Előre, 1989. július (43. évfolyam, 12932-12957. szám)

1989-07-01 / 12932. szám

-4 ELŐRE - 1989. július 1." A ROMÁN KOMMUNISTA PÁRT KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK PLENÁRIS ÜLÉSE ION DEACONU ELVTÁRS FELSZÓLALÁSA Hőn szeretett és mélyen tisztelt főtitkár elvtárs! Mélyen tisztelt Elena Ceaușescu elvtársnő! Tisztelt elvtársak! A Központi Bizottság plénu­ma fontos politikai momentum jelentőségét nyeri. Az erőteljes hazafias elkötelezettség forradal­mi szellemében a plénum vitá­ra és jóváhagyásra bocsátotta a párt XIV. kongressusának prog­­ramatikus dokumentumait, a kongresszusét, amely történelmi jelentőségű esemény lesz a ha­za életében, a párt, egész né­pünk tevékenységében a sok­oldalúan fejlett szocialista tár­sadalom megteremtéséről és Románia kommunizmus felé ha­ladásáról szóló nagyszerű prog­ram gyakorlatba ültetéséért. A Teleorman megyei kommu­nisták, az összes dolgozók nevé­ben nagyra értékeljük a Román Kommunista Párt irányelvprog­ram tervezetét Romániának az 1991—1995. ötéves tervidőszak­ban való gazdasági-társadalmi fejlesztéséről és a 2000—2010-ig terjedő távlati orientációkról, valamint a XIV. pártkongresz­­szus tézistervezetét, e két kivé­teles jelentőségű dokumentu­mot, amely lefekteti a hazafej­lesztés alapvető orientációit és irányvonalait. Nagy megelégedéssel és mély hálával értékeljük az ön döntő, meghatározó hozzájárulását, mélyen tisztelt főtitkár elvtárs, e dokumentumok kidolgozásá­hoz és megalapozásához, ame­lyek magukban foglalják né­pünk jogos haladás- és jóléttö­rekvéseit, a gondolkodási és al­kotó képességébe vetett hatal­mas bizalmat, békére, jószom­szédságra, az összes államok­kal való megértésre és együtt­működésre irányuló törekvését. Ezért engedje meg, mélyen tisztelt főtitkár elvtárs, hogy Teleorman megye valamennyi lakosa nevében e keretben is kifejezzük mély hódolatunkat, köszönetünket és hálánkat azért e gondosságért és eltökéltsé­gért, amellyel Románia kom­munista jövője, hazánk füg­getlensége és szuverenitása, a szocializmus tekintélye és dia­dala, a világbéka ügye fölött őrködik. Ugyanolyan megkülönböz­tetett tisztelettel és nagyrabe­csüléssel adózunk doktor Elena Ceausescu mérnök akadémikus elvtársnőnek, pártunk és­ álla­munk kiemelkedő harcosának, a nagy nemzetközi elismerés­nek örvendő tudósnak, aki ön mellett, ugyanolyan magas ren­dű bazáfiságtól áthaglva,,l,élve­,. "»«.hozzájárulást nyújt az er­­­ "esztési programok való­­k­i­adásához, az oktatás,­ tudo­mány és kultúra felvirágoztatá­sához. A Román Kommunista Párt Teleorman megyei szervezete, a több mint 80 ezer párttag ne­vében szívünk mélyéből helye­seljük és támogatjuk a javasla­tot, hogy a XIV. kongresszus válassza újra Nicolae Ceausescu elvtársat a főtitkári magas tisztségbe, azzal a szilárd meg­győződéssel, hogy pártunk és államunk élén a román nemzet legjelesebb fiával, a hős kom­munistával, aki csaknem hat év­tizede egész életét és munkáját hazánk szabadságának, függet­lenségének és szuverenitásának szenteli, sikerrel továbbhala­dunk a szocialista és kommu­nista társadalom ősi földünkön való megteremtésének útján. Jelentjük a plénumnak, ön­nek, főtitkár elvtárs, hogy Tele­orman megyében is 45 gazdasá­gi egység teljesítette és túl­szárnyalta az 5 havi áruterme­lési tervet és becslések szerint a 6 havit is, egyesek az orszá­gos szocialista versenyben az elsők között vannak; a vállala­tok nagy többsége betartotta a tervezett költségeket, jelentős nyersanyag- és anyagmegtaka­rítást ért el, határidőre eleget tett szerződéses kötelezettsé­geinek. Mint ön kérte, mélyen tisz­telt főtitkár elvtárs, nagy fi­gyelmet fordítottunk a külföldi piacra szánt termelés leszerző­­désének, megvalósításának és értékesítésének. Jelentem, hogy május 31-én teljesen felszá­moltuk az 1988 végén levá­molt készleteket. Most a mi­nisztériumokkal és iparközpon­tokkal együtt arra törekszünk, hogy levámoljuk az előző hó­napokból maradt termelési készletet is. Úgyszintén jelentem, hogy az össz­beruházási tervet 102,6 szá­zalékban teljesítettük és 103 százalékban az építési-szerelési tervet, üzembehelyezve a terve­zett kapacitásokat. Az ön útmutatásai alapján, hőn szeretett és mélyen tisztelt főtitkár elvtárs, és a kormány, a minisztériumok állandó tá­mogatásával sikerült nagyvona­lakban befejezni az alexandriai golyóscsapágy-gyár kapacitásá­nak megkétszerezésére irányuló beruházást. Egyes berendezések már termelnek is. A mezőgazdaság, mint a me­gye gazdaságának alapága, a jelenlegi ötéves terv első évei­ben is nagy átalakulásokon ment át a korszerűsítés és in­tenzív fejlesztés, a műszaki el­látottság tekintetében, ami a termelés színvonalának növeke­désében, nagyszámú egység jö­vedelmezővé tételében, a tele­­ormani falvak anyagi és szelle­mi felvirágzásában tükröző­dött. Jelentem, hőn szeretett és mé­lyen tisztelt főtitkár elvtárs, hogy néhány nappal ezelőtt be­fejeztük az árpa aratását az e­­gész 31220 hektárnyi területen s 7500 kilogrammos átlagter­mést értünk el az előirányzott 7000 kilogrammhoz viszonyítva, ami lehetővé tette a megyének, hogy teljesítse és túlszárnyalja az állami alappal szembeni fela­datát ennél a kultúránál. Az a 15 egység, amely több mint 8000 kilogrammos hektár­hozamot ért el, arról tanúsko­dik, hogy a megye mezőgazda­sága még jelentős tartalékokkal rendelkezik, és a kommunisták­tól, a mezőgépészektől, a szö­vetkezeti parasztoktól függ tel­jes hasznosításuk a termések színvonalának szüntelen emelé­se végett. Megvannak a feltételek ah­hoz, hogy Teleorman megyében búzából is nagyon jó termést takarítsunk be, az állami terv­ben előirányzott mennyiségen felül. Mint ön is értékelte, hon szeretett és mélyen tisztelt fő­titkár elvtárs, a teleormani szántóföldek dolgozóival foly­tatott legutóbbi párbeszéde al­kalmával, jól fejlődik a kuko­rica, napraforgó, cukorrépa és szója is. Mint ön előtt megfo­gadtuk, jelentem, hogy kellő fi­gyelmet szenteltünk a gépi és kézi növénygondozási munkák­nak és nagyon jó termésre szá­mítunk valamennyi kapásnö­vénynél. Engedje meg, hogy ez alka­lommal is a legmelegebb köszö­netét fejezzem ki, hőn szeretett és mélyen , tisztelt Nicolae­­Ceausescu elvtárs, azért a tá­mogatásért, amelyet az ön k­ez­­deményezésére kidolgozott és kr° pártvezetőség által 1988-ban jó­váhagyott program jelentett a Teleorman megyei mezőgazda­ság javítására vonatkozóan, és jelentem, erőteljesen igoz­­gosítottuk magunkat annak fe­lelősségteljes gyakorlatba ülte­tésére. Felelősséggel és eltökéltség­gel lépve fel a ránk háruló fela­datok teljesítéséért, pártunk és államunk belpolitikájának pél­dás valóra váltásáért, a teleor­­mani kommunisták, a dolgozók nagyra értékelik az ön által, tisztelt főtitkár elvtárs, kidol­gozott és következetesen érvé­nyesített tudományos külpoli­tikát. Kifejezzük teljes egyetérté­sünket az ön ragyogó kezdemé­nyezéseivel, fáradhatatlan te­vékenységével, melyet azért fejt ki, hogy Romániát azon or­szágok sorába emelje, amelyek a komplex nemzetközi életben nyilvánvaló bölcsességről, di­namizmusról tesznek tanúságot, harcolnak a nemzetek közötti tiszteletért, minden nép azon jo­gáért, hogy szabadon döntsön saját sorsáról és megteremtse azt. Biztosítjuk, hogy energiával és felelősséggel fogunk mun­kálkodni, hogy a munkatettek hősi talaján ünnepeljük hazánk felszabadulásának 45. évfordu­lóját, hogy a párt XIV. kong­resszusán tekintélyes eredmé­nyekről számolhassunk be, a­­melyek ismételten bizonyítják, hogy méltók vagyunk a hősi korszakra, amelyben élünk, hogy forradalmárok vagyunk, egész lényünkkel bekapcsolód­va drága hazánk, Románia Szo­cialista Köztársaság kommunista sorsának megteremtésébe. MIRCEA TUDORAN ELVTÁRS FELSZÓLALÁSA Hőn szeretett és mélyen tisztelt Nicolae Ceausescu elvtárs! Mélyen tisztelt Elena Ceausescu elv­társnő! Tisztelt elvtársak! A Román Kommunista Párt Központi Bizottságának plénu­ma a felemelő hazafias lelkese­dés, a nemzeti büszkeség légkö­rében folyik, melyet az a javas­lat idézett elő, hogy a XIV. kongresszus újraválassza önt, mélyen tisztelt és hőn szeretett Nicolae Ceausescu elvtárs, a leg­főbb pártfőtitkári tisztségbe. Ez a határozat a legnagyobb mértékben megfelel az egész nép azon akaratának, hogy továbbra is a párt és az állam élén lás­sa a lánglelkű forradalmárt, az emberséges kommunistát, aki a világ virágzó, szabad, független és méltó nemzetei sorába emel­te szocialista hazánkat. Mi, akik sut ősrégi maramure?­ tájakon élünk, az egész néphez hasonlóan, a legnagyobb elisme­réssel szólunk az ön elévülhetet­len érdemeiről és hozzájárulásá­ról, melyek aranybetűkkel íród­nak be sokévezredes történel­münk krónikájába, a csaknem hat évtizede hősiességgel és pél­dás odaadással kifejtett tevé­kenységéről a szocializmus és kommunizmus drága román föl­dön való győzelmes építéséért egész nemzetünk javára és bol­dogulására. Kérem, engedje meg, hogy a kommunisták, az összes mara­­muresi dolgozók, a több mint 30 000 bányász nevében kifejez­zem nagyrabecsülésünket, mély tiszteletünket és forró hálánkat ön iránt, hőn szeretett és mé­lyen tisztelt Nicolae Ceausescu elvtárs, mindazért, amit a nevét viselő korszak, a Nicolae Ceausescu-korszak nagyszerű és dicsőséges éveiben megvalósított. Kifejezzük teljes egyetértésün­ket ezzel a történelmi határozat­tal, amely valóban biztos záloga az alapvető haladás- és jóléttö­rekvések valóra váltásának, ha­zánk szilárd felemelkedésének a szocializmus és kommunizmus napfényes útján. Tiszteletteljes és forró hódola­tunkat fejezzük ki Elena Ceausescu elvtársnőnek, pártunk és államunk jeles harcosának kivételes hozzájárulásáért a szocializmus és kommunizmus hazai megteremtéséhez. Egyben kifejezzük teljes e­­gyetértésünket a XIV. pártkong­resszus Irányelv-programjával és téziseinek tervezetével, amely ragyogóan előrevetíti hazánk fényes jövőjét a következő idő­szakban. A VITA RÉSZVEVŐINEK FELSZÓLALÁSÁRÓL A továbbiakban a felszólaló rámutatott, hogy az összes ma­ramuresi bányászokhoz hason­lóan, akik hónapról hónapra tel­jesítették és túlszárnyalták terv­feladataikat, Cavnic bánya mun­kaközösségének is sikerült az első félévben több mint 12,5 mil­lió lej árutermelési többletet el­érnie, miközben a munkaterme­lékenység személyenként 2800 lejjel meghaladta a előirányzott szintet és 1000 lej értékű áruter­melésre számítva több mint 16 lejjel csökkentek az anyagi költ­ségek. Az év eddig eltelt időszaká­ban Cavnic bánya 176 tonna ól­mot, 490 tonna cint, 76 tonna re­zet, 547 tonna ként és más nagy mennyiségű színesfémet állított elő terven felül dúsított formá­ban. Továbra is nagy gondot fordítunk a termelésszervezésre és korszerűsítésre, az új techno­lógiák bevezetésére. Felelősség­­teljesen munkálkodunk az érc hasznosítási fokának növeléséért maximális fémkitermeléssel, hogy valóra váltsuk az újrahasz­nálható fémek visszanyerési és hasznosítási programját. Az ed­digi eredmények biztosítékul szolgálnak arra, hogy a II. fél­évben és az egész 1989-es esz­tendőben teljesítjük és túlszár­nyaljuk az összes tervmutatókat. , Az RKP Központi Bizottságá­nak plénumán megvitatott doku­mentumokban foglalt célkitűzé­sek előrevetítik a bányászati szektorra háruló nagy feladato­kat is. Figyelembe véve e célki­tűzések valóra váltásának szük­ségességét, még határozottabban és teljes felelősséggel fogunk munkálkodni, hogy mind na­gyobb erővel érvényesüljön a pártszervek és -szervezetek ve­zető szerepe, magasabb szintre emelkedjék a politikai-nevelő tevékenység és javuljon a mun­kastílus. Befejezésül a felszólaló hang­súlyozta: A Cavnic bányai kommunisták, az összes dolgozók nevében megfogadom és biztosítom a párt Központi Bizottságának plénu­mát, személy szerint önt, mé­lyen tisztelt Nicolae Ceausescu elvtárs, az ország tiszteletbeli bányászát, hogy teljes felelős­séggel, odaadással, forradalmi lelkesedéssel és önfeláldozással dolgozunk a ránk bízott összes feladatok teljesítéséért, hogy új, jelentős munkatettekkel kö­szöntsük az esztendő nagyszerű eseményeit fokozva ezzel hozzá­járulásunkat a szocialista Romá­nia állandó felvirágzásához. Éljen soká, Nicolae Ceausescu pártfőtitkár elvtárs! Jó szeren­csét! tárják a legjobb költség- és fogyasztáscsökkentési, minő­ségjavítási megoldásokat. Jelentem, hogy konkrét intéz­kedéseket hoztunk a progra­mokban előirányzott objektu­mok üzembehelyezésére a II. félévre beütemezett termelés elérése végett. Intézkedéseket hoztunk a beruházások terén is, hogy az összes lemaradt kapa­citások megkezdjék működésü­ket. Kérem, engedje meg, hogy a fémiparban dolgozók nevében kifejezzem forró köszönetün­ket és hálánkat önnek, hőn szeretett és mélyen tisztelt Nicolae Ceausescu főtitkár elv­társ, Elena Ceausescu elvtárs­nőnek az iparágunk korszerű­sítéséhez nyújtott állandó se­gítségért, támogatásért, hogy munkánk hatékonyabb legyen és megfogadjuk, hogy kivételes munkaeredményekkel köszönt­jük hazánk felszabadulásának 45. évfordulóját és a XIV. kongresszust. MARIN ENACHE ELVTÁRS FELSZÓLALÁSA Mélyen tisztelt és hőn szeretett Nicolae Ceausescu elvtárs, a Román Kommunista Párt főtitkára! Mélyen tisztelt Elena Ceausescu elvtársnő! Tisztelt elvtársak! Azok a nagyszerű megvaló­sítások, amelyeket a román nép ért el a Román Kommu­nista Párt IX. kongresszusa óta eltelt 24 esztendőben az iparban, tudományban, a kul­túrában, oktatásban, egészség­­védelemben, Románia fokozott hozzájárulásában az egyetemes anyagi értékcseréhez és a szo­cialista Románia nemzetközi tekintélyének növelésében köz­vetlenül és megbonthatatlanul kapcsolódnak Nicolae Ceausescu elvtárs, a Román Kommunista Párt főtitkára, nagy vezetőnk, az emberséges kommunista for­radalmi, politikai tevékenysé­géhez, aki beragyogtatta szo­cialista hazánkat, aki hős a nemzet hősei között, a modern szocialista Románia megte­remtője. E történelmi plénumon or­szágunk fémipari dolgozói ne­vében kifejezzük mély hálán­kat, a megelégedésünket a szo­cializmus éveiben bekövetke­zett nagy beteljesülések fölött, teljes egyetértésünket a Román Kommunista Párt Központi Bizottsága plénumának azon elhatározásával, hogy az RKP XIV. kongresszusa válassza újra Nicolae Ceausescu elv­társat a magas pártfőtitkári tisztségbe, ami biztos záloga azon grandiózus programok valóra váltásának, amelyek el­vezetnek a haladás és civilizá-­ ció nagyszerű csúcsaira, a kommunizmus hazai megterem­tésének napfényes útján. A román szocialista gazdaság nagyszerű távlatai, melyeket a Román Kommunista Párt XIV. kongresszusának Románia 1991—1995. évi gazdasági-társa­dalmi fejlesztéséről és a 2000— 2010-ig terjedő távlati orientá­ciókról szóló Irányelvprogram tervezete körvonalaz, és amely a pártpolitika, Nicolae Ceausescu pártfőtitkár elvtárs tudományos, újító, forradalmi gondolkodásának, fáradhatat­lan tevékenységének gyümölcse, nagy megelégedéssel, hazafias büszkeséggel tölt el valameny­­nyiünket, mély nagyrabecsülést szül a lánglelkű forradalmár hazafi, pártunk és államunk ki­próbált vezetője, Nicolae Ceausescu elvtárs iránt. A XIV. pártkongresszus tézi­seinek tervezete a román társa­dalom fejlődéséről, a gazdasá­gi-társadalmi vezetés töké­letesítéséről, a forradalmi mun­kásdemokrácia fejlesztéséről, a Román Kommunista Párt veze­tő szerepének növekedéséről pontosan megszabja azt az irányt, amely a gazdasági-tár­sadalmi haladás új vetületeit célozza, új tartalommal ruház­za fel az egész tevékenységet teljes mértékű választ adva kortárs világunk minden nagy problémájára. Az irányelvprogram annak a számos elemzésnek az ered­ménye, melyet pártunk fő­titkára, Nicolae Ceausescu elvtárs végzett Elena Ceausescu elvtársnővel, minden egyes te­vékenységi ágazat és területi egység vezető kádereivel és szakembereivel együtt a terme­lés- és munkaszervezési, kor­szerűsítési és tökéletesítési programok alapján, ami magas ütemet biztosít a jelenkori ro­mán társadalom fejlődésének. A program szintetizálja Nicolae Ceausescu elvtárs, a párt főtitkára, szeretett veze­tőnk, a kor nagy stratégája al­kotó gondolkodását, azt a ké­pességét, hogy tudományosan elemezze és előrelássa a világ­gazdasági események alaku­lását, reális alapokra helyezze gazdaságunk fejlődését, ami valamennyiünk számára bizto­sítéka töretlen előrehaladásunk­nak a román nép ragyogó ha­ladás és civilizációs perspektí­vái valóra váltásának útján. A párt- és államvezetőség állandó gondoskodása és törek­vése, Nicolae Ceausescu párt­­főtitkár elvtárs, doktor Elena Ceausescu mérnök akadémikus elvtársnő nagy jelentőségű orientációi és állandó támoga­tása folytán az 1991—1995-ös időszakban a fémipar lényeges megújuláson megy át, új ter­melőkapacitások lépnek üzem­be, sor kerül új technológiák bevezetésére, a választékszer­kezet változatosabb lesz, nö­vekszik a fém feldolgozási és hasznosítási foka, ami a román metallurgiát a legfejlettebb őr­ségük ilyen profilú iparának szintjére emeli. A tervbe vett új termelőkapacitások lehetővé te­szik új modern műszaki meg­oldások bevezetését, ami előse­gíti a konverterben kidolgo­zott acél részarányának 70 százalékra, a villamoskemen­cékben kidolgozotténak 28 szá­zalékra, a folyamatos öntés részarányának 80—85 százalék­ra való növelését. Ugyanakkor fejlődni és korszerűsödni fog­nak egyes gyártási kapacitások, megoldódnak a minőséget és a gazdasági hatékonyságot mind a termelőnél, mind a megren­delőnél kedvezően befolyásoló lényeges problémák. Az új technológiák egyre szélesebb körű alkalmazása lehetővé te­szi a nyersanyag, anyag, ener­gia és fűtőanyag ésszerű hasz­nosítását és sajátos fogyasztá­sok állandó csökkentését. Erre az időszakra előirányoz­za a termelési költségek 171 le­­jes csökkentését 1000 lej áru­termelésre számítva, a munka­termelékenység évi 11 százalé­kos átlagos emelkedését, a jö­vedelem több mint háromszo­ros növekedését. A nemzet­­gazdaságban szükséges fémet változatlanul az­által is bizto­sítjuk, hogy új termékeket ve­szünk gyártásba, melyek alap­ján csökken a behozatal. Az előirányzat szerint a fém­ipari termékek minőségének ja­vításához hozzájárul a tudo­mányos kutatás és a gyártás­menet tervezés, amely doktor Elena Ceausescu mérnök aka­démikus elvtársnő magas kompetenciájú tudományos irányításával megoldja a va­­nádiummal, nióbiummal, ti­tánnal és más vasötvözetekkel való mikroötvözés, a vegyi összetétel szoros határai kö­zött előállított nagy tisztasági fokú acélkidolgozás széles körű alkalmazásával, az ellenőrzött hengerlési eljárások bővítésé­vel, a folyamatos öntésű csőbu­ga előállítási technológiájának fokozott alkalmazásával össze­függő rendkívüli kérdéseket. Kérem, engedjék meg, hogy ez alkalommal is forró hódola­tunkat, köszönetünket, teljes hálánkat fejezzük ki mélyen tisztelt doktor Elena Ceausescu mérnök akadémikus elvtársnő­­nek a román fémipar fejlesz­téséhez, a legújabb technoló­giák bevezetéséhez nyújtott ál­landó támogatásért és irányí­tásért. Jelentjük, mélyen tisztelt Nicolae Ceausescu főtitkár elv­társ, hogy az év első öt hónap­jában a fémipari dolgozók, a múlt év azonos időszakához vi­szonyítva jelentős többletter­melést értek el a koksznál, hen­gereltárunál,, közepes és vastag­lemeznél és szalagnál, hidegen hengerelt lemezeknél és szalag­nál, téglánál és más termékek­nél. Az öntől kapott feladatok­nak megfelelően, mélyen tisz­telt Nicolae Ceausescu főtitkár elvtárs, ebben az időszakban fokozottabban léptünk fel az exporttermelés megvalósításá­ért, amely a konvertibilis valu­ta relációban 35,6 százalékkal növekedett. Az ezer lej áruter­melésre számított összkiadások 20 lejjel csökkentek, növeke­dett a normázott forgóeszközök forgási sebessége és csökken­tek a forgóeszköz-készletek. A továbbiakban a felszólaló ezeket mondotta: A fémiparban ebben az időszakban kifejtett tevékenység nem érte el a ter­vezett feladatok szintjét, le­maradás mutatkozik az acél, nyersvas és hengereltáru ter­melésben. Nem használtuk ki teljes mértékben a termelőka­pacitásokat, túlléptük az ener­gia és fűtőanyagfogyasztást és nem értük el az acélfelhaszná­lási mutató ön által megjelölt színvonalát főként az első fel­dolgozásnál, ami a termelési költségek túllépéséhez vezetett. Jelentem, főtitkár elvtárs, hogy voltak időszakok, amikor jobb termelési ütemeket ér­tünk el, ha nem sikerült folya­matos, ütemes tevékenységet kibontakoztatnunk az előirány­zott feladatok szintjén. A kom­binátok és egységek munkakö­zösségei széles körűen megvi­tatták a fogyatékosságokat, minden esetben egységre és munkahelyre kidolgozott konk­rét intézkedéseket fektettek le. Nagy figyelmet fogunk szentelni annak, hogy a mi­nisztériumok, a kutatási-terve­zési egységek szakkáderei részt vegyenek a termelőegysé­gek tevékenységében, hogy fél­mélyen tisztelt és szeretett Nicolae Ceausescu elvtárs! Mélyen tisztelt Elena Ceausescu elvtársnő! Tisztelt elvtársak! A plénum elé terjesztett ja­vaslatot, hogy a XIV. párt­­kongresszuson újraválasszák Nicolae Ceausescu elvtársat a pártfőtitkári tisztségbe, nagy megelégedéssel fogadták a román írók, tekintve, hogy mi, írók, nem tudjuk elképzelni mai irodalmunk erejét a IX. pártkongresszus nélkül, Nicolae Ceausescu elvtárs ragyogó, nem lelélkes személyisége nél­kül. Hogyan beszélhetnénk az or­szág haladásáról, az anyagi és szellemi energiák béklyóikból való tartós kiszabadításá­ról, az idő értékesítéséről a­­nélkül, hogy a csaknem negyed századdal ezelőtti jótékony aktusra gondolnánk, amely visszaadta a munkásoknak a pa­rasztoknak, az értelmiségieknek a történelmi időt, a történelmet, a reménységgel teli többévez­redes harci múltat, amely a ro­mániai szocialista építés új légkörét hozta, és új légkört vitt a világon létező szocializ­musba? A IX. kongresszus óta az a nemes hivatás hárult az írók­ra, hogy Románia haladásának egyedüli megvalósítójáról, a román népről beszéljenek. Az író előtt kihangsúlyozták mű­vészetének sajátos erejét, hi­vatását, hogy e kor emberéről, sikereiről és be nem teljesü­léseiről, öröméről, az igazság megnövekedéséről, Románia szocialista növekedésének igaz­ságáról valljon, arról az igaz­ságról, amelynek jegyében oly sok vers, regény, színmű, film­forgatókönyv íródott a történe­lem s a legmaibb jelen termé­szetes összefonódásáról. Egész irodalmi életünket áthatja a jö­vőre való ráérzés és a kontinui­tás tudata, s mindez az ország elnöke. Nicolae Ceausescu elv­­társ gondolkodásából és tettei­ből fakadó légkörnek tulajdo­nítható. De vajon, a IX. kongresszus nélkül milyen lenne Románia mai földrajza? Mert a szocialis­ta ipar az ország új földrajzát te­remtette meg, tisztelt elv­­társak, lehetővé tette, hogy u­­tat nyissunk a Dunának a ten­ger felé, lehetővé tette a metró építését, lehetővé tette a jövő­re széles körben kiható legde­mokratikusabb kezdeményezé­sek egyikének megvalósítását, a termelőerők kiegyensúlyozott elosztását az ország egész terü­letén. Miközben átalakították az ország gazdasági erejét, az emberek maguk is átalakultak. Ma joggal vagyunk büszkék munkásosztályunkra, a paraszt­ságra, a tudomány és a kultúra sikereire. Az új ember formá­lása és fejlődése folyamatának így konkrét arculata van és az emberi személyiség megvaló­sulása társadalmi programjá­nak jelentőségével bír. A szo­cialista építés ma szorosan kapcsolódik a fejlett öntudat fogalmához, az ember értékte­remtés általi érvényesüléséhez. Elena Ceausescu elvtársnőnek, a jeles tudósnak és nagytekin­télyű politikai személyiségnek, a tudomány, az oktatás, a kul­túra terén kifejtett széles kö­rű tevékenysége révén, nyug­hatatlan, eleven szelleme ré­vén, mellyel a humanista érté­kek érvényesülését, a béke és a jólét világának építését szolgálja, döntő szerepe volt és van a tudományos kutatás kiterjesztésében és fejlesztésé­ben, a szocialista kultúra és művészet felvirágoztatásában. Az ember meggyökereztette önnön alkotó erejébe vetett bi­zalmát. „A haza a nép“ — mondta volt Tudor Vladimires­­cu. Ez a forradalmi eszme most életerős valósággá vált. A mun­kások, parasztok, értelmiségiek ma tetteikkel, mindannyian e­­gyütt, annak az útnak a he­lyességét fejezik ki, melyet maguk választottak, kifejezői az éltető napfénynek, amely mindanyiunk hazája — Romá­nia. Néhány első titkár elvtárs tegnap itt, Nicolae Ceausescu elvtársnak az ország megyéi­ben tett legutóbbi látogatásai­ról beszélt. Ma megszokott do­log azt látni, hogy pártunk fő­titkára munkásokkal, parasztok­kal, bányászokkal, a kultúra és a művészet embereivel tárgyal egy mindennapos párbeszéd keretében. Megszokott dologgá vált az ország elnökének dialó­gusa az országgal, az a tény, hogy e párbeszéd nem szóvivők útján megy végbe, hanem köz­vetlenül, emberien, a haza szol­gálatába állított, hatalmas gon­dolati energiáról tanúskodva. Nicolae Ceausescu elvtárs szerencsés csillagzat alatt, a Moldva, Erdély és Havasalföld dúsan termő földjein élő összes románoknak az egységes és örök hazában — Romániában — való egyesülése csillagzata alatt született, s mindenkor a nem­zeti történelem fénye, a haza összes fiainak egysége, a ragyo­gó költőink és tudósaink által megénekelt eszme vezérelte. Nicolae Ceausescu elvtárs­nak, pártunk főtitkárának a Mihai Emínescu emlékszimpó­ziumhoz intézett üzenetéből ismételten kiviláglik a halha­tatlanságunk költője iránti nagyrabecsülése. Hangsúlyoz­va, hogy az alkotóknak köteles­ségük fejleszteni és gazdagíta­ni nagyszerű nemzeti kincses­tárunkat, értékelve a kortárs művészet és kultúra alkotói­nak patikáját és megvalósítá­sait, a pártfőtitkári üzenet azzal a felhívással fordul hoz­zájuk, hogy alkossanak új mű­veket, tükrözzék bennük a szocialista építés folyamán megvalósult nagy tetteket, a­­melyek történelmileg rövid idő alatt a civilizáció és kul­túra magas színvonalára emel­ték országunkat, a mai Romá­nia konkrét valóságává változ­tatva az elődöknek a szabad és boldog jövőhöz fűzött törekvé­seit és vágyait. A felszólaló a továbbiakban rámutatott: A világban ma re­formokról, gazdasági változá­sokról, alkotási szabadságról, demokráciáról beszélnek. De melyik szocialista ország­ban szüntették meg először a cenzúrát? És nem Romániában mentek végbe már a IX. kong­resszustól kezdve a társadalmi, gazdasági és politikai élet nagy megújulásai? Nicolae Ceausescu elvtárs emlékeztette az alkotókat: „A széles körű alkotási szabadság mellett vagyunk, a forma, a stílus szempontjából változatos irodalmat és művészetet aka­runk, határozottan állást fogla­lunk az uniformizálás és a sablonok, a merevség és a dog­­matizmus ellen. Elfogadni a sablonizmust, az uniformizálást, a merevséget, megítélésünk szerint annyit jelent, mint el­szegényíteni népünk szellemi és kulturális életét. Magától ér­tetődik, hogy egy nép alkotó tevékenysége minden területen csakis olyan körülmények kö­zött bontakozhat ki, amikor az ember szabad és ura sorsának“. Lehet-e ennél nemesebb ösz­tönző szó írók számára? Az irodalom és az írók, tisz­telt elvtársak, olykor olyan sokféleségben tűnhetnek fel, a­­mely céhünk hiányosságait, munkánk hiányosságait is megmutatja. Az írók tisztelet­tel és nagyrabecsüléssel veszik körül Nicolae Ceausescu elvtár­sat, az emberséges embert, és meggyőződésük, hogy holnap, miként tegnap is, és miként ma is, mindenkor azt a fényes táv­latot nyújtja kultúránknak, a­­mely a holnapi évezredbe emeli szocialista kultúránk dicsősé­gét. DUMITRU RADU POPESCU ELVTÁRS FELSZÓLALÁSA ION JOSU ELVTÁRS FELSZÓLALÁSA Mélyen tisztelt és szeretett Nicolae Ceausescu elvtárs! Mélyen tisztelt Elena Ceausescu elv­társnő! Tisztelt elvtársak! Kérem, engedjék meg, hogy mindazokhoz az elvtársakhoz hasonlóan, akik e szónoki emelvényről felszólaltak, a Timis megyei mezőgazdaság­ban foglalkoztatott kom­munisták, összes dolgozók nevében kifejezzem forró csatlakozásunkat ahhoz a javas­lathoz, hogy a XIV. kongresz­­szuson Nicolae Ceausescu elvtár­sat újraválasszák a Román Kommunista Párt főtitkári magas tisztségébe. Nemzetünk tudatában az ön neve, mélyen tisztelt és szeretett Nicolae Ceausescu elvtárs elvá­laszthatatlanul kapcsolódik a kortárs Románia arculatához, e büszke és virágzó országhoz, mely egyenlő az egyenlők között a világ szabad és szuverén or­szágai sorában. Kérem, engedje megmonda­nom, mélyen tisztelt főtitkár elv­társ, hogy a falusi emberek azért is becsülik oly nagyra és szere­tik annyira önt, mert ön bebizo­nyította, sokkal inkább, mint bárki más, hogy szereti a földet, márpedig aki a földet szereti, a földművelők tapasztalata szerint csakis nagyon jó ember lehet, a nagy tettek embere. Éppen ezért mi soha nem feledtük és nem feledjük, hogy ön nemzetünk legfőbb vagyonának tekinti a földet, olyan vagyonnak, melyet óvnunk kell és a lehető legjob­ban hasznosítanunk. Kiváltkép­pen mert, mint ugyancsak ön mondotta, ez a vagyon már nem növekedhet, hogy csa­kis jó ki­használásával biztosíthatjuk a nép táplálékát s a nemzetgazda­ság egyéb szükségleteit. Ezekből a magasröptű gondo­latokból és meleg érzelmekből fakad elhatározásunk, timisi me­zőgazdálkodók elhatározása, hogy szívünk minden erejével és teljes őszinteségével támo­gatjuk a javaslatot, hogy önt, a román föld legszeretettebb fiát újraválasszák a Román Kommu­nista Párt XIV. kongresszusán a pártfőtitkár legmagasabb tiszt­ségébe. Ugyanezekkel a tiszta gondo­latokkal­­kívánjuk forró hódola­tunkat nyilvánítani Elena Ceausescu elvtársnőnek, a jeles politikusnak és széles körű nem­zetközi elismeréstől övezett tu­dósnak, akinek ez alkalommal is kifejezzük kiváló nagyrabe­csülésünket azoknak a célkitű­zéseknek a kidolgozásához, és valóra váltásához nyújtott ki­magasló hozáj­árulásáért, ame­lyek országunk előrehaladását jelzik a szocializmus és kommu­nizmus útján, hozzájárulásáért a román tudomány, oktatás és kultúra érvényesüléséhez, ha­zánk valamennyi szántóföldje felvirágzásához. Jelenteni kívánjuk, mélyen tisztelt főtitkár elvtárs, hogy e­­lőtérbe önnek azt a kivételes fontosságú eszméjét helyezzük, melynek értelmében csakis a nagy szocialista tulajdon alkal­mas arra, hogy rekordtermése­ket érjünk el, és képes valóban forradalmat kiváltani a mező­­gazdaságban. És ha más orszá­gokban egyesek, akik a szocia­lizmus eszméinek meg nem fe­lelő alkalmazása folytán a kis­­tulajdonra való visszatéréssel próbálják áthidalni nehéz hely­zetüket, mi, topolovájiak, mint egyébként országunk sok más szövetkezeti tagja, elmondhatjuk nekik, hogy közvetlen tapaszta­latból tudjuk, milyenek voltak a termések a kapitalista rend­szer viszonyai, a magántulajdon viszonyai között. Azokban az időkben a búzatermés nem ha­ladta meg az 1500 kg-ot hektá­ronként, a kukoricahozam a 2000 kg-ot, az árpa az 1300 kg-ot. Miként ön mondotta, a meg­oldás nem lehet más, mint a nagy szocialista tulajdon, ame­lyen, természetesen jól kell gaz­dálkodnunk. Jelentjük, mélyen tisztelt és szeretett Nicolae Ceausescu elv­társ, hogy az idén több mint 11 ezer kilogrammos hektárhoza­mot értünk el árpából, s az el­következő napokban megkezdjük a búza betakarítását: becslés szerint a legnagyobb hozamot érjük el búzából egységünk tör­ténetében. A továbbiakban folytatjuk a kapásnövények ápolását azzal a meggyőződéssel, hogy legalább 30 tonna csöveskukoricát és több mint 4 ezer kg szóját takarítunk be hektáronként. Nagy termé­seink lesznek a zöldség- és fő­zelékféléknél, gyümölcsnél, sző­lőnél, csakúgy, mint az állatte­nyésztésben — ez az ágazat elő­irányzaton felül 500 tonna húst és 800 hektoliter tejet fog le­szállítani az idén. Azzal az elhatározással, hogy szüntelenül tökéletesítjük tevé­kenységünket, felszámoljuk a munkánkban még létező hiá­nyosságokat, biztosítjuk önt, szeretett Nicolae Ceausescu elv­társ, hogy a nép érdekeinek szol­gálatában nyújtott ragyogó pél­dájától lelkesítve, a topolováti dolgozók teljes felelősséggel és hozzáértéssel fognak tevékeny­kedni, hogy a mezőgazdasági és ipari termelésben elért újabb je­lentős sikerekkel köszöntsék au­gusztus 23-i nagy ünnepünket és a XIV. pártkongresszust, fokoz­va hozzájárulásunkat drága ha­zánk — Románia Szocialista Köztársaság — sokoldalú gazda­sági-társadalmi fejlesztéséhez,­­szabad, méltó és független ér­vényesüléséhez. CONSTANTIN NIJA ELVTÁRS FELSZÓLALÁSA Hőd szeretett és mélyen tisztelt Nicolae Ceausescu főtitkár elvtárs! Mélyen tisztelt Elena Ceausescu elvtársnő! Tisztelt elvtársak! Történelmi jelentőségű doku­mentumokat vitatunk meg, amelyek a legnagyobb tudomá­nyos szigorral szintetizálják társadalmunk előrehaladását a szocializmus útján, megszabják a forradalmi folyamat dimenzi­óit és irányait valamennyi komponensének folyamatossá­gában és tökéletesítése útján, az ország gazdasági-társadalmi fej­lesztésének opcióit, célkitűzé­seit és paramétereit az 1991— 1995-ös ötéves tervidőszakra és távlatilag a 2000—2010-es éve­kig; e dokumentumok magu­kon viselik a pártfőtitkár, Nicolae Ceausescu elvtárs alap-­t vető, döntő hozzájárulásának je­gyeit. E szónoki emelvényről kife­jezem a szakszervezetekbe tö­mörült összes dolgozók feleme­­lő büszkeségét, melyet ami­att éreznek, hogy a munkás­­osztály sorsának, szocialista nemzetünk sorsának irányítója Nicolae Ceausescu elvtárs, né­pünk legszeretettebb fia, és for­ró hódolatunkat nyilvánítjuk a legendás férfinak, aki a nép és haza iránti határtalan szeretet­től, tántoríthatatlan forradalmi hittől áthatott egész harcos éle­tét a haza szabadságának, szu­verenitásának és méltóságának, szüntelen haladásának, a nép jólétének, a béke és a világ ösz­­szes népei közötti együttműkö­dés ügyének szentelte. Úgyszintén kifejezzük magas fokú tiszteletünket, mélységes nagyrabecsülésünket és meleg munkáshódolatunkat Elena Ceausescu elvtársnő, a ragyogó patrióta és forradalmár, a kor­társ tudományos világ promi­nens személyisége iránt, a pár­tunk és államunk bel- és kül­politikájának kidolgozásához és megvalósításához nyújtott rendkívüli hozzájárulásáért, beleértve azoknak a dokumen­tumoknak a kidolgozását is, me­lyeket a plenárison megvita­tunk. Az 1991—1995-ös ötéves terv­időszakra és távlatilag a 2000— 2010-es éveii­­g terjedő pártprog­ramok előirányzatai élesen megvilágítják Nicolae Ceausescu elvtárs megingathatatlan tö­rekvését, hogy elmélyítsük a termelőerők, az egész gazdasá­gi-társadalmi tevékenység in­tenzív, harmonikus fejlesztését, mélyreható minőségi ugrást va­lósítsunk meg minden területen. Románia lépjen új, magasabb szakaszba, a sokoldalúan fejlett szocialista ország szakaszába. Országunk minden dolgozója lelkesedéssel és megelégedéssel fogja köszönteni ezeket az elő­irányzatokat, amelyek újabb, magasabb lépcsőfokokat képvi­selnek a gazdasági és társadal­mi haladás létráján, társadal­munk valamennyi tagja anya­gi és szellemi jólétének e­­melésében, azzal a meggyőző­déssel, hogy mindannak, amit a pártpolitika követ, legfőbb cél­ja az ember, az ember jóléte és személyiségének sokoldalú ki­­teljesedése. A továbbiakban a felszólaló rámutatott, hogy a párt helyes politikája alapján teljes megol­dásra lelt hazánk minden fiá­nak munkához való joga, az e­­gészséghez és lakáshoz, az ok­tatáshoz, neveléshez és kultú­rához való joga, példátlanul felvirágzott az ország minden övezete és minden helysége. Lelkesedéssel téve magukéivá a XIV. kongresszus programa­­tikus dokumentumainak elői­rányzatait, a szakszervezetek tu­datában vannak, milyen nagy feladatok és mekkora felelősség hárul rájuk abban, hogy az összes dolgozók erőfeszítéseit valóra váltásukra összpontosítsák. J­e­­lentem a plenárisnak, hogy az áprilisi tézisek, az 1988. novem­beri plénumon elhangzott párt­­főtitkári expozéban foglalt ori­entációk és feladatok fényében, a szakszervezetek azon mun­kálkodtak, hogy gyökeresen ja­vítsanak tevékenységükön, me­lyet a vállalatok és intézmé­nyek legjelentősebb gazdasági és társadalmi kérdéseire össz­pontosítottak. Előnyben részesítve a terv­feladatok teljesítését — mon­dotta a felszólaló — gondunk volt egyes valódi gazdasági ha­tékonyságú munkáskezdemé­­n­yezések általános elterjeszté­sére. A múlt évben, mozgósít­va a mérnökök és technikusok bizottságait, és­­alkalmazva azt a kezdeményezést, hogy szol­gálati kötelezettségein kívül minden szakkáder oldjon meg évente legalább egy műszaki, gazdasági, szervezési és terme­lés- illetve munkakorszerűsí­tési kérdést, sikerült bevon­nunk a gazdasági egységek szakembereinek több mint 70­­százalékát, akik 153 443 témát­­oldottak meg; az elért gazda­sági hatékonyság meghaladja a 14 milliárd lejt. Úgyszintén, 1988-ban 23 381 találmányt és újítást alkalmaztunk, 12,6 mil­liárd lejes gazdasági hatékony­sággal. Miután megemlített más kez­deményezéseket és érzékelteti­ azok gazdasági hatékonyságát, a felszólaló elmondotta, hogy a továbbiakban a termékek és technológiák korszerűsítésére és megújítására, a fogyasztások csökkentésére vonatkozó prog­ramok valóra váltásáért tevé­kenykednek, mozgósítják a dol­­gozókat az idén és az elkö­vetkező években a tervfeladatok, főként a fizikai termelés és az export példás teljesíté­sére, magas gazdasági haté­konyság megvalósítására min­den egységben. Felfokozott politikai nevelőmunkát foly­tatunk, hogy az összes dol­gozók megértsék, milyen kö­telességek hárulnak rájuk mint a nemzeti vagyon tulajdono­saira, termelőire és haszonélve­zőire a szocialista tulajdon vé­delmében, megszilárdításában és fejlesztésében, hiszen az a munkásosztály számára, az e­­gész nép számára egyedül biz­tos alapja a nemzeti függet­lenségnek és szuverenitásnak, az egész nép jóléte állandó nö­vekedésének. Befejezésül ezeket mondotta: Kérem, engedjék meg, hogy e szónoki emelvényről tolmácsol­jam a szakszervezetekbe tö­mörült több mint 7 millió dol­gozó forró óhaját, hogy új or­szágunk, új életünk építőjét, az egész nép méltóságának és jólétének megalapozóját, ez ország nagyszerű fiát, Nicolae Ceausescu elvtársat a XIV. kongresszus újraválassza a legmagasabb tisztségbe, a párt főtitkárává. Egyedüli zálogát látjuk ebben országfejlesztési irányelveink megvalósításának, hazánk megszakítatlan hala­dásának, teljes függetlenségé­nek és szuverenitásának, a nép szüntelen felvirágzásának, a szocializmus és kommunizmus felépítésének Románia földjén. Éljen soká, pártunk és hazánk­ dicsőségére! GEORGETA PODARU ELVTÁRSNŐ FELSZÓLALÁSA Mélyen tisztelt Nicolae Ceausescu elvtársi Mélyen tisztelt és szeretett Elena Ceausescu elvtársnő! Tisztelt elvtársak! A Központi Bizottság jelen plenáris ülése annak az erőtel­jes hazafias elkötelezettségnek a légkörében tartja munkálatait, melyben egész népünk megin­gathatatlan odaadással és fele­lősséggel munkálkodik, hogy az anyagi és szellemi élet minden területén a megvalósítások kie­melkedő mérlegével köszöntse a párt és az ország politikai é­­letének nagy eseményeit — az antifasiszta és antiimperialista, társadalmi és nemzeti felszaba­dító forradalom győzelmének (Folytatása az 5. oldalon)

Next