Romániai Magyar Szó, 1992. április (4. évfolyam, 694-718. szám)

1992-04-01 / 694. szám

Romániai Magyar Szó 4 • BELFÖLDI HÍREK • KÖZLEMÉNYEK • 1000 (lej) buktató.. A fogyatékosok állami felügyelőségének­ aradi kirendeltségén ezernél több segélykérő aktacsomó gyűlt össze alig egy év alatt, amióta önállóan működik a hivatal. Ami persze távolról sem fedi a valós helyzetet, égető szükséget, a szám­talan és elképesztő egyedi esetet. „Hisz aki a törvény szellemében tényleg rá­szorulna „állam bácsi“ támogatására, több évire éppen az nem képes kérni sem­ azt, vagy egyáltalán föl sem fogja, mi történik körülötte. Ugyan, ki állítaná össze például annak az idős, mozgásképtelen asszonynak az iratait, aki a világ­tól elszigetelten, valahol a hegytetőn hetek óta kík­okban fetreng az ágyában, testén nyüvék hemzsegnek, míg ő éppen abból meríti alig pislákoló életerejét? Lehet nyugodtan borzongani, sajnos konkrét és közeli esetről van szó! ’­ ■ ‘ A törvény értelmében a helyi közigazgatási szervekhez kell benyújtani a segélykérelmet, valamint az egészségi állapotot és a vagyoni helyzetet igazoló papírokat. Éppen egy erre felhatalmazott személy, többnyire a titkár megejti az un. szociális­­ankétot,­majd a csomó papírt dossziéba csapja és beküldi vagy személyesen viszi az aradi hivatalhoz. Vidéken még igen lassan mozognak a többszöri kiképzés ellenére is, s általában hiányosak a dossziék. Sőt, van, ahol határozottan rosszhiszeműen­ állnak az ügyhöz a helyi megbízottak. Renge­teg pénzt emésztenek föl a posta- és telefonköltségek— panaszolják a hivatal munkatársai, ők maguk is „kivannak“ a bürokratikus eljárás csapdáitól. Hisz a 46/1990-es törvényerejű rendelet, amelynek alapján dolgoznak, csak egy rö­vidke kiegészítője a 454/1957-es HCM-nek, s annak szellemében a rászoruló nem rendelkezhet abszolút semmiféle jövedelemmel, az őt eltartó családnak pedig egyszerűen nem lehet nagyobb az egy főre eső fizetése 1000 lejnél... Emiatt évharmadonként több tucatnyi ember esik el az alkalmi segélytől, ami 1500—3500 lej körül mozog. Arra viszont már volt gondja a törvényhozó testü­letnek, hogy azok, akiknek birtokában 1 ha­ nál nagyobb földterület van, ne kap­hassák ezt a fajta állami támogatást. Más kérdés ugye, hogy a mozgássérült vagy szellemi fogyatékos úgy sem fogja soha megmunkálni a földjét és külön­ben is, hányan vannak jelenleg, akik ténylegesen birtokolják is a vissza- vagy ajándékba kapott földjeiket? PÉTERSZABÓ ILONA Április 1., szerda II. évnegyed IV. hónap Az évből eltelt : 92 nap Hátra van Még: 271 nap Ma Hugó nevű olvasóinkat köszöntjü­k. SZERDAI ANEKDOTÁNK (Incze Lajos gyűjtéséből) ■ Clemenceau-t felkereste egy, az I. vi­lágháború idején gabonaüzelmekből hir­telen meggazdagodott kereskedő felesége. Miután a kereskedő eltávozott, C-nak egy jelenlevő barátja megkérdezte: — Észre­vetted, mennyi gyűrű volt az ujjamn? — Valóban nagyon sok, s mégis kevés ah­hoz, hogy kezeink piszkosságát elrejthet­né. TOVÁBBI felmelegedés További enyhe felmelegedésre van ki­látás, de a nyugati, központi és északi ré­szeken inkább felhős égbolttal, szórvá­nyos esőkkel. A Bánságban, a Körösök mentén, a Baraganon, Moldovában és Dob­rudzsában mérsékelt, időnként megélén­külő déli szél. Nappali hőmérsékleti érté­kek 8—14 fok, éjszakaiak mínusz 3 és plusz 5 fok között. Bukarestben változó felhőzet és mérsékelt szél mellett 11 fo­kig emelkedő nappali hőmérséklet. APRÓHIRDETÉSEK A Sepsiszentgyörgy székhelyű PRO VITA HOMINIS (Magzatvédő Társaság) évi országos gyűlést fog tartani 1992. április 4-én, szombaton d.e. 11 órakor Csíkszeredában a Művelődési Házban. A pannonhalmi dr. Somorjai Ádám OSB előadását szervezési megbeszélések kö­vetik. Szeretettel várunk minden érdek­lődőt. (284) MEGVENNÉM Szenczi Kertész Ábrahám által Nagyvárad—Kolozsvá­ron 1660—1661 évben kiadott bibliáját, Káldi György 1626-ban Bécsben kiadott bibliáját és más minden tárgyú régi könyveket. Mindent hiánytalan állapot­ban. Forinttal is fizethetek. Válaszokat árajánlati Hatvany István, Str. Cor­­vinilor 21, Satu Mare kérek. (283) HIRDESSEN RENDSZERESEN a ROMÁNIAI MAGYAR SZóban ! ROMÁNIAI MAGYAR SZÓ — kiadja a Transit R.T. (Bucuresti, Piata Pre­sei Libere nr. 1.). Bankszámla: 40724151 (lei); 47124751 (valuta) — B.A. — S.M.B. Nyomda: Regia Autonoma a Impri­­meriilor — Imprimeria „Coresi" Bucuresti Szerkeszti az RMSZ szerkesztő bizott­sága: • Bodó Barna (Temesvár) • Cseke Gábor • Deák Levente (Déva) • Gyarmath János (főszerkesztő) • Kiss Zsuzsa (szerkesztőségi főtitkár) • Marosi Barna (Marosvásárhely) • Ro­mán Győző • Sike Lajos (Szatmárné­meti) • Székely László (főszerkesztő­­helyettes) Reklámokat és apróhirdetéseket a Tran­sit R.T. titkárságán (Bodó Ida, tel. 90—176405, illet­ve 90—176010/2322-es mellék), valamint vidéki ügynökeinknél lehet feladni, akik névsorát időről idő­re lapunkban közzétesszük. 10 342 Távirati stílusban • MÁRCIUS 30 • A Rompres nyomán: Az rkp kb politikai végrehajtó bizottsága tagjainak perében április, 20-ra halasztot­ta az ítélet kimondását a Legfelsőbb Bíró­ság. • Most tárgyalják a népirtás elősegí­téséért kilenc évre ítélt,Iulian Vlad felleb­bezését. • Kiárusításra kerül a TV2 — csak legyen, aki megvegye.­ Mert a Rázván Theo­dores­cu által közzétett feltételek nagy ter­heket rónak az érdeklődőre. • MÁRCIUS 31 • Bukaresti lapok nyomán: Halálos autóbaleset okozójaként került bíróság elé Miron Cosma bányász • Pusztán jobb idő­beosztással 10,9 százalékkal nőtt februárban az­ ipari termelékenység. • Vilcea megyé­ben 40 000 hektár földet tett tönkre a go­­vorai kor­binát szomszédsága. • A moldo­vai árvízkárosultak közül sokan még min­dig, sátorban laknak. • NE TÖRJENEK A VALLÁSSZABADSÁGRA! (Telefaxon) — A félelem légkörében élünk. Ismeretlen személyek meggyaláz­zák, gyújtogatják becses egyházi épüle­teinket. Novemberben leverték a Szatmár­németi Római Katolikus Püspökség szék­házának névtábláját, majd betörték a püspöki lakosztály két ablakát. Március 13-án tüzet gyújtottak a Láncos-templom lelkészi bejárójának ajtajában, aztán el­lopták a templom fűtését biztosító gázve­zeték szabályozóját. Március 24-én haj­nalban újból megkísérelték felgyújtani a szatmári reformátusok legnagyobb templo­mát és lángra lobbantották a püspöki pa­lota kapuját. • Egyházaink hívei meg­döbbenve és aggodalommal figyelik a tör­ténteket. Mi lesz ennek a vége, kinek vagy kiknek áll érdekükben a magyarság egy­házi épületei ellen támadni, a vallás min­denütt szent hajlékait felgyújtani?­­ • Ezúton is tiltakozunk és kérjük a hatósá­gokat, vizsgálják ki a felsorolt ügyeket és tegyék meg a szükséges­­ intézkedéseket, hogy biztonságban élhessünk, gyakorol­juk hitünket. Ellenkező esetben kényte­lenek leszünk panaszt tenni a felsőbb szerveknél és a nemzetközi vallási, illetve emberjogi szervezeteknél. (A Szatmári Római Katolikus Püspökség. A szatmári Láncos-templom Prezsbitériuma — Szat­márnémeti, március 31.) TÖRVÉNYTELEN HÁZKUTATÁS (Telefaxon) — 1992. március 24-én 9 óra körül Gyergyóvasláb község Heveder településén Bindea Viorel rendőrszázados parancsnoksága alatt egy rendőrkülönít­mény, házkutatást végzett Virág József, Fülöp Márton, Dénes József, Bernád An­tal és Tinea Aurél lakásán, miután Fü­löp Mártont munkahelyéről vitték haza. • Jól beidegződött és a közelmúltra emlé­keztető rendőri rutinnal a fent nevezettek­től írásos beleegyezést csikartak ki. A ház­kutatás kiterjedt konyhára, szobára, pin­cére, padlásra, gazdasági épületre és egy­általán minden helyiségre és létesít­ményre (füstölő, WC is). Hargita megye Rendőrkapitánysága ezzel az akcióval megsértette az Alkotmány 27-es szakaszá­nak 3-as bekezdését a házkutatásra vo­natkozólag, miszerint: „a házkutatásokat kizárólag a magisztrátus rendelheti el, és azokat csak a törvény által előírt formákba lehet elvégezni“. • Az RMDSZ Gyergyó Területi Szervezetének Elnöksége nyomatékosan tiltakozik az Alkotmány megszegése, valamint az a­­lapvető emberi és­ állampolgári jogok lábbal tiprása ellen. Kérjük a vétkesek felelősségre vonását és a közvélemény tá­jékoztatását. (Az RMDSZ Gyergyó Terü­leti Elnöksége, Nagy István elnök). FENYVES ERDŐ ALJÁBAN... Megyei lapjainkban a Csíkszeredai ROMSILVA­RA, a rendőrséggel és új­ságírókkal karöltve hónapok óta valósá­gos kampányt folytat az erdők dézsmálói elleni Rozsik az azonosított erdőtolvajok névsorát, lakhelyét,az eltulajdonított fa­mennyiséget és a kirótt büntetéseket. Nyilván, a faanyagot is elkobozzák a tet­tesektől. Keményen elítélő nyilatkozatok hangzanak el, súlyosabb büntetéseket kö­vetelnek. Tény, hogy megyénkben a lá­bon álló erdei fák eltulajdonítása jellem­ző bűncselekménnyé vált. Ilyenkor a lelkiismeretes jogász nem­csak a jelenséget látja,­ hanem keresi an­nak­ kiváltó okait is, hátha valami enyhí­tő körülményeket is találna az elkövető javára. Az okokat pedig megtaláljuk, ha csak rövid történelmi visszapillantást ve­tünk is a múltra. Az erdőket és a legelőket a letelepedés­kor a székely faluközösségek kapták, szükségleteik szerinti használatra. Több­­kevesebb falu kapott így a havasi, tele­pülésre nem alkalmas területekből, a­­melyeket aztán a résztulajdonos helysé­gek, az­ 1500-as évektől kezdve egymás kö­zött elosztottak. Egy testben maradtak a­­zonban azok a havasi területek, melyek­ben táv­olabbi helységeknek is részük volt, mint pl. a Hatod havas, Tusnád környéki, a Csíki Magántavak, Borszék havasa, Udvarhely vidékén a Hargita túl­oldalán fekvő Tizenhét falu havasa, Küküllön túl az Ország havasa, Maros­széken az ősmarosszék havasa stb. Később, valószínűleg a XVI—XVII. szá­zadban kialakult az arány­jog intézménye: a résztulajdonos egyének eszmei hányad­része a közös erdőkből és legelőkből. Az arányjog tulajdonosa ingatlan vagyonához tartozott, és mint ilyen, szabad forgalom­ba került (örökség, adás-vétel). A kezdetben egységes faluigazgatás ke­retében az idők folyamán kialakult egy külön gazdasági igazgatási forma, a közbirtokosság intézménye, a közös erdő- és legelővagyon kezelésére, amelynek ke­belében az arányjogaik száma szerint ré­szesültek a tagok a hasznokból. Évszázadokon át az állam nem avatko­zott be a közbirtokosságok ügyeibe, csu­pán a múlt század folyamán kezdett fog­lalkozni velük a törvényhozás, egy kalap alá véve a székely közbirtokosságokat az egészen más eredetű és jogállású jobbá­gyi úrbéri közbirtokosságokkal. Törvé­nyeket hoztak a közbirtokosságok­­eloszt­hatóságáról, arányosításáról, a kisza­­kítási jogról és a felosztási-kiszakítási a­­ránykulcsról. Ennek következtében, ahol a közbirtokossági erdők és legelők köz­vetlen a falu határában voltak, az arány­jog tulajdonosok kimérették járandósá­gukat a területből és saját kezelésbe vet­ték. A távolabbi havasokon •• részes fal­vak , azonban,,, miután egyes, Tom kát, hol­don felüli arányj­og tulajdonosok kisza­­kittatták részüket, a­ közbirtokosság többi tagjai megmaradtak az osztatlan közös birtokban, és ennek ügyintézését egy ú­­jabb, a közbirtokosságok ügyvitelét sza­bályozó törvény alapján végezték. Így működtek az első világháború utá­nig, amikor a­­ román állam az agrárre­form során a székely közbirtokosságokat nagybirtokoknak minősítette és mint ilye­neket, „nemzeti célokból“ kisajátította, minden kárpótlás nélkül. A Magyar Párt hatalmas, de eredménytelen küzdelmet vívott, a kisajátítás megsemmisítéséért, míg végül az ügy nemzetközi fórum elé került. A döntés következtében aztán az,. állam 1931-ben kénytelen volt a telek­könyvben visszaírni a kisajátított terüle­teket a közbirtokosságokra, amelyek to­vább működtek a régi ügyviteli törvény alapján, de az állami szervek egyre fo­kozódó beavatkozásával, a jövedelmek elsajátításával. Mindez tartott 1948-ig, amikor a kom­munisták egy tollvonással ismét kiforgat­ták a székelységet e hatalmas értéket képviselő vagyonából. Az ország egyet­len társadalmi csoportja sem „járult hozzá“ ily hatalmas értékkel a „szocia­­ lizmus alapjainak megteremtéséhez­“. Et­től kezdve a székely állami taksát (illeté­ket) fizetett a legelőre kicsapott állatai után, fához nagy nehezen, pénzért vagy erdei munkájáért jutott, ki volt téve a néptanácsok és az erdészeti szervek ké­­nye-kedvének. Leállították, megsemmi­sítették a vízifűrészeket, a megvásárolt vagy munkájáért kapott rönköket távoli, államosított fűrészüzemekben kellett ki­metszetnie, bérért. Szem- és fültanúja voltam 1949-ben a­­mikor egy kápolnásfalvi gazda, lovait biztatgatva vitt kifelé a Cekend hágón egy szekér deszkát, és felsóhajtott: No, Isten, láss csudát! Amióta a világ világ, ma itt a deszkát mindig befelé hoztuk, most kifelé visszük! Hát bizony így történt ez, ROMSILVA- ék!— itt soha sem volt sem ROM, sem annak SILVA tulajdona, és erre a szé­kely jól emlékszik! És arra is emlékszik, hogy azok, akik most az erdők dézsmálá­sa fölött siránkoznak, hogyan tarolták le az erdőket, hogyan hordták a hatalmas teherkocsik éjjel-nappal a fát lefelé, a­­mit tőle raboltak el, hogyan zsákmányol­nak ma is; olyan árakat szabtak a fa­anyagnak, hogy a nép képtelen megfi­zetni. Félreértés ne essék, nem akarom helye­selni a falopást, sem védeni a tetteseket. A jogelv szerint a tolvajtól ellopni egy lopott tárgyat szintén lopást képez, de az egyszerű ember úgy gondolja, hogy nem lop, csak visszaveszi a tolvajtól az ellopott tárgyat, és ez legkevesebb enyhí­tő körülményt képez a javára, amit a törvény is köteles figyelembe venni. De mivel az erdőt tőle egy törvény vette el, amíg az érvényben van, addig nem szol­gáltathat igazságot magának. Ezek után úgy vélem, nem a büntetése­ket kell szigorítani, hanem megelőzni a bűncselekményeket azzal, hogy igazságot kell szolgáltatni a népnek. Az erdők államosítása igazságtalan, tolvaj törvény, s mint ilyent, meg kell semmisíteni, visszaadni az elrabolt java­kat jogos tulajdonosaiknak. Ne a ROM­­SILVA álljon most is az erdő felől, fi­togtassa hatalmát, gazdálkodjék a másé­ból, hanem álljon csatasorba a társadal­mi igazságtételért, azokkal együtt, akiket ezért választottunk meg. CSERGŐ BÁLINT A HÁTSÓ AJTÓN A PARLAMENTBE Hétfőn, a képviselőházi ülés első órái­ban, amikor a­ Házelnök megadta a szót Ananie Ivanov képviselőnek, a terem job­bára érdeklődéssel figyelte a tulceai mun­kásember, jelentkezését a plénum előtt. Ed­dig úgy lehet sokan, a névsorolvasást ki­véve nem is hallották a nevét, s íme, most egyik pillanatról a másikra — Silviu Ro­­micu képviselőtársával egyetemben — a nap „főszereplője“ lett. Bár meglehetősen kétes „pozitúrában“. Azért járult ugyanis a mikrofonhoz, hogy bejelentse: kiválik a Frontból és ezután a­ Szocialista Mun­kapártot­ képviseli a Parlamentben ... A bejelentés valóban váratlanul becsa­pódó bomba volt. Valósággal fejvesztetten ugráltak fel a képviselők, kiabáltak, öklü­ket rázták, ordították: — Kommunizmus a Parlamentben! Baloldali szélsőség! Ki ve­lük! — és hasonlókat. Megjegyzendő, hogy amikor néhány héttel ezelőtt Gheorghitu Lupán Bihar megyei képviselő bejelentet­te, hogy ő ezután a Románia Mare Párt színeiben ül­ a Parlamentben, a Frontos képviselő urak közül senki nem ugrált fel, nem rázta tiltakozásul az öklét, hogy: — Íme, a szélsőségesség bevonult a 45 év után első demokratikus módon választott román Parlamentbe! Elsőként Claudiu Iordache temesvári kép­viselő ocsúdik föl: ha így áll a helyzet, ő kivonul a Parlamentből, Radu Ciuceanu, volt politikai fogoly, nyomban a jelensé­get is minősíti. Íme, a­­ kommunista párt nem pusztult el, eddig csak hazudott, más név mögé rejtőzvén, de ma megmutatta i­gazci arcát. Ennek a pártnak nincs mit keresnie közöttünk. Constantin Andreescu liberális párti képviselő 1992. március 30- át a román Parlament fekete napjának ne­vezte, Constantin Sorescu Front-párti író­­újságíró szerint a kommunista párt poli­tikai feltámadásával a román nép számá­ra tragikus órák következnek. Constantin Balanescu, liberális párti képviselő, a szél­sőséges, kommunista típusú pártok legá­lis kiiktatását követelvén, emlékeztet: pártja immár öt hónapja előterjesztett egy törvénykezdeményezést ilyen céllal. Valamennyi szélsőséges pártra, a jobb és baloldali elhajlókra egyaránt kiterjeszt­vén, vitassák meg és fogadják el ezt a törvénykezdeményezést. Ez megoldást je­lentene a most fölmerülő, fölöttébb veszé­lyes politikai manőver és természetesen, a következők elhárítására. Frunda György jogi szempontból minősíti, tisztázza a hely­zetet. Az 1990-ben elfogadott 92. számú törvény értelmében csak azok a pártok lehetnek a Parlament tagjai, amelyek a május 20-i választásokon, a törvényes ren­delkezéseknek megfelelően nyertek man­dátumot, jutottak be a törvényhozó testü­letbe. Bizonyos joghézag állt elő, azzal, hogy egynémely pártok — akár jobb-, akár baloldaliak — a hátsó ajtón próbál­nak beszüremkedni a Parlamentbe, anél­kül, hogy létüket választói mandátum iga­zolná. Azt javasolja, dolgozzanak ki tör­­vénykezdeményezést arra nézve, hogy a most már szinte hetente jelentkező új pár­tok igénye törvénytelen. A­ hosszúra nyúló szünetben a parlamenti csoportok megbeszélést tartanak. Az RMDSZ-politikusok számba veszik magát a jelenséget, annak különböző változatait. Hiszen az új pártok jelentkezése nem friss keletű. És miként értékelendő a Libe­rális Párt Fiatal Szárnya, vagy a Fronton belül alakult Május 20 politikai alakulat? Frunda György nemzetközi analógiákkal szolgál. Másutt is előfordul, hogy képvise­lők kiváltak pártokból és átmentek „füg­getlenbe“ ... A Házelnök a mikrofontól csak rész­­megoldást javasol. Kezdjék el kedd reggel gyorsított eljárással a liberálisok által kez­deményezett, a szélsőséges típusú pártokra vonatkozó törvénykezdeményezés vitáját, kiegészítvén ezt a képviselőházi jogi bi­zottság két törvénytervezetével, a pártok jellegét felügyelő bizottság megalakítását és a Bün­tető törvénykönyv megfelelő pas­szusainak módosítását illetőleg­­a nemzet­­biztonsági törvénynek a szélsőséges pár­tokra vonatkozó paragrafusai alapján). Ugyanakkor Dan Martian elnök a két kép­viselő bejelentésével kapcsolatban hozzá­tette: helyesebb, ha függetlenként folytat­ják tovább a mandátumukból fakadó teen­dőket és nem választják a hátsóajtós poli­tikát ... BÉRES KATALIN MAGYAR-OSZTRÁK KERESKEDELMI ÉS SZOLGÁLTATÓIPARI KFT. Megbízható kereskedelmi partnereket keres, gyorsan megtérülő üzletre. Kí­nálatunk és választékunk óriási. Továbbá, értékesítésre kínál: élelmiszert, ital­árut, vegyi árut, elektronikai, textilipari,ruházati, mezőgazdasági termékeket és gépeket, autóalkatrészeket stb. VÉTELRE KERESÜNK ROMÁN TERMÉKEKET! A felajánlásnál kérjük a termék szabatos­­ megnevezését, mennyiségét­, cso­magolás, paritás, fizetési mód, specifikáció, ajánlat­-vétel érvényességi idejét közölni. AUTO—QUALITÄT KFT. 9026 GYŐR, GALÁNTAI u. 24 szám. TEL/FAX: 00-36-96-28456. ; (187) A SZÉKELYUDVARHELYI CÉRNA RT KÖZGAZDÁSZOKAT ALKALMAZ az alábbi munkakörök betöltésére: • pénzügyi osztályfőnök • piackutató (marketinges) • valamint könyvelési ellenőrt középfokú szakképzettséggel és minimum 8 év régiséggel Érdeklődni lehet a társaság székhelyén, 4150 — Székely­udvarhely, N. Balcescu út 2. szám telefon 959/11646, 11414, 11416. (184) MAGYAR-OSZTRÁK KFT. DACIA, ARO, BARKS, ROMAN (felépítmény nélkül), RÁBA, IKARUS stb. gépkocsik választékával várja tisztelt, vásárlóit. Ügyintézés helyben. AUTO—QUALITÄT KFT. 9026 GYŐR, GALÁNTAI u. 24 szám. TEL/FAX: 00-36-96-28456. (186) áb. IMPEX OLT-JÁSZ IMPEX KFT-SRL M­EGCUREA CIUC. Str. Petőfi nr. 61. RO-4100 Tel­efon: +40 58 15306. Fax: +40 58 11628 ROMÁN-MAGYAR VEGYES CÉG francia, osztrák, magyar és más román cégekkel együtt „KERESKEDELMI NAPOK '92” címen eladással egybekötött kiállítást szervez, ahol jutányos áron a következő termékcsoportok kerülnek kiállításra: • audio-video elektronika • háztartási elektronika • irodai elektronika • arany- és más ékszerek • elektronikus és mechanikus órák • petróleumkályhák • villamos és gázas vízmelegítők • mosóporok • borok és pálinkák, üdítők, ros­tos hűsítők, gyümölcsszörpök, paradicsomitalok • papíripari termékek • irodai felszerelések • játékautomaták és egyéb import termékek. A KIÁLLÍTÁS HELYE ÉS IDŐPONTJA: ■ Bukarest, április 2-5. között, a Romániai Mérnökök Egyesületének Házában — a Dorobanti Szálló mellett. A kiállítás ideje alatt az érdekelt magáncégek és csalá­di vállalkozók, szerződést köthetnek a szervező cégekkel a kiállított termékek nagyobb mennyiségekben történő leszállí­tására. Szeretettel meghívjuk kiállításunkra. Bővebb felvilágosítással a 958/15306, vagy a 11628-as telefonokon szolgálunk. (189) LÓSZERSZÁM • LÓSZERSZÁM • LÓSZERSZÁM LÓSZERSZÁM GYÁRTÓKAT KERESEK SÜRGŐS ÜZLETI LÓSZERSZÁM • LÓSZERSZÁM • LÓSZERSZÁM CíM: Kolozsvár, str. Padin nr. 27., Bl. E/9., ap. 31. Tel.: 95—16 35 26. (188) A 141/1991. sz. kormányhatározat értelmében a sepsi­szentgyörgyi COMETEX kereskedelmi részvénytársaság KÖZVETLEN ÁRVERÉST HIRDET az alábbi kiskereskedelmi egységek ügykezeléses bérbeadá­sára: 1. 27. sz. üzlet — háztartási cikkek — Grigore Bálán utca 2. 41. sz. üzlet — háztartási cikkek - Csíki negyed. Az árverezésre 1992. április 8-án kerül sor a társaság székhelyén, Iskola utca 6. sz. alatt. A részvételi dokumentáció 1992. március 24-től kezdve szerezhető be a kereskedelmi irodán. Az érdekeltek bővebb felvilágosítást kaphatnak a 15301 telefonszámon (35-ös és 37-es mellékállomás) naponta 10— 15 óra között. (180) A SÚGÁS áruház-HÁROMSZÉK bevásárló központja! NE FELEDJE EL FELKERESNI! (14)

Next