Előre, 1989. március (43. évfolyam, 12828-12854. szám)

1989-03-01 / 12828. szám

A jelenlegi tervidőszak harmadik évében, 1988-ban is az élvonalban végzett a si­­ghi­oarai Selyemszövőipari Vállalat az ágazati szocialis­ta munkaversenyben. Szívde­rítő ezt leírni, közölni olva­sóinkkal, s egyúttal hihetet­len is. Hiszen a tudósító jól emlékszik még, milyen csodá­lattal jegyezte a múlt év de­rekán az 1937-es szupertelje­sítmény részeredményeit, a­­melyeket a korábbi, az 1986- os esztendő annak idején szintén ágazati csúcsnak számító mutatóihoz mért. És most a legújabb eredményeket a ta­valy aligha meghaladhatónak hitt számadatokhoz hasonlít­, ja?!... Nincs sok értelme az ilyenszerű fokozásnak. A di­cséret erős fényével el is ho­­mályosítaná az eredmények mögött rejlő áldozatos erőfe­szítéseket, kemény küzdel­met. Elterelné a figyelmet azokról a nehézségekről, amelyekkel a múlt év során ennek a nagyszerű munka­­közösségnek meg kellett küz­denie. Ezt pedig már csak azért sem tehetjük, mert a si­­ghi­oarai selyemszövők nem­rég lezajlott közgyűlése, az ott elhangzott évi jelentés meg a számos hozzászólás ta­núsága szerint ma is ugyan­azokkal a nehézségekkel néz­nek farkasszemet a vállalat munkásai, mesterei és mér­nökei. Ugyanazokat az aka­dályokat kell ismét legyűrni­ük, hogy a tavalyi önmaguk­kal folytatott versengésben az idén is helytálljanak. Mi­előtt azonban a jelenlegi fel­adatokig, sürgető tennivaló­kig futnánk előre a mába, hadd vegyük sorra a múlt évi megvalósításokat, számára még inkább azokat a gondo­kat, melyek megoldásával si­kert sikerre halmozott a vál­lalat. És amelyeket, ha tovább akar lépni, a jelek szerint az idén sem kerülhet meg. Az immár a teljesítmények legfelső fokára ért mutatók mögött valami titoknak kell rejlenie, mondtuk a vállalat vezetőinek. Válaszuk erre a „gyanúsítgatásra“ változatla­nul az, ami a múlt évben is volt meg a korábbiakban mindannyiszor: a jó termék­­szerkezet teszi. S valóban elég, ha a gyár évente felfris­sülő kiállítási termét végig­járjuk, néhány fontos szám­adatnak utánanézünk. Tetsze­tős, finom tapintású selyem­kelmék és selyem típusú bú­torszövetek sorakoznak az ál­landó házi kiállításon, meg­annyi a külpiac divat szerinti gyors változásait követő új meg újabb textília. A vállalat modellter­ezőinek piacérzé­kenységét, tájékozottságát és szakmai hozzáértését bizo­nyítják a számadatok is. A múlt évben például termékei­ket 90 százalékban felújítot­ták, a korábbinál is nagyobb erőfeszítéseket tettek azért, hogy külföldi megrendelőik ízlésének, magas igényei­nek megfeleljenek, és en­nek köszönhetően kiviteli tér- Szabó Barna (Folytatása a 2. oldalon) Kiváló eredményei megismétlésére, túlszárnyalására készül A SIGHI­ORRAI SELYEMSZÖVŐIPARI VÁLLALAT FOKOZOTTABB RÉSZVÉTEL AZ ANYAGI JAVAK NEMZETKÖZI KÖRFORGÁSÁBAN Miklós László TAVASZLÓ ÖRÖM Arcunkon a tavasz mosolyával, szemünkben a nap mosolyával megyünk feléjük, társaink felé. S ők arcukon a tavasz mosolyával, szemükben a nap mosolyával jönnek felénk, társaik felé. Ajándékozó öröm e tavaszi randevú, mikor felfénylenek szépség, tisztaság örök jelképei, pazar Márciuskák. S akár egy szál hóvirág, szakasztott ibolya a ruhán, baloldalt, a szív felé tűzve a szerető társ szemérmes mosolyával... Világ proletárjai, egyesüljetek! A SZOCIALISTA DEMOKRÁCIA ÉS EGYSÉG FRONTJA ORSZÁGOS TANÁCSÁNAK NAPILAPJA XLIII. évfolyam 12 828. szám 1989. március 1., szerda­i oldal­ára 50 báni A JAVADALMAZÁS EMELÉSE A PÁRT EMBERKÖZPONTÚ POLITIKÁJÁNAK KÉZZELFOGHATÓ MEGNYILATKOZÁSA MÁTÓL, MÁRCIUS ELSEJÉTŐL KEZDVE ÚJABB DOLGOZÓI KATEGÓRIÁK JAVADALMAZÁSÁT NÖVELIK ÉS BEFEJEZŐDIK A NYUGDÍJAK EMELÉSÉNEK INTÉZKEDÉSSOROZATA Í­me, egy párhuzam, mely meggyőző és el­gondolkoztató! Miköz­ben a világ számos országá­ban, köztük gazdaságilag fej­lett államokban szüntelenül a munkanélküliség emelkedésé­ről, az árak növekedéséről, a vásárlóerő csökkenéséről ér­tesülünk, hazánkban követ­kezetesen és sikeresen léptet­jük életbe a dolgozók élet­színvonala emelését szolgáló újabb és újabb intézkedése­ket. Valamennyi, miként azt pártunk főtitkára, Nicolae Ceauljescu elvtárs a nemrégi­ben is hangsúlyozta, szerve­sen illeszkedik az országfej­lesztés jelenlegi programjai­ba, elválaszthatatlan a szocia­lizmus építése lényegétől, a­­melynek legfőbb célja a dol­gozók, valamennyi lakossági kategória jólétének biztosítá­sa, megfelelő munka- és élet­­körülmények megteremtése. Ezeknek rendjében a tavaly és az idén folytatólagosan sorra kerülő javadalmazás­emelési intézkedéssorozat ki­emelkedő jelentőségű mind társadalmi átfogását, mind az anyagi hozzájárulást tekintve. Mint mindannyiunk szá­mára ismeretes — és milliók számára a szó legszorosabb értelmében kézzelfogható va­lóság — a jelen esztendő ja­nuár elsejével lezárult a ja­vadalmazásemelés második szakasza, amely a 2001—2250 lej javadalmazással rendelke­zőkre terjedt ki és 1988. au­gusztus 1. és október elseje között számos nyugdíjas kate­góriára. Ez esztendő február­jában pedig intézkedést fo­gadtak el a szövetkezeti pa­rasztság természetbeni java­dalmazási rendszerének töké­letesítéséről. Mától pedig sza­kaszosan rátérünk a javadal­mazásemelés harmadik sza­kaszának életbe ültetésére, amely a­­ 2250 lej javadal­mazást meghaladó dolgo­zói kategóriákat foglalja ma­gában és befejezést nyer a nyugdíjak emelése, ebből az 1501 és 3000 lej közötti nyug­díjjal rendelkezők részesül­nek. Miként az előző szaka­szok, a jelenlegi intézkedések is rendkívüli gazdasági, szoci­ális és politikai jelentőségűek, lévén, hogy a gazdasági téren dolgozók negyven százaléka és több mint 600 ezer nyugdí­jas részesül megemelt jöve­delemben. Méltányos kitérnünk az in­tézkedéssorozat körülményei­re és a konkrét tényen túl­mutató gazdasági vonatkozá­sára. Ma, amikor nemzetközi szinten sok ország nehéz gaz­dasági körülményekkel küzd, amikor egyre inkább elhatal­masodnak a válság jelei és eluralkodik a bizonytalanság, hazánknak sikerült kiadós­ságai jó részét törlesztenie és célul tűzte ki, hogy azt rövid időn belül teljes mértékben felszámolja és ezzel egy idő­ben életbe léptette az élet­­színvonal emelkedését lénye­gesen meghatározó javadal­mazás- és nyugdíjnövelési törvén­yét. Mindezek tagadha­tatlan érvek,, amelyek nem­zetgazdaságunk életképessé­gét, szilárd alapját igazolják. Azt a képességünket továbbá,­­hogy úrrá tudunk lenni a ne­hézségeken, pártunk tisztán­­látó, realista és dinamikus politikájának életbe ültetésé­vel. E politika alapján, a­­melynek kezdeményezője és kidolgozója pártunk főtitkára, Nicolae Ceausescu elvtárs, bizalommal végezhetjük le-Barabás Béres Katalin . (Folytatása az 5. oldalon) ,,Állandóan számolnunk kell azzal, hogy a dolgozók javadalma­zásának növekedése, jövedelmeinek gyarapodása szorosan kapcso­lódjék a termelőerők fejlődéséhez, a munkatermelékenység növekedéséhez, a termelés műszaki és minőségi színvonalának emelkedéséhez, s így a társadalom gazdasági erejének gyarapodása arányában biztosítsuk a nép anyagi és szellemi életszínvonalának folyamatos emelkedését NICOLAE CEAUSESCU ÉRDEMIBB MUNKÁVAL VÁLASZOLNAK A SFINTU GHEORGHE-I SZÉNFEJTŐ DOLGOZÓI A javadalmazásemelés harmadik szakaszában, március 1-jétől újabb munkaterületeken tevékenykedők egyéni és családi jövedelme gyarapszik. A fölemelt javadalmazást élvező ezúttal a bányászok nagy családja, köztük a capeni-i bányaüzem és ennek keretében a Sfintu Gheorghe-i külszíni szénfejtés közössége is. A javadalm­azásemelés újabb szaka­szában e részleg keretében több mint 400 személy jut több­letjövedelemhez. Éppen ezért természetes, hogy a legfelsőbb párt- és államvezetőség újabb gondoskodását az ország dol­gozóival egy időben e tájegység bányászai is örömmel és bi­zalommal fogadták, valamint azzal az elhatározással, hogy fokozottabb helytállással járulnak hozzá gazdaságpolitikánk célkitűzéseinek megvalósításához, példásan teljesítik soron levő feladataikat, egész évi tervkötelezettségeiket. Erről vallanak a Sfintu Gheorghe-i külszí­ni fejtés dolgozói 5. oldalas összeállításunkban. A Teleorman megyei i­sar­­vállalatok dolgozói az ösz­­szes tervmutatók teljesítését célzó erőfeszítésekkel egy­idejűleg minden erőt latba vetnek a gyártmányfelújítás fokának emeléséért, a tech­nológiák és a termelési fo­lyamatok korszerűsítéséért. Az év eleje óta a gyártmány­fejlesztési törekvések kere­tében előállítottak új csap­ágytípusokat a repülőgép­­gyártás és a nukleáris villa­mos erőművek számára, ki­váló műszaki-üzemi jellem­zőkkel rendelkező villanymo­torokat, hegesztett csöveket különböző fajtában és tí­pusméretben. A város (meglepően fiatal alelnöknője hivatalában már második évtizede in­tézi az ügyes-bajos ügyeket), jó benyomást tesz a látogatóra­ rendezett főterével, ahol az e­­gészen új, korszerű épületek és a régiek elegyéből sajátos han­gulat árad, rendezett utcáival, a gondozott házak tiszta hom­lokzatával, a most, tél végén is felismerhetően ápolt parkocs­káival és fasoraival kellemes szépségű épülettel büszkélked­­hetik. Alda Mariana közgazdász a városi néptanács alelnöke a néptanács épületének ablaká­ból, a szemben húzódó emele­tes iskolaépületre mutat és nem titkolja, hogy elégedetlen vele, gazdálkodnunk, anyagi lehető­ségeinknek megfelelően gon­doznunk a város minden részét, az épületeket, az utcákat, a te­reket, sétányainkat, a folyópar­tot. A tisztaság és a rendezett­ség az itt lakók hagyományos kívánalma, és elmondhatom, hogy sokat tesznek azért, hogy mindenütt rend legyen. Huszon­három kerület lakosai egymás­sal versengve állampolgári kö­telességüknek érzik, hogy az 1982-ben kelt 10-es számú tör­vénynek megfelelve, minden év­szakban elvégezzék azokat a munkálatokat, amelyek nélkül el sem képzelhető a normális vá­rosi élet. Ennek a mindenki ál­tal óhajtott igénynek a köztu­­datbeli állandósítása olyan ne­velő jellegű feladatunk, melyet évek munkájával, apránként megvalósítva tereltünk a jó szo­kások medrébe. Ha városunk lakói tudják, mi a feladatuk, ak­kor képesek az együttes és e- Tar Károly (Folytatása az 5. oldalon) látványt mutatnak. Beiul már a mert a régi homlokzatra ráférne század elején kiérdemelte a már az új, a frissítő festés, kisváros jelzőt, közel említését — Különleges gondunk, hogy nem öt és fél évszázados évfor­ városunk rendezett, szép és fo­­dulójához, több kiemelkedő­leg tiszta legyen. Okosan kell m­i város monsmsÁCÁIRT NICOLAE CEAUSESCU ELVTÁRS FORRADALMI MŰVE lelkesítő téziseinek és útmutatásainak fényében A SZOCIALIZMUST A NÉPPEL ÉS A NÉPÉRT ÉPÍTJÜK ÉLETUTAK, ELVEK A MUNKAEREDMÉNYEK TÜKRÉBEN „... a mostanihoz hasonló arányú és jellegű építkezés, korszerűsítés, rendezés nem volt még fővárosunk több évszázados történetében. (...) Az idén 97 km vízvezetéket kell építenünk, 100 km csatornát, 20 km fűtővezetéket, 1 millió 800 ezer négyzetméter aszfaltozott utat — tehát mindenből a tavalyinak közel a kétszeresét. Ami érthető is, hiszen sokkal több lakás épül, s az átadásra kerülő középületek száma is nagyobb, mint az elmúlt évben volt.­ (3. oldal) NEGYVEN ÉV TELT EL A MEZŐGAZDASÁG SZÖVETKEZETESÍTÉSÉNEK MEGHIRDETÉSE ÓTA A TUDOMÁNY HOZAMNÖVELŐ SZEREPE AZ ÚJ AGRÁRFORRADALOMBAN A­z utóbbi negyven esz­tendőben a mezőgaz­daságban bekövetke­zett hatalmas változások ar­ról vallanak, hogy helyes volt az RKP KB 1949. március 3—5-i plenárisán hozott dön­tés, amikor is elhatározták a szövetkezetesítés megkezdé­sét, e fontos nemzetgazdasá­gi ágban is a szocialista szek­tor létrehozását. Alighogy el­sőleg a második világégést követően nemigen gondoltak erre a szántóvetők, hiszen or­szágunk gazdasága még nem heverte ki a károkat, veszte­ségeket, s bizony éppen csak gyűlt valami betakarításkor a zsákokba. Kommunista pár­tunk azonban új alapokon kezdett hozzá a földművesek életének, munkájának meg­szervezéséhez, agrárpolitiká­jának helyességét pedig be­bizonyította az idő. Az RKP KB 1949-es márciusi plenári­sa a mezőgazdaság szövetke­zetesítését fokozatos, állandó és időben hosszú folyamatnak gondolta el,­ hiszen a terme­lőegységek, a közös gazdasá­gok megalakításával párhuza­mosan meg kellett teremteni a műszaki-anyagi alapot is ahhoz, hogy mind nagyobb hozamokat érjenek el min­den ágazatban. Létre kellett hozni tehát egy olyan ipart, amely legyárthatta a mező­­gazdaságnak szükséges gépe­ket, felszereléseket, ki kellett nevelni egy, a korszerű ag­rárgazdaságot ismerő és al­­kalmazni tudó szakembergár­dát, új és új nagy termelé­kenységű növény- és állatfaj­tákat kellett biztosítani az mtsz-gazdák számára. U­­gyanakkor meg kellett győzni parasztságunkat a szövetke­zeti mezőgazdaság felsőbb­rendűségéről, s ez a maga so­rán a politikai, kulturális szint emelését követelte­­ meg, valamint azt, hogy az egysze­rűbb szövetkezeti formákba tömörüléssel saját maguk ész­leljék, társák: a közös mun­ka, az ésszerűbb földgazdál­kodás, a gépek, vegyszerek használata a terméseredmé­nyek hathatós növekedéséhez, s ezen keresztül a földműve­sek, az állattenyésztők jobb, szebb, civilizáltabb élet- és telt a két nemzedéknyi idő, és agrárgazdaságunkban va­lahai álomhatárokat ostro­molnak. Mert ki hitte volna valaha, hogy búzából egy hektár száz mázsát is terem­het, kukoricából harminc tonnát, burgonyából hatvan­ezer kiló gumót gyűjthetnek egyetlen egységnyi területről, cukorrépából pedig hetven tonna lehet a szint... munkakörülményeinek létre­hozásához vezet. A mező­gazdasági termelőszövetkeze­tek száma az évek múlásával gyarapodott, s közel tizenhá­rom esztendő elteltével a föld és a munkaeszközök nagy ré­sze szocialista tulajdonba ke­rült, így 1962-ben a szövetke­zetesítés befejezettnek tekint­hető. Ezzel együtt a mezőgaz­daságban is megszűnt az em­ber ember általi kizsákmá­nyolása. , Pártunk főtitkára, szocia­lista köztársaságunk elnöke, Nicolae Ceaușescu elvtárs akkoriban a Mezőgazdasági Minisztérium vezetőségében dolgozott, s határozottan cse­lekedett azért, hogy meggyőz­ze parasztságunkat, egyesítse földparcelláit, hozzon létre gazdaságilag erős termelőegy­ségeket. Nem volt megye, ahol mint a párt vezetőségének tag­ja meg ne fordult volna. Az akkori idők dokumentumai bizonyságai annak a hatal­mas munkának, amelyet az állhatatos forradalmár, kor­­társ világunk prominens személyisége, a nemzetünk hő­sei közötti hős végzett. Nem egy közös gazdaság megala­kulásánál találhattuk ott, ha jelen volt a földek művelői­nek körében akkor is, amikor az újonnan alakult termelő­egységek megerősödéséért kellett tenni, cselekedni. Az első öt mezőgazdasági termelőszövetkezet 1949. jú­lius 24-én alakult meg. 1957- ben befejeződött egy ország­rész, Dobrogea szövetkezete­sítése, 1962 áprilisában pedig befejeződött a román mező­gazdaság szocialista alapo­kon való újjászervezése, meg­szilárdultak a szocialista ter­melési viszonyok falán. „A több mint tizenhárom eszten­dő, amely a plenáris óta telt el — mondotta Nicolae Ceaușescu , elvtárs a Nagy Nemzetgyűlés 1962. áprilisi különleges ülésszakán — iga­zolta az intézkedések teljes helyességét. A nagy elméleti és gyakorlati fontossággal bíró dokumentum ma is megőrizte teljes érvényessé­gét. Az élet bebizonyította, hogy milyen helyes volt pár­tunk irányvonala“. Teljes mezőgazdaságunknak az új típusú tulajdonra, a szocia­lista tulajdonra való helyezé­se a maga során egész sor változást hozott e nemzetgaz­dasági ág minden tevékeny­ségi területén. Általánossá vált az együttműködés és a segítségnyújtás, új, szocialis­ta alapokon történik a jöve­delem elosztása, az egész me­zőgazdaságot beilleszthették az ország egységes gazdasági­társadalmi fejlesztési tervébe, demokratikus termelési, mun­kaszervezési és irányítási for­mákat alkalmazhattak. E­­gyébként a szocialista mező­­gazdaság megteremtése lehe­tővé tette a gazdaságilag ha­tékony termelés megszervezé­sét, megvalósítását. A szocialista tulajdon létrehozása falvainkon A gyors ütemű felfelé ívelés útján Kétségtelen, hogy mezőgaz­dasági termelőszövetkezete­ink életében a gyors ütemű felfelé ívelés pártunk törté­nelmi IX. kongresszusa után következett be, amikor is — egész nemzetgazdaságunkhoz hasonlóan — agrárgazdasá­gunkban is forradalmi meg­újulásoknak lehettünk szem­tanúi. Pártunk főtitkára, Nicolae Ceaușescu elvtárs nagy figyelmet szentelt és szentel mezőgazdaságunk fej­lesztésének, visszaállította e nemzetgazdasági ág szere­pének megillető rangját. Mint ismert, a fő cél a minél na­gyobb terméshozamok eléré­se. Ennek érdekében megte­remtettük a szükséges műsza­ki-anyagi alapot, a legkorsze-Dr. Ion Nicu mérnök, a Mezőgazdasági és Erdőgazdálkodási Akadémia tudományos titkára (Folytatása a 2. oldalon)

Next