Előre - Romániai Magyar Szó, 1989. december (1. évfolyam, 1-8. szám)

1989-12-19 / 13077. szám

NICOLAE CEAUSESCU ELVTÁRS INTERJÚJA a Tehran Times című iráni lapnak A SZOCIALISTA DEMOKRÁCIA ÉS EGYSÉG FRONTJA ORSZÁGOS TANÁCSÁNAK NAPILAPJA XLÍÍI. évfolyam 13 077. szám 1989. december 19., kedd 4 oldal ára 50 báni NICOLAE CEAU$ESCU ELVTARS HIVATALOS BARÁTI LÁTOGATÁST TESZ IRÁN ISZLÁM KÖZTÁRSASÁGBAN Elutazás a fővárosból Románia Szocialista Köz­társaság elnöke, Nicolae Ceau?escu elvtárs hétfő reg­gel Teheránba utazott,. hogy Irán Iszlám Köztársaság el­nöke, Ali Akbar Hashemi Raf- sanjani meghívására hivatalos baráti látogatást tegyen Irán­ban. Románia Szocialista Köz­társaság elnökét az Otopeni repülőtéren Elena Ceausescu elvtársnő, az RKP KB Poli­tikai Végrehajtó Bizottságá­nak több tagja és póttagja, a párt Központi Bizottságának több titkára, az RKP KB, az Államtanács és a kormány számos tagja, központi intéz­mények, tömeg- és társadal­mi szervezetek vezetői búcsúz­tatták. Jelen volt Abdolmajid Mo- zafari, Irán Iszlám Köztársa­ság bucure$ti-i ideiglenes ügy­vivője és a nagykövetség több tagja. Román pionírok és az iráni nagykövetség tagjainak gyer­mekei virágcsokrokat nyúj­tottak át Nicolae Ceausescu elvtársnak és Elena Ceausescu elvtársnőnek. Az elnöki repülőgép 8.30 ó- rakor a levegőbe emelkedett é* Teherán felé vette útját. MEZŐGAZDASÁGUNK INTENZÍV FEJLESZTÉSÉNEK ÁTFOGÓ MUNKAPROGRAMJA E sztendőfordulta közeled­tével nemcsak a múlt, hanem a jövő felé is hangolódik a tekintet, Nagy Nemzetgyűlésünkön szó esett a mezőgazdaságunk által idén megtett útról, de főleg hossza­san, vitatkoztak, beszéltek az elfogadásra kerülő törvényről: a mezőgazdaság, élelmi­szeripar, erdő- és vízgaz­dálkodás 1990. évi fej­lesztési tervéről. E nemzet- gazdasági ág jövő esztendei átfogó és mozgósító munka- programjáról van szó, mely meghatározza azokat a cselek­vési irányokat, amelyeken haladva a mezőgazdaság min­den területén az új agrárfor­radalmunk megkövetelte szin­teket érünk el, s ezzel létre­hozzuk a feltételeit annak, hogy az elkövetkezendő ötéves terv idején megvalósíthas­suk a kommunista pártunk XIV. kongresszusán elfoga­dott célkitűzéseket, programo­kat. Az idén minden idők leg­jobb terméshozamait értük el a növénytermesztésben. A több mint 60 millió tonnás ga­bonatermés bizonyítja, ho»y milyen lehetőséggel rendel­kezik mezőgazdaságunk. Per­sze, mindehhez hozzátehet­jük, hogy az ipari növények termesztése terén is csúcsho­zamokat jegyezhettünk, s nagy terméseket takaríthattunk be a gyümölcsösökben, szőlősök­ben, zöldségesekben is. Mind­ez a tények erejével vall a Román Kommunista Párt ag­rárpolitikájának helyességé­ről, a román mezőgazdaság erejéről, a szocializmus életké­pességéről. Elmondhatjuk: e nagyszerű megvalósításokat nem érhettük volna el az össznépi és szövetkezeti szo­cialista tulajdon léte és töké­letesítése nélkül, hiszen csak ekképpen vált lehetővé a nagy hozamokat biztosító feltéte­lek megteremtése, az erőfe­szítések közös mederbe tere­lése. Mezőgazdaságfejlesztási programjaink, az új agrárfor­radalom konceptusának kidol­gozója, majd e nemzetgazda­sági ág fejlesztését hozó tet­tek, cselekedetek irányítója pártunk főtitkára, Nicolae Ceausescu elvtárs. Közvetlen vezetésével dolgozták ki ha­zánk mezőgazdaságának, élel­miszeriparának, erdő- és víz- gazdálkodásának 1990. évi fejlesztési tervének törvényét, a benne lévő előirányzatokat is. A kiindulópont pártunk XIV. kongresszusának irányel­vei, tézisei voltak, hiszen a jelenlegi ötéves tervünk utol­só esztendejében elért ered­ményekkel éppen a kommu­nisták nagy fórumán elfoga­dott célok és feladatok meg­valósításához teremtjük meg az alapokat. A mutatókat ele­mezve elmondhatjuk, hogy megvan a lehetősége nemcsak a tervszintek megvalósításá­nak, hanem a túlszárnyalásá­nak is. Kétségtelen, hogy ehhez — amint azt pártunk főtitkára, szocialista köztársa­ságunk elnöke, Nicolae Ceausescu elvtárs a párt XIV. kongresszusán előterjesztett jelentésben kihangsúlyozta — tovább kell rövidíteni a tudo­mány és technika új vívmá­nyainak kiötölése és gya­korlatba való ültetése közötti időt, az eddiginél még éssze­rűbben kell kihasználni a földalapot, emelni kell a föl­dek művelőinek ismeretszint­jét, új és új termesztési tech­nológiákat kell kidolgozni és bevezetni, határozottabban kell alkalmazni a területi ön­igazgatás és önellátás elveit, tökéletesíteni kell a mezőgaz­daságunkat irányító szervek munkáját. Annyi bizonyos, hogy je­lentős feladatok teljesítése áll az 1990. esztendőben a mező­(Folytatása a 3. oldalon) AZ ORSZÁG TÖRVÉNYEI, A BÍRÓSÁGI HATÁROZATOK SZIGORÚ BETARTÁSÁÉRT, SZILÁRO ALKALMAZÁSÁÉRT Pártunk szemléletében a szo­cialista építés, a gazdasági-tár­sadalmi rend megteremtése ha­zánkban szilárdan a törvényre és törvényességre épül — min­denekelőtt az ország Alkotmá­nyára, mely Románia szocialista fejlesztésének, Románia területi épségének és függetlenségének alapkönyve, s mint ilyen, a nem­zet, a szuverén nép leghőbb a- karatának és legalapvetőbb ér­dekeinek kifejeződése. „Az ősz- szes területeken folyó tevékeny­ségnek — húzta alá ezt az a- lapvető felfogást Nicolae Ceau?escu elvtárs a román kom­munisták novemberi nagy fóru­mán előterjesztett magisztrális jelentésben — kizárólag az or­szág törvényeire kell épülnie, hi­szen ezek szabályozzák és bizto­sítják hazánk egységes fejlődé­sét, az összes honpolgárok teljes jogegyenlőségét". A törvény mindenhatóságának e koncepciója a haza szocialis­ta építésében, mely a IX. párt­kongresszussal honosodott meg és vált következetes gyakorlattá az azt követő esztendőkben, egy olyan törvényhozási rendszer lét­rejöttében öltött testet, mely min­denben megfelel a román nép magasztos érdekeinek, hogy biztosítsa haladását és jólétét, minthogy e törvényhozási és jog­rendszer közvetlen kisugárzása szabadon kifejtett akaratának. Éppen ezért az ország törvényei­nek szigorú betartása, minden körülmények között, minden ál­lampolgár alapvető kötelessége a nép iránt, szocialista társadal­munk iránt. A szocialista jog­rendszer — az új társadalom megteremtésének e lényeges összetevője — megköveteli, mint elsőrendű feltétel, előirányzatai­nak határozott életbe ültetését mindennapjainkban. Az ország Alkotmányának oltalmazásával és a törvényesség előmozdításá­val felruházott bíróságok hatá­rozatait múlhatatlanul és min­denben be kell tartani. Akik el­lene szegülnek, vagy nem vetik alá magukat a végleges bírósági döntésnek, súlyosan vétenek az ország törvényei ellen, követke­zésképpen, törvénykezésünknek megfelelően, a legnagyobb szi­gorral felelősségre vonandók és megbüntetendők. A végleges bí­rósági ítéleteket feltétel nél­kül végre kell hajtani! — olyan kötelesség ez, amit a világ va­lamennyi törvénykezése előír. Bármilyen áthágása a törvény­nek, az alóla való kibúvás vagy bármilyen ellenszegülés a bíró­sági határozat végrehajtásának súlyos bűncselekmény, mely lé­nyegében a jogrendszer, a nép legfőbb érdekeinek és akaratának a megsértése — és büntetendő. Az igazságszolgáltatás, a törvé­nyek és bírósági határozatok alkalmazásában és betartásá­ban hatáskörrel rendelkező ösz- szes állami szerveknek és szer­vezeteknek a legnagyobb hatá­rozottságot kell tanúsítaniuk a- zok iránt, akik megszegik e tör­vényeket és határozatokat, akik megpróbálnak kibújni alóluk vagy egyszerűen semmibe ve­szik azokat. A törvény felhatal­mazza a szerveket, hogy meg­hozzák az összes intézkedést a törvények és határozatok betar­tásának biztosítására, hogy sen­ki se vonhassa ki magát a nép, az ország iránti felelősség alól a törvények megszegésében, az elkövetett társadalomellenes tet­tekért, a társadalom érdekeinek súlyos megsértéséért. Forradalmi munkásdemokrá­ciánk rendszerében, mely széles keretet biztosít valamennyi ál­lampolgár számára, hogy elkö­telezetten és felelősen részt ve­gyen az ország nagyszerű gazda­sági-társadalmi fejlesztési prog­ramjai megvitatásában és való­ra váltásában. Senkinek sem engedhető meg, hogy mellőzze és semmibe vegye a törvényeket és bírósági határozatokat, anél­kül, hogy ne viselné szocialista Igazságszolgáltatásunk szigorát, s ne felelne a törvény előtt. Brasov: HATÁRIDŐ ELŐTT A brasovi Vasúti Alagútépí­tő Vállalkozás, amelynek munkaközösségei az ország számos övezetében dolgoznak, a becslések szerint 28 millió lej értékű építő-szerelő terme­léstöbblettel zárja az 1989-es esztendőt. A munkások és a szakemberek megvalósításai közé tartozik a Simeria—Pet- rosani vonalon levő Citera, il­letve Virful Mindru Dosului elnevezésű alagút 90 nappal, illetve 60 nappal határidő előt­ti kivitelezése, a Suceava— Beclean vasútvonalon levő Poiana Ilvei alagút 5 hónap­pal határidő előtti elkészítése, a Vilcele—Rimnicu Vilcea vonalon található Gibei alagút egy negyedévvel határidő előt­ti megépítése, valamint a plos- tinai alagút átfúrása. Szintén határidő előtt készült el a to- pologi, simnici, liniai és simni- celi völgyhíd. Déva: ÚJ CEMENTFAJTÁK A dévai Kötőanyagipari Vállalat munkaközössége, a- mely egy hónappal határidő előtt teljesítette évi export­feladatait, előirányzaton felül csaknem 4 millió lej értékű terméket gyártott és szállított le külföldi megrendelőinek. A vállalati dolgozók körében ál­landó törekvés a gyártmány­jegyzék felújítása és diverzifi­kálása, kiváló műszaki telje­sítménymutatókkal rendelkező cementfajták előállítása, a ter­vezett fizikai termelés ütemes és választékszerkezet szerinti előállítása, a szerződéses köte­lezettségek operatív teljesítése. Arqes: TÖBB MINT 65 MILLIÓ LEJ ÉRTÉKŰ TERMELÉSTÖBBLET Megkülönböztetett figyelmet szentelve az exporttermelés ütemes előállításának és le­szállításának a Pitesti-i Vil­lanymotor-gyártó Vállalat munkaközössége teljesítette évi exporttervét, s így de­cember 31-ig több mint 65 mil­lió lej értékű terméket szállít­hat le külföldi megrendelői­nek. A vállalati munkaközös­ség kiemelt teendői közé tar­tozik a minőség, a gyártmány- választék bővítése, aszinkron és léptető motorok újabb tí­pusméreteinek gyártásba vé­tele kiváló műszaki-üzemi jellemzőkkel, külön technoló­giai vonalak és munkacso­portok beállítása kizárólag ex­porttermékek gyártására, a külföldi megrendelések kése­delem nélküli teljesítésére. Nicolae Ceausescu elvtárs, Románia Szocialista Köztársaság elnöke a következő interjút adta az iráni Tehran Times című lapnak. KÉRDÉS: Tisztelt elnök úr, kérjük, ismertesse lapunk ol­vasóival közeli iráni látoaa- tásának célkitűzéseit. Ho­nnan értékeli a Románia és Irán közötti kapcsolatok stá­diumát, s főleg, mit sugallna az országaink közötti jövő­beni együttműködés fejlesz­tése érdekében? VÁLASZ: Hivatalos baráti lá­togatásom Irán Iszlám Köztár­saságban, Ali Akbar Hashemi Rafsanjani elnök meghívására, az országaink és néoeink közötti kapcsolatok újabb jelentős mo­mentuma. Már kezdettől ki szeretném fejezni a Románia és Irán kö­zötti kapcsolatok felfelé ívelése feletti megelégedésemet. Más­különben elmondható, hogy az újabb román—iráni magas szintű találkozó az országaink és né­peink közötti kapcsolatok pozi­tív alakulásának, annak a közös óhajnak a kifejezése, hogy a ro­mán-iráni együttműködést e- meljük gazdaságaink reális le­hetőségeinek a szintjére — mind az ipar, kereskedelem, tudo­mány és technika területén —, valamint nemzetközi szinten is. Egy sor jó eredményünk van, különösen a gazdasági és műsza­ki-tudományos kooperáció terén, a kereskedelmi cseréket illetően pedig szüntelen növekedést je­gyezhetünk. Ügy véljük, hogy az Irán vezetőivel sorra kerülő megbeszéléseink keretében foly­tatni tudjuk azokat a gyümöl­csöző megbeszéléseket és megál­lapodásokat, melyekre Bucu- resti-ben jutottunk Irán elnöké­vel, s melynek során egyformán kifejezésre jutott a román—irá­ni kapcsolatok felfelé ívelő fej­lődése feletti megelégedés, me­lyek alapját a nemzeti függet­lenség és szuverenitás, a joge­gyenlőség, a belügyekbe való be nem avatkozás és a kölcsönös e- lőny elveinek a tiszteletben tar­tása, valamint az az elhatározás képezi, hogy fejlesszük és bővít­sük az együttműködés terüle­teit, világosan meghatározva az e kapcsolatok fejlesztési irá­nyait. íme, miért jelenthető ki, hogy rendelkezünk a román- iráni kapcsolatok minden téren történő további bővítéséhez szükséges valamennyi feltétel­lel. Amint iráni barátainkkal meg­egyeztünk, szemelött tartjuk a termelési kooperáció fejlesztését a nehézipar, a gépgyártóipar, a vegyipar és petrolkémia, az e- Iektrotechnika, az energetika te­rén, beleértve a technológiaát­adást, továbbá a mezőgazdaság, szállítás, kereskedelem terén és más közös érdekű területeken. Úgyszintén kivételes lehetősé­gek léteznek a kapcsolatok to­vábbfejlesztésére áz oktatás, tu­domány és kultúra terén, a két nép anyagf és szellemi értékei kölcsönös, jobb megismerésére. Úgy véljük, hogy a jelenlegi rendkívül bonyolult és ellent­mondásos nemzetközi körülmé­nyek között, amikor az ország többségének, s főleg a fejlődők­nek a gazdasági és szociális helyzete rosszabbodik, Romániá­nak és Iránnak, persze, más ál­lamokkal együtt, lehetőségük van és szorosabban együtt kell működniük egy sor olyan prob­léma megoldásában, melyektől nemzetgazdaságaik fejlesztése révén, gyorsabb haladásuk függ — ily módon szilárdítva meg né­peink függetlenségét, szabadsá­gát és szuverenitását. Ugyanakkor szeretném kiemel­ni, hogy nemzetközi kérdések­ben Romániának és Iránnak sok a közös vagy nagyon közeli ál­láspontja, s azt óhajtjuk, hogy az eddig is megkötött megálla­podások szellemében bővítsük e- gyüttműködésünket az aktívabb hozzájárulásért a nemzetközi é- let bonyolult helyzeteinek meg­oldásához. a leszerelés, elsősor­ban a nukleáris leszerelés meg­valósításához, a béke biztosítá­sához, valamennyi nemzet álta­lános haladásának ügye érdeké­ben. KÉRDÉS: Ismert az ön hozzájárulása a közép-kele­ti béke megteremtéséhez és általában az államok közötti összes nézeteltéréseknek tárgyalások útján történő megoldásához. Hogy értékeli, elnök úr. Irán erőfeszítéseit a Biztonsági Tanács 598. ha­tározatának életbe léptetése iránuában? VÁLASZ: Románia síkraszállt és határozottan síkraszáll az összes konfliktusok csakis tár­gyalások útján történő megoldá­sáért. a katonai útról, valamint az erőszak és az erőszakkal va­ló fenyegetés felhasználásáról való teljes lemondásért. Orszá­gunk síkraszállt és aktívan fel­lépett a közép-keleti problémák politikai megoldásáért, és való­ban azt lehet mondani, hogy hozzájárultunk egyes lépések megtételéhez ebben az irányban. Ebben a keretben mindig az Irak és Irán közötti problémák politikai megoldása és a hábo­rú befejezése mellett foglaltunk állást. Mint ismeretes, üdvözöl­tük Iránnak 1988 júliusában el­fogadott döntését az ENSZ Bi- tonsági Tanácsa 598. határozatá­nak teljes mértékben való al­kalmazásáról, és az Irán és Irak közötti háború beszünteté­séről. Reméljük, hogy megfele­lő. mindkét fél számára előnyös egyezményekhez jutnak, az ösz- szes vitás kérdésekre vonatko­zólag. kiváltképpen a fegyveres erőknek a nemzetközileg elis­mert határokon belül történő visszavonásával, valamint az összes hadifoglyok szabadon bo­csátásával és repatriálásával kapcsolatban. Románia, mely mind Iránnal, mind Irakkal ba­ráti ország reméli, hogy a felék mindent elkövetnek és tartós békéhez, együttműködési és jó szomszédi kapcsolatokhoz jut­nak — ami megfelel az Iráni és iraki nép, az összes öböl­beli népek, és általában a béke érdekeinek az egész világon. KÉRDÉS: Elnök úr. nem­zetközi síkon úgy értékelik, hogy az ön vezetésével Ro­mánia nagy haladást ért el a gazdasági-társadalmi fejlő­désben. a Román Kommu­nista Párt nemrégi kong­resszusán vedig ön azt mondta, hogy az összes cél­kitűzések valóra váltásáig még hosszú utat kell meg­tenniük. Kérjük, világítson rá a Románia által elért si­kerekre és ismertesse a jö­vőbeni fejlesztési progra­mokat. VÁLASZ: Egy hónappal ez­előtt zajlott le a Román Kom­munista Párt XIV. kongresz- szusa. mely — gyakorlatilag az egész nép részvételével lezajlott átfogó demokratikus vita alap­ján — megvonta az 1944. au­gusztus 23-i antifasiszta és antiimperialista, társadalmi és nemzeti felszabadító forradalom óta eltelt 45 esztendő tevékeny­ségének mérlegét, értékelte a román szocialista társadalom jelenlegi stádiumát és megszab­ta Románia fejlesztésének prog­ramját az 1991—1995-ös ötéves tervidőszakban és távlatilag e- gészen a 2000—2010-es évekig. A múltban Románia gyengén fedett ország, amint jellemez­ték. „elsődlegesen agrárország“ volt. Ezt a helyzetet az idegen impériumok több száz évig tartó, majd pedig az idegen imperialista monopóliumok több mint százéves uralma váltotta ki. Történelmileg rövid időszak alatt Románia a tudomány és a technika legújabb vívmányai a- lapján szervezett korszerű, erő­teljes iparral és virágzó szocia­lista mezőgazdasággal rendelke­ző ipari-agrár állammá válto­zott. A román ipar ma több mint 145-ször többet termel, mint 45 évvel ezelőtt. Ebből mintegy 128-szoros növekedés a párt IX. kongresszusa után valósult meg. A mezőgazdasági termelés ugyanebben az időszakban tíz­szeresére növekedett, amiből több mint hatszoros növekedés 1965 után valósult meg. Ugyan­akkor a termelőerőknek az or­szág egész területén való tele­pítésének szükségességéből in­dultunk ki. Ma nem létezik megye, mely ne ismert volna erőteljes fejlődést az ipar. a mezőgazdaság, az összes gazda­sági-társadalmi szektorok te­kintetében. Következésképpen a nemzeti jövedelem több mint 40-szeresére növekedett, ebből mintegy 33-szorosan a IX. párt- kongresszus után. Ezen az alapon sikerült elér­ni. hogy ez év márciusában tel­jes egészében kifizettük a ki­adósságot. országunk történel­mében első Ízben vált teljesen szabaddá és függetlenné mind politikai, mind pedig gázdasági szempontból. Ebben az idöszak­(Folytatása a 3. oldalon) A XIV. PÁRTKONGRESSZUS HATÁROZATA! LELKESÍTŐ MUNKAPROGRAMOT JELENTENEK EgSl NÉPÜNK SZÁMÁRA A SZOCIALISTA DEMOKRÁCIA ÉS EGYSÉG FRONTJA ­EGYÖNTETŰ ÉS CSELEKVŐ' RÉSZVÉTEL FEJLESZTÉSI TERVEINK VALÓRA VÁLTÁSÁBAN M agvas, bölcs, egyben rendkívülien érzékle­tes példázattal élt a XIV. kongresszuson előter­jesztett magisztrális jelentésé­ben pártunk főtitkára, Nicolae Ceausescu elvtárs. A forradal­mi munkásdemokrácia fejlesz­téséről szólván, mint a szocia­lizmus sikeres építésének tör­vényszerű szükségessége, arról szólván, hogy a haza szocialis­ta fejlesztési útjainak kijelölé­sében mindig forradalmi ál­láspontra kell helyezkednünk, s határozottan küzdve mindaz ellen, ami elavult és már nem megfelelő, becsülnünk és szün­telenül fejlesztenünk kell a szocializmust, a következő pél­dázattal élt: „Mint tudják, a nép körében e mondás járja: ne öntsd ki a fürdővízzel e- gyfitt a gyermeket is. Most vi­szont, már nem egyszerűen egy gyerekről van szó. A szocializ­mus erős daliává serdült, olyan Deli Vitézzé, aki — a mese sze­rint — egyetlen hónap alatt annyit nő, mint mások egy e- gész év alatt, és olyan erős és vitéz legény lett, aki az egész világot meghódítja majd. mi­vel csak a szocializmus jelenti a jövőt! Megbírálva mindazt, ami rossz, lám csak, miért nem a szocializmust kell elvet­nünk, hanem azokat, akik cse­lekedeteikkel ártottak a szo­cializmusnak!“ Majd a továb­biakban, de ugyanezen példá­zatnál maradva, pártunk fő­titkára kiemelte: „íme, miért tárom a legkomolyabban a párt és nép elé, hogy állan­dóan szem előtt tartsuk, min­dent meg kell tenni annak ér­dekében, hogy ez a nagyszerű és derék legény, a szocializ­mus — az emberiségnek ez a Deli Vitéze — győzedelmes­kedjék, nem csak Romániá­ban, hanem az egész világon! Kommunistákként és a szocia­lista Románia igazi állampol­gáraiként így teszünk eleget kötelezettségünknek! “ E magvas és messzehangzó példázatot parafrazálva, s pár­tunk, a pártfőtitkár, Nicolae Ceau$escu elvtárs vezetésével a szocializmus építésében-meg- teremtésében dolgozó népünk által elért korszakos, történel­mi jelentőségű eredmények birtokában és tudatában el­mondhatjuk, hogy ez a nagy­szerű dalia azért nőhetett e- gyetlen hónap alatt annyit, mint mások egy egész év alatt, mert — korántsem képletesen szólva — a szocialista tulajdon táplálta. Igen, szabad és virágzó szo­cialista hazánk, a mai Romá­nia, e hallatlan és páratlan dinamizmussal fejlődő ország alapján, mint a sokoldalú és iramos gazdasági-társadalmi fejlődés erőforrása és előmoz­dítója, a szocialista tulajdon, az egész népi és szövetkezeti tulajdon áll. Az a szocialista tulajdon, mely az ország vala­mennyi állampolgárának ér­dek- és célközösségét, igazság­eszményeit, méltóságát, társa­dalmi és nemzeti szabadságát is meghatározza, akárcsak az összes osztályok és társadalmi kategóriák egyöntetű és egysé­ges konszenzusát kommunista pártunk, mint a szocialista nemzet éltető központja, veze­tő szerepe fölött, s ebből faka­dóan fölvállalta lelkes mun­kánkat, közös erőfeszítésein­ket, hazafias odaadásunkat és forradalmi lendületünket s egyben felelősségünket az or­szág sorsa, a szocializmus el­jövendő nemzedékeinek sorsa iránt hazánkban. Erre a közös megegyezésre, erre az egyetértésre és bele­egyezésre, e konszenzusra te­hát, valójában az összes tár­sadalmi erő, az egész nép párt körüli, annak főtitkára, szere­tett vezetője, Nicolae Ceausescu elvtárs körüli sziklaszilárd egységére épül és alapoz a szocializmus magasz­tos építménye Romániában, s e valóság politikai-szervezői kifejeződése a Szocialista De­mokrácia és Egység Frontja, melynek égisze alatt munkál­kodik lapunk is. A nagy kommunista fóru­mon, a párt XIV. kongresszu­sán elhangzott jelentésben a forradalmi munkásdemokrácia rendszerében különleges fon- t.sságú szerepet betöltő Szo­cialista Demokrácia és Egység Frontja elnöke, Nicolae Ceausescu elvtárs a kö­vetkezőképpen határozta meg e szervezet mibenlétét, lénye­gét : „... Széles körű, repre­zentatív és demokratikus poli­tikai szervezet, amely a párt politikai vezetésével soraiba tömöríti az összes társadalmi szervezeteket, az összes társa­dalmi kategóriákat, társadal­munk összes erőit, kifejezve így nemzetiségi különbség nélkül az összes dolgozók, e- gész népünk egységét és törek­véseit, elhatározását, hogy (Folytatása a 2. oldalon)

Next

Regisztráció Regisztráció
/
Oldalképek
Tartalomjegyzék