Előre, 1988. október (42. évfolyam, 12700-12725. szám)
1988-10-01 / 12700. szám
--------- - --- A ROMÁN NÉP ÉRDEKÉBEN, ÖSSZHANGBAN A VILÁG ÖSSZES NÉPE ÉRDEKEIVEL Románia javaslatai az európai biztonság és együttműködés kérdéseivel foglalkozó bécsi összejövetelen „Meg kell értenünk, hogy az európai biztonság azt jelenti, meg kell tanulnunk szabadon együttműködni az egyenlőség elve alapján, és hogy Európában valóban egy új politikát valósítsunk meg. Lépjünk fel oly módon, hogy Európa váljék a béke és az együttműködés kontinensévé, amely gyakoroljon erőteljes befolyást a világban, biztosítsa az új politika, a valamennyi nemzet közötti egyenlőség politikája, a béke és a társadalmi igazságosság világa győzelmét." NICOLAE CEAUSESCU Az európai biztonság és együttműködés kérdéseivel foglalkozó mostani bécsi összejövetelen Románia attól az óhajtól vezérelve vesz részt, hogy a találkozó építő szellemben bonyolódjon le, járuljon hozzá újabb lépések megtételéhez a leszerelés, a gazdasági, műszaki-tudományos, kulturális együttműködés, valamint a más területekre kiterjedő együttműködés irányában, az egységes Európa, a béke, a demokratikus és önálló fejlődés, a gazdasági és társadalmi haladás Európájának létrehozásához. Egyébként ismeretes, hogy Románia militáns és következetes politikát folytatott a földrész államai közötti kapcsolatok normalizálásáért, cselekvő módon hozzájárult a történelmi jelentőségű európai biztonsági és együttműködési konferencia összehívásának kezdeményezéséhez és előkészítéséhez, a Helsinki Záróokmány kidolgozásához, majd pedig az értekezlet záródokumentuma előirányzatainak alkalmazását célzó átfogó és bonyolult folyamathoz, a reális biztonság megteremtéséhez, az európai államok méltányos együttműködéséhez. Ebben a szellemben és Nicolae Ceausescu elnök elvi útmutatásai, a párt és az állam vezetőségétől kapott megbízatás alapján a jelenlegi bécsi összejövetelen a román küldöttség számos javaslatot terjesztett elő az európai biztonság és együttműködés kulcsfontosságú kérdéseire vonatkozólag. Románia a javaslatok egész sorát dolgozta ki és terjesztette elő egyes konkrét, reális leszerelési, elsősorban nukleáris leszerelési, konvencionális leszerelési intézkedések, a gazdasági, műszaki-tudományos együttműködést, a környezetvédelem terén való együttmunkálkodást szolgáló intézkedések elfogadására vonatkozólag. Ugyanakkor mélységesen humanista politikája szellemében Románia konkrét javaslatokat terjesztett elő nagy fontosságú, reális problémák tényleges megoldása céljából az emberi jogok szavatolásával, azok minden összetevőjét és teljes komplexitását véve figyelembe, valamint az együttműködés fejlesztésével kapcsolatban a kultúra, az oktatás, a tájékoztatás terén és más területeken. Válaszként a román kezdeményezések iránt megnyilvánuló fokozott érdeklődésre, az alábbiakban ismertetjük a román küldöttség által előterjesztett javaslatokat: Az összejövetel záródokumentumába be kell venni a részt vevő államok kötelezettségét, hogy mindegyik állampolgárnak felkészültségének megfelelően munkahelyet biztosítanak, hogy teljes mértékben hasznosíthassa fizikai és szellemi képességeit, hogy megszerezze a civilizált élethez szükséges anyagi eszközöket, összhangban korunk társadalmi haladásának követelményeivel. ■ A záródokumentumba be kell venni a részt vevő államok kötelezettségét, hogy az ifjúság számára biztosítják a szükséges feltételeket a tanuláshoz és a képzéshez, a társadalomnak hasznos tevékenység lebonyolításához, alkotó képességének teljes mértékű értékesítéséhez, hogy munkahelyet biztosítanak a fiatalok számára és felkészültségüknek megfelelően helyezik el őket a gazdasági és társadalmi tevékenységben. ■ Dolgozzanak ki minden országban programokat, amelyek 2000-ig biztosítsanak minden család számára minimális lakásfeltételeket, és térjenek rá e programok megvalósítására. ■ A részt vevő államok vállaljanak kötelezettséget, hogy a nők számára felkészültségüknek és képességüknek megfelelő munkahelyeket biztosítanak, a férfiakkal egyenlő munkáért egyenlő javadalmazást, jogokat, amelyek tegyék lehetővé teljes mértékű és tényleges részvételüket a politikai és társadalmi életben. ■ A részt vevő államok vállaljanak kötelezettséget, hogy nem ösztönzik az emigrálást és lemondanak a más országokból való szakkáderek elcsalogatásáról. Ugyanakkor a részt vevő államok vállalják, hogy együttműködnek a káderképzésben különböző területeken a kevésbé fejlett országok gazdasági és társadalmi haladása szükségleteinek megfelelően. ■ A záródokumentumnak a gondolkodásszabadságra, lelkiismereti, meggyőződési szabadságra vonatkozó előirányzatai közé vegyék be a részt vevő államok kötelezettségét, hogy támogatják és bátorítják az emberek tudományos és kulturális ismeretei szintjének emelését célzó tevékenységet, főleg az ifjúság körében, a humanizmus, a barátság, a béke és a népek közötti megértés szellemében. Az alapvető emberi jogok — a munkához, az oktatáshoz, a méltó életfeltételek biztosításához való jog — szavatolására vonatkozó fenti javaslatok előterjesztésekor országunk a saját politikájából fakadó humanista elvekből, valamint a földrész különböző országaiban fennálló helyzetből indult ki, nevezetesen abból, hogy a lakosság széles kategóriáit rendkívül súlyosan érinti a munkanélküliség, a lakáshiány, valamint a gazdasági, társadalmi és politikai téren megnyilvánuló méltánytalanságok. Mint ismeretes, az Európai Gazdasági Közösség tagállamaiban a munkanélküliek száma meghaladta a 18 milliót. Figyelembe véve ezt a súlyos következményekkel járó realitást, országunk javasolta, hogy a bécsi összejövetel záródokumentumába iktassák be a részt vevő államok kötelezettségét, hogy mindegyik polgár számára munkahelyet biztosítanak szakmai felkészültségüknek megfelelően, ily módon szavatolva a méltó, civilizált élethez szükséges anyagi eszközöket. A munkanélküliséggel küszködő európai országok többségében elsősorban a fiatalok szenvednek e társadalmi probléma megoldatlansága miatt. Rengeteg példát lehetne felhozni arra vonatkozólag, hogy közvetlenül az iskola vagy az egyetem elvégzése után a fiatalok a munkanélküliek sorait gyarapítják. Annak érdekében, hogy lehetőséget adjanak a fiataloknak társadalmilag hasznos tevékenység végzésére, alkotó képességük értékesítésére, országunk javasolta: a bécsi összeurópai találkozón részt vevő államok vállaljanak kötelezettséget, hogy munkahelyet biztosítanak a fiataloknak,s felkészültségüknek megfelelő gazdasági-társadalmi munkakörbe helyezik el őket. A súlyos lakáshiány egy másik olyan társadalmi probléma, amely földrészünk számos országában a dolgozók széles rétegeit — beleértve sokgyermekes családokat — érinti. A nyugati sajtó csaknem naponta számol be a lakásnélküliek drámai helyzetéről, akik hidak alatt, a parkok padjain, a járdára fektetett újságokon húzzák meg magukat, vagy olyan családokról, amelyek víz, villanyáram, kanalizálás nélküli, sebtében összeeszkábált barakkokban laknak. A helyzet súlyosságára való tekintettel Románia javasolta, hogy a bécsi összejövetelen elfogadásra kerülő dokumentum foglaljon magában kötelezettségvállalást az aláíró államok részéről, hogy rátérnek olyan programok valóra váltására, amely 2000-ig minden család részére biztosítaná a minimális lakásfeltételeket. A világ lakosságában a nők aránya egy százalékkal többet tesz ki a férfiakénál. Ennek ellenére, a bécsi összejövetelen részt vevő számos országban a nők másodrendű szerepet játszanak a társadalomban, továbbra is különféle gazdasági, társadalmi, politikai és más jellegű hátrányos megkülönböztetéseknek vetik alá őket. Éppen ezért országunk javasolta a részt vevő államoknak, vállaljanak kötelezettséget, hogy felkészültségüknek és képességeiknek megfelelően munkahelyet biztosítanak a nőknek, úgyszintén a férfiakkal egyenlő javadalmazást egyenlő munkáért, olyan jogokat, amelyek szavatolnák a társadalmi és politikai életben való teljes mértékű, tényleges részvételüket. Az erőteljesen iparosított országok hosszú időn át arra irányuló politikát folytattak, hogy elcsalogassák a gyengébben fejlett és szerényebb erőforrásokkal rendelkező országokból a rendkívüli erőfeszítések árán kiképzett legjobb szakembereket. Az „intelligencia-elorzás" lehetővé tette bizonyos országok számára, hogy magas szakképzettségű káderekhez jussanak anélkül, hogy e célból a legkisebb anyagi befektetést megtették volna, közvetlenül károsítva más országok gazdasági fejlődését. Ilyen negatív jelenségek megelőzése végett országunk javasolta a részt vevő államoknak, vállaljanak kötelezettséget, lemondanak a szakképzett káderek más országokból való elcsalogatásáról. Románia egyben javasolta, a bécsi összejövetelen részt vevő államok vállaljanak kötelezettséget, hogy együttműködnek a káderképzésben a kevésbé fejlett országok, érdekeinek, azok gazdasági-társadalmi haladása követelményei figyelembevételével. Ezeket a realista, építő jellegű javaslatokat országunk azzal a meggyőződéssel terjesztette elő, hogy az ember alapvető jogainak szavatolása, alkotóképességének teljes mértékű érvényre juttatása a béke- és a nemzetközi megértési légkör előmozdításának alapvető követelménye, a kortárs világ gazdasági-társadalmi haladásának fontos összetevője, olyan kötelezettség, amelytől nem szabad hogy távol tartsa magát egyetlen ország sem. Nyilvánvaló, hogy ilyen célkitűzések valóra váltása szükségessé teszi a bécsi összejövetelen képviselt összes állam szoros együttműködését gazdasági, műszaki-tudományos, kulturális téren és más területeken, a béke, a megértés és a népek közötti kölcsönös tisztelet eszméinek széles körű szorgalmazását. Ez ugyanakkor szükségessé teszi, hogy a részt vevő államok vállalják: szigorúan tiszteletben tartják az új államközi elveket, a nemzeti függetlenség és szuverenitás, a más államok belügyeibe való be nem avatkozás elveit, mindegyik állam ama jogát, hogy belső feltételeinek megfelelően, az ország törvényeivel, hagyományaival és nemzeti sajátosságával összhangban oldja meg saját problémáit. A humanizmus, a népek közötti barátság, a béke és a megértés elveinek szellemében országunk javasolta, hogy a bécsi találkozó záródokumentumtervezetének előirányzatai közé a gondolkodási, lelkiismereti és meggyőződési szabadságjogokkal kapcsolatosan foglalják be az államok abbeli kötelezettségét, hogy támogatják és bátorítják az emberek, mindenekelőtt a fiatalok tudományos és kulturális ismeretszintjének növelését. Országunk szemlélete szerint a részt vevő államoknak biztosítaniuk kell a szükséges feltételeket, hogy a szakszervezetek, a tudományos szövetségek, a kultúra és a tudomány hazai tevékenységük révén járuljanak hozzá az emberek tudományos meggyőződésének kialakításához a kortárs tudomány legújabb vívmányai alapján, a többi nép anyagi és kulturális értékei iránti tisztelet szellemében való neveléséhez. A nevelés és a tudatformálás kérdéseivel kapcsolatos vita keretében egyes küldöttségek felvetették a vallásszabadság problémáját. Mint ismeretes, Romániában biztosítottak a feltételek arra, hogy az egyház, a vallási felekezetek zavartalanul folytathassák tevékenységüket alapszabályuknak megfelelően, a vallási meggyőződések és szokások szabad gyakorlására. E feltételeket szavatolja és biztosítja az ország alkotmánya és törvényrendszere, az állam által elismert 14 felekezet tevékenysége kifejtéséhez nyújtott anyagi támogatás. Egyébként ilyen irányú hasonló szabályozás létezik a bécsi találkozón részt vevő valamennyi országban. Ennek ellenére ezek közül az országok közül egyesek olyan javaslatokat terjesztettek elő, amelyek a gondolkodási, lelkiismereti és meggyőződési szabadságot kizárólag a vallásszabadságra korlátozzák. E javaslatok egyetlen célja a miszticizmus és obskurantizmus bátorítása, nyilvánvaló ellentétben az új műszaki-tudományos forradalom időszerű követelményeivel, s Románia soha sem fog csatlakozni hozzájuk. Románia felhívta és szüntelenül felhívja a figyelmet a valódi problémákra, amelyektől földrészünk biztonságának megszilárdítása és együttműködésének fejlődése függ, akárcsak az ezek megoldásához vezető konkrét akciók útjaira és módozataira, és soha nem értett egyet, s nem is érthet egyet az arra irányuló törekvésekkel, hogy egyes országok általánosan kötelező normákat dolgozzanak ki, hogy nemzetközi dokumentumok révén eljárási módozatokat tegyenek kötelezővé olyan kérdésekben, amelyek kizárólag valamennyi ország szuverenitásával függnek össze. A minden országban érvényben levő törvények összessége a nemzeti szuverenitás szerves része, az illető nép akaratának, törekvéseinek és érdekeinek megnyilvánulása és egyetlen más állam vagy államcsoport sem avatkozhat be életének megszervezésébe, nem rendelkezik semmilyen törvényes alappal ahhoz, hogy magatartási normákat írjon elő számára. Országunk e jól ismert és következetes álláspontja számtalan alkalommal nyert hangsúlyozást. Románia határozottan elutasít bármilyen beavatkozást belügyeibe, függetlenül annak megnyilvánulási formájától vagy ürügyétől, számos alkalommal kidomborítva annak szükségességét, hogy tartsák tiszteletben minden nép elidegeníthetetlen jogát ahhoz, hogy életét saját óhaja szerint szervezze meg. „Úgy cselekedjünk — hangsúlyozta Nicolae Ceaușescu elnök —, hogy Európa, amely elsődleges szerepet töltött be a modern civilizáció megteremtésében, a jövőben is járulhasson hozzá az emberiség szabad fejlődéséhez, egy magasabb rendű civilizáció létrehozásához, amely biztosítja a népek számára a jólétet, a boldogságot, a szabadságot, a függetlenséget és a békét is. Románia határozottan síkraszáll az európai országok együttműködésének fokozottabb fejlesztéséért, egy egységes Európáért a társadalmi rendszerek sokfélesége és valamennyi nép azon jogának tiszteletben tartása alapján, hogy maga válassza meg, minden külső beavatkozás nélkül, társadalmi rendszerét. Csak így lehet biztosítani az öszszes európai állam jó megértésének és együttműködésének széles alapját, a kölcsönösen előnyös kapcsolatok, az enyhülés, a megértés és a béke légkörének előmozdítását. Románia küldöttségének elhatározása, hogy továbbra is ebben a szellemben tevékenykedjék és ezen álláspontoknak megfelelően hozzájáruljon a bécsi találkozó olyan konstruktív, átfogó és egyöntetűen elfogadható dokumentummal való befejezéséhez, amely reális lehetőségeket nyújt földrészünk számára, hogy a béke és az együttműködés, a fegyverek és háborúk nélküli jobb és igazságosabb világ megteremtésének jelentős tényezőjévé váljék. NEMZETKÖZI ÉLET ----------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------- Redacția ELŐRE, 79 776 Bucureș ti 33, Piața Scinteii 1, sector 1 Az ENSZ-közgyűlés ülésszaka A román külügyminiszter megbeszélései Ioan Totu, országunk külügyminisztere a New York-i ENSZ-székházban találkozott Dante Caputóval, az Egyesült Nemzetek Szervezete Közgyűlése 43. ülésszakának elnökével. Ez alkalomból meleg hangú üzenetváltásra került sor Nicolae Ceausescu elvtárs, Románia Szocialista Köztársaság elnöke és az ENSZ-közgyűlés jelenlegi ülésszakának elnöke között. A találkozó során a Románia által a napirendre ajánlott pontoknak és javaslatoknak az ülésszak keretében való előmozdítása érdekében történő együttmunkálkodással, valamint az ülésszak homlokterében álló más problémákkal kapcsolatos kérdésekről folytattak megbeszélést. Románia külügyminisztere úgyszintén megbeszéléseket folytatott Franciaország, Spanyolország, Németország SZK, Jugoszlávia SZSZK, Nigéria, Mongólia, Albánia és a Koreai NDK külügyminisztereivel. A megbeszélések során az illető országokkal fenntartott kétoldalú kapcsolatok — különösképpen a gazdasági cserék és együttműködés — fejlesztésének, valamint a Közgyűlés napirendjén szereplő nemzetközi problémákkal kapcsolatos együttmunkálkodás megszilárdításának útjairól és eszközeiről esett szó. Folytatódik az általános politikai vita Folytatódik az általános vita az ENSZ-közgyűlés 43. ülésszakán. A különböző tagállamok képviselői ismertetik országaik álláspontját a világszervezet jelenlegi ülésszakának napirendjén szereplő átfogó és jelentős kérdéskörrel kapcsolatban. A mai világban a dialógus átveszi a konfrontáció helyét, a nemzetközi vitás kérdések békés rendezését célzó útkeresések pedig fokozódnak, ami a jelenlegi nemzetközi helyzet pozitív vonása — mondotta Qian Qichen, a Kínai NK külügyminisztere. Bár a háborús veszély még fennáll, a béke erői egyre gyarapodnak, a világ összes népei pedig egyre erőteljesebben hallatják hangjukat a béke érdekében, a háború ellen — folytatta a felszólaló és hozzáfűzte: Az erőszak alapvető okát még nem távolították el a világból, a népeket továbbra is a fegyverkezési verseny leállítása és a leszerelési erőfeszítések terén rájuk háruló feladatok foglalkoztatják. Qian Qichen úgy értékelte, hogy a legtökéletesebb fegyvertárak birtokában lévő nagyhatalmakra fokozott felelősség hárul a leszerelési folyamatban és drasztikusan csökkenteniük kell saját fegyverzeteiket. Felhívást intézett a két nagyhatalomhoz, mielőbb jussanak megállapodásra a nukleáris fegyverek fokozott csökkentésének kérdésében, kezdve a stratégiai nukleáris fegyverek 50 százalékos csökkentésével, sürgessék a konvencionális leszerelésre vonatkozó tárgyalásokat és állítsák le az űrben kibontakoztatott fegyverkezési versenyt, annak minden formájában. A leszerelés valamennyi ország biztonsági érdekeit érinti — mondotta Qian Qichen, majd hozzáfűzte: „az országoknak, legyenek azok nagyok vagy kicsik, erősek vagy gyengék, joguk van egyenlően részt venni a leszerelés kérdésének vitájában és rendezésében“,-----——~Megállapítva, hogy a fejlődő, jországok súlyos... gazdasági visszaesést szenvedtek a küladósság terhe, az alapok áramlásának korlátozása, a csereviszonyok rosszabbodása és a protekcionizmus hangsúlyozódása miatt, a kínai miniszter hangsúlyozta, hogy országa támogatja az ENSZ gazdasági kérdésekkel foglalkozó különülésszakának összehívását, valamint a cancunihoz hasonló magas szintű összejövetel megszervezését. Befejezésül a szónok méltatta az ENSZ szerepét és úgy értékelte, hogy a világszervezet nagymértékben hozzájárulhat az emberiséget foglalkoztató kérdések megoldásához. Tadeusz Olechowski, a Lengyel NK külügyminisztere kidomborította az ENSZ-tagok részéről érkező újabb erőfeszítések szükségességét a világszervezet szerepének növelése érdekében. Hangsúlyozta az országa által az európai béke és biztonság szavatolása érdekében tett erőfeszítéseket és elmondotta, hogy országa továbbra is a fegyverzetcsökkentési javaslat, valamint a közép-európai bizalom megerősítése mellett foglal állást. A szónok ugyanakkor kiemelte, hogy a haderők és a fegyverzetek csökkentése Európában lényeges tényező lenne a kontinens békéjének és biztonságának szavatolásában. A lengyel miniszter hangoztatta az európai gazdasági együttműködés fontosságát, kidomborítva, hogy az egyes európai országok nemzetgazdaságfejlesztési tervei különféle pénzügyi akadályokba ütköznek, s ezért szükséges, hogy az adósok és a hitelezők, a nemzetközi bank- és pénzügyi szervezetek egyaránt felelősségteljes erőfeszítéseket tegyenek a küladósságok terhe csökkentése érdekében. Geoffrey Howe, Nagy-Britannia külügyminisztere egész sor regionális kérdésről szólt, nemzetközi békekonferencia mielőbbi összehívásának szükségességét. Felhívást intézett a világ népeihez, munkálkodjanak az ezen célkitűzés eléréséhez szükséges megfelelő körülmények kialakítása érdekében. A DAK-beli helyzettel kapcsolatban — bár ismételten hangoztatta a brit kormány ragaszkodását az apartheid felszámolásának gondolatához — a brit miniszter ismét elutasította a rasszista rendszer ellen irányuló gazdasági szankciók meghozatalára vonatkozó javaslatot. Másrészt megerősítette a Malvin-(Falkland)-szigetekkel kapcsolatos brit álláspontot, hozzáfűzve, hogy Nagy-Britannia továbbra is az Argentínával fenntartott kapcsolatok normalizálása irányában tevékenykedik. Felszólalásának legnagyobb részét a közép-keleti konfliktusnak szentelve, Shimon Peres, Izrael külügyminisztere kijelentette, hogy a palesztinok törekvései és Izrael biztonsága nem feltétlenül egymást kizáró tényezők. Izrael — mondotta — készen áll „a stabil határokat biztosító területi kompromisszum“ megtárgyalására az arab államokkal, viszont hangsúlyozta, hogy kormánya nem szándékszik visszavonulni az 1967-es háború előtti határok mögé. Az izraeli miniszter úgy értékelte, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsa 242. és 338. számú határozatai az egyetlen elfogadható keretet biztosítják a tárgyalásokhoz. Találkozók az ENSZ-székházban A Kínai NK ENSZ-missziójának székházában találkozóra került sor Qian Qichen kínai külügyminiszter és Eduard Sevardnadze, a Szovjetunió külügyminisztere között. Amint arról az Új Kína és a TASZSZ hírügynökség tudósít, a felek a kétoldalú kapcsolatokról és a nemzetközi élet időszerű kérdéseiről beszélgettek. Megállapodtak, hogy a két felet érdeklő kérdésekben folytatott véleménycserét Qian Qichen év végéig sorra kerülő moszkvai látogatása keretében folytatják. Javier Perez de Cuellar a New York-i ENSZ-székházban találkozott a Biztonsági Tanács állandó tagországainak külügyminisztereivel. Ebben a keretben véleménycserére került sor egyes jelentős nemzetközi kérdésekben, nagy figyelmet fordítva a regionális konfliktusoknak az ENSZ-alapokmány elvei szerint történő rendezését célzó erőfeszítésekre. A világszervezet New York-i székházában Bohuslav Chnoupek, a Csehszlovák SZK külügyminisztere találkozott Shimon Peres izraeli külügyminiszterrel. Az izraeli küldöttség kérésére lezajlott találkozó az első ilyen jellegű esemény a diplomáciai kapcsolatok megszakítása óta — jelenti a CTK hírügység. A miniszterek az országaik közötti kapcsolatok kérdéseiről tárgyaltak, megállapodtak, hogy a továbbiakban kihasználják a különböző alkalmakat a dialógus folytatására, úgyszintén véleménycserét folytattak a világpolitikai helyzetről. ★ Karolosz Papouliasz, Görögország külügyminisztere és Mesut Yilmaz, török külügyminiszter megbeszéléseket folytatott a New York-i ENSZ-székházban. Amint arról az Anatolia hírügynökség tudósít, a ciprusi kérdés alakulását vizsgálták meg, hangsúlyozva a Ciprus-közi tárgyalások folytatásának szükségességét, a szigetországbeli helyzet egyetlen megoldási lehetőségeként. A két miniszter ugyanakkor állást foglalt a balkáni országok közötti együttműködés kiszélesítéséért különféle területeken. MESTERSÉGES BOLYGÓ A június 15-én pályára helyezett Simon Bolivar mesterséges bolygó nemrég teljes kapacitással működni kezdett. A mesterséges bolygót 20 latinamerikai ország által létrehozott konzorcium lőtte fel a kontinens olyan országai televíziós kommunikációlehetőségeinek a javítása érdekében, amelyek nem rendelkeznek saját műholdak pályára helyezéséhez szükséges felszerelésekkel. Az új műhold által közvetített adások fogásához 1,5 méter átmérőjű parabolaantennákra van szükség, szemben a régi 6 méteres átmérőjű antennákkal. A Bolivar műholdat telefonösszeköttetésekhez, televíziós közvetítésekhez használják. A The British Medical Journal című orvosi szaklap felhívja a figyelmet arra, hogy a dohányosoknak a leukémiával kell számolniuk. Egyelőre a szakemberek nem fedezték fel a megbetegedés fiziológiai mechanizmusát a dohányzó személyek esetében, de a statisztikák igencsak meggyőző adatokkal szolgálnak ilyen téren. ISMÉT HOZZÁFÉRHETŐ LESZ a közönség számára a Kheopszpiramis. Október közepén lezárják a javítási, tisztítási munkálatokat, kiszélesítik a folyosókat és beállítják a szellőztető berendezéseket. Először a főbejáratot nyitják meg a látogatók előtt, majd a piramis belsejében lévő 15 sírboltot. A Szovjetunióban egyre inkább csökken a mozilátogatók száma — írja a Sztroityelnaja Gazeta című lap, statisztikai adatokra hivatkozva. Míg 1985-ben 4,1 milliárd volt a nézők száma, 1987-ben ez a szám 3,8 milliárdra csökkent. Az Állami Statisztikai Bizottság szerint a jelenség a televíziós hálózat bővülésével, a videokészülékek elterjedésével, valamint a filmek minőségének „romlásával“ magyarázható. NEMZETKÖZI RENDEZVÉNYEK • Lublinban (Lengyel NK) megnyílt az ifjú hegedűművészek immár hagyományossá vált nemzetközi fesztiválja. A híres lengyel hegedűművész és zeneszerző, Henryk Wieniawski emlékére évente megrendezett fesztivál idei rendezvényein hetvenhárom 16—19 éves fiatal előadóművész vesz részt. • Párizsban megnyílt a 75. nemzetközi autószalon. A 230 000 négyzetméteres kiállítási felületen a legkülönfélébb járművek láthatók, kezdve a kereskedelmi szállításokra szolgáló autókkal, el egészen a sportkocsikig, melyek már a jövő század autómodelljeit „harangozzák be“ . Hamburgban az idén másodszor rendezik meg a nők fesztiválját. A komplex kulturális-művészeti rendezvény keretében zenei, irodalmi és színházi előadásokat tartanak. A fesztiválon különböző országok színházi életének és mozivilágának személyiségei, művészegyüttesei vesznek részt. Többek között jelen vannak NDK-beli, skandináv országokbeli és szovjetunióbeli írónők, híres színésznők (köztük Jeanne Moreau, Patricia Highsmith), operaénekesnők (Barbara Sukowa) kabaré(Sarah Camp) és dzsessz- (Albertina Walker, Audrey Motaung, Koko Taylor) szólisták, a Canaille női zenekar, valamint a világ egyetlen női cirkusza, a Compagnie de Barbarie stb. Elnevezéséhez híven a fesztivál túlnyomórészt női szerzőket, előadókat vonultat fel CSÖKKEN A DOHÁNYZÁS LEUKÉMIÁT A MOZI LÁTOGATÓK OKOZHAT SZÁMA ELŐRE — 1988. október 1. MAGAS SZINTŰ MEGBESZÉLÉSEK A SZOVJETUNIÓ ÉS AZ NDK KÖZÖTT A Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára és a Szovjetunióban munkalátogatáson tartózkodó Erich Honecker, az NSZKP KB főtitkára, a Német DK Államtanácsának elnöke közötti megbeszélések végén nyilvánosságra hozott közös közlemény kidomborítja mindkét fél óhaját, hogy sokrétűen szélesítsék és mélyítsék a kétoldalú együttműködést — jelenti a TASZSZ hírügynökség. A Szovjetunió és az NDK — hangzik a közlemény — síkraszáll a nukleáris fegyverek nélküli, háborúktól és erőszaktól mentes világ, a minden állam közötti valóban demokratikus kapcsolatok létrehozásáért, a teljes egyenlőség alapján és a népek szabad választáshoz való jogának tiszteletben tartásával. A két ország állást foglal a leszerelési folyamat megszakítás nélküli lebonyolítása mellett, újabb szerződések és megállapodások alapján, melyek előírják a felhalmozott fegyverek — ide értve mindenfajta nukleáris fegyvert — minél átfogóbb és gyökeresebb csökkentését. Hangsúlyozták, hogy a béke ügye szempontjából elvi fontossággal bír a támadó stratégiai fegyverek 50 százalékos csökkentésére vonatkozó szerződés megkötése — a rakétavédelmi szerződés előírásainak tiszteletben tartásával —, valamint a nukleárisfegyver-kísérletek betiltása és a vegyi fegyverek teljes felszámolása. A Szovjetunió és az NDK ismételten hangoztatja, hogy az európai béke és biztonság megmaradásának egyik alapvető feltétele a határok sérthetetlensége, a meglévő területi-politikai realitások, az államok szuverenitásának és területi épségének feltétel nélküli tiszteletben tartása, valamint a nemzetközi kapcsolatokban általánosan elismert elvek és normák tiszteletben tartása. z öt világrész hírei D ZSAMBIN BATMUNH, a Mongol Forradalmi Néppárt KB főtitkára, a Mongol NK Nagy Népi Hurálja Elnökségének elnöke Erich Honecker, aZ NSZEP KB főtitkára, a Német DK Államtanácsának elnöke meghívására október első felében hivatalos baráti látogatást tesz a Német DK- ban — közli az ADN hírügynökség. A Cap Canaveral-i űrközpontról felbocsátották a Discovery amerikai űrrepülőgépet. Az öttagú legénység — Frederick Hauck űrrepülőgépparancsnok, Richard Covery segédpilóta, George Nelson, John Lounge és David Hilmers űrhajós — fő feladata a NASA kommunikációs műholdjának alacsony Föld körüli pályán való elhelyezése volt, amit sikeresen végrehajtottak. Ugyanakkor 11 tudományos kísérletet szándékoznak végrehajtani. A leszállást október 3-ra, a kaliforniai Mohave sivatagbeli reptérre tervezik. NICOSIÁBAN, Ciprus fővárosában a mediterrán medencében fekvő országok parlamenti konferenciáját előkészítő találkozót tartottak. A konferencia célja ezen övezetnek idegen katonai jelenléttől mentes térséggé való alakítása. Részt vettek Görögország, Ciprus, a Líbiai Dzsamadíria, Szíria, valamint a Palesztinai Felszabadítási Szervezet képviselői. A jelenlévők kitartottak az idén tavasszal a ciprusi parlament által előterjesztett javaslat mellett, hogy a mediterrán térség országainak parlamenti képviselői tartsanak konferenciát, amelyen követeljék az övezetben állomásozó valamennyi idegen hadiflotta visszavonását. A NOBEL-BÉKEDÍJ NORVÉG BIZOTTSÁGA 1988-ra az ENSZ békefenntartó erőinek ítélte oda a díjat. Az ez alkalomból Oslóban nyilvánosságra hozott közlemény rámutat, hogy az ENSZ békefenntartó erői az ENSZ-alapokmányban rögzített alapelvek gyakorlatba ültetéséhez járulnak hozzá, ami fokozott szerepet és fontosságot biztosít a világszervezet számára. A GENFBEN ülésező nemzetközi döntőbírósági csoport határozata értelmében Izraelnek vissza kell szolgáltatnia Egyiptomnak a Tába-térséget. A Tába-térség izraeli megszállás alatt maradt, miután Izrael 1982-ben kivonta csapatait a Sinai-félszigetről. HOSZNI MUBARAK egyiptomi elnök visszaérkezett Kairóba európai körútjáról, mely során hivatalos látogatást tett Jugoszláviában, Nagy-Britanniában, Franciaországban és az NSZK-ban. Megérkezésekor a sajtónak adott nyilatkozatában az egyiptomi államelnök megelégedésének adott hangot a látogatások eredményeivel kapcsolatosan, rámutatva, hogy a körút fő célja a közép-keleti békefolyamatnak holtpontról való kimozdítására irányuló diplomáciai erőfeszítések fokozása volt. TÜRGÜT ÖZAL török kormányfő október 5—6-án hivatalos látogatást tesz Olaszországban — jelentették be az olasz fővárosban. A török vendég találkozik Ciriaco de Mita kormányfővel, akivel a kétoldalú kapcsolatokról és közös érdekű nemzetközi kérdésekről folytatnak megbeszélést. ---------------------- P25hU 4080 . ; Nyomda: Combinatul Poligrafic Casa Scânteil