Romániai Magyar Szó, 1990. augusztus (2. évfolyam, 185-211. szám)
1990-08-01 / 185. szám
Romániai Magyar Szó • 4 • BELFÖLDI HÍREK • KÖZLEMÉNYEK • BELFÖLDI HÍREK • KÖZLEMÉNYEK • „ Cédulás“honatyák Úgy dél felé, amikor rövid időre félbeszakad a Szenátus és a Képviselőház munkája, megtelik Bukarest „cédulás“ emberekkel. Mennek, járnak az utcán, nyakukban a táblácska, amely mindenkivel tudatja, hogy ők honatyák. Ez ugyebár arra szolgál, hogy illetéktelen ne lépjen be a parlament üléstermébe, csak az, akinek szenátorságát, képviselőségét bizonyító igazolványa van. Persze, hiú az emberfia, az egész országgal, világgal tudatni szeretné, hogy ő fontos ember, ő az általunk megválasztott. S hordják a honatyák a nyakukban lötyögő táblácskát az üzletekben, vendéglőkben, piacon és csak úgy, séta közben is. S bár nagyon sokszor zavarja őket az ide-oda libbenő táblácska, az istennek le nem vennék, zsebre nem tennék. (Tisztelet a kivételnek!) Állok az Uniris téren, a parlament felől néhány „cédulás“ férfi közeledik. Ahogy meglátja őket a mellettem lévő falusi atyafi, hátratolja homlokán zsíros kalapját. „Na az antifát, éppen olyanok, mint a kolompos vezérkosok“ — szólja el magát akaratlanul. Ki is robban körülötte a nevetés. Már messze járnak a táblás férfiak, de még mindig kuncognak az emberek. De jó lenne — gondolom utánuk nézve —, ha demokráciánkat teremtő tetteikről, s nem holmi igazolványokról ismerhetnénk fel országnagyjainkat. Mert, ahogy láttam, nem az ismert, hanem az ismeretlen honatyák „akasztják ki a névtáblát“ séta közben is. De meglehet, hogy legközelebb kis kolomp is jelzi majd: érkeznek a szenátorok, képviselők. Mert aki egyébbel nem, legalább ezzel vonja magára a figyelmet. ROMÁN GYŐZŐ Augusztus 1., szerda III. évnegyed Vili. hónap Az évből eltelt: 213 nap Hátra van még: 152 nap Ma Boglárka nevű olvasóinkat köszöntjük SZERDAI BÖLCSESSÉGÜNK Hátrafelé kúszik a rák, / visszakozik, szemünk így látja. / De hátha ő fordítva lát, / és szerinte mi megyünk hátra? (Horváth Imre) TOVÁBB tart a hőség Constantin Ticu, a Központi Meteorológiai Intézet szolgálatos meteorológusa jelenti: Meleg időre számíthatunk, különösképpen az ország déli térségében. Változó felhőzet, a domb- és hegyvidéken zápor és zivatar lehetséges. Gyenge, időnként mérsékelt szél. Várható legmagasabb hőmérsékleti értékek: nappal 26—36, éjszaka 13— 23 fok között. A fővárosban is többnyire meleg időre van kilátás, változó felhőzettel, gyenge, időnként mérsékelt széllel. A nappali csúcsérték elérheti a 35 fokot, az éjszaka folyamán 18 fok körül lesz a hőmérséklet A tengerparton egyelőre meleg idő várható, a délután folyamán viszont zápor lehetséges, gyenge, időnként mérsékelt szél. A levegő hőmérséklete 23-1-27, illetve 17— 20 fok, a tengervíz hőmérséklete pedig 19—22 fok körül alakul ki . Nem csak a cigányok! Olvasom a lapokban, hallom a rádióban és televízióban, hogy a cigány lakosság üzérkedése egyre elviselhetetlenebbé válik. Gyűlölöm magam is az ügyeskedőket, a munka nélkül szédelgő egyének tisztességtelen módszereit, általában a meggazdagodni vágyó naplopókat. Sötét bőrű honfitársaink valóban élen járnak e mesterségben, de valljuk be őszintén, nem cigány monopólium Immár a csencselés. A minap Brassó és Bukarest között a 24-es rapid folyosóján ácsorogva utaztam, az állomásokon bizony nem egy román és magyar testvérünk is felszállt és 100-akat lobogtatva áruért és valutáért molesztálta a külföldi utasokat. A „vásárlók" aztán leszálltak, én pedig szégyelhettem magam helyettük is. (kiss) • SPORT Jóakarat Játékok NICU VLAD HÁROM ÉREM BIRTOKOSA Az amerikai Seattle-ben folyó Jóakarat Játékok súlyemelő vetélkedőjén Nicu Vlad román sportoló egy arany- és két ezüstérmet nyert. A Coliseum teremben lebonyolított verseny újdonsága az volt, hogy a nyerteseket az illető súlycsoport világrekordjához viszonyítva elért teljesítmény alapján jelölték ki. Ennek megfelelően szakításban Nicu Vlad 192,5 kg teljesítménnyel (96,0 százalék) megnyerte az aranyérmet, míg a következő helyezettek ez alábbiak voltak: a bulgár Ivan Ivanov (az 52 kg súlycsoportban) 112,5 kg-mal (93,7 százalék) és honfitársa, Joto Jotov (a 67 kg súlycsoportban) 145,00 kg-mal (90,6 százalék). Lökésben a győzelmi dobogó első helyére Ivanov lépett 145,00 kgmal (93,5 százalék), utána következett Nicu Vlad 220 kg-mal (90,7 százalék) és Jotov 177,5 kg-mal (88,5 százalék), összetettben Vlad ezüstérmet kapott 412,5 kgmal (93,75 százalék), az aranyérem nyertese a bolgár Ivanov 257,5 kg-mal (94,4 százalék), a bronzérmet pedig Jotov szerezte meg 322,5 kg-mal (90,8 százalék). Női szertornában a 13 éves román Gina Gogean bronzérmet kapott ugrásban 9,874 ponttal, az első két helyet a szovjet Okszana Sosovilina és honfitársa, Natalja Kalinyina szerezte meg 9,982, illetve 9,918 ponttal. Felemáskorláton a kínai Zhang Xia lett az első 9,962 ponttal, talajtornában Natalja Kalinyina és Szvetlana Boginszkaja (mindkettő Szovjetunió) 9,962 ponttal. Gerendán a szovjet Kalinyina győzött 9,962 pontos teljesítményével, s első helyre került egyéni összetettben is 39,836 ponttal. Gina Gogean 38,986 ponttal a 9. helyen végzett. A vízilabda torna döntőjében Jugoszlávia együttese, hosszabbítások után, 10—8 arányban múlta felül a Szovjetunió válogatottját. A szabályos játékidő után 8—8 arányú döntetlenre állt a mérkőzés. KELLER EMESE Becsületes osztozkodás Piacon a 3. RMSZ-zsebkönyv SZÍNLELNI BOLDOG SZERETŐT Ezt a címet viseli Miskolczi Miklós, a budapesti Képes 7 szerkesztőjének, népszerű magyar írónak a házasságtörés társadalmi-lélektani mozgatórugóiról szóló regényes szociográfiája. A könyv több kiadást ért már meg a magyar könyvpiacon, de mit sem veszített frissességéből , amíg léteznek fiatalok, örökké él az érdeklődés, az őszinte kíváncsiság a téma iránt: hátha mégis van sírig tartó, ha szerelem? ★ A könyv testét mintegy kiegészíti Bodó Barnának a lap decemberi-januári számaiban megjelent riportsorozata, a temesvári szekuritáté kínzókamráiról, amely most Szenvedő Temesvár cím alatt, összefüggésében olvasható a kötet második felében. A papírdrágulás következtében, a harmadik RMSZ-zsebkönyv ára, sajnálatosan, 19,50 lejre emelkedett. Kapható viszont helyenként a sorozat első két kötete, a Húsvéti ajándék és az Élő lánc, változatlanul 13 tejes áron. Az RMSZ-zsebkönyveket megrendelheti postán az alábbi címen: Könyvet postán — Cartea prin posta, Centrul de librarii al jud. Harghita, 4100 Miercurea Ciuc, Str. Petőfi nr. 10. Keresse áll RMSZ-zsebkönyveket! Következő kötetünk, mely nyomás alatt van, Sütő András naplójegyzeteit tartalmazza, a márciusi vásárhelyi eseményekről szóló dokumentumokkal kiegészítve! ★ Szebenben is lesz 2-es TV-műsor ? A Szeben megyében és környékén élő tévénézők kitartó kérésének igyekszik eleget tenni a Távközlésügyi Minisztérium azzal, hogy több hete megkezdte a tárgyalásokat a 2-es műsornak az említett övezetbe való bekapcsolására. Dr. L. Constantinescu vezérigazgató nemrégi nyilatkozata szerint a szükséges felszerelések és berendezéseik beszerzése folyamatban van, következésképpen nemsokára a szebeniek is két tévéműsorból választhatnak. FELFIGYELTÜNK MIT A••• ■ Szabadság (az RMDSZ székelyudvarhelyi szervezetének hetilapja) „1. Két esztendeje őrzök egy követ. Súlya 18 és fél deka. Egyik este a fejem mellett zúgott be a szobámba, a kettős ablakot betörve. Emlék, 18 és fél dekás emlék a diktatúrából. Aki küldte, máig ismeretlen. • 2—3. A forradalom óta kétszer is betörték Kolumbán Gábor ideiglenes tanácselnök ablakát. A tettesek ugyancsak ismeretlenek. Nyomozás ezekben az estekben sem indult. • 4. Március 19- én betörték Calugár Nicolae ortodox pópa ablakát. Nos, ez az ablakcsörömpölés messzire elhallatszott. Még a gyulafehérvári katolikus püspökségtől is számonkérték egyes bukaresti volt elvtársak. Pedig hátha éppen nem is római katolikus volt a tettes, és vajon akármelyik egyház felelős valamennyi híve valamenynyi cselekedete miatt?... (TENKEY MIHÁLY: Kövek) „R: Mi volt a benyomásod, rendes emberek voltak ezek a tüntetők és civilizáltak-e? Hogyan viselkedtek? • Varga András: Nagyon rendesen viselkedtek, nem volt semmi rendbontás, semmi probléma. Vannak törvények a táboron belül. Például külső embertől ételt nem fogadhatnak el, mert valakiket azelőtt megmérgeztek, s el kellett őket szállítani. Azután, ha hoztak kávét vagy ételt, először megkóstoltatták az ajándékozókkal, s csak azután ehettek belőle. A lakosság hozta az ételt. Egyesek megengedték, hogy a tüntetők felmenjenek a lakásukba, és ott tisztálkodjanak. Mi csoportosan mentünk le az aluljáróba, és ott mosakodtunk... • R: Voltak ott családok is: férj, feleség, gyerekek? • V. Á.: Igen, fiatal házaspárok, de a tábori törvények tiltották, hogy az éjszakát együtt töltsék, meg azt is, hogy valaki italt vigyen be oda. A táboron belül pedig senki sem folytathatott semmilyen pártpropagandát. Vasárnap délután a parasztpártnak volt választási tüntetése, a barikádok mellett haladtak el, és bedobáltak hozzánk röpcédulákat, propagandaanyagokat, de ezeket azonnal kitakarították. Van még egy olyan törvény a táboron belül, hogy ha egy kommunista kezdi provokálni őket azzal, hogy: Miért dolgoztok, vagy Menjetek haza!, senki nem kiálthat rá. Ilyenkor elkezdenek tapsolni, így űzik ki a táborból. Amikor a sofőrök tüntettek, leültünk mi, golánok a földre, a táboron kívül. Ott ránk támadt egy idős magyar nő. Mert volt a nyakunkban egy karton, amire rá volt írva: 100 mp golan din Odorheiu Secuiesc. A nő elolvasta, és kérdezte, magyarok vagyunk-e. Mondtuk, igen. Azzal folytatta, hogy akkor mit "keresünk" ott, miért ütjük bele az orrunkat a románok dolgába. A vitára sokan körénk gyűltek, s mik« látták, hogy a nő nem hágy békén, elkezdtek tapsolni, el kellett mennie." (Híradás a golánokról — a Szabadság interjúja) „Együtt éltük át a sorozatos veszteségeket: ahogyan távoznak az országból közös barátaink, ritkulnak a vidám együttlétek. Együtt voltunk a temetéseken is. Ezerkilencszáznyolcvanöt október elsején egyszerre volt nálunk házkutatás, egyidejűleg folytak a kihallgatások, de az átéltek után hamarosan újra nagyokat nevettünk az elvtársakon, és folytattuk ott, ahol abbahagytuk. Valójában nem tettünk sokat, csak egyszerűen hűek kívántunk lenni önmagunkhoz. • Marius Tabacunak köszönhetem, hogy már a decemberi események előtt olvashattam Gabriel Liiceanu és Andrei Pieru egy-egy könyvét, ő hívta fel rájuk a figyelmet. Marin Sorescu költészete és Augustin Buzura prózája is a kedvenc olvasmányai közé tartozik. És közben a magyar irodalom fordítója lett Lászlóffy Aladár novelláit és Székely János A nyugati hadtest című könyvét tette a román olvasók asztalára. Nyomásra készen áll egy román nyelvű antológiája a fiatal magyarországi prózaíróktól... • A Pintea című román nyelvű RMDSZ-lap egyik szerkesztője. Áldozatos munkája nélkül nem jelenhettek volna meg a számok. Valójában alig van segítsége. Vajon neki fontosabb lenne ez a híd?" (CS. GYIMESI ÉVA: Román barátaink — Marius Tabacu) „— Ugyancsak a lakosság nagy részét foglalkoztatja Udvarhely megye visszaállításának kérdése. Ez a követelés a forradalom első napjaitól fölmerült, ezért az RMDSZ helyi szervezetének első dokumentumába is bekerült. Úgy tudom, hogy ezen a téren is van a polgármesternek tennivalója-és tett is már valamit — Való igaz. Még május 7-én egy meghívást kaptunk a Cimpulung Musceli Polgármesteri Hivataltól, ahol a megszüntetett megyék ún. Uniójának alakuló gyűlése volt. Sajnos, mi a késői értesítés következtében nem tudtunk jelen lenni. Telefonon csatlakoztunk, és azután többszöri levélváltás után megkaptuk az alakuló üilos jegyzőkönyvét, valamint azokat a szempontokat, melyek szerint az elkövetkezendő ülésre fel kell készülni. Egy jól kidolgozott dokumentummal kellene megjelennünk Cimpulungon 15-én. Ennek az adatgyűjtésnek, hogy úgy mondjam, kivitelezésére felvettük a kapcsolatot városunk NSZIT-ével, valamint az RMDSZ udvarhelyszéki, környéki vezetőségével is tárgyaltunk ebben az ügyben. A vélemények különbözők. Vannak, akik mellette vannak, néhányan pedig ellene. Végleges döntés nem született, nem is születhetett. A környező 21 község meg két város, Szentkeresztbánya és Székelykeresztúr tartozik Székelyudvarhely vonzáskörébe. Nyilván valamennyinek döntése és véleménye fogja meghatározni a mi álláspontunkat. (Tervünk nagyon sok van — a Szabadság e heti Interjúja Ferenczy Ferencz székelyudvarhelyi polgármesterrel) „Az iskolai hitoktatás — természetesen — nem kényszeríthető senkire. Az egyházainknak nagyon komolyan kell venniök a lelkiismeret-szabadság szent törvényét. Csak az a diák járjon hittanra, aki akar, de aki akar, az járhasson!" (DERZSY ANDRÁS: A katolikus hitoktatás öthónapi mérlege) Minden jó úton halad... és mégis olvasóink segítségét kérném! Az aradi gyermekotthonban, ahol mindjárt a forradalom után nagy vihart kavart a dolgozók megosztottsága, a hirtelen nyakukba szakadt bőség, amelynek kosarából sokan nem a legtisztességesebb módon próbáltak meríteni, végre csend és nyugalom honol, kimondottan egészséges munkalégkört teremtett az új vezetőség. Hogyan? Erről faggatom LAIOLIA doktornőt, az Intézet igazgatónőjét: — A dolgozók fizetésének emelésével s a létszámnövelés lehetőségével nagyjából megszűnt az elégedetlenség. Az új minisztériumi rendelkezések értelmében egy ápolóra ezentúl tíz gyermek fog jutni a duplája helyett, egy nevelőre húsz, egy orvosra pedig negyven. Természetesen mi még messze állunk ettől ez aránytól, így tárt karokkal várjuk azok jelentkezését, akik e kevésbé hálás, nem túlságosan jól fizetett és elsősorban emberségességet váró munkára szívesen vállalkoznának. Persze a létszámhiány nem zárja ki az örökké elégedetlenkedő, a renddel és a fegyelemmel hadilábon álló alkalmazottak elbocsátását. Úgy érzem, meg kell engednünk magunknak azt a luxust, hogy mindenekelőtt a minőségre törekedjünk. — Láttam, az épület kívül-belül friss, üde színekben pompázik. — Nagytakarítást végeztünk, az alagsortól a padlásig, ám az épület általános felújításra szorul, amit jövőre szeretnénk megejteni. Új gazdasági igazgatónk igen ötletes ember. Annak érdekében például, hogy a kicsik minél többet tartózkodhassanak a szabadban, az épületre egy külső liftet próbálunk szereltetni, a pénz megvan rá, a liftház megépítése már nehezebb: tervező, kivitelező, sőt pénz is kell hozzá. Szőnyegeket, színes TV-ket, videokészülékeket álmodunk, ez utóbbiakat elsősorban óvodáink számába, mielőbb inox csészékkel cseréljük ki a régieket, hogy minél otthonosabb, barátságosabb környezetet teremtsünk gyermekeinknek. — Vannak-e még élelmezési gondjaik? — Az utóbbi időben a külföldi segélyszállítmányok megritkultak, szerencsére vannak még tartalékaink és szerződést kötöttünk ez Avicolával, amely folyamatosan jó minőségű számmalhússal lát el. Gyermekeink egészségesek, az idén, az élénk sürgés-forgás ellenére sem ütötte fel közöttük járvány a fejét. Régen, a rossz táplálkozás miatt, az elemi higiéniai feltételek hiányában egyetlen fertőzött sorozatban betegítette meg a többieket is, most egy-két gyermek szenved egyszerre ragályos betegségben. — Sokat fogadtak örökbe közülük a külföldiek? — Eddig összesen huszonnyolcat. Az utolsó kettőt a napokban viszik majd Olaszországba, illetve az Amerikai Egyesült Államokba. De mi nem gyermekkereskedéssel foglalkozunk, nem kemény valutáért bocsátjuk áruba az árvákat. Azokat a gyermekeket adhatjuk csak örökbe, akikről felelősségük teljes tudatában mondtak le szüleik, tudván-tudva, hogy gyermekeiket soha többé viszont nem láthatják. — Nemrég levelet kaptam attól a nyugat-németországi fiatalasszonytól, aki januárban önkéntes munkára jelentkezett önökné. Még mindig az az álma, hogy visszatérhet Romániába, bár ott is van munkahelye, éppen egy SOS gyermekfaluban dolgozik. — Bizony ő volt az első és utolsó önkéntes, aki megfordult nálunk. Természetesen nagyon-nagyon szívesen látnánk újra közöttünk, hiszen nagy emberségről tett bizonyságot, de meg kell vallanom, fogalmam sincs, mi úton-módon tudnánk elintézni hivatalosan itt-tartózkodását és javadalmazását, hiszen akármennyire önkéntes munkát végez, valahol és valamiből csak meg kell élnie. A törvényes lehetőségek és formaságok megtudakolásában talán az önök újsága is besegíthetne. Ebben maradtunk. Továbbra is megpróbálok utánajárni a dolgoknak, bár ezt teszem már jó féléve és még nem sikerült „emberemre találnom", sajnos. Éppen ezért a törvényeket jól ismerő kedves olvasóink sürgős segítségét kérném e tudtommal országunkban egyedülálló eset törvényes megoldására. Szerkesztőségünk címére várja ötleteiket a riporter: ETERSZABÓ ILONA KÖZLEMÉNY 1990. júl. 28-án a Román Televízió, valamint más tájékoztató eszközök jelentették a Romániai Nemzeti és Etnikai Kisebbségek Szervezetei Ligájának megalakulását, az aláíró szervezetek között fel volt tüntetve az RMDSZ is. Másnap, vagyis f. év július 29-én az RMDSZ vezetősége megcáfolta csatlakozását a Ligához. Ezzel kapcsolatosan a közvélemény tudomására hozzuk a következőket: 1. Az. év július 28-i ülést az 1990. május 11-i előzte meg, amelyen már hat szervezet, közöttük az RMDSZ elnöke, DRKIRÁLY KÁROLY, ■ a Liga elnöke Bukarest, 1990. július 29. vietuirii, respectului reciproc §i intarirea increderii intre poporul roman §i celelalte comunita^i nationale din tara noastra. Uniunea Democrats MaghiarS din Romania Uniunea Ucrainienilor din Romania Uniunea Democrats a Slovacilor §i Cehilor din Romania Uniunea Democrats a Sarbilor din Romania Partidul Progresist al Romilor Spoitori din Romania Kokos Géza is (a függelékben I. az aláírást) aláirta az alakuló nyilatkozatot. 2. Az RMDSZ Elnökségének f. év május 29—30-i ülésén, amelyre Sepsiszentgyörgyön került sor az RMDSZ f. év május 20-án megválasztott képviselőinek és szenátorainak részvételével is, jóváhagyták a szervezet csatlakozását a Romániai Nemzeti és Etnikai Kisebbségek Szervezeteinek Ligájához. Uniunea Elena din Romania Partidul Independent Maghiar Asociatia CulturalS BulgarSv AZ ÚJSÁGÍRÓI szakma becsületéért A Rompres hírügynökség a Demokrata Újságírók Szövetségének Kezdeményező Bizottsága részéről az alábbiakat kapta: A Romániai Demokrata Újságírók Szövetsége ezúton tiltakozik a Románia maré című, lapban napvilágot látó cikkek rágalmazó kirohanásai, útszéli nyelvezete és vulgaritásai miatt. A kezdeményező csoport tagjai elhatárolják magukat a szólásszabadság elképzelésének és gyakorlásának ilyen agresszív módozatától Ez ugyanis kompromittálja a szakma szerepét és becsületét, és súlyosan károsítja az újságírók 1989. december 22. után kivívott jogait. A Demokrata Újságírók Szövetségének Kezdeményező Bizottsága részéről aláírták afentieket a következő publicisták: Petre Mihai Bacanu — Románia libera; Gabriela Adameteanu — 22; Cornel Nistorescu — Expres; George Arion — Flacara; Radu G. Teposu — Cuvintul és Amfiteatrul Ion Cristoiu — Zigag; Laurentiu Ulici — Luceafarul; Nicolae Manolescu — Románia literara és Román Győző — Romániai Magyar Szó. A VÁMFŐIGAZGATÓSÁG RENDELETE I. A belföldi piacon hiánycikknek számító egyes javak önkényes kivitelének megelőzése érdekében a pénzügyminiszter a Vámszabályzat 207. szakaszának 2. bekezdése alapján kibocsátotta az alábbi Rendeletet 1. szakasz — 1990. 08. 01—1991. 04. 30 közötti időszakban fizikai személyek az útiholmin kívül nem vihetik ki az országból a javak következő kategóriáit: a) feldolgozatlan anyagok (textília, bőráru, műanyagok, papír stb.); b) építőanyagok és felszerelések; c) ipari alapanyagok és munkadarabok; d) gyógyszerek, orvosi műszerek és műszaki cikkek; e) fabútor; f) szőnyegek, szőnyegpadló, faliszőnyegek és falvédők; g) gépkocsi, motorkerékpár és kerékpár pótalkatrészek és tartozékok; h) háztartási és gazdálkodási gépek és készülékek. 2. szakasz — A törvényben engedélyezett felső határértékeken belül az útlhalmin kívül engedélyezett az azonos féle javakból legfeljebb 5 darab (készlet, pár stb.) kivitele, az 1000 lejig terjedő egyedáru cikkek esetében. Kivételt képeznek a fenti előírás alól mindennemű kiadványok és nyomtatványok. 3. szakasz — A külföldre települő személyek, valamint a külföldi illetőségű, ha szolgálati érdekben Romániában tartózkodó személyek számára. Illetve azok számára, akik valutáért szerezték be a javakat, a tulajdonukat képező javak kivitelénél csupán az 1. szakasz a., b., és c. pontjában feltüntetett megszorítások alkalmazandók. 4. szakasz — A jelen rendeletet kifüggesztik az összes vámhatósági egységekben. II. Úgyszintén felhívjuk az utazóközönség figyelmét, hogy a Vámszabályzat 173. szakasza értelmében a személyi tulajdonú személygépkocsikkal történő kiutazás esetében csak a normál benzintartály kapacitásának megfelelő mennyiségű üzemanyag-mennyiségek vihetők ki, póttartályok vagy kaniszterek használata nem engedélyezett. A havonta egynél többször be- vagy kiutazók, illetve a 24 óránál többet az országban vagy külföldön tartózkodók számára gépjárművenként 10 literre korlátozzuk a kivihető üzemanyag-mennyiséget. (Rompres) A PRIVATIZÁLÁS ÚTJÁN (Folytatás az 1. oldalról) állam tulajdonában marad, mely tulajdonnal az állam vagy közvetlenül gazdálkodik majd, vagy bérbe, illetve koncesszióba adja (kihasználásra átengedi). A gazdasági önkormányzatok és a kereskedelmi társaságok a hozzájuk tartozó javak tulajdonosai lesznek és teljes autonómiával rendelkeznek majd, tehát maguk döntenek minden fontos kérdésben: a termelési struktúrát, a termékek forgalmazását, a beruházásokat, a munkaerő beosztását és anyagi ösztönzését stb. illetően. Az állam kizárólag gazdasági eszközökkel — mint például a hitel, a kamat, a szubvenció, az adó stb. — avatkozhat be a fent említett gazdasági egységek tevékenységébe. Mely egységek gondoskodni fognak — fontos feladatuk ez! — alkalmazottaik támogatásáról és (gazdasági) védelméről, az eredményes és hatékony munka ösztönzéséről. A gazdasági önkormányzatok a népgazdaság stratégiai jellegű ágazatait — például az energiatermelő ipart, a bányakitermelést, a fegyvergyártást, a szállítást stb. — ölelik fel. A kereskedelmi társaságok pedig a többi volt állami vállalatot, beleértve a mezőgazdasági egységeket is. A törvény értelmében ezek társadalmi tőkéje az állam tulajdonában lesz (részvény, illetve szociális rész formájában). S rövidesen — megalakulásuk után 30 nappal — az ún. Országos Privatizálási Ügynökségen keresztül névre szóló értékleveleket bocsátnak ki Ingyen minden román állampolgárnak, aki betöltötte a 18. évét (kivételt csak azok alkotnak, akiket bizonyos vétségekért — például lopásért, sikkasztásért stb. — a múltban elítéltek). Az 5000 lej értékű papírok rendeltetéséről szólva a törvény leszögezi, hogy kerek egy évig ezeket eladni-venni nem lehet, tehát a tulajdonosnál maradnak, aki részvényt vásárolhat rajtuk. Egy év múltán és kizárólag az említett privatizálási ügynökség keresztül sor kerülhet majd az értékpapírok eladására, de a vevő csakis itteni lakhelyel rendelkező román állampolgár lehet. Ez utóbbi rendelkezéseket a sokat vitatott 23. cikkely tartalmazta. A 44-es és a 45-ös cikkely is hosszas vita tárgya volt; végső formájukban leszögezik, hogy a gazdasági önkormányzatok és a kereskedelmi társaságok nettó jövedelmük 30 százaléka fölött valutában rendelkezhetnek, január 1-jétől pedig ez az arány eléri az 50 százalékot. Az állami monopólium megszüntetése, decentralizáció, a hatékonyság és az anyagi érdekeltség növelése címe: néhány következmény, amelyre az új törvény nyomán várni lehet Azzal, hogy a Parlament megszavazta ezt a jogi normát megtette (megtettük) az első nagyon fontos lépést a privatizálás felé A ROMÁNIAI MAGYAR SZÓ szerkesztő bizottsága: Bede Barna (Temesvár), Cseke Gábor, Deák Levente (Déva), Gyarmati János (főszerkesztő), Kiss Zsuzsa (szerkesztőségi főtitkár), Marosi Barna (Marosvásárhely), Román Győző, Sike Lajos (Szatmár), Székely László (főszerkesztő-helyettes). Nyomda: Combinatul Poligrafic București 40 342