Előre, 1988. május (42. évfolyam, 12570-12595. szám)

1988-05-01 / 12570. szám

É Ki . 1 I .ÉLJEN MÁJUS ELSEJE! XLII. Redactia ELŐRE. 79776 Bucure?ti 33. Piata Scinteii 1. sector I. évfolyam ELŐRE szerkesztősége. 79776 Bucuresti 33. Scintety tér I­­I. kerület. 12570. Szám Tájékoztató szolgálatunk telefonszáma: 18 03 02. 1988.­­ Előfizetéseket elfogadnak az összes­­ postahivatalok. MÁJUS 1., a levélkézbesítők és a lapterjesztők. Vasárnap Lapunkat külföldre a következő címen -------------------- lehet megrendelni: . .. . ROMPRESFILATELIA -0. oldal P.O. Box 12—201, telex: 10 376 prsfir , re I • Bucuresti, Calea Grivitei nr. 64—66 ara 10 bam Sectorul export-import presa Világ proletárjai, egyesüljetek! A SZOCIALISTA DEMOKRÁCIA ÉS EGYSÉG FRONTJA ORSZÁGOS TANÁCSÁNAK NAPILAPJA ELKÖTELEZETTSÉGGEL, MAGAS FORRADALMI HŐFOKON A HAZA SOKOLDALÚ FEJLESZTÉSÉÉRT Z­senge zöld és virágos köntösben ugyan, de di­­dergető-hűvösen jött el tájainkra idén a május. A ter­mészet nem volt kegyes hozzánk ezen a tavaszon, és mintha szándékosan pótolni akarná azt, amit a télen elmulasztott. Meleg január — hideg április. Az érmelléki bortermő vidék ős­régi népi munka-menetrend­je szerint április elsején nyitni kell a szőlőt. Sze­gény szőlőtőke, didereghetett április közepén is helyenként mínusz hat fokon, helyenként frissen hullott hó alatt. És mi történt a virágzó gyümölcs­fákkal? Hát, helyenként bi­zony ... De hagyjuk ezt most. Májusi ünnepünkön nem erről kell be­szélni, de jó, de fontos, hogy májusi munkásünnepünkön ilyesmikről se feledkezzünk meg, hogy a természet, a külső kör­nyező világ alacsony hőmérsék­lete újabb erőpróba elé állít bennünket. Amellyel csak o­­lyan, igen magas hőfokon izzó belső tűzzel tudunk megbirkóz­ni, mint amilyennel leküzdjük az utunkba kerülő valamennyi akadályt és nehézséget. Mint amilyennel teljesítjük minden­napi, egyre nehezebbé és bo­nyolultabbá váló feladatainkat. Nem találtak még fel hőmérőt, semmiféle mérőműszert ennek a belső hőmérsékletnek a fokolá­­sára. Nincs is szükség ilyesmi­re. Hiszen a mi társadalmunk kitermelt már egy teljesen meg­bízható, csalhatatlan eszközt a szocializmus építése belső hő­fokának megítélésére, ez pedig nem más, mint­ a tett és a be­lőle születő eredmény. Most, májusi ünnepünkön, a munka nagy tavaszi ünnepén, szóljunk hát elsősorban ezek­ről, tetteinkről, eredményeinkről és a reánk váró további teen­dőkről, amelyekből további tet­teknek, további eredményeknek kell kisarjadniuk. A Román Kommunista Párt V. országos konferenciája nagyobb idő­szak viszonylatában és tágabb összefüggésben megvonta e­­redményeink mérlegét a szocia­lista román társadalom fejlő­désének jelenlegi stádiumában, elemezte a nyolcadik ötéves terv megvalósításának menetét és kijelölte a további intézke­déseket soron következő felada­taink teljesítésére a XIII. kong­resszus határozatai és a sokol­dalúan fejlett szocialista társa­dalom megteremtéséről, vala­mint Románia kommunizmus felé való haladásáról szóló pártprogram valóra váltása ér­dekében. Az országos konfe­rencia óta eltelt hónapokban pedig a párt- és államvezetés, a forradalmi munkásdemokrá­cia országos fórumai részletei­ben és tevékenységi területek szerint is megvitatták-elemezték megvalósításainkat és legkö­zelebbi teendőinket, és Nicolae Ceaușescu elvtárs iránymutatá­sai alapján fontos határozato­kat fogadtak el a munka mi­nőségi szintjének és hatékony­ságának emelésére minden te­rületen. Ezeket a politikai ese­ményeket jelentőségükhöz mér­ten és több oldalról is megvilá­gítva kommentáltuk a maguk idejében, úgyhogy most, május elsején köszöntő vezércikkünk mondanivalójának alátámasz­tásához csak a legutóbbi kima­gasló jelentőségű politikai e­­seményhez, a párt Központi Bi­zottságának március végi ple­náris üléséhez kanyarodunk vissza. A párt főtitkára, a köztársa­ság elnöke a plénumon mon­dott átfogó beszédében a napi­rendre tűzött kérdések kapcsán mélyenszántóan elemezte az 1987-ben kifejtett — főként gazdasági-pénzügyi — tevé­kenységet és ez idei terv­­ telje-­ sítésével kapcsolatos tennivaló­kat. Közismertek eredményeink, épp­úgy, mint az előttünk álló további feladatok. De a munka nagy tavaszi ünnepén, ha csak sommásan is, hadd vegyük számba őket. 1987-ben, a jelenlegi, a nyol­cadik ötéves terv második esz­tendejében további jelentős si­kereket könyveltünk el a haza sokoldalú és gyors iramú gaz­­dasági-társadalmi fejlesztésé­ben. Ezek a sikerek néhány a­­lapvető­­mutató tükrében ek­képpen festenek. Az ipari áru­termelés 4,5 százalékkal, a net­tó termelés értéke 5,6, a mező­­gazdasági termelés 2,3, az össz­­kivitel pedig 8,7 százalékkal nö­vekedett az előző évhez képest. A nemzeti jövedelem egészében véve 4,8 százalékkal gyarapo­dott, úgyhogy egy lakosra szá­mítva meghaladja a 35 000 lejt. Ami más szavakkal annyit je­lent, hogy ha ezt az összeget a Horváth Júlia (Folytatása a 4. oldalon) ,,A maga területén mindenkinek teljes határozott­sággal kell munkálkodnia azon, hogy megfeleljen annak a magas fokú felelősségnek, amely reá hárul ott, ahol kifejti tevékenységét. Tegyünk meg mindent, hogy ebben az évben érjük el a legjobb eredményeket a gazdasági és társadalmi fejlesztésben, egész tevé­kenységünk tökéletesítésében, valamennyi tevékenységi szektor vezetésének jó kibontakozásában!" NICOLAE CEAUSESCU Miklós László MUNKÁRA TERMETT IDŐ Május, május, munkára termett idő, zöldágas, lobogós, örömre termett idő. Milyen erős a kezünk, munkáskezünk, milyen hatalmas az örömünk, ha örülünk, mert jól megy a munka, alakul az anyag, a szerszám, épül a ház és épül a haza, s velünk a világ és mi a világgal, a munkásvilággal, velünk a béke, velünk a munka, május, május, munkára, örömre termett idő. Dumitru Grigora? KIBONTOTT ZÁSZLÓ Ragaszkodásunk nyíló orgona tisztasága, Közös munkánk a védjegy az ország homlokán, Álmainkban, szívünkben egymást mi megtalálja, Örömmé feslik bennünk a lélek hajnalán. Szándékunk makulátlan, kezünkben tűz parázslik, Betetőzni a művet a haza óhaja szerint, Dalba foglalni mindazt, mi győzelemmé válik, Amiben erőnk rejlik, s lüktető szíveink. Úgy jövünk hozzád, Pártom, ahogy apjához készül Tiszta szívvel a gyermek, hogy meghallgassa őt, A forrongó jelenről, amely úgy éltet minket, Ahogyan sorsunk élteti az alakuló jövőt. Emberségünket is elhozzuk ím magunkkal, Mit belénk plántáltál, mitől a szív dobog, Eszméid akár ama májusban bontott zászló, Mely az emberért s ezért az országért lobog. Kerekes Gábor fordítása PÁRTUNK, MUNKÁSOSZTÁLYUNK |^[|||^KÁSJELENTÉS NICOLAE CEAUSESCU ELNÖK HŐSI HARCÁNAK KIEMELKEDŐ a népek haladás- és béketörekvései | TÖRTÉNELMI­ MOZZANATA A MUNKA ÜNNEPEN beteljesülésének rendíthetetlen harcosa (2. oldal) (3. és 5. oldal) (6. oldal) NICOLAE CEAUSESCU ELVTÁRS ELNÖKLETÉVEL ÜLÉST TARTOTT AZ RKP KB POLITIKAI VÉGREHAJTÓ BIZOTTSÁGA Nicolae Ceausescu elvtárs, a Román Kommunista Párt főtitkára elnökletével április 29-én, pénteken ülést tartott az RKP KB Politikai Végrehajtó Bizottsága. Meghívottként részt vettek miniszterek és a kormány más tagjai, a gazdasági és a társadalmi élet más szektorai több vezető kádere. Nicolae Ceausescu elvtárs az ülésen, abból kiindulva, hogyan folyik a terv telje­sítése, a hazai szocialista építés program­jának megvalósítása, továbbá tekintettel a nemzetközi életben bekövetkezett számos változásra. EXPOZÉT TARTOTT A GAZDA­­SÁGI-TÁRSADALMI TEVÉKENYSÉG VEZE­TÉSE, AZ IDEOLÓGIAI ÉS POLITIKAI­ NE­VELŐ MUNKA, VALAMINT A NEMZETKÖZI HELYZET EGYES KÉRDÉSEIRŐL. A Politikai Végrehajtó Bizottság messze­menő nagyrabecsüléssel nyugtázta, egy­öntetűen jóváhagyta a pártfőtitkári expo­zéban foglalt orientációkat és útmutatáso­kat, s elhatározta, hogy ezeket az RKP KB következő plenáris ülése téziseiként tegyék közzé. A továbbiakban a Politikai Végrehajtó Bizottság JELENTÉST VIZSGÁLT MEG A TERMÉKMINŐSÉG BIZTOSÍTÁSÁRÓL ÉS ELLENŐRZÉSÉRŐL ÉS A METROLÓGIAI TEVÉKENYSÉGRŐL 1987-BEN. A jelentés hangsúlyozza, hogy a pártfőtitkár, Nicolae Ceausescu elvtárs orientációi és útmutatá­sai szellemében cselekedve, a múlt év fo­lyamán biztosították a termelés, különös­képpen az exporttermelés műszaki és mi­nőségi színvonalának további emelkedését, a rend és a technológiai fegyelem, a meg­előző ellenőrzés erősödését ez átvételnél és a gyártási folyamatokban. Tekintettel az e téren fennálló mind na­gyobb követelményekre, a Politikai Végre­hajtó Bizottság kérte, a továbbiakban is for­dítsanak fokozott figyelmet a műszaki mi­nőségellenőrzés minél ésszerűbb szervezé­sére a termelésben, a termékminőség el­lenőrzése korszerű módszereinek bevezeté­sére, valamint a dolgozó személyzet szak­mai továbbképzésére; mint hangsúlyozta, erősíteni kell a mérnökök, technikusok, mesterek, minden munkás felelősségét a műszaki dokumentációkban, a bel- és külföldi megrendelőkkel kötött szerződések­ben előírt minőségi feltételek szigorú be­tartása iránt. Nicolae Ceausescu elvtárs, hangsúlyozva, hogy rendelkezünk minden szükségessel a legjobb minőségi termékek megvalósításá­hoz, útmutatást adott, hogy az eddigi eredmények birtokában minden téren tö­rekedjenek fokozottan a minőség javításá­ra, hogy jó minőségű, versenyképes, magas műszaki-üzemi jellemzőkkel rendelkező, az új tudományos-technikai forradalom legfej­lettebb vívmányainak színvonalán álló ter­mékeket állítsunk elő, biztosítva ezen az alapon országunk egyre aktívabb részvéte­lét az értékek egyetemes cseréjében, sza­vatolva a román gazdaság intenzív fejlő­dését. A Politikai Végrehajtó Bizottság ezután JELENTÉST ELEMZETT A LAKOSSÁGI PÉNZ­JÖVEDELMEK ÉS -KIADÁSOK MÉRLEGÉ­RŐL 1987-BEN, ÖSSZEHASONLÍTVA AZ 1986. ÉVI MEGVALÓSÍTÁSOKKAL. A jelen­tésben foglalt adatok rávilágítanak arra, hogy az ország gazdasági-társadalmi fej­lesztésében aratott sikerek biztosították a dolgozók pénzjövedelmeinek szüntelen gya­rapodását. A munkajavadalmazásból, vala­mint a vállalatok, intézmények, állami és szövetkezeti mezőgazdasági egységek, to­vábbá más szervezetek dolgozó személy­zetének a nyereségrészesedésből származó jövedelmei a múlt év folyamán meghalad­ták az 1986. évi szintet. A névleges átlag­javadalmazás 1987 végén elérte a 3035 lejt, tehát nagyobb volt, mint az előző év megfelelő időszakában. Úgyszintén növe­kedtek a szociális fogyasztási alapokból származó jövedelmek annak következtében, hogy intézkedések történtek a nyugdíjak, a családi pótlékok, a juttatások és a segélyek emeléséről. Mint hangsúlyozták, a lakosság jövedelmeinek, akárcsak pénzkiadásai és diszponibilitásai volumenének növekedése az árak stabilitásának, illetve annak a kö­rülményei között, hogy számos fogyasztási cikk tekintetében az árak az előirányzott szint alatt maradtak, határozottan rávilágít a dolgozók anyagi és szellemi életszínvona­lának emelése — pártunk és államunk po­litikájának legfőbb célja — érdekében el­fogadott programok helyességére. A dolgozók jövedelmeinek a tervben megszabott előirányzatok szerinti további növekedése érdekében a Politikai Végre­hajtó Bizottság egyben felkérte a minisz­tériumokat, az iparközpontokat, az összes gazdasági egységeket, tevékenykedjenek határozottan az összes tervmutatók, külö­nösképpen a fizikai termelés és az export példás teljesítéséért, a gazdasági hatékony­ság fokozásáért, a tervezett nyereség meg­valósításáért, hiszen ezektől a tényezőktől függ közvetlenül a lakosság anyagi és szellemi életszínvonalának, az egész nép életminőségének emelkedése. Az ülés keretében TÁJÉKOZTATÓ HANG­ZOTT EL A PAKISZTÁN ISZLÁM KÖZTÁRSA­SÁG ELNÖKÉVEL KARACHIBAN TÖRTÉNT BARÁTI TALÁLKOZÓRÓL ÉS A HIVATALOS LÁTOGATÁSOKRÓL, AMELYEKET NICOLAE CEAUSESCU ELVTÁRS TETT ELENA CEAUSESCU ELVTÁRSNŐVEL EGYÜTT IN­DONÉZIA KÖZTÁRSASÁGBAN, AUSZTRÁ­LIÁBAN, VIETNAM SZOCIALISTA KÖZTÁR­SASÁGBAN, A MONGOL NÉPKÖZTÁRSA­SÁGBAN, az ezen államok vezetőivel FOLYTATOTT MEGBESZÉLÉSEKRŐL. A Politikai Végrehajtó Bizottság hangsú­lyozta Nicolae Ceausescu elvtárs Elena Ceausescu elvtársnővel együtt ázsiai or­szágokban és Ausztráliában tett látogatá­sainak különleges jelentőségét, kidomborí­totta, hogy azok beilleszkednek a párt XIII. kongresszusának és országos konferenciá­jának arra vonatkozó orientációiba és ha­tározataiba, hogy erősödjenek Románia baráti és együttműködési kapcsolatai a vi­lág többi államaival, minden nép javára, a béke és a biztonság, az összes nemzetek közötti megértés és együttmunkálkodás ügye hasznára. A Politikai Végrehajtó Bizottság méltatta a véleménycsere fontosságát, amelyet Nicolae Ceausescu elvtárs folytatott a fel­keresett országok vezetőivel a nemzetközi élet, az egyetemes megértésért, együttmű­ködésért és békéért folytatott harc alap­vető problémáival kapcsolatban. A legmesz­szebbmenően értékelték azt a módot, aho­gyan Nicolae Ceausescu elvtárs a felke­resett államok vezetőivel való találkozók keretében ismertette a szocialista Románia álláspontját e problémákkal kapcsolatban, országunk kezdeményezéseit és akcióit, amelyek azt a célt szolgálják, hogy építő megoldást nyerjenek a kortárs politikai életet foglalkoztató nagy problémák. Mint hangsúlyozták, különleges jelentő­ségű a ROMÁN-PAKISZTÁNI MAGAS SZINTŰ BARÁTI TALÁLKOZÓ keretében Karachiban hozott határozat, hogy az utób­bi évek tapasztalatai alapján, amikor sike­resen analizáltak jelentős gazdasági koo­perációs akciókat, mindkét fél törekedjen Románia és Pakisztán együttműködésének további mélyítésére és diverzifikálására gazdasági, műszaki-tudományos, kulturális és más tevékenységi területen. Úgyszintén különösképpen nagyra érté­kelték az INDONÉZIA KÖZTÁRSASÁGBAN tett hivatalos baráti látogatás eredményeit, a magas szintű dialógus során leszűrt konklúziókat, amelyek kidomborították an­nak különleges fontosságát, hogy erősöd­jék és diverzifikálódjék a gazdasági koope­­ció országaink általános kapcsolatainak fejlesztése érdekében. Kidomborították az arra vonatkozó meg­állapodások jelentőségét, hogy újabb ak­ciókat kell kezdeményezni a kapcsolatok dinamikusabb fejlesztéséért különböző kö­zös érdekű szektorokban és a gazdasági kooperáció fejlesztéséért hosszú lejáratú szerződések alapján. A Politikai Végrehajtó Bizottság úgy ér­tékelte, hogy az újabb magas szintű dialó­gus jelentős hozzájárulást kép"­ a r­épgiső közötti barátság és megértés, a nemzetközi kooperáció ügyéhez. Ugyanakkor méltatták az AUSZTRÁLIÁ­BAN tett hivatalos látogatás alkalmából létrejött megállapodások különleges jelen­tőségét, az eddigi tapasztalatok alapján úgy értékelték, hogy azok újabb jelentős szakaszt képeznek a kölcsönösen előnyös gazdasági együttműködés bővítésében, va­lamint a kétoldalú kapcsolatok fokozásá­ban a tudomány, a technológia, az oktatás és a kultúra terén. Ebben az összefüggés­ben hangsúlyozták a hosszú lejáratú egyez­mények megkötésének fontosságát, egyez­mények, amelyek biztosítják a két ország gazdasági kapcsolatainak széles távlatát. Kidomborították, hogy a találkozók és a megbeszélések jelentős hozzájárulást ké­peznek a két ország kapcsolatainak maga­sabb szintre való emeléséhez, azok érvé­nyesüléséhez kölcsönösen előnyös kapcso­latokként, amelyek földrajzi távolságtól, a társadalmi-politikai rendszer különböző­ségétől függetlenül létrejöhetnek és fej­lődhetnek. A VIETNAM SZOCIALISTA KÖZTÁRSA­SÁGBAN tett hivatalos baráti látogatással kapcsolatban kidomborították a közös elhatározásuk jelentőségét, hogy bővüljön és a Vietnami Kommunista Párt, orszá­gaink és népeink kapcsolata, a kölcsönös érdek, a szocializmus és a béke általános ügye, a nemzetközi együttműködés javára. , (Folytatása a 4. oldalon) NICOLAE CEAUSESCU ELVTÁRS FOGADTA NICARAGUA KÖZTÁRSASÁG NAGYKÖVETÉT A MEGBÍZÓLEVÉL BEMUTATÁSA ALKALMÁBÓL Románia Szocialista Köztár­saság elnöke, Nicolae Ceausescu elvtárs pénteken fogadta Roger Vasques Berriost, aki Nicaragua Köztársaság hazánkbeli rendkí­vüli és meghatalmazott nagykö­veteként bemutatta megbízóle­velét. (Folytatása a 4. oldalon) BAIA MARE MUNICIPIUM — 1988 )

Next