Romániai Magyar Szó, 1990. szeptember (2. évfolyam, 212-237. szám)

1990-09-28 / 235. szám

Romániai Magyar Szó • 4 Ajándékként hullt ölembe a meghívás a hajósi művésztáborba. Minden adott volt itt, hogy elkápráztassanak a felszín csodái, s három hétig grafikusként szabadon dolgoz­va lazítsak, felejtsem ama nagybetűs SORS- ot, de hát ez a mi előzményeinkkel aligha lehetséges. Amikor először rajzoltam a pin­cefaluban, megütötte fülemet, hogy a sváb szőlősgazdák egymással németül beszélnek, megéreztem bennük a kisebbségi­­társat, s érdekelni kezdtek a falu mélyrétegei. Nem hiába. A negyvenes években meghurcolt ha­jósi svábok szülőföldhöz való ragaszkodása példakép lehet. Először a Kismartoni és a Zsái levéltárak említik a falut 1322-ben, mint egy Hajósi ne­vű kapitány birtokát, a falu elnevezése való­színűleg ide vezethető vissza, de a sváb la­kosság tudatában más mitológia él: idete­lepített őseik hajón ereszkedtek le a Dunán, ezért Hajós a falu neve. Őslakosságát Buda visszafoglalása, 1686 után pusztították el a visszavonuló török csapatok. Az újratelepítés 1722—35 között­­ történt, Ulmon keresztül túlnyomórészt Badenburtenbergből. A helység és környéke a Kalocsai Érsekség birtokát ké­pezte, s ez a telepeseket szőlőtermesztésre szerződtette. Régi bortermő vidék ez, a dombon a pincevájatok évezredesek. Az ér­seki szolgálat biztos egzisztenciát teremtett a szőlősgazdáknak, de függőségi viszonyban élve, túlságosan meg sem gazdagodtak. Ta­lán ezzel is magyarázható, hogy a második világháború befejezéséig nagyon zárt közös­ségben élő lakosságra a nácizmus egyáltalán nem volt hatással. A háború utáni megtorlás viszont kegyet­len volt. A hadifoglyokként szovjet bányákba hurcolt emberekből nagyon kevesen tértek vissza. 1946—47-ben történt meg az erősza­kos kitelepítés, visszatelepítés az anyaország­ba, s bizony ez máig is érzékelhető lelki sé­rüléseket okozott. Sokan szöktek vissza gya­log a szülőföldjükre, köztük gyermeküket a hátukon cipelő asszonyok, az az öregember pedig — már nyugatnémet állampolgár —, aki inkább fölakasztotta magát, semmint, hogy hatósági fölszólításra visszautazzék az NSZK-ba, a szülőföldhöz való ragaszkodás m­éltó jelképe. Érkező magyar és felvidéki te­lepesek alapították a téeszeket, de ezek nagy részét később fölszippantották a szocialista nagyvárosok, azzal a néhány betelepült csa­láddal pedig, amelynek sikerült itt megho­nosodnia, fokozatosan föloldták a feszültsé­geket a vegyes házasságok. Ennyit a falu történetéről. Az alkotótábor gondolatát a pincefalu hangulata sugallta, s megteremtéséhez a Hosszúhegyi Borkombi­­nát nyújtott anyagi támogatást. Az 1978-tól működő tábort kezdeti szakaszában a Tóth Menyhárt jelenléte aranyozta be, s az ő hoz­záállása sok jelentős művészt csalogatott a telepre. A tábor folytonosságát, növekvő hír­nevét oroszlánrészben köszönheti szervező­jének, Alföldi Albertnek, akiben egy rendkí­vüli embert ismertem meg, nem elsősorban azért, mert minden lehetőséget biztosítani tud a művészi munkához, de minden emberi gondra rezonálni tudó egyénisége a tábor egészét, valahogy egy lélekké kovácsolja össze. Pedig heterogénnek nevezhetem az összetételt. Hogyisne lenne az, amikor osztrák, nyugatnémet, jugoszláv, magyar, s immár erdélyi magyar képzőművészek találko­zóhelye lett e kis falu? Ahány villanás vász­non, papíron, ahány ívelő vonal, annyi sors, és annyi cáfolata a sorsnak, hiszen minden­kor a véletlenszerűvel veszi föl a harcot a művészi törvényszerűség. Visszaeső „bűnösök" a Hajósra járó művészek, s remélhetőleg én is az leszek. Oswald Kollreider, a bécsi aka­démia volt professzora, a német expresszio­­nizmus képviseleje már negyedik nyarát tölti Hajóson. Klaus Olbert grafikus, és Lee Litter­­lock festőművész harmadik éve látogatnak el az NSZK-ból, a jugoszláviai Mojak házaspár (az asszony magyar származású keramikus, a férfi grafikus) szintén harmadik éve dolgozik itt. Rendes Kati néni bajai festőművésznő, ifjabb és idősebb Szappanos István, apa és fia, mindketten festőművészek, Kecskemétről látogatnak évente el. De ugyanilyen ragasz­kodó hívei a tábornak a budapesti képző­­művészeti főiskolás, és kecskeméti tanítókép­zős diákok is. Külön örömteli meglepetés volt olyan régi ismerősökkel találkozni itt, mint az Erdélyből áttelepült Bardócz Lajos, Kántor József és Búzás András. Bardócz La­jost érzékeny impresszionisztikus grafikáiban itt s az Erdélyhez való kötődés és az elszaka­dás fájdalma emészti, Búzás András festi to­vább, alföldön is a gyergyói fenyveseket, Kántor József tértextilmunkáiban régi témáit variálja... A hagyomány szerint minden művész egy-két munkát ajándékoz a tábor­nak, s ezekből az ősz folyamán nyitnak kiál­lítást. Az Erdélyből meghívott Burján-Gál Emil két (három méteres) térplasztikát he­gesztett itt fémből, s ezeket mint köztéri szob­rokat, a falu főterén fogják fölállítani. Jóma­gam fölkérésre linóleummetszetet készítettem a helyi barokk templomról és érseki kastély­ról. Esténként tábortűz fényében, poharazgatás mellett folyt a beszélgetés. A hajósi bor mél­tó a pincefalu hírnevéhez. Lassan oldódtak bennünk az otthonról hozott szorongások. Itt mindenki kedves, segítőkész,, túlélte nagy tragédiáját a falu, s most a régen zárt kö­zösségben élő sváb lakosság nyitott a nagy­világ előtt..., a festői, a maga módján egye­di pincefalu vonzza a turistákat. Ez a kis tár­sadalom, ha veszteségek árán is, de megte­remtette a maga egyensúlyát. Istenem, mikor fog ez nekünk itthon, Er­délyben sikerülni? GÁL ÉVA EMESE GAL ÉVA EMESE Nem kedvesem, én ezt nem tudom kitépni magamból. Kordom értelmetlenül. A kietlenséget is szó tetézi, s szerelmem bennük lassan elmerül. Már tudom, hogy nem leszek soha otthon, ágyamba is köveket hord a gond, és gyermekemben érik az én sorsom, de mi mást juttathatnék neki, mondd? Tán példaképét a megalkuvásnak? Föladni önként otthont, hitet, várat, ha soha nem lesz övé, akkor is?! Nincs józanság, mi helyes úton járjon, ha lépte nyomán kipusztul az álom. Nincs jövöm. De jelenem nem hamis. Hajós, 1990. július 10. Székely szonett Gyászoljatok! Temetünk minden percben, és olyan hosszú ez a gyászmenet, hogy sírtól sírig érő végtelenben bolyong a kijátszott emlékezet. Ha majd halotti maszk lesz közös arcunk, a vereség hideg formákba zár, hogy létezésen túl is összetartsunk, nem lesz hozzánk hasonló senki már. Nem lesz világ, mi honból hanttá váljon, se ember, aki óvja minden áron a hűtlenül is kedves tájakat, __ kapu nyikorgását fonja a szélbe, az örök fenyvesekből hazaérve fáradtan, mint az űzött gondolat. Hajós, 1990. július 4. HAJÓS-VILÁG Egy művésztábor és környéke A szerző linóleummetszete FENNTARTVA A­­VÁLTOZTATÁS JOGA A napi eseményektől függő­en a Televízió fenntartja a műsorváltoztatás jogát — az október 1-jével kezdődő héten ez különösképpen aktuális be­jelentés. Bár volt rá eset, hogy égett a ház és a Televízió fé­­sülködött... A hétfői, 16 óra 10 perckor kezdődő magyar adás minden­esetre felkészült, hogy a napi események miatt ne kénysze­rüljön kapkodásra: az egyetemi évnyitóval kezdi műsorát, de minden bizonnyal szó lesz olyan középiskoláról is, amely­ben szeptember 15-től a mai napig sem sikerült becsülete­sen beindítani a tanítást. A hét folyamán tovább kap­juk azokat a filmeket, ame­lyektől az utóbbi években, év­tizedekben elestünk. Kedden, 19.25-kor kezdődik a Társalgás című amerikai film, amelyet a délutáni váltásban dolgozók szerdán 11.15 órai kezdettel nézhetnek meg. Guldenburgék örökségét a megszokott időben, szerdán és pénteken 20.15-kor láthatjuk. A filmeket többnyi­re a tévé-híradó előtt tűzik műsorra, tehát nem valószínű a „megcsúszás “.Kivételt képez a csütörtök este 22.00 órakor kezdődő Sergiu Nicolaescu­­film, A zsoldosok csapdája, (Brrr. Nehogy klappoljon a híradó eseményeivel!) Egy má­sik kivétel a szombat esti Hol­tan érkezett című amerikai produkció: 22.50-kor kezdődik, s címéből ítélve nem nagyon remélhetjük, hogy vígjáték. Pedig a híradó előtt, 20.50-kor már láthatunk egy krimit, a San Francisco utcai 10. részét. Nagyobb a bizalmunk a va­sárnap 22.00-kor kezdődő ame­rikai filmben, címe: Ha kedd, akkor Belgium. A nagypolitikát kedvelő né­zők figyelmébe ajánlhatjuk a szerdán, 18.40-kor kezdődő do­kumentumműsort a német egy­ségről, ezt a témát a pénteki német adásban is megkapjuk, hogy pontosan mikor, azt nem lehet tudni, az adás 17.00 óra­kor kezdődik. Szerdán 23.10- kor Emanuel Valeriu meghí­vottjának kiléte egyelőre meg­lepetés, de a beszélgetés bizto­san érdekfeszítő lesz. Érdekes­nek ígérkezik a csütörtökön 17.00 órakor kezdődő vita az erőszakról. Folytatódik a kereszténység történetéről szóló sorozat, nyol­cadik részét pénteken 22.25 órai kezdettel tekinthetjük ideg. Klipekből a kiváltságos hely­zetben lévők kapnak többet, a 2-es műsoron menetrendsze­rűen 22.00 órakor kezdődik a Video-satelit, kivéve a pénte­ket, amikor ez a szignál már 21.40-kor jelentkezik a képer­nyőn. Akik a 2-es műsor su­gárzási övezetén kívül esnek, videójukat vagy magnójukat hétfőn és pénteken 15.00 órára, csütörtökön 14.45 órára készít­sék elő. A sportkedvelők sem panasz­kodhatnak, a híradó megfelelő rovatán kívül hétfőn 22.00 órá­tól láthatják a Román Olimpiai Bizottság megalakulása 75. év­fordulójának alkalmából ren­dezett ünnepi előadást, ked­den 17.00 órakor teniszmérkő­zéseket közvetítenek, szerdán 14.25-kor az európai labdarúgó klubcsapatok kupamérkőzései­ből köz­vetí­tnek, csütörtök éjfél után 5 perccel a labdarúgás vi­lághíreire kíváncsiak virraszt­­hatnak, szombaton a 13.30-kor kezdődő Tévé-klubban sport is lesz, akárcsak a vasárnap 13.40-kor kezdődő Videó-ma­gazinban. Ezen a héten is bőven akad olyan műsor, amelyért talán érdemes délután aludni egy keveset, hogy ne bóbiskoljunk éjfél után a készülék előtt. A Gaudeamus például pénteken 0.00 órakor kezdődik és szom­baton 1.00-kor ér véget. Az­után még megtekinthetjük a késő éjszakai vagy kora hajnali híradót. És akinek az sem elég, dzsesz-muzsikát hallgathat. A zenekart is láthatja, ha nem ragad le a szeme. (Nits) HÉTFŐ október 1­ 9.20 Tv-torna nyugdíjasoknak 10.25 Tudományos híradó 10.50 Képújság 10.55 Két férfi, egy eset — NSZK bűnügyi tv-filmsorozat 1­6.­­ Gazdasági negyedóra 18.50 Katolikus krónika 20.00 Irodalmi műsor gyerekek­nek 20.30 Híradó 21.05 Michigan! melódia — francia tv-film szórakoztató mai történettel 22.45 Hőstenor — Molnár András portréja 23.40 Tudomány a képernyőn Tv 3 18.00 Képújság 19.00 A Financial Times heti üz­leti híradója 20.00 Káin nevetése — francia tv-filmsorozat. 1. rész 21.00 Körzeti tv-stúdiók műsora 22.00 Híradó 22.30 Tv-sport KEDD október 2­ 9.15 Tv-torna nyugdíjasoknak 9.20 Kínai dokumentumfilm 10.10 Neuhauséknál — NDK tv­filmsorozat, 11. rész 10.40 Torna mozgáskorlátozottak­­nak 10.50 Képújság 10.55 Caruso emlékére — Pla­cido Domingo énekel, a New York-i filharmonikusokat Zu­bin Mehta vezényli 17.20 Képújság 17.30 Pannon krónika 17.40 Hírek német nyelven 17.45 Szlovák nyelvű magazin 18.15 Az animáció mesterei — angol dokumentumfilm-soro­­zat, 5. rész 18.45 Gazdasági negyedóra 19.00 Tudomány a képernyőn 20.30 Híradó 21.05 A Guldenburgok öröksége — NSZK tv-filmsorozat, 6. rész 21.55 A TV kulturális hetilapja 22.55 Holdárnyék — magyar já­tékfilm Turgenyev novellájá­ból Tv 3 18.00 Képújság 19.00 Tv-sport 20.00 Vándormadarak — cseh­szlovák film szanatóriumi el­vonókúráról 22.30 A tv tudományos folyóira­ta SZERDA október 3­ 9.50 Tv-torna nyugdíjasoknak 10.00 Az ünnepek története, 4. rész 10.55 Egy hongkongi lány álma — hongkongi film 12.05 A TV kulturális hetilapja 14.15 Képújság 14.25 Pécsi MSC — Manchester United — labdarúgó KEK,tor­­nás visszavágó mérkőzés 16.20 A múlt tanúi — csehszlo­vák dokumentumfilm 17.05 Déli videóújság 17.15 Hírek szlovák nyelven 18.00 Tizenéveseknek 18.10 Tudomány a képernyőn 19.10 Kórház a város szélén — csehszlovák filmsorozat, 12. 20.30 Híradó 21.05 István, a király — rock­opera a Népstadionból 22.50 Külpolitikai műsor Tv 3 18.00 Képújság 19.25 Újpesti Dózsa — Napoli — labdarúgó BEK-tornás vissza­vágó mérkőzés 22.00 Híradó 22.45 Rabszolgakereskedők — svéd tv-film mai témáról CSÜTÖRTÖK október 4­8.55 Tv-torna nyugdíjasoknak 9.00 Menedzser magazin 10.00 Képújság 10.05 Neuhauséknál — NDK tv­­filmsorozat, 12. rész 10.35 A sárkány szive — angol dokumentumfilm Kínáról, 5. rész 11.55 Torna mozgáskorlátozottak­nak 17.30 Képújság 17.40 Pannon krónika 17.50 Hírek szerbhorvát nyelven 18.00 A Greenpeace Kelet-Nyu­gat oktatási programja. 1. rész 18.45 Tudomány a képernyőn 19.45 Teliszelevideó 20.00 A hitről 20.30 Híradó 21.05 Szomszédok ~~ teleregény, 90. fejezet 22.25 Képes nóták 22.55 Tv-sport: Labdarúgó kupa­nap Tv 3 18.00 Képújság 19.00 Tv-sport 20.00 A nyomozó — NSZK bűn­ügyi tv-filmsorozat 20.50 Rockműsor 22.00 Híradó kb. 23.15 Egy filmriporter em­lékiratai, 2. rész kb. 23.45 A tavaly december 31-i hangverseny Berlinből — amerikai film PÉNTEK október 5­ 9.50 Tv-torna 10.00 Szerelem jutányos áron — a főszerep Pécsi Sándor utol­só televíziós alakítása. 11.30 Gershwin-hangverseny ju­goszláviai cseppkőbarlangban 16.30 Képújság 16.40 Déli videóújság 16.50 Hírek román nyelven 16.55 Tudomány a képernyőn 18.00 Nyugdíjasok műsora 20.00 Keresztény életkérdések 20.25 Erzsébet-díj, 1990 21.05 Peter Storhmn — NSZK bűnügyi tv-filmsorozat 22.00 Világpolitika percről percre 23.00 Tolsztoj: A ló története — orosz vendégjáték feliratozva 1.20 Folyton folyvást — angol filmsorozat, 12. rész Tv 2 18.00 Képújság 19.00 Tv-sport 19.25 Szellemek ökle — kanadai gyerekfilm, 1. rész 20.00 Rejtő Jenő: Lavotta úr utolsó szerelme — bohózat 21.00 Mit hoz a tegnap — tv­­archívum 22.00 Híradó 22.30 29-es vágány — angol film amerikai kisvárosi történettel SZOMBAT október 6 7.30 Falutévé 8.00 Napraforgó • Művelődési magazin • Piaci körkép • Játszótárs gyerekeknek 10.00 Képújság 10.05 Protestáns ifjúsági műsor 10.20 Hangvilla 10.50 Vitaműsor kamaszoknak 12.15 A Guldenburgok öröksége — NSZK tv-filmsorozat, 6. rész 13.00 Világpolitika percről perc­re 14.00 Szerbhorvát magazin ma­gyar felirattal 15.15 Képújság 15.25 Magyar hegymászók az in­kák földjén 15.50 Családi magazin 17.35 Szórakoztató műsor 19.00 Mozgókép — angol doku­­mentumfilm-sorozat 19.35 Szomszédok — teleregény, 90. fejezet 20.30 Híradó 21.10 Emlékezés az aradi vérta­núkra 21.45 A vadkacsa — ausztrál , film Ibsen drámájából 23.35 In memóriám — a Movi Helios filmstúdió alkotásaiból Tv 3 . 'i 15.00 Képújság 15.40 Kölyökidő 16.10 Keresztények — angol is­meretterjesztő filmsorozat, 1. rész 18.50 Tv-sport • FTC — MTK VM bajnoki labdarúgó mérkő­zés 21.20 Rockstúdió kb. 23.30 Cukorbébi — NSZK, film VASÁRNAP október 7 9.00 A Biblia üzenete 9.25 Családi torna 9.45 Mofli — spanyol rajzfilmso­rozat, 1. rész 10.20 A sarki rókák futó nyara — NSZK ismeretterjesztő film 11.55 FTC — Újpesti Dózsa — bajnoki vízilabda mérkőzés 15.25 Képújság 15.35 Chaplin klasszikus bur­­leszkjeiből 17.15 Emlékek a táncművészet kezdeteiről, 1. rész 18.25 A magyarországi egyházak műsora 19.15 Tudományos híradó 20.00 A hét 21.00 Híradó 21.15 Ajánlom magamat — Tabi László 80 éves lenne... 22.20 Zenés tv-színházban Mas­cagni: Parasztbecsület 23.50 Tv-sport 3. műsor 10.00—13.00 Tv.magiszter Tv 3 15.00 Képújság 16.05 Káin nevetése — francia tv-filmsorozat, 1. rész 20.00 A Stúdió '90 műsora 23.10 Kiszolgáltatottak — francia film A magyarországi televízió műsorából 7 HIRDESSEN a ROMÁNIAI­­MAGYAR SZÓ­ban! RENDSZERESEN W BW&H wS JnM WI #"1I 1i 1 V m0mm v Mill I • 1990. szeptember 28. Magyar műépítészek első világtalálkozója Szeptember 9—12 között mintegy 180 műépítész gyűlt össze Budapesten az alma mater, a Műszaki Egyetem aulájában, dísz­termében a Magyar műépítész­ek első vi­lágtalálkozója alkalmából. A találkozó részvevői öt kontinensről érkeztek, száznál többen külföldön élnek, az Egyesült Álla­mokban, Kanadában, szerte Amerikában, Ausztráliában, meg másutt. Az Európa ke­leti államaiban végbement változások le­hetővé tették, hogy szlovákiai, kárpátaljai és erdélyi építészek is elutazhassanak a budapesti találkozóra. A négynapos világtalálkozó mottójául a Magyar építészek a humánus környezetért gondolatot választották a rendezők, ezt a korszerű követelményt tükrözték az előa­dások is. A Magyar Építőművészek Szö­vetsége, az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium, valamint a Magyarok Vi­lágszövetsége támogatásával megrendezett találkozó célja a régi építész kapcsolatok fölelevenítése, újak teremtése, valamint az idős és fiatal építésznemzedék barátságkö­tése volt. Egyúttal alkalom nyílt a külön­böző világrészeken élő és dolgozó műépíté­szek életvitelének, alkotómunkájának és gondolkozásmódjának megismerésére is. A rendezvénysorozat szeptember 9-én kiállítás megnyitásával kezdődött, a kiállí­tás címe ÉPÍTETTÜK 89-ben, majd ezt követte a világtalálkozó részvevői tisztele­tére az építésügyi miniszter, Keresztes K. Sándor építészmérnök által adott fogadás. Az ünnepélyes megnyitón tizedikén az üdvözléseket szakelőadások követték, a­­melyek során a BUDAPEST — BÉCS Vi­lágkiállításról, annak előnyeiről, az anyagi és jogi problémákról számolt be dr. Baráth Etele helyettes államtitkár. Többek között előadás hangzott el a magyar építészkép­zés­ jelenlegi módjáról, említést érdemel Vadász György a Táj, építészet és érzelem című lírai előadása. A kolozsvári Kele­men Lajos Műemlékvédő Társaság részve­vőkhöz írt levelét Murádin Beyer Katalin olvasta föl. A levél ismertette a társaság létrejöttét, célkitűzését és kérte a szakem­berek segítségét a műemlékvédelem te­rén. Később a részvevők az Országos Mű­emléki Felügyelőség, illetve a Magyar Épí­tőművészek Szövetségének székházában kötetlen szakmai megbeszélést tartottak. A találkozó harmadik napján a szakcso­portokban tizenöt előadás hangzott el, a­­melyeket hozzászólások és viták követtek. Csak mutatóban néhány előadás címe: Az építészet és a mozgásukban korlátozottak. A svéd seniorlakások válfajai, Vas megyei kastélymentési program, vagy például má­­sik cím: a Magyar népi építészetről, és így tovább. Az előadásokat, színes vetítések e­­gészítették ki. Az utolsó napon szakmai ki­rándulásra került sor. Mecseknádas, Pécs­­várad műemlékeinek megtekintése után Pécs műemlékeivel ismerkedtünk, megte­kintettük a város újabb építkezéseit is. KERESZTES GYULA műépítész NEM VOLT IDEJÜK HÜGÖRÖGNI (Folytatás az 1. oldalról) — Úgy tűnik, nálunk békésebb emberek élnek! S persze, nem csak erről van szó, hanem arról is, hogy a sárközi aktív La­kosság nagyobb része az iparban dolgozik. Nem annyira helyben, mint Szatmárnéme­tiben vagy Avasfelsőfaluban. Az mtsz tagsága elöregedett, magángazdaként alig bírna a földdel, a­ városon lakó vagy az ingázó családtagok meg kivárják a föld­törvényt, nem hőbörögnek. A dolgok mai állása szerint, marad az mtsz. Legyünk őszinték: a lakosság jó részének ez kényel­mesebb, mert nem kell hajnalban kelni,, mint a magángazdának és nem kell koc­káztatni ! — Hát akkor térjünk át az iparra! Azt hallottam, hogy be akarják zárni a más­fél évtized kínlódásával épült kendergyá­rat, s akkor még kevesebb munkalehetőség lesz itt az iparban! — Még nem tudjuk, mi lesz a sorsa. Egyelőre csak azt tudjuk, hogy nincs elég kender, így a gyár csak egy váltásban dolgozik. Szóba jött, hogy esetleg más cél­ra használjuk majd az ottani épületeket, de még erről sincs döntés. A betoneleme­ket gyártó részleg viszont továbbra is jól működik, igaz, győzi sóderrel a közeli a­­dorjáni kavicsbánya. — Sárközújlakot elkerülték az etnikai vagy a társadalmi zavargások, ami min­denképpen örvendetes. Mindez nem jelen­ti azt, hogy itt ne volnának komolyabb társadalmi problémák. Az állomás és a boltok körül sok cigány lötyög, ez alkal­masint jelez valamit! — Valóban, a cigányság sok gondot okoz a község vezetésének. Mindjárt hoz­zátenném, nem azért, mert cigányok, ha­nem azért, mert a diktatúra őket még má­soknál is jobban megnyomorította és sö­tétségben tartotta. A község lakosságának 8—10 százaléka cigány, ez úgy 600 lelket jelent. Sok a gyerek, a felnőttek nagy több­sége pedig nem dolgozik. Igaz, munkale­hetőség sincs annyi, mint amennyi kéne, de aki nagyon akar, az elhelyezkedhet, megkeresheti a betevő falatot és a legszük­ségesebbet. Pillanatnyilag az erdészet ko­sárfonó részlege és a mezőgazdaság adhat többnek is munkát. Volt egy külön gyű­lésünk a cigánysággal, ahol meghánytuk­­vetettük égető gondjaikat. Többek között felajánlottuk, hogy segíthetünk nekik a házépítésnél, mondjuk építőanyag kiuta­lásával, ám ez ideig mindössze egy család fordult hozzánk ilyen ügyben. Nem aka­rom én bírálni őket, hisz ezzel úgy se mennénk semmire, de azt ki kell monda­nom, hogy bennük is több szándék kéne le­­gyen a kitörésre. — Az anyanyelvi oktatás kiterjesztést nem okozott feszültséget? — Nem hiszem, hogy beszélhetnénk fe­szültségről. Inkább az okoz gondot, hogy nincs elég pedagógus, mert a magyar ta­gozaton vagy heten-heten nyugdíjba vo­nultak. Érettségizett fiatalok állnak he­­lyükbe, többen jelentkeztek a posztóceáli oktatásra. — Jön a fél: sikerül-e megoldaniuk az évek óta tartó, fűtési problémákat? — Nem is a fűtés a legnagyobb gond, mert ugye, ha nincs központi fűtés, vidé­­ken jobban akad fa és egyéb tüzelő, mint­ inkább az ivóvízellátás és a szennyvíz el­vezetése és tisztítása. Akár a negatív re­kordok könyvébe is bekerülhetne, hogy ná­lunk tíz éve épül egy szerencsétlen szenny­víztisztító-telep! Folipp István, a megyei építővállalat főmérnöke viszont megígérte, hogy most már befejezik a víztorony fel­húzását és akkor végeznek a szennyvíz­­tisztítóval is. A tíz-tizenkét tömbház fe­lénél ugyanakkor beázások is jelentkeznek Ezen csak úgy tudunk segíteni, ha tetőt hú­zunk rájuk. Ám egy tömbház befedése 300 —400 ezer lejbe kerül, ennyi pénzt nem tudunk összeszedni a lakóktól, máshonnan­­ kéne hát előteremtenünk. Nagy az igény a­­ családi házépítésre, vagy ötven kérvényt­­ adtak be már ilyen céllal, de egyelőre még­­ sok minden tisztázatlan ebben a témakör­­ben, hiányoznak az építéseket szabályozó­­ új törvények, jogi normák. •­­ — Végezetül: mi a legfőbb törekvése az elkövetkező hónapokban, hogy elvezesse a községet a helyhatósági választásokig? — Legeslegelső a rend, a nyugalom, a békesség megőrzése, az ehhez szükséges feltételek biztosítása! Elkerüljük a zavar­gásokat, a nyílt ellentéteket, s ne jöhessen létre olyan helyzet, hogy valakinek is a polgármesterre kéne borítani az asztalt. Ezért állandó dialógusra van szükségünk, mindenkit meg kell hallgatnunk, minden problémát meg kell vizsgálnunk, amit le­­­­het, a törvények adta lehetőségen­­ belül , megoldanunk.

Next