Romániai Magyar Szó, 1992. augusztus (4. évfolyam, 797-821. szám)
1992-08-01 / 796-797. szám
T NEM HAGYHATJUK SZÓ NÉLKÜL A nyár vámszedői Minden normális, megállapodott társadalomban a következő harminc nap az általános lazítás, a huzatos irodák, a takaréklángra húzott ügyintézés, a felújítások, a tatarozások, a kikapcsolódás időszaka. Parlamentünk, pártjaink, társadalmi intézményeink egymásra ható összjátéka folytán úgy alakult, hogy ez az emberi-társadalmi energiák feltöltődésére alkalmas szieszta időszak egy nagyon rövid lefutású, nagyon kegyetlennek és aljasnak ígérkező választási kampány prédája lett. Így aztán mindenre, ami a közember életével kapcsolatos, rányomja bélyegét a kettősség: egyrészt az a természetes tendencia, hogy aki csak teheti, szeptemberig „árnyékba“, vonuljon, ugyanakkor a felfokozott szereplési kényszer, ami egy sikeres választási hadjárat elengedhetetlen fegyvere. Aki a megszokás, a természet csábításainak enged, az úgy néz ki, behozhatatlan hátrányhoz jut a politikai pályán. Az okosak, a minden hájjal megkentek (a politikusok!) számítanak e „tudathasadásos“ állapotra, s bátran vetik magukat a mély és zavaros vízbe. Nagy segítségükre szolgál az olimpia, amely könyörtelenül kitölti mindennapos érdeklődésünket. Még a bosszúságaink, felháborodásunk és igazságérzetünk is a barcelonai eseményekkel függ össze, azok dimenzióihoz igazodik, s úgy kerül ideiglenesen háttérbe a bosnyák tragédia, a moldovai „húzd meg-erezd meg“, de talán még a prefektusok leváltásának székelyföldi ügye is. Semmi sem törlődött e konfliktusok közül, csak valahogy más síkba tolódtak, s mintha a közvéleményt az is kifárasztotta, közömbössé tette volna, hogy milyen belső választási küzdelmek és helyezkedések feszítik magukat a politikai alakulatokat. A Demokratikus Konvenció, bár igyekszik nem mutatni, a királyi „ötlet“ nem hagyta érintetlenül. A liberális javaslattal kapcsolatos bizonytalanság, Mihály király bölcs „kivárása“ nem a Konvenciónak dolgozik, csak a politikai légkör szennyezettségi fokát, a szmogot növeli. De az RMDSZ- en belül is felgyorsultak a jelöltlisták körüli „elvszerűsködések“, s az elnapolt kongresszus tisztázatlan problémái okozta bizonytalanságban, az atomizált elnökség gyakorlati elszigetelésében, a kényszerpályára siklott területi önállóság fokozódásában röpködnek a vádak, a leleplezések, a Temesvári Kiáltvány 8. pontjára hivatkozó fenyegetőzések. E felszín alatt alig észrevehető, de nyilvánvalóan jelen lévő mozgások mintha arra próbálnák figyelmeztetni a különben nyári vakációját kínjában és lerongyolódott gazdasági helyzetében mégis csak „élvező“ kisembert — az örök tömeget, a szavazathozót, a voksot biztosítót , hogy szavazzon ugyan az RMDSZ-re, de ne ezekre, hanem azokra. És folyik az ujjal mutogatás, fölröppennek a vádak, előbb inkább csak szűk körben, szájhagyományozás útján, aztán a médiában is, kihasználva a sajtószabadság és a demokrácia féktelen áldásait. A folyamat tulajdonképpen természetes és távolról sem tragikus. A saját levében lévő ország struktúráját kitevő komponensek se tehetnek egyebet, mint, hogy önkörükön belül vívódjanak belső ellentmondásaikkal. Úgy látszik, e nyaraló országban a magyarság még nem érzi eléggé megfélemlítve magát, hogy belharcait félretéve ismét csak összetömörüljön a közös győzelem érdekében. Pedig a magyarokra, a kisebbségekre való mutogatás, mindent rárakás gépezete ugyancsak beindult, s ez a hetek teltével még csak fokozódni fog. Azzal, hogy külön listákra kényszerültünk, még csak növekszik a veszély, hogy a Demokratikus Konvenciót sikerül eltávolítani tőlünk. És majd ott maradunk megfürödve, 7 ° 0-unkkal árván, függetlenül és büszkén az új parlament küszöbén, mint aki sikeresen megismételte két évvel korábbi győzelmét. Csakhogy az kezdet volt, amiről tudjuk, hogy hová vezetett. A folytatáshoz, az egységen túl, hű társakra van szükségünk. Nehogy megfosszanak tőlük az ellenségünknek se kívánt nyár szemfüles vámszedői. CSERE GÁBOR ORSZÁGOS DEMOKRATIKUS NAPILAP — BUKAREST • Szeptemberben aláírják a román—magyar „tolonc-egyezményt“ • Temesvárott indult a DK kampánya • Honecker egy köztörvényes bűnöző mellett • Stolojan ellátogat az „őslakókhoz“? • A megrendezendő Jugoszlávia-konferencia színhelye Budapest lesz? ELVÁRÁSOK VANNAK, NEM DISZKRIMINÁCIÓ! CSILLAG ISTVÁN atomfizikust, zilahi születésű stockholmi egyetemi előadótanárt vegyes érzelmeket kiváltó emlékek fűzik a szülőföldhöz, az egyetemi évek eseményeihez. Külföldi kapcsolata volt, ami akkoriban bűnnek számított, s így személye a belügyi szervek érdeklődési középpontjában volt, a tartott , ez mindaddig, amíg szakosított tanulmányi évfolyamra került. A húsz évnél régebbi eseményeket idei nyári hazalátogatása idején mesélte. — Szakosított évfolyamra kerültem, s ezzel párhuzamosan a szekuritáténak a megfigyelése lágyult, s barátságos hangot ütöttek meg. A kollégáim között kicsit furcsa érzés volt, hogy a párttitkár lánya, a szekuritátés főnök fia s a hozzájuk hasonlók között csak ketten voltunk normális háttérrel, ahol az oktatás normális keretek között folyt, a legjobb tanárok tanítottak, és dokumentációs irodalom szempontjából elég jól el voltunk látva. Mivel korábban is célom volt elhagyni az országot, próbálkoztam továbbra is a kimenetellel. Egy alkalommal Jugoszláviában voltam, szállodában laktam, próbáltam telefonálni a budapesti kapcsolatomhoz, de nem sikerült. Csak reggel tudtam meg, hogy ők hívtak, de románul szólt be valaki, hogy már elmentem. Hát ettől nagyon megijedtek, kaptam is egy levelet: jobb, ha befejezzük ezt a kapcsolatot. Fölmerült a lehetőség, svédországi rokonaim meghívtak nyári nyaralásra. A szekuritátón mondták is, hogy természetesen ennek semmi akadálya nincs. Beadtam az igényt, aztán jött az értesítés, hogy szó sincs róla. A következő kihallgatáson azt mondták, az az értesítés biztosan tévedés volt, biztosítani fogják a kiutazást, csak hűnek kell lenni Romániához. Meg is kaptam az útlevelet, de lázálom-t hangulatom volt, mert biztos voltam abban, ha nem a határon kapcsolnak le, akkor az NDK-ban vagy a hajónál. Mondták, kimehetek, de óriási butaságot követnék el, ha lelépnek, mert visszahoznak, az ő kezük mindenhova elér. Sikerült eljutnom Svédországba. Három hónapi intenzív nyelvtanulás után nosztifikálták az egyetemen azt a négy évet, amit igazolni tudtam. Sikerült az is, hogy doktorátusi szinten kezdjem a munkát. Stockholmban vagyok, az egyetemen docens előadótanár, fizikus, magfizika, szilárdtest fizika kombináció területen egy kutatócsoportnak vagyok a vezetője, négy tanítványom doktorált már. 1978 és 1982 között Amerikában voltam ösztöndíjjal a nyugati partvidéken, utána folytattam svédországi kutatói és oktatói tevékenységemet. — A zilahi származású svéd egyetemi tanárnak vannak magyar anyanyelvű tanítványai? — Magyar tanítványaim nincsenek sajnos. Másodéven van néhány román hallgatóm. Toró professzorral van jó kapcsolatom Temesvárral, volt is kétszer nálam. Most próbáljuk egyik tanítványát kijuttatni. — Milyen anyagi megterhelést jelent a családoknak gyermekük egyetemi taníttatása? — Svédországban egyáltalán nem jelent anyagi megterhelést az egyetemi oktatás, egyetlen egyetem kivételével mindegyik teljesen ingyenes, sem tandíjat, sem tagsági díjat nem kell fizetnie az illetőnek, csak lakbért, ha nem helybeli. Van egy kereskedelmi kollégium, az világegyetem, ott van tandíj. — Magyar tanítványai nincsenek, hát kapcsolata a Svédországban élő magyarokkal? — Magyarok vannak szép számmal, szervezetek is, például a Magyarok Svédországi Szövetsége, ebben párhuzamosan több tevékenység folyik. Stockholmban működik a Magyar Ház, az adományozott szép telekkel, ennek keretében több szervezet működik: a Szabad Magyar Szövetség, a Katolikus Kör, a cserkészek, a magyar mérnökök egyesülete ... . A Magyar Házban vacsorákat, kulturális, tudományos előadásokat, politikai beszámolókat tartanak. A református egyháznak van havilapja magyar nyelven, a Réve, a Svédországi Magyar Egyesületnek szintén egy havi értesítője, a Magyar Ház Szövetség adja ki. A Magyar Ház részben városi, részben állami szubvencióval működik, és hát tagsági díjakból. Létezik egy Móra Ferenc Kultúregyesület is. — Hozzájutnak Magyarországról, Erdélyből származó magyar nyelvű könyvekhez, folyóiratokhoz? — Magyarországról eljutnak a könyvek, folyóiratok Svédországba, Erdélyből kevésbé. Érdeklődés biztos lenne, de nincs csere. , — Ön szerint mit jelent, hátrányos magyar kisebbséginek lenni Svédországban? — Tulajdonképpen, hogy valaki kisebbségi vagy magyar kisebbségi, azt a svédek egy kalap alá veszik. Befogadás és kulturális asszimiláció szempontjából toleránsak, s létezik — nem megbélyegzés, nem is megkülönböztetés — egyféle kategorizálás. Versenyvizsgával betöltendő állásokra odafigyelnek, természetesen fair alapon. Az nem hátrány, ha egy magyar származású egyetemi tanárt vesznek fel, csak akkor annak perfektül kell tudnia svédül előadni, beszélni és írni. Elvárások vannak, nem diszkrimináció! Van egy társadalmi kategória, mint mindenhol, amely a hajszín, a bőrszín különbözőségére megjegyzést tesz. Sajnos az emigrációs hullámot követően kialakult már ott is a rasszista tendencia is. — Mások anyanyelvi oktatása ellen irányulna? — Az anyanyelvi oktatás itt azt jelenti, hogy akinek a szülei bevándorlók, annak joga van egy héten két óra anyanyelvi oktatásra svéd oktatás mellett. Az állam az anyanyelvi oktatásra külön tanárokat alkalmaz és azokat fizeti. Külön osztályban, külön tanárral történik ez az oktatás nyolc éven át. Meg kell jegyeznem, ez nem kérésre, a svéd állam javaslatára történik így. Stockholmban kb. negyven nemzetiség tanára működik. — Mit tudnak rólunk Stockholmban, mi a visszhangja a hazai eseményeknek? — Viszonylag jól informáltak vagyunk. A svéd sajtó elég pontosan tudósít az itteni helyzetről, és figyelemmel követi annak alakulását. Romániát kizárólag a Balkán-blokkhoz csatoltnak tekintik, a csúcsállamok a szemükben Magyarország, Csehszlovákia és Lengyelország, de ha lényegesebb dolog történik itt, arról tudósítanak. Ha a közölt információk nem fedik a valóságot, akkor mi korrigáljuk. Van egy újságíró, Richard Schwartz, a Svenska Dagbladet című napilapnak volt a kelet-európai tudósítója, jó szemű, tájékozott, s rendkívül jó tollú újságíró. Úgy tudom, bécsi születésű, történelemből doktorált. Tudósított annak idején a forradalom napjaiban, s a Vatra kezdeti lépéseiről is kicsit humoros, lekicsinylő stílusban, de jól informáltan. Ha valami korrekcióra van szükség olykor, azt mi azonnal betelefonáljuk neki. — A kontinensnek e fertályán fellángolt etnikai feszültségekhez hogyan viszonyulnak a svédek, az ottani lapok? — Sajnos van egy határ, ami ezt a kérdést negatívan befolyásolja. Egy időben a romániai magyar kisebbség kérdése napirenden volt, majd változások történtek a volt Jugoszláviában, Szlovákiában, a súlypont is eltolódott kissé. Valahogy passzivizálódik az olvasó. A tévében rengeteg nemzeti katasztrófát mutatnak be, foglalkozik vele a rádió és a sajtó is, ami immunitást fejleszt ki. De azért nem vagyok borúlátó... Még annyit: július végén hazatérek Svédországba, de előtte felvételemet kértem és beléptem az RMDSZ-be. Lejegyezte: FEJÉR LÁSZLÓ Kivonulás Dubrovnikból? Panics elégedett Csütörtökön délután visszaérkezett Belgrádba külföldi körútjáról Milan Panics, Kis-Jugoszlávia miniszterelnöke. Meggyőződése szerint sikerült javítania Jugoszlávia imágóját a világon. „Amikor tisztségemet átvettem, az volt a fő gondolatom, hogy meggyőzzem a világot: mi nem vagyunk agresszorok, nem törünk területszerzésre és ellenezzük az etnikai tisztogatást. Sikerült nekem, és nagy eredménynek tartom“ — mondta Panics. Ami látogatásának utolsó állomását, Budapestet illeti, az MTI szerint Antall József miniszterelnök ismertette vendégével és írásban is átnyújtotta neki a magyar álláspont főbb vonásait a délszláv válság kérdésében. Egyebek között kijelentette, hogy Magyarország elutasít minden olyan törekvést, amely a határok megváltoztatására irányul. Elítélte az etnikailag tiszta területek létrehozására irányuló törekvést, és elengedhetetlennek mondta a kisebbségi jogok tiszteletben tartását. Milan Panics egyetértését fejezte ki, és felvetette, hogy szívesen látná, ha a megrendezendő nemzetközi Jugoszláviakonferencia színhelye Budapest lenne. Túl vagyunk az ötödig versenynapon is, közeledünk a játékok félidejéhez, és a román arany késik... Lányaink, fiaink szereztek már ezüstöt, bronzot, pontot érő helyezéseket, de a dobogó legmagasabb fokára még nem léphettek fel. Hogy miért? — arra ne most keressük a választ, hisz min Ugyanaznap a brit Külügyminsztérium bejelentette, hogy a konferenciát Londonban tartják augusztus 26—28. között, az érintett felek és kormányok, az ENSZ képviselői, valamint az EK-országok megbízottai részvételével. A Genfben tartott nemzetközi menekültügyi konferencián az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága (MFB) széles körű elvi támogatást kapott egy nagyarányú humanitárius akcióhoz, hogy megküzdhessen a második világháború óta legnagyobb európai menekültáradattal. Több résztvevő állam vállalta, hogy ideiglenes menedéket ad a menekülteknek, de nem vették figyelembe Németországnak azt a javaslatát, hogy állapítsanak meg országonkénti befogadási kvótákat. Csütörtökön érte Szarajevót az utóbbi hónap leghevesebb tüzérségi támadása. A lakossággal együtt az ENSZ-katonák is kénytelenek voltak óvóhelyeken meghúzódni. A helyi hatóságok csak a legkevésbé érintett lakónegyedekben tudták felmérni (Folytatása a 2. oldalon) bent csak a rendezőkre, a bírókra fogni nem lehet,,még akkor sem, ha néha nyilvánvaló a„fehér emberek“ elfogultsága, mi több az okosan kitervelt és végrehajtott manőver. Mint a női torna összetett vetélkedője során is. Azt ugyan — bizonyítékok híján!— állítani nem lehet, hogy előre eltervelt akcióról van szó, de azt igen, hogy ez alkalommal is voltak „kedvencek“. És — láss csodát, világ — ezek közé nem tartozott Boginszkaja, akitől nemcsak egy érmet, de még a jobb helyezést is megtagadták. A verseny különben rendkívül érdekesen és izgalmasan alakult. Az utolsó forduló előtt még Milosevics és Gucu (Gucu?) állt az élen, egyaránt 29,787 ponttal, Boginszkaja pedig 3. volt... Talán így lett volna igazságos. Jött azonban az utolsó fellépés és a rangsor percenként borult. Előbb Shanon Miller ugrását értékelték (helyesen) 9.975-tel, ami egyből a táblázat élére vitte fel, aztán... Gucu vette át a ve(Folytatása a 8. oldalon) SEPSISZENTGYÖRGYRE VÁRJÁK STOLOJANT (Üzenetrögzítőn) A pereken két héttel azután, hogy a kormány megbízottja nagy sietve leváltotta a megye magyar nemzetiségű prefektusát, Sepsiszentgyörgyön immár Theodor Stolojan részvételével folytatódik a párbeszéd. Hitelt érdemlő források szerint a kormányfő hétfőn érkezik Sepsiszentgyörgyre. • A váratlan bejelentés nyomán ülést tartott az RMDSZ háromszéki választmánya, amely a már Bukarestben járt küldöttséget hatalmazta fel a tárgyaláson való részvételre. Döntés született a tekintetben is, hogy a sárga csillag kitűzésének és viselésének időpontját egyelőre elhalasztják, illetve a hétfői megbeszélések eredményétől teszik függővé. (Flóra Gábor) KELETEN A HELYZET VÁLTOZATLAN (Üzenetrögzítőn) — A csíki RMDSZ bővített választmányának csütörtöki ülésén elsősorban procedurális kérdések megvitatásával, és a Csík-Platform megreklámozásával telt az idő; amikor Csík jelöltjeinek kiválasztására került sor a parlamenti választásokra, már sokkal operatívabban zajlott minden. A szavazás végeredménye szerint a csíki RMDSZ szenátorjelölje Hajdú Gábor (őt a temesvári Borbély Imre követi a preferencia listán), a képviselőházi jelöléseknél Nagy Benedek, Borbély Ernő, Papp Kincses Emese a sorrend. A Hargita megyei jelöltlista összeállításához először a három területi szervezet dönt saját jelöltjeiről, majd következnek az egyeztető tárgyalások. (Birtok József) BRASSÓ SEM HALLGAT (Telefaxon) — Az RMDSZ Brassó Megyei Elnöksége határozottan tiltakozik Hargita és Kovászna megye magyar nem(Folytatása a 7. oldalon) • Új sorozat 796— 797. szám 1992. augusztus 1—2., szombat-vasárnap (4 + 4) 8 oldal ára 15 lej • Postacím: Redacfia ROMÁNIAI MAGYAR SZÓ, 79776 Bucuresti, 33 Piața Presei Libere 1., sector 1. ROMÁNIAI MAGYAR SZÓ szerkesztősége 79776 Bukarest 33. Szabad Sajtó tér 1., 1. kerület Üzenetrögzítő szolgálatunk telefonszáma: 18 03 02 Telefax: 1815 62 Augusztusi Ima „A folyóvizek Uram, a folyóvizek zúgnak"... „a nagy vizek zúgásainál... felségesebb az Úr a magasságban“, 93 Zolt 3—4. v. A zsoltárossal keresünk Téged Atyánk, tudván, hogy figyeled életünket s meghallod kiáltásunkat. Nehéz hónap áll újra mögöttünk, nehezen tudjuk megvárni, hogy mit is akarsz velünk, hogyan döntöttél felettünk. Több türelmet kérünk Tőled, tudjuk, hogy a türelem zavarba hozza a dühöngőt és leszereli a rosszakarók ellenállását. Ésszel felfogjuk, hogy a tölgyfaerdő, csak miután telepítője már rég elporladt, hoz hasznot. Pedig az okosság mellett többet ér a türelem. Mégis türelmetlenekké lett egész világunk. Nem megyünk a Szeretethez, ahol szüntelenül láthatjuk a legszebb „törvényt“, hogy a „Szeretet hosszútürő, kegyes“. Milyen nagy türelemmel hordozta s hordozza vétkeinket, a kereszt kínjai között is imája a szeretet szava: „bocsáss meg nékik“. Mi csak most is ott tartunk, hogy a parton állunk s nézzük csüggedten életünk vizeit. Zúgnak a folyóvizek, a gyűlölet vizei bennünk is, másban is, a törtetés vizei, az egymást be nem fogadó, meg nem értő szeretetlenség vizei. Zúgnak, de sokszor el is akarnak sodorni. A sok vizek zúgásánál add, Urunk, hogy érezzük a felségesebbet. Téged, aki magasan, felülről uralkodsz és ha akarod, előtted lecsendesednek a vizek és értelmet nyernek a parton állók. Adj itt a parton most ebben a hónapban pihenést sok gyermekednek, jól, szépen töltött szabadságot, zaklatott, elfáradt életünkben kikapcsolódást, imádsággal befejezett esteket, s meleg napsugarad alatt való reggeli ébredéseket. Az utakon, a táborokban, a hegyeken vagy más országokban légy Atyánk mindannyiunkkal s taníts minket is mindig Veled maradni. Ámen. CSIHA EMESE ÉK SÁNDOR: Bem és Petőfi a segesvári csatában (részlet) Kampánynyitány Temesvárott A rekkenő hőség, a tűző napsütés és a szabadságidény ellenére 15 000-nél többen gyűltek össze július 30-án, csütörtökön a Dóm féri eseményre. Az emelvényen először Viorel Oancea, Temesvár polgármestere lépett a mikrofonhoz és üdvözölte a megjelenteket, a vendégeket. Tánase Tuvala, a Demokratikus Konvenció Temes megyei elnöke beszédében megtiszteltetésnek érezte, hogy a demokrata elnökjelölt Temesváron kezdi kampányát, így megvan annak az esélye, hogy nemcsak a ’89-es változások, de a ’92-esek is e városból indulnak, öt Bárányi Ferenc RMDSZ-képviselő követte a mikrofonnál, aki azt hangsúlyozta, hogy jól érzi magát Temesváron, mert itt nem felejtik el, hogy ő magyar, aztán „nagylelkűen“ odaígért egymillió magyar szavazatot Emil Constantinescunak. Később a tömeget Nicolae Manolescu pezsdítette fel, aki azzal a bejelentéssel kezdte beszédét, hogy teljes odaadással támogatja Emil Constantinescu választási kampányát, majd a Polgári Szövetség Pártja felhívását olvasta fel .E felhívásban a PSZP vezetősége arra figyelmeztet, hogy a választási kampány csatározásai könnyen összecsapásokká fajulhatnak, melyek következményei mindenki számára siralmasak volnának. A lehetőség minderre megvan, hisz két szomszédnál is vér folyik. Szó ami szó, helyénvaló volt a nyilatkozat, sőt, szükség is volt rá, mert amint az egyik szónok is megjegyezte, legtöbbször Iliescu nevét skandálta a tömeg különböző negatív összefüggésekben, mi több, a szónoki emelvényről is „leidiótázták“ Románia jelenlegi vezetőit. A nagygyűlés fénypontja természetesen Emil Constantinescu beszéde volt, akii úgy vélte, hogy a Demokratikus Konvenciónak nem egy párt, nem egy személy a legkeményebb vetélytársa, hanem a múltnak azon maradványai, amelyek mindannyiunkban élnek, kihangsúlyozta, hogy akkor lesz igazi jövője az országnak, ha a törvény fog uralkodni, és az igazság lesz a törvény. Elmondta, hogy a DK-nak, ha hatalomra, kerül, jóvá kell tennie mindazt, amit mások elrontottak. És ezek a „mások“ hiába írnak most másképp, hiába öltözködnek másképp gondolkozni, mérlegelni csak a régi módon tudnak, márpedig új törvények meghozatalához új emberek kellenek. Úgy tűnik, hogy Emil Constantinescu megnyerte a temesváriak bizalmát rögtön az első találkozás alkalmával. Az esti sajtótájékoztatón a legtöbb kérdés a király és a monarchia témájához kötődött. Az elnökjelölt elmondta, hogy kétségtelenül a román történelem a monarchiához kötődik, a köztársasági államformát a kommunista hatalomátvétel után próbálták meghonosítani Romániában. Erről a kérdésről csakis népszavazás útján lehet dönteni, de a népszavazást csak azután lehet meghirdetni, hogy a nép megismerte a valós történelmet. Egy újságíró arra vonatkozó kérdésére, hogy ki felé irányítaná a szavazótáborát, ha véletlenül nem jutna be a második fordulóba, elmondta, hogy neki nem szabad kételkednie a konvenció győzelmében, mert egy demokratikus rendszertől eltérően (ahol a választásokon csak az dől el, hogy melyik demokratikus erő kerül az élre) Romániában az ország sorsa, hosszú távú jövője forog kockán, azaz, hogy szakít-e a régi rendszerrel vagy sem. GAZDA ÁRPÁD