Romániai Magyar Szó, 1991. július (3. évfolyam, 465-490. szám)

1991-07-02 / 465. szám

ROMÁN­I­AI ORSZÁGOS DEMOKRATIKUS NAPILAP - BUKAREST NEM HAGYHATJUK SZÓ NÉLKÜL Jugoszlávia árnyékában S­zorongva hallgatjuk a Jugoszlá­viai népeinek önrendelkezési jo­ga körüli összecsapások híveit, a jelenkori európai „nagy koponyák vezető politikusok aggódó, a helyzetet súlyosnak ítélő állásfoglalásait, és már­­már azon szégyenkezünk elbizonytala­nodva, hogy miközben a kontinens fö­lött majdhogynem lángra kap a tető, mi néhány iskolánk ügye miatt mozgat­nánk meg minden lehetséges követ, til­takoznánk valamennyi elképzelhető módon, beleértve a számba jöhető nem­zetközi fórumokat is. Vajon, nem kép­zelünk mi túl sokat magunkról, amikor azt reméljük, hogy a nagy európai tűz­oltás láto-futó­ zűrzavarában éppen halo­­vány kis segélykiáltásunkra figyel föl a világ? Tiltakozások, beadványok, fel­hívások, nyilatkozatok tucatjait fogal­mazzuk, küldözgetjük mindenfelé, a felháborodásban és az aggodalomban egy­ emberként összetartozva; eközben arra gondolok, érzelmeink talán még­sem csaphatnak annyira be bennünket, nem tehetnek elvakulttá, hogy ne lássuk tisztán: tulajdonképpen az fáj nekünk is, amitől most egész Európa­ borzong és allergiás — a kisebbségi önállósodási törekvésekkel szemben alkalmazott pök­hendi intolerancia. Az az érzéketlenség, amivel a helyi és a központi hatalom félre kívánja seperni nyilvánvaló jo­gainkat, érdekeinket — mindazt, ami szabadságunkból még megmaradt, a re­ményen és a nosztalgián kívül. Nem az a néhány, csellel újra becsempészni szánt kakukkfióka-osztály fáj önmagá­ban, hanem az eljárás s a józan logi­kával összeegyeztethetetlen piszkálódás. Attól háborodik föl joggal a kolozsvári RMDSZ-szervezet, és ebben nincs egye­dül, hogy az önálló magyar líceumok elleni merénylet kitervelői és végrehaj­tói hülyének tartják az embereket, aki­ket a végtelenségig az orruknál fogva lehet vezetni. Vagy, ami ennél rosszabb: semmibe veszik őket, mint akik nem léteznek, akiket leírtak, akik lábtörlő­nek is alig-alig jók. Mit számít az ilyen hatalomnak a tiltakozás? Úgy is ott és akkor ereszt a gyeplőn, ahol és amikor az érdeke úgy kívánja. Ennek ellenére mondom: nem hiába­való a hangos, nyílt kiállás. A nyilat­kozás. Mindent tehetünk, csak éppen hallgatni nem szabad. A marosvásárhe­­lyi RMDSZ nyilatkozata mögött pél­dául kimondatlanul is a tavaly márciusi tragikus tanulság lebeg, de milyen jó, hogy ebből nem azt mentették át: „hall­gatni arany“ vagy „ne szólj szám, nem fáj fejem", hanem ellenkezőleg: még az elején szóvá kell tenni bármit, amíg a baj csak csírájában van jelen döntések­ben, helyzetekben. Az is megnyugtató továbbá, érvelésük mennyire egyetemes: „Mely együttérzéssel, elégtétellel, he­lyesléssel vettük tudomásul a román, orosz és más tannyelvű iskolák szétvá­lasztásának tényét a Moldovai Köz­társaságban, mivel a vegyes tannyel­vű iskolák ott is az elnemzetlení­­tést szolgálták. Ami igazság a Pruton túl, nem lehet hazugság a Kárpátokon innen.“ A székelyudvarhelyi RMDSZ szintén hivatkozik a moldovai példára, de nyilatkozatában azt tartja a kolozs­vári intézkedésekről, hogy azok „ellen­tétesek az új Alkotmány eddig elfoga­dott téziseivel, a Kormány 1990/521-es határozatával, az Oktatásügyi Minisz­térium 1990. február, illetve június 22-i rendeleteivel, sértik a nemzetiségek egyéni és kollektív jogait“. Kolozsváron jól látják: a konfliktus­ban ott rejlik egy etnikumközi össze­tűzés zsugorított magva. Ezért tartják a megyei főtanfelügyelő cselekedeteit merényletnek a két etnikum, a román és a magyar békés együttélésével szem­ben, bujtogatásnak az összeugrásra. Tel­jesen joggal kéri a megyei RMDSZ a felelőtlen közhivatalnok azonnali eltá­volítását. És hogy nem látunk minden­­áron rémeket, arra legyen bizonyság a kolozsvári Antitotalitárius Fórum mel­lénk állása. Mi egyszerűen nem engedhetjük meg magunknak, hogy elfoglaljuk Jugoszlá­via helyét a világsajtóban! Azért szó­lunk, tiltakozunk, nyilatkozunk most, a világpolitika árnyékában , hogy so­se az erőszak, hanem a megértés, a jog és a demokrácia dönthessen minden vitás kérdésünkben. CSEKE GÁBOR ! « SPORT • SPORT • ® A craiovaiak ötös sikere! ® A Román Labdarúgó Szövetség Bürója részéről © Egymásutánban (4. old.) -------------------------- —______________________________________________________________________________1. .­­­­­­. A Magyar Reformátusok II. Világtalálkozója EGY CSALÁD IS EGY ÍYYBEN VAGYUNK (3. oldal) „KÉNYTELENEK VAGYUNK TÁJÉKOZTATNI ÖNT...'' Ion Iliescu őexcellenciájának, Románia elnökének Bukarest Cotroceni palota A romániai Római-katolikus, a Re­formátus, az Evangélikus és az Unitá­rius Egyházfe­lekezetek vezetőségei megkülönböztetett tisztelettel fordul­nak újólag Excellenciádhoz, kevéssel az 1991. május 22-i meghallgatásunk után, minekutána nyilvánvalóan meg­sértették a kisebbségi oktatás törvényes normáit, aminek súlyos etnikumközi következményei lehetnek Erdélyben. I. Kolozsvár-Napocán a Victor Dra­­goi főtanfelügyelő vezette Megyei Tanfelügyelőség utasításba adta új ro­mán tanítási nyelvű osztályok létesíté­sét a gimnáziumi oktatás nappali tago­zatán, a 2. számú (volt római katoli­kus) és a Brassai Sámuel (volt unitá­rius) líceumok IX. osztályai mellett, annak ellenére, hogy: 1) 1990. február 1-jétől megalakul a román tannyelvű Avram láncú Lí­ceum, I—XII. osztályokkal, a Galati utca 25. szám alatt, a 3. számú mate­matika-fizika és a Brassai Sámuel Lí­ceumokból átköltöztetett román tan­nyelvű osztályokból. 2) A líceum a Kolozs megyei polgár­­mesteri hivatal alá rendelt önálló tan­intézet. 3) A két líceum román tagozatain dolgozó tanszemélyzetet az oktatás feb­ruár 15-ével áthelyezik az Avram láncú Líceumba. II. Az Oktatásügyi Minisztérium 22033. SZ./1990. június 22-i döntése uta­sított a kolozsvár-napocai Gheorghe Lazár Pedagógiai Líceumban működő két magyar tannyelvű, pedagógiai pro­filú osztály áthelyezésére a kolozsvári 3. sz. elméleti líceumba, melynek nyo­mán a Gheorghe Lazár Pedagógiai Lí­ceumban csak román tannyelvű osztá­lyok maradtak, miközben a magyar tan­nyel­vűekből,a filológiai profilú 3. szá­mú elméleti líceumban pedagógiai ala­kult. A Megyei Tanfelügyelőség mind a mai napig nem hajtotta végre az Ok­tatásügyi Minisztérium döntését. . A fentiekből világosan kiderül a­­Ko­lozs Megyei Tanfelügyelőség eljárásá­­na­k törvénytelensége. Mivel híveink révén biztos értesülé­­seink vannak arról, hogy más­ megyék­ben is, mint például a nagyváradi Ady Endre Líceum esetében a megyei tan­felügyelőségek hasonló intézkedést hoz­tak, jónak láttuk tájékoztatni önt és kérjük Excellenciád határozott Utasí­tását a folyamatban lévő törvénytelen­ségek megfékezésére. A Megyei Tanfelügyelőség önkényes intézkedései súlyos feszültséget keltet­tek híveink körében és etnikumközi konfliktusokat okozhatnak. Ezért járunk közben Excellenciádnál, hogy a lehető legsürgősebben legyen oly szíves az illetékes szerveknél elrendel­ni a törvényesség betartását, az etni­kumközi konfliktusos helyzetek ger­jesztésének elkerülését, mert e konf­liktusok senkinek nem használnak, an­nál kevésbé az Erdély-szerte már-már megtelepedő tárgyalási készség szelle­mének. Egyházfelekezeteink rendkívül érde­keltek e vita megoldásában, oly érte­lemben, hogy mi számítunk Excellen­­ciád ígéretére A romána­ egyházak és a vallásszabadság­ törvénye parlamenti megvitatása és elfogadása sürgetését il­letően, a törvény előírásai szerint pe­dig líceumok, akár csak más oktatási intézetek visszakerülnek felekezeti is­kolahálózatunkba; a román osztályok indítása az 1991—1992-es tanévben­ ké­sedelmeket okozhat felekezeti oktatá­sunk jó körülmények közötti megszer­vezésében. Megjegyeznénk, hogy a kolozsvár-na­­pocai román nyelvű oktatásnak nincse­nek tanteremgondjai, ami egy esetle­ges osztály-átcsoportosítást tenne szük­ségessé. Kénytelenek vagyunk tájékoztatni önt, amint azt az 1991. április 4-én Ex­cellenciádhoz beterjesztett memóriu­­munkban, és amiként 1991. május 22- én élőszóban is kifejtettük, a Büntető törvénykönyv 147., 247. és 248. cikkelyei alapján bírósági eljárást indítunk. Vic­tor Dragoi főtanfelügyelő úr ellen, u­­gyanakkor kénytelenek vagyunk min­den törvényes­­ úton tiltakozni törvé­nyes jogaink érdekében egyúttal a leg­fontosabb nemzetközi vallásügyi fóru­mokat tájékoztatni, feltárni előttük már-már elkeserítő helyzetünket, kér­vén egyúttal e fórumok közbenjárását az Európa Tanácsnál. Kolozsvár-Napoca, 1991. június 28-án. Szilágy megyében 1991 júniusában mindössze nyolc helységben: Váralmá­son, Kárász­tereken, Sarmaságon, Szi­­lágypanitban, Zsobokon, Varsolcon, Szilágypallán és Somlyóújlakon létezett gazdakör. FARKAS ZOLTÁN agrár­mérnöktől, a kolozsvári székhelyű RMGE Ügyvezető elnökétől kérdezem, mivel magyarázható ez a kevés gráffrú gazdakör? — Magyar nyelvű oszágos és helyi lap­jaink nem fejtettek ki elegendő hírverést, népszerűsítő tevékenységet. A televízió és a bukaresti rádió magyar nyelvű műsora sem foglalkozott érdemben egyesületünk­kel, mozgalmunk helyzetével. Többet tett például a kolozsvári rádióstúdió magyar adása, a Fal­vak Népe Című hetilap, bár, hogy kevesen olvassák, mindössze 1600 előfizetője van jelenleg. Másik oka is van annak, hogy a szakmai érdekképviseleti mozgalmunkról néhol olyan keveset tud­nak: az RMDSZ nem támogatta kellőkép­pen minden megyében a gazdaköri moz­galmat, pedig az­­ ország magyarságának több mint a fele él falun és foglalkozik mezőgazdálkodással. Azt szer­etnék, ha ezentúl minden oldalról jobban figyelné­nek, támogatnák a gazdakörök alakulását és folyamatos működését. — Mit tett az RMGE érdekképvise­leti egyesületként az elmúlt hónapok­ban? — A Falvak Népe az RMGE szócsöve, szakcikkeikkel, tanácsokkal szolgál a gaz­dálkodóknak. A felvilágosító munkán kí­vül, amellyel előkészítettük a földtörvény értelmezését, a panasszal hozzánk fordu­ló­­ földműveseket­­ útba igazítottuk, u­­gyanakkor, ahol lehetőség nyílt erre, fi­gyelemmel kísértük a földtulajdont vis­szaállító bizottságok tevékenységét; ahol meg gazdakörök működnek, ott igyekez­nünk azok vezetőit bejuttatni a bizottsá­gokba, hogy a gazdák érdekeit képviseljék. — Hogyan viszonyul az RMGE a megszavazott földtörvényhez, alkal­mazásához? — Kolozsvárt állandó­­tanácsadó szolgá­latunk működik, még telefonon is tájé­koztatunk. Intézkedtünk például betegsé­ge miatt külföldön tartózkodó személy birtokjogosultsági kérvénye beadásának ügyében is. Nagyon szeretnék, ha a föld­höz juttatás során nem történnének visz­­szaélések. Ezúttal hangsúlyozom: pana­szával mindenki idejében forduljon a fell­­ebbezésre kijelölt hatósághoz. Az RMGE nem ért egyet a földtörvény egyes kitételei­­­vel, mint például a terület nagyságának korlátozásával, az állami mezőgazdasági vállalatok tulajdonába került területek sérthetetlenségével. Akinek az állami vál­lalatoknál található a földje, ne rész­vényt, hanem a földet kapja és kérje vis­­­sza. — Kiket és milyen érdeket támogat az egyesület? — Az RMGE minden olyan gazdálko­dási formát támogat, mely eredményesen tud gazdálkodni, árut és jövedelmet ter­mel. Támogatjuk az olyan, valóban önkén­tesen alakult társulásokat, melyek nem külső, felső kényszerítő hatásra létesültek, hanem a helyi, igények, felismerések szel­lemében a gazdálkodó emberek akarata, határozata alapján. — Melyek a támogatás módozatai, formái? — Említettem a falvak Népét, melynek kétoldalas Erdélyi Gazda melléklete szak­­tanácsokkal szolgál olvasóinknak. Szak­problémákban ezenkívül a kolozsvári­ te­levízió és rádió magyar nyelvű adása rendszeresen sugároz tanácsadó műsoro­kat. Évkönyvünk, az RMGE 199 - es kia­dása e téren hasznos, tanulságos olvas­mány, RMGE-füzetek kiadását is tervez­zük. A gazdakörök elnökei részére Enyeden továbbképző tanfolyamot tartottunk. Ez még csak próbálkozás volt, elképzelésünk az, hogy eligazító tanterv alapján minden gazdaember az Ezüst- és az Aranykalász cím elnyeréséért vegyen részt a tanfolya­mokon. A középfokú mezőgazdasági szak­oktatás ugyanis beszűkül, helyette hasznos lesz a téli gazdasági iskola. — Maholnap viszont munkanélküli lesz számos felsőfokú agrárszakember. — Számukra — a privatizálás folya­matában, a piacgazdálkodásra való átté­rés korszakában — szükségszerű a váltás. Alkalmasak a tanárhiány pótlására is, ám a magángazdálkodásban is van jelentősé­ge, szerepe és jövője a szakembernek. Beszerzési, értékesítési szakszövetkeze­tek például igényt fognak tartani a hoz­záértő, menedzsertípusú szakemberekre. — Ennél több támogatásra tartanak joggal igényt a gazdakörök tagjai. — A szakemberek segíthetnek a gazda­körök tevékenységében. Ahol elismerték munkájukat, ott fel­­ is kérték erre őket. Sajnos, a régi rendszer nem szakértel­mükre tartott igényt, hanem végrehajtók­nak használta fel őket, s az új hatalom is hajlamos, hogy kompromittálja a szakem­bereket.­ A gazdakör nem a szakemberek klubja, az RMGE tagjainak már konkrét segítsé­get nyújtott vetőmagvak beszerzésében, kisgépek behozatalában, szervizelésében stb. A gazdasági tevékenység megszerve­zésével — beszerzés, termelés, értékesítés — számolnak a gazdakörök és egyesüle­tünk, ehhez nyújtanak konkrét támoga­tást, akárcsak a falviturizmust kifejlesztő elképzelések valóra váltásához. .­­ (­­ # ' Lejegyezte: FEJÉR LÁSZLÓ A gazdakör nem a szakemberek klubja Stipe Mesic Jugoszlávia elnöke M­illírt IMI TROJKA SIKERE A nap híre — legalábbis a szerkesztés időpontjában —, hogy Stipe Mesicet, Hor­vátország képviselőjét vasárnapról hétfőre virradó éjszaka a jugoszláv szövetségi el­­­nökség megválasztotta Jugoszlávia elnö­kévé. Alelnök Montenegro képviselője, Brankoo Kosztics lett. Kinevezését köve­tően a sajtónak nyilatkozva Mesic azt mondta, úgy fog eleget tenni hivatalának, hogy Jugoszlávia — föderációs vagy kon­föderációs formában — fennmaradjon. Az EGK brüsszeli összejövetele három­tagú közvetítői missziót küldött pénteken Belgrádba azzal a megbízatással, hogy hárompontos kompromisszumos tervet fo­gadtasson el a jugoszlávokkal a feszültség oldása érdekében. Az olasz, a luxemburgi és a holland külügyminiszterből álló „eu­rópai trojka“ Belgrádban Ante Markovics szövetségi kormányfővel, Milosevics szerb elnökkel, majd Zágrábban Tudjman hor­vát és Kucan szlovén elnökkel tárgyalt. A terv három kitétele: Horvátország és Szlovénia fogadja el a függetlenség kihir­detésére vonatkozó három hónapos mora­tóriumot, Szlovéniában rendeljenek el tűz­szünetet, Szerbia pedig ne gördítsen aka­dályt Mesic szövetségi elnökké választása útjában. Nos, a három kitétel vasárnap csaknem teljesen megvalósult: a függet­lenség kihirdetését a két köztársaság fel­­­fügesztette, Szlovéniában megkésve u­gyan, de életbe lépett a tűzszünet. Jugoszlá­viának — másfél hónapos kiesés után— van szövetségi elnöke, a horvát Mesic szemé­lyében. Gianni de Michelis, Jacques Poos és Hans Van Der Broeck vasárnap sikere­sen zárta második belgrádi látogatását. A 1. OLDALON .* HÍRÖSSZEFOGLALÓNK EREDETI DEMOKRÁCIA Manapság mindennek zöld útja van minálunk. Szabadon tüntethetünk az amerikai nagykövetség előtt Bukarest­ben (de minek?), s szabadon válogat­hatunk a szabad sajtó mai termékei, il­letőleg a szabad világ egykori, Ceau­­sescut arabul és olaszul dicsőítő mun­kái közül. Egyiknek is, másiknak is bor­sos lett az ára... SZÉKELY SÁNDOR felvételei • Új sorozat 465. szám 1991. július 2., 1­ 4 oldal­ára . ROMÁNIAI MAGYAR SZÓ Postacím: Redacta ROMÁNIAI MAGYAR SZÓ, 79776 Bucuresti, 33 Piátra Prései Libere 1., sector 1. szerkesztősége 79776 Bukarest 33, kedd Szabad Sajtó tér 1., 1. kerület .Tájékoztató szolgálatunk 5 lej telefonszáma: 18 03 02 Telefax: 18 15 62 Román—magyar Nyitott égbolt egyezmény Megtörtént az első bemutató repülés Szombaton, június, 28-án román katonai repülőgép légi megfigyeléseket végzett Ma­gyarország légterében a román—magyar Nyitott égbolt ellenőrzési egyezmény ke­retében. A francia gyártmányú távérzé­kelő berendezéssel és videokamerákkal fel­szerelt AN 30-as gép a tököli katonai tá­maszpont repülőteréről indult a bemutató repülésre. Légi­ küldetésében a katonai gé­pet elkísérte egy másik, hasonló típusú re­pülőgép, melyen a Nyitott égbolt nemzet­közi értekezlet 20 részt vevő államának képviselői tartózkodtak. A közös román­­magyar megfigyelő személyzettel végzett repülés európai premiernek számít. . A Magyar Köztársaság kormánya és Ro­mánia kormánya között nemrég született­­megállapodás a Nyitott égbolt rendszer lét­rehozásáról. Mindkét fél — az EBEÉ kere­kében — arra vállalt kötelezettséget, hogy fokozza katonai tevékenységének nyitott­ságát és áttekinthetőségét, valamint biza­lom- és biztonságerősítő intézkedések ré­­­vén növeli biztonságát. A megállapodás lehetőséget nyújt a jelenlegi és a jövőbeni fegyverzetkorlátozási intézkedések ellen­őrzésére, valamint a két ország jó szom­­­szédi viszonyának erősítésére —hangoz­tatta többek között a magyar HM szóvi­­­vője, Keleti György ezredes. Románia budapesti nagykövetének átnyújtották Jeszenszky Géza külügyminiszter levelét A magyar fél változatlanul kész a magyar—román tárgyalások folytatására A magyar külügyminisztérium pénte­ken közölte az MTI-vel, hogy Szokai Imre külügyi helyettes államtitkár a kül­ügyminisztériumba kérette Románia bu­dapesti nagykövetét és átadta neki Je­szenszky Géza külügyminiszter levelét. Ebben a magyar külügyminiszter szemé­lyes elkötelezettségének hangsúlyozása mellett megerősíti a magyar fél változat­lan készségét a magyar—román tárgyalá­sok folytatására, bármilyen témában. Ja­vasolja a szakértői tárgyalások folytatá­sát a tavaly novemberben­­ összeállított jegyzőkönyvről, és a magyar—román ki­sebbségi dekurrentumról, valamint a ko­lozsvári magyar­ főkonzulátus újbóli meg­nyitásáról. Reményét fejezi ki, hogy az eredményes szakértői tárgyalások augusz­tusra előkészítik a magyar--román kül­ügyminiszteri találkozót. A magyar diplo­mata a jegyzékben szakértői találkozó megtartását kezdeményezte az új határát­kelőhelyek megnyitásáról, a magyar—ro­mán határszakaszon, valamint azt, hogy II. János Pál pápa magyarországi látoga­tásának idejére Vallaj—Urziceni, Méh­kerék—Nagyszalon­ta, Nyírábrány—Érmi­­hályfalva pontokon ideiglenes határátke­lőhelyeket nyissanak. Petre Roman mi­niszterelnöknek az Egyesület Államokban elhangzott és legutóbbi nyilatkozatait fi­gyelembe véve,ugyancsak jegyzékben erő­sítette meg azt a közel egy éve bejelentett magyar kérést­, hogy­ a­ kolozsvári ma­gyar főkonzulátus" státusának érintetlenül hagyása mellett a magyar fél szeretne konzulátusokat, illetve alkonzulátusokat nyitni közösen meghatározott romániai városokban, köztük Brassóban, Temes­váron és Marosvásárhelyen. (MTI) % A PORTAL EXPORT-IMPORT KFT. ÁRUBEMUTATÓT HIRDET KONTRAX­­­I TERMÉKEK­­ július 3-án, szerdán 10 órakor a kolozsvári Szabadság tér 76 szám alatti bemutatóteremben. érdeklődni lehet: Kolozsvár-Napoca, tel. 95 /13 20 30; fax 95/13 44 60

Next