Előre, 1988. október (42. évfolyam, 12700-12725. szám)

1988-10-01 / 12700. szám

--------- - ---­ A ROMÁN NÉP ÉRDEKÉBEN, ÖSSZHANGBAN A VILÁG ÖSSZES NÉPE ÉRDEKEIVEL Románia javaslatai az európai biztonság és együttműködés kérdéseivel foglalkozó bécsi összejövetelen „Meg kell értenünk, hogy az európai biztonság azt jelenti, meg kell tanulnunk szaba­don együttműködni az egyenlőség elve alapján, és hogy Európában valóban egy új politi­kát valósítsunk meg. Lépjünk fel oly módon, hogy Európa váljék a béke és az együttműkö­dés kontinensévé, amely gyakoroljon erőteljes befolyást a világban, biztosítsa az új politika, a valamennyi nemzet közötti egyenlőség politikája, a béke és a társadalmi igazságosság vi­lága győzelmét." NICOLAE CEAUSESCU Az európai biztonság és együttműködés kérdéseivel foglalkozó mostani bécsi össze­jövetelen Románia attól az óhajtól vezé­relve vesz részt, hogy a találkozó építő szellemben bonyolódjon le, járuljon hozzá újabb lépések megtételéhez a leszerelés, a gazdasági, műszaki-tudományos, kulturális együttműködés, valamint a más területekre kiterjedő együttműködés irányában, az egységes Európa, a béke, a demokratikus és önálló fejlődés, a gazdasági és társa­dalmi haladás Európájának létrehozásához. Egyébként ismeretes, hogy Románia mi­­litáns és következetes politikát folytatott a földrész államai közötti kapcsolatok nor­malizálásáért, cselekvő módon hozzájárult a történelmi jelentőségű európai biztonsági és együttműködési konferencia összehívá­sának kezdeményezéséhez és előkészítésé­hez, a Helsinki Záróokmány kidolgozásához, majd pedig az értekezlet záródokumentuma előirányzatainak alkalmazását célzó átfogó és bonyolult folyamathoz, a reális biztonság megteremtéséhez, az európai államok mél­tányos együttműködéséhez. Ebben a szellemben és Nicolae Ceausescu elnök elvi útmutatásai, a párt és az állam vezetőségétől kapott megbízatás alapján a jelenlegi bécsi összejövetelen a román kül­döttség számos javaslatot terjesztett elő az európai biztonság és együttműködés kulcs­­fontosságú kérdéseire vonatkozólag. Romá­nia a javaslatok egész sorát dolgozta ki és terjesztette elő egyes konkrét, reális lesze­relési, elsősorban nukleáris leszerelési, kon­vencionális leszerelési intézkedések, a gaz­dasági, műszaki-tudományos együttműkö­dést, a környezetvédelem terén való együtt­­munkálkodást szolgáló intézkedések elfoga­dására vonatkozólag. Ugyanakkor mélységesen humanista poli­tikája szellemében Románia konkrét javas­latokat terjesztett elő nagy fontosságú, reális problémák tényleges megoldása cél­jából az emberi jogok szavatolásával, azok minden összetevőjét és teljes komplexitását véve figyelembe, valamint az együttműkö­dés fejlesztésével kapcsolatban a kultúra, az oktatás, a tájékoztatás terén és más területeken. Válaszként a román kezdeményezések iránt megnyilvánuló fokozott érdeklődésre, az alábbiakban ismertetjük a román kül­döttség által előterjesztett javaslatokat:­­ Az összejövetel záródokumentumába be kell venni a részt vevő államok kötelezettségét, hogy mindegyik állampolgárnak felkészültségének megfelelően munkahelyet biztosítanak, hogy tel­jes mértékben hasznosíthassa fizikai és szellemi képességeit, hogy megszerezze a civilizált élethez szükséges anyagi eszközöket, összhangban korunk társadalmi haladásának követelményeivel. ■ A záródokumentumba be kell venni a részt vevő államok kötelezettségét, hogy az ifjúság számára biztosítják a szükséges feltételeket a tanuláshoz és a képzéshez, a társadalomnak hasznos tevékenység lebonyolításához, alkotó képességének teljes mértékű értékesítéséhez, hogy munkahelyet biztosítanak a fiatalok számára és felkészültségüknek megfelelően helyezik el őket a gazdasági és társadalmi tevékenységben. ■ Dolgozzanak ki minden országban programokat, amelyek 2000-ig biztosítsanak minden család számára minimális lakásfeltételeket, és térjenek rá e programok megvalósítására. ■ A részt vevő államok vállaljanak kötelezettséget, hogy a nők számára felkészültségüknek és képességüknek megfelelő munkahelyeket biztosítanak, a férfiakkal egyenlő munkáért egyenlő javadalmazást, jogokat, amelyek tegyék lehetővé teljes mértékű és tényleges részvételüket a poli­tikai és társadalmi életben. ■ A részt vevő államok vállaljanak kötelezettséget, hogy nem ösztönzik az emigrálást és lemondanak a más országokból való szakkáderek elcsalogatásáról. Ugyanakkor a részt vevő ál­lamok vállalják, hogy együttműködnek a káderképzésben különböző területeken a kevésbé fej­­lett országok gazdasági és társadalmi haladása szükségleteinek megfelelően. ■ A záródokumentumnak a gondolkodásszabadságra, lelkiismereti, meggyőződési sza­badságra vonatkozó előirányzatai közé vegyék be a részt vevő államok kötelezettségét, hogy támo­gatják és bátorítják az emberek tudományos és kulturális ismeretei szintjének emelését célzó tevékenységet, főleg az ifjúság körében, a humanizmus, a barátság, a béke és a népek közötti megértés szellemében. Az alapvető emberi jogok — a munkához, az oktatáshoz, a méltó életfeltételek biztosításá­hoz való jog — szavatolására vonatkozó fenti javaslatok elő­terjesztésekor országunk a saját politikájából fakadó humanista elvekből, valamint a földrész különböző országaiban fennálló helyzetből indult ki, nevezetesen abból, hogy a lakosság széles kategóriáit rendkívül súlyosan érinti a munkanélküliség, a la­káshiány, valamint a gazdasági, társadalmi és politikai téren megnyilvánuló méltánytalansá­gok. Mint ismeretes, az Európai Gazdasági Közösség tagállamai­ban a munkanélküliek száma meghaladta a 18 milliót. Figye­lembe véve ezt a súlyos követ­kezményekkel járó realitást, or­szágunk javasolta, hogy a bécsi összejövetel záródokumentumá­ba iktassák be a részt vevő ál­lamok kötelezettségét, hogy mindegyik polgár számára mun­kahelyet biztosítanak szakmai felkészültségüknek megfelelően, ily módon szavatolva a méltó, civilizált élethez szükséges a­­nyagi eszközöket. A munkanélküliséggel küsz­ködő európai országok többségé­ben elsősorban a fiatalok szen­vednek e társadalmi probléma megoldatlansága miatt. Renge­teg példát lehetne felhozni arra vonatkozólag, hogy közvetlenül az iskola vagy az egyetem el­végzése után a fiatalok a mun­kanélküliek sorait gyarapítják. Annak érdekében, hogy lehető­séget adjanak a fiataloknak tár­sadalmilag hasznos tevékenység végzésére, alkotó képességük ér­tékesítésére, országunk javasol­ta: a bécsi összeurópai találko­zón részt vevő államok vállalja­nak kötelezettséget, hogy mun­kahelyet biztosítanak a fiatalok­­nak,s felkészültségüknek meg­felelő gazdasági-társadalmi munkakörbe helyezik el őket. A súlyos lakáshiány egy má­sik olyan társadalmi probléma, amely földrészünk számos or­szágában a dolgozók széles ré­tegeit — beleértve sokgyerme­kes családokat — érinti. A nyu­gati sajtó csaknem naponta szá­mol be a lakásnélküliek drámai helyzetéről, akik hidak alatt, a parkok padjain, a járdára fek­tetett újságokon húzzák meg magukat, vagy olyan családok­ról, amelyek víz, villanyáram, kanalizálás nélküli, sebtében összeeszkábált barakkokban lak­nak. A helyzet súlyosságára va­ló tekintettel Románia javasol­­ta, hogy a bécsi összejövetelen elfogadásra kerülő dokumentum foglaljon magában kötelezett­ségvállalást az aláíró államok részéről, hogy rátérnek olyan programok valóra váltására, a­­mely 2000-ig minden család ré­szére biztosítaná a minimális la­kásfeltételeket. A világ lakosságában a nők a­ránya egy százalékkal többet tesz ki a férfiakénál. Ennek ellenére, a bécsi összejövete­len részt vevő számos országban a nők másodrendű szerepet ját­szanak a társadalomban, tovább­ra is különféle gazdasági, társa­dalmi, politikai és más jellegű hátrányos megkülönböztetések­nek vetik alá őket. Éppen ezért országunk javasolta a részt vevő államoknak, vállaljanak köte­lezettséget, hogy felkészültsé­güknek és képességeiknek meg­felelően munkahelyet biztosíta­nak a nőknek, úgyszintén a férfiakkal egyenlő javadalma­zást egyenlő munkáért, olyan jogokat, amelyek szavatolnák a társadalmi és politikai életben való teljes mértékű, tényleges részvételüket. Az erőteljesen iparosított or­szágok hosszú időn át arra irá­nyuló politikát folytattak, hogy elcsalogassák a gyengébben fej­lett és szerényebb erőforrások­kal rendelkező országokból a rendkívüli erőfeszítések árán kiképzett legjobb szakembere­ket. Az „intelligencia-elorzás" lehetővé tette bizonyos országok számára, hogy magas szakkép­zettségű káderekhez jussanak anélkül, hogy e célból a legki­sebb anyagi befektetést megtet­ték volna, közvetlenül károsítva más országok gazdasági fejlődé­sét. Ilyen negatív jelenségek megelőzése végett országunk ja­vasolta a részt vevő államoknak, vállaljanak kötelezettséget, le­mondanak a szakképzett káde­rek más országokból való el­­csalogatásáról. Románia egyben javasolta, a bécsi összejövete­len részt vevő államok vállalja­nak kötelezettséget, hogy e­­gyüttműködnek a káderképzés­­ben a kevésbé fejlett országok, érdekeinek, azok gazdasági-tár­sadalmi haladása követelményei figyelembevételével. Ezeket a realista, építő jelle­gű javaslatokat országunk azzal a meggyőződéssel terjesztette elő, hogy az ember alapvető jo­gainak szavatolása, alkotó­ké­pességének teljes mértékű ér­vényre juttatása a béke- és a nemzetközi megértési légkör e­­lőmozdításának alapvető köve­telménye, a kortárs világ gazda­sági-társadalmi haladásának fontos összetevője, olyan köte­lezettség, amelytől nem szabad hogy távol tartsa magát egyet­len ország sem. Nyilvánvaló, hogy ilyen célkitűzések valóra váltása szükségessé teszi a bécsi összejövetelen képviselt összes állam szoros együttműködését gazdasági, műszaki-tudományos, kulturális téren és más terüle­teken, a béke, a megértés és a népek közötti kölcsönös tiszte­let eszméinek széles körű szor­galmazását. Ez ugyanakkor szükségessé teszi, hogy a részt vevő államok vállalják: szigo­rúan tiszteletben tartják az új államközi elveket, a nemzeti függetlenség és szuverenitás, a más államok belügyeibe való be nem avatkozás elveit, mind­egyik állam ama jogát, hogy belső feltételeinek megfelelően, az ország törvényeivel, hagyo­mányaival és nemzeti sajátos­ságával összhangban oldja meg saját problémáit. A humanizmus, a népek kö­zötti barátság, a béke és a meg­értés elveinek szellemében or­szágunk javasolta, hogy a bé­csi találkozó záródokumentum­­tervezetének előirányzatai közé a gondolkodási, lelkiismereti és meggyőződési szabadságjogok­kal kapcsolatosan foglalják be az államok abbeli kötelezettsé­gét, hogy támogatják és bátorít­ják az emberek, mindenekelőtt a fiatalok tudományos és kultu­rális ismeretszintjének növelé­sét. Országunk szemlélete sze­rint a részt vevő államoknak biz­tosítaniuk kell a szükséges fel­tételeket, hogy a szakszerveze­tek, a tudományos szövetségek, a kultúra és a tudomány hazai tevékenységük révén járuljanak hozzá az emberek tudományos meggyőződésének kialakításához a kortárs tudomány legújabb vívmányai alapján, a többi nép anyagi és kulturális értékei iránti tisztelet szellemében való neveléséhez. A nevelés és a tudatformálás kérdéseivel kapcsolatos vita ke­retében egyes küldöttségek fel­vetették a vallásszabadság prob­lémáját. Mint ismeretes, Romá­niában biztosítottak a feltéte­lek arra, hogy az egyház, a val­lási felekezetek zavartalanul folytathassák tevékenységüket alapszabályuknak megfelelően, a vallási meggyőződések és szoká­sok szabad gyakorlására. E fel­tételeket szavatolja és biztosítja az ország alkotmánya és tör­vényrendszere, az állam által el­ismert 14 felekezet tevékenysége kifejtéséhez nyújtott anyagi tá­mogatás. Egyébként ilyen irányú hasonló szabályozás létezik a bécsi találkozón részt vevő va­lamennyi országban. Ennek el­lenére ezek közül az országok közül egyesek olyan javaslato­kat terjesztettek elő, amelyek a­­ gondolkodási, lelkiismereti és meggyőződési szabadságot kizá­rólag a vallásszabadságra kor­látozzák. E javaslatok egyetlen célja a miszticizmus és obsku­­rantizmus bátorítása, nyilvánva­ló ellentétben az új műszaki-tu­dományos forradalom időszerű követelményeivel, s Románia soha sem fog csatlakozni hozzá­­juk. Románia felhívta és szüntele­nül felhívja a figyelmet a valódi problémákra, amelyektől földré­szünk biztonságának megszilár­dítása és együttműködésének fejlődése függ, akárcsak az ezek megoldásához vezető konkrét akciók útjaira és módozataira, és soha nem értett egyet, s nem is érthet egyet az arra irá­nyuló törekvésekkel, hogy e­­gyes országok általánosan köte­lező normákat dolgozzanak ki, hogy nemzetközi dokumentumok révén eljárási módozatokat te­gyenek kötelezővé olyan kérdé­sekben, amelyek kizárólag vala­mennyi ország szuverenitásá­val függnek össze. A minden or­szágban érvényben levő tör­vények összessége a nemzeti szuverenitás szerves része, az illető nép akaratának, törekvé­seinek és érdekeinek megnyilvá­nulása és egyetlen más állam vagy államcsoport sem avatkoz­hat be életének megszervezé­sébe, nem rendelkezik semmi­lyen törvényes alappal ahhoz, hogy magatartási normákat ír­jon elő számára. Országunk e jól ismert és következetes ál­láspontja számtalan alkalommal nyert hangsúlyozást. Románia határozottan elutasít bármilyen beavatkozást belügyeibe, füg­getlenül annak megnyilvánulási formájától vagy ürügyétől, szá­mos alkalommal kidomborítva annak szükségességét, hogy tartsák tiszteletben minden nép elidegeníthetetlen jogát ahhoz, hogy életét saját óhaja szerint szervezze meg. „Úgy cseleked­jünk — hangsúlyozta Nicolae Ceaușescu elnök —, hogy Euró­pa, amely elsődleges szerepet töltött be a modern civilizáció megteremtésében, a jövőben is járulhasson hozzá az emberiség szabad fejlődéséhez, egy maga­sabb rendű civilizáció létreho­zásához, amely biztosítja a né­pek számára a jólétet, a boldog­ságot, a szabadságot, a függet­lenséget és a békét is. Románia határozottan síkra­­száll az európai országok e­­gyüttműködésének fokozottabb fejlesztéséért, egy egységes Eu­rópáért a társadalmi rendszerek sokfélesége és valamennyi nép azon jogának tiszteletben tartá­sa alapján, hogy maga válassza meg, minden külső beavatkozás nélkül, társadalmi rendszerét. Csak így lehet biztosítani az ösz­­szes európai állam jó megérté­sének és együttműködésének széles alapját, a kölcsönösen e­­lőnyös kapcsolatok, az enyhülés, a megértés és a béke légköré­nek előmozdítását. Románia küldöttségének elha­tározása, hogy továbbra is eb­ben a szellemben tevékenyked­jék és ezen álláspontoknak megfelelően hozzájáruljon a bé­csi találkozó olyan konstruktív, átfogó és egyöntetűen elfogad­ható dokumentummal való befe­jezéséhez, amely reális lehető­ségeket nyújt földrészünk szá­mára, hogy a béke és az együtt­működés, a fegyverek és hábo­rúk nélküli jobb és igazságosabb világ megteremtésének jelentős tényezőjévé váljék. NEMZETKÖZI ÉLET -----------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------­ Redacția ELŐRE, 79 776 Bucureș ti 33, Piața Scinteii 1, sector 1 Az ENSZ-közgyűlés ülésszaka A román külügyminiszter megbeszélései Ioan Totu, országunk kül­ügyminisztere a New York-i ENSZ-székházban találkozott Dante Caputóval, az Egyesült Nemzetek Szervezete Közgyű­lése 43. ülésszakának elnöké­vel. Ez alkalomból meleg hangú üzenetváltásra került sor Nicolae Ceausescu elvtárs, Ro­mánia Szocialista Köztársaság elnöke és az ENSZ-közgyűlés jelenlegi ülésszakának elnöke között. A találkozó során a Romá­nia által a napirendre ajánlott pontoknak és javaslatoknak az ülésszak keretében való előmozdítása érdekében tör­ténő együttmunkálkodással, valamint az ülésszak homlok­terében álló más problémák­kal kapcsolatos kérdésekről folytattak megbeszélést. Románia külügyminisztere úgyszintén megbeszéléseket folytatott Franciaország, Spa­nyolország, Németország SZK, Jugoszlávia SZSZK, Nigéria, Mongólia, Albánia és a Koreai NDK külügyminisztereivel. A megbeszélések során az illető országokkal fenntartott kétoldalú kapcsolatok — külö­nösképpen a gazdasági cserék és együttműködés — fejleszté­sének, valamint a Közgyűlés napirendjén szereplő nemzet­közi problémákkal kapcsolatos együttmunkálkodás megszi­lárdításának útjairól és eszkö­zeiről esett szó. Folytatódik az általános politikai vita Folytatódik az általános vita az ENSZ-közgyűlés 43. ülés­szakán. A különböző tagállamok képviselői ismertetik or­szágaik álláspontját a világszervezet jelenlegi ülésszakának napirendjén szereplő átfogó és jelentős kérdéskörrel kapcso­latban. A mai világban a dialógus átveszi a konfrontáció helyét, a nemzetközi vitás kérdések békés rendezését célzó útkere­sések pedig fokozódnak, ami a jelenlegi nemzetközi helyzet pozitív vonása — mondotta Qian Qichen, a Kínai NK külügyminisztere. Bár a há­borús veszély még fennáll, a béke erői egyre gyarapodnak, a világ összes népei pedig egyre erőteljesebben hallatják hangjukat a béke érdekében, a háború ellen — folytatta a felszólaló és hozzáfűzte: Az erőszak alapvető okát még nem távolították el a világból, a népeket továbbra is a fegy­verkezési verseny leállítása és a leszerelési erőfeszítések te­rén rájuk háruló feladatok foglalkoztatják. Qian Qichen úgy értékelte, hogy a legtöké­letesebb fegyvertárak birtoká­ban lévő nagyhatalmakra fo­kozott felelősség hárul a le­szerelési folyamatban és drasztikusan csökkenteniük kell saját fegyverzeteiket. Fel­hívást intézett a két nagyhata­lomhoz, mielőbb jussanak megállapodásra a nukleáris fegyverek fokozott csökkenté­sének kérdésében, kezdve a stratégiai nukleáris fegyverek 50 százalékos csökkentésével, sürgessék a konvencionális le­szerelésre vonatkozó tárgyalá­sokat és állítsák le az űrben kibontakoztatott fegyverkezé­si versenyt, annak minden formájában. A leszerelés va­lamennyi ország biztonsági ér­dekeit érinti — mondotta Qian Qichen, majd hozzáfűz­te: „az országoknak, legyenek azok nagyok vagy kicsik, erő­sek vagy gyengék, joguk van egyenlően részt venni a lesze­relés kérdésének vitájában és rendezésében“,-----——~­Megállapítva, hogy a fejlő­dő, jországok­ súlyos... gazdasági­ visszaesést szenvedtek a kül­­adósság terhe, az alapok á­­ramlásának korlátozása, a cse­reviszonyok rosszabbodása és a protekcionizmus hangsúlyo­zódása miatt, a kínai minisz­ter hangsúlyozta, hogy orszá­ga támogatja az ENSZ gazda­sági kérdésekkel foglalkozó különülésszakának összehívá­sát, valamint a cancunihoz ha­sonló magas szintű összejö­vetel megszervezését. Befeje­zésül a szónok méltatta az ENSZ szerepét és úgy értékel­te, hogy a világszervezet nagymértékben hozzájárul­hat az emberiséget foglalkoz­tató kérdések megoldásához. Tadeusz Olechowski, a Len­gyel NK külügyminisztere ki­domborította az ENSZ-tagok részéről érkező újabb erőfeszí­tések szükségességét a világ­­szervezet szerepének növelése érdekében. Hangsúlyozta az országa által az európai béke és biztonság szavatolása érde­kében tett erőfeszítéseket és elmondotta, hogy országa to­vábbra is a fegyverzetcsök­kentési javaslat, valamint a közép-európai bizalom meg­erősítése mellett foglal állást. A szónok ugyanakkor kiemel­te, hogy a haderők és a fegy­verzetek csökkentése Európá­ban lényeges tényező lenne a kontinens békéjének és biz­tonságának szavatolásában. A lengyel miniszter hangoztatta az európai gazdasági együtt­működés fontosságát, kidom­borítva, hogy az egyes euró­pai országok nemzetgazdaság­fejlesztési tervei különféle pénzügyi akadályokba ütköz­nek, s ezért szükséges, hogy az adósok és a hitelezők, a nem­zetközi bank- és pénzügyi szervezetek egyaránt felelős­ségteljes erőfeszítéseket te­gyenek a küladósságok terhe csökkentése érdekében. Geoffrey Howe, Nagy-Bri­­tannia külügyminisztere egész sor regionális kérdésről szólt, nemzetközi békekonferencia mielőbbi összehívásának szük­ségességét. Felhívást intézett a világ népeihez, munkálkod­janak az ezen célkitűzés el­éréséhez szükséges megfelelő körülmények kialakítása ér­dekében. A DAK-beli helyzet­tel kapcsolatban — bár ismé­telten hangoztatta a brit kor­mány ragaszkodását az apar­theid felszámolásának gondo­latához — a brit miniszter is­mét elutasította a rasszista rendszer ellen irányuló gaz­dasági szankciók meghozata­lára vonatkozó javaslatot. Másrészt megerősítette a Mal­vin-(Falkland)-szigetekkel kapcsolatos brit álláspontot, hozzáfűzve, hogy Nagy-Bri­­tannia továbbra is az Argen­tínával fenntartott kapcsola­tok normalizálása irányában tevékenykedik. Felszólalásának legnagyobb részét a közép-keleti konflik­tusnak szentelve, Shimon Pe­res, Izrael külügyminisztere kijelentette, hogy a paleszti­­nok törekvései és Izrael biz­tonsága nem feltétlenül egy­mást kizáró tényezők. Izrael — mondotta — készen áll „a stabil határokat biztosító terü­leti kompromisszum“ megtár­gyalására az arab államokkal, viszont hangsúlyozta, hogy kormánya nem szándékszik visszavonulni az 1967-es há­ború előtti határok mögé. Az izraeli miniszter úgy értékel­te, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsa 242. és 338. számú határozatai az egyetlen elfo­gadható keretet biztosítják a tárgyalásokhoz. Találkozók az ENSZ-székházban A Kínai NK ENSZ-misszió­­jának székházában találkozó­ra került sor Qian Qichen kínai külügyminiszter és Eduard Sevardnadze, a Szov­jetunió külügyminisztere kö­zött. Amint arról az Új Kína és a TASZSZ hírügynök­ség tudósít, a felek a kétol­dalú kapcsolatokról és a nem­zetközi élet időszerű kérdései­ről beszélgettek. Megállapod­tak, hogy a két felet érdeklő kérdésekben folytatott véle­ménycserét Qian Qichen év végéig sorra kerülő moszk­vai látogatása keretében foly­tatják. Javier Perez de Cuellar a New York-i ENSZ-székházban találkozott a Biztonsági Ta­nács állandó tagországainak külügyminisztereivel. Ebben a keretben vélemény­­cserére került sor egyes je­lentős nemzetközi kérdések­ben, nagy figyelmet fordítva a regionális konfliktusoknak az ENSZ-alapokmány elvei sze­rint történő rendezését célzó erőfeszítésekre. A világszervezet New York-i székházában Bohuslav Chnou­pek, a Csehszlovák SZK kül­ügyminisztere találkozott Shi­mon Peres izraeli külügymi­niszterrel. Az izraeli küldött­ség kérésére lezajlott találkozó az első ilyen jellegű esemény a diplomáciai kapcsolatok megszakítása óta — jelenti a CTK hírügység. A miniszterek az országaik közötti kapcsola­tok kérdéseiről tárgyaltak, megállapodtak, hogy a továb­biakban kihasználják a külön­böző alkalmakat a dialógus folytatására, úgyszintén véle­ménycserét folytattak a világ­­politikai helyzetről. ★ Karolosz Papouliasz, Görög­ország külügyminisztere és Mesut Yilmaz, török külügy­miniszter megbeszéléseket folytatott a New York-i ENSZ-székházban. Amint ar­ról az Anatolia hírügynökség tudósít, a ciprusi kérdés ala­kulását vizsgálták meg, hang­súlyozva a Ciprus-közi tárgya­lások folytatásának szükséges­ségét, a szigetországbeli hely­zet egyetlen megoldási lehető­ségeként. A két miniszter u­­gyanakkor állást foglalt a bal­káni országok közötti együtt­működés kiszélesítéséért kü­lönféle területeken. MESTERSÉGES BOLYGÓ A június 15-én pályára he­lyezett Simon Bolivar mester­séges bolygó nemrég teljes ka­pacitással működni kezdett. A mesterséges bolygót 20 latin­amerikai ország által létreho­zott konzorcium lőtte fel a kontinens olyan országai tele­víziós kommunikációlehetősé­­geinek a javítása érdekében, amelyek nem rendelkeznek sa­ját műholdak pályára helye­zéséhez szükséges felszerelé­sekkel. Az új műhold által közvetített adások fogásához 1,5 méter átmérőjű parabola­­antennákra van szükség, szem­ben a régi 6 méteres átmérőjű antennákkal. A Bolivar mű­holdat telefonösszeköttetések­hez, televíziós közvetítésekhez használják. A The British Medical Jour­nal című orvosi szaklap fel­hívja a figyelmet arra, hogy a dohányosoknak a leukémiával kell számolniuk. Egyelőre a szakemberek nem fedezték fel a megbetegedés fiziológiai me­chanizmusát a dohányzó sze­mélyek esetében, de a statisz­tikák igencsak meggyőző ada­tokkal szolgálnak ilyen téren. ISMÉT HOZZÁFÉRHETŐ LESZ a közönség számára a Kheopsz­­piramis. Október közepén le­zárják a javítási, tisztítási munkálatokat, kiszélesítik a folyosókat és beállítják a szel­lőztető berendezéseket. Először a főbejáratot nyitják meg a lá­togatók előtt, majd a piramis belsejében lévő 15 sírboltot. A Szovjetunióban egyre in­kább csökken a mozilátogatók száma — írja a Sztroityelnaja Gazeta című lap, statisztikai adatokra hivatkozva. Míg 1985-ben 4,1 milliárd volt a nézők száma, 1987-ben ez a szám 3,8 milliárdra csökkent. Az Állami Statisztikai Bizott­ság szerint a jelenség a televí­ziós hálózat bővülésével, a vi­­deokészülékek elterjedésével, valamint a filmek minőségé­nek „romlásával“ magyaráz­ható. NEMZETKÖZI RENDEZVÉNYEK • Lublinban (Lengyel NK) megnyílt az ifjú hegedűművé­szek immár hagyományossá vált nemzetközi fesztiválja. A híres lengyel hegedűművész és zeneszerző, Henryk Wieniaw­­ski emlékére évente megren­dezett fesztivál idei rendez­vényein hetvenhárom 16—19 éves fiatal előadóművész vesz részt. • Párizsban megnyílt a 75. nemzetközi autószalon. A 230 000 négyzetméteres kiállí­tási felületen a legkülönfélébb járművek láthatók, kezdve a kereskedelmi szállításokra szolgáló autókkal, el egészen a sportkocsikig, melyek már a jövő század autómodelljeit „harangozzák be“ . Ham­burgban az idén másodszor rendezik meg a nők fesztivál­ját. A komplex kulturális-mű­vészeti rendezvény keretében zenei, irodalmi és színházi e­­lőadásokat tartanak. A feszti­válon különböző országok színházi életének és mozivi­lágának személyiségei, mű­vészegyüttesei vesznek részt. Többek között jelen vannak NDK-beli, skandináv orszá­­gokbeli és szovjetunióbeli író­nők, híres színésznők (köztük Jeanne Moreau, Patricia Highsmith), operaénekesnők (Barbara Sukowa) kabaré­­(Sarah Camp) és dzsessz- (Al­bertina Walker, Audrey Mo­­taung, Koko Taylor) szólisták, a Canaille női zenekar, vala­mint a világ egyetlen női cir­kusza, a Compagnie de Bar­­barie stb. Elnevezéséhez hí­ven a fesztivál túlnyomórészt női szerzőket, előadókat vo­nultat fel CSÖKKEN A DOHÁNYZÁS LEUKÉMIÁT A MOZI LÁTOGATÓK OKOZHAT SZÁMA ELŐRE — 1988. október 1. MAGAS SZINTŰ MEGBESZÉLÉSEK A SZOVJETUNIÓ ÉS AZ NDK KÖZÖTT A Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára és a Szov­jetunióban munkalátogatáson tartózkodó Erich Honecker, az NSZKP KB főtitkára, a Német DK Államtanácsának elnöke közötti megbeszélések végén nyilvánosságra hozott közös közlemény kidomborítja mind­két fél óhaját, hogy sokrétűen szélesítsék és mélyítsék a két­oldalú együttműködést — je­lenti a TASZSZ hírügynökség. A Szovjetunió és az NDK — hangzik a közlemény — sík­­raszáll a nukleáris fegyverek nélküli, háborúktól és erő­szaktól mentes világ, a min­den állam közötti valóban de­mokratikus kapcsolatok létre­hozásáért, a teljes egyenlőség alapján és a népek szabad vá­lasztáshoz való jogának tiszte­letben tartásával. A két or­szág állást foglal a leszerelési folyamat megszakítás nélküli lebonyolítása mellett, újabb szerződések és megállapodások alapján, melyek előírják a fel­halmozott fegyverek — ide értve mindenfajta nukleáris fegyvert — minél átfogóbb és gyökeresebb csökkentését. Hangsúlyozták, hogy a béke ügye szempontjából elvi fon­tossággal bír a támadó straté­giai fegyverek 50 százalékos csökkentésére vonatkozó szer­ződés megkötése — a rakéta­védelmi szerződés előírásainak tiszteletben tartásával —, va­lamint a nukleárisfegyver-kí­­sérletek betiltása és a vegyi fegyverek teljes felszámolása. A Szovjetunió és az NDK ismételten hangoztatja, hogy az európai béke és biztonság megmaradásának egyik alap­vető feltétele a határok sért­hetetlensége, a meglévő terüle­ti-politikai realitások, az ál­lamok szuverenitásának és területi épségének feltétel nél­küli tiszteletben tartása, vala­mint a nemzetközi kapcsola­tokban általánosan elismert elvek és normák tiszteletben tartása. z öt világrész hírei D­ ZSAMBIN BATMUNH, a Mongol Forradalmi Néppárt KB főtitkára, a Mongol NK Nagy Népi Hurálja Elnökségé­nek elnöke Erich Honecker, aZ NSZEP KB főtitkára, a Német DK Államtanácsának elnöke meghívására október első felében hivatalos­ baráti látogatást tesz a Német DK- ban — közli az ADN hírügy­nökség. A Cap Canaveral-i űr­központról felbocsátották a Discovery amerikai űrrepü­lőgépet. Az öttagú legény­ség — Frederick Hauck űr­repülőgépparancsnok, Ri­chard Covery segédpilóta, George Nelson, John Loun­ge és David Hilmers űrha­jós — fő feladata a NASA kommunikációs műholdjá­nak alacsony Föld körüli pá­lyán való elhelyezése volt, amit sikeresen végrehaj­tottak. Ugyanakkor 11 tu­dományos kísérletet szán­dékoznak végrehajtani. A leszállást október 3-ra, a kaliforniai Mohave sivatag­­beli reptérre tervezik. NICOSIÁBAN, Ciprus fő­városában a mediterrán me­dencében fekvő országok par­lamenti konferenciáját előké­szítő találkozót tartottak. A konferencia célja ezen övezet­nek idegen katonai jelenléttől mentes térséggé való alakítá­sa. Részt vettek Görögország, Ciprus, a Líbiai Dzsamadíria, Szíria, valamint a Palesztinai Felszabadítási Szervezet kép­viselői. A jelenlévők kitartot­tak az idén tavasszal a ciprusi parlament által előterjesztett javaslat mellett, hogy a medi­terrán térség országainak par­lamenti képviselői tartsanak konferenciát, amelyen követel­jék az övezetben állomásozó valamennyi idegen hadiflotta visszavonását. A NOBEL-BÉKEDÍJ NOR­VÉG BIZOTTSÁGA 1988-ra az ENSZ békefenntartó erőinek ítélte oda a díjat. Az ez alka­lomból Oslóban nyilvánosság­­­ra­ hozott­ közlemény rámutat, hogy az ENSZ békefenntartó erői az ENSZ-alapokmányban rögzített alapelvek gyakorlat­ba ültetéséhez járulnak hozzá, ami fokozott szerepet és fon­tosságot biztosít a világszer­vezet számára. A GENFBEN ülésező nem­zetközi döntőbírósági csoport határozata értelmében Izrael­nek vissza kell szolgáltatnia Egyiptomnak a Tába-térséget. A Tába-térség izraeli megszál­lás alatt maradt, miután Iz­rael 1982-ben kivonta csapa­tait a Sinai-félszigetről. HOSZNI MUBARAK egyip­tomi elnök visszaérkezett Kairóba európai körútjáról, mely során hivatalos látoga­tást tett Jugoszláviában, Nagy-Britanniában, Francia­­országban és az NSZK-ban. Megérkezésekor a sajtónak adott nyilatkozatában az egyip­tomi államelnök megelégedé­sének adott hangot a látogatá­sok eredményeivel kapcsolato­san, rámutatva, hogy a körút fő célja a közép-keleti béke­­folyamatnak holtpontról való kimozdítására irányuló diplo­máciai erőfeszítések fokozása volt. TÜRGÜT ÖZAL török kor­mányfő október 5—6-án hiva­talos látogatást tesz Olaszor­szágban — jelentették be az olasz fővárosban. A török ven­dég találkozik Ciriaco de Mita kormányfővel, akivel a kétol­dalú kapcsolatokról és közös érdekű nemzetközi kérdések­ről folytatnak megbeszélést. ---------------------- P25h­­U 4080 . ; Nyomda: Combinatul Poligrafic Casa Scânteil

Next