Előre, 1988. január (42. évfolyam, 12468-12492. szám)

1988-01-03 / 12468. szám

MOSZKVA ÁLLAM- ÉS KORMÁNYFŐK, PÁRTVEZETŐK ÚJÉVI ÜZENETEIBŐL A szovjet néphez intézett újévi üzenetében Mihail Gor­bacsov, az SZKP KB főtitká­ra kiemelte, hogy a Szovjet­unió számára 1987. elsősorban a nagy októberi szocialista forradalom 70. évfordulójá­nak esztendeje volt, amely megerősítette a lenini eszmék diadalát, a szovjet társadalom visszafordíthatatlan lépését a haladás, a szocializmus útján. 1987 — fűzte hozzá — a mély­reható átalakulások, a kitartó munka éve volt. Hangsúlyozva, hogy az el­múlt esztendő nem volt egy­szerű, ami a gazdasági prob­lémákat illeti, a szónok ki­emelte, hogy az esztendőt mégis jó eredményekkel zár­ták az iparban, az építőipar­ban, a mezőgazdaságban, a szállításban. Mihail Gorbacsov ugyan­akkor rámutatott — jelenti a TASZSZ hírügynökség —, hogy a Szovjetunió fejlődésé­nek perspektíváit összeköti az emberiség békés jövőjével. A közép- és rövidebb hatótá­volságú rakéták felszámolá­sára vonatkozó szerződés alá­írásával megkezdődött a nuk­leáris fegyverek felszámolásá­nak történelmi jelentőségű fo­lyamata. Ez az egész világ si­kere — mondotta befejezésül M. Gorbacsov. pkAga A szocialista Csehszlovákia a továbbiakban is hozzájárul a nemzetközi enyhüléshez, az építő együttműködés kibonta­koztatásáért Európában és az egész világon — mutatott rá újévi üzenetében Gustav Hu­­sák, a Csehszlovák SZK elnö­ke. A csehszlovák államfő ki­emelte a Csehszlovákiai KP KB decemberi plenáris ülésé­nek jelentőségét és hangsú­lyozta, hogy annak határoza­tai gazdagítják a XVII. párt­­kongresszuson elfogadott programot, hozzájárulva az ország gazdasági-társadalmi fejlődésének meggyorsításá­hoz. LONDON Újévi üzenetében Nagy- Britannia miniszterelnöke, Margaret Thatcher az 1988-as esztendő elsőrendű feladatá­nak minősítette a békeremé­nyek megszilárdítását Ebben az összefüggésben megerősí­tette: a brit kormány helyes­li a közép- és rövidebb ható­­távolságú nukleáris rakéták felszámolására vonatkozó szovjet—amerikai szerződés aláírását. A miniszterelnök u­­gyanakkor rámutatott, hogy lehetőség van a hadásza­ti nukleáris fegyverek 50 százalékos csökkentését előíró szerződés megkötésére 1988- ban. Hangsúlyozta továbbá, hogy rá kell térni gyümölcsö­ző tárgyalásokra a konvencio­nális fegyverek és a leszerelés más problémái terén. Li Peng, a Kínai NK Ál­lamtanácsának megbízott el­nöke újévi üzenetében ki­domborította az ország leg­főbb célkitűzéseit 1988-ban. Ezek között említette a gazda­ság stabilizálását és a külön­böző területeken a korszerű­sítés céljából hozott intézke­dések elmélyítését, nagyobb erőfeszítések kibontakoztatá­sát a szocialista demokrácia elmélyítése és a szocialista etika erősítése érdekében. Li Peng rámutatott, hogy át kell alakítani egyes kormány­intézeteket és módosítani kell a gazdaságvezetés terén betöl­tött szerepüket. PHENJAN Az elmúlt esztendőben a Koreai NDK sikereket ért el a szocialista építés minden te­rületén — hangsúlyozta újévi üzenetében Kim Ir Szen, a Koreai Munkapárt KB fő­titkára, a Koreai NDK elnö­ke. Az új év — a köztársaság megteremtésének 40. eszten­deje — nagy jelentőségű a harmadik nemzetgazdaság­fejlesztési hétéves terv elő­irányzatainak teljesítése, a szocializmus teljes győzelmé­nek meggyorsítása szempont­jából a Koreai NDK-ban. A Koreai-félszigeten kiala­kult helyzetről szólva, Kim Ir Szen javasolta Észak és Dél közös értekezletének összehí­vását a két ország vezetőinek, politikai pártjai, társadalmi szervezetei, a lakosság külön­böző rétegei képviselőinek részvételével. Felkérve az Egyesült Államokat nukleáris fegyvereinek kivonására Dél- Koreából és békeszerződés aláírására a Koreai NDK-val, Kim Ir Szen síkraszállt sem­leges és el nem kötelezett szö­vetségi állam létrehozásáért a Koreai-félszigeten, a másik fél kölcsönös elismerése révén Észak és Dél által. VARSÓ Wojciech Jaruzelski, az LEMP KB első titkára, a Lengyel NK Államtanácsának elnöke újévi üzenetében rá­mutatott, hogy az eltelt esz­tendő nem volt könnyű a len­gyel nép számára, de közös erőfeszítésekkel új anyagi ér­tékek születtek, a szocialista típusú lengyel demokrácia ta­pasztalata tovább, gazdago­dott. Hangsúlyozva, hogy az e­­gész nemzetközi életben ma­gas fokú felelősségérzetről kell tanúbizonyságot tenni, a lengyel vezető megerősítette országa békeóhaját, s rámu­tatott, hogy Lengyelország a jövőben is hozzájárul a biz­tonság és a megértés szavato­lását célzó erőfeszítésekhez Európában és az egész vilá­gon. SZÓFIA Hangsúlyozva, hogy 1987- ben a bolgár gazdaság lendü­letesen fejlődött, Todor Zsiv­­kov, a bolgár KP KB főtitká­ra, Bulgária NK Államtaná­csának elnöke, a bolgár nép­hez intézett újévi üzenetében kiemelte, hogy 1988-ban Bul­gária újabb sikereket fog el­érni gazdasági és társadalmi fejlődésében. A nemzetközi élet problé­máiról szólva, T. Zsivkov ki­domborította a bolgár nép re­ményeit a háború nélküli új világ megteremtésében. BUDAPEST Újévi üzenetében Németh Károly, a Magyar NK Elnöki Tanácsának elnöke megerő­sítette országa óhaját, hogy a továbbiakban is erőfeszítése­ket tegyen a béke és a lesze­relés érdekében. Belpolitikai vonatkozásban az üzenet kiemeli: az utóbbi években létrejött anyagi alap és az MSZMP 1987. júliusi plénumának határozatai fel­tételeket teremtenek a szocia­lista építéssel összefüggő fel­adatok, a társadalmi problé­mák megoldására. BERLIN Erich Honecker, az NSZEP KB főtitkára, a Német DK Államtanácsának elnöke újévi üzenetében optimizmusának adott hangot újabb leszerelési intézkedések megvalósításá­val kapcsolatosan 1988-ban — közli az ADN hírügynökség. Az emberiség elindult a lesze­relés, a feszültségek csökken­tése, a konfrontációnak az e­­gyüttműködéssel való helyet­tesítése irányába, bár még számos ellentétes tendencia is észlelhető — mondotta E. Ho­­necker. Azonban az ésszerű­ség és a realizmus egyre in­kább tért hódít — mutatott rá, majd üdvözölte a közép­hatótávolságú és harcászati­­hadműveleti nukleáris raké­ták felszámolására vonatkozó szovjet—amerikai szerződés aláírását. Mi azért szállunk síkra, hogy a Német Demokratikus Köztársaság nukleáris fegy­verektől mentes övezetté vál­jék — jelentette, ki az NSZEP KB főtitkára. Ez az offenzív fegyverek kivonását és az 500 kilométernél rövidebb ható­­távolságú rakéták kiküszöbö­lését jelenti a két ország te­rületén, valamint a tankok és harci repülőgépek tekinteté­ben fennálló aránytalanságok leszerelési intézkedések útján történő felszámolását. TOKIÓ Noburu Takeshita japán miniszterelnök újévi­ üzeneté­ben hangot adott országa ó­­hajának, hogy 1988-ban aktí­vabban hozzájáruljon az em­beriség nagy törekvéseinek beteljesüléséhez. A nukleáris leszerelés megvalósítása és a globális béke megteremtése a japán­ külpolitika alapvető célkitűzéseit képezi. BEIJING I­mmár hagyománnyá vált, hogy minden év január elsején a haladó közvé­lemény — s vele együtt hazánk népe — újólag kinyilvánítja militáns szolidaritását a palesz­tin nép igaz ügyével. Így történt ez ezúttal is, amikor a palesztin nép megünnepelte a forradalom napját. Elidegenít­hetetlen önrendelkezési joga ér­vényesítéséért folytatott harcá­nak szimbolikus eseményére, küzdelmének egyik legjelentő­sebb mozzanatára emlékezett ezen a napon. Huszonhárom évvel ezelőtt indította első fegy­veres akcióját a Palesztinai Fel­­szabadítási Szervezet legfőbb komponense, az Al Fatah szer­vezet. Az 1965. január elsejei akció kiemelkedő jelentőségű e­­seményként maradt meg a köz­tudatban, olyan akcióként, a­­mely fontos mozzanatot képe­zett a palesztin nép nemzeti öntudata kifejlesztésében, u­­gyanakkor nyomatékosan tuda­tosította az egész világon a pa­lesztin probléma súlyosságát és megoldásának elsőrendű fon­tosságát. A palesztin nép és igaz kép­viselője, a Palesztinai Felszaba­­dítási Szervezet az azóta eltelt időszakban mind erőteljesebben fellépett törvényes jogainak ér­vényre juttatásáért, saját füg­getlen és szuverén állama meg­teremtéséért. Mindezekben az években a világközvélemény egyre jobban megértette a ha­zájától megfosztott, az elfoglalt területeken és azokon kívül sé­relmeknek és zaklatásoknak ki­tett nép drámáját. A palesztin nép igazságos harca, a nem­zetközi síkon egyre nagyobb el­ismerésnek örvendő PFSZ tevé­kenysége mindinkább erősítette a meggyőződést, hogy a palesz­tin probléma a közép-keleti konfliktushelyzet kulcskérdését képezi, megoldása nélkül nem le­hetséges a méltányos, tartós és globális rendezés a térségben. Hiiszen a palesztin népnek — mint a földkerekség bármely né­pének — ,joga van szabadon élnie saját független államá­ban, nemzeti törekvéseinek megfelelően önállóan rendel­keznie sorsával. Ez a meggyő­ződés kifejezésre jutott az ENSZ-ben és más nemzetközi fórumokon is, ahol a világ álla­mai nagyszámú határozatban és dokumentumban szorgal­mazták a palesztin nép problé­májának méltányos megoldását. Noha egész sor megpróbál­tatáson ment át a megfélemlí­tésre és megosztásra, végső so­ron nemzeti entitásának felszá­molására irányuló ellenséges akciók nyomán, a palesztin nép egyre szorosabbra vonja sorait a PFSZ körül, s lankadatlan e­­rővel küzd igaz ügye diadalá­ért. Az elmúlt év utolsó hónap­jában a megszállt arab terüle­teken lezajlott drámai esemé­nyek ismételten kifejezésre jut­tatták a palesztin nép helyze­tének súlyosságát. Mint a híra­dásokból is kitűnt, Ciszjordá­­niában és Gázában a paleszti­nok tüntetéseken és más tilta­kozó akciókon nyilvánították ki határozott ellenállásukat az iz­raeli megszállás és katonai je­lenlét ellen. Az izraeli hatósá­gok megtorló intézkedései nyo­mán súlyos incidensekre került sor, amelyekben több palesztin lakos életét vesztette. Hazánk közvéleménye erőteljesen elítél­te a palesztin lakosság elleni erőszakos és megtorló akciókat, s követelte azok késedelem nél­küli beszüntetését. A palesztin forradalom nap­jának megünneplése újabb al­kalmat nyújtott hazánk dolgo­zóinak, hogy ismételten kinyilvá­nítsák aktív szolidaritásukat a palesztin nép igaz ügyével. A szocialista Románia mindig is következetesen síkraszállt a pa­lesztin nép jogos követeléseinek érvényre juttatásáért, széles kö­rű politikai, diplomáciai, anya­­gi és erkölcsi támogatásban ré­szesítette a Palesztinai Felsza­­badítási Szervezetet. Jól ismert tény, hogy országunk az elsők között ismerte el a PFSZ-t a pa­lesztin nép egyedüli törvényes képviselőjeként. A közép-keleti helyzet súlyos­sága, a konfliktus elhúzódása még inkább szükségessé teszi az erőfeszítések fokozását a rende­zést célzó tényleges tárgyalások beindításáért. „Románia — mondotta Nicolae Ceaușescu elvtárs pártunk országos konfe­renciáján előterjesztett jelenté­sében — határozottan síkraszáll a közép-keleti problémák meg­oldásáért tárgyalások útján, a­­melyek vezessenek el az igaz­ságos és tartós béke megterem­téséhez ebben a térségben, a palesztin nép önrendelkezési jogának, beleértve saját füg­getlen állama létrehozásához való jogának biztosításához, a térség összes állama független­ségének és szuverenitásának szavatolásához." Az ilyen rende­zés érdekében szorgalmazza országunk kitartóan és határo­zottan nemzetközi értekezlet megrendezését az ENSZ égisze alatt a közép-keleti kérdésben érdekelt összes felek részvételé­vel, ideértve a PFSZ-t és a Biz­tonsági Tanács állandó tagjait. A pártunk és államunk vezetője által következetesen megerősí­tett elvi álláspontunk meleg el­ismerésre talál a palesztin nép soraiban, amely a román nép­ben őszinte és hű barátját látja. A két nép barátságának és szo­lidaritásának elmélyítéséhez ma­­radandó hozzájárulást nyújtot­tak a Nicolae Ceausescu elvtárs és Jasszer Arafat, a PFSZ Vég­rehajtó Bizottságának elnöke kö­zötti gyakori találkozók és meg­beszélések, amelyeken megvizs­gálták a közép-keleti problémák építő jellegű megoldásának, az egyetemes béke és biztonság e­­rősítésének időszerű kérdéseit. A palesztin forradalom napja alkalmából népünk ismételten megerősíti meleg baráti és mi­litáns szolidaritási érzelmeit a palesztin nép iránt, elhatározá­sát, hogy a jövőben is minden támogatást megad az igaz ügye diadaláért folytatott küzdelmé­nek. Várdai Ferenc Aktív szolidaritás a palesztin nép igaz ügyével FRANCIAORSZÁG LEGLÁTOGATOTTABB MÚZEUMA A párizsi Orsay múzeum, a­­mely a XIX. század végi és a XX. század eleji francia és külföldi alkotások jelentős gyűjteményével rendelkezik, alakulásának első évforduló­ját ünnepli. Ebben az idő­szakban Franciaország leglá­togatottabb múzeumává vált, jóval megelőzve híres „ve­­télytársait“, a Louvre-t, a Ver­sailles Palotát vagy a Georges Pompidou Központot. Az Or­say múzeum termeiben 2300 festmény, 1500 szobor, 1000 iparművészeti tárgy, 13 000 fénykép és rajzvázlat találha­tó. Az Orsay múzeum nem csupán kiállítás, hanem kon­ferenciák, hangversenyek és művészettörténeti tárgyú fil­mek bemutatásának színhelye is. ÚJ BURKOLÓANYAG Minél több a korom, annál jobban dolgozik az olvasztó­­kemence — erre a furcsa kö­vetkeztetésre jutottak a Ka­zahsztáni Tudományos Aka­démia olajkémiai kutatóinté­zetének tudósai, akik elvileg új tűzálló burkolatot hoztak létre. A magas hőmérséklet­nek ellenálló anyag segít megoldani a kohászat egyik legfontosabb problémáját , meghosszabbítani a kohók üzemelését két nagy javí­tás között. A kutatások széles körű lehetőséget nyitnak arra, hogy a gázok tisztítására kü­lönösen szilárd eszközöket és berendezéseket készítsenek sok más üzemben is. TANKHAJÓBÓL ..LAZACGYÁR“ Norvég és francia szakem­berek lazactenyészet létesíté­sét tervezik egy kimustrált tankhajón. A hajó különböző rekeszeit medencékké ala­kítják át, amelyekben állan­dóan cserélik majd a tenger­vizet, hogy kellő feltételeket teremtsenek a halivadék fej­lődésére. Naponta mintegy másfél millió köbméternyi tengervizet „forgatnak meg“ ily módon. A szivattyúk, a hal­eledel előállításához és szál­lításához szükséges berende­zések működését komputerek fogják ellenőrizni. Számítá­sok szerint egy ilyen „lazac­gyár“ évi 3000 tonnányi halat biztosítana a kereskedelem­nek. A VILÁG MÁSODIK LEGNAGYOBB HAJÓKATASZTRÓFÁJA — ezzel a címmel vonult be az 1987. december 20-i tragé­dia a tengeri utazás történel­mének krónikájába. Manilá­tól mintegy 150 tengeri mér­földre, Kelet-Mindoro sziget közelében, este 10 óra körül összeütközött a Dona Paz Fü­­löp-szigeteki személyszállító hajó és egy tankhajó. Az összeütközés következtében a 2215 tonnás utasszállító el­süllyedt, s szinte minden uta­sa elpusztult. A helyszínre siető mentőhajóknak, repü­lőgépeknek és helikopterek­nek húszórás megfeszített keresés után mindössze 26, komoly égési sebekben szen­vedő túlélőt sikerült meg­menteniük. A katasztrófa szo­katlan méretét az okozta, hogy a tankhajó rakománya felrobbant, s a két hajót bebo­rító lángtenger lehetetlenné tette a menekülést. A túlélők felkutatása tovább folyik: a mentők nem adták fel a re­ményt, hogy a térségben hem­zsegő cápák ellenére néhá­­nyan az 1490 utas közül úsz­va elérhették a környező szi­getek valamelyikét. Áldoza­tainak számát tekintve, a Do­na Paz elsüllyedése alig ma­rad el valamivel a Titanic katasztrófájától, amely 1912. április 15-én egy jégheggyel való összeütközés nyomán 1503 emberáldozatot követelt. MENNYI A FÖLD VÍZTARTALÉKA? Negyven ország kutatója segítségével egy leningrádi szakembercsoport tanulmányt készített a Föld víztartaléká­ról. Eszerint a bolygó víz­­mennyiségének 96,5 százalé­ka — vagyis, 1 338 000 000 köbkilométer — a világóceán­ban tömörül. A legszárazabb kontinens Afrika, a legnedve­sebb Latin-Amerika. A leg­szélsőségesebben megoszló vízrajzi helyzet Latin-Ameri­­káé: egyrészt az Atakama si­vatag, ahol átlagban ötéven­ként esik az eső, másrészt az Amazonas, amely évente két­szer annyi vizet szállít az ó­­ceánba, mint a Szovjetunió összes folyóvize. A finnországi lappok ma is büszkék a képünkön látható ha­gyományos viseletükre, akárcsak a hagyományos foglalkozá­sok között is fő helyet elfoglaló rénszarvastenyésztésre. . ■. . 4 -------- NEMZETKÖZI ÉLET Köztársaságunk évfordulójának szentelt rendezvények Rigában, a Lett SZSZK fő­városában ünnepi gyűlést tar­tottak, amelyen részt vett J. J. Zakenfelds, a Külföldi Ba­ráti és Kulturális Kapcsolatok Lett Társasága Elnökségének elnöke, Gulbis Maris, a Lett SZSZK KP KB osztályveze­tő-helyettese, Gederts Rama­­nis, a román—szovjet baráti társaság lett fiókjának elnö­ke, valamit nagyszámú kö­zönség. Az ez alkalommal elhang­zott beszédek kidomborították az 1947. december 30-i ese­­mmény jelentőségét, a román nép által a szocialista építés éveiben, főleg az RKP IX. kongresszusa óta eltelt idő­szakban elért figyelemre mél­tó sikereket, a román—szovjet kapcsolatok felfelé ívelő fej­lődését, s az e tekintetben döntő fontosságú magas szin­tű találkozókat és megbeszé­léseket. A felszólalók hivat­koztak Románia tevékeny külpolitikájára, N­i­c­o­l­a­e Ceaușescu elvtársnak, a Román Kommunista Párt fő­titkárának, Románia Szocia­lista Köztársaság elnökének a leszerelés megvalósításával, a béke, biztonság és nemzetközi együttműködés légkörének meghonosításával kapcsola­tos kezdeményezéseire. Beijingben román filmna­pokat rendeztek. A megnyitó előadáson mondott beszédé­ben Chen Haosu rádióteleví­zió- és filmügyi miniszterhe­lyettes hangsúlyozta, hogy az 1947. december 30-i esemény új korszakot nyitott meg a két évezredes román történe­lemben. Az azóta eltelt rövid történelmi időszakban a ro­mán nép dicsőséges kommu­nista pártjának vezetésével a mélyreható forradalmi átala­kulások több szakaszát járta be — mondotta Chen Haosu, rámutatva, hogy ezek során Románia erőteljes, korszerű iparral, fejlődő mezőgazda­sággal rendelkező országgá vált, amelyben az oktatás, a tudomány és a kultúra alap­vető szerepet tölt be. A fel­szólaló hangsúlyozta egy­szersmind a román—kínai ba­ráti kapcsolatok szüntelen fej­lődését a legmagasabb szinten létrejött megállapodások és határozatok szellemében. Az ünnepségen részt vett Lu Jixin nagykövet, Liu Zhen, a Külföldi Baráti Kapcsolatok Társaságának vezetőségi tagja, a művelődésügyi miniszté­rium képviselői, a művészeti és művelődési élet képviselői, filmszakemberek, színészek, nagyszámú közönség. Tiranában sajtókonferenciát tartottak, melynek keretében ismertették a román népnek a párt vezetésével a sokolda­lúan fejlett szocialista társa­dalom felépítésében elért si­kereit, a leszerelésnek, min­denekelőtt a nukleáris lesze­relésnek, a békének és a nem­zetközi együttműködésnek szentelt román külpolitikát. Ebből az alkalomból egy könyvkiállítás keretében köz­ponti helyen mutatták be Nicolae Ceaușescu elvtárs műveit. • at híres HANS-JOCHEN VOGEL, a nyugatnémet Szociáldemokra­ta Párt elnöke a parlament hivatalos közlönyének adott interjújában síkraszállt a kor­mány- és ellenzéki pártok kö­zös akcióinak fokozásáért a leszerelés kérdésében. E pár­toknak közösen kell fellépni­ük, hogy lehetővé tegyék a stratégiai nukleáris fegyver­zetek és taktikai rakéták számának csökkentését, a nukleáris robbantások betiltá­sát, a vegyi fegyverek felszá­molását. Törökországban a par­lament bizalmat szavazott a Türgüt Özal vezette új kor­mánynak. A TASZSZ által idézett Anatolia hírügynökség szerint a 450 képviselőből 290 szavazott az új kormányra. A november 29-i választásokon a jelenlegi miniszterelnök ve­zette Haza Pártja kapta a leg­nagyobb számú szavazatot. AZ AFRIKAI EGYSÉG­SZERVEZET Addis Abbeba-i székházában nyilvánosságra hozott sajtónyilatkozat rámu­tat, hogy a nemrég sorra ke­rült találkozó Daniel Arap Moi kenyai és Yoweri Muse­veni ugandai elnök között po­zitív hozzájárulást jelent a térség biztonságának és sta­bilitásának megvalósításához. Mint ismeretes, a két államfő találkozója nyomán megálla­podtak a határincidensek be­szüntetésében. TIRANÁBAN véget értek Albánia SZNK Népi Gyűlése ülésszakának munkálatai­­, közli az ATA hírügynökség. A képviselők elfogadták a gaz­dasági és kulturális fejlesztés 1988-as állami tervének tör­vényét, valamint az ez évi ál­lami költségvetési törvényt, megállapodást írtak ALÁ a Kínai NK és az UNESCO között, amelynek a­­lapján hat kínai történelmi műemléket, illetve természeti ritkaságot az emberiség kul­turális javai közé soroltak. (Köztük a nagy kínai falat, a beijingi császári palotát és Taishan helyet.) AZ ÚJ-KALEDÓNIAI KA­NAK SZOCIALISTA FEL­­SZABADÍTÁSI FRONT alel­­nöke, Y. Yeiwene felszólította a francia kormányt, hogy kezdjen tárgyalásokat e ten­geren túli francia terület la­kosainak képviselőivel. Új- Kaledónia kérdését — mon­dotta — nem lehet az önren­delkezésért síkraszálló lakos­ság beleegyezése nélkül ren­dezni. ELŐRE — 1988. január 3. A KUBAI NÉP NEMZETI ÜNNEPE FIDEL CASTRO RUZ elvtársnak, a Kubai Kommunista Párt Központi Bizottsága első titkárának, Kuba Köztársaság Államtanácsa és Minisztertanácsa elnökének A kubai forradalom győzelme 29. évforduló­jának megünneplése örömteli alkalom szá­munkra, hogy a Román Kommunista Párt, Románia Szocialista Köztársaság Államtaná­csa, kormánya, valamint a magunk nevében tolmácsoljuk önnek, a Kubai Kommunista Pártnak, Kuba Köztársaság Államtanácsának és Minisztertanácsának legmelegebb gratulá­cióinkat és baráti üdvözletünket. A román nép őszintén örvend a kubai nép megvalósításainak, amelyeket a Kommunista HAVANNA Párt vezetésével az új társadalom építésében ért el és teljes sikert kíván a Kubai Kommu­nista Párt III. kongresszusa határozatainak valóra váltásában. Meggyőződésünk, hogy közös erőfeszítéseink révén a pártjaink, országaink és népeink kö­zötti kapcsolatok szüntelenül fejlődnek, össz­hangban a két nemzet közös törekvéseivel, a szocializmus és a béke, a békés együttműködés és a nemzetközi megértés szolgálatában. NICOLAE CEAUSESCU, a Román Kommunista Párt főtitkára, Románia Szocialista Köztársaság elnöke CONSTANTIN DASCÃLESCU, Románia Szocialista Köztársaság kormányának első minisztere K­özel három évtizede a szocialista Kuba több mint tízmilliós népe az új esztendő első, világszerte hagyományos ünnepnapján különünnepet is ül: január el­sején emlékezik meg a kubai népi forradalmi mozgalom di­csőséges győzelméről, amely egyet jelentett a kis karib­­tengeri szigetország felszaba­dulásával. 29 évvel ezelőtt u­­gyanis az újév hajnalán a ku­bai népi fegyveres alakulatok diadalmas bevonulása Havan­nába, véget vetett a belföldi és külföldi kizsákmányolók érde­keit szolgáló, népellenes Batis­­ta-rezsimnek, végérvényesen lerázva az elnyomás és a ki­zsákmányolás igáját. E sors­döntő történelmi esemény, majd a népi hatalom megte­remtése győzedelmes betetőzé­sét jelentette a kubaiak hosz­­szas, kitartó és elszánt harcá­nak a nemzeti és társadalmi felszabadulásért, az ország haladásáért és a nép anyagi és szellemi felemelkedéséért. A szigetország felszabadulá­sa óta eltelt viszonylag rövid történelmi időszakban a kubai nép, kommunista pártja veze­tésével, mélyreható forradal­mi megvalósításokat ért el gazdasági, társadalmi és kul­turális fejlődése útján. A kez­deti nehézségekkel küzdő fia­tal népi államnak azonban még békés, szabad építőmun­kája hajnalán újabb erőpróbát kellett kiállnia: 1981. április 19-én ismét fegyvert fognia a külföldi támogatást élvező el­lenforradalmi erők partraszál­lásának meghiúsítása érdeké­ben. Ez újabb csatanyerést kö­vetően, nemzeti függetlensége és forradalmi vívmányai­ vé­delme érdekében, Kuba Köz­társaság meghirdette a­ forra­dalom szocialista jellegét, s elindult az új társadalom épí­tésének göröngyös, de járható útján. Viszonylag rövid idő a­­latt kiépítették az ország­ ipa­ri alapját — a hagyományos cukoripar fejlesztésével és korszerűsítésével párhuzamo­san olyan csúcságazatokat hoztak létre, mint a vegyipar, mezőgazdasági­­gépgyártóipar, erőteljesen fejlesztették a ha­jóépítő-ipart és hozzákezdtek­­ az ország energetikai bázisá­nak erőteljes fejlesztéséhez. Ez utóbbival kapcsolatosan ér­demes megemlíteni, hogy a népi hatalom 29 esztendejében az energiatermelés több mint hétszeresére növekedett. Te­kintve, hogy az ország hidro­­energetikai potenciálja elenyé­szően kicsi, az utóbbi évtized­ben fokozott hangsúlyt fektet­tek az atomenergia ilyen irá­nyú felhasználására, valamint a kőolaj- és földgáztermelés felfuttatására. Az ország első atomerőműve Cienfuegosban épült fel, mely végső átadása­kor 1700 MW-os beszerelt ka­pacitással rendelkezik majd. Egy másik atomerőmű építé­sét a keleti országrészbeli Holguin tartományban terve­zik, amelynek első reaktora 1996-ban kezdi meg az áram­szolgáltatást. Ilyenformán, a tervek szerint, 15 év múlva Kuba villanyáram-szükségle­tének mintegy 25 százalékát nukleáris erőművek szolgáltat­ják majd. A korszerű iparágak meg­honosítása, a bányászat kifej­lesztése mellett a kubai nem­zetgazdaság egészében tovább­ra is igen jelentős szerepet tölt be a hagyományos cukoripar. A cukornád termőterületeinek bővítésével egy időben újabb és újabb feldolgozó üzemek é­­pültek, a termesztés, betakarí­tás és feldolgozás pedig egya­ránt korszerűsödött. Napjaink­ban a cukornád-ültetvények mintegy 80 százalékán hazai gyártmányú kombájnokkal fo­lyik a betakarítás. A kubai nép jelenleg a Kommunista Párt III. kong­resszusa határozatainak, a szocialista építés újabb szaka­szát megjelölő programjának valóra váltásán munkálkodik. A pártprogram megerősíti a párt vezető szerepét a társa­dalom átalakításának művé­ben, s elsődleges feladatként jelöli meg a szocialista gazda­ság, az iparfejlesztési folya­mat felgyorsítását a szocializ­mus műszaki-anyagi alapjá­nak megteremtése céljából. Az ipar intenzív fejlesztése, az iparosítás kiterjesztése ugyan­is jelentős mértékben hozzá­járul a más gazdasági ágaza­tok — mezőgazdaság-állatte­nyésztés, építkezés, szállítás stb. — műszaki-gazdasági fel­tételeinek javításához, a ter­melés növekedéséhez, az ex­port növeléséhez. A román nép, az új szocia­lista társadalmi rendszert épí­tő népekhez fűződő baráti, szolidaritási és együttműködé­si kapcsolatai keretében, ro­­konszenvvel és nagy érdeklő­déssel követi nyomon a föld­rajzilag ugyan távoli, de esz­meileg, világnézetileg igen kö­zeli kubai nép országépítő munkáját és sikereit. A két ország és nép között meghono­sodott szoros baráti és sokré­tű együttműködési kapcsolatok szilárd alapját a Román Kom­munista Párt és a Kubai Kom­munista Párt közötti baráti és együttműködési kapcsolatok állandó fejlődése képezi. E hagyományos barátság, jó vi­szony és együttmunkálkodás erősítésében döntő szerepük van a két párt- és államveze­tő, Nicolae Ceau­sescu elvtárs és Fidel Castro Ruz elvtárs bukaresti, illetve havannai találkozóinak és megbeszélé­seinek, valamint az ez alkal­makkor létrejött megállapodá­soknak, feltárva az együtt­­munkálkodás fokozásának konkrét útjait és módozatait. Nemzeti ünnepe, felszaba­dulása 29. évfordulóján a ro­mán nép azzal a meggyőződés­sel kíván újabb és újabb sike­reket a baráti kubai népnek, h­ogy a rom­án—kubai barát­ság és együttműködés az el­következendőkben tovább erő­södik, amely egyként szolgálja a két ország és nép javát, va­lamint a béke, a haladás, az enyhülés és a szocializmus e­­gyetemes ügyét. Kiss Zsuzsa A BURMAI FÜGGETLENSÉG ÉVTIZEDE T­örténelmének döntő je­lentőségű eseményéről emlékezik meg január negyedikén a Burmai Unió Szocialista Köztársaságának népe: négy évtizeddel eze­lőtt, 1948-ban ezen a napon kiáltották ki az ország füg­getlenségét. A 67­8 033 négyzetkilométer kiterjedésű, több mint 37 mil­lió lakosú ország számára az 1948. január negyedikei for­dulat az önálló gazdasági-tár­sadalmi fejlesztés folyamatá­nak kezdetét jelentette. A múlt súlyos örökségének fel­számolására, a politikai füg­getlenség­­ megszilárdítására, az ország általános fejleszté­sére irányuló erőfeszítések eredményeként a független­ség négy évtizede alatt a burmai nép életében mélyre­ható átalakulások mentek végbe. A pozitív átalakulások útjának jelentős állomása volt 1962-ben a Burmai Szo­cialista Program Párt meg­alakítása, amely fő célkitűzé­seként a kizsákmányolás fel­számolását, a demokratikus állam megteremtését, a terv­­gazdálkodás bevezetését, az életszínvonal növelését jelölte meg. „A szocializmus burmai útja“ elnevezésű fejlesztési programban lefektették az or­szág nem kapitalista opciójá­nak alapvető irányvonalait és megfogalmazták a szocializ­mus gazdasági, társadalmi és politikai alapjai megteremté­sének célkitűzéseit. Az ezt követő években elfogadott in­tézkedések és reformok­ alap­ján kiszélesítették a gazda­ság állami szektorát, biztosí­tották a kulcsfontosságú ipar­ágak és az altalajkincsek fö­lötti ellenőrzést. A burmai fejlődés útján újabb mérföld­követ jelentett 1974. január elseje, amikor az ország fel­vette a Burmai Unió Szocia­lista Köztársasága hivatalos elnevezést. Az altalajkincsek feltárásá­val, a kőolajtermelés és a vil­­lamosenergia-termelés foko­zásával egyidejűleg megkü­lönböztetett figyelmet fordí­tottak a mezőgazdaság kor­szerűsítésére, amely az ország gazdaságának alapvető ága­zataként ma is a lakosság 64 százalékát foglalkoztatja. U­­gyanakkor, amint azt az 1991-ig szóló fejlesztési terv előirányozza, a rangooni kor­mány további erőfeszítéseket tesz az ország összes övezete arányos fejlesztésére. A füg­getlen fejlődés éveiben fi­gyelemre méltó sikerek szü­lettek az oktatás és az egész­ségügy terén is. Nemzetközi téren e délke­let-ázsiai ország aktív és füg­getlen külpolitikát folytat a békés egymás mellett élés el­­vei alapján és fejleszteni kí­vánja kapcsolatait a világ va­lamennyi országával. A román nép rokonszenv­­vel követi figyelemmel a Bur­mai Unió Szocialista Köztár­saságának országépítő erőfe­szítéseit. A fejlődő országok­hoz fűződő kapcsolatai bőví­tését célzó politikájához hűen, országunk a diplomá­ciai kapcsolatok több mint három évtizeddel ezelőtti fel­vétele óta következetesen síkraszáll a román—burmai együttműködés továbbfejlesz­téséért Az országaink, né­peink közötti kapcsolatok el­mélyítésének és sokoldalúbbá tételének kiemelkedő jelen­tőségű eseménye volt a Nicolae Ceausescu elvtársnak, Románia Szocialista Köztár­saság elnökének Elena Ceausescu elvtársnővel együtt 1987 márciusában Burmá­ban tett hivatalos látogatása, akárcsak Szán Ju burmai elnök nemrég sorra került romániai látogatása. Az ez alkalommal lezajlott magas szintű megbeszélések újabb távlatokat nyitottak a kétol­dalú együttműködés számára mindkét ország és nép, a béke és az együttműködés egyetemes ügye érdekében. Rostás M. Irén Nyomda: Combinatul Poligrafic Casa Scinteii 4080E

Next