Előre, 1989. június (43. évfolyam, 12906-12931. szám)

1989-06-01 / 12906. szám

A SZOCIALISTA DEMOKRÁCIA ÉS EGYSÉG FRONTJA ORSZÁGOS TANÁCSÁNAK NAPILAPJA XLIII. évfolyam 12 906. szám 1989. június 1., csütörtök 4 oldal­ára 50 iráni NICOLAE CEAUSESCU ELVTÁRS ELNÖKLETÉVEL ÜLÉST TARTOTT AZ ÁLLAMTANÁCS F. év május 30-án, kedden ülést tartott az Állam­tanács Nicolae Ceausescu elvtárs, Románia Szocialista Köztársaság elnöke elnökletével. Az ülés munkálatain meghívottként részt vett a kor­mány első miniszterének több helyettese, miniszterek, más központi szervek vezetői, a Nagy Nemzetgyűlés egyes állandó bizottságainak elnökei. Az ülés keretében az Államtanács megvitatta és el­fogadta a törvényerejű rendeletet azon mezőgazdasági termelőszövetkezetek tekintetében, amelyek a hitelek­ből és kamatokból származó egyes adósságok törlésé­ben részesülnek. A Nagy Nemzetgyűlés által nemrégiben Románia Szocialista Köztársaság elnöke, Nicolae Ceausescu elv­­társ kezdeményezésére elfogadott 1/1989 sz. törvény alapján kidolgozott törvényerejű rendelet minden egyes egység gazdasági-pénzügyi helyzetének elmélyült elem­zése alapján konkréten meghatározza a mezőgazdasági termelőszövetkezeteket és szövetkezetközi gazdasági társulásokat, amelyek adósságát eltörlik, valamint azok hitelekből és kamatokból származó adósságainak nagy­ságát. A törvényerejű rendeletet korábban megvizsgálta és kedvezően véleményezte a Törvényelőkészítési Tanács. A továbbiakban az Államtanács megvitatta és jóvá­hagyta a jelentést a konklúziókról, amelyek a Nagy Nemzetgyűlés állandó bizottságai által az Államtanács megbízásából végzett elemzésekből fakadnak azzal kapcsolatban, hogyan valósul meg a párt politikája a következő tevékenységi területeken: — Az Ipari és Gazdasági-Pénzügyi Tevékenységi Bi­zottság elemezte, hogyan alkalmazzák és tartják tisz­teletben az elektrotechnikai ipari egységek a termelés, különösképpen az exporttermelés minőségére vonatkozó törvényeket és programokat, valamint a Gépipari Mi­nisztérium és a minisztérium egységes dolgozói taná­csainak tevékenységét, hogy valóra váljanak a dolgo­zók közgyűlései által elfogadott határozatok.­­ A Mezőgazdasági, Erdő- és Vízgazdálkodási Bi­zottság elemezte a Nagy Nemzetgyűlés által az 1/1976 sz. törvénnyel elfogadott, a hidrográfiai medencék rendezé­sére vonatkozó országos távlati program célkitűzései­nek megvalósítási stádiumát, valamint a gyümölcsker­tészeti törvény alkalmazási és tiszteletben tartási mód­ját.­­ Az Oktatási, Tudományos és Kulturális Bizottság elemezte, hogyan teljesíti a felsőoktatási kutatás a tudományos kutatás, a technológiai és műszaki fejlesz­tés programjaiból fakadó feladatait és hogyan járul hozzá beilleszkedéséhez az oktatásba és a termelésbe.­­ Az Egészségvédelmi, Munkaügyi, Társadalombiz­tosítási és Környezetvédelmi Bizottság elemezte, ho­gyan alkalmazzák és tartják tiszteletben a munkavé­delmi szabályozásokat az Iparépítkezési Minisztérium egys­égeibőn. . A Néptanácsügyi és Államigazgatási Bizottság elemezte, hogyan alkalmazzák és valósítják meg a párthatározatokat és a törvényes előírásokat a falusi települések szisztematizálásával kapcsolatban Neamt, Satu Mare és Teleorman megyében, valamint hogyan alkalmazzák és tartják tiszteletben a törvényes elő­írásokat a területi önigazgatás és a lakossági önellátás terén Arad, Iași és Prahova megyében.­­ Az Alkotmány- és Jogügyi Bizottság elemezte, hogyan alkalmazzák és tartják tiszteletben a törvényes előírásokat a szocialista egységek közötti vagyonjellegű viták megoldása, tekintetében. Az előterjesztett jelentéssel, a bizottságok által vég­zett elemzésekkel, azon szervek által kidolgozott ter­vekkel és intézkedésekkel kapcsolatban, amelyek tevé­kenységét elemezték, felszólalt az Államtanács több tagja, a kormány első miniszterének több helyettese, miniszterek, más központi szervek vezetői, akik arra hivatott javaslatokat tettek, hogy hozzájáruljanak a tevékenység javításához, a jelzett hiányosságok elhá­rításához, a rend és a fegyelem erősítéséhez, a mun­kaközösségek felelősségének növeléséhez a tervfelada­­tok és a jóváhagyott programok teljesítésében, a ter­mékek műszaki és minőségi színvonalának emeléséhez, az egész tevékenység tökéletesítéséhez az önigazgatás és önellátás elvei alapján, valamint a párthatározatok és az ország törvényei szigorú betartásához és alkal­mazásához az összes tevékenységi szektorban. Az Államtanács ülése keretében úgyszintén megvi­tatták és jóváhagyták a bizottsági jelentést a dolgo­zók Államtanácshoz intézett javaslatai, észrevételei, panaszai és kérései megoldására vonatkozó tevékeny­ség elemzéséről és a jelentést a dolgozók Miniszterta­nácshoz, minisztériumokhoz, az államigazgatás más központi szerveihez intézett javaslatai, észrevételei, panaszai és kérvényei megoldására vonatkozó tevé­kenységről 1988-ban. A napirend folytatásaként az Államtanács megvizs­gálta és jóváhagyta a beszámolót a Legfelsőbb Tör­vényszék által kifejtett tevékenységről és a jelentést Románia Szocialista Köztársaság Főügyészségének szervei által kifejtett tevékenységről 1988-ban. Az ülés keretében megvitatták és jóváhagyták az elemzések programját, amelyeket az Államtanács meg­bízásából 1989-ben ejtenek meg a Nagy Nemzetgyűlés állandó szakbizottságai azzal kapcsolatban, hogy az állami szervek hogyan váltják valóra a pártpolitikát és biztosítják a törvénybe alkalmazását különböző tevékenységi területeken. Az Államtanács úgyszintén megoldotta a folyó te­vékenység egyes problémáit. Az Államtanács napirendjén szereplő problémákkal kapcsolatban felszólalt NICOLAE CEAUSESCU elvtárs, Románia Szocialista Köztársaság elnöke. Elvtársak! Himi ceausescu Eims besi­ve Ennek az ülésnek a kereté­ben jóváhagytuk a törvény­­erejű rendeletet azzal kapcso­latban, hogy eltörlik 3742 me­zőgazdasági egység 113 mil­liárd lejes adósságát. Mint a Központi Bizottság plenáris ü­­lésén, a forradalmi munkásde­­mokrácia szerveiben megvita­tásra kerültek, ezek az intéz­kedések kivételes fontossággal bírnak a mezőgazdasági ter­melőszövetkezetek tevékenysé­génél a TejRí­ütélér szempontjá­ból. Az intézkedéseknek oda kell hatniuk, hogy a Mezőgaz­dasági Minisztérium, a Mező­­gazdasági Termelőszövetkeze­tek Országos Szövetsége, a Mezőgazdasági Bank és a pénzügyi szervek munkálkod­janak a mezőgazdasági terme­lőszövetkezetek és szövetke­zetközi gazdasági társulások tevékenysége erősítéséért és tökéletesítéséért, a termelési tervek, az új agrárforradalom célkitűzései valóra váltásáért. Meg kell teremtenünk a fel­tételeket, hogy viszonylag rö­vid idő múlva ne legyen ren­tabilitás nélküli, az önfinan­szírozási és tökéletesítési ka­pacitás erőteljes növelési le­hetősége nélküli mezőgazda­­sági termelőszövetkezetünk és szövetkezetközi gazdasági tár­sulásunk — hogy ne legyen többé szükség hitelek folyósí­tására. Ez annál is fontosabb, mivel három évvel ezelőtt új előlegfolyósítási rendszert ve­zettünk be, amelynek biztosí­tania kell a mezőgazdasági egységek tevékenységének e­­gész lebonyolítását, anélkül, hogy szükség lenne hitelekért való folyamodásra. Hangsú­lyozom ezt, mert ezen elv be­vezetése után a bankok, a Pénzügyminisztérium tovább folyósított hiteleket is, ami a törvényes előírások igen sú­lyos megszegését jelenti, de jelenti a nem megfelelő tevé­kenységet is a bank és pénz­ügyi szervek részéről. Ezt az intézkedést megvaló­sítva, az állam által nagy tá­mogatást és segítséget nyújtva a mezőgazdasági termelőszö­vetkezeteknek, a szövetkezeti parasztságnak, le kell vonnunk a szükséges konklúziókat a szövetkezeti egységek tevé­kenységének, de a mezőgazda­­sági szervek, a Mezőgazdasági Országos Tanács, a Pénzügy­minisztérium, a bankok tevé­kenységének tökéletesítése szempontjából is, hogy növe­kedjék a felelősség az összes tevékenységi területeken. Ily módon munkálkodva oda hatunk, hogy ez az intézkedés — amely rendkívül jelentős mezőgazdaságunk számára — a jövőben jó eredményeket hozzon a mezőgazdaság előtt álló célkitűzések valóra váltá­sában, elvezessen a termés növeléséhez, a parasztság élet­­színvonalának emeléséhez, a mezőgazdaság hozzájárulásá­nak gyarapításához, az ország általános fejlesztéséhez. Úgyszintén elemeztünk a Nagy Nemzetgyűlés állandó bizottságai által előterjesztett több jelentést, nagyon fontos tevékenységi területek egész soráról. Számos észrevételt és javaslatot tettek, azokat nyo­mon kell követni, hogy bizto­sítsák valóra váltásukat. De mit szeretnék hangsúlyozni? Úgy vélem, szükséges, hogy a jövőben munkaprogramunk a bizottságoknál is úgy legyen megszervezve, hogy ne egyszer találkozzunk az év végén vagy kezdetén ilyen sok elemzésre kerülő problémával. Gyakor­latilag oly módon kell terv­­szerűsítenünk a bizottságok tevékenységét, hogy havonta, vagy legtöbb kéthavonként biztosítsuk a minisztériumok­nak a tevékenységükről szóló jelentés előterjesztését, kiegé­szítve ezen bizottságok meg­állapításaival. Véleményem szerint a bi­zottságoknak igényesebbeknek kell lenniük, ne csak általá­nos megállapításokat tegye­nek, hanem intézkedéseket is javasoljanak, amikor erre szükség van, szankcionálási intézkedéseket is — a Nagy Nemzetgyűlés bizottságaira há­ruló alkotmányos jog alapján. Járjunk el oly módon, hogy a Nagy Nemzetgyűlés bizott­ságai részéről ne legyen for­mális az ellenőrzés, hanem az valósan segítsen a hiányossá­gok, a hibák felszámolásában, a felelősség növelésében, az egész tevékenység tökéletesíté­sében, az önigazgatás és önálló pénzgazdálkodás elvei alap­ján. Biztosítsuk a demokrati­kus szervek, a dolgozói taná­csok, más szerveink minél jobb feltételek közötti műkö­dését, mert másként, ahogyan előterjesztik, a jelentések és az intézkedések nagyon „meg­­értőek“ — hogy ne mondjak többet — és elhitetik a mi­niszterekkel és a minisztériu­mi vezető tanácsokkal, hogy nincs semmilyen veszély, úgy dolgozhatnak, ahogy korábban, hogy időnként felhívják a fi­gyelmüket, ők pedig önbírála­tot gyakorolnak és a dolgok mennek tovább maguktól. Sze­retném, hogy ez az ellenőrzés ne legyen formalitás, legyen az igényes ellenőrzés eszköze, kapcsoljuk szorosabban a mun­kásellenőrzéshez is, a pénzügyi ellenőrzéshez is, a közügyi el­lenőrzés, a néptömegek el­lenőrző bizottsági részvételé­hez is. Sokkal fontosabb és ezért fejlesztenünk kell az összes állami, gazdasági és társadal­mi szerveink ellenőrzését és igényességét az ország törvé­nyeinek határozott alkalmazá­sában az összes tevékenységi területeken. Ilyen összefüggés­ben úgy vélem, felül kell vizs­gálnunk és tökéletesítenünk kell a bizottságok tevékenysé­gét. Talán jó lenne vitát szer­vezni e bizottságok elnökeivel, alelnökeivel, hogy vonjanak le ők is konklúziókat és ne csak átnyújtsuk nekik a prob­lémák jegyzékét, amelyeket meg akarunk vitatni, hanem hívjuk fel a figyelmüket ar­ra, hogyan munkálkodjanak tevékenységeik jobb feltételek közötti kifejtéséért. A dolgozói levelek megol­dására vonatkozó jelentés te­kintetében már beszélgettünk erről a problémáról április hónap folyamán. Szükséges, hogy az Államtanácsnál és a Minisztertanácsnál is fordítsa­nak nagyobb figyelmet az il­lető problémák megoldására. Vannak levelek, amelyek az állami szervek és az aktivis­ták tevékenységére vonatkoz­nak különböző tevékenységi szektorokban, ezeket a levele­ket valóban elemezni kell és megfelelő választ kell rájuk adni, rámutatva a hozott in­tézkedésekre is. Az észrevéte­lek között sok a jogos, de nem hoznak megfelelő intézkedése­ket. Még az Államtanácsnál is felül kell vizsgálnunk a le­velekkel foglalkozó szektort, vagy legyen egy olyan szer­vünk, amely nyomon követi a szükséges intézkedéseket és vigyük végig a dolgokat. Vannak bizonyos ügyek e­­zekben a levelekben, amelyek fel kell hogy keltsék figyel­münket. Egyes munkaközös­ségek, egyes vállalatok túl könnyedén kezelik a munka­­szerződések felbontását. Ne­künk elsősorban abból kell kiindulnunk, hogy egyetlen ember sem maradhat munka­hely nélkül. Egy ember le­váltható egy munkahelyről, de munkaszerződésének felbontá­sa anélkül, hogy más helyet biztosítanának szám­ára, ahol dolgozzon, egyet­­jelent issa em­­­ber utcára tevésével. Már fel­hívtam a figyelmet ezekre a dolgokra. Nekünk nem szabad utcára tenni embereket. Fog­lalkoznunk kell velük, függet­lenül attól, hogy ez nehezebb, de a vállalatnak foglalkoznia kell az emberekkel, gondos­kodnia kell róluk. A szakszer­vezetek sem teljesítik köteles­ségüket e tekintetben! A párt­­szervezetek sem, a dolgozói tanácsok sem! Könnyebb fel­bontani a munkaszerződést. A törvény révén a vállalatoknak joga van a munkaszerződés felbontásához, de gondolnunk kell arra, mit teszünk ezzel az emberrel, az utcára küldjük? Ennek az embernek valahol dolgoznia kell! Feltétlenül szükséges, hogy nagyobb fi­gyelmet fordítsunk az embe­rek iránti gondoskodásra, hogy biztosítsuk számukra a megfelelő munka- és életfel­tételeket. Ami a Románia Szocialista Köztársaság Legfelsőbb Tör­vényszékét és Főügyészségét illeti, valóban ezek megfelelő, elég fokozott tevékenységet fejtettek ki. Az itt ismertetett adatok igen sokatmondóak e szempontból. Úgy vélem, hogy e téren is tekintettel kell len­nünk ezen szervek tevékeny­ségének bizonyos fokú tökéle­tesítésére és a hangsúlyt első­sorban a megelőzés oldalára kell helyeznünk. Általában nem elemezzük és nem követ­jük nyomon kielégítően a bí­ráskodási bizottságok, azon bi­zottságok tevékenységét, ame­lyekkel rendelkezünk az in­tézményekben, az összes válla­latokban, a községekben, gya­korlatilag az összes tevékeny­ségi területeken. A bíráskodási bizottságok jó eredménnyel fejtenek ki bizo­nyos tevékenységeket. Növel­nünk kell e szervek felelőssé­gét és hatáskörét és ilyen ösz­­szefü­ggésben hangsúlyozni szeretném a dolgozói közgyű­lések és a dolgozói tanácsok szerepét. Ne legyen olyan probléma a vállalatokban, a szövetkezetekben, ahol bírás­kodási bizottságokkal rendel­kezünk, amelyet előbb ne vit­tek volna át ezeken a bizott­ságokon, kivéve a különösen súlyos ügyeket. Egyébként mindennek — elsősorban — a bíráskodási bizottságok, a dolgozói tanácsok, közgyűlések hatáskörébe kell tartoznia és csak ha ezek nem jutnak konklúzióra, vagy úgy vélik, hogy a bírósági szervekhez kell fordulni, csakis akkor jus­sanak el ezekhez a szervek­hez. De egyébként oldják meg ott az ügyeket, a vállalatok­ban, a mezőgazdasági szövet­kezetekben. Szóltam egy sor közgyűlésről, amely ilyen problémákat elemzett , és csak a súlyos kihágások jutot­tak el a bírósági szervekhez. Leszögeztük, hogy egyes problémákat a közgyűlések és a bizottságok keretében vita­tunk meg. Az eredmények jobbak, mivel az emberek is­merik az ügyeket és a törvény­szegéseket még keményebben is bírálják el, mint a bírósági szervek. Tehát növelni kell a közgyűlések szerepét, növe­kedjék a bíráskodási bizottsá­gok, a dolgozói tanácsok sze­repe e tekintetben és csakis nagyon súlyos eseteket kell a bíróságra küldeni. Azért hoz­tuk létre ezeket a szerveket. Intézkedni kell szerepük nö­veléséért! Általában tökéletesítenünk kell az Államtanács és a Nagy Nemzetgyűlés bizottságai tevé­kenységét, az ülésszakok kö­zött, a forradalmi munkásde­mokrácia szerveinek tevé­kenységét, a dolgozókkal, a néptömegekkel való széles e­­gyüttműködésben, az összes tevékenységi területeken. Ez képezi az egyik különösképpen fontos problémát, hogy töké­letesedjék szerveink tevékeny­sége az összes területen, erő­södjék a felelősség és a rend a gazdasági és társadalmi fejlesztési tervek, a sokoldalú­an fejlett szocialista társada­lom megteremtésére vonatko­zó pártprogram töretlen való­ra váltásában. A PÁRTUNK EMBERKÖZPONTÚ POLITIKÁJÁNAK KÉZZELFOGHATÓ MEGNYILATKOZÁSA JÚNIUS ELSEJÉTŐL KEZDVE ÚJABB DOLGOZÓI KATEGÓRIÁK JAVADALMAZÁSÁT EMELIK a mai szocialista valósá­gunk egyik legjellem­zőbb jegye országépítő célkitűzéseink társadalmi cél­irányossága. Gazdaságfejlesz­tésünk egész rendszere, sajá­tos jellege, dinamikája mind­­mind egyetlen közös célt szol­gál: a korszerű életminőség megteremtését ,nemzetiségi kü­lönbség nélkül minden állam­polgár számára. Pártunk fő­titkára, Nicolae Ceausescu elv­társ fölbecsülhetetlen elméleti és gyakorlati értékű beszédei­­ben és expozéiban mindannyi­szor hangsúlyosan utal erre az összefüggésre, a kezdemé­nyezéseire foganatosított in­tézkedések, melyek az élet-, színvonal állandó emelését cé­lozzák, a tények erejével iga­zolják államunk elnöke szün­telen gondoskodását vala­mennyiünk jólétéről, biztos j­övőnkról. Az RKP KB leg­utóbbi plenáris ülésén mondott beszédében meggyőzően áll e­­lőttünk e két pillér, amikor így fogalmaz: „Az ipari ter­melés ebben az évben több mint 50 százalékkal nagyobb, mint 1980-ban volt. A mező­­gazdasági termelés csaknem 1,5-szeresen lesz nagyobb. A lakosságnak eladott áruk vo­lumene, folyó árakon 40 szá­zalékkal nagyobb." És közvet­lenül ezután rátér az életszín­vonal emelésének egyik leg­fontosabb komponensére, a javadalmazásra. „A javadal­mazási összalap ebben az idő­szakban körülbelül 60 száza­lékkal, az átlagjavadalmazás körülbelül 50 százalékkal nö­vekedett. Mint ismeretes, az 1981—1989-es években kétszer emelkedtek a javadalmazások és a nyugdíjak. Ebben az év­ben augusztus 1-jéig befejező­dik a második javadalmazás- és nyugdíjemelés." Ugyanebbe a kérdéskörbe tartozik az állami családi pót­lékok arányának alakulása, a­­mely lényeges összetevője a családi költségvetésnek, a gyermekgondozás anyagi alap­jának. A jelzett időszakban az állami családi pótlék 70 szá­zalékkal emelkedett, amely a növekvő javadalmazással e­­gyütt fontos komponense az életszínvonal szüntelen javu­lásának, a jó társadalmi közér­zet megteremtésének. Természetesen, az életminő­­ség alakulásában, miként arra pártfőtitkárunk is kitér a plé­­numon tartott beszédében, megkülönböztetett szerepet (Folytatása a 2. oldalon) JÚNIUS 1 - NEMZETKÖZI GYERMEKNAP SZOCIALISTA ORSZÁGÉPÍTÉSÜNK BIZONYOSSÁGA: GYERMEKEINK BOLDOGSÁGÁÉRT MUNKÁLKODUNK S FORRADALMMAS JELENÜNK. JÖVŐNK JEGYÉBEN nép, korszakos elhatáro­zásaink, forradalmas munkálkodásunk fontos pillanataiban gyermekeink ép­pen úgy mellettünk állnak, ép­pen úgy részt vesznek döntése­inkben, mint a mindennapi élet apró-cseprő eseményeiben. Ez a jelenség nem elszigetelt, nem korlátozódik családokra vagy kisebb-nagyobb közösségekre, hanem jogosan mondható ki: pártpolitikánk egyik következete­sen jellemző jegye. Pártunk főtitkára, Nicolae Ceausescu elvtárs a szocialista országépí­tés nagy művének szerves része­ként értékeli, végtelen figye­lemmel, gondoskodással és a távlatoknak is sokrétűen adózó támogatással vigyázza a gyer­mekek, az ifjú nemzedék testi­lelki épülését, gyarapodását, harmonikus fejlődését. Nemrégiben szocialista építé­sünk, népünk szorgalmának és odaadásának nagy győzelmét vehettük számba, azt, hogy ha­zánk végérvényesen felszámolta küladósságait. A jelkép erejé­vel hatott az a mód, ahogyan a gyermekek, az ifjú nemzedék ezzel kapcsolatosan kifejezte forró háláját. A Nagy Nemzet­­gyűlés ülésszakán, ahol pártunk főtitkára méltatta e gazdaság­­politikai eredmény jelentőségét — virággal, mosollyal, sok-sok szeretettel valósággal berob­bantak a pionírok és a haza sólymai. A pöttömnyi emberkék körülvették államunk elnökét, Nicolae Ceausescu elvtársat, Elena Ceausescu elvtársnőt és vidám szívük teljes melegével köszöntötték őket. E szimbólumértékű esemény, érzelmi hatásán túl az ifjú nem­zedék számára értékes gazda­sági- politikai tartalmat is hor­doz. A küladósság teljes felszá­molásával, azzal, hogy orszá­gunk teljesen független gazdasá­gilag is, politikailag is, tulajdon­képpen gyermekeink, az ifjú nemzedék jelenét és jövőjét, an­nak anyagi alapját szilárdítjuk meg, teremtünk árnyaltabb lehe­tőségeket a szárnyaló álmok é­­letbe ültetésére. A gyermeki elképzelések ma­radéktalan megvalósulását szol­gálja immár a legközvetlenebb módon oktatási hálózatunk szün­telen differenciálódása, a gaz­dasági-társadalmi igényekhez és a jövendő követelményeihez si­muló sokoldalú gyarapodása. Az ifjú­­nemzedék sorsa, jövendője iránti gondoskodás meggyőző jele, hogy a korszerű nevelés és képzés kérdéskörei a legmaga­sabb párt- és állami fórumok állandó figyelmének sugarában állnak. Az RKP KB Politikai Végrehajtó Bizottsága nemrég sokoldalú rendszerében és a to­vábbfejlesztés igényével tár­gyalta az oktatás magasabb szintre emelésének kérdéseit, szoros összefüggésben az ország­fejlesztés jelenlegi stádiuma, valamint távlati programjai kö­vetelményeivel. A gondoskodás, a megkülönböztetett figyelem nyilatkozott meg abban, hogy a legfelsőbb pártszerveknek gond­juk van arra is, hogy a koráb­ban termelésbe kerülő ifjú ál­lampolgárok, a 10 osztályt vég­zettek tovább gyarapíthassák általános műveltségüket, gazda­gíthassák tudásukat a líceumi oktatás esti tagozatain. Egy adott koron túl a gyer­meki szótár alapszava: a ta­nulás, amely a személyiségfor­málás és a felnőttéválés rend­kívüli hatású tényezője, leg­fontosabb impulzusa. Méltán hangsúlyozta pártunk főtitkára, Nicolae Ceaușescu elvtárs a gyermekekhez, az ifjú nemze­dékhez intézett szavaiban: „Sa­játítsátok el alaposan a tudo­mány és a technika legújabb vívmányait, az ember és az em­beriség újabb és újabb felisme­réseit, minden tevékenységi te­rületen, hogy kiváló ismeretek­kel, alapos felkészültséggel ren­delkező honpolgárai legyetek Romániának, hogy holnap mun­kahelyeteken biztosítsátok ha­zánk összes fejlesztési törekvé­seinek valóra váltását, biztosítsá­tok egész nemzetünk szüntelen haladását és a civilizáció mind magasabb szintre való emelke­dését.“ Hazánk oktatási hálózata je­lenlegi struktúrájában értéke­sen és hatékonyan láthatja el a művelés funkcióját, ugyanak­kor alapvető szerepet vállal a jellemformálás, a nyiladozó ér­telem pallérozása felelősségtel­jes munkájában. Gyermekeink, a jövő ígéretének beteljesülése, erkölcsi arculata alakulása fon­tos számunkra, mint a szemünk fénye. Pártunk főtitkára kezde­ményezésére az iskolák, a ta­nulók különféle szervezetei a forradalmi nevelés iskoláivá vál­tak. Sokoldalúan elplántálják gyermekeinkben a forradalmi magatartás alapkövetelményeit, amelyek jelentős vonulatai: az új szüntelen áhítása és igény arra, hogy állandóan birtokba vegyük azt, valamint a munká­hoz való korszerű viszonyulás meggyökereztetése. A haza­sólymai, a pionír- és KISZ-szer­­vezetek legnemesebb feladata az új ember vonásainak meg­alapozása már ilyen zsenge kor­ban, hogy ezekre bizton épüljön majd a felnőtt személyiség tár­sadalmilag értékes, emberileg mélyen rokonszenves arculata. Az ártatlan-szép tekintet teljék meg a tudás, a megismerés vá­gyával és a gyermek a társada­lom által rendelkezésére bocsá­tott valamennyi lehetőséget for­dítson javára, hogy becsülettel, magasabb szinten, ragyogó pers­pektívákban állhasson be abba a sorba, mely megvalósítja a nemzedékek végtelen sorának aranyálmát, a kommunizmust A gyermek számára az előző nemzedékek példamutató tettei modellt, követendő utat jelente­nek. E tényező értelem- és ér­zelemformáló jelentőségére mu­tatott rá pártunk főtitkára, Nicolae Ceausescu elvtárs, a­­mikor hangsúlyozta: „Ugyan­akkor — és ezt soha se feled­jétek — tanulnotok kell, hogy megismerjétek a nép harcos­munkás történetét, a hazafiak, a forradalmárok, a kommunis­ták forradalmi harci múltját. Egy pillanatra se feledjétek, hogy csakis úgy szolgálhatjátok valóban a haladás érdekeit, a román nép fejlődésének érde­keit, ha minden körülmények kö­zött forradalmárokként cseleked­tek!" A ma társadalma, a soha nem álmodott beteljesülésekben gazdag Nicolae Ceausescu-kor­­szak valóban forradalmi struktú­rával szolgálja a gyermeki for­málódást — az oktatás mellett számtalan más, gazdasági­társadalmi tényező, feltétel ön­zetlen és sokrétű felvonultatá­sával. A korszerű életminőség valamennyi eleme — kezve a (Folytatása a 3. oldalon) • CSUPA ÖRÖM • A JÁTSZÓK FÖLÉ HAJOLVA ® KÖTE­LESSÉG, MELY BOLDOGSÁG FORRÁSA IS • ÉLETKÉPEK - EM­BERKÉK ÉRKEZNEK • OKTATÁS ÉS EGÉSZSÉGVÉDELEM “ SZÁM­ADATOK TÜKRÉBEN (3. oldal) ,,Nagyszerű feltételekkel rendelkeztek, kedves fiatalok és gyermekek! Használjátok ki mind­ezeket a nagyszerű feltételeket, hogy méltó és szabad emberekké nevelkedhessetek, hogy szabad és független ország — a szocialista Románia — méltó honpolgáraivá válhassatok! Ti képviselitek Románia jövőjét! Tanuljatok és ismét csak tanuljatok, hogy biztosítsátok hazánk boldog jövőjét!11 NICOLAE CEAUSESCU *

Next