Romániai Magyar Szó, 1993. március (5. évfolyam, 967-992. szám)
1993-03-02 / 967. szám
1993. március 2. Ügyvédszemmel BALLÉPÉSEK ANTOLÓGIÁJA Hibádzik-e valami az igazságszolgáltatás háza táján? Több évtizedes ügyvédi pályán annyi tapasztalatot gyűjthet az ember, hogy akár általánosabb érvényű következtetéseket is levonhat egy népcsoportnak a törvények iránti magatartására nézve. ANTAL MIHÁLY végig, főleg Háromszéken élt és dolgozott. Hogy összegezése mégis inkább egy adott igazságszolgáltatást és jogrendszert helyez élesebb megvilágításba, annak oka, hogy bár kevesen és lassan, de a törvényszékek világában is elkezdődött a változás. Az általa behatóbban megismert bűnesetekről faggattak. — A magam gyakorlatából kiindulva a leggyakoribb bűntényeket így csoportosítanám: erőszakos bűncselekmények, vagyon elleni erőszakos vagy nem erőszakos bűntények, az emberi élet elleni különböző tettek. Mindezekben három közös vonást fedezhetünk fel. Az első az alkohol szerepe, mely itt a Székelyföldön az ügyek 80 százalékát jellemzi. Ehhez nagyon gyakran egy idegrendszeri vagy szervi betegség is kapcsolódik: szellemi vagy más fogyatékosság, mely lehet részleges is. A harmadik a bűnözők szociális-nevelési háttere. „SZERVEZETLEN BŰNÖZÉS — Jellegzetes eset a k.-i gyilkosság, melyben az alkoholos állapot társult pszichés zavarokkal. Két 23—24 éves cigány férfi kifogy az italból, és folytatni szeretné az ivást. Tudták, hogy a 80 éves áldozat, egy öreg ember egyedül él, ismerték a járást, beállítottak hozzá, rátámadtak pénzt követelve, s mivel nem adott, megölték. Bestiális módon. Közben a tett színhelyén kapta őket az áldozat 82 éves testvére, azt is megölték oly kegyetlenül, hogy felismerhetetlenné vált mind a kettő. Aztán összeszedték, amit a pincében kaptak, tíz liter bort, valami szalonnát, egyéb élelmiszert, és eltűntek vele. Kijózanodás után az egyik még egy napig bujkált, de mindkettőt letartóztatták végül és életfogytiglanra ítélték. A nyomozás? Semmi akadályba nem ütközött, fényes nappal történt az egész. Nem előre megfontolt szándékkal gyilkoltak, ők nem ölni akartak, hanem pénzt lopni vagy kizsarolni, s mivel nem sikerült, folyamodtak erőszakhoz. Nálunk szervezett bűnözés — ennek általában anyagi a végcélja — egyelőre nincs. Nyugaton ugye egy jól sikerült bankrablással vagy rablógyilkossággal rendkívüli értékek kaparinthatók meg, nálunk eddig hiányoztak ennek a feltételei. A veszélyessége a nem szervezett bűnözésnek is nagy, az emberek mindennap érintkeznek a potenciális gyilkosokkal. Az utóbbi három év nem hozott változást? — Minőségit nem, mennyiségit igen. Rettentő mértékben elszaporodtak a bűnesetek, legalább háromszor annyi van, mint azelőtt. Ennek oka összetett. A RENDŐR ÉS A CIGÁNY. — Az elkövetők legnagyobb hányada nagyon hátrányos helyzetű csoporthoz tartozik. Már zsenge gyermekkoruktól olyan károsodásokat szenvedtek, az anyagi és szellemierkölcsi nélkülözés olyan körülményei között nőttek fel, hogy az megpecsételte a sorsukat. — Ez lenne hát a harmadik jellemző. De miért szaporodtak el a bűnesetek? Meglazult volna annyira a törvénytisztelet fegyelme? A potenciális bűnözőket azelőtt valami visszatartotta. — A kérdés szociális beágyazottságú is. Az utóbbi időben a nélkülözés főleg az eddig is hátrányos helyzetűeket sújtotta, a munkanélküliség a cigányok körében a legnagyobb. Enni pedig kell A kollektív gazdaságok idején legalább szezonmunkára felvették őket.. A közbiztonság meglazulásáról anynyit, hogy az utóbbi három évben a rendőrség alapállománya jórészt kicserélődött. — Én azt hittem, maradtak a régiek ... — Sok főiskolát végzett technikai szakember, mérnök stb. került állományába. Kérdés, ezek miért hagyták ott előző munkahelyüket. Hat hónapos átképzés után főhadnagyi és századosi rangot kaptak. Sokuknál hiányzik még a gyakorlati szaktudás. — Érdekes! Térjünk vissza talán a példákhoz. A FELDARABOLT FÉRJ — Mindig a bestiális b.-i gyilkosság ugrik be nekem. A férj autóbuszsofőr, a feleség otthon rendszeresen alkoholt fogyaszt, s ez állandó konfliktusforrás volt a családban, anynyira, hogy nemegyszer tetslegességre is sor került. Egy nap a férje megint részegen kapta feleségét, s amikor a szobában át akart öltözni, a feleség féltében hátulról a fejszével fejbe ütötte. Utána pedig nekilátott a felhabarolásának, karját len vágta és betette a kályhába, fejét a vécébe, a testet hátracipelte a kertbe és ott folytatta a műveletet. Közben — saját elbeszélése szerint —illogatott, dúdolgatott. Amit kihurcolt, annak alá gyújtott, végül fogta, ami maradt, és kivitte a falu végére, hogy a szemétdombon elássa. Másnap meglátogatta a lánya, és kérdi:„Apám hol?“ Megpróbált hazudni valamit, de hiába: az egész konyha vérben úszott, a bűntényt letagadni nem lehetett Különben súlyos májcirózisa volt már az alkoholizmus miatt. Huszonöt évet kapott, s ha nem törölték volna el a halálbüntetést, azt is kaphatott volna. Ilyen esetben a példastatuálás is szerepet játszik az ítélkezésben, és joggal. TYÚK VAGY ÉLET — A következő gyilkossági esetet érdemes gyakorlati tanulságaiért tanulmányozni. Eljön a karácsony este, az m.-i cigány családot meglátogatja rokonsága a szomszéd faluból, s nem volt, mit enniük adni. Elhatározták hárman, hogy elmennek tyúkot lopni. Az első helyen véletlenül megzavarták őket, mire egy másik gazdaságban próbálkoztak. Ott viszont a gazda fia, egy kemény fiatalember észrevette: „Ti mit kerestek itten?? Épp vonultak volna el a tyúkokkal. A fiatalember utánuk ment, és az egyiket megragadta, az pedig alulról felfelé megszúrta. Teljesen józanok voltak. A döfés halálosnak bizonyult, a fiú belehalt. A lopás anyagi érdekből történt, a gyilkosság inkább védekezésből, mert az erőfölény az elhunyt oldalán volt. Szociális szempontból itt arról van szó, hogy e nép és társadalmi réteg ma teljesen nincstelenné vált, emiatt táptalaja a bűnözésnek — ez nyilván átfogó szociálpolitikai megoldást kíván. Másfelől a mentalitása szempontjából figyeljünk oda arra, hogy akkor válik veszélyessé, amikor rajtakapják, ő csak tyúkot akart lopni, de amikor tetten érték, gyilkolt Tudnunk kell a kritikus pillanatokban is viszonyulni hozzájuk. A károsult sokszor egy aranygyűrűért vagy éppen tyúkért kockára teszi az életét. A tettes nemegyszer visszaeső bűnöző, de ha nem az, akkor is el akarja kerülni a felelősségre vonást s emiatt teszi el a szemtanút vagy a szembeszegülőt láb alól. (Itt a riporter a gazdasági bűntényekre terelte a szót) KORRUPCIÓ — A gazdasági bűnözés a legkevésbé feltárt és ismert formája a kérdéskörnek. Most alakult ez a rengeteg kft, az ellenőrzés felettük eléggé laza, mintha egy ideig az is szempont lett volna, hogy hadd kapjanak erőre, izmosodjanak. Erről a gazdasági rendőrség és a pénzügyőrség tudna többet mondani, bíróságra nemigen került ilyen ügy. Azt hiszem, egyelőre vétségszámba veszik a bűntényeket, s akként kezelik. Úgy vélem, sem a rendőrség, sem az ügyészség nincs még felkészülve arra, hogy ezeket szankcionálja, emiatt alighanem virágzanak. — A tömegekben él is a sejtelem, hogy a milliók nem tisztességes úton gyűlnek öszsze. — A csempészáru-forgalmazás ölthetett nagy mértéket ez közhely. A bűnöző találékonysága különben mindig nagyobb, mint a bűnüldöző szerveké. Korrupciós ügy? Nézze, ezeket nagyon nehéz felderíteni. A megvesztegetésről csak a két fél tud, s általában egyiknek sem érdeke, hogy kiderüljön. Nem tárgyaltak nálunk ilyen ügyet de egy kft. bejegyzése elhúzódik három hónapig is. Kérdem én: miért sikerül mégis sokaknak hetek vagy napok alatt elintézniük? Tudja, a bürokratizmus fokozódott, megmaradtak a régi hivatalnokok, és iszonyúan megnőtt a nyereségvágy, a haszonlesés. A sok felsőfokú képzettségű embernek ki kellett találni valamilyen közvetítő munkakört, hogy ne maradjanak állás nélkül. Szerintem ez a korrupció melegágya. DISZTINKCIÓK — Praxisunkban gyilkosságok kapcsán — véleményem szerint — találkozunk a törvény merev alkalmazásával is. Történnek véletlen bűncselekmények, amikor pl. legények kakaskodásból szúrják meg egymást (bicskázás), vagy amikor egy összetűzés vezet halálhoz, holott ilyesmi nem állt szándékában a tettesnek. A büntetőtörvénykönyv különbséget tesz halált okozó ütés és gyilkosság között, utóbbi a szándékos emberölést jelenti, előbbi pedig kizárja a szándékosságot A halált okozó testi sértésre is van paragrafus, de erről mintha megfeledkeztek volna. Hozott ugyanis a Legfelső Törvényszék egy irányadó döntést mely szerint, ha a tárgy, amivel a halált okozó ütést, sértést elkövették, alkalmas az emberölésre, vagy ha a test olyan része sérült megmely életveszélyessé, teszi a tettet, és az áldozat orvosi beavatkozás nélkül nem maradt volna életben — akkor a bíróság a tettet gyilkosságnak vagy gyilkolási szándéknak minősítheti. Holott szándékosság valójában nem ül term. Emiatt ,nálunk a gyilkosságstatisztikák adatai nem megbízhatóak. Fél kezemen meg tudnám számolni, hogy az utóbbi tíz évben hány személyt ítéltek el halált okozó ütésért A többieket mind emberölésben vagy gyilkossági kísérletben marasztalták el. (Kényes kérdéshez érkeztünk: a férfiak kiszolgáltatottsága az igazságszolgáltatás .. előtt. Mikor emancipáljuk végre az erő-,sebb nemet? — kérdem, gyorsan hozzátéve: tréfáltam csupán... De előbb tessék azért végigolvasni az alábbiakat!) ERŐSZAKOS ÉS „ERŐSZAKOS" NEMI KÖZÖSÜLÉS — Nem mondok újat azzal, hogy alkoholos állapotban történik a legtöbb. Talán érdekesebb, hogy nemegyszer nem valódi erőszakról van szó, hanem a szülők által kiprovokált perről. Elmesélem egy bulizás következményeit A szülők külföldön, a fiatalok rendelkezésére áll a lakás. Többen vannak jelen, de mi most egy párra koncentrálunk, akikegyütt volnulnak félre és több órán át együtt vannak. A lány hajnali négykor állít haza. Tizenhét éves. „Hol voltál?“ — és így tovább. Hazudozik, de végül bevallja: igen, megesett, de ő nem akarta! A másik kényszerítette, ugyebár. A fiúra nézve minden ilyen eset börtönbüntetéssel végződik. Függetlenül attól, hogy alkalmazott-e kényszert vagy sem, mert az intim kapcsolatra tanú nincs. Bizonyítani csak azt lehet, hogy együtt vonultak félre. A szülő megteszi feljelentését az ügyészségen erőszakos nemi közösülésért. A lány, mivel megijesztette a szülő és a fel...azt1igjatkozza, hogy kényszer hatására cselekedett.A védelem ezzel szemben sajnos tehetetlen. — Ennyire elfogult lenne a bíróság a lányok javára?" — A dolog a rendőrségenkezdődik, megtörténik, hogy a fiú ott „elismeri" (kemény „érvek" hatására), hogy erőszaktételt követett el. Később azonban tagadja. A jövőben remélhetőleg kevesebb lesz a hasonló rendőrségi kihágás... A másik eset: Sz.-en történt, hogy egy lány elfogadta két fiú meghívását, autóba ültek és kimentek az erdőbe. Ott a harmadik magukra hagyta a párt, és megtörtént a kísérlet, az erőszakos nemi közösülésre. Ez is büntetendő tény. A fiú azzal védekezett: ,,Én nem akartam megerőszakolni, csak a bugyit akartam levenniróla". Minden további nélkül börtönbüntetésre ítélték. Ez esetben alighanem joggal. Senki nem áll neki csak úgy levetkőztetni egy nőt. A kísérletért különben kbm a féle büntetés jár, mint az elkövetett tettért, de több fokozata van annak is. Esetünkben egytől három évig terjedő börtönbüntetésről van szó. APASÁGKERESETI PEREK — Az előbbiekhez kapcsolódnak. A nőnek tulajdonképpen nem az apaságot magát kell rábizonyítania valakire, hanem elég, ha arra van tanúja, hogy látták együtt a férfival, s hogy ebből a tanúk intim kapcsolatra következtettek. Ehhez elég nyilatkozatban csatolni, hogy a kérdéses testi érintkezés a fogamzási időszakba pont beleesik és az, illetőt az apaságtól meg nem menti senki. Esetleg a törvényszéki orvos találhat kizáró okot, de az esély egy a tízezerhez! A lány ilyenkor kiválasztja partnerei közül a legjobban keresőt, és anynafeje nyakába varrja a gyereket — gyakori ugyanis, hogy több apa „jöhet szóba. A polgári jogrend? -Nem hiszem, hogy változtatnak a dolgon. Az orvostudomány fejlődésének mai fokán nem lehet megállapítani teljes bizonyossággal, hogy ki az apa. -, IDEGGYÓGYÁSZAT VAGY BÖRTÖN — Kihangsúlyozta, mekkora-,szerepet játszik a szellemi, fogyatkosság a bűnözésben. Ezek szerint, ama börtönökbe, zárt emberek jó része inkább gyógyításra szorulna, mint állapotát súlyosbító börtönbüntetésre. Hogy a kiszabadultak veszélyességéről ne is beszéljünk,_Ezek szerint a visszaeső bűnözés valóságos újratermelése folyik, egy olyan hibás körforgás, melynek társadalmi veszélyessége és ártalmassága végtelen. *— Úgy vélem, börtöneink tele vannak betegekkel, akiknek csak ront állapotán a büntetés. Olyan börtönökre lenne tehát szükség, melyek gyógyintézmények is bizonyos értelemben. B. KOVÁCS ANDRÁS Szerda esti vendégség Lesz-e pénzünk s mennyi nem lesz? Dr. Csapó József szenátor, Pécsi Ferenc és Vida Gyula képviselők múlt szerdán mindannyiunknak végtelenül kedves témáról beszéltek: a pénzről. Hogy lesz-e egy év múlva a zsebünkben s egyáltalán, mi vár ránk az idő mélyén, úgy is, mint romániaiakra, de úgy is, mint magyarokra? A szerda esti vendégségen Demeter J. Ildikó, Kiss Zsuzsa, Cseke Gábor és Gyarmath János faggatták a meghívottakat. A felvételket Székely Sándor készítette. Vida Gyula: — A kérdés időszerű. Természetesen lesz pénzünk, de mennyit fog érni? Mert a szemünk láttára szegényedik el az ország lakossága. Ellenőrizhetetlen inflációs folyamatok indultak be, „elszabadult a pokol“. Az eddigi értékrendszer, amiben gazdaságunk működött, öszszeomlott... Éppen, nagy vitát hagytunk ott a parlamentben. Az érthetetlenül megnőtt óriási költségvetési deficitet akarták elfogadtatni velünk. Mivel magyarázzák, hogy havonta tizenvalahány milliárdos deficit termelődött, az utolsó hónapban pedig önmagában több mint 100 milliárd?! Jellemző az is, milyen pénzekből akarja a kormány fedezni a hiányt. A munkanélküli segélyalap például 115 milliárdos többlettel zárult, amit forgatni, fiadztatni kellene. Ehelyett deficitet fedeznek vele! Ugyanígy a pótnyugdíjalappal, amit a nyugdíjak emelésére lehetett volna használni! Ilyen megengedhetetlen praktikák láttán az emberben fölvetődik a kérdés: gondol-e egyáltalán az állampolgárra ez az állam? Pécsi Ferenc: — A vállalkozások felől közelíteném meg a kérdést Mert bármilyen kevés pénzünk is lesz jövőre, vállalkozni kell. Igaz, ami mostanig történt, inkább csak a kereskedelem terén jelentett némi előrelépést, de keresni kell az újabb lehetőségeket. A törvény által megkívánt vállalkozói alaptőke (190 000 lej a kft esetében) ma már annyia szimbolikus, hogy csak azzal nem lehet tevékenységet felfuttatni. Jó eredményt nyújtanak a magánvállalkozók egyesületei. Mi is alapítottunk egyet Szatmárnémetiben, Vállalkozók Fóruma Egyesület néven, most várjuk a bírósági végzést Szándékunkban áll törvényismerettel, adókiszámítással, érdekvédelemmel a kisvállalkozók segítségére sietni. Sok a pénzügyi szervek részéről tapasztalható piszkálódás, indokolatlanul magas bírságokat rónak ki rájuk. Mi megpróbálunk jogi védelmet nyújtani. Információt szolgáltatunk, természetesen nem csupán humanitárius, hanem vállalkozói, üzleti alapon. V.Gy.: — Visszatérve a költségvetési deficitre, a kormány mindenáron megpróbál ködösíteni, hazudni. Tagadta például, hogy bankjegykiadáshoz folyamodtak s ezáltal felgyorsították az inflációs "folyamatokat. Végül a demokrata front egyik pénzügyi szakértője is bevallotta a tényállást... Azért veszélyes a helyzet, mert parlamentünk az elmúlt években megpróbált olyan pénzügyi szabályozót teremteni, ami megszünteti az egyetlen közös üstben való kotorászást, s különválasztja a pénzforrásokat, a társadalombiztosítást a vállalati pénzügyi gazdálkodástól. Sajnos, a mostani kormány az előzőektől örökölte a régi módszert, s mintha mi sem történne, ugyanúgy járnak el. Pedig a közpénzekkel az utolsó iránnigal kell számolni. A Nemzeti Bank szégyenszemére nagy ködbe burkolja ügyleteit és ezenközben hatalmas profitokat ér el Ilyen körülmények között parlamenti ellenőrzésről beszélni merő illúzió... P.F.: — A nemzetközi fejlesztési bank kölcsönt juttatott az országba a vállalkozások fejlesztésére. , Sajnos, erről csak nagyon kevesen tudnak, suba alatt osztogatják az összegeket. De ha tudomására is jut, olyan bonyolult a pályázathoz szükséges dokumentáció összeállítása, hogy sokan elállnak a próbálkozástól. Ezt is felvállaljuk a Fórummal, s egyáltalán azt erősítjük a vállalkozókban, hogy fogjanak össze, mert közösen többre vállalkozhatnak, s nagyobb eséllyel. V.Gy.: — Ami nehezíti a helyzetét, az a gazdasági törvénykezés bürokratikus szövevénye. Nehéz átlátni rajta, hiszen a törvények mellett a parlament lehetőséget adott a kormánynak, hogy rendeletekkel is szabályozzon. A kisvállalkozó, aki nem rendelkezik szakképzéssel, nrtos olyan helyzetben, hogy kiismerje magát pl. az adórendszerrel kapcsolatban. A legtöbb esetben ilyenkor felsőfokú tudás szükséges, a gazdasági-jogi asszisztenciát irányítottan kell tehát ejuttatnunk az emberekhez. Hogy szembeszállhassanak a virágzó korrupcióval. Gyarmath János: — Mélyek’a privatizáció perspektívái nálunk, hogy túllépjünk a primér tőkefelhalmozás, a vadkapitalizmus fázisán? P.F: — Egyszer meg kell állnia a zuhanásnak, de tőkebeáramlás nélkül a rossz struktúrát''képtelenek vagyunk átrendezni. A rtán'.gyáriak együtytste1nefhr életképesek.-Issze, vannak-Iburopatak-szerű jelenségek. Azt mondjuk, az állami építkezések leálltak. Igaz, de felfutottak a magánépítkezések, a magáncégek például nagyon jól megélnek javításokból, bővítésekből. Dr. Csapó József: — Az állami költségvetés tulajdonképpen gyökeresen más ma, mint volt régen. Nem a gazdasági vállalkozásokat szabályozza, hanem az államháztartást, a, társadalmi védőháló .,szemeit“. Adók és illetékek felhasználásában kélihogy eligazítam. Jogállamban a törvényhozó nem adja ki kezéből a jogot, hogy ő maga szabályozza ezek szintjét, szavatolja agazdaság biztonságát. Sajnos, amíg nem alakul ki az egészséges munkaerőpiac, nem működik a jobb munkára törekvés belső kényszere. Ezért nagyon fontos a csődtörvény, aminek a tervezete már a kezünkben van, hogy az óriási erőfeszítéssel fenntartott egységek lebomoljanak, s csak azok éljenek túl, melyek profitot adnak... Az infláció gyorsítása, illetve fékezése s az ehhez szükséges eszközök a hatalom kezén vannak, makroszinten. Nálunk az történik, hogy óriási pénzeket irányítanak át az adófizetőtől az állami kereskedelmi társaságok fenntartására, s a védőhálóra már nem is futja belőlük. Ezzel gyorsul az infláció, a csődhelyzet, a pénz elértéktelenedése. Az állami ártámogatás fokozatos megvonásának a módja is inflációt gyorsító vagy lassító hatású lehet. A parlamentnek ilyenkor arra kellene ügyelnie, a hatalomnak ne legyen lehetősége többletilletékeket vagy adókat behajtani az amúgy is leterhelt állampolgárokon. Olyan hitelpolitikát kell továbbá szorgalmazni, mely elsősorban a profittermelő ágazatokat pártolja, pl. a mezőgazdaságot, kereskedelmet, szolgáltatásokat. Ellenőriznie kell az állami pénzek felhasználási módját, s gátat vetnie a szabadosságnak. A gazdasági önállóság nem azt jelenti az állami tőkéjű vállalkozásnál, hogy azt teszem, amit akarok, megőrzöm a gazdaságtalan struktúrát, vagy hátat fordítok az átképzési rendszernek- Sajnos, az állam minden olyan intézkedést elmulaszt, ami a munkanélküliséget, az állami vállalatok csődjét növelné.Cseke Gábor: — A gyergyószentmiklósi SZKT első számú határozata éppen gazdasági indíttatású volt, s a tulajdonjegyek irányított felhasználásával kapcsolatos ... P.F.: — Az RMDSZ-nek a határozatban felvállalt szerepe csak akkor lesz életképes, ha megváltoznak a privatizációs sémák. Jelen pillanatban csak két út létezik: az egyik, hogy a vállalat 30%-át tulajdonjegyekkel megváltják,, de csak a benne dolgozók. A másik az, hogy árverezés útján privatizálnak, de készpénzzel. Az SZKT határozata egyik esetben sem működne életképesen, hogy a romániai magyarság intézményesen is vállalathoz juthasson. . V.Gy.! — Amíg az 58-as törvény érvényben van, addig ez lesz a helyzet. Hiszen hiába a legjobb szándék, azt mindig csak az érvényes, itthoni törvények alapjául ültethetjük életbe. Pénzünk lesz tehát — így a közgazdászképviselők. De mekkora lesz a beláthatatlanság, a zűrzavar? Ezeket ma még csak sejteni lehet. .. .Bármennyi pénzünk lesz, vállalkozni kell!“ (Pécsi Ferenc) „A közpénzekkel az utolsó irániig el kell számolni.“ (Vida Gyula) A hitelpolitika a profittermelő ágazatokat támogassa“ (dr. Csapó József) • BELFÖLDI HÍREK • KÖZLEMÉNYEK • RIPORTOK •Romániai Magyar Szók Szakértői tanácskozás Marosvásárhelyen Ne legyen több A mint arról szombati vasárnapi lapszámunkban hírt adtunk, február 28- án Marosvásárhelyen ülésezett az a szűk körű szakértői munkacsoport, mely az RMDSZ szövetségi elnöke, Markó Béla felkérésére a brassói kongresszusi dokumentumok, valamint a Kolozsvári Nyilatkozat szellemében a kisebbségi statútum, önkormányzat és önigazgatás témakörének több vetületét tekintette át. A szakértői tanácskozáson képviselők, szenátorok, politológusok, jogászok mellett részt vettek az RMDSZ- en belüli különböző politikai csoportosulások, platformok (mint a Szabadelvű Kör, az Erdélyi Magyar Kezdeményezés, a Kereszténydemokrata Párt, a MISZSZ) képviselői. A tanácskozás fő célja, amint arról Béres András ülésvezető tájékoztatott: az adott témakörben már létező dokumentumokat megvizsgálva, felhasználva javaslatokat tegyenek az RMDSZ elnökének a belső önrendelkezés, az önkormányzat, a nemzetiségi törvény kidolgozására vonatkozóan. Az egyik , határozottan körvonalazódott álláspont az volt, hogy mielőtt az SZKT akár a kisebbségi statútumra, akár a belső önrendelkezés vagy az ezekhez kapcsolódó kérdéskörökben bármilyen állásfoglalást megfogalmazna, ezt az adott témakörök nyilvános vitája előzze meg, azért, hogy jól végiggondolt, elméletileg és fogalmilag tisztázott, politikailag világos állásfoglalás szülessen és ezek alapján kidolgozott törvényjavaslatokat vihessen az RMDSZ a román parlamentbe. ................ A szakértők megállapodtak abban is, hogy javasolni fogják a szövetségi elnöknek: a továbbiakban lehetőleg ne ilyen vegyes összetételű tanácskozást hívjon össze, hanem a témát nagy kérdéskörökre lebontva, munkacsoportokat létesítsen. BÖGÖZI ATTILA Vígjáték Kolozsvárott Február elején, újdarab, került bemutatásra a Kolozsvári Állami Magyar Színházban, Molnár Ferenc Doktor úr című zenés vígjátékra.A darab bimfis tematikája és rosszul meghvása ellenére is nehezen előadható darab. A gondolatmenet logikája akár visszájára is fordítható, vagyis: a Doktor úr azért nehezen játszható darab, mivel a semmitmondó szerkezeti vázat — ha jól felépített, mozzanataiban szerves előadást akarunk — ,föl kell öltöztetni", jelentést kell tehát tulajdonítani annak is, ami a szövegben nincs jelen, teret kell találni annak, ami megíratlanságában a rendező és a színészek fantáziájára bízatik. A magyarországi vendégrendező, Mózes István nem tesz sem többet, sem kevesebbet, mint ami — a magyarországi hagyományok örökségeként — reá bízatik. Vagyis a román színjátszási hagyományokkal szemben, amelynek a kolozsvári kamatoztatása Tompa Gábor rendező-igazgató jóvoltából most már e város nevéhez is fűződik. Mózes István a magyar, színjátszó és hagyományokat követi, azaz az ún. „lélektani realizmus'' szabványmodellje szerint jár el, olyan rendezési sémákat követve, amelyek az erdélyi magyar színjátszást nem nagyon jellemzik. A történet — mint a legtöbb Molnár Ferenc-darabban — egy vagy több félreértésen alapul, s a félreértések szövevénye, ezzel párhuzamosan pedig az alapszituáció tisztázódása végül oda vezet, hogy frappáns módon kiderüljön egy s más a szereplőkről: a „imádómról“, hogy kedveli a flörtöt, az úrról pedig, hogy gőgös, meggondolatlan svihák. A történet csomópontjainak kibogozójaként vagy gordiuszi zsenijeként ezúttal egy kedvet és kalandokat szerető betörő, Buzsér éli , az az egyszemélyben ügyefogyott és zseniális intrikus, aki a vígjáték tervezőjeként megsejtet valamit abból az alkotói formátumból is, amely kicsiny literatívánkat szemlélve számolom úgyanm a rhádis klasszikusait tekintve mindenképpen közhelyek torlaszaiból építkező, középszerű szerző. Molnár Ferenc ebben a darabban még arról is megfeledkezik, hogy valamiképp érthetőbbé, nyitottabbá tegye alkotását, melynek egyik olvasat szerint az az érzés ébredhet bennünk, hogy valaki „megrendelésre komponál“. Azaz megkonstruál egy helyenként logikus okfejtést is nélkülöző vázat, amely úgy áll a rendező és a színészek rendelkezésére, mint nyersanyag, mint néhol elkezdetlen, néhol befejezetlen szituációk halmaza. Ha a rendező és a színészek munkájukat és teljesítményüket tekintve dicséretet érdemelnek, akkor az épp ézért van, mert sikerült közös erővel megfejteniük azt a kidolgozatlansága és kopársága folytán többszörösen is rejtélyt,amely minden mozzanatát, jelenetét figyelembe véve ellentmond a világszerűség követelményeinek. A szigésaik munkája tehát épp azért, jó, mert a világszerűség értelmében válik jelentésessé. A dinamikus egyéni és összjáték el tudja hitetni ést fogadtatni velünk azt, hogy Molnár Ferenc darabja nem csupán sumjnázata él a helyzeteknek, hanem teljessége-- -Külön kiemelnéma három főszerepben remekül alakító Nagy Dezsőt (Buzsér), Bács Miklóst (doktor Sárkány) és Panak Katit (Sárkány Ella). Fáradhatatlan tempójú játékuk, valamint már-már egyénivé vált vígjátékstlusuk lehetővé tette, hogy a „mellékszereplők“ megleljék azt a „tapadófelületet", melyre az egységesség értelmében és végett szükségük volt. Habár Kovács Zsuzsanna (Lenke) és Hatházi András (Bertalan) kettőse magamagáért is beszélt, megállta a helyét anélkül is, hogy bármilyen tekintetben fogódzót keresett volna ... Ennek így kellene folytatódnia, az utóbbi hónapokreményei, a lelkes és tehetséges fiatal színésztársaság egyre inkább arra hívja föl a figyelmet, hogy valami szüntelenül történőben van Kolozsvárott. Mintha mintha erősítés érkezett volna Magyarországról, talán azok helyett, akik az elmúlt évek-évtizedek alatt hátat fordítottak a tápulatnak... KISGYÖRGY RÉKA Göröngyös út és Oroszországban kirobbant korrupciós botrány következtében eljárás indult többek között jó néhány parlamenti képviselő ellen. A Szent Korona c. újság azon munkatársait pedig, akik antiszemita és románellenes cikkeket jelentettek meg pénzbírságra és börtönbüntetésre ítélték. Amennyiben nálunk is létezne ez a jogállamra jellemző működőképes demokrácia, vajon maradna-e az állandóan valamit ünneplő parlamentnek annyi tagja, hogy az határozatképes legyen? Azt is meg lehetne vizsgálni: mi az oka annak, hogy azok, akik a korrupció felgöngyölítéséért kapnak sok esetben nem éppen megvetendő fizetést, miért fükrödnek alyan jóízűen a korrupció mocsarában? Erre a kérdésre egyelőre csak balkáni válasz adható: a fejétől büdösödik a bal! A fenti válaszra jön azonnal a replika is: Igen ám,de a pucolást a farkánál kezdik. Ilyen körülmények között a korrupció elleni harc egyelőre jelszó marad, mivel ez a veszélyes betegség mind széltében, mind hosszában teljesen átszőtte társadalmunkat és sajnos, a jelen pillanatban nem áll rendelkezésünkre hatásos gyógymód ellene. Mind az élő, mind az írott szó igen veszélyes fegyver, mely a szélsőséges fasiszta, nacionalista, kommunista elemek kezében olyan érzelmeket korbácsolhat fá, melyeknek beláthatatlan következményei lehetnek. Példa erre a hitleri Németország propagandája, újabban Jugoszlávia esete, ahol a szélsőségek hirdetése, terjesztése és térhódítása a jugoszláv tragédiát eredményezte. A demokratikus kibontakozás érdekében nem lehetne-e felelősségre vonni az antiszemita és a magyarellenes eszmék hirdetőit is? Talán ann késik, nem múlik! ILLYÉS KÁROLY Brassó ____Kevesebb hús, tej.... Nem mérte fel még senki, mennyi tejet, húst, zöldséget, gyümölcsöt és gabonát szállítanak a kis gazdaságok a piacra. Szinte lehetetlen vállalkozás is lenne, az viszont biztos, hogy némelyik mezőgazdasági terményből kimondottan a privát gazdaságok uralják a hazai piacot. Látszik viszont még mindig az úgynevezett „állami alap“, részére az állami tőkével működő kereskedelmi társaságok vásárolják fel a termékeket, évről évre kevesebbet. Szilágy megyében az állami alapnak nevezett piac 1992-ben összesen 10 618 tonna húst vásárolt fel, tíz százalékkal kevesebbet, mint egy esztendővel korábban. Ennek a mennyiségnek közel kétharmada ez állami tőkével gazdálkodó egységekből került ki, és 37,6 százaléka e magántermelőktől. A felvásárolt 165 865 hektoliter tejnek csak 14,9 százaléka származott az állami gazdaságokból. Az elmúlt évben több mint tíz százalékkal kevesebb tejhez jutott az állami alap, mint egy évvel korábban, viszont növekedett a piacon forgalmazott tej és tejtermék mennyisége. Az állami szektor háttérbe szorulása észlelhető a szemesgabona értékesítésében is. Az állami alapnak felvásárolt búza 0,9 a szemeskukorica 6í1 százaléka az állami egységtől származik, a többit a magángazdaságoktól vásárolták fel. Ha jobban megfizetnék, kevesebb gabona behozatalán kellene törnie a fejét az állam-áldott FEJÉR LÁSZLÓ