Romániai Magyar Szó, 1992. augusztus (4. évfolyam, 796-821. szám)
1992-08-29 / 820-821. szám
ROMÁNIAI ORSZÁGOS DEMOKRATIKUS NAPILAP - BUKAREST • w ■ Űj sorozat • ■ «S 820—821., szám fc i 1992. i ■ augusztus 29—30. ■r 1 * r szombat-vasárnap (4 + 4) 8 oldal ára 15 lej • Postacím: Redacfia ROMÁNIAI MAGYAR SZÓ, 79776 Bucuresti, 33 Piat a Presei Libere 1., sector 1. ROMÁNIAI MAGYAR SZÓ szerkesztősége 79776 Bukarest 33, Szabad Sajtó tér 1.. Üzenetrögzítő szolgálatunk telefonszáma: 18 03 02 Telefax: 18 15 62 1. kerület NEM HAGYHATJUK SZÓ NÉLKÜL A harag napja örök!? ts •• rG* jJ,v If I»&"• fS, te Is ismét csak csalódnunk kellett: a magyar kongresszusok körül felkavart vizek bizony nem ülepednek egykönnyen, vagy talán nem is fognak soha. Mert ez a mesterségesen „kitalált és megcsinált“ örök nagy román nemzeti aggodalom és beteges bizalmatlanság egyfajta életformává vált. Aki tehát nem féli a magyarokat, az nem jó hazafi. Hajdanában, a szocialista testvériség aranykorában is illett legalább sanda szemmel tekinteni a „gőgös“ nyugati szomszédra, függetlenül atttól, hogy koncepciós pereket tajkoltak össze, „ellenforradalomban“ haltak meg, vagy csákányt kölcsönöztek a berlini fal lebontásához. Most pedig nem az a fő baj, hogy összegyűltek és szóba álltak „az imperializmus irredenta bérenceivel“, hanem az, hogy maguk a vendéglátók sem viselkednek, viselkedtek úgy, ahogyan azt itt, a Dimbovita partján elvárták volna tőlük. Mert, az bizony nem elég, ha a magyar kormány kijelenti: nincs szándékában Erdély erőszakos lecsatolása, nem akar határmódosításokat. Antall József kormányfőnek és természetesen népének ne legyenek a határokon átívelő érzelmei! Ne érezze magáénak a Magyarországon kívül, de főként Romániában élő magyarokat, s egyáltalán ne jusson eszébe semmi, ha a Trianon szót hallja. És természetesen mindezzel kapcsolatban — így a román külügyminisztérium hivatalos igénye — az RMDSZ ismételten nyíltan és őszintén mondja meg a magáét Nyilván arra gondolnak, hogy az itthoni Gézák felháborodott levélben közöljék a Duna-parti Gézákkal, hogy kis közösségünkhöz semmi közük, ne törődjenek, ne foglalkozzanak velünk — se könyv, se kultúra nem kell tőlük, felejtsék el, hogy létezünk. Emlékezzenek a Kádár-k korszakra és igazodjanak annak „szent“ elveihez, melyek értelmében ezen az ősi földön egy szomszédos baráti nép él Ennyi és semmi több! Megbocsásson nekem s külügy és maga az RMDSZ is, ha úgy érzik, hogy belekontárkodom a nagyok dolgába. De azt nem hagyhatom szó nélkül, hogy én igenis örvendek annak, ha Antall úr végre — ha szimbolikusan is — befogad minket is kicsiny seregébe. És ez egy olyan kötelék, amit politikai nyilatkozatokkal nem lehet és nem is szabad elszakítani. Ha pedig ez az érzelmi szál a lojalitás próbaköve, akkor még fejvesztés terhe alatt is megvallom illojalitásomat. És hogy nekem a Trianonról mi jut eszembe, az éppúgy magánügy, mint ahogyan a magyarságnak is magánügye: fájdalmat vagy örömet érez országa megcsonkítására emlékezve. Ettől nem dőlnek le falak, nem semmisülnek meg határok, és legkevésbé az valószínű, hogy csorbát szenved az amúgy tökéletesen fungáló román belpolitika. És azt sem bírom elképzelni, hogy az Európa Tanács főtitkára, vagy az EBEÉ soros megbízottja, netán maga az ENSZ-főtitkár összehúzott szemöldökkel Budapestre rohan azon melegiben megdorgálni a magyarok „érzelgős atyját“, amiért 15 millióban gondolkozik. Meg, hogy a szomszédok bosszantására és destabilizálására összetoborozta a történelem által szétszórt seregét. Nos, a XX. század végi Európában nem így verik a cigányt ! Erről jut eszembe, hogy szintén ezekben a napokban és szintén Budapesten háromnapos Európa-konferenciát tartanak a cigányok. S e hírből most kivételesen nem arra kell összpontosítani, hogy megint csak a magyar fővárosban rosszalkodnak, hanem arra, hogy a román külügy ez ideig még nem tiltakozott, sem nem aggódott ez újabb egyensúlybillentő seregszemle ellen. Pedig a hírek szerint a földrész tízmilliós cigányságának képviselői európai parlamentjük létrehozásán ügyködnek, amit — európai ország lévén — mégsem lehet ölbetett kézzel nézni. Kis hazánkban ugyanis legalább másfél millió roma nemzetiségű román állampolgár él, s ha véletlenül ők is bevágódnak ebbe a határokon túli parlamentbe, akkor az, ugye, a román belpolitikába való újabb durva beavatkozásnak számít. Vagy mégsem? A dolog tisztázása végett — az RMDSZ-hez hasonlóan —, nem kellene sarokba szorítani és nyilatkozatra bírni a roma pártokat is, vagy esetleg a cigányság itt nálunk élő koronázatlan nemzetközi királyát? Ugye, milyen nevetséges ez az egész? A mi ügyünk ezzel szemben halálosan komoly, mert mi az irányunkban tanúsított határtalan bizalommal és parttalan türelemmel mindegyre visszaélünk! Nos, ilyenformán, mi sohasem jutunk a csillagokig. De bár itt lenn a földön, mikor hagynák már békénket? KISS ZSUZSA RMDSZ Országos Elnökségi Ülés Széken a Bertalan-napi rendezvénysorozattal egybekötve Az RMDSZ Országos Elnöksége augusztus 24-én a Kolozs megyei Szék községben megtartotta soros ülését, együtt a parlamenti választások alkalmából létesített Jelölési Egyeztető Bizottsággal. SZŐCS GÉZA, az RMDSZ alelnöke nyilatkozta: “ Az RMDSZ Országos Vezetőségével egyetértésben, a gyűléseinket, minél több és szétszórtabb helyen célszerű megtartani, ezzel is jelezve a vezetőség és tagság közötti kapcsolat igényét, és bizonyítva az igény szükségességét. Volt már vezetőségi gyűlésünk Csíkmonaságban, Hargitafürdőn, Arad mellett stb. Az idén, felhasználva a széki megemlékezéseket, a 275 éve történt tatárdúlás évfordulójának megemlékezési ünnepsége és a megyei választási listák leadása időpontjának egybeesését, kézenfekvő volt a tárgyalások színhelyéül Széket választani. Ily módon az országos RMDSZ-vezetőségnek is alkalma nyílt részt venni a kegyeletes megemlékezésen. A szeptember 27-i választások közelednek, a megyei választási listák leadásának határideje is sürget. Természetes, hogy most az ideje összehívni az Országos Egyeztető Bizottságot, amely áttekintve a kialakult helyzetet, még alkalmas időben intézkedni, dönteni, határozatot hozni képes a legjobb, a legérdemlegesebb megoldások érdekében. Figyelembe véve, hogy az RMDSZ meglehetősen sok érdekcsoport szövetsége, várható volt, hogy nagyszámú és sokoldalú konfliktust kell majd feloldani ezen az ülésen. A késő esti órákba nyúló megbeszélés során csak egyetlen problematikus eset tette szükségessé az országos szintű állásfoglalást. A gyűlés ilyen értelemben teljes mértékben eredményesnek bizonyult, ami többek között annak köszönhető, hogy a területi és tagszervezetek felelősségérzettel látták el a jelöltválasztás feladatait. Továbbra is úgy ítéljük meg, hogy a választótábor részéről a kulcskérdés a minél nagyobb létszámban való részvétel a választóurnák előtt. A választási rendszerünk olyan, hogy lehetővé teszi minden egyes szavazat érvényesülését (szemben, pl. az angliai választási rendszerrel, ahol sok szavazat elveszhet). Ha nem élünk minden egyes szavazópolgár szavazati lehetőségével, oda jutunk, mint a helyhatósági választásokkor a kolozsvári polgármester esetében, amikor egy pár ezer. Száz szavazat hiányában elesett a Demokratikus Konvenció jelöltje. TOKAY GYÖRGY parlamenti képviselő az Amerikai Egyesült Államokból érkezett a széki ünnepi rendezvényekre. Az újságírók kérdéseire válaszolva elmondta, hogy a hazánkban megrendezett műfelháborodás, ami a magyarok világtalálkozóját illeti, egyáltalán nem hallatszott át az Atlanti-óceánon túlra, Románia és benne Erdély túl kicsi ahhoz, hogy problémáik ily hamar oda jussanak. Ott most mindenkit az amerikai elnökválasztás érdekel, ez áll az érdeklődés középpontjában. A Demokratikus Konvenció küldöttségének Lawrence Eagleburger amerikai külügyminiszter-helyettessel folytatott beszélgetése során körvonalazódott a helyzet, miszerint, Románia a térségben helyzeténél fogva lehetséges politikai moderátor, de csak abban az esetben, ha rendezi saját nemzetiségeinek ügyét. Nem véletlenül ismételte meg háromszor is: Az USA nagyon figyeli a romániai magyarságpolitikát. Tokay úr még elmondta, hogy látogatásuk győzelemnek számít, mind a Konvenció, mind az RMDSZ részéről. A látogatás ismételten aláhúzta a DK és az RMDSZ kölcsönösen közös érdekeit, melyek nem futó szimpátiára épülnek. Harcolni kell, hogy nagyobb részt képviseljünk a törvényhozásban, a kormányban, hogy ezáltal sikeresen működhessünk az ország felemelésében. A falu legnagyobb ünnepének nyilvánított Bertalan-napi ünnepséget, megemlékezést nagyszámú, magas rangú vendég tisztelte meg jelenlétével. Tőkés László református püspök, az RMDSZ országos elnökségének, a megyei, városi és helyi RMDSZ-szervezeteknek a képviselői, Octavian C. Bttracu független parlamenti képviselőjelölt, a helyi rádió, tévé, a sajtóképviselői stb. Az ünnepi rendezvénysorozat a református templomban tartott istentisztelettel kezdődött, melyen Nagy Mihály, helyi lelkipásztor több nyelven (magyarul, románul, németül, franciául) elhangzott köszöntő szavai után Tőkés László református püspök tartott istentiszteletet. Igehirdetésében az 1717-es tatárdúlásra emlékeztetett, amikor Szék akkori városát az ellenség földig lerombolta, lakosságát kardélre hányta, alig száz ember menekültmeg. Igéjében a püspök úr reményét fejezte ki, hogy ez a rettenetes nap soha többé nem fog megismétlődni sem itt, sem Európában, sem a világon. Ezt még két istentisztelet követte, melyek között ünnepi műsor zajlott le. A helyi református kórus egyházi dalokat, szavalatokat adott elő a templom udvarán összegyűlteknek, majd délután az iskolaudvaron felállított pódiumon a környező falvak meghívott táncegyüttesei mutatkoztak be a jelenlévőknek. A műsor szüneteiben Octavian C. Buracu független parlamenti képviselőjelölt, Csáp Sándor, a televízió kolozsvári magyar nyelvű adásának vezetője szólt a résztvevőkhöz. A megemlékezés szerves része volt az iskola termeiben megrendezett, képkiállítás is, melyen Starmüller Katalin és Makkai János kolozsvári művészek munkáit tekinthették meg az érdeklődők. ROMÁN JÁNOS A londoni konferencia után Remény a gyökeres fordulatra Jó esély van arra, hogy a londoni konferencia fordulópontot jelent, az elfogadott dokumentumok ugyanis nemcsak a délszláv válság megoldásának konkrét lépéseit tartalmazzák, hanem garanciákat is a megvalósításra. Ezt Jeszenszky Géza magyar külügyminiszter nyilatkozta Londonból való hazaérkezése után, a Ferihegyi repülőtéren — jelenti az MTI. A miniszter kiemelte annak jelentőségét, hogy ezúttal nem néhány tanú részvételével, hanem a világ vezető politikusainak jelenlétében fogadták el a béke lehetőségét magukban hordozó dokumentumokat. Szenzációsnak nevezte a Boszniáról készült nyilatkozatot és „A londoni konferencia néhány különleges döntése és akcióprogramja“ című dokumentumot. Az előbbivel kapcsolatban a célt röviden így foglalta össze: meg nem történtté kívánja tenni a megtörténteket, vagyis előírja az elfoglalt területek kiürítését, Bosznia-Hercegovina függetlenségének elismerését a többi délszláv állam által is, a jelenlegi határok elfogadását, az úgynevezett etnikai tisztogatás beszüntetését, az elűzöttek visszaengedését, jóvátétel fizetését, minden külföldi befolyás, beavatkozás megszüntetését. Bosznia-Hercegovina három fő közösségének képviselői az elfogadott dokumentum szerint tárgyalásokat kezdenek egy demokratikus, multikulturális, multinacionális állam létrehozásáról. Mindezt nemzetközi békefenntartó erők garantálnák, a menekültek számára pedig azonnal segélyközpontokat hoznak létre. A garanciákat a másik, említett dokumentum kívánja megteremteni. Magyar megítélés szerint ennek legfontosabb elemei: az erőszakcselekmények beszüntetése (a városok ostromának, blokádjának befejezése), a nehézfegyverek beszolgáltatása, valamennyi fegyveres erő központi ellenőrzés alá helyezése, a térségben levő fegyverzet folyamatos és fokozatos csökkentése nemzetközi ellenőrzés alatt. Rendkívül lényeges, hogy a világszervezetet még a központi ellenőrzés alá helyezés előtt, 96 órán belül értesíteni kell a tér(Folytatása a 2. oldalon) Baj van azzal a demokráciával, amelyet a kimondott Szávaktól kell félteni Az Új Magyarország egyik nemrégi számában jelent meg az alábbi beszélgetés, amelyet Erdélyi András, a lap munkatársa folytatott Jeszenszky Géza magyar külügyminiszterrel. Az elmúlt napokban megélénkültek a hivatalos és az információs üzenetváltások Magyarország és Románia között. Az ürügyet alapvetően a múlt heti budapesti kongresszusok szolgáltatták, elsősorban is a Magyarok Világtalálkozója, amelyet román hivatalos körök már a találkozó megnyitása előtt szükségesnek tartottak minősíteni. Sőt, Iliescu elnök szóvivője az államelnök tettlegességig fajult nézeteltérését a román sajtóval, egy nyilatkozatában sajátos módon összefüggésbe hozta a magyarság budapesti találkozójával. A kongresszusok véget értek, így most már nem a feltételezések, hanem a tények alapján nyilatkozott az Új Magyarországnak Jeszenszky Géza külügyminiszter az említett bukaresti aggodalmakról, s ezek néhány időszerű összefüggéséről. — Csoóri Sándor, a Magyarok Világszövetségének elnöke vasárnap este A Hétben egyebek között arról beszélt, hogy a szomszéd ország némely politikusa olyannyira lázba jött a világtalálkozó hírétől, mintha legalábbis SAS-behívókat küldtek volna szét Magyarországon. A Világszövetség elnöke megnyugtatta az aggódó politikusokat: a több millió mondat közül, ami a budapesti rendezvényen elhangzott, egyetlen egy sem volt, amely valamiféle feltételezett pokolgépet rejtett volna magában. Miniszter úr, ennek alapján hogyan értékeli az ismert román hivatalos reagálásokat? • A Magyarok Világkongresszusa sem szándékaiban, sem tényleges lefolyásában, sem pedig kihatásában nem igazolja az említett aggodalmakat. Annak ellenére, hogy a magyar köztudottan szenvedélyes nép, annak ellenére, hogy szörnyű traumák érték az elmúlt háromnegyed évszázadban, annak dacára, hogy a határainkon kívül sok nehéz sorsú magyar ember él — mindennek alapján tehát bizonyos keserűség, harag is érthető lenne —, ez a kongresszus annyira felemelő volt és annyira a szomszéd népek felé fordulást jelképezte, hogy akik kihegyezett tollal és füllel figyelték — nyilván sokan voltak ilyenek — semmi sértőt, bántót nem jegyezhettek fel. Éppen ellenkezőleg, a tárgyilagos szemlélőnek látnia kellett, hogy ez a találkozó a megbékélést kereste, olyan keretek között, amelyek valóban európaiak. Egyébként úgy gondolom, baj van azzal a demokráciával, amelyet a kimondott szavaktól kell félteni. Ahol szabadság van, ott a vélemények szabadsága is adott, ami egyúttal azt is jelenti, hogy adott esetben butaságok is elhangozhatnak. Ettől nem kell megijedni, legfeljebb mérlegelni kell: ki mondta, s milyen arányban talál követőkre.Ám ismétlem, a múlt heti kongresszus még csak okot sem adott az ilyenfajta méricskélésre. Ennek ellenére román hivatalos körökben igen kemény nyilatkozatok hangoztak el. Mironov elnöki szóvivő például kijelentette: attól tart, hogy Romániában egy hónapon belül polgárháború robban ki, majd hozzátette, ezt azok provokálják. (Folytatása a 2. oldalon) Napról lapra ÁRPOLITIKA Mindenki az ég világon jutányos áron ajánlja portékáját, legyen az óceánjáró vagy téliszalámi. Honnan akkor ez a szédítő drágaság? SZÁSZ JÁNOS • Világkongresszust tartottak a lengyelek is] • Irak kutyaszorítóban • Meghívó a pécsi vásárra • 300 dollár úttalan útjai © Abortuszvita — máshol · Van egy bomba, nem akar robbanni © KÉRDÉS GÉPKOCSIÜGYBEN (Üzenetrögzítőnk Zágoni Eszter Kolozsvárról, telefon: 114023. Az érdekelne, hogy azok számára akik befizettek '90 előtt Dacia gépkocsira van még valami remény, hogy megkapják, vagy vegyük ki a pénzünket? (1992. augusztus 27.) Utánanézünk és igyekszünk minél hamarabb érdemleges választ közölni. DÖNTÖTT AZ ELNÖK! (Üzenetrögzítőn) — A Hargita megyei lehetséges jelöltlisták kavargásában az RMDSZ országos elnöke vállalta magára a döntést. Így, 27-én 16.20-kor a Domokos Gézától kapott megbízás alapján Székedi Ferenc, a csíki RMDSZ elnöke bejegyeztette a megyei hivatalos választási listát, amelyen, sorrendben, szenátor jelöltként: Verestóy Attila, Hajdú Gábor, Székedi Ferenc, Lászlóffy Pál, és képviselőjelöltként: Borbély Imre, Nagy Benedek, András Imre, Asztalos Ferenc, Antal István, Borsos Géza és Ördög Imre neve szerepel. (Birtok József) t MEGGYILKOLTAK EGY KISKATONÁT (Postán) — Bartha Klára sepsiszentgyörgyi olvasónk leveléből: A kaszárnya udvarán faihenet adtak a nagy hőségben. Kispál Árpád kiskatona miután felfrissítette magát a csapnál, leheveredett a fűbe. Ezalatt az őrségben álló bráilai katona, akit büntetésből helyeztek Vidombákra, elhagyta őrhelyét és gépfegyverét ráfogta több bajtársára. Végül odament K.Á.-hoz,aki a hátán feküdt. — „Most megöllek— mondta, majd töltött és lőtt. A golyó, az áldozat nyakát lőtte át, majd szétroncsolta a vállát. Kórházba szállítás közben meghalt. (Brassói lapok, augusztus 21.) •Ennyi történt. A „páratlan“ igazságszolgáltatás valószínű ebben az esetben is elmebetegnek fogja minősíteni a tettest, akárcsak a Csíkszeredai ikerpár gyilkosát. Példaértékű jogállamban élünk — mint állítja államfőnk —, ahol büntetlenül lehet gyilkolni az ártatlan embereket, ha... magyarok! (1992. augusztus 28.) MEGHÍVÓ (Telefaxon) — A Királyhágómelléki Református Egyházkerület, illetve Tőkés László püspök úr rendszeres havi sajtóértekezletét ezennel rendhagyó módon Temesvárott, a T. Cipariu út 1. szám alatti Belvárosi református gyülekezet tanácstermében tartjuk 1992. szeptember 2-án, szerda délelőtt 11 órakor, melyre szeretettel meghívjuk a hazai sajtó képviselőit (Nagyvárad, 1992. augusztus 28., a Királyhágómelléki Református Egyházkerület Tájékoztatási Szolgálata) ÉRDEKLŐDŐK FIGYELMÉBE (üzenetrögzítőn) — A megyei vöröskereszt szervezésében posztírceálisri nővérképzés indul az 1992/93-as tanévben: Szatmárnémetiben 2 osztály 70 hellyel, Nagykárolyban 1 osztály 40 hellyel, Negrédb-en 1 osztály 30 hellyel. Sajnos, magyar tagozatról szó sincs, pedig, ahogy a lakosság, úgy a kórházi betegek 40%-a is magyar e tájakon, s az öregeknek, súlyos betegeknek bizony nemcsak jólesne, ha anyanyelvükön panaszkodhatnának, de a betegség bizonyos stádiumában valószínűleg nem tudnak másként A nővérképzőbe feliratkozni szeptember 1 és 10 között lehet Szatmárnémetiben a Vlad Tepe$ utca 3. szám alatt, Nagykárolyban szeptember 1—10. között a polgármesteri hivatalban. A felvételi vizsgák szeptember 12— 14. között lesznek. • A művelődési főfelügyelőség támogatásával tanévet kezd a Népművészeti Iskola is: zene, különböző hangszerek, koreográfia, képzőművészet és színház szakkal. A felvételi vizsgákat szeptember 7—12. között tartják. Feliratkozni Szatmárnémetiben a Szenzesl utca 6. szám alatt lehet, telefon 71 54 52. (Gál Éva Emese) Sajtóértekezlet az RMDSZ-nél kezdődik a második félidő Csütörtökön sajtóértekezletet tartott az RMDSZ országos vezetősége. A kérdések a budapesti kongresszusok és a választások körül forogtak, de szó esett az amerikai parlamenterek Iliescuhoz intézett leveléről és az állami támogatások községő megvonásáról is. Szemelvények Domokos Géza elnök, Czédly József gazdasági igazgató, Mózes Pál kampányfőnök, Tokay György képviselő és Niculescu Tóni MADISZ-elnök egymást kiegészítő, pótló, pontosító válaszaiból. Annak ellenére, hogy jó néhány lap nagyon eltúlozta a világtalálkozók román vonatkozásait, a kiküldött tudósítók mérsékletet tanúsítottak, akárcsak a nemzetközi sajtó. Úgy gondoljuk, hogy az RMDSZ tagjainak egyéni részvétele az erdélyi kongresszuson jótékonyan hatott ennek hangnemére és mérsékelte jelentőségét is. Ami a magyarok III. Világtalálkozóját illeti, a közeljövőben nyilvánosságra hozzuk az álláspontunkat tükröző szöveget, de jelennek meg hivatalos — magyarországi és nemzetközi — dokumentumok is. Őszintén szólva meglepett a hazai hatóságok szinte hisztérikus hozzáállása, amelynek nyilvánvaló célja a közvélemény manipulálása volt. Már nemcsak unalmas, hanem idegesítő is kezdett lenni, hogy mindig sarokba legyünk állítva és ujjal mutogassanak, mint a román nép első számú közellenségét. Szinte fenyegetően kényszerítnek arra, hogy lépten-nyomon hűségnyilatkozatokat tegyünk, mint régen... Jó lenne, ha a külügyminisztérium, a kormány, sőt, az elnökség is tisztességesebben viszonyulna az ügyhöz... A román —magyar kapcsolatok jelenleg irracionális pályán mozognak, főleg azokon a tájakon, ahová nehezebben jut el az objektív információ... ® Választási listáink minden megyében lesznek, és reméljük, hogy ehhez mért időt és helyet kapunk a tévében és rádióban is. A kampányt kizárólag tagsági díjból pénzeljük, de nyitottunk egy folyószámlát a Kolozsvári Mezőgazdasági Banknál — száma 459685 — az esetleges adományok számára. A plakátokra pályázatot hirdettünk — Orth István szebeni festő nyerte meg — és a kolozsvári Glória nyomda DEMETER J. ILDIKÓ (Folytatása a 8. oldalon) Királynyilatkozat a nemzeti kérdésben Románok! Románia történelmi határainak épsége ügyében mindig is határozott álláspontra helyezkedtem. A rosszhiszeműek, akik hivatásuknak tekintik, hogy csak a dolgok természetével ellentétes kijelentéseket tulajdonítsanak nekem, a Románia szovjetesítésével egyidejűleg felavatott románellenes politika nevében a román nép félretájékoztatását gyámolítják. Nem hozzájuk szólok, hanem azokhoz, akik még nem szabadultak e módszeres akció béklyóiból, melynek célja megfosztani őket saját történelmük igazától, hogy így továbbra is a kommunista mentalitás foglyai maradjanak. Szólok mindazokhoz akik hozzám hasonlóan vallják, hogy a román közélet csakis a nemzeti kérdés optimális megoldásával terelhető a maga természetes medrébe. Annál inkább ma, amikor a Molotov—Ribbentrop paktum következményei kiütköznek a Pruton túli románok tragédiájában. A fentiekkel nem cáfolok, hanem csak határozottan megerősítem megbonthatatlan kapcsolatomat a román néppel. Szükségesnek tartom azonban ismét kijelenteni, hogy Románia, ahol születtem, s amelynek hitet esküdtem, 1923-as demokratikus Alkotmányunk szent elvei szerint csakis egységes és oszthatatlan terület lehet. Számtalanszor rámutattam: a román büszkeséget legragyogóbban a kisebbségek iránti nemeslelkűséggel lehet a legragyogóbban bizonyítani. Felhívtam a figyelmet, hogy a kisebbségek minden szükségét és kívánalmát illik meghallgatni, hogy ugyanannak az alkotmánynak a szellemében minden román állampolgárnak egyenlő jogokat és kötelezettségeket kell élveznie, tekintet nélkül etnikai származására, vallására, anyanyelvére vagy társadalmi osztályára, s hogy ilyen egyenlőségi feltételek között az előjogok kizártak. Egyáltalán nem vagyunk hajlandók azonban a határok kérdéséről tárgyalni. Erdély román föld. Jelenleg nincs egyetlen olyan fórum sem, amely kétségbe vonhatná az 1918-as Egyesülés magasztos törvényességét. Senkinek sem engedtetik meg, hogy kihasználva a románok érzéseit Erdély iránt, nosztalgiát ébresszen bennük a diktatúrára emlékeztető politikai alakulatok után, legyen az jobboldali, avagy baloldali diktatúra. Valahányszor alkalmam nyílt, hangsúlyoztam, akár Európa, vagy más kontinensek hatóságainak képviselői előtt, akár hazai vagy külföldi románok előtt, hogy semminemű úgynevezett „autonomizálási“ vagy „föderalizálási“ kísérlet sem javasolható az uralkodónak, hiszen ő a románok egységének és kontinuitásának magát a garanciáját testesütl meg történelmi területeiken. Úgyszintén teljesen egyértelműen leszögeztem, az összes románok királyaként jogom van határozottan követelni minden olyan szerződés és egyezmény felmondását, amely károsította a Haza területi épségét. Ugyanígy tétovázás nélkül rámutattam, hogy a magyarországi, a volt jugoszláviai, a bulgáriai, az ukrajnai vagy a görögországi román lakosságot az elnemzetlenítés folyamatának tették ki, ez pedig a jelenlegi román hatóságok érdektelensége miatt tovább tart. Minél nagyobb gondoskodással viseltetünk a romániai kisebbségek iránt, mégpedig állandóan és nem csak válságos pillanatokban, annál őszintébben óhajtjuk, hogy a határokon kívüli románok a jóérzéssel és az emberi jogokkal megegyező bánásmódban részesüljenek. Románok! Mindig is úgy vélekedtem, hogy a nemzeti kérdés mindennemű politikai meggondolás és számítás fölött áll. Tehát ma, inkább mint bármikor, joggal hívom fel a figyelmet, hogy vannak sötét erők, amelyek provokációkkal, széthúzás és gyűlölet szításával szeretnék a románságot a demokrácia elhivatottságát nélkülöző népként, olyan népként állítani az egész világ elé, amely képtelen jó együttélést folytatni a más etnikai származású román állampolgárokkal. Felhívlak benneteket, ne hagyjátok magatokat provokáli! Isten vezéreljen benneteket! MIHÁLY