított meg A nagy példányszámban megjelenő damaszkuszi Tishreen című lap cikke Első látásra az a tény, hogy egy ország mindössze három és fél nap alatt valósítja meg azt az ipari termelést, amelyet egykor egyetlen év alatt, nem jelenthet egyebet, mint hogy az illető ország jelenleg sokkal nagyobb ipari potenciállal rendelkezik, mint a múltban. S mindez első látásra normális haladásnak tűnik. De ha ez a növekedés egy olyan fejlődő ország mindössze négy évtizedes gazdasági fejlődésének az eredménye, amely számos iparágazatban — mint például az elektronika, az automatika, a vegyipar — gyakorlatilag a nulla pontról indult — s ez a helyzet Románia esetében —, e növekedési ütem kétségtelenül látványos. Az ország gyárai és kombinátjai termelési kapacitásának több mint 111-szeresére való növelése, a műszaki-anyagi alap majdnem 10 ezer új országos ipari és agrozootechnikai létesítménnyel való gyarapítása, új munkahelyeket biztosítva csaknem 6 millió embernek, az ország lakossága 82 százalékának új lakásokba költöztetése oly rövid történelmi idő alatt, bármit is mondanának, sokatmondóan tükrözi egy majdnem 23 millió fős nép anyagi és szellemi jóléte gyors és lényeges javítása terén folytatott igazságos és rendkívül hatékony politikát. A jelenlegi román gazdaság saját erőfeszítésen alapuló, határozott és kitartó fejlesztési folyamat eredménye. Ez a folyamat 1944. augusztus 23-án, az antifasiszta és antiimperialista, társadalmi és nemzeti felszabadító forradalom évében kezdődött és 1965 után csúcsosodott ki, amikor Románia sorsa irányításának élére Nicolae Ceausescut, a kommunista párt főtitkárát, a mai modern és szocialista Románia megteremtőjét választották. Meggyőzően bizonyítja, milyen gazdasági erőre tett szert a Nicolae Ceausescu-korszak Romániája, elnökének az ország összes övezetei sokoldalú, harmonikus és kiegyensúlyozott fejlődésére vonatkozó forradalmi politikája gyakorlatba ültetésével, azt a tényt, hogy az ipari árutermelés csupán 1986- ban megvalósított növekedése 1985-höz képest mintegy fele mindannak, amit az egész román ipar 1965-ben előállított. Ez közvetlen és természetes következménye a gazdasági-társadalmi fejlesztésre irányuló stratégiának, amelynek értelmében az utóbbi két évtizedben a felhalmozási alapra a nemzeti jövedelem csaknem egyharmadát utalták ki; ez több mint 250 új ipari platform felépítésében öltött testet majdnem 9000 termelési kapacitással. Más szóval ez azt jelenti, hogy az utóbbi 22 évben a román nép életében naponta működésbe helyeztek egy-egy új ipari kapacitást. A számok szintetikus nyelvén világosan körvonalazódik az a kép, amelyet a román nép építő elhivatottságának lehetne nevezni, a kortárs Románia új ipari dimenziói pedig valamenynyi feltételt megteremtettek ezen elhivatottság beteljesüléséhez a termelő erőknek az egész ország területén való harmonikus és hatékony fejlődése révén, biztosítva ezáltal nemzetiségi különbség nélkül az összes állampolgárok jogegyenlőségének tartós alapját. Az utolsó két évtizedben a termelőerőknek az ország egész területén való arányos elosztására vonatkozó politika eredményeként ma minden megyében és Romániában 40 ilyen adminisztratív egység van az ország fővárosán, Bukarest municipiumon kívül — több mint 20 milliárd lejnyi állóalappal rendelkeznek. És valamennyi megye ipari potenciáljának — ma már intenzív — növekedési folyamata a jelenlegi 1986—1990-es ötéves tervben folytatódik. A román gazdaság bizonyos nehézségei — amelyek menet közben felmerültek, s amelyekkel még ma is szembe kell néznie — ellenére, ezek a megvalósítások olyan fejlettségi szinthez vezettek, amely biztosítja a 2000 dollár fölötti lakosonként nemzeti jövedelmet — a Világbank kiadványának becslése szerint —, a háborút követő esztendők mindössze 100 dollárnyi jövedelmével szemben. Ebből a szemszögből tekintve, Románia továbbra is fejlődő ország, de a jelen ötéves terv intenzív fejlesztésének célkitűzése biztosítani az országnak az elkövetkezendő esztendőkben a közepes gazdasági fejlettséggel rendelkező országok sorába való belépését. A nemzeti jövedelem dinamikája a belső piac gyors növekedéséhez vezetett, amely egyre több és nagyobb választékú árut igényel. Ezen szükségletek fedezését, természetesen a belső termelés biztosítja, amely ugyanakkor jelentős többletet kínál exportra is. Éppen ezért a román gazdaság különböző országok nagyszámú cége felé összpontosította figyelmét, amelyek Románia hosszú távú kereskedelmi partnereivé lettek mind az export, mind az import terén. A fejlettségi szintnek a nemzeti jövedelem alapján való megítélése rendkívül fontos, bár ez a mutató nem mondhat el mindent egy országról. Éppen ezért kell kitérni a román ipar versenyképes potenciálját tükröző, más beszédes aspektusokra is. Megállapítható például, hogy Románia sok területen túllépte egy fejlődő ország jellemzőit, egyes termékeknél pedig a lakosonkénti termelés terén megelőzött számos fejlett országot. Mindezek az átalakulások, akárcsak a mezőgazdaságra, a tudományra, az oktatásra vonatkozó más mutatók jól ismertek nemzetközi szinten, s azok kivívták a szakemberek, a politikusok, s gyakorlatilag a világ, minden országa közvéleményének elismerését és nagyraértékelését. Nicolae Ceausescu elnök szemlélete arra vonatkozóan, hogy Románia fejlődését főként a román nép saját erőfeszítései alapján kell biztosítani, egyszersmind széles körű nyitást is feltételez a kölcsönösen előnyös nemzetközi együttműködés és kooperálás irányában, az enyhülés és a béke egyetemes ügye érdekében. KÖZÉP-KELET Az utóbbi napokban Izrael újabb csapatokat és katonai eszközöket vont össze a Dél- Libanonban törvénytelenül létrehozott biztonsági övezetben. Mintegy 2000 izraeli katona motorizált eszközökkel haladt át a libanoni—izraeli határon és felállította állásait a Bekaa-völgy szomszédságában Maidoun és Zaghla helységek közelében. Chadli Bendjedid algériai elnök találkozott Jasszer Arafattal, a Palesztinai Felszabadítási Szervezet Végrehajtó Bizottságának elnökével, aki Algírban tartózkodik. Az APS hírügynökségnek a találkozó után adott nyilatkozatában Jasszer Arafat rámutatott, hogy a megbeszéléseken megkülönböztetett figyelmet szenteltek a nemrég lezajlott ammani arab csúcsértekezlet eredményeinek, a palesztin téren végbement legutóbbi fejleményeknek és a Libanon ellen irányuló izraeli fenyegetéseknek. A Tuniszban összeült arab szállításügyi miniszterek hangsúlyozták annak szükségességét, hogy védjék a hajózási szabadságot az Öböl vizeiben. Ugyanakkor elítélték a nemzetközi vizek és az övezetbeli vizek aláaknázását. Az arab szállításügyi miniszterek határozottan síkraszálltak a Biztonsági Tanácsnak az iráni-iraki háború beszüntetésével kapcsolatos 598. számú határozata gyakorlatba ültetéséért. . A Jordán és Gáza folyó Izrael által megszállt nyugati partján vasárnap erőteljes tüntetéseket tartottak a palesztin néppel vállalt szolidaritás nemzetközi napja alkalmából. Izraeli csapatok tüzet nyitottak a Jordán folyó nyugati partján lévő balatai palesztin menekülttáborban tartott tüntetés résztvevőire, és súlyosan megsebesítettek egy fiatal palesztint. Másrészt az izraeli megszálló hatóságok betiltották az Al Fajr című lapot, amely Jeruzsálem keleti szektorában jelent meg. JEMEN NDK A függetlenség két évtizede Függetlensége kikiáltásának 20. évfordulóját ünnepelte tegnap Jemen Népi Demokratikus Köztársaság népe. A területet 130 esztendőn át bitorló brit gyarmatosítók ellen 1963 októberében kezdődött el a fegyveres felkelés, az az önfeláldozó, hősies küzdelem, melynek eredményeként négy évvel később, 1967. november 30 -án kikiálthatták az ország függetlenségét. A fiatal állam eddigi történetét kemény megpróbáltatások sora, számos belső és külső nehézség jellemzi. A függetlenség kikiáltását követő időszak első és legfontosabb feladata a több évszázados török, francia és angol gyarmati uralom súlyos következményeinek, az ugyancsak a gyarmati múltban gyökerező törzsi és egyéb konfliktusoknak a felszámolása volt, egyidejűleg a függetlenség megszilárdításával, a gazdasági önállóság megteremtésével. Új alkotmányának elfogadásával — három évvel a függetlenség kikiáltása után, 1970. november 30-án — az addigi Dél-Jemen felvette a Jemen Népi Demokratikus Köztársaság nevet, célként tűzve maga elé a szocializmus felépítését. A szocialista elveken alapuló gazdasági átalakulások első szakaszában állami tulajdonná nyilvánították a jórészt még feltáratlan ásványkincseket, akárcsak a bankokat, az idegen vállalatokat, biztosító társaságokat, a kereskedelmet, a tengeri szállítást. Az új földreform alapján megkezdték termelőszövetkezetek, állami farmok létesítését, a feudális viszonyok felszámolását. Az 1971-ben bevezetett tervgazdálkodás éveiben az ország térképén ipari létesítmények jelentek meg, s megnövekedett ugyanakkor az oktatási és egészségvédelmi intézmények száma. A tervgazdálkodás fő feladataként rendkívüli erőfeszítéseket tettek és tesznek az önálló nemzeti ipar alapjainak megteremtésére. Figyelemreméltó fejlődésen ment át a gép- és textilipar, az építőanyagipar, a bőrfeldolgozó-, élelmiszer- és dohányipar. A mezőgazdaság korszerűsítése is az elsődleges célkitűzések között szerepel. Megvalósítása érdekében tovább bővítik az öntözőrendszereket, korszerűsítik a mezőgazdasági munkákat, újabb félsivatagi területeket vonnak megművelés alá. Az önálló fejlődés útjára lépett országokkal való szolidaritása szellemében a román nép rokonszenvvel kíséri figyelemmel Jemen NDK népe országépítő törekvéseit. Románia Szocialista Köztársaság és Jemen Népi Demokratikus Köztársaság között a kölcsönös tiszteleten és nagyrabecsülésen, a nemzeti függetlenség és szuverenitás tiszteletben tartásán, a teljes jogegyenlőségen, a belügyekbe való be nem avatkozáson, a kölcsönös előnyök elvein alapuló baráti és együttműködési kapcsolatok alakultak ki. Az évről évre bővülő és sokoldalúbbá váló kapcsolatok mindkét nép javát, az egyetemes béke és nemzetközi együttműködés ügyét szolgálják. Rostás M. Irén ELŐRE — 1987. december 1. • Öt világrész hírei • Beijingben aláírták a Kínai NK és a Lengyel NK 1988-ra vonatkozó árucsere és fizetési megállapodását. Az Afganisztáni Demokratikus Néppárt KB Politbürója megvizsgálta a legfelsőbb államhatalmi szerv Kabulban való összehívásával kapcsolatos kérdéseket. Az ülésszakra az a feladat vár, hogy jóváhagyja az ország új alkotmányát és megválassza a köztársasági elnököt. Robert Hawke ausztráliai miniszterelnökrámutatott, hogy országa nem küld hadihajókat az Öböl térségébe. Ezzel összefüggésben kijelentette, hogy George Shultz amerikai külügyminiszter, aki az elmúlt hónapban hivatalos látogatást tett Canberrában, felszólította Ausztráliát, küldjön hadihajókat az Öböl térségébe. Az albániai Vlorában ünnepi gyűlést tartottak Albánia nemzeti függetlensége kikiáltásának 75. évfordulója és az országnak a fasiszta uralom alóli felszabadulása és a népi forradalom győzelme 43. évfordulója alkalmából. Zimbabwe Köztársaság legfelsőbb bírósága 25 évi börtönbüntetésre ítélte Odil Harrington dél-afrikai állampolgárt, kémtevékenység miatt Odil Harrington 1986. októbere óta Zimbabwéban információkat gyűjtött az Afrikai Nemzeti Kongresszus, a DAK- beli színes bőrű lakosság fő apartheid-ellenes szervezete, vezetőiről. Hédi Baccouche tunéziai miniszterelnök Tuniszban találkozott Mouhammed Harmellel, a Tunéziai Kommunista Párt főtitkárával, Mouhammed Harmel nyilatkozata szerint a megbeszélés „nyílt és szívélyes légkörben“ zajlott le. Ezt az első kontaktust pozitívnak, bátorítónak és hasznosnak minősítette. Havannában jegyzőkönyvet írtak alá Kuba és Kína kereskedelmi cseréinek bővítéséről. Törökországban vasárnap általános választások zajlottak le a Nemzetgyűlés 450 tagjának kijelölésére. Benin nemzeti ünnepe Nyugat-Afrikában, a Togo és Nigéria közé ékelt Benin nem egészen négymilliós népe november 30-án a népköztársaság kikiáltásának 12. évfordulóját ünnepelte. Benin területét a XV. század végén a hírhedt Rabszolgapárt részeként tartották számon, ahonnan néger rabszolgák ezreit hurcolták a dél-amerikai ültetvényekre. A XIX. század közepére, Dahomey néven, erős feudális monarchia fejlődött itt ki, amely azonban képtelen volt ellenállni a francia gyarmatosítóknak. A közel hét évtizedes gyarmati uralom 1960-ban — Afrika évében — szűnt meg, s a kis afrikai állam elnyerte függetlenségét. A függetlenség első évtizedében dúló belső hatalmi harcok azonban nagymértékben akadályozták az elmaradottság leküzdésére, a gazdaságitársadalmi átalakulásra tett erőfeszítéseket. Csupán az 1973—1974-ben végrehajtott államosítás és földreform nyomán kezdődött meg a tényleges gazdasági fejlesztés. 1975- ben az ország gyarmati időket idéző nevét — Dahomey — Beninre változtatták, s kikiáltották a népköztársaságot, az 1977-es új benini alkotmány pedig leszögezte, hogy az ország a fejlődés szocialista útját választotta. A népi hatalom éveiben mindenekelőtt a feldolgozó ipar alapjait igyekeztek lerakni, s főként a mezőgazdasági terményeket feldolgozó iparágakat fejlesztették, tekintve, hogy az aktív lakosság mintegy 75 százalékát a mezőgazdaság foglalkoztatja. Eredmények születtek ezen gazdasági ágazat korszerűsítése terén, fokozatosan rátértek az öntözéses gazdálkodásra, növelték a gépesítés fokát. Benin fő exportterményei: a pálmamag, a gyapot, a kakaó, a kávé, a földimogyoró, déli gyümölcsök, a ricinus stb. Az ásványkincsekben nem túl gazdag országban főként ipari gyémántot, vasat, mészkövet termelnek ki. Jelentős haladás tapasztalható a lakásépítkezések és a városfejlesztés terén — egyik legbeszédesebb példa erre az Atlanti-óceán partján elterülő új adminisztratív központ, Cotonou. Fokozott erőfeszítéseket tesznek az iskolahálózat és az egészségügy fejlesztésére, s mindenekelőtt a még nagyarányú írástudatlanság felszámolására. Románia és Benin 1962-ben létesített diplomáciai kapcsolatokat, s az azóta eltelt negyedszázad alatt fokozatosan szilárd baráti, együttműködési és szolidaritási kapcsolatok honosodtak meg a földrajzilag meglehetősen távol eső két ország között. Gazdasági-műszaki együttműködési kapcsolataink fejlesztésében dönítő szerepük volt a magas szintű találkozóknak és megbeszéléseknek, amelyek ösztönzőleg hatottak a mindkét ország és nép érdekeit szolgáló kétoldalú kapcsolatok további erősítésére. • Kiss Zsuzsa - ■ -------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------- HP Redacjia ELŐRE, 79 776 Bucure?» 33. Piața Scinteii I, sector I Nyomda: Combinatul Poligrafie Casa Scinteii 4080 1