Romániai Magyar Szó, 1991. július (3. évfolyam, 465-490. szám)
1991-07-02 / 465. szám
ROMÁNIAI ORSZÁGOS DEMOKRATIKUS NAPILAP - BUKAREST NEM HAGYHATJUK SZÓ NÉLKÜL Jugoszlávia árnyékában Szorongva hallgatjuk a Jugoszláviai népeinek önrendelkezési joga körüli összecsapások híveit, a jelenkori európai „nagy koponyák vezető politikusok aggódó, a helyzetet súlyosnak ítélő állásfoglalásait, és mármár azon szégyenkezünk elbizonytalanodva, hogy miközben a kontinens fölött majdhogynem lángra kap a tető, mi néhány iskolánk ügye miatt mozgatnánk meg minden lehetséges követ, tiltakoznánk valamennyi elképzelhető módon, beleértve a számba jöhető nemzetközi fórumokat is. Vajon, nem képzelünk mi túl sokat magunkról, amikor azt reméljük, hogy a nagy európai tűzoltás láto-futó zűrzavarában éppen halovány kis segélykiáltásunkra figyel föl a világ? Tiltakozások, beadványok, felhívások, nyilatkozatok tucatjait fogalmazzuk, küldözgetjük mindenfelé, a felháborodásban és az aggodalomban egy emberként összetartozva; eközben arra gondolok, érzelmeink talán mégsem csaphatnak annyira be bennünket, nem tehetnek elvakulttá, hogy ne lássuk tisztán: tulajdonképpen az fáj nekünk is, amitől most egész Európa borzong és allergiás — a kisebbségi önállósodási törekvésekkel szemben alkalmazott pökhendi intolerancia. Az az érzéketlenség, amivel a helyi és a központi hatalom félre kívánja seperni nyilvánvaló jogainkat, érdekeinket — mindazt, ami szabadságunkból még megmaradt, a reményen és a nosztalgián kívül. Nem az a néhány, csellel újra becsempészni szánt kakukkfióka-osztály fáj önmagában, hanem az eljárás s a józan logikával összeegyeztethetetlen piszkálódás. Attól háborodik föl joggal a kolozsvári RMDSZ-szervezet, és ebben nincs egyedül, hogy az önálló magyar líceumok elleni merénylet kitervelői és végrehajtói hülyének tartják az embereket, akiket a végtelenségig az orruknál fogva lehet vezetni. Vagy, ami ennél rosszabb: semmibe veszik őket, mint akik nem léteznek, akiket leírtak, akik lábtörlőnek is alig-alig jók. Mit számít az ilyen hatalomnak a tiltakozás? Úgy is ott és akkor ereszt a gyeplőn, ahol és amikor az érdeke úgy kívánja. Ennek ellenére mondom: nem hiábavaló a hangos, nyílt kiállás. A nyilatkozás. Mindent tehetünk, csak éppen hallgatni nem szabad. A marosvásárhelyi RMDSZ nyilatkozata mögött például kimondatlanul is a tavaly márciusi tragikus tanulság lebeg, de milyen jó, hogy ebből nem azt mentették át: „hallgatni arany“ vagy „ne szólj szám, nem fáj fejem", hanem ellenkezőleg: még az elején szóvá kell tenni bármit, amíg a baj csak csírájában van jelen döntésekben, helyzetekben. Az is megnyugtató továbbá, érvelésük mennyire egyetemes: „Mely együttérzéssel, elégtétellel, helyesléssel vettük tudomásul a román, orosz és más tannyelvű iskolák szétválasztásának tényét a Moldovai Köztársaságban, mivel a vegyes tannyelvű iskolák ott is az elnemzetlenítést szolgálták. Ami igazság a Pruton túl, nem lehet hazugság a Kárpátokon innen.“ A székelyudvarhelyi RMDSZ szintén hivatkozik a moldovai példára, de nyilatkozatában azt tartja a kolozsvári intézkedésekről, hogy azok „ellentétesek az új Alkotmány eddig elfogadott téziseivel, a Kormány 1990/521-es határozatával, az Oktatásügyi Minisztérium 1990. február, illetve június 22-i rendeleteivel, sértik a nemzetiségek egyéni és kollektív jogait“. Kolozsváron jól látják: a konfliktusban ott rejlik egy etnikumközi összetűzés zsugorított magva. Ezért tartják a megyei főtanfelügyelő cselekedeteit merényletnek a két etnikum, a román és a magyar békés együttélésével szemben, bujtogatásnak az összeugrásra. Teljesen joggal kéri a megyei RMDSZ a felelőtlen közhivatalnok azonnali eltávolítását. És hogy nem látunk mindenáron rémeket, arra legyen bizonyság a kolozsvári Antitotalitárius Fórum mellénk állása. Mi egyszerűen nem engedhetjük meg magunknak, hogy elfoglaljuk Jugoszlávia helyét a világsajtóban! Azért szólunk, tiltakozunk, nyilatkozunk most, a világpolitika árnyékában , hogy sose az erőszak, hanem a megértés, a jog és a demokrácia dönthessen minden vitás kérdésünkben. CSEKE GÁBOR ! « SPORT • SPORT • ® A craiovaiak ötös sikere! ® A Román Labdarúgó Szövetség Bürója részéről © Egymásutánban (4. old.) -------------------------- —______________________________________________________________________________1. .. A Magyar Reformátusok II. Világtalálkozója EGY CSALÁD IS EGY ÍYYBEN VAGYUNK (3. oldal) „KÉNYTELENEK VAGYUNK TÁJÉKOZTATNI ÖNT...'' Ion Iliescu őexcellenciájának, Románia elnökének Bukarest Cotroceni palota A romániai Római-katolikus, a Református, az Evangélikus és az Unitárius Egyházfelekezetek vezetőségei megkülönböztetett tisztelettel fordulnak újólag Excellenciádhoz, kevéssel az 1991. május 22-i meghallgatásunk után, minekutána nyilvánvalóan megsértették a kisebbségi oktatás törvényes normáit, aminek súlyos etnikumközi következményei lehetnek Erdélyben. I. Kolozsvár-Napocán a Victor Dragoi főtanfelügyelő vezette Megyei Tanfelügyelőség utasításba adta új román tanítási nyelvű osztályok létesítését a gimnáziumi oktatás nappali tagozatán, a 2. számú (volt római katolikus) és a Brassai Sámuel (volt unitárius) líceumok IX. osztályai mellett, annak ellenére, hogy: 1) 1990. február 1-jétől megalakul a román tannyelvű Avram láncú Líceum, I—XII. osztályokkal, a Galati utca 25. szám alatt, a 3. számú matematika-fizika és a Brassai Sámuel Líceumokból átköltöztetett román tannyelvű osztályokból. 2) A líceum a Kolozs megyei polgármesteri hivatal alá rendelt önálló tanintézet. 3) A két líceum román tagozatain dolgozó tanszemélyzetet az oktatás február 15-ével áthelyezik az Avram láncú Líceumba. II. Az Oktatásügyi Minisztérium 22033. SZ./1990. június 22-i döntése utasított a kolozsvár-napocai Gheorghe Lazár Pedagógiai Líceumban működő két magyar tannyelvű, pedagógiai profilú osztály áthelyezésére a kolozsvári 3. sz. elméleti líceumba, melynek nyomán a Gheorghe Lazár Pedagógiai Líceumban csak román tannyelvű osztályok maradtak, miközben a magyar tannyelvűekből,a filológiai profilú 3. számú elméleti líceumban pedagógiai alakult. A Megyei Tanfelügyelőség mind a mai napig nem hajtotta végre az Oktatásügyi Minisztérium döntését. . A fentiekből világosan kiderül aKolozs Megyei Tanfelügyelőség eljárásának törvénytelensége. Mivel híveink révén biztos értesüléseink vannak arról, hogy más megyékben is, mint például a nagyváradi Ady Endre Líceum esetében a megyei tanfelügyelőségek hasonló intézkedést hoztak, jónak láttuk tájékoztatni önt és kérjük Excellenciád határozott Utasítását a folyamatban lévő törvénytelenségek megfékezésére. A Megyei Tanfelügyelőség önkényes intézkedései súlyos feszültséget keltettek híveink körében és etnikumközi konfliktusokat okozhatnak. Ezért járunk közben Excellenciádnál, hogy a lehető legsürgősebben legyen oly szíves az illetékes szerveknél elrendelni a törvényesség betartását, az etnikumközi konfliktusos helyzetek gerjesztésének elkerülését, mert e konfliktusok senkinek nem használnak, annál kevésbé az Erdély-szerte már-már megtelepedő tárgyalási készség szellemének. Egyházfelekezeteink rendkívül érdekeltek e vita megoldásában, oly értelemben, hogy mi számítunk Excellenciád ígéretére A romána egyházak és a vallásszabadság törvénye parlamenti megvitatása és elfogadása sürgetését illetően, a törvény előírásai szerint pedig líceumok, akár csak más oktatási intézetek visszakerülnek felekezeti iskolahálózatunkba; a román osztályok indítása az 1991—1992-es tanévben késedelmeket okozhat felekezeti oktatásunk jó körülmények közötti megszervezésében. Megjegyeznénk, hogy a kolozsvár-napocai román nyelvű oktatásnak nincsenek tanteremgondjai, ami egy esetleges osztály-átcsoportosítást tenne szükségessé. Kénytelenek vagyunk tájékoztatni önt, amint azt az 1991. április 4-én Excellenciádhoz beterjesztett memóriumunkban, és amiként 1991. május 22- én élőszóban is kifejtettük, a Büntető törvénykönyv 147., 247. és 248. cikkelyei alapján bírósági eljárást indítunk. Victor Dragoi főtanfelügyelő úr ellen, ugyanakkor kénytelenek vagyunk minden törvényes úton tiltakozni törvényes jogaink érdekében egyúttal a legfontosabb nemzetközi vallásügyi fórumokat tájékoztatni, feltárni előttük már-már elkeserítő helyzetünket, kérvén egyúttal e fórumok közbenjárását az Európa Tanácsnál. Kolozsvár-Napoca, 1991. június 28-án. Szilágy megyében 1991 júniusában mindössze nyolc helységben: Váralmáson, Kárásztereken, Sarmaságon, Szilágypanitban, Zsobokon, Varsolcon, Szilágypallán és Somlyóújlakon létezett gazdakör. FARKAS ZOLTÁN agrármérnöktől, a kolozsvári székhelyű RMGE Ügyvezető elnökétől kérdezem, mivel magyarázható ez a kevés gráffrú gazdakör? — Magyar nyelvű oszágos és helyi lapjaink nem fejtettek ki elegendő hírverést, népszerűsítő tevékenységet. A televízió és a bukaresti rádió magyar nyelvű műsora sem foglalkozott érdemben egyesületünkkel, mozgalmunk helyzetével. Többet tett például a kolozsvári rádióstúdió magyar adása, a Falvak Népe Című hetilap, bár, hogy kevesen olvassák, mindössze 1600 előfizetője van jelenleg. Másik oka is van annak, hogy a szakmai érdekképviseleti mozgalmunkról néhol olyan keveset tudnak: az RMDSZ nem támogatta kellőképpen minden megyében a gazdaköri mozgalmat, pedig az ország magyarságának több mint a fele él falun és foglalkozik mezőgazdálkodással. Azt szeretnék, ha ezentúl minden oldalról jobban figyelnének, támogatnák a gazdakörök alakulását és folyamatos működését. — Mit tett az RMGE érdekképviseleti egyesületként az elmúlt hónapokban? — A Falvak Népe az RMGE szócsöve, szakcikkeikkel, tanácsokkal szolgál a gazdálkodóknak. A felvilágosító munkán kívül, amellyel előkészítettük a földtörvény értelmezését, a panasszal hozzánk forduló földműveseket útba igazítottuk, ugyanakkor, ahol lehetőség nyílt erre, figyelemmel kísértük a földtulajdont visszaállító bizottságok tevékenységét; ahol meg gazdakörök működnek, ott igyekeznünk azok vezetőit bejuttatni a bizottságokba, hogy a gazdák érdekeit képviseljék. — Hogyan viszonyul az RMGE a megszavazott földtörvényhez, alkalmazásához? — Kolozsvárt állandótanácsadó szolgálatunk működik, még telefonon is tájékoztatunk. Intézkedtünk például betegsége miatt külföldön tartózkodó személy birtokjogosultsági kérvénye beadásának ügyében is. Nagyon szeretnék, ha a földhöz juttatás során nem történnének viszszaélések. Ezúttal hangsúlyozom: panaszával mindenki idejében forduljon a fellebbezésre kijelölt hatósághoz. Az RMGE nem ért egyet a földtörvény egyes kitételeivel, mint például a terület nagyságának korlátozásával, az állami mezőgazdasági vállalatok tulajdonába került területek sérthetetlenségével. Akinek az állami vállalatoknál található a földje, ne részvényt, hanem a földet kapja és kérje vissza. — Kiket és milyen érdeket támogat az egyesület? — Az RMGE minden olyan gazdálkodási formát támogat, mely eredményesen tud gazdálkodni, árut és jövedelmet termel. Támogatjuk az olyan, valóban önkéntesen alakult társulásokat, melyek nem külső, felső kényszerítő hatásra létesültek, hanem a helyi, igények, felismerések szellemében a gazdálkodó emberek akarata, határozata alapján. — Melyek a támogatás módozatai, formái? — Említettem a falvak Népét, melynek kétoldalas Erdélyi Gazda melléklete szaktanácsokkal szolgál olvasóinknak. Szakproblémákban ezenkívül a kolozsvári televízió és rádió magyar nyelvű adása rendszeresen sugároz tanácsadó műsorokat. Évkönyvünk, az RMGE 199 - es kiadása e téren hasznos, tanulságos olvasmány, RMGE-füzetek kiadását is tervezzük. A gazdakörök elnökei részére Enyeden továbbképző tanfolyamot tartottunk. Ez még csak próbálkozás volt, elképzelésünk az, hogy eligazító tanterv alapján minden gazdaember az Ezüst- és az Aranykalász cím elnyeréséért vegyen részt a tanfolyamokon. A középfokú mezőgazdasági szakoktatás ugyanis beszűkül, helyette hasznos lesz a téli gazdasági iskola. — Maholnap viszont munkanélküli lesz számos felsőfokú agrárszakember. — Számukra — a privatizálás folyamatában, a piacgazdálkodásra való áttérés korszakában — szükségszerű a váltás. Alkalmasak a tanárhiány pótlására is, ám a magángazdálkodásban is van jelentősége, szerepe és jövője a szakembernek. Beszerzési, értékesítési szakszövetkezetek például igényt fognak tartani a hozzáértő, menedzsertípusú szakemberekre. — Ennél több támogatásra tartanak joggal igényt a gazdakörök tagjai. — A szakemberek segíthetnek a gazdakörök tevékenységében. Ahol elismerték munkájukat, ott fel is kérték erre őket. Sajnos, a régi rendszer nem szakértelmükre tartott igényt, hanem végrehajtóknak használta fel őket, s az új hatalom is hajlamos, hogy kompromittálja a szakembereket. A gazdakör nem a szakemberek klubja, az RMGE tagjainak már konkrét segítséget nyújtott vetőmagvak beszerzésében, kisgépek behozatalában, szervizelésében stb. A gazdasági tevékenység megszervezésével — beszerzés, termelés, értékesítés — számolnak a gazdakörök és egyesületünk, ehhez nyújtanak konkrét támogatást, akárcsak a falviturizmust kifejlesztő elképzelések valóra váltásához. . ( # ' Lejegyezte: FEJÉR LÁSZLÓ A gazdakör nem a szakemberek klubja Stipe Mesic Jugoszlávia elnöke Millírt IMI TROJKA SIKERE A nap híre — legalábbis a szerkesztés időpontjában —, hogy Stipe Mesicet, Horvátország képviselőjét vasárnapról hétfőre virradó éjszaka a jugoszláv szövetségi elnökség megválasztotta Jugoszlávia elnökévé. Alelnök Montenegro képviselője, Brankoo Kosztics lett. Kinevezését követően a sajtónak nyilatkozva Mesic azt mondta, úgy fog eleget tenni hivatalának, hogy Jugoszlávia — föderációs vagy konföderációs formában — fennmaradjon. Az EGK brüsszeli összejövetele háromtagú közvetítői missziót küldött pénteken Belgrádba azzal a megbízatással, hogy hárompontos kompromisszumos tervet fogadtasson el a jugoszlávokkal a feszültség oldása érdekében. Az olasz, a luxemburgi és a holland külügyminiszterből álló „európai trojka“ Belgrádban Ante Markovics szövetségi kormányfővel, Milosevics szerb elnökkel, majd Zágrábban Tudjman horvát és Kucan szlovén elnökkel tárgyalt. A terv három kitétele: Horvátország és Szlovénia fogadja el a függetlenség kihirdetésére vonatkozó három hónapos moratóriumot, Szlovéniában rendeljenek el tűzszünetet, Szerbia pedig ne gördítsen akadályt Mesic szövetségi elnökké választása útjában. Nos, a három kitétel vasárnap csaknem teljesen megvalósult: a függetlenség kihirdetését a két köztársaság felfügesztette, Szlovéniában megkésve ugyan, de életbe lépett a tűzszünet. Jugoszláviának — másfél hónapos kiesés után— van szövetségi elnöke, a horvát Mesic személyében. Gianni de Michelis, Jacques Poos és Hans Van Der Broeck vasárnap sikeresen zárta második belgrádi látogatását. A 1. OLDALON .* HÍRÖSSZEFOGLALÓNK EREDETI DEMOKRÁCIA Manapság mindennek zöld útja van minálunk. Szabadon tüntethetünk az amerikai nagykövetség előtt Bukarestben (de minek?), s szabadon válogathatunk a szabad sajtó mai termékei, illetőleg a szabad világ egykori, Ceausescut arabul és olaszul dicsőítő munkái közül. Egyiknek is, másiknak is borsos lett az ára... SZÉKELY SÁNDOR felvételei • Új sorozat 465. szám 1991. július 2., 1 4 oldalára . ROMÁNIAI MAGYAR SZÓ Postacím: Redacta ROMÁNIAI MAGYAR SZÓ, 79776 Bucuresti, 33 Piátra Prései Libere 1., sector 1. szerkesztősége 79776 Bukarest 33, kedd Szabad Sajtó tér 1., 1. kerület .Tájékoztató szolgálatunk 5 lej telefonszáma: 18 03 02 Telefax: 18 15 62 Román—magyar Nyitott égbolt egyezmény Megtörtént az első bemutató repülés Szombaton, június, 28-án román katonai repülőgép légi megfigyeléseket végzett Magyarország légterében a román—magyar Nyitott égbolt ellenőrzési egyezmény keretében. A francia gyártmányú távérzékelő berendezéssel és videokamerákkal felszerelt AN 30-as gép a tököli katonai támaszpont repülőteréről indult a bemutató repülésre. Légi küldetésében a katonai gépet elkísérte egy másik, hasonló típusú repülőgép, melyen a Nyitott égbolt nemzetközi értekezlet 20 részt vevő államának képviselői tartózkodtak. A közös románmagyar megfigyelő személyzettel végzett repülés európai premiernek számít. . A Magyar Köztársaság kormánya és Románia kormánya között nemrég születettmegállapodás a Nyitott égbolt rendszer létrehozásáról. Mindkét fél — az EBEÉ kerekében — arra vállalt kötelezettséget, hogy fokozza katonai tevékenységének nyitottságát és áttekinthetőségét, valamint bizalom- és biztonságerősítő intézkedések révén növeli biztonságát. A megállapodás lehetőséget nyújt a jelenlegi és a jövőbeni fegyverzetkorlátozási intézkedések ellenőrzésére, valamint a két ország jó szomszédi viszonyának erősítésére —hangoztatta többek között a magyar HM szóvivője, Keleti György ezredes. Románia budapesti nagykövetének átnyújtották Jeszenszky Géza külügyminiszter levelét A magyar fél változatlanul kész a magyar—román tárgyalások folytatására A magyar külügyminisztérium pénteken közölte az MTI-vel, hogy Szokai Imre külügyi helyettes államtitkár a külügyminisztériumba kérette Románia budapesti nagykövetét és átadta neki Jeszenszky Géza külügyminiszter levelét. Ebben a magyar külügyminiszter személyes elkötelezettségének hangsúlyozása mellett megerősíti a magyar fél változatlan készségét a magyar—román tárgyalások folytatására, bármilyen témában. Javasolja a szakértői tárgyalások folytatását a tavaly novemberben összeállított jegyzőkönyvről, és a magyar—román kisebbségi dekurrentumról, valamint a kolozsvári magyar főkonzulátus újbóli megnyitásáról. Reményét fejezi ki, hogy az eredményes szakértői tárgyalások augusztusra előkészítik a magyar--román külügyminiszteri találkozót. A magyar diplomata a jegyzékben szakértői találkozó megtartását kezdeményezte az új határátkelőhelyek megnyitásáról, a magyar—román határszakaszon, valamint azt, hogy II. János Pál pápa magyarországi látogatásának idejére Vallaj—Urziceni, Méhkerék—Nagyszalonta, Nyírábrány—Érmihályfalva pontokon ideiglenes határátkelőhelyeket nyissanak. Petre Roman miniszterelnöknek az Egyesület Államokban elhangzott és legutóbbi nyilatkozatait figyelembe véve,ugyancsak jegyzékben erősítette meg azt a közel egy éve bejelentett magyar kérést, hogy a kolozsvári magyar főkonzulátus" státusának érintetlenül hagyása mellett a magyar fél szeretne konzulátusokat, illetve alkonzulátusokat nyitni közösen meghatározott romániai városokban, köztük Brassóban, Temesváron és Marosvásárhelyen. (MTI) % A PORTAL EXPORT-IMPORT KFT. ÁRUBEMUTATÓT HIRDET KONTRAXI TERMÉKEK július 3-án, szerdán 10 órakor a kolozsvári Szabadság tér 76 szám alatti bemutatóteremben. érdeklődni lehet: Kolozsvár-Napoca, tel. 95 /13 20 30; fax 95/13 44 60