Előre, 1989. október (43. évfolyam, 13010-13035. szám)

1989-10-01 / 13010. szám

M A XIV. PÁRTKONGRESSZUS MÉLTÓ KÖSZÖNTÉSÉRE TELJESÍTSÜK HIÁNYTALANUL GAZDASÁGI TERVFELADATAINKAT! HAZAFIAS FELELŐSSÉGGEL VÉGZETT, LENDÜLETES ÉRTÉKTEREMTŐ MUNKÁT AZ ESZTENDŐZÁRÓ ÉVNEGYEDBEN ával — legalábbis naptárilag — új, az 1986—1990-es tervszakasz gaz­dasági-társadalmi fejlesztési fel­adatai maradéktalan teljesítése szempont­jából döntőnek tekinthető esztendő utolsó negyedébe lépünk. Naptárilag — hangsú­lyoznánk —, hisz, amint az pártunk fő­titkárához, köztársaságunk elnökéhez, Nicolae Ceausescu elvtárshoz naponta in­tézett tucatnyi táviratból is világosan ki­derül, számos gazdasági egységünk a kommunisták országos fórumának, a párt XIV. kongresszusának méltó köszöntésé­re kibontakozott lendületes, hazafias töltetésű versengés közepette és annak közvetlen eredményeként ezt gyakorlati­lag már napokkal, hetekkel — sőt, töb­ben hónapokkal! — ezelőtt megtette, a termelésben élenjáró kommunisták pél­damutató tevékenysége hatására, a mun­ka jobb megszervezésével, a rendelkezésé­re álló műszaki-anyagi alap magasabb fo­kú értékesítésével, a rend és a fegyelem erősítésével kilenc-, mi több, tízhavi terv­feladatainak eleget tett, s rég, hogy az utolsó évnegyed számlájára dolgozik, kel­lő előnyt teremtve ezzel arra, hogy az esztendő nagy politikai eseménye tiszte­letére tett vállalásait becsülettel állja. Az értékteremtő, országépítő munka tehát pezsgő politikai légkörben zajlik, a munkaközösségek tudatosan törekednek a többre és a jobbra, megszabott felada­taik maradéktalan valóra váltására, a ki­jelölt határidők betartására, illetve előbb­re hozatalára, arra, hogy a hármas — tulajdonosi, termelői és haszonélvezői — minőségükből fakadó előnyöket bőven kamatoztassák. Ebbéli tevékenységükben pedig útmutatásul szolgálnak azok a fel­becsülhetetlen elméleti és gyakorlati ér­tékű konklúziók, amelyeket népünk sze­retettel övezett fia, Nicolae Ceaușescu elvtárs az RKP KB Politikai Végrehajtó Bizottsága legutóbbi ülésén fogalmazott meg azzal a bevallott céllal, hogy ráterel­je figyelmünket nemcsak megvalósítá­sainkra, de további tennivalóinkra is, mindenekelőtt azokon a területeken, ahol bizonyos lemaradások tapasztalhatók a tervhez, a megteremtett műszaki-anyagi lehetőségekhez képest- A kétségtelenül szép sikerek ellenére ugyanis az export­­termelés és a kivitel, a beruházások, a létező kapacitások kihasználása terén bő­ven akad javítanivaló, mint ahogy a pénzügyi fegyelem betartása és erősítése, a termelési költségek alakítása is kíván­nivalót hagy maga után. Márpedig mind­ezek olyan szubjektív, az emberi tevé­kenység minőségével összefüggő ténye­zők, amelyekre a megoldást nem kívülről kell várni, hanem a munkaközösségen, a vállalaton belül kell következetesen szor­galmazni, megtalálni, mégpedig az ismert és sokat hangoztatott, ösztönzött utakon és módszerekkel, a felelősség növelésével, a közös és ránk bízott vagyonnal való jobb és ésszerűbb gazdálkodással, a terv­fegyelem szilárdításával, a termelés me­netének szigorú, napról napra való nyo­mon követésével. Mindebben pedig kiemelkedő szerep hárul a kommunistákra, a vállalati párt­­alapszervezetekre, a most, ezekben a na­pokban zajló beszámoló és választási közgyűlésekre, amelyeknek — amint arra Nicolae Ceausescu elvtárs említett konk­lúzióiban is rámutatott — azon túl, hogy meg kell vitatniuk a terv problémáit, a gazdasági-társadalmi programok megva­lósításának kérdéseit, foglalkozniuk kell a kommunisták magatartásával, a válla­laton belül, általában a társadalmi, közé­letben betöltött szerepével is oly módon, hogy ezek a gyűlések váljanak a politikai, hazafias nevelés, a forradalmi munkás­demokrácia magasiskoláivá, hogy erősít­sék a párt kapcsolatait a tömegekkel. Új — mint jeleztük, számtalan munka­­közösség esetében csupán naptárilag új — évnegyedbe léptünk, amelynek feladatai tekintélyesek, hiszen az esztendőből hát­ra maradt három hónapban nem keve­sebb, mint 405 milliárd lej értékű ipari árutermelést kell megvalósítanunk, ami 1988-hoz képest jelentős növekedést je­lent, de ez nem is lehet másként, hisz nem megismételni akarjuk, hanem túlszár­nyalni egykori teljesítményeinket, elvég­re ez a bővített szocialista újratermelés első számú követelménye, a gazdasági­társadalmi fejlődés záloga, további elkép­zeléseink, terveink, a XIV. pártkongresz­­szusi dokumentumokban­­- az irányelv­­program-tervezetben és tézisekben — megfogalmazott magasztos célkitűzések valóra váltásának előfeltétele. Ezekkel a gondolatokkal, ennek tudatá­ban, már a jövőre, szocialista hazánk jö­vőjére tekintve kell tehát mozgósítanunk erőinket, latba vetnünk tudásunkat és hozzáértésünket, azzal a meggyőződéssel és hittel kell munkálkodnunk, hogy raj­tunk, minden munkaközösségen, értékte­remtő munkáján múlik, milyen ered­ményekkel, milyen mérleggel állunk majd a kommunisták országos fóruma elé. A KOMMUNISTA HOZZÁÁLLÁS PRÓBAKÖVE: A TETT PÁRTALAPSZERVEZETI BESZÁMOLÓ ÉS VÁLASZTÁSI KÖZGYŰLÉSEK AZ ARADI VICTORIA VÁLLALATBAN Tudósításunk a 2. oldalon MIÉSIGI MADÁCVIlÖKÍSZilíS, SZAKAVATOTT VilíS BRAJOV MEGYÉBEN Sokféleképpen készül, ké­szülhet a magágy. Volt olyan időszak Beclean vidékén is, amikor ekepótló munkaesz­köznek tekintették a nagykapa­citású tárcsát, időközben vi­szont bebizonyosodott itt is: a félmegoldás a talaj­művelés­ben sem megoldás. A tárcsák­kal ugyan eke nélkül is „szé­pen“ megmunkálhatták a ta­lajfelszínt, különösen azokon a területeken, ahol burgonya volt az elővetemény, a nagy munkaszélesség következtében a napi teljesítmények is meg­ugranak, csak a hozam maradt el Brasov megye élenjáró egységeinek színvonalától. És azoktól a lehetőségektől is, amelyet a fogarasi táj nyújt. Aligha véletlen tehát, hogy a becleani gazdaságban, akár­csak az övezet többi egységé­ben, fokozott igényességgel láttak hozzá az idén a mag­ágyak előkészítéséhez. Tudva azt, hogy a búza négy évszak növénye és ősztől nyárig a termelés színhelye a mező, kö­rültekintő gondoskodással vé­gezték az alapművelést . Itt nem csupán az eke rangjának a visszaállítása a meghatáro­zó, hanem mindazoknak a feltételeknek a megteremtése, amelyek lehetővé teszik a faj­ták kínálta biológiai potenciál kiaknázását. Az idei őszön elő­ször fordult elő, hogy az ekék mindenikét csak porirányí­­tóval felszerelve engedték a barázdába, de ugyanakkor fél­tucatnyi módosítás, korszerű­sítés, újraszabályozás szol­gálja a minőségi szántást. Azt, hogy optimális víz- és leve­gőgazdálkodás garantálja az ősziek erőteljes fejlődését. Ami külön helyi ráadás, az a tápanyagok gazdag után­pótlása­ Az agrokémiai elem­zések birtokában a műtrágya szétszórásával ezúttal nem csupán az övezet talajának szegényes foszfor-készleteit növelhették, hanem külön sza­kosított alakulat dolgozott az istállótrágya talaj­bamunkálá­­sán is. Igaz ugyan, hogy az 580 hektárból 280 hektáron burgonya után kerül a búza, e táblákon nagyrészt már a tavaly magágyba került a szer­vesanyag, ám ahol rekordter­mésre törekednek, ott min­den talpalatnyi földön biztosí­tani kell a megfelelő táp­anyagkészleteket. Ezért hatá­roztak úgy, hogy a korábbi esztendők gyakorlatától némi­leg eltérően ezúttal a búza alá is istállótrágyát hintenek. A gazdaság történetében eddig példa nélkül álló akció bonta­kozott ki, amelynek lényege és tétje: megközelítőleg tíz­ezer tonna istállótrágya ta­laj­ba munkálása. Az utóbbi évek folyamán az övezetben végzett hatalmas volumenű telkesítési munkálatok gyü­mölcse csak így érlelődhet be, így juthatnak mielőbb az él­vonalba. S hogy mit jelent a bőséges istállótrágyázás, s az ezzel összefüggő minőségi ta­lajművelés, azt sejteni engedi a kukorica, hiszen nagyon is ígéretes az idén a hektárátlag. De a burgonyatermesztésben történt előrelépés is az istálló­trágyázás értékéről árulkodik. A tárcsa mellőzése, illetve az igényes magágyelőkészítés munkaszervezési problémákat is fölvetett. Az esőzések nyo­mán például átmenetileg visz­­szaesett szántási teljesítmény veszélyeztette a vetés időbeni elvégzését, az övezet vállalata­inak dolgozói viszont ezúttal is a gazdaság segítségére siettek. (Folytatása a 2. oldalon) • VASÁRNAP • VASÁRNAP • (3-4. old.) ­o A SZOCIALISTA DEMOKRÁCIA ÉS EGYSÉG FRONTJA ORSZÁGOS TANÁCSÁNAK NAPILAPJA XLIII. évfolyam 13010. szám 1989. október 1., vasárnap 6 oldal ára 50 iráni Mae Ceausescu elvtárshoz intézett táviratokban ■ Szántóföldek dolgozói jelentik különböző terményfélék betakarításának befejezését és nagy hektárhozamok elérését ■ Számos gazdasági munkaközösség jelenti a terv teljesítése, illetve túlszárnyalása terén elért kiemelkedő sikereit (5. old.) NICOLAE CEAUSESCU ELVTÁRS FOGADTA­ Zambia Köztársaság Nemzetgyűlésének küldöttségét Románia Szocialista Köztársa­ság elnöke, Nicolae Ceausescu elvtárs szeptember 29-én, pén­teken fogadta Zambia Köztár­saság Nemzetgyűlésének kül­döttségét, amely Fwanwanga Matale Mulikita, a testület el­nöke vezetésével a Nagy Nem­zetgyűlés meghívására látoga­tást tesz országunkban. Nicolae Ceausescu elvtársnak ez alkalomból meleg üdvözletet és legjobb kívánságokat tolmá­csoltak Kenneth David Kaunda elvtárs, a Nemzeti Függetlensé­gi Egységpárt elnöke, Zambia Köztársaság elnöke, a párt veze­tősége és a zambiai nép részé­ről. Ugyanakkor a küldöttség­vezető kifejezte messzemenő há­láját, hogy találkozhatott állam­főnkkel, a lehetőséget, hogy fel­keresse Romániát és megismer­hesse a román nép eredményeit az ország gazdasági-társadalmi fejlesztésében. Nicolae Ceausescu elvtárs leg­melegebb üdvözletét küldte Kenneth David Kaunda elnök­nek és sikert kívánt neki egész tevékenységében, a zambiai népnek pedig haladást és gya­rapodást. A találkozó keretében méltat­ták a két ország és nép baráti viszonyát és együttműködését, amely szüntelenül fejlődik. U­­gyanakkor kidomborították a Románia és Zambia közötti e­­gyüttmunkálkodás, különöskép­pen a gazdasági és műszaki tu­dományos területen való koope­ráció erősítésének, valamint a kereskedelmi cserék növekedé­sének és diverzifikálásának le­hetőségeit, kölcsönösen előnyös alapokon. Úgyszintén taglalva a világpo­litikai élet egyes időszerű kér­déseit, különösképpen az Afri­kával kapcsolatos problémákat, Nicolae Ceausescu elvtárs újból kinyilvánította Romániának az afrikai kontinens népeinek har­ca iránti támogatási és szolida­ritási álláspontját, hogy teljesen felszámolják a kolonializm­ust, megszüntessék a rasszista és az apartheid politikát, megvédel­mezzék és szilárdítsák nemzeti függetlenségüket, szabadon, ön­állóan, bármely külső beavat­kozástól mentesen fejlődjenek. Kidomborították a namíbiai problémák megoldásának és a namíbiai nép teljes nemzeti füg­getlensége biztosításának szük­­ségességét. Ugyanakkor hangsúlyozták, mindent meg kell tenni a kor­társ világ nagy problémáinak újszerű megoldásáért, a leszere­lés megvalósításáért, a fejlődő országok közötti együttmunkál­­kodás erősítéséért, a gyengén­­fejlettség felszámolásáért és egy új gazdasági világrend megvaló­sításáért, bolygónk békéjének biztosításáért. Ebben a keretben kiemelték, fontos szerep hárul a parlamen­tekre és a képviselőkre az em­beriséget foglalkoztató súlyos és bonyolult problémáknak a népek érdekében történő meg­oldása terén. A fogadáson részt vett Nicolae Giosan, a Nagy Nemzetgyűlés elnöke és Mihail Niculescu kép­viselő. Ott volt Anderson Henry Ka­­luya, Zambia Köztársaság bucu­­resti-i nagykövete. a Palesztin Nemzeti Tanács Külügyi Bizottságának elnökét Nicolae Ceausescu elvtárs, Ro­mánia Szocialista Köztársaság elnöke pénteken fogadta Kha­­led Al-Hasszánt, a Palesztin Nemzeti Tanács Külügyi Bizott­ságának elnökét, az Interparla­mentáris Unió Palesztin Cso­portjának elnökét, aki látogatást tesz országunkban. A vendég rámutatott, rá hárul az örömteli küldetés, hogy át­adja Nicolae Ceausescu elvtárs­nak a meleg üdvözletet és leg­jobb kívánságokat Jasszer Ara­fat elvtárs, Palesztina Állam el­nöke, a Palesztinai Felszabadí­tási Szervezet Végrehajtó Bi­zottságának elnöke részéről. Nicolae Ceausescu elvtárs kö­szönő szavakat mondott és a maga során Jasszer Arafat elv­társnak meleg üdvözletét és leg­jobb kívánságait küldte. A találkozó idején Nicolae Ceausescu elvtárs újból kinyil­vánította a teljes szolidaritást és az állandó támogatást, a­­melyben országunk, a román nép részesíti a palesztin nép igaz harcát és erőfeszítéseit tö­rekvései megvalósításáért, hogy békében, szabad és független hazában éljen, politikai úton, tárgyalások révén megoldódjék a közép-keleti helyzet. Ebben a keretben hangsúlyozták a kö­zép-keleti problémákkal kapcso­latos nemzetközi konferencia mielőbbi megszervezésének je­lentőségét, amely biztosítaná a palesztin népnek az önrendelke­zéshez, a saját független állam­hoz való jogot, a térség összes államának biztonságát és függet­lenségét, a tartós béke megte­remtését a térségben. Ugyanakkor kiemelték annak szükségességét, hogy erősíteni kell az arab országok akcióegy­ségét a közép-keleti problémák megoldása érdekében. A fogadáson részt vett Nicolae Giosan, a Nagy Nemzetgyűlés elnöke. Ott volt Ismail Ahmad Mo­hammad, Palesztina Állam bucuresti-­ ideigenes ügyvivője. az Algériai Demokratikus és Népi Köztársaság nagykövetét Románia Szocialista Köztár­saság elnöke. Nicolae Ceausescu elvtárs pénteken fogadta Mokh­­tar Kaci­ Abdallaht, az Algériai Demokratikus és Népi Köztár­saság nagykövetét azzal kapcso­latban, hogy a nagykövet befe­jezte küldetését országunkban. A találkozó során kiemelték Románia és Algéria együttmű­ködési kapcsolatait és kifejezték a szándékot, hogy azok további fejlesztésén munkálkodnak, a kölcsönös érdeknek megfelelően, a béke, a nemzetközi megértés és kooperáció ügye javára. Az algériai nagykövet meleg köszönetet mondott Nicolae Ceausescu elnöknek a tá­mogatásért, amelyben romániai küldetése során részesült. PÁRTUNK, EGÉSZ NÉPÜNK MEGVITATJA A XIV. KONGRESSZUS IRÁNYEL­VPROGRAM-TERVEZETÉT ÉS TÉZISEIT KOMMUNISTA PÁRTUNK — A TÁRSADALOMFEJLESZTÉS TUDOMÁNYOS IRÁNYÍTÁSÁRA HIVATOTT EGYEDÜLI POLITIKAI ERŐ A történelmi materializ­mus, mint ismeretes, az egész társadalomfej­lődést természetes történelmi folyamatnak tekinti, hiszen a társadalom, akárcsak a termé­szet, bizonyos törvények által meghatározott objektív kö­vetelményeknek megfelelően fejlődik, alakul. Eltérően a­­zonban a természettől, amely­ben „vak erők“ működnek, a társadalom a bizonyos célokat követő, akarattal és tudattal rendelkező emberek működési tere. A társadalmi életben semmi sem történik az emberi tevékenységtől függetlenül. E csupán látszólag elméleti kérdés alapos ismerete annál is fontosabb, hogy napjaink­ban a társadalmunk előtt álló nagy horderejű feladatok vég­rehajtása nem biztosítható e feladatok magaslatán álló tu­datszint kimunkálása hiányá­ban. Ezért hangsúlyozta pár­tunk főtitkára, Nicolae Ceausescu elvtárs: „Célul kell kitűznünk, rövid időn belül o­­lyan eredményeket érjünk el, hogy a tudat, a politikai-ideo­lógiai színvonal váljék társa­dalmunk általános dinamizá­lásának és fejlesztésének je­lentős erejévé. Ezért fokoz­nunk kell a politikai-ideológiai tevékenységet, széleskörűen vi­tassuk meg a gazdasági és társadalmi fejlődés, a tudo­mány és az emberi megisme­rés haladásának, az emberiség általános fejlődésének jelen­legi problémáit a világról és az életről alkotott forradalmi szemlélet, a dialektikus és tör­ténelmi materializmus, a tu­dományos szocializmus elvei alapján“. Ebben az összefüggésben ki­vételes jelentőségű a társada­lomfejlődés egész kérdésköré­nek mélyreható ismerete, s ezen belül a szubjektív tényező napjainkban növekvő szerepé­nek tanulmányozása. A társadalomfejlődés objek­tív vetülete (a társadalom anyagi életének feltételei, fej­lődésének az emberi akarattól és tudattól független objektív folyamatai és törvényei) meg­­bonthatatlanul összefonódik szubjektív vetületével (az em­berek objektív feltételeket tük­röző tudatával, a tömegek, osz­tályok, pártok és személyisé­g „szubjektív tényező“­ fo­galma nem azonos a társadal­mi tudattal, annál jóval át­fogóbb. A tudat mellett magá­ba foglalja az intézményes formákat és a tömegek szer­veződési formáit. A marxizmus klasszikusai a szubjektív té­nyező szerepe fokozásának szükségessége kapcsán min­den alkalommal kidomborítot­ták a tömegek szerveződésé­nek, a munkásosztály szerve­zettségének, alkotókészsége fejlesztésének rendkívüli fon­tosságát. A szubjektív tényező­nek tudatos tevékenységével). Az objektív feltételek végső soron meghatározó szerepet töltenek be a társadalmi ha­ladás minden lépcsőfokán, mi­vel megszabják a történelmi feladatok megoldásának szük­ségességét és, tehát, a szubjek­tív tényező működésének irá­nyát. Marx mondotta, hogy az emberiség mindig olyan fela­datokat tűz maga elé, amelye­ket meg is tud oldani, s ma­guk a feladatok is csupán ak­kor jelennek meg, amikor megoldásuk objektív feltételei már kialakulóban vannak vagy kialakultak. Az objektív fel­tételektől függ végső soron a társadalomfejlődés köve­telményei tükrözéseként kör­vonalazódó szubjektív tényező fejlődése is­­nek a társadalomfejlődésben betöltött szerepét nem szem­lélődésként fogjuk fel, hanem mint tevékenységet, mint em­beri, társadalmi gyakorlatot. A szubjektív tényező a törté­nelmi alany — tehát a töme­gek, nemzetek, osztályok, pár­tok vagy történelmi személyi­ségek — átalakító tevékeny­sége, az emberi gyakorlat ösz­­szetevőjeként avatkozik be a történelem menetébe. A tár­sadalomfejlődésben betöltött szerepe különbözik egyik rend­szertől a másikig, sőt, egyazon társadalmi rendszeren belül is egyik szakasztól a másikig. Bár szorosan összefügg az objektív feltételekkel, a szub­jektív tényező viszonylagos függetlenséggel rendelkezik, s pontosan ezzel magyarázható rendkívüli fontossága a törté­nelmi fejlődés szempontjából, így például, ha még nem ala­kultak ki a forradalom objek­tív feltételei, semmilyen tár­sadalmi erő sem idézheti elő a társadalom átalakítását. Ha viszont az átalakítás objektív feltételei adottak, akkor meg­valósítása a szubjektív ténye­zőtől függ, tehát a küzdő tár­sadalmi osztályok energiájá­tól, harcképességétől. A szub­jektív tényezőtől függ tehát az objektív feltételek által létre­hozott lehetőségek valóra vál­tása, ez pedig nem megy vég­be önmagától, hanem csakis az ember harca, cselekvése ré­vén. Az emberi cselekvés dön­tő befolyást gyakorol a hala­dás ütemének fokozására vagy lelassítására, a történelmi fela­datok végrehajtásának időtar­tamára. Az emberek tevékeny­ségének jellegét és irányát az objektív feltételek szabják meg, e tevékenység eredményei pedig részeivé válnak a tár­sadalom további fejlődése ob­jektív feltételeinek. Az objektív feltételek és a szubjektív tényező közötti ha­tárok eléggé rugalmasak. Ami bizonyos történelmi helyzetek­ben objektív feltétel, más helyzetekben a szubjektív té­nyező működési terébe tartoz­hat. A két szféra tehát kölcsö­nösen feltételezi egymást, s ennek megfelelően konkrét történelmi szempontból vizs­gálandó, hiszen tartalma nem egyszer s mindenkorra adott, hanem a társadalomfejlődés során alakul ki. Azonban bár­mennyit is változna e fogal­mak tartalma, az objektív fel­tételek azok, amelyek az em­ber akaratától és tudatától függetlenül léteznek. A szubjektív tényező szere­pe társadalmi rendszerenként változik. A túlhaladott társa­dalmi rendszerről a magasabb szintű rendszerre való áttérés során fokozódik az emberek, a haladó osztályok cselekvő be­folyása a társadalomfejlődés menetére, fokozódik tehát a tömegnek a történelem legfőbb alakítóiként betöltött szerepe. Ebből következik, hogy a kizsákmányolásra támaszkodó rendszerekben a szubjektív té­nyező működési tere szűkebb, mint a szocialista társadalom­ban. Mi ennek a magyarázata? A választ megtaláljuk a „spon­tán" és a „tudatos“ fogalmá­nak elemzésében. Ismeretes, hogy a társadal­mi szférában működő törvé­nyek csupán az emberek te­vékenysége révén valósítják meg követelményeiket. az em­(Folytatása a 2. oldalon) a szubjektív tényező

Next